Társadalombiztosítás Munkácsi Márta FB elnök, Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete okleveles adószakértő kamarai tag könyvvizsgáló

Átírás

1 Társadalombiztosítás 2017 Munkácsi Márta FB elnök, Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete okleveles adószakértő kamarai tag könyvvizsgáló

2 TB szervezeti változások január 1-től Átszervezéssel kapcsolatos jogszabályok: 1312/2016. (06.13.) Korm. hat. -386/2016. (XII.2.) Korm. rendelet Lényege: Az OEP megszűnt, mintegy kettévált Felső szinten: a pénzellátási feladatok Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághozkerültek, Alsó szinten: a kormányhivataloknál működő rész átkerült az ügyfélekhez közel lévő járási hivatalokhoz

3 Az átalakítás célja 1312/2016. (06.13.) Korm. hat. Az államigazgatási szervezetrendszer egyszerűbb szerkezete és takarékosabb működése úgy, hogy: a nemzetbiztonsági, a rendvédelmi, valamint az intézményfenntartói feladatok kivételével az államigazgatási és kapcsolódó állami feladatok ellátását a minisztériumiszervezetrendszerben, területi szinten a fővárosi és megyei kormányhivatalokban,illetve a járási(fővárosi kerületi) hivatalokban kell biztosítani. 3

4 Az átalakítás célja 1312/2016. (06.13.) Korm. hat. -Magyarország versenyképességének megőrzése érdekében a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak összfoglalkoztatásban képviselt arányát indokolt mérsékelni, és ezt a szempontot érvényesíteni kell az államigazgatási szervezetrendszer átalakítása során is. 4

5 Az új szervezeti rendszer 386/2016. (XII.2.) Korm. rendelet Egészségbiztosítási szervek: NEAK Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő fővárosi és megyei kormányhivatalok(egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljárva) a kormányhivatalnak az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró, megyeszékhelyen működő járási hivatala, illetve a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala (a továbbiakban együtt: járási hivatal) és d)az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság(a továbbiakban: ONYF) Központja. 5

6 A NEAK A NEAK az egészségbiztosításért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. A NEAK az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 6/B. (3) bekezdése alapján az Egészségbiztosítási Alap(a továbbiakban: E. Alap) kezelésére kijelölt szerv, a költségvetését is az E. Alapban kell meghatározni. Főigazgató vezeti 6

7 Illetékességek A NEAKa hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el. A kormányhivatal illetékessége -Budapest Főváros Kormányhivatala illetékessége kivételével -megegyezik a megyei kormányhivatal illetékességével. Budapest Főváros Kormányhivatala illetékessége egészségbiztosítási pénztári feladatkörében Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki. A járási hivatal illetékessége az alábbi kivétellel -a megye egész területére kiterjed. Budapest Főváros Kormányhivatala egészségbiztosítási feladatkörében eljáró XIII. Kerületi Hivatala illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki. 7

8 A NEAK egyes fontos feladatai Szerződést köt és szakmai szempontból ellenőrzi azok teljesülését az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására, gyógyászati ellátás nyújtására és az ehhez kapcsolódó ártámogatás elszámolására, folyósítására, - vezeti az egészségbiztosítási nyilvántartásokat, így különösen a TAJ számmal rendelkező személyek azonosító adatainak nyilvántartását, TAJ-t képez, - a bejelentett személyek jogviszonyadatainak nyilvántartását, - A Kormány térségi egészségszervezésért felelős államigazgatási szervként a NEAK-ot jelöli ki az Eütv (1) bekezdése szerinti feladatok ellátására azzal, hogy ezt a feladatot az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal együttműködésben látja el. 8

9 Más, a szervezeti változásokkal összefüggő módosítások Az E. Alap javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvény vagy üzletrész, ingatlan, egyéb vagyon értékesítését és az értékesítésig történő vagyonkezelést -a működést közvetlenül szolgáló vagyonelemek kivételével - megállapodás alapján kizárólag a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság végezheti. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnevezése Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre változik 9

10 A rendvédelmi, honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésben vagy rendvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy Az ellátást megállapító honvédségi szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat foglalkoztatónak minősül Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (a járulékot az állam fizeti) Indoklásban: a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási-és munkaerő-piaci járulék alapjául is szolgál

11 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény (Mmtv.) XII. 31. Mmtv. 23. (5) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke Ft/fő/év I. 1. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese.

12 Számszerűsítve 2016-os minimálbérrel számolva x 9 = Ft Ez már a 2016 évi Ft/fő/évnél is magasabb, és 2017-ben nőtt a minimálbér A Kormány 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelete alapján a 2017 évi minimálbér összege havibér alkalmazása esetén Ft es minimálbérrel számolva a rehab összege: x 9 = Ft

13 A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. tv (Katv.) Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen[katv. 8. (9) e)]

14 Kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez! Táppénz nem jár ugyanis... Az új szabály azonban a jövőben mentesíti az érintett adózókat a forintos tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek.

15 Nevelőszülői jogviszony Tbj. 4. új q) pont 4. E törvény alkalmazásában q) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül. KATA adóalanyként nem minősül főállású kisadózónak( Ft tételes adó)

16 KATA adóalany TB jogállása Tbj. 5. (1) j) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy biztosított (Eddig is annak számított...)

17 Magyarázat/ példa Katv.) 10. (1) a főállású kisadózó biztosítottnak minősül, és a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet. A főállású kisadózó bekerül a Tbj. 5. -ában szabályozott biztosítotti körbe. Jogtechnikai módosítás, eddig is biztosítottnak minősült. Biztosítotti bejelentésre az eddigieknek megfelelően nem a T1041-es adatlapon, hanem a T101 jelű adatlapon kerül sor.

18 Harmadik állam polgárának munkavégzése A jelenlegi szabály: Tbj. 11. b) Tbj. 11/A I.: 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén is mentesülhet ha a) a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan 2 évnél hosszabb időtartamúvá válik, és b) az a) pontban említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább 1 év után következik be (a dolgozó 8 napon belül bejelenti adóhatóságnak).

19 Az Eat (4) bek. d) pont Igen hasonló rendelkezés a Tbj. biztosítás alóli mentességet engedő szabályhoz, azzal a különbséggel, hogy itt hosszabbításra nincs szabály. Így azon feltétel, miszerint a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet nem teljesül, ezért a magyarországi foglalkoztatás kezdő időpontjától(és nem csak a 2. évet követően) szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség keletkezik.

20 Hosszabbítási lehetőség A hosszabbítás marad, de csak abban van jelentősége, hogy nem kell 2 évre visszamenőleg járulékot fizetni. De 2 év letelte után már fizetni kell. A 22%-os szochoalól 2 évre mentesülni lehet, de ennél hosszabb idő esetén azt meg kell fizetni. Csak az a kérdés, hogy a kiküldetés megkezdésétől számított 2. év végétől, vagy (Tbj-s hosszabbítás híján)visszamenőleg a jogviszony keletkezése napjától.

21 Új szabály a több jogcímen kapott ellátások esetében Tbj. 28. (1) A 27. -ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó c) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül. Hasonló szabály egyéni vállalkozóra is [29. (4) c)]

22 Magyarázat Lehetővé vált, hogy az arra jogosult személy egyidejűleg több jogcímen részesüljön ellátásban (például gyermekgondozási díjban és gyermeknevelést segítő ellátásban). A módosítással az egyidejűleg csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban és gyermeknevelést segítő ellátásban is részesülő tevékenységét személyesen végző egyéni-, illetve társas vállalkozó esetében a minimum járulékalap szerinti fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni.

23 Új szabály a mezőgazdasági őstermelőkre Tbj. 30/A. (3) A mg. őstermelő a magasabb összegű ellátás megszerzése érdekében nyilatkozattal vállalhatja, magasabb összeg utáni járulékfizetést. A magasabb járulékalap választásáról a negyedévretett járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak az adóévre vonatkozóan. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.

24 A nyilatkozat Az I. negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól. Ettől eltérően az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozik magasabb járulékalap választásáról.

25 Megállapodás alapján nyújtott egészségügyi szolgáltatás július 31-től Tbj. 35. (5) megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatás a sürgősségi ellátás kivételével a megállapodás megkötését követő hatodik hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg hat hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.

26 A augusztus 1-et követő megállapodás A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatás a sürgősségi ellátás kivételével a megállapodás megkötését követő 24. hónapelső napjától jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg 24 hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.

27 A változás lényege A módosítás alapján egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság érvényesítése esetén a Tbj. 35. (5) bekezdésében előírt várakozási idő hatról huszonnégy hónapra emelkedik, így a megállapodás alapján jogosultak a sürgősségi ellátáson túl egyéb egészségügyi szolgáltatásra ezen időtartam elteltével szereznek jogosultságot. Ezzel összhangban az egy összegben befizetett járulékok huszonnégy hónapra visszamenőleg történő megfizetése szükséges az ellátásra való jogosultság azonnali igénybevételéhez.

28 Társas vállalkozó nyugdíjba megy Tbj. 38. (5) Új szabály (5) Ha az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó év közben válik kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóvá, akkor a Tbj. 38. (1) bekezdése figyelembe vételével az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.

29 Magyarázat/ példa Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Az új rendelkezés szerint az év közben kiegészítő tevékenységűvé váló és egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozónak az adóév bármely napján választási lehetősége van arra nézve, hogy melyik társas vállalkozás fizesse meg utána e járulékot. Ezzel lehetővé válik az év közbeni nyilatkozattétellehetősége.

30 KATA -régi szabály Tbj. 45. A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a kisadózóra vonatkozó bejelentési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti.

31 Új szabály (2016. VI. 16.) 45. A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a biztosítási kötelezettségének bejelentését a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózói státuszának bejelentésévelteljesíti.

32 Magyarázat A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó főállású kisadózó járulékfizetésére és bejelentésére továbbra is a Katv.-ben foglaltak irányadóak, ugyanakkor A biztosítotti bejeaz egységes jogalkalmazás érdekében ez a Tbj.-ben is rögzítésre került. lentését a főállású kisadózó az eddigi szabályozásnak megfelelően nem a T1041-es adatlapon, hanem a T101 jelű adatlapon teljesíti.

33 Átmeneti szabály: Tbj. 65/F. 65/F. Ha a december 31-én hatályos 11/A. alapján december 31-éig kiküldetés hosszabbítás történt, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítés legfeljebb június 30-áig állhat fenn.

34 Magyarázat / példa Hatályát veszti a két évet meghaladó kiküldetés esetén a biztosítás alóli mentesítésre vonatkozó szabály. Az átmeneti szabály értelmében június 30-áig lehet mentesülnia biztosítási kötelezettség alól,abban az esetben, ha a Tbj. 11/A. -a szerinti mentesítés feltételei december 31-éig teljesültek.

35 EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK 2016: 7050 forint (napi összeg 235 forint) 2017: 7110forint (napi összeg 237 forint) Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után a társas vállalkozás Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó maga után Az a belföldi magánszemély, aki más jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult A szociális szövetkezet tagja után

36 Magyarázat A fogyasztói árindex növekedése miatt a biztosítatással nem rendelkezők és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege I. 1- jétől havi 7110 (napi 237) forintra emelkedik.

37 Példa szociális szövetkezet esetében Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a 2. évben 25 százalékának, = Ft. a 3. évben 50 százalékának, = Ft. a 4. évben 75 százalékának, = Ft. az 5. évtől 100%-ának =7.110 Ft.megfizetésére kötelezett. Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap megtéríti az Egészségbiztosítási Alap részére.

38 Kedvező változás VII 1-jétől a gyermekápolási táppénz tekintetében A változás azt jelenti, hogy VII. 1-jétől a 3 és 12 év közötti gyermek esetén az együtt élő szülők összesen (tehát az apa és az anya együtt) ugyanannyi napi gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, mint az egyedülálló szülő. 3 6 éves gyermek 42 nap helyett 84 nap 6 12 éves gyermek 14 nap helyett 28 nap

39 Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásait kizárólag elektronikus úton lehet igényelni VII. 1. A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató az Ebtv. 61. (5) bekezdése értelmében az említett ellátásokra vonatkozó kérelmeket jelenleg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalos honlapján elérhető számítógépes program segítségével töltheti ki és állíthatja elő. Az így előállított nyomtatványt jelenleg nem csupán az ügyfélkapun keresztül elektronikusan lehet benyújtani, hanem a nyomtatást követően postai úton, vagy akár személyesen is.

40 Majd a jövőben A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató ettől az időponttól kezdve a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétet számítógépes program segítségével töltheti ki és a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szervnél történt regisztrációt követően, kizárólagosan elektronikus úton nyújthatja be.

41 Magyarázat Többletterhetnem ró a foglalkozatókra, évek óta a NAVfelé is kizárólagosan elektronikusan teljesítik az adó- és járulék bevallást. A biztosítottakra előnyös a változás. Azellátásokra is vonatkozik évi CXL törvény (Ket) sommás eljárási szabálya. Azokban a kérelemre induló ügyekben, amikor a döntés meghozatalához minden szükséges feltétel a hatóság rendelkezésére áll, a hatóságnak azonnal, de legkésőbb 8 napon belüldöntést kell hoznia.

42 Előnye Az ügyintézés felgyorsul, igen rövid idő belül hozzájuthatnak a járandóság, hiszen a kérelem szinte azonnal beérkezik a hivatalba és nem kell a postázás, iktatás, rögzítés idejét kivárni. A foglalkoztató ugyanis kizárólagosan elektronikus úton tudja továbbítani a biztosított pénzbeli ellátás iránti kérelmét. A változással jelentősen csökkennek majd a hiánypótlási eljárások, ugyanis az ügyfélkapun keresztül csak a hiánytalanul, hibátlanul kitöltött nyomtatványokat lehet beküldeni, hiszen a nyomtatványkitöltő program figyelmeztet a hibásan kitöltött mezők esetében, s nem eged továbblépni.

43 A évi CLVI. törvény (Eat.) változásai Felélesztették a karrier Híd Programot! Tömeges elbocsátások a közszférában. Új kedvezmény a szociális hozzájárulási adóból: a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény

44 Karrier Híd program Eredetileg azért került bele a törvénybe, hogy civilszféra adókedvezmény ellenében felszívja a közszférából tömegesen elbocsátott állami alkalmazottakat. Az elbocsátott alkalmazottak hatósági bizonyítványért folyamodhattakaz állami foglalkoztatási szervhez. Ilyen hatósági bizonyítvány iránti kérelmet október 31-ég nyújthatott be a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően a közszférában foglalkoztatott személy.

45 A kedvezmény Amennyiben a hatósági bizonyítvánnyal rendelkező személyt munkáltató a civil szférában munkaviszony keretében alkalmazta, adókedvezmény vehetett igénybe a (korábban) 27 százalékos szociális hozzájárulási adóból. Az adókedvezmény abban nyilvánult meg, hogy a hatósági bizonyítvánnyal rendelkező személyt a hatósági bizonyítványa érvényességi idején belül foglalkoztató munkáltató a dolgozó bruttó (levonásokat nem tartalmazó) munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százalékát tarthatta vissza az adóból.

46 Az új kedvezmény 1 évre, bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után az érvényes adómérték 22, 2018-tól 20 százalék 50 százalékával megállapított összeg.

47 A felélesztett szabály Az Eat. idevonatkozó 462. (2) bekezdésének megváltoztatása, amely még VIII. 1-jén hatálybais lépett. Eszerint a hivatkozott hatósági bizonyítványt az állami foglalkoztatási szerv a Karrier Híd Programban való részvételre jogosult természetes személy által augusztus 31- éig benyújtott kérelem alapjánállítja ki.

48 A részvételre jogosultak A Karrier Híd Programban a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzőenközszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel, az Országgyűlési Őrséggel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a NAV-al hivatásos jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel szerződéses jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott személy vehet részt.

49 A program bővíthető Törvény, kormányrendelet, valamint miniszteri rendelet a Karrier Híd Programban való részvételre további feltételeket is megállapíthat, valamint törvény az e törvényben meghatározottakhoz képest bővítheti a részvételre jogosultak körét. Az állami foglalkoztatási szerv törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában a hatósági bizonyítványt ugyanazon ügyfél kérelmére egy alkalommal állítja ki,valamint annak egyetlen eredeti példányát adja át az ügyfél részére.

50 A hatósági bizonyítvány érvényességi ideje A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes. Az állami foglalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványon feltünteti érvényességi idejének kezdő és utolsó napját.

51 Részletszabályok A kedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó részletszabályokat a Karrier Híd programban való részvétel további feltételeiről, valamint a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás kiadásáról szóló 2/2012. (II. 7.) NGMrendelet tartalmazza. 2/2012. (II. 7.) NGM rendelet a Karrier Híd programban való részvétel további feltételeiről, valamint a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás kiadásáról

52 Új adókedvezmény a szociális hozzájárulási adóból Ez a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető (2016. VI. 16.). Ezek szerint az a kifizető, amelynek a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére tekintettel a Tao. 7. (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként negatív adóalapja keletkezik, a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyekre tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

53 Az adókedvezmény Az adókedvezmény egyenlő a Tao. törvény 7. (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalapcsökkentés eredményeként keletkező negatív adóalap 50 százalékának 9 százalékos adókulccsal számított összegével, de havonta legfeljebb a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek után keletkező adókötelezettség összegével. Az adókedvezmény az érvényesítésének első hónapjától számított 12 hónapig vehető igénybe.

54 Az adókedvezmény együttesfeltételei a kifizető Tao. törvény szerinti összes bevételének 40%-a a negatív adózás előtti eredmény keletkezésének adóévében kutatásfejlesztési tevékenységből származik; a kifizető külső gyakorlóhelyként kis-és középvállalkozás legalább egy fő, nagyvállalkozás legalább öt fő a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személyt fogad a kedvezményezett adóévben;

55 Együttes feltétel a kifizető által foglalkoztatott, az Innovációs törvény szerinti kutató-fejlesztők átlagos statisztikai állományi létszáma a kedvezményezett adóévben az ezen adóévet közvetlenül megelőző adóévhez képest legfeljebb 10%-os mértékben csökken.

56 Kedvezmény szabály Amennyiben ezek a feltételek a kifizető tekintetében nem állnak fenn és a kedvezményezett adóévben átalakulásra (egyesülésre, szétválásra) került sor, akkor a fenti feltételek teljesítése szempontjából a jogelőd teljesítményét is figyelembe lehet venni. Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó-és vámhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik naptári év végéig legalább egyszer ellenőrzi.

57 Összefüggés más kedvezménnyel / példa E kedvezmény érvényesítése nem zárja ki az Eat-ban szabályozott más kedvezmények igénybevételét. Például érvényesíthető - a25 év alatti, 55 év feletti munkavállaló, - a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezménnyel együtt.

58 Hatálya A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt első alkalommal a VII. 1-jétől lehet alkalmazni. Július

59 Párhuzamos jogviszonyok A módosítással kizárásra kerül, hogy a párhuzamosan fennálló munkaviszonyok esetében minden jogviszonyban érvényesítésre kerüljön a kedvezmény. Ebben az esetben a kifizető döntése alapján van lehetőség a kedvezmény érvényesítésére. Továbbá ha egy adott hónapban ugyanazon felek között új munkaszerződéssel ismételten munkaviszony jön létre, akkor a kedvezmény újbóli érvényesítésére nincsen már lehetőség!

60 Új szabály Az MT. szerinti a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a 462/B. (2) bek. (25 év alau 180 nap biztosítási idő)és a 462/C. -a szerinti (tartósan álláskereső) kedvezménytaz átvevő munkáltató tovább érvényesíthetia kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére. (2016. VI. 16.).

61 A változás lényege A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény mellett a pályakezdő huszonöt év alatti munkavállalók utánérvényesíthető adókedvezmény esetében islehetővé válik, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás ne akadályozza a kedvezmény folyamatos érvényesítésnek lehetőségét. Nem vonatkozik: 55 év felew és 25 év alaw 180 nap biztosítással rendelkező munkavállalóra!

62 Egészségügyi hozzájárulás évi LXVI. törvény (Eho) által szabályozott hozzájárulás két kulcsosra változik. Csak a 22 és a 14%-os hozzájárulási mérték marad.

63 Ezt úgy érik el, hogy marad a fő szabályként a kifizetőt terhelő 22%- os hozzájárulás, (2018-tól 20%) és marad a magánszemélyek bizonyos tőkejövedelmeit terhelő (például osztalék, bérleti díj) 14%-os egészségügyi hozzájárulás (változatlan felső határ mellett), Szja. tv. 1/B. -a szerint adózó külföldi előadóművész 14%-os ehoja.

64 Változás2017. I. 1-jétől megszűnta kamatjövedelmeket és tartós befekttetésből származó jövedelem lekötési hozamát terhelő (TBSZ) 6%-osegészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége!

65 Egyidejűleg a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5%-ának a 15%-ról 14%-ra csökken, megszűnika fizető vendéglátó tevékenységet végzők tételes átalányadóját választó magánszemélyek 20%-os egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége.

66 5%-os járulékcsökkentés A 27 százalékos szociális hozzájárulási adó mértéke csökken 22 százalékra csökken 2018-ban már csak 20% lesz

67 Az adócsökkentés és az adókedvezmény mértéke Az adókulcs csökkentésével összefüggésben a maximális adókedvezmény mértéket is az adó új mértékére volt szükséges csökkenteni. [22 majd 20%] A 14,5 százalékos és a 13,5 százalékos mértékű kedvezmények esetében egységesítésre kerül a kedvezmény mértéke. A kedvezmény új mértéke az adó általános mértéke 50%-ával megállapított összeg.

68 KATA Főállású kisadózó Változatlanul Ft. de választás szerint Ft a tételes adó

69 Új ellátási alap Ft. tételes adó: 2017: Ft. helyett Ft. 2018: Ft. Választható Ft. helyett Ft. helyett Ft. 2018: Ft.

70 A minimálbér jelentős emelkedése a minimálbérösszege 2017-ben havi (2018-ban ) forint, a garantált bérminimum összege 2017-ben havi forint (2018-ban ). És ennek hatása a biztosított főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségére

71 Konzultáció 71