CSERÉPFALU JELENTŐSEBB TÖRTÉNELMI EMLÉKEI, A TELEPÜLÉS TÁJHASZNÁLATI RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSAI A XVIII. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG DOBOS ANNA
|
|
- Ignác Dudás
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 CSERÉPFALU JELENTŐSEBB TÖRTÉNELMI EMLÉKEI, A TELEPÜLÉS TÁJHASZNÁLATI RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSAI A XVIII. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG DOBOS ANNA Bevezetés, célkitűzés Cserépfalu Észak-Magyarországon, a Bükk hegység Egri-Bükkalja kistájának központi részén, Egertől északkeletre 20 km-re fekszik. A település változatos természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik, hiszen közigazgatási területe északon a Bükk hegység tagolt középhegységi karakterű tájrészletére terjed ki, délen pedig az alacsonyabb hegylábfelszínbe (Dobos A. 2002, Vágó, J. Hegedűs, A. 2011) mélyülő Cserépfaluimedence területére esik. A Bükki Nemzeti Park Déli Látogatóközpontját 2012-ben nyitják meg a településen, így aktuális feladatként adódik Cserépfalu tájértékeinek kataszterezése és felmérése. Tanulmányunk célja egyrészt az egyedi tájértékek, azon belül a legfontosabb történelmi emlékek felvételezése és rövid bemutatása volt, másrészt a település tájhasználati rendszerének változásaival foglalkoztunk a XVIII. századtól napjainkig. Kutatási módszerek A település egyedi tájértékeit az MSZ 20381/2009. Magyar Szabvány alkalmazásával mértük fel 2012-ben. Kiemelt figyelmet fordítottunk a történelmi emlékek szakirodalmának feltárására, az egyes várak, emlékművek terepi felvételezésére, dokumentálására. A tájhasználat változását az I. katonai felvételezés ( ), a II. katonai felvételezés ( ) és az 1990-es topográfiai térkép összevetésével vizsgáltuk meg. Cserépfalu egyedi tájértékeinek felvételezése A település 2012-ben regisztrált egyedi tájértékeinek 52%-a a Kultúrtörténeti egyedi tájértékek, 37%-a a Természeti egyedi tájértékek (97% Földtudományi egyedi tájérték, 3% Biológiai egyedi tájérték) és 11%-a a Tájképi egyedi tájértékek főkategóriájába sorolható (MSZ 20381/2009). A Kultúrtörténeti egyedi tájértékek főtípusát tovább bonthatjuk a Településsel kapcsolatos egyedi tájértékekre (47%), a Termeléssel kapcsolatos egyedi tájértékekre (35%), a Közlekedéssel kapcsolatos egyedi tájértékekre (2%) és az Egyéb emberi tevékenységhez vagy eseményhez kapcsolódó egyedi tájértékekre (16%). Mivel a történelmi emlékek több kultúrtörténeti kategóriát is érintenek, így tanulmányunkban a település történelméhez kapcsolódó legfontosabb történelmi lelőhelyeket, várakat és műemlékeket mutatjuk be. Cserépfalu legfontosabb történelmi emlékei (1) Neandervölgyi ősember leletek: Suba-lyuk barlang A település változatos történelmi eseményei számos kultúrtörténeti emlék megjelenését idézték elő a tájban. Cserépfalu környezetében, a középhegységi és hegylábi területek találkozási zónája kedvező életfeltételeket biztosított a megjelenő népcsoportok számára, így e terület már az őskorban is lakott volt. A Suba-lyuk barlangban (1. ábra) találták meg a neandervölgyi ősember (Homo neanderthalensis) maradványait (Kadić O. 1932, 2008, Gyenis Gy. 2008), egy felnőtt nő és egy gyermek csontváz töredékeit. A lelet-együttest a charentien típusú moustérien régészeti kultúrába sorolták (Ringer Á. Regős J. 2008, Mester Zs. 2008). A barlang üledékei ugyanakkor számot adnak arról is, hogy éghajlatváltozás zajlott le e vidéken. Megtalálták ugyanis az Eemian interglaciális ( évvel ezelőtt), az utolsó,
2 Weichsel glaciális ( évvel ezelőtt) és a holocén interglaciális üledékeit a barlangban. Az üledékekben talált fossziliák alapján a Suba-lyuki sztyepp fauna ( évvel ezelőtt) jelenléte is igazolttá vált (Kretzoi M. 1969; Jánossy D. 1979; Kordos L. 1991, 2008). (2) Bronzkori kora vaskori telep: Kyjatice-kultúra sáncai Mész-tető, Hidegkútlaposa völgy A településtől ÉK-i irányban, a Mész-tetőn feltételezik Cserépfalu eredeti központjának kialakulását. Itt egy markánsan megjelenő, s jól védhető sánc körvonalazódik, amelyet ben Korek József, mint őskori földvárat vételezett fel (1. ábra). Az elvégzett régészeti feltárás során kora vaskori cserepek kerültek elő. Kemenczei Tibor (1970) az itt talált leleteket a Kyjatice-kultúra körébe datálta, majd a lelőhelyet Mihály P. ( ), Kemenczei T. (1984), a Borsod megyei vártopográfia (1992), valamint D. Matuz E. és Nováki Gy. (2002) is említette. D. Matuz E. és Nováki Gy. a Mész-tetőn szintén a késő bronzkori Kyjatice-kultúra erődített telepét ismerte fel, mely valószínűleg még a kora vaskorban is működött. A sánctól északra, a Hidegkút-laposán cseréptöredékek alapján egy bronzkori telepet feltételeznek a kutatók. (3) Ördögtorony kaptárkő A mész-tetői települési központ környezetében, a Mész-tető nyugati lejtőoldalában találjuk meg az Ördögtorony kaptárkőt (1. ábra). A fülkékkel tagolt, kúpalakú kaptárkövek jellegzetes képviselői a bükkaljai tájnak. Rendeletetésük tekintetében azonban még nincs egyértelmű vélemény. Saád A. (1963) szerint a kaptárkövek a Kárpát-medencében megjelenő kabarok vagy agriánok által meghonosított sziklaméhészet jellegzetes képviselői. Egy másik elmélet szerint a kaptárkövek az urnatemetkezés - a hun-magyar hősök vagy nagyobb nemzetségek síremlékei helyei lehettek. Baráz Cs. és Mihály P. ( ), valamint Baráz Cs., Kiss G. és Holló S. (2011) szerint a sziklákba vésett lyukak, tál alakú mélyedések és csatornák kultikus, áldozati célú hasznosítást feltételeznek. Arra a kérdésre, hogy Kik? Mikor? Miért? létesítették a fülkéket, még pontos választ okleveles adatok hiányában nem adhatunk. (4) középkori vár: Cserépvár Cserépfalu környezetében jelentősebb várként említhetjük meg Cserépvárt, mely összefonódott a település életével (1. ábra). A vár Cserépfalutól délkeletre, Cserépváralján épült, s mintegy 90 m-es relatív magasságban emelkedik a falu fölé. Az árokkal és külső fallal körbevett 40x40 m kiterjedésű, ovális alaprajzú belső vár délnyugati aljában 12 körteformájú gabonásverem található (Sándorfi Gy. Nováki Gy körül). A vár történelmét és funkcióját Szörényi Gábor András új régészeti ásatásokkal rekonstruálta (2008). Cserépvárat az és oklevél említi először, amikor a Cserép várából Bogács felé vezető ösvényt, mint határpontot jelölik meg. A belső vár területén eredetileg valószínűleg egy kisméretű, egyszerű, Árpád-kori fapalánkkerítéssel övezett erősség állott. Az Árpád-korban (1248) Cserépfalu az egri püspöktől engedélyt kapott arra, hogy a Fűzér-kőn várat építsen, s a Panyitok tardi vagy tárnokbálai birtokukon erre válaszként szintén várat emeltek. Céljuk, hatalmuk reprezentálása volt Cserépfalu irányában. Később, a középkor során azonban Cserépvár birtokközponttá vált, s innen irányították a környező települések (Cserépfalu, Tard, Mezőnyárád) gazdasági ügyeit. A XIV. század végén már királyi várként funkcionált Cserépvár. Az első, tűzvész áldozatául eső palánkvár helyébe nagyobb kővárat építettek, ahol a kisméretű belsővárat egy kettős falrendszer és egy palánk vette körbe. A várat kívülről egy árok határolta. A török hódoltság idején végvárrá vált, Eger keleti elővára lett. Szerepköre azonban elsősorban gazdasági jellegű volt, a környező várak, de kiemelten Eger várának élelmiszerraktára lehetett.
3 (5) középkori várak: az Ódorvár és a Fűzér-kő Cserépvár mellett a település középhegységi területén két jelentősebb várrom is található, amelyek történelméről igen kevés információval rendelkezünk (1. ábra). Az Ódorvár területén található várrom kb. 300 m relatív magasságban emelkedik a Hór-patak völgytalpa fölé, s jól védhető, meredek sziklafalakkal körülhatárolt erődítmény volt. Ódorvár neve vagy az odor barlangos területről, vagy a német Oldarich személynévből (Mizser L. 1977) eredeztethető. Építésének körülményeit és idejét sajnos pontosan nem ismerjük, a kőkorban és a vaskorban környezete azonban már lakott terület volt. Az évi, IV. Béla által kiadott oklevélben Lampert püspöknek engedélyt adtak, hogy a Fűzér-kőn vagy a Kerekkőn várat építsen. Ezek alapján egyesek a Kerekkőt az Ódorvárral azonosították (Borsod megyei vártopográfia, 1992). A várrom feltárásakor kiderült, hogy a középkori várfalak alatt sáncmaradványokat és kora vaskori cserepeket is találtak (Varga L. 1994). A kővárat valószínűleg a tatárjárás után erődített várkastélyként építették meg, majd Cserépvár pusztulását követően annak szerepkörét is átvette. A XIV. században több tulajdonosa (pl. egri püspök) is volt a várnak, a XV. században pedig valószínűleg Jan Giskra vezetésével husziták foglalták el ben Magyar Balázs űzte ki innen a huszitákat, majd rombolta le a várat. A törökhódoltság idején, Eger eleste után török kézre kerülhetett. Fekvéséből és topográfiai helyzetéből adódóan jelentősebb védelmi szerepköre is lehetett, a hór-völgyi út védelmét hivatott biztosítani. A Fűzér-kőn IV. Béla rendelte el - az február 24.-i oklevél alapján - a vár felépítését. Sokáig ismeretes volt, hogy a csúcs környezetében egy középkori vár állott. Fügedi Erik (1986) ugyanakkor arról számolt be, hogy a Fűzér-kőn nem épült vár. Emiatt Fűzér-kő vára a Borsod megye várainak topográfiájából is kimaradt. Áttörést ebben a helyzetben az hozott, hogy több kutató 2000-ben felismerte a megépült vár falmaradványait (Nováki Gy. Sárközy S. Feld I., 2007), s ezt követően augusztus 4-én kezdődött el a terület régészeti feltárása. A kisméretű várnak korábban jelentősebb stratégiai szerepe nem lehetett, inkább a püspök hatalmát szimbolizálhatta birtoka felett. (6) Református és Katolikus templom A településen nagy valószínűség szerint már az Árpád-korban templom állt. A Szent György tiszteletére épített kőtemplom első írásos említése 1332-ből származik. A leírások szerint a templomnak kazettás mennyezete és huszita kori áldozó serlege is volt, a templom mellett egy harangláb állott (Benke Gy. Zsírka L. 1998). Sajnos az eredeti templomot és a haranglábot is lebontották, s a harangláb helyén építették fel a mai Református templomot (1. ábra). Cserépfalu lakossága eredetileg katolikus hitvallású volt, majd a lakosság az 1560-as években, a Báthory család uralma alatt tért át a református hitre tól református egyház működik a településen. A neogótikus stílusban megépített új templom a környék legnagyobb református temploma. A lakosság az óta is megtartotta felvett új hitét. A településen még egy kisebb, egyszerű stílusban épített katolikus templom áll. (7) Emlékművek A település belterületén több emlékművet is találhatunk (1. ábra). Ezek közül kiemelkedik A Honfoglalás 1100 éves fordulójára állított emlékmű, Az júl. 23-án elesettek emlékműve, az I. Világháborús emlékmű, valamint a II. Világháborús emlékmű. Tájhasználat változás a XVIII. századtól napjainkig A település fejlődését változatos történelmi események határozták meg, s felvetődik a kérdés: Mi tette lehetővé azt, hogy Cserépfalu lakossága folyamatos jelenlétet mutat a területen, s a települést a nagyobb katonai hadszínterek, felvonulások és a járványok is elkerülték, s így a fent említett történelmi emlékek is megőrződtek? A válasz a település természetföldrajzi adottságaiban és tájhasználati rendszerében keresendő.
4 A XVI.-XVIII. századra egy polikultúrás földhasznosítási rendszer alakult ki Cserépfaluban, ahol a földművelés, az állattenyésztés és a gyümölcstermesztés mellett jelentős volt az erdőhasznosítás, valamint a szőlőtermesztés és a bortermelés (Martonné Erdős K. 1998). Az I. katonai felvételezés idején ( ) (2. ábra) az erdővel borított középhegységek jelentősebb vízfolyásai mentén vizes területek alakultak ki. Szintén vizenyős, mocsaras terület volt a Nyomó-hegy északkeleti oldalán lefutó mellékvölgy központi völgytalpa, valamint a Hór-patak, a Cseresznyés-patak és a Mész-patak alluviuma. Az erdővel szegélyezett települést így északról és délről is nagyobb mocsarak vették körbe, amelyek védelmet nyújtottak a betolakodókkal szemben. Ráadásul veszély esetén a lakosság nemcsak a mocsarakban, de az erdőkben is menedéket találhatott. Mezőgazdasági művelés alatt állt a Nyomó-hegy és az Őr-hegy környezete, illetve a Berezd-tető és az Égés-tető területe. A szőlőművelés a Hór-patak és a Mész-patak közötti Ispán-szélen és a Nyomó-hegy keleti oldalában fedezhető fel. 1. ábra: Cserépfalu legjelentősebb történelmi emlékei 2. ábra: Cserépfalu tájhasznosítási térképe (I. katonai felvételezés, ) A II. katonai felvételezés idejére ( ), láthatóan növekedett a beépített települési környezet kiterjedése, s csökkent a Cserépfalui-medence erdőinek területe (3. ábra). A szőlőtermesztés a Nyomó-hegy és a Rigó-hegy területére is kiterjedt. Jelentősebb erdőirtás a Nyomó-hegyen, a település határában, a Cseresznyés-patak oldalában és a Mész-tető környezetében figyelhető meg. Növekedett a szántók kiterjedése. A mocsaras területek visszaszorultak és már csak a település déli határában, a Cseresznyés-patak völgyében és az Alsó-réten maradtak fent nagyobb kiterjedésben. A Bükk középhegységi területét összefüggő erdőségek borították, amelyeket helyenként kisebb rét és legelő foltok szakítottak meg. Elterjedt a réti transzhumáció (sajátos legelőváltó állattartás), amelynek keretében a lakosság felváltva hasznosította a hegylábi előtér gyepterületeit és a makkoserdőket. Az erdőket sokoldalúan hasznosították, általános volt a favágás, valamint a faszén- és mészégetés.
5 Jelentősebb változások az erdők által borított középhegységi területeken még a XX. és XXI. században sem történtek (4. ábra). A tájhasználati rendszer változása inkább a Cserépfalui-medencében volt jelentősebb. 3. ábra: Cserépfalu tájhasznosítási térképe (II. katonai felvételezés, ) 4. ábra: A Cserépfalui-medence tájhasznosítási térképe (a 1: topográfiai térkép, 1990 alapján) A beépített területek aránya növekedett, a völgy mentén folyamatosan terjeszkedett a település. Mozaikosabbá vált a Nyomó-hegy és a hegylábi terület északnyugati peremének gazdálkodási rendszere. Itt zártkertek és szalagparcellák jelentek meg, ahol a szőlő- és gyümölcstermesztésű parcellák között jelentős felhagyott, bozótos területek és rétek alakultak ki. Új, nagyobb szőlőtermesztésű terület rajzolódott ki a Berezd-tető és az Égés-tető területén, valamint az Őr-hegytől délre eső területeken. Új erdőtelepítések zajlottak az Őr-hegy nyugati oldalában, a település déli határában, valamint az északkeleti határban. A Cseresznyés-patak és a Hór-patak alluviumán a mocsarak visszahúzódtak, így megnövekedett a szántóterületek kiterjedése. Összegzés A tájhasználati térképek elemzésével láthatjuk, hogy a természeti és tájhasználati adottságok kedvező védelmi és fejlődési lehetőséget biztosítottak évszázadokon keresztül az itt élő lakosság számára. Ez tette lehetővé, hogy a legjelentősebb történelmi emlékek máig fennmaradhattak e területen. A polikultúrás tájhasználati rendszer napjainkban tovább változhat, hiszen a Bükki Nemzeti Park Déli Látogatóközpontjának megnyitásával a természetvédelmi érdekeket is figyelembevevő turizmus kaphat jelentősebb szerepkört a településen. Irodalom Baráz Cs. Kiss G. Holló S. (2011): Szakrális kőemlékeink. Kaptárkövek Magyarországon. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkársága, Budapest, 48. p.
6 Baráz Cs. Mihály P. ( ): A Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkő topográfia újabb eredményei és a fülkék rendeltetésének vizsgálata. Az Egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve XXXI-XXXII. pp Benke Gy. Zsírka L. (1998): A Cserépfalui Református Egyházközség története. in: Nagy K. (szerk.): Cserépfalu hét és fél évszázada. Cserépfalu, pp D. Matuz E. Nováki Gy. (2002): Spätbronzezeitliche, früheisenzeitliche Erdwälle in Nordungarn, Inventaria Praehistorica Hvungariae X., Budapest. Dobos A. (2002): A Bükkalja II. Felszínalaktani leírás, in: Baráz Csaba (szerk.): A Bükki Nemzeti Park, Hegyek, erdők, emberek, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, pp Fügedi E. (1986): Castle and society in medieval Hungary ( ). Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, Budapest, 187. Gyenis Gy. (2008): Homo neanderthalensis vagy Homo sapiens neanderthalensis? Ikertestvér vagy unokatestvér? in: Baráz Cs. (szerk.): A Suba-lyuk barlang, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, pp Jánossy D. (1979): A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. Akadémiai Kiadó, Budapest, 207. p. Kadić O. (1932): A cserépfalui Mussolini-barlang. Barlangvilág III. köt. 2. füz. pp Kadić O. (2008): A cserépfalui Mussolini-barlang. in: Baráz Cs. (szerk.): A Suba-lyuk barlang, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, pp Kemenczei T. (1970): A Kyjatice kultúra Észak-Magyarországon. in: A Hermann Ottó Múzeum Évkönyve 9. pp Kemenczei T. (1984): Die Spätbronzezeit Nordos tungarns. Archaeologia Hungarica LI, Budapest. Kordos L. (1991): A közép-európai felső-pleisztocén pocokfauna fejlődése és biosztratigráfiai értékelése (Evolution and Biostratigraphic Ranging of the Late Pleistocene Vole Fauna. In Central Europe). A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1989-ről, pp Kordos L. (2008): A Suba-lyuki ősember és a mamut-sztyepp. in: Baráz Cs. (szerk.): A Subalyuk barlang. Neandervölgyi ősember a Bükkben. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, pp Kretzoi M. (1969): A magyarországi quarter és pliocén szárazföldi biosztratigráfiájának vázlata. Földrajzi Közlemények, 17 (3). pp Martonné Erdős K. (1998): Cserépfalu földrajza. in: Nagy K. (szerk.): Cserépfalu hét és fél évszázada. Cserépfalu, pp Mester Zs. (2008): A Suba-lyuk vadászai: két kultúra, két világ. in: Baráz Cs. (szerk.): A Suba-lyuk barlang. Neandervölgyi ősember a Bükkben, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, pp Mihály P. ( ): A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkövek topográfiája. in: A Hermann Ottó Múzeum Évkönyve , pp Mizsér L. (1977): A helynévkutatás nehézségei. in: Borsodi Szemle pp Nováki Gy. Sándorfi Gy. (1992): A történeti Borsod megye várai (az őskortól a kuruc korig), Die Burgen des historischen Komitats Borsod (von der Urzeit bis zur Kurutzenzeit), Budapest Miskolc, 150 p. Nováki Gy. - Sárközy S. Feld I. (2007): Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig, Castrum Bene Egyesület Herman Ottó Múzeum, Budapest-Miskolc , pp Ringer Á. Regős J. (2008): Az őskor régészeti kultúrái a Bükkben. in: Baráz Cs. (szerk.): A Subalyuk barlang. Neandervölgyi ősember a Bükkben, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, pp Saád A. (1963): A kaptárkövekről. Az Egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve I. pp Sándorfi Gy. Nováki Gy. (1980 körül): Cserépváralja Cserépvár. in: Nováki Gy. Sárközy S. Feld I. (2007): Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig, Magyarország várainak topográfiája 1., Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5., Castrum Bene Egyesület Herman Ottó Múzeum, Budapest Miskolc, pp Szörényi Gábor András (2008): Kutatási Jelentések. Cserépvár kutatásának eredményei, Castrum, 7. pp Vágó, J. Hegedűs, A. (2011): DEM based examination of pediment levels: a case study in Bükkalja, Hungary. Hungarian Geographical Bulletin, 60 (1), pp Varga L. (1994): Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez, Szolnok, 60 p.
Javaslat a [Suba-lyuk barlang című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez
Javaslat a [Suba-lyuk barlang című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette: Dósa Márta (név).....(aláírás) Cserépfalu,2015 szept...(település,dátum)
LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének
FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
A TÉKA projekt eredményei
A TÉKA projekt eredményei Dr. Kollányi László Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék V. MagyarTájökológiai Konferencia, Sopron 2012. 08.25-27. Mi is az a tájérték Tájértékek
Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007
Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a
Baráz Csaba (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság)
Baráz Csaba (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság) www.lithosphera.hu; www.bnpi.hu 1 nemzeti park, 9 tájvédelmi körzet, 14 természetvédelmi terület, közel 128.280 hektár Ex lege védett területeink kiterjedése
Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület
Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,
Kilátópont a Bükk hegységre és a Bükkaljára
Település neve: Sály S 001 - K Kilátópont a Bükk hegységre és a Bükkaljára EOV koordináta: főbb 2.3.1. kilátópont; 2.3.2. egyedi látványkép; 2.1.3. gyep (legelő); 2.2.1.3.3. dombtető, gerinc A Geszti-
Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete
Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény
Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.
Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny
Kedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2018.03.10. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.03.10. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 325 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 650
Pomáz, Nagykovácsi puszta
Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az
Álmodik a múlt - Szent Ilona és Zsófia is...
2013 október 16. Flag 0 Értékel kiválasztása Még Givenincs Álmodik értékelve a múlt - Szent Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Rudabánya - amelynek neve az ószláv érc, vasérc szóból származik - első írásos említe
HAJDÚSÁMSON. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 69,47 km 2 Lakosság: fő Polgármester: Hamza Gábor
HAJDÚSÁMSON Terület: 69,47 km 2 Lakosság: 13.108 fő Polgármester: Hamza Gábor Elérhetőség: Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata 4251 Hajdúsámson, Szabadság tér 5. Telefon: 52/590-590 Fax: 52/590-591 Hajdúsámson
B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK
1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,
HAZAI HEGYLÁBI TERÜLETEK TÁJHASZNÁLAT VÁLTOZÁSAINAK VIZSGÁLATA ÉS A JÖVŐBELI GAZDASÁGI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK FELTÁRÁSA
Gradus Vol 3, No 1 (216) 232-238 ISSN 264-814 HAZAI HEGYLÁBI TERÜLETEK TÁJHASZNÁLAT VÁLTOZÁSAINAK VIZSGÁLATA ÉS A JÖVŐBELI GAZDASÁGI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK FELTÁRÁSA INVESTIGATION
PERIGLACIÁLIS (GEOMORFOLÓGIAI) EGYEDI TÁJÉRTÉKEK KATASZTEREZÉSE AZ EGYES FELVÉTELEZÉSI METODIKÁK ALAPJÁN
Dobos Anna (2013): Periglaciális (geomorfológiai) egyedi tájértékek kataszterezése az egyes felvételezési metodikák alapján. in: Konkoly-Gyuró Éva Tirászi Ágnes Nagy Gabriella Mária (szerk.): Tájtudomány
JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL
JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL Bükkábrány-Bánya IV. lelőhely A Vatta község közigazgatási területén található Bükkábrány-Bánya IV.lelőhelyet 2006 tavaszán és
(A településről készült katonai felmérés1785-ből)
(A településről készült katonai felmérés1785-ből) Egercsehi község településrendezési tervéhez készült Régészeti örökségvédelmi hatásvizsgálat 2007. Dokumentáció: (településismertetés, régészeti érintettség,
2007. JÚNIUS 18-24. MAGYAR NEMZETI PARKOK HETE
1 Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3304 Eger, Sánc út 6. - Levélcím: 3301 Eger, Pf.: 116. Ig. közv.: (36) 422-700 Tel.: (36) 411-581 Fax: (36) 412-791 E-mail: bnptitkarsag@bnp.kvvm.hu 2007. JÚNIUS 18-24.
Területtel védett természeti értékek
Természetvédelem Területtel védett természeti értékek Területtel védett természeti értékek: Nemzeti parkok I. A NEMZETI PARK FOGALMA 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről: 28. (2): Nemzeti park
Időpont: január (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal. Szállás: kollégiumban Egerben, 2 személyes, saját zuhanyzós szobákban.
Időpont: 2019. január 26-27. (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal. Szállás: kollégiumban Egerben, 2 személyes, saját zuhanyzós szobákban. Étkezés: otthonról szendvicsek. Egerben vacsora lehetőség. Mit
Dénes György Szalonna Árpád-kori templomának évi képe Pörge Gergely rajzain
Dénes György Szalonna Árpád-kori templomának 1906. évi képe Pörge Gergely rajzain A Bódva-parti Szalonna község református templomának mai szentélye eredetileg kerek templomocskaként épült, feltehetőleg
Előterjesztés A Biatorbágyi Kaptárkövek természetvédelmi területté nyilvánításáról
Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés A Biatorbágyi
I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.
Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg
TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.
Kedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2017.11.25. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2017.11.25. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 185; Összesen: 465
Tájvédelem. A táj fogalma
Tájvédelem A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet
Szakági munkarészek. Környezeti értékelés
Szakági munkarészek Környezeti értékelés A változtatási szándék a 314/2015. (XII.25.) Kormányrendelet értelmében környezeti hatásvizsgálat köteles, az eljárás lefolytatásra került. Fentiek miatt az előzetes
A Zempléni Tájvédelmi Körzet. Abaúj és Zemplén határán
A Zempléni Tájvédelmi Körzet Abaúj és Zemplén határán A Zempléni Tájvédelmi Körzet Abaúj és Zemplén határán A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MONOGRÁFIÁI 3. SOROZATSZERKESZTŐ: Baráz Csaba A Zempléni Tájvédelmi
Nyitra felől Turóc-völgyébe
Nyitra felől Turóc-völgyébe Felsőelefánt (Horné Lefantovce) Kisebbik kastélya eredetileg az 1369-ben létesült pálos kolostor, a rend tartományi főnökének székhelye és a novícius szerzetesek szemináriuma
Bükki Kék. Jelvényszerző túra
Bükki Kék Jelvényszerző túra A Hegyiember és Baráti Köre 2016. április 1-től meghirdeti a Bükki Kék elnevezésű jelvényszerző túrát a Bükk hegységben. A túra során a Bükk-hegység varázslatos útjain, ismert
A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE
A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A közbenső véleményezési eljárás során 8 államigazgatási szerv tett véleményezési
Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján
Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése: Megye: Csongrád Település:
Kedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2018.01.06 szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.01.06. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 605
Hét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Maga a város a 11. század első felében alakult ki.
Kolozsvár Története A város területén a legrégibb leletek a középső paleolitikumból származnak. Az ásatások tanúsága szerint folyamatosan lakott volt a neolitikum, bronzkor, vaskor idején is. Az ókorban
Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén
Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén Mint ismeretes, a Dobó-bástya 1976 júliusában leomlott, ezt követően a megmaradt részt balesetvédelmi okok miatt lerobbantották.
ıl Tétel a négy világ urának székhelye
Szentpéteri József A tételhegyi kutatások négy tételben: kívülrı ıl, belülrı ıl, alulról, felülrı ıl Tétel a négy világ urának székhelye ÉMI Építésügyi Minı ıségellenı ırzı ı Innovációs Nonprofit Kft.
Világörökségek a föld mélyében
Az Aggteleki-karszt barlangjainak bemutatása nemzetközi összehasonlításban avagy Világörökségek a föld mélyében Magyar Nemzeti Parkok Hete Bódvaszilas 2012.06.15 Egri Csaba VM A Világörökséggé nyilvánított
Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november
Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
A történelmi településszerkezetben 2 fokozatú védelmi övezet kialakítása szükséges.
2. sz. melléklet AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME A.) MŰEMLÉKEK, ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETEK törzsszám azonosító cím név védelem 1852 17433 1851 26961 8150 26962 9852 26963 30474 1851 5333 1852 5334 8150 5335
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,
Kőkor Kerekasztal Konferencia
1 Kőkor Kerekasztal Konferencia A kőkor kutatóinak éves gyűlése 2012. december 7. Miskolci Egyetem, BTK, B/2 épület 417 (A Történelem szak könyvtára) M E N E T R E N D 10.00-10.20 Király Attila: A kavicsanalízis
MAGYARORSZÁG (KÁRPÁT-MEDENCE) FÖLDRAJZA 1
MAGYARORSZÁG (KÁRPÁT-MEDENCE) FÖLDRAJZA 1 FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018
Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.
Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.
ÁROKTŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA
ÁROKTŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015 2019. 1 I. B E V E Z E T Ő Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény kimondja, hogy a helyi önkormányzat ellátja a törvényben
Tanyasi iskolák Hajdúszoboszlón
Tanyasi iskolák Hajdúszoboszlón Hajdúszoboszló területét tekintve az ország 17. legnagyobb városa: 238,7 km 2 (41505 kat. hold). Lakosok száma szerint az ország 52. legnagyobb városa: 23 220 fő. Népsűrűség:
Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot.
Településünkről Magyarország Észak Alföldi Régiójához tartozó Jász Nagykun Szolnok megye észak keleti csücskében, a Tiszafüredi Kistérségben található Tiszaigar települése. A község Tiszafüred Városától
A JÁSZSÁG MINT KULTÚRTÁJ. Bevezetés
Földrajzi Közlemények 2011. 135. 3. pp. 229 235. A JÁSZSÁG MINT KULTÚRTÁJ BERÉNYI ISTVÁN JAZYGIA AS A CULTURAL LANDSCAPE Abstract The paper summarises the history and development of the cultural landscape
A Duna mente örökségi potenciálja
A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes
Bogyoszló településrendezési tervének módosítása
Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási
TELEPÜLÉSSZEGÉLY TÁJKARAKTERT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI
TELEPÜLÉSSZEGÉLY TÁJKARAKTERT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI FÖLDI ZSÓFIA 1 * 1 Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék *e-mail: Foldi.Zsofia@tajk.szie.hu
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.
Előzetes programterv
Előzetes programterv Hadak útján Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XX. konferenciája Budapest Szigethalom, 2010. október 28-30. 2010. október 28. Csütörtök Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium
Pest megye őskori és középkori várai Zárójelentés (T 048318)
Pest megye őskori és középkori várai Zárójelentés (T 048318) Előkészítő munkák Pest megyében a szisztematikus várkutatás a Börzsöny-hegységben kezdődött el. A munkát Nováki Gyula és Sándorfi György indította
Város Polgármestere. A természeti értékek helyi védelméről szóló 5/2006. (05.25.) Ör.sz. rendelet felülvizsgálatáról
Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu A természeti értékek helyi
A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral
HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi
ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére
ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési
KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG
KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS
Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába
I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kiss Gábor 2. A javaslatot
Településrendezési Tervének módosításához
Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Teljes eljárás Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi
KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA)
KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) (Karol Kósa, Beáta Udvardi) A falu temploma A Faluház Kisújfalu szûkebb környezete Kisújfalu (Nová Vieska) Szlovákia délnyugati részén, a Kisalföldön terül el. Érsekújvárt (Nové
A natúrparkok, mint a táji együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei. Dr. Kiss Gábor
A natúrparkok, mint a táji együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei Dr. Kiss Gábor Mi a natúrpark? Az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben
RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község
NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON
NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON Jogi szabályozási háttér Pádárné Dr. Török Éva osztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Tájvédelmi, Barlangvédelmi és Ökoturisztikai Osztály MI A NATÚRPARK? Natúrpark (Tvt):
Településrendezési Tervének módosításához
Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt t érségi és megyei övezet ek t erület i lehatárolása G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező,
Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala
Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti
Tiszakanyár Község Településrendezési Tervének módosításához
Tiszakanyár Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go san, kiemelt t é rs é g i és m e gyei ö v e ze te k te r ü l et i l e h a táro l á sa Zöldterü letek 2016. Tervező: Urban D imen
Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;
Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
A térség őstörténete az Emlékpark programjában
A térség őstörténete az Emlékpark programjában A régió és az ország technikatörténeti helyzetének a bemutatása az európai civilizáció fejlődése tükrében: A Kárpát-medence a kezdetektől kiemelt szerepet
Kedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2017.12.21. csütörtök A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2017.11.25. 9.00 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 185 HUF oda vissza pedig 185; Összesen:
Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám
Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Régészeti topográfia adatok Miskolc történetéhez az őskőkortól a késő középkorig
Docēre et movēre Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára. pp. 149 161. Régészeti topográfia adatok Miskolc történetéhez az őskőkortól
JUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet
JUBILEUMI KÖTET Életük a régészet A ságvári őskőkori telep ásatói 1932-ben: Csalogovits József, Gaál István, Hillebrand Jenő, Laczkó Dezső és Gönczi Ferenc Dr. Draveczky Balázs (1938-2003) A múzeumban
Pattintott kőeszközök: nyersanyagok; vizsgálati módszerek; magyarországi legfontosabb nyersanyagok Kerámia 1. régészeti vonatkozások
Archeometria Pattintott kőeszközök: nyersanyagok; vizsgálati módszerek; magyarországi legfontosabb nyersanyagok Kerámia 1. régészeti vonatkozások Földrajzi környezet - földtani környezet 1 Legfontosabb
Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,
Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TRANSECONET Határon átnyúló ökológiai hálózatok Közép-Európában www.transeconet.nyme.hu Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése
KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Örökségvédelmi hatástanulmány Egyeztetési anyag Gyula, 2006 2 Örökségvédelmi hatástanulmány Köröstarcsa község településrendezési tervéhez 1. Vizsgálat a) történeti
A 2014. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként
A 2014. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Cím Kiadó Megítélt támogatás (forint) Acta Ethnographica
DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig
DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig 2014.06.13., péntek a DrávaTour második napja. Délelőtt 10 órakor rajtolt el a 120 fős mezőny Koprivnica (Kapronca) városából. A túra-verseny második
A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL
A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási
Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat.
Várostörténet 3. forduló Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. 1. Egészítsd ki a szöveget! Az iskola híres kegyesrendi, más néven iskola. megalapítása gróf.
TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41
5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható
Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához
Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési
TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA
TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA Tér és Terület Bt Településrendezési terv 2 Településszerkezet A település szerkezetét alakító legfőbb természeti elem a Tisza
Feltárási dokumentáció
Feltárási dokumentáció a Herman Ottó-barlangban 2005. december 3-án végzett üledékminta-vételezésről Dr. Ringer Árpád Miskolci Egyetem BTK Ős- és Ókortörténeti Tanszék Tartalom 1. A 2005. évi mintavételezés
[különleges beépítésre nem szánt területek, ezen belül] c) egyéb különleges terület Ke
Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (X.31.) önkormányzati rendelete az Ózd Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 14/2011. (V.20.) önkormányzati rendelet
ESETTANULMÁNY : FELDEBRŐ ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA I. rész Építéstörténet és művészettörténet
Propedeutika / Bevezetés a művészettörténetbe Tárgyrögzítés az építészetben és a falképfestészetben Épületkutatás, feltárás, restaurálás és művészettörténet ESETTANULMÁNY : FELDEBRŐ ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA
VII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.
TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK
TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK A tájgazdálkodás múltja, jelene és jövője egy hazai borvidék példáján Szerzők: Dr. Nyizsalovszki Rita, MTA-DE Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoport
A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE
A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE MÓDSZEREK KÖZVETLEN Régészet Térképészet Térképészet 1526 előtt 1526 után ELŐTTE KEZDETLEGES TÉRKÉPEK Lázár deák Térképezési munkálatok Mikoviny Sámuel (1700-1750) legelső
Csörög Településrendezési terv
Csörög Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet munkarész Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Csörög, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Csörög település
PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BAKONYA. BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ
PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ BAKONYA BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor 165 9. térkép, Bakonya 9.1. II. sz. Bányaüzem 200 m 1000 foot 9.2. Kossuth Lajos
KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015.
KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. K U LT U R Á L I S Ö R Ö K S É G V É D E L M I H AT Á S TA N U L M Á N Y Megrendelő: Kunfehértó Községi Önkormányzat
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. Az archeometria tárgya, témakörei,