MŰHELYTANULMÁNYOK 4.

Átírás

1 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Nemzetközi és Politikatudományi Intézet Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport MŰHELYTANULMÁNYOK 4. Krajcsír Lukács Kína és a szíriai válság Budapest 2014

2 ABSTRACT China and the Syrian crisis Since the beginning of the Syrian crisis in 2011, China has significantly supported the Syrian president Bassar al-assad. This support does not primarily consist of military, weapons and economic aid, but the fact that Beijing along with Moscow has vetoed three UNSC resolutions on Syria, or opposed sanctions against the Arab state. The paper analyses Beijing's reactions in the he series of events commonly designated by the term Syrian Spring ; how China has mediated between the involved parties and how Syria s rule and position has changed in Chinese foreign policy. The author tries to answer the following questions: why has China supported Damascus over the years and opposed every action that would damage the sovereignty and territorial integrity of Syria? ÖSSZEFOGLALÓ Kína és a szíriai válság Kína már 2011 óta jelentős támogatásban részesíti Bassár el-aszad szíriai elnököt. Ez a támogatásban elsősorban nem konkrét katonai, fegyverszállítási vagy gazdasági segélynyújtást jelentett, hanem Peking Moszkvával együtt megakadályozott mindenféle Szíriát bíráló ENSZ határozattervezetet, vagy az arab ország ellen irányuló szankciót. A tanulmány célja bemutatni azt, hogy a kínai vezetés miképp reagált a szíriai tavaszra, hogyan próbált meg közvetíteni a felek között, valamint a szélsőséges iszlamista és terrorista csoportok terjeszkedésével hogyan változott meg Szíria szerepe a kínai külpolitikában. Ezenfelül a szerző igyekszik választ adni azokra kérdésekre is, hogy egyáltalán milyen okok miatt állt ki a kínai vezetés Damaszkusz mellett, és miért utasította el az ország szuverenitását és területi integritását fenyegető intézkedéseket. 2

3 Krajcsír Lukács Kína és a szíriai válság I. A kínai szíriai kapcsolatok története Szíria csak az ötvenes években vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Pekinggel és ismerte el a Kínai Népköztársaságot. A nagykövetségek megnyitására és a diplomáciai misszió megkezdésére augusztus 1-jén került sor. Azonban a két ország kapcsolatának elmélyítése sokáig rendkívül lassan haladt, mivel az első gazdasági jellegű szerződést is csak 1963-ban kötötték meg, de a technológiai együttműködésnek konkrét eredménye nem volt. A kínai szíriai kapcsolatok alacsony intenzitásának oka, hogy a hatvanas években amikor már látszódtak a törésvonalak a Szovjetunió és Kína között Szíria ekkoriban kizárólag Moszkva felé orientálódott, ezért a kínai vezetés a szíriai Baasz Pártot Kreml-szövetségesnek tartotta. Csupán egyetlen egyszer fordult elő, hogy a szíriai vezetés megpróbálkozott a kínai szíriai kapcsolatok elmélyítésével ben Háfez el-aszad, amikor még a hadügyminiszter volt, nemcsak a Szovjetunióval próbált jó viszonyt kialakítani, hanem a Kínai Népköztársasággal is. A Pekinggel való kapcsolatfelvétel hátterében az állt, hogy 1969-ben Szaláh Dzsadíd a szíriai Baasz Párt akkori főtitkára és Szíria vezetője túlságosan is elkötelezte magát Moszkva mellett, s Háfez el-aszad igyekezett őt ellensúlyozni a párton és az államapparátuson belül. 1 Emiatt Aszad Musztafa Tlasz személyzeti főnökét Kínába küldte, hogy tárgyaljon a Kínai Kommunista Párttal (KKP). A kínaiaknak és a szíriaiaknak sikerült megegyezniük egy fegyvervásárlási üzlet lebonyolításáról, s Tlasz engedte magát lefényképezni Mao Ce-tung Vörös könyvecskéjével a kezében. 2 Ezt látva a Szovjetunió egy rövid időre leállította a Szíriába történő fegyverexportot, sőt utasította a Baasz Pártot, hogy vonja vissza a kínaiakkal kötött üzletet. 3 A Háfez el-aszad által végrehajtott 1970-es korrekciós forradalom utáni Szíria már nem próbálkozott a kínai kapcsolatok elmélyítésével, és mivel a Kreml 1 Szaláh Dzsadídot még a saját emberei közül is sokan szovjet kémnek, KGB-ügynöknek tartották, aki teljesen kiszolgáltatja Szíriát a Kreml érdekeinek. 2 A tárgyalás során készített fénykép hatalmas megaláztatást jelentett a szovjet vezetés számára. Mindössze két hónap telt el az Usszuri-folyó mentén lezajlott kínai szovjet határháború óta, amikor a szovjet és a kínai határőrség véres harcokat vívott egymással a Damanszkij-szigetért. 3 GOLAN 1990:

4 hallgatólagosan támogatta a hatalomátvételt, ezért inkább a Szovjetunió és a keleti blokk országai többek közt Magyarország és Csehszlovákia felé fordult. Háfez el-aszad csupán a hidegháború befejezése után tudta ismét felvenni a kapcsolatait Kínával. Szíria számára továbbra is fontosak voltak a fegyverszállítmányok, de a jelcini vezetés alatt a belső problémákra fókuszáló és a közel-keleti politikát elhanyagoló Oroszország már nem tudta kielégíteni Damaszkusz igényeit. Ezért Aszad Kínától próbálta megvásárolni a szükséges hadianyagokat, habár nehezítette az üzletet, hogy a Tiananmen téri események miatt nyugati fegyverembargót vezetettek be Peking ellen. Ezért a kínai vezetés elsősorban nem konkrét fegyvereket vagy lőszert szállított Szíriába, hanem inkább közös haditechnológiai és fejlesztési programokat indítottak, mint például a szíriai hadsereg rakétafejlesztése 1993 és 1996 között. Ez nemcsak a rakéták megvásárlását jelentette, hanem azt is, hogy szíriai szakembereket és mérnököket képeztek ki Észak-Koreában és Kínában. Az arab ország ballisztikus programja sikeres volt, mivel egy 2002-ben kelt a CIA-jelentés szerint a hadsereg már rendelkezett Scud C típusú rakétákkal, amelyekkel könnyen elérhették az izraeli városokat. 4 Ekkoriban a szíriai Baasz Párt más szempontból is felkeltette a KKP figyelmét. Háfez el-aszad reformjai nagy hasonlóságot mutattak az 1979-es kínai reform és nyitás programjával, legalábbis annak gazdasági és társadalompolitikai részeivel. Különösen az nyerte el Peking tetszését, ahogyan Aszad évtizedeken át fenntartotta a stabilitást az országban, dacára annak, hogy mind etnikai, mind vallási szempontból rendkívül heterogén ország. A stabilitás és a belső nyugalom pedig a kínaiak számára nagyon fontos külpolitikai elem, és Szíria 2011-ig a stabilitás egyik mintapéldájának számított a Közel-Keleten. 5 Háfez el-aszad halála után sem romlott meg a kínai szír viszony, bár nem fejlődtek olyan gyorsan, ahogyan azt a frissen hatalomra kerülő Bassár el-aszad Háfez fia szerette volna januárjában Hu Jintao kínai elnök találkozott az új szíriai elnökkel, s a fő téma a kapcsolatok elmélyítése volt, ugyanakkor ez még nem hozott 4 MISTRY 2003: Csupán egyetlen eset volt Háfez al-aszad alatt, hogy a maihoz hasonló válság vette kezdetét. A szíriai politikai életből kitaszított, de jelentős szaúdi és iraki támogatást élvező szíriai Muszlim Testvériség tagjai 1979-től számos támadást hajtottak végre az egész ország területén. A robbantásos merényletek éveken át a szíriai mindennapi élet részeivé váltak, sőt még Aszadot is megpróbálták megölni. A kaotikus állapotoknak végül a hamái ostrom vetett véget február 2-án a Muszlim Testvériség felkelést robbantott ki Hamá városában, s egy rövid időre sikerült átvenniük az irányítást a város felett. Egyetlen éjszaka alatt hetven párttagot, rendőrt és katonát gyilkoltak meg a felkelők. Erre válaszul Damaszkusz komoly erőkkel megostromolta a várost, különleges egységeket, légierőt és tüzérséget vetettek be az iszlamisták ellen. A különféle becslések szerint és közé tehető a halálos áldozatok száma. 4

5 semmiféle eredményt ben Aszad Pekingben járt, s lényegében ez volt az első alkalom, hogy egy szíriai államfő Pekingbe látogatott. Azonban a látogatás fő témája elsősorban nem a kapcsolatok elmélyítése volt: Aszad aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok megszállta Irakot és megbuktatta Szaddám Huszeint. A szíriai elnök leginkább attól félt, hogy mivel George W. Bush amerikai elnök a gonosz tengelyébe sorolta Szíriát, félő volt, hogy Bagdad után Damaszkusz következik. 6 Aszad látogatása után vette igazán kezdetét a kínai szíriai kapcsolatok elmélyülése: felállították a Kína Szíria Kereskedelmi Tanácsot, amelynek feladata volt a két ország közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítése ben Kína legnagyobb és legjelentősebb olajvállalata, a PetroChina és a szíriai nemzeti olajvállalat hatalmas lépésre szánták el magukat: egymilliárd dollár értékű szerződést írtak alá arról, hogy közösen termelik ki a Szíriában található kőolajlelőhelyeket. Ezenfelül a SINOPEC ígéretet tett arra, hogy fejleszti a szíriai kőolaj-kitermelő infrastruktúrát, de ez csak részlegesen történt meg, mert iráni és orosz energetikai vállalatok előbb kapták meg ezt a jogot. Az olajon kívül a kínai üzletemberek a szíriai textiliparba és a turizmusba fektettek be. Továbbá kínai üzletemberek beruháztak a szíriai áramtermelésbe, telekommunikációba, mezőgazdaságba és infrastruktúrába. Habár 2006-ra a nem régióbeli országok közül Kína lett a második legnagyobb befektető az arab országban, de a kínai befektetések értéke viszonylag alacsony volt. 7 Egyrészt azért, mert Damaszkusz inkább a kulturális hasonlóságok és a közelség miatt a török és az iráni beruházásokat részesítette előnyben. Másodszor Peking ekkoriban inkább az Öböl menti régióra (különösen Ománra, Szaúd-Arábiára) és Iránra összpontosított, mintsem Szíriára. Végezetül az sem elhanyagolható szempont, hogy Oroszország 2005-ben tért vissza a térségbe, mint nagyhatalom: Moszkva elengedte Damaszkusz hidegháború alatt felhalmozott államadósságának kétharmadát 13,8 milliárd dollárból mintegy 9,4 milliárd dollárt és a felek szerződést írtak alá a Tartúszban található, egykori szovjet kikötő felújításáról és kibővítéséről. Ezután jelentősen megugrott az orosz befektetések száma az arab országban, amivel viszont a kínaiak nem akartak versenyezni. 8 Kevés 6 ZAMBELIS Syria and China Trade után az orosz nagyvállalatok terjeszkedni kezdtek Szíriában, Néhány nagyobb vállalat: az acélgyártásban jeles TMK, a gáztermelésben jártas ITERA, a Tatfnet nevű energetikai cég vagy az Aeroflot légitársaság ben a Rosatom nyilvánosságra hozta terveit, miszerint Szíriában szeretne atomerőművet építeni. Az orosz számítógépipar egyik vezetője, a Sitroniks vállat szerződést írt alá a hálózat nélküli internet kiépítéséről Szíriában. Becslések szerint Bassár el-aszad bukásával az orosz vállalatok több mint húszmilliárd dollárnyi bevételtől esnének el. GORENBURG:

6 kínai állampolgárságú munkás dolgozott az arab országban, a szíriai tavasz előestéjén maximum nyolcszáz-kilencszáz kínai vendégmunkás lehetett Szíriában. A befektetésekkel ellentétben a kínai szíriai kereskedelemi forgalom ütemesen fejlődött a huszonegyedik század eleje óta ben még 174 millió USD volt a volumen, 2003-ban 507 millió, 2007-ben 1,7 milliárd és végül 2009-ben 2,2 milliárd dollár. 9 Ugyanakkor nem árt hozzátenni, hogy ez igencsak egyirányú volt. A szíriai export csupán egy százalékát 2009-ben tette ki az éves kereskedelmi forgalomnak, s az energiahordozókon és a gyümölcsökön kívül többnyire nem vittek mást a kelet-ázsiai országba. Ezzel szemben a kínai áruk teljes mértékben uralták a szíriai importoldalt: gépeket, textilanyagokat, elektronikus eszközöket, telefonokat, sőt ásványi anyagokat importált Szíria Kínától és 2010 tájékán kezdett a kínai vezetés nagyobb figyelmet szentelni Szíriának április 5-én tartották a hetedik SYROIL 2010-t, vagyis egy nemzetközi kiállítást az arab ország energiahordozóiból. A rendezvényen Sufian al-allaw szíriai olajügyi miniszter azt nyilatkozta a kínai médiának, hogy számos szerződést kötöttek a kínai energetikai vállalatokkal. 11 Ezenfelül a miniszter kitért arra, hogy olyan kínai vállalatok jelentek meg az arab országban, mint a CNPC, ZTE, Huawei és Haier. A kínai Zhejiang tartomány még egy China City és ipari park létesítésébe is hozzáfogott Adrában, amely a damaszkuszi-bagdadi főútvonal mellett fekszik. Logisztikai központnak szánták, ahonnan továbbvihették volna a kínai árukat Irakba, Libanonba, de még Törökországba is, ha nem szól közbe az arab tavasz elnevezéssel illetett jelenség. II. Kína szerepe szíriai válságban A szíriai válság március 15-én vette kezdetét, amikor a jordániai szír határ mellett fekvő Daraa városában tüntetések zajlottak a hatalmon lévő Baasz Párt és Bassár el- Aszad ellen. A mai napig még mindig nincs tisztázva, hogy valójában mi is történt a településen. Annyi biztos, hogy a tüntetők legelőször egy fiú miatt tüntettek, akinek nyoma veszett, s az összegyűlt tömeg úgy gondolta, hogy a rendőrség vitte el őt. Az 9 ZAMBELIS Syria and China Trade 11 A tanulmányban az arab neveknél a nemzetközi, tehát angol nyelvű átírást alkalmazom. Kivételt képeznek a magyarban már másképp meghonosodott és elterjedt szavak, mint Bassár el-aszad, Baasz Párt vagy Kadhafi. Ezenfelül az olyan újnak számító szerveztek nevét is magyarosítva használom, mint a Szabad Szíriai Hadsereg (angol formában Free Syrian Army FSA) és Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ). A kínai neveknél a pinyint alkalmazom, kivéve itt is a már meghonosodott neveknél, mint Mao Ce-tung, Peking stb. 6

7 ellenzék szerint a szíriai hatóságok durván levertek egy békés tüntetést, és éles lőszerrel lőtték a jelenlévőket; a kormánypártiak szerint viszont a felfegyverezett csőcselék támadta meg a rendőrséget, amely nem volt megfelelően kiképezve a zavargások szétoszlatására. 12 Mindenesetre ez elegendő ok volt arra, hogy a nyugtalanság és a zavargások átterjedjenek szinte az összes szíriai nagyvárosba, mint Aleppó, Hama, Homsz, Rakka és Damaszkusz. Hamarosan megalakultak az ellenzéki politikai (2011-ben Isztambulban a Szír Nemzeti Tanács; 2012-ben Dohában pedig a Szíriai Forradalmi és Ellenzéki Erők Nemzeti Koalíciója) és fegyveres (2011 nyarán a Szabad Szír Hadsereg) csoportok. A szíriai harcok első napjától kezdve Oroszország nyíltan, Kína pedig inkább a háttérben támogatásáról biztosította Bassár el-aszadot. A jelen tanulmányban a következő időbeli periódusokra osztjuk a kínai szíriai viszony alakulását a válság alatt, főleg annak tükrében, hogy milyen politikát folytatott Peking Szíria kapcsán, és miként reagált az eseményekre. 1.) Kezdeti támogatás. Közös vétó Oroszországgal; Bassár el-aszad és a Baasz Párt feltétlen diplomáciai támogatása. Időszak: 2011 márciusától 2012 első feléig. 2.) Lavírozás és közvetítés. Távolodás Moszkva Szíria-politikájától; az Öböl menti monarchiák főleg Szaúd-Arábia irányába tett gesztusok; a Kofi Annan által benyújtott határozattervezet elfogadása; kapcsolatfelvétel a szíriai ellenzékkel; közvetítés a kormány és az ellenzék között. Időszak: 2012 áprilisától egészen 2013 közepéig. 3.) A katonai intervenció megakadályozása. A nyugati, török és arab országok katonai büntetőhadjáratának megakadályozása a Damaszkusz melletti vegyi támadás miatt. Időszak: augusztus 21-től egészen október végéig. 4.) Békekonferencia és leszerelés. A szíriai vegyi fegyverek leszerelésében való részvétel; a szíriai ellenzék rákényszerítése a fegyverszünetre; a Genf-2 konferencia. Időszak: 2013 novemberétől egészen 2014 júniusáig. 5.) Az Iszlám Állam megjelenése. Harc a radikális iszlamizmus ellen Irakban és Szíriában; a kínai dzsihadisták kérdése; Abu Bakr al-bagdadi hadüzenete Kínának; Bassár el-aszad támogatása; Szíria szuverenitásának és területi integritásának védelme. Időszak: 2014 nyarától egészen napjainkig. 12 KRAJCSÍR 2014: 45. 7

8 II.1. Kezdeti határozott támogatás Dmitrij Medvegyev orosz elnök már 2011 májusában, nem sokkal az ENSZ Biztonsági Tanácsa Líbiával kapcsolatos, 1973-as határozatának elfogadása után kijelentette, hogy Oroszország nem fogja támogatni a Szíria-ellenes ENSZ-szankciókat. Peking szintúgy többször megjegyezte, hogy a líbiai példa után amelynek részletesebb bemutatására egy későbbi fejezetben kerül sor már élni fognak a vétójogukkal. Emiatt a október 5-én tartott ENSZ BT-ülésen Oroszország Kínával együtt nemmel szavazott egy Európai Unió tagállamai által kidolgozott, Aszaddal szemben célzott intézkedéseket foganatosító határozatra december 15-én Oroszország egy saját javaslatot terjesztett elő. Ebben az orosz vezetés ugyan elismerte, hogy Damaszkusz aránytalanul erőszakos eszközöket alkalmaz a felkelőkkel szemben, de továbbra is kitartottak amellett, miszerint a káoszért és a véres összecsapásokért a szélsőséges iszlamista és militáns csoportok a felelősek. Moszkva éppen ezért ellenzi és ellenezni is fogja a szankciók bevezetését Szíria ellen. Ezt az elképzelést a kínai vezetés is támogatta. A következő nagyobb, Szíriával kapcsolatos ENSZ BT-szavazásra február 4- én került sor. Az Európai Unió által megszövegezett és az Arab Liga által szintén támogatott határozatban nem volt szó semmiféle katonai beavatkozásról. A szavazás azonban megbukott, köszönhetően az orosz és a kínai vétónak, annak ellenére, hogy a Biztonsági Tanács további tizenhárom tagja a határozat mellett döntött. 13 Ezt a határozatot a kínai és az orosz diplomácia túlságosan elfogultnak tartotta. Gennagyij Gagyilov orosz külügyminiszter-helyettes szerint a vétó oka az volt, hogy a javaslatban nem szerepelt fegyveres beavatkozást kizáró kitétel, valamint kilátásba helyezték Bassár el-aszad menesztését, amit a két nagyhatalom ugyancsak nem fogadott el február 16-án Kína és Oroszország tíz másik országgal együtt elutasította az ENSZ Közgyűlés határozatát Szíria elítéléséről. Március 1-jén Kína és Oroszország megvétózta az ENSZ Emberjogi Tanácsának Damaszkuszt elmarasztaló jelentését. 15 Március 7-én egy kínai megbízott szállt le Szíria fővárosában. Peking egy hatpontos béketervet mutatott be a szíriai ellenzék és Walid Muallem szír külügyminiszter előtt, miközben kétmillió 13 Ez a fajta lépés korábban éles amerikai bírálatokat idézett elő, de ennek célpontja elsősorban nem Moszkva, hanem Peking volt. Gusztustalan és szégyenletes vétó mondta Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet a szavazás után. Hillary Clinton külügyminiszter asszony pedig egyszerűen a két nagyhatalomra hárított minden felelősséget: a határozat blokkolásával övéké a felelősség minden szörnyű tettért, ami Szíriában fog történni. 14 Moszkva a Nyugatot okolja 15 BIN 2012: 4. 8

9 dolláros segélyt ajánlott fel a feleknek. A benyújtott hat pont pedig azért fontos, mert a későbbiekben Peking összes szíriai válsággal kapcsolatos javaslata ezeket a pontokat tartalmazta, vagy ezek köré épült: 16 a) Tűzszünet megkötése és betartatása a kormány és az ellenzék között. b) Az előfeltételek nélküli párbeszéd megindítása a felek között, a konfliktus tárgyalásos úton történő rendezése. c) Kína kész segítséget nyújtani Szíriának, és támogatja az ENSZ humanitárius segélynyújtását. Ugyanakkor Peking határozottan elutasítja, hogy bármely ország humanitárius intervenció címén beavatkozzon az arab ország belpolitikájába. d) A nemzetközi közösségnek biztosítani kell Szíria szuverenitását, függetlenségét, integritását, és nem szabad katonai úton megváltoztatni a rendszert. e) A kínai vezetés támogatja az Arab Liga és az ENSZ által közösen kinevezett követ tevékenységét Szíriában. f) Minden ENSZ által indított missziónak be kell tartania az ENSZ chartáit. II.2. Lavírozás és közvetítés 2012 első felében különösen sok kritika érte Kínát amiatt, mert Peking túlságosan kiállt Bassár el-aszad mellett. Heves bírálatok nemcsak az Egyesült Államokból és az Európai Unióból, hanem az Öböl menti monarchiákból is érkeztek, legfőképpen Szaúd-Arábiából. Mivel Kínának sokkal komolyabb, leginkább energetikai kapcsolatai voltak ezekkel az államokkal, ezért igyekezett távolodni Bassár el-aszadtól. Peking ekkoriban határozottan elutasította azokat a kritikákat, miszerint beállt volna Oroszország mögé, és Moszkvával együtt részt vett volna a válság eszkalálódásában áprilisában a pekingi vezetés bebizonyította, hogy képes rugalmasabb álláspontot képviselni Szíria kapcsán április 14-én Kína megszavazta az ENSZ BT számú határozatát, amelynek értelmében a nemzetközi közösség felszólította Damaszkuszt, hogy április 10-i ígéretéhez híven ne használjon nehézfegyvereket azokon a településeken, ahol tüntetések zajlanak. Ezenfelül a határozat kitért arra, hogy harminc fegyvertelen megfigyelőt küldenek ki az arab országba. Április 19-én Peking közölte, hogy 16 SZCZUDLIK-TATAR 2012:

10 megfigyelőket tervez küldeni az arab országba, akik ellenőrzik a fegyverszünet betartását. 17 A kínai diplomácia egyetértett a BT számú határozatával is, amelyről április 21-én szavaztak. Az ENSZ felállított egy Tanácsadó Missziót az UNSMIS-t, és mintegy 300 fő megfigyelő indult a közel-keleti országba, hogy megbizonyosodjanak a tűzszünet állapotáról. A tervezethez Kofi Annan egykori ENSZ-főtitkár adta a nevét, és hat pontból állt, ami nagyjából megegyezett a kínai állásponttal október 3-án az Akcakale nevű török falura tüzérségi töltetek hullottak Szíria felől, amire válaszul a nap folyamán a török légierő több szíriai katonai célpontot is bombázott. A kialakult feszült helyzet egy sokkal nagyobb, török szíriai konfliktussal fenyegetett, így október 5-én összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát. A kínai diplomácia itt támogatta azt a nyilatkozatot, amelyben elítélték Szíriát a bombázásért. Ezt követően Peking elfogadta Lahdar Brahiminek, az Arab Liga különmegbízottjának jelentését a szíriai helyzetről. Brahimi egy olyan tervet állított össze, amely lényegében a korábbi békepontok továbbgondolása volt, és segített volna a konfliktus rendezésében. A különmegbízott felszólította Kínát, hogy vállaljon nagyobb szerepet a válság rendezésében, októberben személyesen kereste fel Yang Jiechi akkori kínai külügyminisztert, és reményét fejezte ki azt illetően, hogy Kína kulcsszerepet játszik a szíriai válság megoldásában. 19 A pekingi vezetés csak az után támogatta az elképzelést, hogy a Bassár el-aszad menesztéséről szóló pontot törölték a tervezetből novemberében a kínai diplomácia egy saját javaslattal állt elő a konfliktus rendezésében. Fegyverszünetet javasolt a feleknek; egy ENSZ segélycsoport felállítását helyezte kilátásba, és megoldást kínált a menekültek kérdésére is. Peking azért igyekezett minél előbb megoldani a szíriai válság kérdését, mert úgy tűnt, hogy Szíriában az Egyesült Államok és régióbeli szövetségesei egy akár katonai úton végrehajtott rendszerváltásra készültek fel. Erre utalt, hogy pár nappal a kínai javaslat előtt Washingtonból sokkal keményebb bírálatok érkeztek, és felvetették, hogy az Aszad-ellenes erők amerikai támogatásának politikájában változás fog bekövetkezni. 20 Ugyanakkor nem árt még megjegyezni, hogy Peking ebben az időszakban sem fordított teljesen hátat Damaszkusznak és Bassár el-aszadnak. A kínai diplomácia a katonai beavatkozást feltételező, Szíria szuverenitását és területi integritását 17 BIN 2012: A Kofi Annan-tervről lásd: Text of Annan 19 Brahimi urges China 20 GLADSTONE

11 veszélyeztető intézkedéseket azonnal lesöpörte az asztalról július 19-én Kína és Oroszország megvétózta a britek által támogatott újabb BT-határozat tervezetét, amely Szíria ellen gazdasági szankciókat vezetett volna be. Sőt ekkor hangzottak el az első heves kínai bírálatok egy szíriai határozattervezettel kapcsolatban. A megbeszélések alatt egyetlen határozatot támogató ország sem akart hajlandóságot mutatni a kooperációra. Mindannyian arrogánsan és mereven közelítették meg a kérdést, és elutasították álláspontjaik esetleges felülvizsgálatát. Néhány ország olyan kijelentéseket tett, amelyekkel alaptalan vádakat fogalmazott meg Kína irányába 21 nyilatkozta Li Baodong kínai diplomata. Peking szerint ez a brit felvetés az Egyesült Nemzetek alapelveinek megsértését és egy ország szuverenitásának semmibevételét jelenti. Szintén júliusban a Szíria Barátai nevű, több mint száz országot magában foglaló nemzetközi mozgalom és Aszad megdöntését irányozó csoport közös gyűlést tartott, amelyre Kínát is meghívták, de Peking nemet mondott a részvételre. Ugyanez volt igaz a 2013-as évre is végén és 2013 elején a szíriai kormányerők valóban mélyponton voltak, és még a legszorosabb Aszad-szövetségesnek számító Oroszország is tett olyan diplomáciai és egyéb megnyilvánulásokat, amelyek arra engedtek következni, hogy Moszkva fokozatosan kihátrál Damaszkusz mögül. 22 A kínai vezetésben szintén hasonló gondolatokkal játszottak el február 5-én Kairóban Kína egyiptomi nagykövete találkozott a szíriai ellenzék képviselőivel, és olyan ígéret hangzott el, miszerint: Ha a mindkét fél meg tud egyezni egymással, akkor Peking sürgetni fogja a rendszerváltást. Cserébe viszont Szíria területi egyben maradását kéri, ezzel megakadályozva a térség destabilizációját és a vérfürdő továbbterjedését Explanatory Remarks 22 Néhány konkrét eset, ami arra enged következtetni, hogy az orosz vezetés fejében megfordulhatott Aszad bukásának lehetősége. Ez nem jelenti azt, hogy hátat fordítottak volna Szíriának, mert a fegyverszállítmányok még mindig érkeztek az országba, de felkészülhettek egy esetleges rendszerváltásra decemberében Medvegyev kijelentette: Úgy gondolom, hogy [Bassár el-aszad] hatalmon maradásának esélyei minden nappal, minden héttel, minden hónappal egyre csökkennek január 16-án a rossz biztonsági helyzet miatt bezárták az aleppói orosz konzulátust. Január végéig mintegy száz orosz állampolgár hagyta el, miközben haditengerészeti gyakorlatok zajlottak a Kelet-Mediterráneumban, felkészülve egy esetleges evakuációra. Azonban a legérdekesebb megnyilvánulások 2013 februárjában történtek. Szergej Lavrov február másodikán találkozott a szíriai ellenzék tagjaival, lényegében először a válság kitörése óta. Február 25-én Wallid Muallem szíriai külügyminiszter Moszkvába látogatott, ahol az oroszok az ellenzékkel való tárgyalások fokozására kérték Damaszkuszt. Február 27-én Lavrov John Kerry amerikai külügyminiszterhez fordult, hogy támogatják a tárgyalásokat a két fél között, és igyekszik meggyőzni a szíriai vezetést a tárgyalások fontosságáról. 23 Ez volt az egyetlen alkalom, amikor a kínai vezetés megemlített egy esetleges szíriai rendszerváltást, de azóta egyszer sem hangzott el ilyen kijelentés. EVRON 2013:

12 II.3. A katonai beavatkozás megakadályozása Habár már 2013 nyarán látni lehetett, hogy Peking fokozatosan változtat a korábbi magatartásán, de az augusztus 21-én bekövetkezett vegyi támadás teljes fordulatot hozott Kína Szíria-politikájában augusztus 21-én Damaszkusz külső kerületei mellett végrehajtották a világtörténelem második legsúlyosabb vegyi támadását. A jelentések szerint szarin gázt vetettek be, az áldozatok száma 1429-re tehető, akik közül 426 gyerek volt. Az elkövetők pontos személyazonosságára mind a napig nem derült fény, mivel mindkét oldal rendelkezett vegyi fegyverekkel, és körülbelül ugyannyi bizonyíték van a kormány felelősségére, mint amennyi ellene szól annak, hogy Damaszkusz állhat a támadás mögött. 24 A nyugati hírszerzések meg voltak győződve arról, hogy csakis Bassár el-aszad követhette el ezt a tettet. Barack Obama Törökország és az arab országok támogatásával büntetőhadjáratot akart indítani Szíria ellen. Oroszország, Kína és Irán azonnal kiállt Damaszkusz mellett, és a szélsőséges dzsihadistákat vádolták a szörnyű támadással. Akkor nagyon úgy tűnt, hogy Pekinget elsősorban nem a vegyi támadás végrehajtóinak személye érdekli, hanem a támadás utáni nyugati reakciók. Barack Obama már augusztus 20-án megemlítette, hogy a vegyi fegyverek bevetését vörös vonalnak fogja tekinteni, s ha bevetik őket, akkor majd konkrét fellépésre kerül sor. A damaszkuszi vegyi támadást követően az első amerikai vádak után a kínai People s Dailyben olyan cikkek jelentek meg, hogy Washingtonnak rejtett motivációi vannak a szíriai válság elmélyítésére, és a geopolitikai okok miatt Szíria fontos szövetségese Iránnak az amerikai vezetés célja megbuktatni Aszadot. A kínai média szerint emiatt Kína dacolása az Egyesült Államokkal morálisan megalapozott lett, mivel a vegyi támadással kapcsolatos pletykák miatt megvan a jogalap a szíriai polgárháborúba való beavatkozásra. 25 Később, amikor az ENSZ vizsgálóbizottsága is elismerte a vegyi fegyver bevetésének a tényét, Kína önmérsékletre szólított fel, és politikai megoldást 24 Az ENSZ-ellenőrök jelentése egyértelműen Damaszkuszt vádolja a szarin bevetésével, főleg a felhasznált mennyiség és a közelben állomásozó kormányerők miatt. Ugyanakkor azóta már az ENSZ is elismerte, hogy az ellenőrök a Szabad Szíriai Hadseregnél lefoglalt tartályokban is találtak szarint. Komoly vitát idézett elő, amikor januárban az amerikai MIT (Massachusetts Institute of Technology) egyik tanulmánya szerint a kormányerők elhelyezkedése, vagy az ideggázt kilövő szerkezet körüli anomáliák (például a módosított töltetek) miatt nem szíriai kormányerők követhették el ezt a támadást, hanem valamelyik militáns csoport. LLOYD 2014: REN 2014:

13 szorgalmazott. 26 Ekkor ugyanis már világos jelei voltak annak, hogy egy újabb nyugati katonai támadás van készülőben a Közel-Keleten. Augusztus 31-én Obama elnök felhatalmazást kért a kongresszustól, hogy légi hadjáratot indíthasson a kormányerők ellen, nehogy újabb vegyi támadást hajtsanak végre. A feszültség napról napra nőtt, főleg azt követően, hogy az amerikai, a brit és a közel-keleti szövetséges országok államfői sürgősségi találkozót tartottak Jordániában. Ezzel párhuzamosan a Földközi-tenger keleti felén hirtelen megnőtt a NATO-hadihajók száma, ami arra késztette az orosz vezetést, hogy hasonlóképpen reagáljon. Gyakorlatilag a fél orosz flottát odaküldték, ami nem kis feszültséget okozott a régióban. Komoly riadalmat váltott ki a felek között, amikor szeptember 3-án az orosz haditengerészet két ballisztikus rakétát észlelt a Földközi-tenger felett. Később kiderült, hogy ez egy előre be nem jelentett izraeli rakétateszt volt. Ezenfelül felbukkant az a hír is, hogy a 999-es számú, Jinggangshan nevű kínai hadihajó megfigyelő tevékenységet végzett a szíriai partok közelében. Egyes hírforrások szerint a modern fegyverrel felszerelt cirkáló komoly üzenetet hordozott magával: Kína nem fogja tétlenül nézni az eseményeket, és beavatkozik a kínai állampolgárok védelme érdekében. 27 Végül a feszült helyzetnek az az orosz felvetés vetett véget, miszerint Szíriának le kell mondania a vegyi fegyvereiről. Szeptember 9-én Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezt közölte a szír Walid Muallem külügyminiszterrel: Moszkva nem csupán a vegyi fegyverek nemzetközi felügyelet alá helyezését, hanem ezt követő megsemmisítésüket is sürgeti, akárcsak azt, hogy Szíria teljes jogú tagként csatlakozzon a Vegyifegyver-tilalmi Szervezethez (OPCW). 28 Vlagyimir Putyin szeptember 10-én ismét felszólította az Egyesült Államokat, hogy mondjon le a szíriai erőszak alkalmazásáról, mert szerinte csak így lehet szavatolni a szíriai vegyifegyver-arzenál nemzetközi felügyelet alá helyezéséről szóló kezdeményezés sikerét. Az Egyesült Államok az orosz és a saját lakossága felől érkező nyomás hatására kénytelen volt visszakozni, és lefújni a támadást. Végül szeptember 14-én Genfben az orosz és az amerikai fél megegyezést kötött a szíriai vegyi fegyverek leszereléséről. 26 WAN A mai napig rejtély, hogy a Jinggangshan nevű hajó tényleg átment-e a Szuezi-csatornán, és felbukkant-e a szíriai partok közelében. A helyi és nyugati hírforrások néha teljesen mást mondtak: a Perzsa-öbölben látták a hajót; a kínai hadihajó akkor szomáliai kalózokat üldözött az Ádeni-öbölben; csak a Földközi-tenger délkeleti részén járőrözött; megközelítette Szíria tengeri határait stb. A kínai média szerint a Jinggangshan körüli spekuláció nem volt más, mint hangulatkeltés. 28 Lavrov: helyezzék 13

14 2013. szeptember 26-án a kínai Országos Népi Gyűlés és az orosz Szövetségi Tanács közleményt adott ki, amelyben Kína és Oroszország leszögezte, hogy elfogadhatatlannak tartja az erő alkalmazását, illetve a külső katonai beavatkozást a közel-keleti országban, valamint egyúttal üdvözlik Damaszkusz csatlakozási szándékát a Vegyifegyver-tilalmi szerződéshez. Egy nappal később az ENSZ Biztonsági Tanácsában elfogadták a 2118-as határozatot, amelynek értelmében Szíriában leszerelik az összes vegyi fegyvert, és egy meg nem nevezett helyen megsemmisítik őket. Wang Yi kínai külügyminiszter szerint évek óta most először fordult elő, hogy a Biztonsági Tanács közös javaslattal állt elő a szíriai válság megoldásában. 29 II.4. Békekonferencia és leszerelés Miután elmúlt a veszélye egy Szíria elleni katonai fellépésnek, a kínai vezetés két fő dologra koncentrált Szíriával kapcsolatban: a vegyi fegyverek leszerelésére és a békekonferenciára. A vegyi fegyverek leszerelésében Peking jelentős szerepet vállalt. Egyrészt felajánlotta a segítségét, hogy szakértőket küld Szíriába, akik ellenőrzik a leszerelést. Másrészt dicséretben részesítette Bassár el-aszadot, hogy teljes mértékben együttműködik az ellenőrökkel, és már át is nyújtotta a listát a szíriai vegyi fegyverekről. Ugyanakkor irreális elképzelésnek tartotta az Egyesült Államok által támasztott határidőt, vagyis azt, hogy 2014-re teljesen hatástalanítani kell a szíriai vegyifegyverarzenált, mivel azt nagyon nehézzé teszi a rossz biztonsági helyzet az országban. Az ENSZ elfogadta a kínai szerepvállalást, s 2013 decemberében a kínai vezetés kijelentette, hogy katonai támogatást nyújt a vegyi fegyvereket elszállító hajóknak január 7-én az orosszal együtt a kínai haditengerészet látta el a védelmét az első, mintegy tizenhat tonnányi vegyifegyver-szállítmánynak, amely elhagyta a szíriai Latakia kikötőjét. A vegyi fegyverek harmadik szállítmányát február 10-én szállította el egy norvég zászló alatt közlekedő különleges teherhajó, amelynek védelmét ismét orosz, kínai, dán és norvég hadihajók biztosították. A másik fontos esemény a Genf 2-es konferencián való részvétel volt. Az amerikai és az orosz diplomaták lényegében már augusztus 28-án megegyeztek, hogy a szíriai válság miatt összeülnek Genfben. Habár Peking ismét azt hangoztatta, hogy közvetítőként lépne fel a felek között, de ekkor már ismét Damaszkusz mellett foglalt 29 China welcomes adoption 14

15 állást. A Genf január 22-én vette kezdetét, Kínát Wang Yi képviselte. A kínai delegáció egy ötpontos javaslattal érkezett: 1. A szíriai válságra politikai megoldás kell. 2. Szíria jövőjét csak az ország lakosai határozhatják meg. 3. A politikai átmenetnek teljesen inkluzívnak kell lenni. 4. Szíriában nemzeti kibékülésnek és egységnek kell lennie. 5. A nemzetközi közösségnek humanitárius segélyt kell küldenie Szíriába. A Genf-2 konferencia azonban kudarccal végződött. A közvetítést vállaló Algéria hiába ültette többször egy asztalhoz a feleket, sem a szíriai kormány, sem pedig az ellenzék nem volt hajlandó változtatni az álláspontján. A genfi megbeszélések egyik fő vitapontja az ellenzéki Szíriai Nemzeti Koalíció (SZNK) által szorgalmazott átmeneti kormány létrehozása volt, de ebbe a kormány addig nem volt hajlandó belemenni, amíg le nem győzik az országban tomboló terrorista és szélsőséges iszlamista csoportokat. Charles Lister, a Brooking Doha Center elemzője szerint a kudarc legfőbb oka az volt, hogy a katonai fegyveres csoportok jelentős részét nem érdekli a békés megoldás, és ez aligha fog megváltozni. A rendszer pedig tapodtat sem engedett az ellenzéknek, és ez újabb offenzívákhoz vezethet az arab országban. 30 A Genf 2 konferencia után Kína mintha felhagyott volna a korábbi közvetítő szereppel, és ismét teljes mértékben Bassár el-aszad irányába fordult. Megváltozott a korábbi hangnem a lassan teljesen széthulló SZNK irányába. Április 15-én a koalíció vezetője, Ahmad Jarba Kínába ment tárgyalni. Ez volt az első alakalom, hogy a szíriai ellenzék képviselői közül valaki Pekingbe utazott. Wang Yi kínai külügyminiszter a négyórás tárgyalás alatt többek közt azt mondta, hogy a nemzetközi közösség számít a genfi tárgyalások harmadik fordulójára, s Peking is ennek az előkészítésén fáradozik. A kínai diplomácia kifejezte aggodalmát amiatt, hogy egyre több iszlamista és terrorista csoport tűnt fel Szíriában, akik között kínai állampolgárok is vannak. Ugyanakkor jelentős előrelépésre vagy változásra nem került sor, Peking továbbra is Damaszkusz mellett foglalt állást. Nem sokkal később pedig a kínai vezetés újabb tanújelét mutatta Aszad iránti elkötelezettségének május 22-én arról szavaztak a Biztonsági Tanácsban, hogy 30 LISTER

16 Bassár el-aszadot a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) elé citálják. Ennek oka, hogy egy Cézár fedőnevű disszidens szíriai olyan képeket és dokumentumokat nyújtott át a nemzetközi közösségnek, amelyek szerint a szíriai hatóságok embert éheztettek és gyilkoltak le a börtönökben. A BT-ben ismét együtt vétózott Kína és Oroszország, ami azért fontos, mivel a március 15-i ukrajnai szavazás óta ez volt az első közös vétó és együttműködés Moszkva és Peking között. Samantha Power, az amerikai nagykövet, szinte azonnal keményen bírálta a kínai és az orosz nemet, mondván, a vétó megakadályozta, hogy a szíriai nép ne csak bűntényt, hanem igazságszolgáltatást is lásson. 31 III. Szíria kínai támogatásának lehetséges okai Az okokat, amelyek miatt Kína kiállt Szíria mellett, elsősorban nem a gazdasági, energetikai és kereskedelmi kapcsolatokban kell keresni, hanem a kínai külpolitikában. A kínai szíriai kapcsolatok történetének tükrében nehezen igazolható az az állítás, miszerint Kínának komoly politikai, gazdasági, energetikai érdekei fűződtek volna a Baasz Párt fennmaradásához ben a két ország kereskedelmének volumene 1,2 milliárd dollárt tett ki, de ez legalább ötven százalékos csökkenést jelent 2011-hez képest. 32 A kínai befektetők elhagyták az országot, és leállt több építkezés is. Szíria nem vásárolt fegyvereket Kínától; Pekingnek nem voltak támaszpontjai az arab országban; a kínai vezetés nem használta ki Damaszkusz közvetítő szerepét sem a régióban. Ezzel szemben Oroszország esetében valóban világosan láthatóak azok az érdekek, amelyek miatt Vlagyimir Putyin nem hagyhatta bukni Bassár el-aszadot: Tartúsz kikötője; Szíria a legnagyobb orosz fegyvervásárló a Közel-Keleten; orosz szíriai kettős állampolgárok tízezrei; gazdasági beruházások sokasága; továbbá a szíriai kormány mint összekötő elem az olyan szervezetekkel, mint a palesztin Hamász és a síita Hezbollah. Tehát kezdetben nagy volt a homály azzal kapcsolatban, hogy a kínai vezetés miért is támogatta Damaszkuszt. Az első komolyabb elemzések már rámutattak arra, hogy Kínának nem voltak konkrét specifikus céljai és érdekei Szíriával kapcsolatban, hanem Pekingben regionális-globális kontextusba helyezték az arab országban zajló eseményeket. A kínai vezetésben megállapították, hogy bár a szíriai elnök bukása nem 31 BLACK TIEZZI 2014a. 16

17 befolyásolná nagyon egyes vélemények szerint akár erősítené a kínai szíriai kapcsolatokat, de ugyanakkor komoly következményekkel járhatna az egész régióra nézve, és ezzel párhuzamosan a kínai közel-keleti politikára is. Amikor már látszódott, hogy a válság nem oldódik meg azonnal, Peking számára félő volt, hogy szétterjedhet az egész Közel-Keletre, ami egy síita szunnita háborút hozhat magával. Egy ilyen durva konfliktusba több régióbeli vezetés is belebukhat, és bizonytalanná teheti a nyersanyag különösen az energiahordozók utánpótlását a térségből. A tanulmány következő részében bemutatásra kerülnek a lehetséges indokok, amelyek némi magyarázattal szolgálhatnak Kína Szíriával kapcsolatos politikájára. III.1. A kínai külpolitika alapelvei A kínai külpolitika alapelveit még Zhou Enlai kínai miniszterelnök-külügyminiszter fektetette le 1954-ben, ezeket az 1955-ben tartott bandungi konferencián adta elő: 1. szuverenitás és a területi integritás kölcsönös tiszteletben tartása; 2. a konfliktusok békés és tárgyalásos rendezése; 3. be nem avatkozás más ország belpolitikájába; 4. egyenlőség és kölcsönös előnyök elősegítése; 5. a békés egymás mellett élés, amelynek része a diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése. 33 Habár azóta ezeket a pontokat a kínai vezetés nem mindig tartotta be, különösen hogyha Kínával szomszédos államokról volt szó, de a Közel-Kelet esetében Peking valóban követte ezeket az alapelveket, mert közvetlenül nem folyt bele a regionális eseményekbe, és a konfliktusok során sem állt ki egyetlen térségbeli állam mellett sem. 34 Peking a közel-keleti országokkal kapcsolatos BT-szavazásoknál nem vétózott, hanem inkább tartózkodott, s nem vett részt különböző missziókban sem. Igaz az 1989-es Tiananmen téri események után a kínai kormány kezdetben kapkodva próbálta meg visszanyerni a nyugati országok jóindulatát, mégpedig azáltal, hogy között támogatta a különböző békemissziókat. Kína például húsz civilt küldött Namíbiába az 33 MORIN Természetesen titokban, közvetítőkön keresztül mentek a kínai fegyverek, kiképzők és katonai tanácsadók az arab országokba. Kína a régióban zajló kisebb konfliktusokban vett rész, például az ománi és a jemeni polgárháborúkban kiemelten támogatott marxista és egyéb baloldali csoportokat. A nagyobb közel-keleti konfliktusok közül egyedül csak az iraki iráni háborúban támogatta az egyik harcoló felet, ebben az esetben Iránt. Peking Teherán mellett is inkább azért állt ki, mert Szaddám Huszeint a Szovjetunió támogatta, és így akarta megakadályozni azt, hogy egy nyíltan Moszkva-barát ország győzzön a háborúban és vívjon ki vezető pozíciót a Közel-Keleten. Ennek ellenére később kiderült, hogy Kína akárcsak az Egyesült Államok és a Szovjetunió mindkét oldalt támogatta fegyverrel, és pénzügyi segélyben részesítette Bagdadot. 17

18 ottani választások ellenőrzésére, 1990-ben öt katonai megfigyelőt a közel-keleti misszióba, valamint részt vett az ENSZ fémjelezte Irak Kuvait kibékítésben is. 35 A kínai vezetés számára elrettentő példa volt a 2003-as iraki invázió, amely egyaránt nyugtalanította Moszkvát és Pekinget, mivel Washington mindenféle ENSZfelhatalmazás nélkül fogott bele a vállalkozásba. A katonai hadműveletek alatt a kínai és az orosz vezetés többször is felszólította Busht, hogy kezdeményezzen tűzszünetet, valamint a háború után a lehető legrövidebb időn belül vonuljanak ki az arab országból. Szaddám Husszein iraki diktátor bukásával mintegy egymilliárd dollár értékű kínai befektetés vált hirtelen semmivé. Ezenfelül a KKP-ban főleg a kínai hadvezetésben úgy gondolták, hogy az Egyesült Államok elkezdte Kína körbezárását, s meg voltak győződve arról, hogy a következő célpont Irán vagy Észak-Korea lesz. 36 Ezért 2003-ban Hu Jintao kínai elnök-pártfőtitkár a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében elmondott beszédében tett először említést az új kínai harmonikus világrend koncepcióról. 37 Ez a fajta kínai elképzelés négy fő elemre épített: 38 a) A multilateralizmus minden eszközzel fönntartandó, s az ENSZ szerepe erősítendő. b) Csak a kölcsönösen előnyös együttműködésnek van jövője. A fejlett országoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a kiegyensúlyozott fejlődésben, a fejlődőknek pedig maguknak is többet kell tenniük a saját fejlődésükért. Olyan világot kell teremteni, melyben a civilizációk békésen élnek egymás mellett. c) Minden országnak joga van megválasztania saját társadalmi rendjét, s döntését mindenkinek tiszteletben kell tartania. d) Az ENSZ-t ésszerű és szükséges mértékben, lépésről lépésre zajló reformoknak kell alávetni, hogy meg tudja őrizni tekintélyét a világban. Ettől kezdve Kína Oroszországgal együtt többször leszögezte: nem fog megengedni még egy ilyen, az irakihoz hasonló katonai akciót. A jövőben mindent megtesz azért, hogy megakadályozzon egy újabb nyugati, unilaterális, ENSZfelhatalmazás nélküli katonai beavatkozást. 35 JORDÁN 2011: WEITZ 2008: Ez azonban ekkor még kevés figyelmet és publicitást váltott ki. Ezért Hu Jintao két évvel később, nagyobb nyilvánosság előtt megismételte a beszédét. Az ENSZ megalakulásának hatvanadik évfordulója alkalmából tartott rendkívüli közgyűlésen, immáron a világ vezető politikusai is hallhatták a kínai harmonikus világrend koncepciót. 38 NÉMETH 2011:

19 III.2. Regionális következmények A kínai vezetés tisztában volt vele, hogy Szíria etnikai szempontból teljesen heterogén ország, ahol a kormányzó Baasz Párt főleg a lakosság húsz százalékát kitevő alavitákat és síitákat képviseli. A lakosság hatvan százalékát kitevő szunniták, bár nem voltak teljesen kiszorítva az állam irányításából, a hadseregből és a kereskedelemből, de gyakran estek áldozatul a diszkriminációnak. Szíria kulturális sokszínűségét mutatja még az is, hogy a keresztények aránya 12 százalék, a drúzoké pedig 5 százalék körüli volt. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy etnikai oldalon a szíriai kurdok a teljes lakosság kilenc százalékát tették ki, és bizonyos önrendelkezési jogokkal rendelkeztek Szíria északkeleti részében. 39 Csakhogy azt is tudták Pekingben, hogy a Bassár el-aszad bukása komoly következményekkel járna az egész régióra nézve. A KKP-ban meg voltak győződve arról, hogy egy rendszerváltás nem garantálható anélkül, hogy az arab ország szétszakadna: egy tengerparti alavita sávra, ahova a keresztények is kerülnének; északon, délen, keleten jönne létre egy szunnita állam, továbbá egy önálló kis Kurdisztán Szíria északkeleti részén. Ezzel párhuzamosan egy új szíriai vezetés elismerése szintén nagyon nehéz helyzetbe hozta volna Kínát. Ha nem ismeri el az addigi ellenzéket, akkor Peking kiszorulhatott volna az esetleges rendszerváltás utáni rendezésből. Továbbá a szíriai ellenzék elismerésének folyamatos elhalasztása azért sem volt járható út, mert komoly kihatással lett volna Kínának a szunnita vezetésű arab monarchiákkal fenntartott kapcsolataira, különösen a kínai szaúdi viszonyra. Ha viszont azonnal elismeri az új szíriai vezetést, akkor megromlott volna a kínai orosz, de végső soron a kínai iráni viszony is, ami szintén negatívan hatott volna a kínai külkapcsolatokra. Ezenfelül arról sem szabad elfeledkezni, hogy milyen komoly belpolitikai következményei járhatott volna Kína számára, ha az általa elismert, forradalmi úton hatalomra kerülő vezetés került volna Szíria élére. Peking ezzel könnyen precedenst teremthetett volna a tibetiek, taiwaniak, hongkongiak, de leginkább az ujgurok számára, s felerősödtek volna a különböző, függetlenséget követelő hangok. Ezért Kína már a kezdettől fogva igyekezett megakadályozni és elejét venni Szíria esetleges szétszakadásának. Peking többször küldött nagykövetet és különleges megbízottat Szíriába, hogy tárgyaljon nemcsak Bassár 39 Fontos kiemelni, hogy ezek az arányok még a 2011 előtti adatokat tükrözik, amikor Szíria lakossága 21 millió volt. A legfrissebb adatok szerint mára a menekültek száma Szírián belül 6,5 millió, a környező országokban (Libanon, Törökország, Jordánia és Irak) pedig hárommillió lehet. 19

20 el-aszaddal, hanem a szíriai ellenzékkel is, s mindkét felet igyekezett rávenni arra, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, és minél előbb fejezzék be a harcokat. Erre az óvatos nyitásra a szíriai ellenzék és közvetve az Arab Liga irányába azért került sor, mert Peking felkészült minden eshetőségre, tehát az Aszad-rendszer túlélésére és a szíriai ellenzék győzelmére is, mivel nem akart úgy járni, mint Líbiában. 40 Peking ugyanis ott teljesen kimaradt a politikai rendezésből, és mivel elkésve ismerte el a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanácsot, ezért legalábbis kezdetben hátrányba került. 41 Másrészt pedig Peking nem akarta, hogy megromoljon a viszonya az Arab Ligával, főleg Szaúd-Arábiával, mert szüksége volt a monarchia energiahordozóira. 42 Sőt hónapokon át teljesen úgy tűnt, hogy Kína nemzetközi közvetítőként igyekszik fellépni Szíriában a kormány és az ellenzék között: például 2012 augusztusában a kormány, szeptemberében pedig a SZNK képviselőit fogadta. Mindkét felet felszólította a tárgyalásos rendezésre és a harcok minél előbbi befejezésére. A kínai közvetítésnek voltak belpolitikai okai is. Habár az állami médiában folyamatosan kritikusak maradtak a szíriai tavasszal kapcsolatban, és a nyugati országok mesterkedését látták a folyamatok mögött, de ez korántsem volt igaz a lakosságra. Az internetes blogokban és kommentekben a kínai internetezők kiálltak a szíriai forradalom mellett, és keményen bírálták Peking lépéseit. Bár kétségtelen, hogy ez aligha befolyásolta a kínai elitet a döntéseiben, de mindenesetre rámutatott arra, hogy Szíria esetében koránt sincs ugyanazon a véleményen az ország vezetése és annak lakossága, ahogyan azt a kínai média megpróbálta elhitetni. Ellenben Pekingben Aszad menesztését határozottan elutasították. Már 2011 végén látni lehetett, hogy a Nyugat és az Öböl menti monarchiák egyre erélyesebben követelik a teljes rendszerváltást, sőt ezt tartják az egyetlen reális opciónak Szíria jövője szempontjából. Miután az Arab Liga és az Egyesült Államok is elutasította Peking pontjait a szíriai válság rendezéséről, és az egész egyre inkább polgárháborúvá csapott 40 TÁLAS VARGA 2012: Végül az orosz és a kínai kormánynak nem volt más választása, mint 2011 végén elismerni a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanácsot. Azonban ez nem hátráltatta a két ország energetikai vállalatait abban, hogy megjelenjenek az észak-afrikai országban. A Gazprom folytatta a kitermelést, és 2012 nyarán felbukkantak a kínai olajvállalatok, mint a SINOPEC vagy a PetroChina, amelyeknek már egy-két jelentősebb szerződést is sikerült aláírniuk ban azonban a kínaiak és az oroszok már kevésbé érdeklődtek Líbia iránt, sőt inkább fokozatosan kivonultak az országból. Ennek oka, hogy Líbia gyakorlatilag három részre szakadt, és különböző militáns csoportok felügyelték az energiahordozók kitermelését, szállítását és eladását. Továbbá az ország még mindig nem biztonságos a külföldi állampolgárok és munkások számra: az emberrablók és a terrorista merényletek kedvelt célpontjai lettek, s a gyenge líbiai kormány sem tudja garantálni a biztonságukat ban a kínai kőolajimport majdnem húsz százaléka Szaúd-Arábiából származott. ( China's crude oil ) 20

21 át, már sejthető volt, hogy két kimenetele lehet a válságnak. Az egyik opció, hogy Aszad továbbra is marad, de akkor egyre nagyobb az esélye annak, hogy a nyugati vagy térségbeli államok katonai hadművelet indítanak Damaszkusz ellen. Ennek viszont nemcsak az ország egysége látná a kárát, hanem a nyugati országoknak komolyabb konfrontációra kellene számítaniuk Iránnal és végső soron akár Oroszországgal is. A másik opció pedig a szíriai ellenzék felfegyverzése volt, ami viszont könnyen egy újabb Afganisztánt hozhatna magával. Ez azt jelenti, hogy előbb-utóbb megjelennének a különböző szélsőséges iszlamista és militáns csoportok, s a szíriai válság egy felekezetek közötti háborúvá alakulna át, ami nem maradna meg Szíria határain belül, hanem végső soron szétterjedhetne az egész régióban. Végül pedig a külpolitikai okok közé sorolható Szíria geopolitikai jelentősége is. Peking tisztában volt Damaszkusz geopolitikai fontosságával: az ország egyrészt egy új selyemút fontos állomása lett volna, másrészt pedig a régióban jelentős összekötő szerepet tölt be. Valószínűleg Bassár el-aszad 2004-es útját követően vetődött fel a kínai vezetésben, hogy esetleg az arab ország lehetne az egyik fő logisztikai központja az észak-afrikai, európai és a közel-keleti irányú kínai kereskedelemnek, és a szíriai kikötők fontos szerepet játszhatnak ebben. Ez a fajta kínai projekt gyakorlatilag az egész Levante (Kelet-Mediterráneum) térségére vonatkozott, ahonnan a kínai árut el lehetett volna szállítani a Földközi-tenger teljes térségébe, s hosszabb kerülőúttal, de a kínai termékek eljutottak volna a nyugat-európai piacokra, megkerülve ezzel a szigorú kikötői ellenőrzéseket. 43 III.3. Az orosz kínai együttműködés Kétségtelen, hogy az elmúlt években a globális kérdésekben különösen szoros kooperáció figyelhető meg Peking és Moszkva között mind az ENSZ Biztonsági Tanácsában, mind azon kívül. Ezért az a felvetés, miszerint Kína csak Oroszország miatt vétózott Szíria kapcsán, nem teljesen alaptalan, s ez különösen népszerű elképzelés volt a szíriai válság elején ben Yun Sun, egy kínai szakértő is ezt állította egyik rövid elemzésében: Kína vétója megóvta Moszkvát a nemzetközi elszigeteléstől Ez egy szívesség, amit Oroszországnak majd egyszer vissza kell adnia. 44 Akkoriban a nyugati 43 LIN SUN: 2012: 2. 21