AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS FOGYASZTÓVÉDELMI VONATKOZÁSAI - különös tekintettel az építőipari termékek forgalmazására - /előadás vázlat /

Átírás

1 A. BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS FOGYASZTÓVÉDELMI VONATKOZÁSAI - különös tekintettel az építőipari termékek forgalmazására - /előadás vázlat / általános bevezetés fogyasztóvédelem kialakulása, célja, alapjogok vállalkozások szerepe a fogyasztóvédelemben B. FOGYASZTÓVÉDELMI SZABÁLYOZÁS: EU-MAGYARORSZÁG európai uniós intézményi és jogszabályi háttér magyarországi intézményi és jogszabályi háttér EU-magyarországi szabályozás kapcsolata C. ÉPÍTŐIPARI TERMÉKEK VONATKOZÁSAI C/I. JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK C/I.1. MŰSZAKI SPECIFIKÁCIÓ jogszabály meghatározása előírások gyakorlat C/I.2. SZÁLLÍTÓI MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT jogszabály meghatározása előírások gyakorlat C/I.3. ÁRFELTÜNTETÉS jogszabály előírások gyakorlat C/I.4. CÍMKÉZÉS jogszabály előírások gyakorlata C/I.5. CE MEGFELELŐSÉGI JELÖLÉS jogszabály meghatározása előírások gyakorlat C/I.6. CSOMAGOLÁS jogszabály előírások gyakorlat C/II. FELELŐSSÉG, ELLENŐRZÉSEK, SZANKCIÓK jogszabály felelősség a fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértéséért ellenőrző szervezetek jövőben várható változások D. ÖSSZEFOGLALÁS

2 az előadás során elhangzottak rövid összefoglalása a főbb gondolatok mentén 2

3 A. BEVEZETÉS 1. ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Az előadás hátterének, vázlatának rövid ismertetése. (ld.: előadás vázlat) 2. FOGYASZTÓVÉDELEM KIALAKULÁSA, CÉLJA, ALAPJOGOK 2.1. A fogyasztóvédelem kialakulása a fogyasztói társadalom kialakulásához kapcsolódik, aminek fő jellemzői a nagy mennyiségű, tömeges, iparszerű árutermelés és a piaci szereplők közti verseny Az első hivatalos formában kimondott fogyasztóvédelmi alapjogokat az ENSZ Fogyasztóvédelmi Alapokmánya tartalmazta. Az Európai Gazdasági Közösségben 1975-ben adják ki a Fogyasztói Jogok Közös Piaci Magna Chartáját, amely az öt általánosan elfogadott alapvető jogot határoz meg: a fogyasztó gazdasági érdekeinek védelme; (pl.: árfeltüntetés, jótállás) tájékoztatás és oktatás; (pl.: megtévesztés) képviselet, meghallgatás; (pl.: érdekvédelmi szervezetek, ügyfélszolgálatok) egészség és biztonság védelme; (pl.: műszaki szabványok,) kártérítés és jogorvoslat joga. (pl.: termékfelelősség, keresetindítási jogok) Az alapjogok a végső felhasználókat illetik meg, amelyek elsődlegesen a természetes személyek. A jogok érvényesítésének legfontosabb eszköze a jogalkotás, az egységes fogyasztóvédelmi szabályozás kialakítása, valamint annak következetes betartása és betartatása Európai Tanács határozata alapján 1986-ban a fogyasztóvédelmet integrálták az EU alapokmányába, és a legutóbbi fogyasztóvédelmi program összességében az alapjogok erőteljesebb érvényesítését és az új kihívásokhoz való alkalmazkodást hangsúlyozza. Az EU 2006-ig szóló fogyasztóvédelmi stratégiájának 3 fõ célja van: egységes, magas szintű fogyasztóvédelem, a fogyasztóvédelmi jogszabályok hatékony végrehajtása, a fogyasztóvédelmi szervezetek bevonása a közösségi politikába. 3. VÁLLALKOZÁSOK SZEREPE A FOGYASZTÓVÉDELEMBEN Az Európai Unió Bizottsága az amszterdami szerződésben amellett, hogy megerősítette a fogyasztói érdekek magas szintű védelmét, s kimondta azt is, hogy a fogyasztóvédelem egyben hozzáadott értéket teremt: azok a vállalkozások, amelyek eleget tesznek a fogyasztóvédelmi követelményeknek, egyben erősítik piaci pozíciójukat is, hiszen az unió belső piacán folyó erős versenyben csak azok a vállalkozások maradhatnak hosszabb távon a piacon, amelyek ezáltal elnyerik a fogyasztók bizalmát. A fentiek alapján az EU fogyasztóvédelmi stratégiája feladatokat szán a vállalkozásoknak is: ismerni és betartani a fogyasztóvédelmi szabályokat és törvényeket, a vállalkozás csak biztonságos árut állíthat elõ és forgalmazhat, megfelelõ kapcsolatot kialakítása a hatóságokkal és képviseleti szervezetekkel, erõsíteni kell a vállalkozásban a fogyasztóvédelmi szemléletet, részt kell venni a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos oktatásokban és továbbképzésekben. 3

4 B. FOGYASZTÓVÉDELMI SZABÁLYOZÁS: EU-MAGYARORSZÁG B/I. EURÓPAI UNIÓS INTÉZMÉNYI ÉS JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1. INTÉZMÉNYRENDSZER 1.1. FŐBB EURÓPAI UNIÓS INTÉZMÉNYEK Az európai uniós jogi szabályozás kidolgozását, megalkotását, fejlesztését alapvetően négy fő intézmény biztosítja: Európai Parlament (Strasbourg) Az Európai Parlament képviselőit ötévente, közvetlenül választják az Európai Unió polgárai. Tanáccsal közreműködik az európai uniós jogalkotásban, felügyeleti jogot gyakorol a Bizottság és más EU intézmények fölött, elfogadja az EU költségvetését Európai Unió Tanácsa (Brüsszel) A Tanács az Unió elsődleges jogalkotó, döntéshozó szerve. Tagjai a tagállamok kormányainak képviselői, általában miniszteri szinten. A legfontosabb jogalkotó szerv, mely együttműködik a Parlamenttel, nemzetközi szerződéseket köt más államokkal az EU nevében Európai Bizottság (Brüsszel) A Bizottság képviseli az Unió általános érdekeit, míg a Parlamentben és a Tanácsban gyakrabban jelennek meg a nemzeti érdekek. A jogalkotásban tervezeteket, indítványokat terjeszt a Parlament és a Tanács elé, az Unió végrehajtó szerve, felelős a Parlament, valamint a Tanács által elfogadott jogszabályok, programok végrehajtásáért; továbbá képviseli az Uniót a nemzetközi kapcsolatokban Európai Közösségek Bírósága (Luxemburg) A közösségi bíróság biztosítja, hogy az uniós jogszabályok egységesen értelmezését, alkalmazását. A közösségi jogot érintő vitákban van döntési joga FOGYASZTÓVÉDELEM EURÓPAI UNIÓS INTÉZMÉNYEI Fogyasztóvédelmi Igazgatóság A fogyasztóvédelemben legnagyobb szerepe a Bizottságnak van. A Bizottság főigazgatóságokból áll, amelyekbe tagozódik a Fogyasztóvédelmi Igazgatóság. Feladatköre az irányelv-értelmezés és fejlesztés; kapcsolattartás fogyasztói és nemzetközi szervezetekkel; Fogyasztói Tanács A Bizottság hozta létre amely konzultációs szerv. Jelenleg minden tagállam 1-1 fővel képviselteti magát, további öt fő az európai fogyasztóvédelmi szervezetek képviselői közül kerül ki. Fórumot biztosít a fogyasztói érdekeket érintő problémák megvitatására, tanácsot és iránymutatást nyújt a Bizottságnak a fogyasztókat érintő jogszabályok kezdeményezése során Civil szerveződések A fogyasztóvédelmi intézményrendszerek egyrészt civil szervezetekre másrészt állami intézményrendszerre épülnek. A jövő kulcspontja még a civil szervezetek minél komolyabb részvétele a fogyasztóvédelemben. Egyes nyilvántartásba vett minősített szervezetek számára az uniós jogalkotás közérdekű keresetindítási jogot is biztosít. 2. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 2.1. UNIÓS JOGRENDSZER 4

5 Az alábbi jogforrások, szabály- és intézkedéstípusok, jogelvek egésze együtt alkotja az ún. "acquis communautaire"-t ("közösségi vívmányokat") azaz a teljes uniós jogrendszert Elsődleges joganyag: Az Európai Uniót létrehozó alapszerződések és az azokat módosító további szerződések, valamint a EU tagállamai között létrejött egyéb nemzetközi szerződések. Ezek átfogó jelleggel tartalmaznak szabályozást, az ezekben foglalt rendelkezések részletesebb, ténylegesen alkalmazható kifejtése a másodlagos joganyagban történik Másodlagos joganyag: Rendeletek: A benne foglalt rendelkezések közvetlenül alkalmazandóak minden tagállamban, közvetlenül kihirdetésüket követően Irányelvek: Közvetlenül a tagállamok kormányait kötelezi, hogy a benne foglaltakat nemzeti jogszabályukba építsék be meghatározott időn belül Határozatok: A benne megjelölt címzettekre kötelező csak, nem általános szabályt tartalmaz További másodlagos jogforrások: A fentiekben megnevezett kötelező jogforrásokon túl vannak nem kötelező, hanem tájékoztatási, jogértelmezési stb. célú jogforrások mint az ajánlások, vélemények, közlések, programok stb Egyéb alkotóelemek: Az EU által kötött nemzetközi szerződések, az Európai Bíróság döntései, általánosan elfogadott jogelvek szintén a közösségi jog részei UNIÓS ÉS NEMZETI JOGSZABÁLYOK KAPCSOLATA Az uniós jog mind a korábban, mind a később keletkezett nemzeti jogszabállyal szemben elsőbbséget élvez azok ütközése, ellentmondása esetén Az uniós jog közvetlen hatálya alapján az uniós jog hivatkozható a nemzeti bíróságok előtt. B/II. MAGYARORSZÁGI INTÉZMÉNYI ÉS JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1. INTÉZMÉNYRENDSZER A magyarországi fogyasztóvédelem az uniós megoldások szerint állami és önkormányzati szerveken és társadalmi érdekképviseleti szerveződéseken keresztül érvényesül. Fontosabb szervek: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az állami oldal fejeként a gazdasági miniszter feladata a fogyasztóvédelmi politika kialakítása, megvalósítása, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) irányítása és felügyelete Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek Felügyelőségek hatósági feladatokat látnak el, felügyelik a jogszabályok betartását és szabálysértési hatóságként járnak el a jogsértőkkel szemben. Mellettük működik kiépülőben lévő Központi Piacfelügyeleti és Információs Rendszer Igényérvényesítés sajátos fórumai A fogyasztói jogok megléte mellett fontos kérdés azok érvényesítése. A magyar rendszer a békéltető testületek és az ügyfélszolgálatokat támogatja (egyes esetekben ezt kötelezővé is teszi: például a közüzemi szolgáltatóknál), amelyek a bírói útnál gyorsabb jogorvoslati fórumot biztosíthatnak a fogyasztó részére. 2. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 2.1. Fogyasztóvédelmi törvény 5

6 Magyarországon az 1997-ben került elfogadásra a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény, amely rögzíti a fogyasztói alapjogok védelmét, a fogyasztóvédelem általános szabályait és intézményrendszerét Speciális jogszabályok Kormány rendeletek és különböző miniszteri rendeletek rögzítik a speciális területekre vonatkozó külön előírásokat. B/III. EU-MAGYARORSZÁGI SZABÁLYOZÁS KAPCSOLATA 1. CSATLAKOZÁS KÖZVETLEN HATÁSAI Magyarország május 1-ével történő európai uniós csatlakozásával, az ekkor hatályba lépő csatlakozási szerződés alapján a teljes uniós forrású jogi szabályozás hatálya kiterjed Magyarországra is, amely minden esetben elsőbbséget élvez a hazai szabályozással szemben. A magyar fogyasztóvédelmi jogszabályok a csatlakozás időpontjára harmonizálásra kerültek az uniós normákkal, tehát a magyar jogszabályok tartalmazzál az uniós jogszabályokban foglalt előírásokat. (Az előadás következő részében az építőipari termékekre vonatkozó új fogyasztóvédelmi rendelkezések is bemutatásra kerülnek.) 2. HOSSZABB TÁVÚ HATÁSOK 2.1. Hazánk fogyasztóvédelmi jogszabályai jelenleg tehát már teljesítik az uniós tagállamokra kötelező, közösségi irányelvek által előírt minimális követelményeket. A jövőben a jelentősebb fejlődés a jogszabályok érvényesíthetőségében, a lehetőségek teljesebb körű ismeretében, így azok jobb kihasználhatóságában lesz. Magyarországon a közelmúltban alakultak még csak meg a viták bíróságon kívüli rendezését lehetővé tevő békéltető testületek, amelyek a hatékonyabb fogyasztói érdekérvényesítést biztosítják, valamint a piac-felügyeleti információs rendszer, amely a veszélyes vagy hibás termékek nyilvántartását, illetve kiszűrését segíti elő A közösségi fogyasztóvédelmi jogszabályok is folyamatosan változnak, így a csatlakozást követően is a magyar jogszabályoknak az újonnan születő irányelveket folyamatosan át kell venniük, de ezek a típusú EU jogi szabályok a kormányt kötelezik közvetlenül, hogy hozzon annak megfelelő tartalmú magyar jogszabályt A minimumharmonizáció elve alapján az EU szabályok általában a tagállamoknak lehetővé teszi az uniós szabályozásoknál szigorúbb fogyasztóvédelmi rendelkezések alkalmazását. 6

7 C/I. 1. MŰSZAKI SPECIFIKÁCIÓ 1. JOGSZABÁLY 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól. 2. MEGHATÁROZÁSA 2.1 A jóváhagyott műszaki specifikáció: valamely arra jogosult szervezet által jóváhagyott és közzétett műszaki dokumentáció, amely tartalmazza a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és rendszerint az alkalmazási feltételeket, továbbá a termék megfelelőség igazolásának módozatait is A megfelelőség igazolási eljárás alapjául szolgáló műszaki specifikációk típusai kibővültek az európai műszaki engedéllyel a csatlakozást követően, így az irányadó műszaki specifikációk jelenleg az alábbiak: Magyar nemzeti szabvány, ezen belül a honosított harmonizált szabvány, amely az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően honosítottak, és nemzeti szabványként közzétettek. A szabványok használata főszabályszerűen önkéntes, azonban műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan szabványra, amely alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. Építőipari termékek esetében van ilyen jogszabályi rendelkezés, és a honosított harmonizált szabványokat ilyen szabványnak tekinti. Az európai szabványokat (CEN: CENELEC, ETSI által hozott szabványok) fordításos bevezetés, vagy jóváhagyó közleménnyel való bevezetés útján honosítja az MSZT (Magyar Szabványügyi Testület). Az utóbbi esetben a szabvány angol nyelvű változatát teszik csak közzé hivatalos nemzeti szabványként. Téglatermék esetében (égetett agyag falazóelemek) nemzeti szabványként közzétett európai szabvány az MSZ EN 771-1:2003, amely március 1-én magyar nyelvű változatban is közzétételre került. A harmonizált szabványként történő alkalmazására azonban csak december 1-től kerülhet sor, addig jogi státuszát tekintve csak nemzeti szabványként alkalmazható Európai műszaki engedély (ETA): (European Technical Approval), amely olyan műszaki specifikáció, amelyet harmonizált európai szabvány hiányában egy termékre vonatkozóan dolgoztak ki, és hagytak jóvá a Jóváhagyó Szervezetek Európai Szervezetének (EOTA: European Organisation for Technical Approvals) tagjai, és amely tartalmazza a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és alkalmazási feltételeket, beleértve a szállításra, tárolásra, beépítésre, üzemeltetésre, valamint az alkalmazható műszaki megoldásra, eljárásra, technológiára vonatkozó követelményeket, továbbá azok vizsgálati, megfelelőség igazolási módozatait is Építőipari műszaki engedély (ÉME): Magyarországon kijelölt jóváhagyó szervezet (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. - ÉMI Kht.) által - más jóváhagyott műszaki specifikáció hiányában - kiadott műszaki specifikáció, amely tartalmazza a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és alkalmazási feltételeket, továbbá azok vizsgálati, megfelelőség igazolási módozatait is. 7

8 3. ELŐÍRÁSOK 3.1. Építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van Forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni csak jóváhagyott műszaki specifikáció alapján megfelelőség igazolással rendelkező, építési célra alkalmas építési terméket szabad. 4. EU CSATLAKOZÁS UTÁNI VÁLTOZÁSOK 4.1. Európai műszaki engedély (ETA) is alkalmazható jóváhagyott műszaki specifikáció Az eddigi ÉME engedélyek továbbra is érvényesek, kivéve ha annak tárgyában honosított harmonizált európai szabvány tesznek közzé, amelynek az ÉMI Kht. tájékoztatása szerint kevés esetben van valószínűsége Honosított harmonizált európai szabvány közzétételét követően - az abban foglaltaktól lényegesen eltérő termékekre kiadott ÉME engedélyek kivételével - a szabvány alkalmazási területére vonatkozó ÉME engedélyeket 1 éven belül vissza kell vonni. A honosított harmonizált európai szabványok közzétételét követően, a vonatkozó korábbi nemzeti szabványok, illetve ÉME engedélyek visszavonásáig a termék megfelelőségének igazolása mindkét műszaki specifikáció alapján történhet Európai műszaki engedély kiadására EOTA tagsággal rendelkező jóváhagyó szervezetek jogosultak, amelyre vonatkozó jogosultságot az ÉMI Kht. is megkapta a több termék vonatkozásában. 5. GYAKORLAT 5.1. Tehát csak érvényes műszaki specifikációval rendelkező termék forgalmazható A jelenleg hatályos jogszabály már nem írja elő a műszaki specifikáció (mint az ÉME engedély) másolatának a termékhez történő csatolását. 8

9 1. JOGSZABÁLY C/I. 2. SZÁLLÍTÓI MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól. 2. MEGHATÁROZÁSA 2.1. A szállító (termék gyártója, forgalomba hozója) által - jóváhagyott műszaki specifikáció szerint - lefolytatott megfelelőség ellenőrzési eljárás alapján kiadott megfelelőség igazolás A lefolytatandó megfelelőség igazolási eljárást az adott termékre vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikáció határozza meg. Az eljárásban vizsgálatokkal és bizonyítási eljárásokkal kell megállapítani, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó műszaki specifikáció előírásainak. 3. ELŐÍRÁSOK 3.1. Forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni csak jóváhagyott műszaki specifikáció alapján kiállított megfelelőség igazolással rendelkező, építési célra alkalmas építési terméket szabad A szállító feladata a termékre előírt megfelelőség igazolási eljárás lefolytatása, valamint az eljárás eredményeként kiállított megfelelőség igazolásnak (megfelelőségi tanúsítvány vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozat) a termékhez való csatolása. Az építési termék szállítóján kívül önálló megfelelőség igazolást kell adnia annak is, aki a termék forgalmazása vagy felhasználása során annak jellemzőit a szállítótól történő átvétel után megváltoztatta, vagy a rendeltetés szerinti alkalmazástól eltér A szállítói megfelelőségi nyilatkozatnak az alábbi adatokat és információkat minden esetben tartalmaznia kell: a termék szállítójának (gyártójának, forgalomba hozójának, továbbforgalmazójának) nevét, azonosító jelét (márkajelét) és címét; a termék rendeltetési célját és azonosításához szükséges adatait, a gyártás dátumát, a termék típusát; kijelölt szervezetek megnevezését, azonosítási számát, amelyek tanúsítványai alapján a megfelelőségi nyilatkozat kiadásra került; azon műszaki specifikációk felsorolását, amelyeknek az építési termék vizsgálattal igazoltan megfelel; a megfelelőségi nyilatkozat érvényességi idejét; a szállító megfelelőségi nyilatkozat aláírására felhatalmazott képviselőjének nevét és beosztását; a megfelelőségi nyilatkozat azonosító számát, a kiadás dátumát, a kiállító cégszerű aláírását. 4. EU CSATLAKOZÁS UTÁNI VÁLTOZÁSOK A megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozóan nem történt változás a csatlakozással. 5. GYAKORLAT 5.1. Szükséges az előírásoknak megfelelő megfelelőségi eljárás lefolytatása és az elszállított termék minden szállítmányához a nyilatkozatból egy példány másolatban történő csatolása A kereskedő partner felelőssége a nyilatkozat másolati példányának a termékkel együtt a fogyasztók részére történő átadása A gyártónak a kiállított nyilatkozat eredeti példányát a jogszabályi előírásoknak megfelelően 10 évig meg kell őriznie. 9

10 C/I. 3. AZ ÁR FELTÜNTETÉSE 1. JOGSZABÁLY A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény 14. -a. 7/2001. (III. 29.) GM rendelet a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről. 2. ELŐÍRÁSOK 2.1. Minden áru eladási árát az árun, illetve amennyiben ez értelmetlen, az áru mellett kifüggesztett árjegyzéken fel kell tüntetni a jelen pontban foglalt előírások szerint Az eladási árat, (vagy az egységárat, szolgáltatás díját) a Magyar Köztársaság területén törvényes fizetőeszköz szerint meghatározva, egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni Az áru és szolgáltatás áraként a fogyasztói forgalomban fizetendő árat kell feltüntetni Minden áru egységárát is fel kell tüntetni, ömlesztett áru esetében, vagy ha az áru eladási ára nem egyezik meg az egységárral Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén az áru eladási árán, vagy a szolgáltatás díján a feltüntetett legalacsonyabb eladási árat vagy szolgáltatási díjat kell érteni Az árcímke nem takarhatja el az egyedi csomagoláson jogszabály kötelező előírása szerint elhelyezett fogyasztói tájékoztatót. 3. EU CSATLAKOZÁS UTÁNI VÁLTOZÁSOK Az ár feltüntetésére vonatkozó magyar jogszabályok teljes mértékben harmonizáltak az uniós előírásokkal, ezért ebben a vonatkozóan nem történt változás a csatlakozással. Magyarország a jelenlegi előrejelzések szerint 2009-ben csatlakozik csak a monetáris unióhoz, az EURO zónához, ezért az ár feltüntetés a fizetőeszköz megjelölés tekintetében sem változott az európai uniós csatlakozással. 4. GYAKORLAT A fogyasztói ár jogszabályoknak megfelelő feltüntetése a kereskedők feladata. 10

11 C/I. 4. CÍMKÉZÉS 1. JOGSZABÁLY A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény ai. 2. ELŐÍRÁSOK 2.1. Az áru mint az építőipari termék akkor hozható forgalomba, ha a csomagolásán vagy másutt, de árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén, jól olvashatóan, magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához szükséges alábbi adatokat: áru azonosításra alkalmas megnevezését, amelyet védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet; gyártójának vagy forgalmazójának nevét és címét azonosításra alkalmas módon; áru származási helyét, ha az Európai Gazdasági Térségen kívüli országból származik; Az áru jellegétől és rendeltetésétől függően a címkének a fent meghatározottakon túl tartalmaznia kell az áru méreteit, nettó mennyiségét az árura jellemző mértékegységben vagy darabszámban, előállításához felhasznált összetevőket (minőségi, mennyiségi összetételét), rendeltetésszerű használhatóságának vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát, alapvető műszaki jellemzőit, ismérveit, környezet-, illetve természetkímélő jellegét (a felhasznált anyagok, az előállítás módja és a használat tekintetében), ha környezetterhelési díj, továbbá termékdíj fizetési kötelezettség áll fenn, a környezetterhelés jellegét, megfelelőségi jelölését A címke tartalma megjeleníthető szöveggel, számmal, képpel, ábrával, jellel és jelöléssel. 3. EU CSATLAKOZÁS UTÁNI VÁLTOZÁSOK A címkézésre vonatkozó hazai szabályok nem csak teljesítik a uniós normákat, hanem néhány tekintetben szigorúbbak annál. Új változás, hogy nem kell feltüntetni a származási helyet (kivéve az Európai Gazdasági Térségen kívüli országokból importált áruk esetét), engedélyszámot és a minőségi osztályt, valamint némi pontosítás, hogy az azonosításra alkalmas áru megnevezés elégséges a korábbi pontos megnevezés helyett. 4. GYAKORLAT 4.1. A feltüntetésre kerülő adatok hazai gyártású építőipari termékek jellegének megfelelően az alábbiak: termék megnevezése; termék gyártójának/forgalmazójának neve és címe; termék mérete; termék mennyisége: csomagolt darabszám; hajlító törő erő; vízfelvétel; műszaki specifikáció: pl.: ÉME engedély/magyar Szabvány száma; CE jelölés (ha alkalmazható) 11

12 C/I. 5. A CE MEGFELELŐSÉGI JELÖLÉS 1. JOGSZABÁLY 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól. 2. MEGHATÁROZÁSA 2.1. A CE jelölés a francia Communauté Européenne (Európai Közösség) rövidítése és azt mutatja, hogy a forgalmazott termék megfelel a vonatkozó EU irányelvekben meghatározott biztonsági követelményeknek, különös tekintettel a fogyasztó egészsége és testi épsége védelmére Az európai elvek szerint is a termékeket megfelelőség- igazolási eljárásnak kell alávetni, amelynek módját a termék használatából származó kockázat függvényében a vonatkozó jogszabály alapján készült szabvány, vagy európai műszaki engedély pontosan meghatározza Az irányelvek által egyszerűnek és nem veszélyesnek minősített termékeknél a gyártó saját maga végezheti a megfelelőség igazolást ("A-modul"). Meghatározott termékeknél a gyártónak az igazolási folyamatba Brüsszelben bejegyzett vizsgáló és tanúsító intézetet ("notified body") kell bevonnia. A gyártó a vizsgálati eredmények alapján- nyilatkozik a termék megfelelőségéről, és a megfelelőség esetén elhelyezi a CE jelölést 3. ELŐÍRÁSOK 3.1. A jelölés leírása: A megfelelőségi jelölés az alábbi szimbólumokból áll a következő formában: A CE megfelelőségi jelölés betűinek azonos magasságúaknak kell lenniük. Amennyiben a termék méretei lehetővé teszik, a megfelelőségi jelölés magassága nem lehet kevesebb, mint 5 mm. A megfelelőségi jelölés kicsinyítésekor vagy nagyításakor a betűk arányait meg kell tartani A jelölés alkalmazásakor a jelölésen kívül fel kell tüntetni: 3.2. Alkalmazásának feltételei: a gyártó nevét vagy azonosító jelét, azokat a gyártási (típus) számokat, amelyek a termék azonosíthatóságát lehetővé teszik (ha a műszaki specifikációban előírták), a gyártási év két utolsó számjegyét, az ellenőrző szervezet azonosító jelét, a megfelelőségi tanúsítvány számát. Építési termékre CE megfelelőségi jelölés csak akkor helyezhető el, ha 12

13 a megfelelőség igazolása honosított harmonizált szabvány vagy európai műszaki engedély alapján történt és a termék megfelel valamennyi rá vonatkozó jogszabályban meghatározott alapvető követelménynek. Tehát amennyiben egy adott termék esetében csak ÉME engedély áll rendelkezésre, a terméken ez alapján nem használható CE megfelelőségi jelölés Kötelező alkalmazása: Harmonizált szabvány vagy európai műszaki engedély esetén a szállítónak a terméket a megfelelőség igazolás mellett a CE megfelelőségi jelöléssel is el kell látnia. A CE megfelelőségi jelöléssel jogszerűen ellátott termékek korlátozás nélkül hozhatók forgalomba az Európai Unióban. A CE jelölés feltüntetése kötelező mindazon termékeken, amelyekről külön irányelvek rendelkeznek, és a termék más tagállamban forgalmazásra kerül. A szabálytalan forgalomba hozatalt az egyes tagországok hatóságai többnyire pénzbírsággal, forgalomból kivonással szankcionálják. Magyarországi, belföldi forgalomba hozatal esetén, nem kötelező minden esetben a CE jelölés használata. Amennyiben az adott termékre ÉME engedély vonatkozik, a terméken nem lehet CE jelölést feltüntetni, de a termék a jelölés nélkül is forgalomba hozható belföldön. 4. EU CSATLAKOZÁS UTÁNI VÁLTOZÁSOK A CE jelölésre vonatkozó szabályok kötelező jelleggel csak a csatlakozással léptek hatályba. Tehát amennyiben egy adott termékre létezik harmonizált szabvány, akkor azt a terméket csak CE jelölés feltüntetésével lehet most már forgalmazni. 5. GYAKORLAT Jelenleg csak ÉME engedéllyel rendelkező termékekhez kapcsolódóan nem kerülhet CE jelölés alkalmazásra, és nem is szükséges belföldi forgalmazás esetén. Harmonizált szabványok esetén a CE megfelelőségi jelölés használata ugyanakkor kötelező. 13

14 C/I. 6. CSOMAGOLÁS 1. JOGSZABÁLY A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény 15 -a. 2. ELŐÍRÁSOK A törvény általános követelményeket fogalmaz meg a csomagolással kapcsolatosan, amely szerint az árut úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg az áru minőségét, könnyítse meg szállítását, ne befolyásolja hátrányosan az áru minőségét vagy mennyiségét, segítse elő a korszerű kiszolgálást, feleljen meg a biztonságos munkavégzés és az egészségvédelem követelményeinek. 3. EU CSATLAKOZÁS UTÁNI VÁLTOZÁSOK A csomagolásra vonatkozó fogyasztóvédelmi előírások tekintetében változás nem történt az uniós csatlakozással. 4. GYAKORLAT Fenti előírásoknak megfelelő csomagolás alkalmazása. 14

15 C/II. FELELŐSSÉG, ELLENŐRZÉSEK, SZANKCIÓK 1. JOGSZABÁLY A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény 16.. A 89/1998. (V. 8.) Korm. rendelet a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetéről, feladatés hatásköréről, valamint a fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról. A 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről. 2. FELELŐSSÉG A FOGYASZTÓVÉDELMI SZABÁLYOK MEGSÉRTÉSÉÉRT 2.1. Elsődleges felelősség: Gyártó felel: a címkézés, a megfelelőség-tanúsítás, valamint a csomagolás tekintetében Forgalmazó felel: az ár feltüntetése tekintetében Mögöttes felelősség: Ha a gyártó az árut nem látja el a jogszabályban meghatározott tájékoztatással és csomagolással, a forgalmazó köteles azt pótolni Egyetemes felelősség: A fogyasztó - választása szerint - a gyártóval, illetve az árut forgalomba hozó bármelyik gazdálkodó szervezettel szemben érvényesítheti jogait, függetlenül attól, hogy a gyártót megnevezték-e Felelősség továbbhárítása: A fentiek nem érintik a forgalmazónak a gyártóval szemben érvényesíthető igényeit, a forgalmazó a gyártóval szemben kártérítési igénnyel léphet, ha a gyártó mulasztása miatt léptek fel a forgalmazóval szemben Bizonyítási teher: A forgalmazónak kell bizonyítania, hogy a tájékoztatást a fogyasztónak megadta. 3. ELLENŐRZŐ SZERVEZETEK 3.1. FELÜGYELETI SZERVEK A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség mint másodfokú hatóság és a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok szervezetében igazgatási szervként működő megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek mint elsőfokú hatóság jogkörükben szabálysértési hatóságként járnak el. A felügyelőség határozata ellen benyújtott fellebbezést a Főfelügyelőség főigazgatója bírálja el Az építőipari termékek előírt műszaki követelményeinek teljesítését, a termékre vonatkozó megfelelőség igazolás meglétét, valamint az ennek alapját képező műszaki specifikációra való hivatkozás megalapozottságát a szállítónál és a felhasználónál az építésfelügyelet is jogosult ellenőrizni ELJÁRÁSI JOGOSULTSÁGOK 15

16 Felügyelet jogosult belépni az ellenőrzése alá tartozó tevékenységek gyakorlására szolgáló valamennyi helyiségbe, telephelyre, valamint a szolgáltatás nyújtásának helyére, akadályoztatása esetén a rendőrség igénybevételére; az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások megtekintésére, azokról másolatok készítésére; az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel készítésére, amelyet csak a hatósági eljárásban használhat fel; az ellenőrzés vagy a vizsgálat során észlelt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezni az azért felelős személyt, aki 15 napon belül köteles az eljáró hatóságot a megtett intézkedéséről értesíteni; a külön jogszabályban foglalt rendelkezéseknek megfelelően - jogosult pert indítani; bírságot kiszabni az alábbi esetekben: a fogyasztói árakat (díjakat), az áruk minőségi osztályát, vagy minősítését, illetőleg az üzlet osztályba vagy kategóriába sorolását nem, vagy nem az előírt módon tüntetik fel, ötvenezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki. a termék minőségének tanúsítását elmulasztják, illetőleg a vásárlási tájékoztató, címkézés adására vonatkozó kötelességét megszegik, építési termékkel (építési anyag, szerkezet, berendezés) kapcsolatban (ideértve: építési terméket hazai megfelelőség igazolása nélkül hoz forgalomba) százezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki. megfelelőségi jelölést jogosulatlanul használata vagy megfelelőségi jelöléssel összetéveszthető jelölés használata, esetén százezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki. Ha a felügyelet ugyanabban az eljárásban több szabálysértés miatt bírságol akkor az összesen kiszabható bírság felső határa a legsúlyosabban büntethető szabálysértés felső határának 150 %-a. Több folyamatban lévő eljárást főszabályként egyesíteni kell. A fentiek alapján, ha azonos jogi személyt bírságolnak több telephelyén és nem született még határozat egyik esetben sem, azokat egyesíteni szükséges és a jelenleg hatályos szabályok szerint a bírság felső határa nem lehet több mint százötvenezer forint. 4. JÖVŐBEN VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK Az EU célkitűzésekkel összhangban született a II. középtávú, ig szóló fogyasztóvédelmi politikáról szóló 1012/2003. (II. 25.) Korm. határozat, amely alapján a kormányzat 2003-től kezdődően folyamatosan tesz lépéseket az alábbi EU harmonizációs célok érdekében, amelyek alapján, az alábbiakat tűzte kormányzati célul: az EU konform jogszabályok betartásának fokozott ellenőrzése; a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség létszámának 75 fővel történő növelése, a megfelelő pénzügyi feltételek biztosítása a piacfelügyelet fejlesztéséhez; a területi felügyelőségek létszámának 200 fővel történő növelése és a pénzügyi feltételek biztosítása a hatékony ellenőrzés és működés érdekében; a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer működtetése; az EU Bizottság által módosított, korszerűsített fogyasztóvédelmi irányelvek, jogszabályok folyamatos átvétele, a vonatkozó hazai jogszabályok módosítása. 16

17 D. ÖSSZEFOGLALÁS A jogharmonizáció folyamatos volt, a csatlakozás időpontjával a jogszabályi előírásokban jelentős, nagy mennyiségű változása nem történt a fogyasztóvédelem területén. A jogérvényesítés, ellenőrzés terén ugyanakkor folyamatos fejlődés várható, ennek megfelelően nagyobb hangsúlyt kell helyezni a jogszabályi előírásoknak való megfelelésre, az azokban foglaltak pontos betartására. Folyamatosan felülvizsgálata szükséges a vállalati gyakorlatnak a jogszabályi változásoknak megfelelően. Az előadásban elhangzott információk tájékoztató jellegűek, csak kivonatosan és áttekintő jelleggel tartalmazzák a jogszabályi követelményeket, így az abban foglalt megállapítások sajátos jelleggel bíró, egyedi esetekre nem feltétlenül helytállóak. Egyedi ügyek sajátos tényállása további jogszabályi vizsgálatokat igényelhet! Az előadásban foglalt jogi kérdésekkel kapcsolatos észrevételeit, vagy esetleges további kérdéseit továbbíthatja részünkre az alábbi elérhetőségeken: Dr. Harmat Albert Dr. Balogh Péter és Társai ÜGYVÉDI IRODA 1036 Budapest, Bécsi út 52. II/7. tel.: +36 (1) fax.: +36 (1) aharmat@bplawoffice.hu 17