Szoftvertechnológia szakirány
|
|
- Gyula Barna
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szoftvertechnológia szakirány A szakirány keretében a hallgatók a jó minõségû szoftvertermékek elõállításához szükséges módszertani, technológiai és szervezési ismereteket szerezhetik meg. A súlypontot az objektumorientált módszerekkel (UML, RUP) történõ szoftverfejlesztés, a modern programfejlesztõ környezetek (CASE eszközök) alkalmazása (Rational Rose), illetve a szoftver mint termék elõállításának egyéb fontos területei úgymint: a szoftver minõségbiztosítása, a szoftver újrafelhasználása, a felhasználói felületek tervezése és kialakítása, a teamszervezési megoldások és a szoftver-projektmenedzsment kérdései alkotják. Tantárgyak 5. szemeszter 6. szemeszter 7. szemeszter ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr Szoftvertechnológia v 3 Szoftverergonómia v 3 CASE eszközök v 6 Objektumorientált szoftverfejlesztés I v 3 Objektumorientált szoftverfejlesztés II f 3 SZOFTVERTECHNOLÓGIA SZAKIRÁNY 135
2 Sike S., Varga L.: Szoftvertechnológia és UML, ELTE Eötvös Kiadó, 2003 Kozma L., Varga L.: A szoftvertechnológia elméleti kérdései, ELTE Eötvös Kiadó, 2003 Végh Cs.: Alkalmazásfejlesztés a Unified Modelling Language szabványos jelöléseivel, Logos 2000, 1999 Kondorosi K., László Z., Szirmai-Kalos L.: Objektumorientált szoftverfejlesztés, Computerbooks, 1997 Raffai M., Kovács K., Tóth D.: Objektumorientált alkalmazásfejlesztés, Novodat kiadó, 2002 I. Jacobson, J. Rumbaugh, G. Booch,: The Unified Software Development Process, Addison Wesley Longman Inc., Reading Massachusetts, 1999 G. Booch, J. Rumbaugh, I. Jacobson: The Unified Modeling Language User Guide, Addison Wesley Longman Inc., Reading Massachusetts, J. Rumbaugh, G. Booch, I. Jacobson: The Unified Modeling Language Reference Manual, Addison Wesley Longman Inc., Reading Massachusetts, 140 SZOFTVERTECHNOLÓGIA SZAKIRÁNY
3 Objektumorientált szoftverfejlesztés I. Elõfeltételek: Matematika szigorlat; Szoftver szigorlat szemeszter: 5. óraszám (ea/gy/l): 1/0/2 követelmény: v kredit: 3 dr. Sipos Marianna A hallgatók a szoftvertechnológia tantárgyak keretei közt elsajátított elméleti és gyakorlati modellezési ismereteket fejlesztik tovább. Megismerkednek az UML haladó modellezési lehetõségeivel és a Rational Unified Process iteratív és inkrementális módszertanának Inception, Elaboration és Construction fázisával. A gyakorlatokon az elméleti ismereteket mélyítik el egy nagy projekt csoportmunkával történõ fejlesztése során. A tantárgy célja a kétrétegû alkalmazásfejlesztés bemutatása és megvalósítása adatbázisszerver, szerveroldali logikai réteg és vékony kliens (browser) segítségével. A projektmenedzselés új eszközeinek megismerése. Függõségi táblázat, Gantt-diagram. A szoftverfejlesztés elsõ három fázisának megismerése, különös gondot fordítva a logikai és fizikai modularizálásra, a komponensek közötti kommunikáció megtervezésére és megvalósítási lehetõségeinek ismertetésére. A dinamikus modellezés eszközeinek bemutatása: együttmûködési diagram, szekvenciadiagram, állapotdiagram, tevékenységdiagram. A tesztelés különbözõ módozatainak és szintjeinek bemutatása. A verziókezelés megvalósítása a fejlesztés során az egyes komponensekre és az egész szoftverre. Rational Unified Process A Unified Process iteratív és inkrementális fejlesztésének gyakorlati megvalósítása az egész feladatra és az egyes részfeladatokra alkalmazva. A laboratóriumi gyakorlatok témái: A tárgy laboratóriumi gyakorlatán Rational XDE Case eszköz segítségével teammunka során megvalósítják egy nagy feladat csoportokra szabott részét. A hallgatók által már ismert és a CASE eszköz által támogatott fejlesztõi környezetre, osztálykönyvtárra építve eljutnak a csoportjuk számára kijelölt modul implementációjáig. Az elõkészítõ fázisban a csoport egésze meghatározza az egyes alrendszereket, kialakítják a subsystemek megvalósításáért felelõs csoportokat. Elkészítik, majd összefésülik a részfeladatok Ganttdiagramjait. Meghatározzák a mérföldköveket. A közösen meghatározott alrendszerek és komponensek elemzése, UML-diagramjainak részletes kidolgozása, megvalósítása, a munka dokumentálása az egyes csoportok feladata. Az elõkészítés, kidolgozás, megvalósítás fázisok munkafolyamatait egymás után végrehajtva egyre finomítva a tervezés és megvalósítás pontosságát jutnak el a hallgatók a komponensek elkészítéséig. Eközben gyakorolhatják a csoport tagjai közti együttmûködést a csoport sikere és a feladat minél hatékonyabb megoldása érdekében. A cél a félév végére az önállóan már implementált és tesztelt modulok elkészítése. Munka közben folyamatos egyeztetés szükséges a csoportok között az egyes komponensek közti sikeres együttmûködés biztosítása érdekében. Az Objektumorientált szoftverfejlesztés II. tantárgy laboratóriumi gyakorlatának feladata lesz a teljes szoftver összeállítása, tesztelése, az együttmûködõ komponensek megfelelõ illesztése, a szoftver telepítési diagramjának elkészítése, teljes dokumentáció összeállítása. SZOFTVERTECHNOLÓGIA SZAKIRÁNY 139
4 CASE eszközök Elõfeltételek: Szoftverergonómia; Objektumorientált szoftverfejlesztés II. szemeszter: 7. óraszám (ea/gy/l): 2/0/2 követelmény: v kredit: 6 dr. Tick József fõiskolai docens A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a szoftverfejlesztõ programkörnyezetekkel, a CASE eszközökkel. Az eszközök bemutatásán, jellemzésén túl az eszközök általános felépítése, kiválasztásuk szempontjai kapnak fokozott hangsúlyt. A következõ félévben sorra kerülõ laborfoglalkozásokon egy komplex, a teljes tankört érintõ csoportmunka révén különbözõ típusú és funkciójú eszközök bemutatásán és használatán keresztül ismerkednek meg a hallgatók a CASE eszközök széles skálájával és azok alkalmazási lehetõségeivel. A CASE eszközök jellemzése Fejlõdésük, a fejlõdés egyes állomásai, a mai eszközök általános jellemzõi, kategóriái, a kategóriák jellemzõi. A kategóriák egyes jellemzõ típusainak bemutatása Projekt Management Toolstól a User Interface Design Toolokig. Általános követelmények CASE eszközökkel szemben A CASE eszközök felépítése Az ECMA referenciamodell. A modell egyes szintjeinek jellemzõi, a modell realizálása egyes elterjedt CASE eszközökben. CASE eszközök kiválasztási szempontjai Az értékelés kritériumai, mûszaki, kereskedelmi és gazdaságossági szempontok figyelembevétele. A legelterjedtebb objektumorientált szoftvefejlesztést támogató CASE eszközök Ratinal Rose és Software Through Pictures. A fejlesztési folyamat jellemzõi CASE rendszerek alkalmazása esetén A fejlesztõi környezetek cégspecifikus áttekintése Az IBM, SUN, Microsoft, Borland nyújtotta komplex fejlesztõi környezetek bemutatása, elemzése. H. Balzert: Lehrbuch der Software-Technik, Spektrum, A webre idõközben feltett anyagok. 138 SZOFTVERTECHNOLÓGIA SZAKIRÁNY
5 Szoftverergonómia Elõfeltételek: Szoftvertechnológia; Objektumorientált szoftverfejlesztés I. szemeszter: 6. óraszám (ea/gy/l): 2/0/0 követelmény: v kredit: 3 dr. Sipos Marianna A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a szoftverergonómia, azon belül a felhasználói felületek tervezése, valamint a szoftver-újrafelhasználás területeivel. A tárgy célja az adott területeken kellõ jártasság kialakítása. A laborfoglalkozásokon különbözõ típusú és funkciójú CASE eszközök bemutatásán és használatán keresztül ismerkednek meg a hallgatók a CASE eszközök széles skálájával és azok alkalmazási lehetõségeivel. A szoftverergonómia elemei, fogalmai Felhasználói felületek tervezése. A felületek kialakításánál figyelembe veendõ emberi és mûszaki tényezõk. A tervezés és kialakítás lépései, a hatásfok és az elégedettség mérésének lehetõségei. Interakció típusok, azok jellemzõi Parancsnyelvi és menürendszerek, alkalmazási területeik, lehetõségeik. A direktmanipuláció lehetõsége, jellemzõi, megoldási módszerek. A felhasználói támogatás lehetõségei Help- és varázsló technikák, az online és hagyományos felhasználói dokumentáció szempontjai. A szoftver-újrafelhasználás jelentõsége és helye a szoftverfejlesztésben Az újrafelhasználás hatása a folyamatra és a szervezetre, mûszaki, üzleti és gazdaságossági aspektusok. Az újrafelhasználás típusai A tervezett és a nem tervezett újrafelhasználás jellemzõi, újrafelhasználási technikák. Szoftver-újrafelhasználás az objektumorientált szoftverfejlesztés folyamatában. Design by Contract, a Gamma-féle Design Patterns. A reengineering a szoftverfejlesztés folyamatában Fajtái, lehetõségei, CASE támogatottsága. H. Balzert: Lehrbuch der Software-Technik, Spektrum, A webre idõközben feltett anyagok. SZOFTVERTECHNOLÓGIA SZAKIRÁNY 137
6 Szoftvertechnológia Elõfeltételek: Matematika szigorlat; Szoftver szigorlat szemeszter: 5. óraszám (ea/gy/l): 2/0/0 követelmény: v kredit: 3 dr. Tick József fõiskolai docens A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a szoftvertechnológia haladó elveivel, módszereivel és technikáival. A tárgy célja a modern szoftverfejlesztés lehetõségeinek bemutatása, a különbözõ megoldási módok jellemzõinek kiemelése, a jó szoftverfejlesztési készséghez szükséges elméleti háttér biztosítása. Az elõadások során a hallgatók megismerkednek a szoftver minõségbiztosítás fogalmaival, koncepcióival és összefüggéseivel is. Alapkoncepciók Entity-relationship modell, osztálydiagramok, interakció-diagramok, vezérlési struktúrák, döntési táblák és fák, szabályok, állapotautomaták, Petri hálók. Szoftverfejlesztési módok és jellemzõik Strukturált fejlesztés Yourdan, Jackson és Warnier szerint, SA/SD, JSP, JSD, DSSD. Nagy rendszerek strukturált fejlesztése az SSADM filozófiája és modelljei. Objektumorientált fejlesztés Booch, Jacobson, Raumboght és Wirrfs-Brock szerint, BOOCH, OOSE, OMT, RDM. Objektumorientált architektúrák Elosztott OO rendszerek, az OMG modell, a CORBA modell, az ORB architektúra, az IDL interfész-definíciós nyelv, fejlesztés és alkalmazás elosztott környezetben. Komponensalapú fejlesztési lehetõségek, azok tulajdonságai Komplett rendszerek megvalósítási példái, értékelésük, esettanulmányok. A minõségbiztosítás és a minõségmenedzsment kérdése, elvek a minõségbiztosításban. Egyszerû manuális vizsgálati módszerek Inspektion, Review, Walkthrough. A szoftverkészítési folyamat minõségének javítása ISO 9000 és TQM. Az ISO felépítése és tartalma, certifikáció, elõnyök és hátrányok. A TQM elvei, koncepciói, minõségkörök, Quality Function Development Az ISO SPICE modell, felépítése, dimenziói, alkalmazása H. Balzert: Lehrbuch der Software-Technik, Spektrum, R. Orfali, D. Harkey: Client/Server Programming with JAVA and CORBA, Wiley, 1997 R. Orfali, D. Harkey, J. Edwards: Instant Corba, Wiley, 1997 A webre idõközben feltett anyagok 136 SZOFTVERTECHNOLÓGIA SZAKIRÁNY
7 Objektumorientált szoftverfejlesztés II. Elõfeltételek: Szoftvertechnológia; Objektumorientált szoftverfejlesztés I. szemeszter: 6. óraszám (ea/gy/l): 1/0/2 követelmény: f kredit: 3 dr. Sipos Marianna A tárgy keretében a hallgatók megismerik a szoftverfejlesztés teljes életciklusát, a Unified Process összes fázisát. A verziókezelés, az adatbiztonság, a tesztelés, valamint a telepítés lehetõségeit. A gyakorlat célja az Objektumorientált szoftverfejlesztés I. tantágy laboratóriumi gyakorlata során már moduljaiban elkészített szoftverkomponensek alkalmazássá integrálása. A modellezéshez és dokumentáláshoz használt CASE eszköz készség szintû használata. Az operációs rendszer által szolgáltatott adatbiztonsági lehetõségek felhasználása, s a szoftverbe beépített saját biztonsági lehetõségek létrehozása. Jogosultságok kezelése, tranzakciókezelés Verziókezelés A tesztelési startégia. Unitteszt, integrációs teszt, rendszerteszt. Elfogadási teszt, megbízhatóságteszt, funkcionális teszt, terhelésteszt, teljesítményteszt A szoftver telepítésével kapcsolatos lehetõségek, döntések, a telepítés tervezése. Telepítési diagram Oktatás, képzés, betanítás, felhasználói dokumentáció, súgó Szoftverkarbantartás, a szoftver felszámolása. A Unified Process Construction és Transition fázisai A laboratóriumi gyakorlatok témái: Az Objektumorientált szoftverfejlesztés I. tantágy keretei közt már moduljaiban elkészült alkalmazás modulokból történõ összeállítása, tesztelése, az együttmûködõ komponensek megfelelõ illesztése. A megvalósítás és átadás fázisok. A teljes teszt végrehajtása során a csoportok egy másik csoport által fejlesztett modulrészt illesztenek és tesztelnek a folyamat egészébe. Eközben saját komponensük tesztelés során feltárt hibáinak javítása is feladatuk. A tesztfolyamat tervezése, lehetõség szerinti automatizálása, a teszteredmények dokumentálása, a verziókövetés a feladat része. A tesztelés során különös figyelmet fordítva az egyes felhasználók jogosultságainak korrekt ellenõrzésére, az adatbiztonságra (hozzáférések tesztelése, tranzakció-kezelés). A szoftver telepítési diagramjának elkészítése, a telepítés végrehajtása a fejlesztõeszközzel nem rendelkezõ, esetleg eltérõ operációs rendszerû környezetben. (Pl. fejlesztés Windows XP alatt, felhasználás Windows 2000-en.) Vékony kliensen keresztüli hozzáférés tesztelése különbözõ elterjedt böngészõkön. Tesztelés valóságos környezetben valóságos adatokkal, esetlegesen betanítás. A cél a projekt teljes fejlesztési életciklusának végigvitele, a teljes dokumentáció összeállítása. Sike S., Varga L.: Szoftvertechnológia és UML, ELTE Eötvös Kiadó, 2003 Kozma L., Varga L.: A szoftvertechnológia elméleti kérdései, ELTE Eötvös Kiadó, 2003 Végh Cs.: Alkalmazásfejlesztés a Unified Modelling Language szabványos jelöléseivel, Logos 2000, 1999 Kondorosi K., László Z., Szirmai-Kalos L.: Objektumorientált szoftverfejlesztés, Computerbooks, 1997 Raffai M., Kovács K., Tóth D.: Objektumorientált alkalmazásfejlesztés, Novodat kiadó, 2002 M. Howard, D. LeBlanc: Writing Secure Code, Second Edition, MSPress, 2002 I. Jacobson, J. Rumbaugh, G. Booch: The Unified Software Development Process, Addison Wesley Longman Inc., Reading Massachusetts, 1999 G. Booch, J. Rumbaugh, I. Jacobson: The Unified Modeling Language User Guide, Addison Wesley Longman Inc., Reading Massachusetts, J. Rumbaugh, G. Booch, I. Jacobson: The Unified Modeling Language Reference Manual, Addison Wesley Longman Inc., Reading Massachusetts, SZOFTVERTECHNOLÓGIA SZAKIRÁNY 141
01. gyakorlat - Projektalapítás
2 Követelmények 01. gyakorlat - Projektalapítás Szoftvertechnológia gyakorlat OE-NIK A félév során egy nagyobb szoftverrendszer prototípusának elkészítése lesz a feladat Fejlesztési módszertan: RUP CASE-eszköz:
RészletesebbenTartalom. Szoftverfejlesztési. Szoftver = Termék. módszertan. la Rational XDE CASE eszköz. Az előállításához technológiára van szükség
Tartalom 6. Unified Process & Rational Unified Process lmi a szoftverfejlesztési módszertan? lunified Process lrational Unified Process (RUP) la Rational XDE CASE eszköz lpélda BMF-NIK-SZTI Tick: Szoftver
RészletesebbenHatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve
Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Kérdő Attila, ügyvezető, INSERO Kft. EOQ MNB, Informatikai Szakosztály, HTE, ISACA 2012. május 17. Módszertanok
RészletesebbenElőzmények 2011.10.23.
Előzmények Dr. Mileff Péter A 80-as évek közepétől a szoftverek komplexitása egyre növekszik. Megjelentek az OO nyelvek. Az OO fejlesztési módszerek a rendszer különböző nézőpontú modelljeit készítik el.
RészletesebbenUML (Unified Modelling Language)
UML (Unified Modelling Language) UML (+ Object Constraint Language) Az objektum- modellezés egy szabványa (OMG) UML A 80-as, 90-es években egyre inkább terjedő objektum-orientált analízis és tervezés (OOA&D)
RészletesebbenA J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem
A J2EE fejlesztési si platform (application model) 1.4 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. A J2EE application model A Java szabványok -
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
1. A képzési program adatai A TANTÁRGY ADATLAPJA 1.1 Felsőoktatási intézmén Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4 Szakterület Informatika
RészletesebbenSoftware Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár
Software Engineering Dr. Barabás László Ismétlés/Kitekintő Ismétlés Software Engineering = softwaretechnológia Projekt, fogalma és jellemzői, személyek és szerepkörök Modell, módszertan Kitekintés Elemzés/
RészletesebbenV. Félév Információs rendszerek tervezése Komplex információs rendszerek tervezése dr. Illyés László - adjunktus
V. Félév Információs rendszerek tervezése Komplex információs rendszerek tervezése dr. Illyés László - adjunktus 1 Az előadás tartalma A GI helye az informatikában Az előadás tartalmának magyarázata A
RészletesebbenProgramozási Technológia 1. 1. előadás bevezetés. Előadó: Lengyel Zsolt
Programozási Technológia 1. 1. előadás bevezetés Előadó: Lengyel Zsolt Tartalom Információk a tantárggyal kapcsolatban Programozási technológiai eszközök áttekintése UML tervezőeszközök JAVA fejlesztőeszközök,
RészletesebbenInformatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére
Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére Az Informatika szigorlat alapvetően az IR-fejlesztés, valamint az OO-fejlesztés c. tantárgyi blokkok, valamint az
RészletesebbenSzoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005
Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005 Mi a szoftver, milyen részekből áll és milyen típusait különböztetjük meg? Mik a szoftverfejlesztés általános lépései? Mik a szoftvergyártás általános modelljei?
RészletesebbenFolyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Folyamatmodellezés és eszközei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamat, munkafolyamat Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata,
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1. Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2. Kar Matematika és Informatika 1.3. Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4. Szakterület
RészletesebbenA SZOFTVERTERVEZÉS GYAKORLATI OKTATÁSA. Katona Krisztina, Kurdi Zsombor Zsolt Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar.
A SZOFTVERTERVEZÉS GYAKORLATI OKTATÁSA TEACHING HOW TO DESIGN SOFTWARE SYSTEMS IN PRACTICE Katona Krisztina, Kurdi Zsombor Zsolt Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Összefoglaló!
RészletesebbenSzoftver-technológia II. Szoftver újrafelhasználás. (Software reuse) Irodalom
Szoftver újrafelhasználás (Software reuse) Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 18. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 27. 2 Szoftver újrafelhasználás Szoftver
RészletesebbenSzoftver-technológia II. Architektúrák dokumentálása UML-lel. Irodalom. Szoftver-technológia II.
Architektúrák dokumentálása UML-lel Irodalom L. Bass, P. Clements, R. Kazman: Software Architecture in Practice, Addison-Wesley, 2003 H. Störrle: UML 2, Panem, 2007 2 Szoftver architektúra (emlékeztet!)
RészletesebbenIsmeretanyag Záróvizsgára való felkészüléshez
Ismeretanyag Záróvizsgára való felkészüléshez 1. Információmenedzsment az információmenedzsment értelmezése, feladatok különböző megközelítésekben informatikai szerepek, informatikai szervezet, kapcsolat
RészletesebbenInformatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére
Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére Az Informatika szigorlat alapvetően az IR-fejlesztés, valamint az OO-fejlesztés c. tantárgyi blokkok, valamint az
RészletesebbenObjektum orientált software fejlesztés (Bevezetés)
Objektum orientált software fejlesztés (Bevezetés) Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Út az objektum orientált szemléletig 1. Klasszikus módszerek: program = adatszerkezetek + algoritmusok
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika Intézet 1.4
RészletesebbenS01-7 Komponens alapú szoftverfejlesztés 1
S01-7 Komponens alapú szoftverfejlesztés 1 1. A szoftverfejlesztési modell fogalma. 2. A komponens és komponens modell fogalma. 3. UML kompozíciós diagram fogalma. 4. A szoftverarchitektúrák fogalma, összetevői.
RészletesebbenVállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K. 4. A meghirdetés ideje (mintatanterv szerint vagy keresztfélében):
Követelményrendszer 1. Tantárgynév, kód, kredit, választhatóság: Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K 2. Felelős tanszék: Informatika Szakcsoport 3. Szak, szakirány, tagozat: Műszaki
RészletesebbenSzoftverfejlesztő képzés tematika oktatott modulok
Szoftverfejlesztő képzés tematika oktatott modulok 1148-06 - Szoftverfejlesztés Megtervezi és megvalósítja az adatbázisokat Kódolja az adattárolási réteget egy adatbáziskezelő nyelv használatával Programozás
RészletesebbenInformációtartalom vázlata
1. Az Ön cégétől árajánlatot kértek egy üzleti portál fejlesztésére, amelynek célja egy online áruház kialakítása. Az árajánlatkérés megválaszolásához munkaértekezletet tartanak, ahol Önnek egy vázlatos
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika Intézet 1.4
RészletesebbenMÉRNÖKINFORMATIKUS ALAPSZAK TANULMÁNYI TÁJÉKOZATÓ 2017.
MÉRNÖKINFORMATIKUS ALAPSZAK TANULMÁNYI TÁJÉKOZATÓ 2017. Ez a tanulmányi tájékoztató azoknak a Mérnökinformatikus alapszakos hallgatóknak szól, akik 2017. szeptember 1-jét követően kezdték meg tanulmányaikat.
RészletesebbenSoftware engineering (Software techológia) Bevezetés, alapfogalmak. Történelem 1. Történelem as évek Megoldandó problémák: Fejlesztő: Eszköz:
Software engineering (Software techológia) Bevezetés, alapfogalmak Utolsó módosítás: 2006. 02. 16. SWENGBEV / 1 Történelem 1. 60-as évek Megoldandó problémák: egyedi problémákra kis programok Fejlesztő:
RészletesebbenBánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31
IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 9. ELŐADÁS - OOP TERVEZÉS 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív paradigma
RészletesebbenFolyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Folyamatmodellezés és eszközei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamat, munkafolyamat Ez vajon egy állapotgép-e? Munkafolyamat (Workflow):
Részletesebben(Teszt)automatizálás. Bevezető
(Teszt)automatizálás Bevezető Órák ( az előadások sorrendje változhat) 1. Bevezető bemutatkozás, követelmények, kérdések és válaszok 2. Előadás Unit test in general, 3. Előadás Unit test, Tools and practices,
RészletesebbenIntelligens eszközök fejlesztése az ipari automatizálásban Evosoft Hungary kft., Evosoft Hungary Kft.
Intelligens eszközök fejlesztése az ipari automatizálásban Evosoft Hungary kft., Evosoft Hungary Kft. Intelligens eszközök fejlesztése az ipari automatizálásban Evosoft Hungary kft., Evosoft Hungary Kft.
RészletesebbenProjectvezetők képességei
Projectvezetők képességei MOI modell Motivation ösztönzés Organisation szervezés Ideas or Innovation ötletek vagy újítás Más felosztás Probléma megoldás Vezetői öntudat Teljesítmény Befolyás, team képzés
RészletesebbenUNIX operációs rendszer bemutatása. A UNIX története, fejlesztésének céljai.
Az Operációs Rendszerek III. c. tantárgy tematikája és követelményei a SZE Informatika és Műszaki tanári szakos hallgatói számára, a 2005/2006. tanév I. félévére Tematika: UNIX UNIX operációs rendszer
RészletesebbenKomplex záróvizsga témakörök Gazdaságinformatikus szak Logisztikai informatikus szakirány 2014
Komplex záróvizsga témakörök Gazdaságinformatikus szak Logisztikai informatikus szakirány 2014 Számítógép és hálózati architektúrák (6 kredit) 1. Osi hivatkozási modell Hardver közeli rétegei. Fizikai
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika Intézet 1.4
Részletesebben30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR
INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai
RészletesebbenMérnökinformatikus alapszak (BSc)
Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kar Mérnökinformatikus alapszak (BSc) Tanulmányi Tájékoztató 2017 MÉRNÖKINFORMATIKUS ALAPSZAK TANULMÁNYI TÁJÉKOZATÓ 2017 Ez a tanulmányi tájékoztató azoknak
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika Intézet 1.4
RészletesebbenThe Unified Software Development Process. Történet. Feltételek. Rational Unified Process. Krizsán Zoltán Ficsor Lajos
The Unified Software Development Process Rational Unified Process Krizsán Zoltán Ficsor Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 12. 04. Történet The Rational Rational
RészletesebbenSzerepjáték Project Story of my life
Szerepjáték Project Story of my life Leírás A feladat egy konzol felületű játék elkészítése, amely betekintést kíván adni egy egyetemista életébe. A játék felépítését tekintve szerepjáték, de nem a szokásos
RészletesebbenInternetes alkalmazásfejlesztő képzés tematika oktatott modulok
Internetes alkalmazásfejlesztő képzés tematika oktatott modulok 1142-06 - Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés o Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít o Irodai programcsomagot egyedi és
RészletesebbenJárműinformatika A járműinformatikai fejlesztés
Járműinformatika A járműinformatikai fejlesztés 2016/2017. tanév, II. félév Dr. Kovács Szilveszter E-mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Informatika Intézet 107/a. Tel: (46) 565-111 / 21-07 A járműfejlesztés
RészletesebbenKomponens alapú szoftverfejlesztés. 1. Előadás Bevezetés
Komponens alapú szoftverfejlesztés 1. Előadás Bevezetés 1. Bevezetés Hagyományos, nem komponensalapú fejlesztés: általában top-down, felülrőllefelé haladó módszer Komponensalapú fejlesztési módszer: bottom-up,
RészletesebbenBevezetés a programozásba
Bevezetés a programozásba A szoftverfejlesztés folyamata PPKE-ITK Tartalom A rendszer és a szoftver fogalma A szoftver, mint termék és készítésének jellegzetességei A szoftverkészítés fázisai: Az igények
RészletesebbenA dokumentáció felépítése
A dokumentáció felépítése Készítette: Keszthelyi Zsolt, 2010. szeptember A szoftver dokumentációját az itt megadott szakaszok szerint kell elkészíteni. A szoftvert az Egységesített Eljárás (Unified Process)
RészletesebbenDesigner képzés tematika oktatott modulok
Designer képzés tematika oktatott modulok 1142-06 - Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés o Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít o Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon használ
RészletesebbenA Java EE 5 plattform
A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11. 13. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési
RészletesebbenInformatikai alkalmazásfejlesztő Információrendszer-elemző és - tervező
11-06 Rendszer/alkalmazás -tervezés, -fejlesztés és -programozás A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő
RészletesebbenSapientia - Erdélyi Magyar TudományEgyetem (EMTE) Csíkszereda IRT 6. kurzus
Sapientia - Erdélyi Magyar TudományEgyetem (EMTE) Csíkszereda IRT 6. kurzus 5-ös Kurzus (UML) Visszatekintés: történelmi szempontok Az UML létrejötte UML-1 (Unified Modeling Language) és UML-2 Magyarul
Részletesebben4. A szoftvergyártás folyamata
4. A szoftvergyártás folyamata Kérdések Mi a szoftvergyártás modellje? Mi a három alapvető modell és mikor használjuk ezeket? Mik a követelménytervezés, a szoftverfejlesztés, a tesztelés és az szoftver-evolúció
RészletesebbenVerifikáció és validáció Általános bevezető
Verifikáció és validáció Általános bevezető Általános Verifikáció és validáció verification and validation - V&V: ellenőrző és elemző folyamatok amelyek biztosítják, hogy a szoftver megfelel a specifikációjának
RészletesebbenSzoftver-technológia I.
Szoftver technológia I. Oktatók Sziray József B602 Heckenast Tamás B603 2 Tananyag Elektronikus segédletek www.sze.hu/~sziray/ www.sze.hu/~heckenas/okt/ (www.sze.hu/~orbang/) Nyomtatott könyv Ian Sommerville:
RészletesebbenFicsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem
A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 04. 17. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési
RészletesebbenA szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom
A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-folyamat Szoftver
RészletesebbenFejlesztés, működtetés, felügyelet Hatékony infrastruktúra IBM szoftverekkel
IBM Software Group Fejlesztés, működtetés, felügyelet Hatékony infrastruktúra IBM szoftverekkel Rehus Péter Szoftver üzletág igazgató 2005. február 2. 2003 IBM Corporation On demand igény szerinti működési
RészletesebbenVerziókövető rendszerek használata a szoftverfejlesztésben
Verziókövető rendszerek használata a szoftverfejlesztésben Dezső Balázs Szakszeminárium vezető: Molnár Bálint Budapesti Corvinus Egyetem Budapest, 2009. június 24. 1 Bevezetés 2 Verziókövetőrendszerek
RészletesebbenIV.4. FELHŐ ALAPÚ BIZTONSÁGOS ADATTÁROLÁSI MÓDSZER ÉS TESZTKÖRNYEZET KIDOLGOZÁSA
infokommunikációs technológiák IV.4. FELHŐ ALAPÚ BIZTONSÁGOS ADATTÁROLÁSI MÓDSZER ÉS TESZTKÖRNYEZET KIDOLGOZÁSA BEVEZETÉS Mit jelent, hogy működik a felhő alapú adattárolás? Az adatainkat interneten elérhető
RészletesebbenTartalommenedzser képzés tematika oktatott modulok
Tartalommenedzser képzés tematika oktatott modulok 1154-06 - Tartalommenedzser Elektronikus hírújságot tervez, szerkeszt és működtet WEB-lapok tartalmának szerkesztését, karbantartását végzi Tematikus
RészletesebbenIV.4. FELHŐ ALAPÚ BIZTONSÁGOS ADATTÁROLÁSI MÓDSZER ÉS TESZTKÖRNYEZET KIDOLGOZÁSA
infokommunikációs technológiák IV.4. FELHŐ ALAPÚ BIZTONSÁGOS ADATTÁROLÁSI MÓDSZER ÉS TESZTKÖRNYEZET KIDOLGOZÁSA BEVEZETÉS Mit jelent, hogy működik a felhő alapú adattárolás? Az adatainkat interneten elérhető
RészletesebbenKÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó
Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment Készítette: Dr. Sediviné Balassa
Részletesebbeniphone és Android két jó barát...
iphone és Android két jó barát... Multiplatform alkalmazásfejlesztés a gyakorlatban Kis Gergely MattaKis Consulting 1 Tartalom Miért multiplatform fejlesztés? Multiplatform fejlesztési módszerek A közös
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4 Szakterület
RészletesebbenIK Algoritmusok és Alkalmazásaik Tsz, TTK Operációkutatás Tsz. A LEMON C++ gráf optimalizálási könyvtár használata
IKP-9010 Számítógépes számelmélet 1. EA IK Komputeralgebra Tsz. IKP-9011 Számítógépes számelmélet 2. EA IK Komputeralgebra Tsz. IKP-9021 Java technológiák IK Prog. Nyelv és Ford.programok Tsz. IKP-9030
RészletesebbenInformációs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés
Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés A rendszerfejlesztés életciklusa problémadefiniálás helyzetfeltárás megvalósítási tanulmány döntés a fejlesztésrıl ELEMZÉS IMPLEMENTÁCIÓ programtervezés
RészletesebbenAz 54 481 02 0010 54 03 azonosító számú, Internetes alkalmazásfejlesztő megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak
Az 54 481 02 0010 54 03 azonosító számú, Internetes alkalmazásfejlesztő Rendszer/alkalmazástervezés, -fejlesztés és -programozás 1147-06 Internetes alkalmazás-fejlesztés multimédiás ismeretek alkalmazása.
RészletesebbenNyílt forráskódú irodai programkomponensek vállalati környezetbe való integrációjának vizsgálata és implementációja
1 / 15 Nyílt forráskódú irodai programkomponensek vállalati környezetbe való integrációjának vizsgálata és implementációja Vajna Miklós 2012. január 24. Tartalomjegyzék 2 / 15 1 Bevezető 2 Motiváció 3
RészletesebbenModellinformációk szabványos cseréje. Papp Ágnes, Debreceni Egyetem EFK
Modellinformációk szabványos cseréje Papp Ágnes, agi@delfin.unideb.hu Debreceni Egyetem EFK Tartalom MOF, UML, XMI Az UML és az XML séma MDA - Model Driven Architecture Networkshop 2004 2 Az OMG metamodell
RészletesebbenElőadók: Angyal Gergely (Raiffeisen), tesztelési csoportvezető Kováts Márton (KFKI), szenior rendszermérnök 2010.03.25.
Fejlesztéskövetés fejvesztés nélkül, avagy Kiadáskezelés megvalósítása banki környezetben Előadók: Angyal Gergely (Raiffeisen), tesztelési csoportvezető Kováts Márton (KFKI), szenior rendszermérnök 2010.03.25.
RészletesebbenFejlesztési projektek menedzselése IBM Rational CLM termékekkel. Ker-Soft Kft. Kaszás Orsolya - üzleti tanácsadó
Fejlesztési projektek menedzselése IBM Rational CLM termékekkel Ker-Soft Kft. Kaszás Orsolya - üzleti tanácsadó Tartalom I. CLM termékek rövid ismertetése II. Projekt menedzsment módszertanokról III. Demo
RészletesebbenKomponens modellek. 3. Előadás (első fele)
Komponens modellek 3. Előadás (első fele) A komponens modellek feladata Támogassa a szoftverrendszerek felépítését különböző funkcionális, logikai komponensekből, amelyek a számítógépes hálózatban különböző
RészletesebbenNagy bonyolultságú rendszerek fejlesztőeszközei
Nagy bonyolultságú rendszerek fejlesztőeszközei Balogh András balogh@optxware.com A cég A BME spin-off-ja A Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport tagjai alapították Tisztán magánkézben Szakmai háttér Hibatűrő
RészletesebbenSzoftverminőségbiztosítás
NGB_IN003_1 SZE 2014-15/2 (2) Szoftverminőségbiztosítás A szoftverminőségbiztosítási rendszer A szoftver-minőségbiztosítási rendszer összetevői Szoftver minőségi alapkérdések Hogyan hasznosítsuk a know-how-t
RészletesebbenKözösség, projektek, IDE
Eclipse Közösség, projektek, IDE Eclipse egy nyílt forráskódú (open source) projekteken dolgozó közösség, céljuk egy kiterjeszthető fejlesztői platform és keretrendszer fejlesztése, amely megoldásokkal
RészletesebbenPROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK
PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: programtervező informatikus (Computer Science) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség
RészletesebbenKomponens alapú fejlesztés
Komponens alapú fejlesztés Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika Intézet 1.4
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika Intézet 1.4
RészletesebbenI. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások
Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing
RészletesebbenA CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat
A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat Készítette: Szmetankó Gábor G-5S8 Mi a CMMI? Capability Maturity Modell Integration Folyamat fejlesztési referencia modell Bevált gyakorlatok, praktikák halmaza,
RészletesebbenE-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok
E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok 1142-06 - Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés o Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít o Irodai programcsomagot egyedi és integrált
RészletesebbenALKALMAZÁS KERETRENDSZER
JUDO ALKALMAZÁS KERETRENDSZER 2014 1 FELHASZNÁLÓK A cégvezetők többsége a dobozos termékek bevezetésével összehasonlítva az egyedi informatikai alkalmazások kialakítását költséges és időigényes beruházásnak
RészletesebbenADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu
ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu Számonkérés 2 Papíros (90 perces) zh az utolsó gyakorlaton. Segédanyag nem használható Tematika 1. félév 3 Óra Dátum Gyakorlat 1. 2010.09.28.
RészletesebbenCORBA Áttekintés. Mi a CORBA? OMG and OMA. Ficsor Lajos. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék
CORBA Áttekintés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 10. 15. Mi a CORBA? osztott objektum modell szabvány, amely definiálja a komponensek közötti interface-eket definiál
RészletesebbenAlkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E
Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Követelmény A beadandó dokumentációját a Keszthelyi Zsolt honlapján található pdf alapján kell elkészíteni http://people.inf.elte.hu/keszthelyi/alkalmazasok_fejlesztese
RészletesebbenTESZTELÉS A SZOFTVER ÉLETCIKLUSÁN ÁT SZOFTVERFEJLESZTÉSI MODELLEK
TESZTELÉS A SZOFTVER ÉLETCIKLUSÁN ÁT SZOFTVERFEJLESZTÉSI MODELLEK MUNKAERŐ-PIACI IGÉNYEKNEK MEGFELELŐ, GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉSEK, SZOLGÁLTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN ÉLELMISZERIPAR, GÉPÉSZET, INFORMATIKA,
RészletesebbenA szoftverfejlesztés eszközei
A szoftverfejlesztés eszközei Fejleszt! eszközök Segédeszközök (szoftverek) programok és fejlesztési dokumentáció írásához elemzéséhez teszteléséhez karbantartásához 2 Történet (hw) Lyukkártya válogató
RészletesebbenLOGIKAI TERVEZÉS. Előadó: Dr. Oniga István Egytemi docens
LOGIKAI TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ ÁRAMKÖRÖKKEL Előadó: Dr. Oniga István Egytemi docens A tárgy weboldala http://irh.inf.unideb.hu/user/onigai/ltpa/logikai_tervezes.htmltervezes.html Adminisztratív információk
RészletesebbenObjektumorientáció, objektumorientált szemlélet
Objektumorientáció, objektumorientált szemlélet Adatbáziskezelés és könyvtári rendszerszervezés 1 2014 Objektumorientált elemzés/tervezés Azt a fejlesztési szemléletet, amelyben a modellezett rendszer
RészletesebbenBevezetés Mi a szoftver? Általános termékek: Mi a szoftvertervezés?
Bevezetés Mi a szoftver? Számítógép-programok és kapcsolódó dokumentációk, illetve konfigurációs adatok, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy ezek a programok helyesen működjenek. Szoftvertermékek fejleszthető
Részletesebben55 481 04 0000 00 00 Web-programozó Web-programozó
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenAutóipari beágyazott rendszerek Dr. Balogh, András
Autóipari beágyazott rendszerek Dr. Balogh, András Autóipari beágyazott rendszerek Dr. Balogh, András Publication date 2013 Szerzői jog 2013 Dr. Balogh András Szerzői jog 2013 Dunaújvárosi Főiskola Kivonat
RészletesebbenProgramozási technológia
Programozási technológia Dinamikus modell Tevékenységdiagram, Együttműködési diagram, Felhasználói esetek diagramja Dr. Szendrei Rudolf ELTE Informatikai Kar 2018. Tevékenység diagram A tevékenység (vagy
RészletesebbenSzoftverminőségbiztosítás
NGB_IN003_1 SZE 2017-18/2 (2) Szoftverminőségbiztosítás A szoftverminőségbiztosítási rendszer A szoftver-minőségbiztosítási rendszer összetevői Minőségbiztosítási rendszer Minőség menedzsment Minőségbiztosítás
RészletesebbenSzoftver újrafelhasználás
Szoftver újrafelhasználás Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással
RészletesebbenCCS Hungary, 2000 szeptember. Handling rendszer technikai specifikáció
CCS Hungary, 2000 szeptember Handling rendszer technikai specifikáció Hálózati architektúra SITA Hálózat/ Vám/ Internet/... CodecServer üzenet központ DB LA N Laptop computer RAS elérés Adatbázis szerver
RészletesebbenBevezetés. Szendrei Rudolf Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem. Programozási technológia I. Szendrei Rudolf. Bevezetés. Szoftvertechnológia
UML tervező JAVA fejlesztő és Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem 1 Tartalom 1 UML tervező JAVA fejlesztő és 2 UML tervező JAVA fejlesztő és 2 technológiai áttekintése UML tervező JAVA fejlesztő
RészletesebbenGyakorlati vizsgatevékenység A
Gyakorlati vizsgatevékenység A Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés
RészletesebbenSzolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál
Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Sajner Zsuzsanna Accenture Sztráda Gyula MAVIR ZRt. FIO 2009. szeptember 10. Tartalomjegyzék 2 Mi a Szolgáltatás Orientált Architektúra? A SOA bevezetés
RészletesebbenRUP, XP és SPEM. Budapest Április 21. Ráth István (Szőke Ákos fóliái alapján)
RUP, XP és SPEM Budapest 2010. Április 21. Ráth István rath@mit.bme.hu (Szőke Ákos fóliái alapján) Tartalomjegyzék Best pracpces A RaPonal Unified Process (RUP) RUP elveinek bemutatása RUP elemeinek bemutatása
Részletesebben