A dinamin szerepe az AT 1 -angiotenzinreceptor internalizációjában. Szaszák Márta. Celluláris és Molekuláris Élettan Doktori Program
|
|
- Hunor Molnár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Celluláris és Molekuláris Élettan Doktori Program A dinamin szerepe az AT 1 -angiotenzinreceptor internalizációjában Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Szaszák Márta Témavezeto: Dr. Hunyady László egyetemi docens Semmelweis Egyetem Élettani Intézet Budapest 2003
2 ÖSSZEFOGLALÁS A renin-angiotenzin rendszer számos kardiovaszkuláris betegség kialakulásában szerepet játszik. Az AT 1 -angiotenzinreceptort szelektíven gátló gyógyszereknek fontos szerepe van a népbetegségnek számító magasvérnyomás kezelésében. Az AT 1 -receptor a G- fehérjéhez kapcsolt, hét transzmembrán domén szerkezetu receptorok családjába tartozik. A receptor molekuláris szabályozási mechanizmusának tanulmányozása a receptorantagonista és -agonista vegyületek alkalmazásának szempontjából, valamint az endocitózis általános folyamatának megértése céljából alapveto fontosságú. Az angiotenzinreceptor endocitózisa befolyásolja a receptor jelátvitelét, illetve szerepet játszik a receptor érzékenységének, valamint a receptorszám hosszútávú szabályozásában. Kísérleteinkben arra kerestük a választ, hogyan szabályozzák az angiotenzinreceptor klatrin-mediált internalizációjat az emlos sejtekben ubikviteren eloforduló dinamin2 GTP-áz fehérje által létrehozott fehérjelipid, illetve fehérje-fehérje kölcsönhatások. A dinamin2 foszfolipdeket köto, PH doménjében létrehozott pontmutáció, valamint az SH3 domént tartalmazó fehérjékhez kapcsolódni képes, prolingazdag doménjének az eltávolítása, gátolták a receptor internalizációját. Ezen felül azonban, amint azt funkcionális és konfokális mikroszkópos vizsgálatokkal megállapítottuk, a prolingazdag domén deléciója megszuntette a dinamin2 plazmamembrán-lokalizációját is. A dinamin lokalizációját hasonló módon megakadályozta, amikor az amfifizin és endofilin SH3 doménjét expresszáltuk a receptorral. Ezen SH3 domének a receptorinternalizációt is gátolták, amely gátlást a dinamin expresszálása felfüggesztett, ami arra utal, hogy az amfifizin és endofilin fehérjéknek a dinaminon keresztüli kapcsolódása szerepet játszik az AT 1 -receptor endocitózisában. A kísérleti eredményeink arra utalnak, hogy a dinamin, amfifizin és endofilin nem neuronális formája a G-fehérjéhez kapcsolt receptorok dinamin-függo endocitózisa során hasonló szerepet játszik, mint ahogyan azt ezen fehérjék neuronális formái esetében leírták a szinaptikus vezikulák újrafelvétele során. Megállapítottuk, hogy e folyamat során a dinamin prolingazdag doménje a fehérje lokalizációjában, míg PH doménje valószínuleg inkább a molekula muködésének szabályozásában játszik szerepet.
3 SUMMARY The renin-angiotensin system has a role in the pathogenesis of several cardiovascular diseases. Drugs that selectively block the AT1 receptor have important roles in the treatment of hypertension. AT1 receptor belongs to the superfamily of G-protein-coupled receptors, which contain seven transmembrane regions. Elucidation of the molecular mechanisms that control the receptor function has a high importance in regard to the use of receptor antagonist and agonist compounds and for the understanding of the mechanism of endocytosis. Endocytosis of the angiotensin II receptor influences the signal transduction, causes resensitization of the receptor after its desensitisation and has a role in the long-term regulation of the number of receptors. The aim of our study was to examine the role of dynamin2 in the clathrin-mediated internalization of the AT1 receptor. Dynamin2 is a GTPase protein that is ubiquitously expressed in mammalian cells and can interact with lipids and several proteins. The internalization of the AT1 receptor was inhibitied by generating a pointmutation in the PH domain of dynamin, which can bind to phospholipids and by deletion of the proline-rich region that can interact with SH3 domain containing proteins. In addition the deletion of the proline-rich region has inhibited the plasmamembrane localization of dynamin as it was confirmed by confocal microscopic studies. Coexpression of the SH3 domain of amphiphysin and endophilin impeded the localization of dynamin in a similar way. These SH3 domains also inhibited the internalization of the receptor, which was overcome by the coexpression of dynamin suggesting that the specific interaction of dynamin with these SH3 domain containing proteins has a role in the endocytosis of the AT1 receptor. Our experiments show that the non-neuronal isoform of dynamin, amphipiysin and endophilin has a similar role during receptor endocytosis as it was described by their neuronal isoforms in the recycling of the synaptic vesicles. In addition, we concluded that the proline-rich domain of dynamin has a role in its localization, whereas the PH domain most probably regulates its function.
4 IRODALMI HÁTTÉR Az AT 1 -receptor fo jelátviteli útvonala, foszfolipáz Cß-1 enzim aktiválása a G q/11 - fehérje családon keresztül, amely inozitol-triszfoszfát választ és diacil-glicerol felszabadulást, valamint ennek következtében kalcium jelet és protein-kináz C aktiválást eredményez. Ezen kívül aktiválja a foszfolipáz A2 és foszfolipáz D enzimeket, amelyek arachidonsav felszabadulást okoznak, ami a prosztaglandinok prekurzora. Tartós Angiotenzin II kezelés során a legtöbb célszervben a sejtek hipertrófiája mutatható ki. Az Angiotenzin II ezen növekedési hatásainak létrehozásában számos jelátviteli folyamat szerepét felvetették. Az AT 1 -receptor aktiválja a foszfolipáz C?-1 enzimet, a JAK-STAT útvonalat, az Akt/PKB enzimet, valamint kis G-fehérjéket, köztük a Ras-t és a Rho-t. Az AT 1 -receptor az agonistakötést követoen a jelátviteli útvonalak elindulása után, eloször foszforilálódik, ami elosegíti a ß-arresztin kötodését a receptorhoz, amely fehérjék szétkapcsolják a G-fehérjétol, ezáltal deszenzitizálják. A ß-arresztinek a receptort emellett, az AP2, adaptor komplexhez való kapcsolódáson keresztül, a klatrinburokhoz irányítják, és az aktivált receptor endocitózisra kerül. A szinaptikus vezikukák újrafelvételében számos járulékos fehérje, mint például az amfifizin, endofilin, dinamin, szinaptojanin szerepét leírták, amelyeknek a vezikula képzodés során a membrén görbület kialakításában, illetve a vezikula levágódéséban van szerepük. Ezen fehérjék szerepével kapacsolatban nemneuronális szövetekben azonban sokkal kevesebb adat áll rendelkezésre. A dinaminok 100kDa molekulasúlyú GTP-ázok, melyeknek 3 izoformája ismert, a neuronális dinamin1, az ubikviteren eloforduló dinamin2 és az elsosorban tüdoben kimutatott dinamin3. A dinamin a citoplazmában tetramer formában van jelen, amely tetramerek képesek még tovább polimerizálódni és egy gyuru, illetve spirál alakú struktúrát kialakítani, a lefuzodo klatrin burkos vezikula nyaka körül, amelyet in vivo is kimutattak. Molekuláris szerkezetérol ismert, hogy N-terminálisan egy GTP-áz domént tartalmaz középen egy PH domén található, C-terminálisan pedig egy prolin-gazdag domén. Azok a körülmények amelyek stimulálják a dinamin oligomerizációját, a GTP-áz aktivitást nagymértékben megnövelhetik. In vitro a dinamin kötodése, a C-terminális prolin gazdag régióján kersztül, SH3 domént tartalmazó fehérjékhez fokozza a GTP-áz aktivitást és az
5 oligomerizációt. Anionos foszfolipidek melyek pedig a PH doménhez kötodnek szintén stimulálják a GTP-áz aktivitást, illetve az oligomerizációt. A PH domén több száz fehérjében megtalálható struktúrális elem. A különbözo fehérjék PH doménjei a különbözo foszfoinozitidekhez különbözo preferenciával kötodhetnek. A dinamin PH doménjérol kimutatták, hogy a foszfatidilinozitol-(4,5)- biszfoszfáthoz kötodik a legnagyobb affinitással, és ezért ennek a kapcsolatnak feltételeznek szerepet a dinamin membránlokalizációjában, amely kötodés a GTP-áz aktivitást is fokozza. A C-terminálisan elhelyezkedo prolin gazdag domén több mint 30% prolint tartalmaz. Ez a régió in vitro számos fehérje SH3 doménjével képes kölcsönhatásba lépni, amely kapcsolat a dinamin GTP-áz aktivitását fokozza. Ilyen SH3 domént tartalmazó fehérjék, melyek a dinamin lehetséges partnereiként szerepelhetnek az endocitozis során: például az amfifizin, endofilin, interszektin. Az amfifizin a dinaminon kívül kötodik a klatrinhoz, a- adaptinhoz, szinaptojaninhoz. Az amfifizin SH3 doménje a szinaptikus vezikula endocitózisát gátolja, valamint a szinaptikus vezikulák akkumulálódásához vezet a preszinaptikus membrán mentén. A dinamin amfifizinnel történo kapcsolata arra utal, hogy az amfifizin szerepelhet a dinamin lefuzodo vezikula nyaka köré történo kapcsolódásban a plazmamembránon. Az endofilin lizofoszfatidsav-acil-transzferáz enzim aktivitással is rendelkezik, amelynek a membrángörbület kialakításában tulajdonítanak szerepet a vezikula képzodése során. Viszont azon endofilin is gátolja az endocitózist, amelynek SH3 doménjét távolítják el és enzimaktivitása ép marad, ami a molekula fehérjekomplexeket kialakító szerepével lehet összefüggésben. A legtöbb adat amely a dinamin és az SH3 domént tartalmazó fehérjék közötti kapcsolatról a neuronális dinamin1 izoformát használják. A legtöbb endocitózisban szereplo fehérjének a neuronális izoformája mellett azonban a nem neurális izoformája is létezik, amely az endocitózisban betöltött általános szerepükre utal. A dinaminok, elsosorban a dinamin2, a jelátvitelben is szerepet hátszó fehérje. A dinamin endocitózisban betöltött szerepét a G-fehérjés receptorok internalizációja során a GTP kötés hiányos mutáns dinaminnal széles körben vizsgálták, azonban a dinamin endocitózisban betöltött szerepének pontos mechanizmusával kapcsolatban kevés adat áll rendelkezésre.
6 CÉLKITUZÉSEK A klatrin-mediált endocitózis egy több lépéses folyamat, amely számos fehérje finoman összehangolt interakcióját követeli meg. GTP-ázok, kinázok, foszfatázok, ubikvitinkonjugáló enzimek, lipidmódosító enzimek, és az aktin citoszkeleton egyaránt kellenek a klatrinburok és a vezikula kialakulásához. A folyamatban nagyon sok fehérje szerepét felvetették, amelyek különbözo fehérje-lipid és fehérje-fehérje kölcsönhatásokra képesek, de a vezikula létrejöttének finoman szabályozott lépéseinek pontos mechanizmusa a mai napig ismeretlen. Az egyik legtöbbet vizsgált és kulcsfontosságú szerepet játszó fehérje, a dinamin GTP-áz, amelynek a lefuzodött vezikula levágódásában tulajdonítanak szerepet. Munkacsoportunk vizsgálatai igazolták, hogy az AT 1 -receptor internalizációja alacsony angiotenzin koncentrációnál? -arresztin és dinamin-függo módon történik, klatrinburkos vezikulákban. Kísérleteink megkezdésekor azonban ellentmondó adatok voltak az irodalomban azzal kapcsolatban, hogy a dinamin foszfolipidet köto PH, vagy a más fehérjék SH3 doménjéhez kapcsolódni képes prolingazdag doménje játszik szerepet a dinamin plazmamembránhoz történo kapcsolódásában az AT 1 -receptor endocitózisa során. Nem volt arra sem adat, hogy a szinaptikus vezikula újrafelvételében szerepet jatszó adapter fehérjék, mint amilyen az endofilin és az amfifizin, egy G-fehérjéhez kapcsolt receptor, az AT 1 -receptor internalizációja során is hasonló szerepet tölthetnek-e be nem neuronális szövetekben. Kísérleteinkben összefoglalva a következo kérdésekre kerestük a választ: 1. Szerepet játszik-e a dinamin PH doménjének foszfolipid kötése az AT 1 -receptor endocitózisában? 2. Mi a dinamin prolingazdag doménje által kialakított fehérje-fehérje interakciók jelentosége az AT 1 -receptor internalizációjában? 3. A dinamin PH doménjének lipidkötése, vagy a prolingazdag domén által kialakított fehérje-fehérje kölcsönhatások játszanak szerepet a dinamin klatrinburkos struktúrákhoz történo kapcsolódásában az internalizáció során? 4. A szinaptikus vezikulák endocitózisában bizonyítottan szerepet játszó endofilin és amfifizin szerepet játszhat -e az AT 1 -receptor internalizációjában is, nem-neuronális szövetben? 5. Hogyan befolyásolja az endofilin és az amfifizin SH3 doménje a dinamin lokalizációját az AT 1 -receptor internalizációja során?
7 MÓDSZEREK A mutációk létrehozása a dinamin molekulában: A dinamin2 535-ös lizin aminosavának alaninra való cserélése, a dinamin2 cdns-ében irányított mutagenezissel, a Stratagene cég QuickChange Kit-jének segítségével történt. A prolingazdag domén deléciója, illetve a többi mutáció létrehozása is ugyanezzel a módszerrel történt. A dupla mutánsokban a dinamin K44A cdns-ét használtuk templátként a mutációk létrehozására. Transzfekció: CHO-sejteket tranziensen transzfektáltunk az AT 1 -receptor és a vad típusú vagy mutáns dinaminok, illetve az SH3 domének cdns-ével, az adott kísérleteknek megfeleloen, Lipofectamin, illetve FuGENE transzfekciós reagenst használva. A receptorinternalizáció mérése: A receptorinternalizáció kinetikájának meghatározásához a sejteket 125 I-Ang II-vel inkubáltuk 37 C-on az ábrákon feltüntetett ideig. A sejt felszínén kötött és az intracelluláris ligandot a kötés ph érzékenysége alapján különítettük el. Az internalizációt az egyes idopontokban mért intracelluláris specifikus kötés és a teljes (extracelluláris + intracelluláris) kötés hányadosaként adtuk meg. Konfokális mikroszkópos vizsgálatok: A konfokális mikroszkópos vizsgálatokhoz, a sejteket 4%-os paraformaldehidet tarlamazó oldatban fixáltuk majd permeabilizáltuk. Eloször HA-epitóp ellenes elsodleges antitesttel, majd rodaminnal konjugált kecskébol származó egér elleni másodlagos antitestet inkubáltuk a sejteket. A felvételeket Zeiss LSM 510-es pásztázó lézer konfokális mikroszkóppal készítettük. Western blot analízis: Immundetektáláshoz az expresszált proteineket proteáz inhibitorokat tartalmazó Laemmli pufferben vettük fel. A fehérjéket 8%-os denaturáló poliakrilamid gélen választottuk el, majd nedves blotolással nitrocellulóz membránra transzferáltuk. Ezt követoen, a blotokat a megfelelo elsodleges antitesttel és tormaperoxidázzal konjugált megfelelo másodlagos antitesttel festettük A Western blot reakciók detektálása SuperSignal West Pico Kit segitségével történt.
8 EREDMÉNYEK ÉS MEGBESZÉLÉS A dinamin2 PH doménjének a szerepe az AT 1 -receptor internalizációjában Kísérleteink egyik fo célja annak meghatározása volt, hogy a dinamin PH doménje által közvetített fehérje-lipid kölcsönhatások szerepet játszanak-e a receptorinternalizáció során. Ennek vizsgálatához a dinamin PH doménjében egy olyan pontmutációt hoztunk létre, amelyben az 535-ös lizin aminosavat cseréltük ki alaninra Az 535-ös lizinnek, a PH doménen belül, pozitív töltése révén a foszfoinozitidek koordinálásában van szerepe A dinamin-k535a mutánst az AT 1 -receptorral koexpresszálva a receptorendocitózist domináns negatív módon gátolta. Ez az adat arra utal, hogy a dinamin PH doménjének lipidkötése szerepet játszik az AT 1 -receptor endocitózisában. A dinamin2 prolingazdag régiójának szerepe az AT 1 -receptor internalizációjában A másik lehetséges lokalizálásban szereplo régió a dinaminban a prolingazdag domén, amely fehérje-fehérje interakciók kialakítására képes. A dinamin2 prolingazdag régiójának a szerepét az AT 1 -receptor endocitózisa során, a prolingazdag domén kezdetén lévo 746-os prolin aminosavat kódoló bázishármas stopkodonra történo kicserélésével vizsgáltuk. Az így nyert dinaminban az összes lehetséges SH3 domént köto régiót delécióval eltávolítottuk Ezen dinamint az AT 1 -receptorral koexpresszálva, az AT 1 -receptor endocitózisára domináns negatív gátló hatással volt. Ez a domináns negatív gátló hatása szokatlan abból a szempontból, hogy azok a mutációk általában, amelyek a fehérje más helyre történo lokalizációját okozzák, nem gátolják az endogén fehérjét a funkciójának betöltésében. Azonban a dinaminról bebizonyították, hogy a citoszolban tetramer, illetve oligomer formában van jelen a klatrinburokba történo beépülés elott, és valószínu módon a mutáns és endogén fehérjék vegyesen alkotnak oligomereket, amely azt okozza, hogy az endogén fehérje funkciója gátlódik
9 A PH domén és a prolingazdag domén szerepének vizsgálata a dinamin lokalizációjában kettos mutánsok segítségével A fenti adatok arra utaltak, hogy mindkét doménnek szerepe van az AT 1 -receptor endocitózisa során, viszont nem adtak információt arra nézve, hogy melyik domén játszik szerepet a dinamin klatrinnal borított struktúrákhoz történo lokalizálásában. A továbbiakban ezért olyan dupla mutáns dinamin fehérjéket hozztunk létre, amelyben a prolingazdag domén deléciója, illetve a PH domén pontmutációja mellett a K44A pontmutációt is jelen volt. A K44A mutációt tartalmazó dinamin, a klatrin-mediált endocitózis gátlására legszélesebb körben használt dinamin mutáns, melynek csökkent a GTP-kötése és csökkent GTP-áz aktivitása Hipotézisünk az volt, hogy az a mutáció, amelyik a molekula plazmamembránhoz való lokalizációját gátolja, az a K44A mutáció domináns negatív hatását felfüggeszti. Míg ha a mutáció nem a lokalizációt befolyásolja akkor a K44A dinamin hatását nem függeszti fel. A K535A és a K44A mutációk kombinációjának hatása a K44A mutáció hatásához volt hasonló Ez az adat arra utal, hogy a PH domén, annak ellenére, hogy képes lipidekhez kötodni, mégsem játszik szerepet a dinamin plazmamembránhoz való lokalizációjában az AT 1 -receptor endocitózisa során, hiszen a lipidkötés megszuntetése nem képes felfüggeszteni a K44A mutációt hordozó dinamin gátló hatását. A K44A/?PRD kettos mutációt tartalmazó fehérje hatása viszont hasonlónak bizonyult, mint annak a dinaminnak a hatása, amely a prolingazdag domén delécióját tartalmazta önmagában Ez a gátló hatás viszont kisebb, mint a K44A pontmutáns dinamin hatása önmagában, vagyis felfüggesztette a K44A mutáció által okozott gátló hatást. Ez az adat arra utal, hogy a prolingazdag domén a dinamin lokalizációjában szerepel, és ennek eltávolítása megakadályozza a dinamin klatrinburkos gödröcskékhez való lokalizációját. A dinamin mutánsok kolokalizációja? 2-adaptinnal a klatrinburkos gödröcskékben Az egyes dinamin fehérjék plazmamembránhoz való lokalizációját a GFP-? 2- adaptinnal történo kolokalizációval bizonyítottuk, amely az AP2, adapter fehérje egyik alegysége és bizonyítottan a plazmamembránhoz, illetve a klatrinburkos gödröcskékhez
10 lokalizál, ezért mint a klatrinburkos gödröcskéket jelölo fehérje használható. A vad típusú és K535A mutációt tartalmazó dinamin2 nagyfokú kolokalizációt mutatott a klatrinburkos gödröcskéket jelölo? 2-adaptinnal. A K44A dinamin szintén kolokalizált a? 2-adaptinnal, de a klatrintól független struktúrákban is jelen volt, és nagyobb intracelluláris vezikulákban is megtalálható volt, ellentétben a vad típusú dinamin2-vel. A K44A/K535A dupla mutációt hordozó dinamin2 hasonló, részleges kolokalizációt mutatott a? 2-adaptinnal. A prolingazdag domén deléciós mutáns esetében, és a K44A/? PRD esetében a kolokalizáció egyátalán nem volt megfigyelheto a? 2-adaptinnal, ami arra utal, hogy ezek a fehérjék egyátalán nem kapcsolódnak a klatrinburkos gödröcskékhez A mikroszkópos vizsgálatok adatai igazolják a funkcionális vizsgálatok alapján levont következtetéseket, hogy a dinamin prolingazdag régiója, és nem a PH domén az, ami szerepet játszik a dinamin klatrinburkos gödröcskékhez történo kapcsolódásában az AT 1 -receptor internalizációja során. Az amfifizin és az endofilin SH3 doménjének hatása az AT 1 -receptor internalizációjára A dinamin a prolingazdag régióján keresztül számos fehérje SH3 doménjéhez képes kötodni. Következo kísérleteinkben ezeknek, a prolingazdag régióhoz kötodo lehetséges partnereknek a szerepét vizsgáltuk az AT 1 -receptor internalizációja során. Két ilyen fehérje az amfifizin és az endofilin, amelyek a dinaminon kívül számos más fehérjével is kapcsolatba tudnak lépni és ezáltal szerepelhetnek a dinamin membránlokalizációjában. Ahhoz, hogy tanulmányozzuk ezen fehérjék hatását a receptorinternalizació kinetikájára a GFP-hez kapcsolt amfifizin es endofilin SH3 doménjét koexpresszáltunk az AT 1 -receptorral CHO sejtekben. A GFP-hez kapcsolt SH3 domének expressziós szintjét GFP ellenes antitesttel, Western-blottal ellenoriztük. Mindkét SH3 domén koexpressziója a receptor endocitózisára domináns negatív gátló hatást gyakorolt. Ezzel szemben, a kontrollként alkalmazott GFP önmagaban, illetve az Nck N-terminális SH3 doménje, ami in vitro nem kötodik a dinaminhoz, nem gátolta a receptor endocitózisát Az endofilin es az amfifizin SH3 doménjének gátló hatása azt bizonyítja, hogy ezeknek a fehérjéknek a dinaminnal való kölcsönhatása szerepet játszik az AT 1 -receptor internalizációja során.
11 Annak igazolására, hogy az amfifizin, illetve az endofilin SH3 doménje valóban specifikusan a dinamin prolingazdag régiójához kapcsolódva gátolták az endogén dinamin fiziológiás kapcsolatait, a dinamin2 koexpresszálásának hatását vizsgáltuk a receptor internalizációjára. A dinamin2 koexpresszálása az amfifizin, illetve az endofilin SH3 doménjével részben, illetve teljesen kivédte az SH3 domének gátló hatását. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a dinamin prolingazdag regiójának kapcsolódása az endofilinhez és amfifizinhez szerepet játszhat a dinamin klatrinburkos gödröcskékhez való irányításában az AT1 receptor internalizációja során, és felveti e fehérjék lehetséges szerepét az AT 1 -receptor internalizációjában. A dinamin2 lokalizációja az amfifizin, illetve az endofilin SH3 doménjét tartalmazó sejtekben A dinamin2 sejten belüli elhelyezkedése nagy mértékben megváltozott azokban a sejtekben, ahol az amfifizin illeteve az endofilin SH3 doménje koexpresszálódott a dinamin2-vel, azokhoz a sejtekhez képest amelyben csak a dinamin2 expresszálódott. Ezekben a sejtekben a dinamin plazmamembrán-lokalizációja megszunt. A GFP-hez kapcsolt endofilin SH3 doménje a plazmamembrán-lokalizáció megszunése mellett a dinamin egyenletes citplazmatikus eloszlásának megszunését is okozta. Ezekben a sejtekben a dinamin festodése, hasonlóan a prolingazdag domén delécióját tartalmazó dinaminhoz, pettyezettséget mutatott, és kolokalizált az endofilin SH3 doménjével.
12 EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA Összefoglalva a kísérleti eredményeket, megállapítottuk, hogy a dinamin2 PH doménje és prolingazdag doménje is szerepet játszik az AT1-receptor internalizációjában. Az amfifizin, illetve az endofilin SH3 doménje domináns negatív gátló hatást fejt ki a AT 1 -receptor endocitózisára. A mutáns és vad típusú dinaminok, illetve az SH3 domének lokalizációjával kapcsolatos konfokális vizsgálatok azt mutatják, hogy a dinamin2 prolingazdag doménjén keresztül létrejövö kapcsolat az SH3 domént tartalmazó fehérjékkel, és nem a PH domén lipid kötése szükséges a dinamin2 klatrinburkos gödröcsékhez történo megfelelo lokalizációjához. A foszfolipidet köto PH domén valószinuleg inkább a dinamin funkciójának, pl. GTPáz aktivitásának szabályozásában játszik szerepet. Az amfifizin és az endofilin SH3 doménjének gátló hatása az AT1- receptor endocitózisára felveti ezen fehérjék szerepét a G-fehérjéhez kapcsolt receptorok internalizációjában nem-neuronális szövetben. Kísérleteink új adatokat szolgáltattak az endocitózis mechanizmusában szereplo fehérje-lipid és fehérje-fehérje kölcsönhatások szerepének megértéséhez.
13 SAJÁT KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE Az értekezés alapjául szolgáló közlemények: 1. Szaszák M, Gáborik Z, Turu G, McPherson PS, Clark AJ, Catt KJ, Hunyady L.Role of the proline-rich domain of dynamin-2 and its interactions with Src homology 3 domains during endocytosis of the AT1 angiotensin receptor. J Biol Chem Jun 14;277(24): I.F.: 7, Gáborik Z, Szaszák M, Szidonya L, Balla B, Paku S, Catt KJ, Clark AJ, Hunyady L. Beta-arrestin- and dynamin-dependent endocytosis of the AT1 angiotensin receptor. Mol Pharmacol Feb;59(2): I.F.: 5,297 Egyéb közlemények: 1. Le MT, Vanderheyden PM, Szaszák M, Hunyady L, Vauquelin G. Angiotensin IV is a potent agonist for constitutive active human AT1 receptors.distinct roles of the N-and C- terminal residues of angiotensin II during AT1 receptor activation. J Biol Chem Jun 28;277(26): I.F.: 7, Hunyady L, Baukal AJ, Gáborik Z, Olivares-Reyes JA, Bor M, Szaszák M, Lodge R, Catt KJ, Balla T. Differential PI 3-kinase dependence of early and late phases of recycling of the internalized AT1 angiotensin receptor. J Cell Biol Jun 24;157(7): I.F.: 12, Baig AH, Swords FM, Szaszák M, King PJ, Hunyady L, Clark AJ. Agonist activated adrenocorticotropin receptor internalizes via a clathrin-mediated G protein receptor kinase dependent mechanism. Endocr Res Nov;28(4): I.F.: 0, Le MT, Vanderheyden PM, Szaszák M, Hunyady L, Kersemans V, Vauquelin G. Peptide and nonpeptide antagonist interaction with constitutively active human AT(1) receptors. Biochem Pharmacol Apr 15;65(8): I.F.: 3,34
receptor molekuláris szabályozási mechanizmusának tanulmányozása a receptorantagonista
Celluláris és Molekuláris Élettan Doktori Program A dinamin szerepe az AT1-angiotenzinreceptor internalizációjában Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Szaszák Márta Témavezető: Dr. Hunyady László egyetemi
RészletesebbenAz AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben. Doktori tézisek. Dr. Szidonya László
Az AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben Doktori tézisek Dr. Szidonya László Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető:
RészletesebbenA dinamin szerepe az AT 1 -angiotenzinreceptor internalizációjában
Celluláris és Molekuláris Élettan Doktori Program A dinamin szerepe az AT 1 -angiotenzinreceptor internalizációjában Doktori (Ph.D.) értekezés Szaszák Márta Témavezető: Dr. Hunyady László egyetemi docens
RészletesebbenAz elvégzett munka ismertetése és az elért eredmények összefoglalása:
1 Az elvégzett munka ismertetése és az elért eredmények összefoglalása: Kísérleteink kezdeti szakaszában - az előzetes terveknek megfelelően - biolumineszcencia rezonancia energiaenergiatranszfer (BRET)
RészletesebbenDoktori tézisek. Dr. Turu Gábor Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola
AT 1 -angiotenzin és más G q -fehérje kapcsolt receptorok hatása a CB 1 kannabinoid receptor működésére Doktori tézisek Dr. Turu Gábor Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezetők:
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenVezikuláris transzport
Molekuláris Sejtbiológia Vezikuláris transzport Dr. habil KŐHIDAI László Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. november 3. Intracelluláris vezikul uláris transzport Kommunikáció
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenA Caskin1 állványfehérje vizsgálata
A Caskin1 állványfehérje vizsgálata Doktori tézisek Balázs Annamária Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezeto: Dr. Buday László egyetemi tanár, az orvostudományok doktora
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenAz AT 1A -angiotenzinreceptor karboxil-terminális régiójának szerepe a receptor endocitózisában
Celluláris és Molekuláris Élettan Doktori Program Az AT 1A -angiotenzinreceptor karboxil-terminális régiójának szerepe a receptor endocitózisában Mihalik Balázs Témavezető: Dr. Hunyady László egyetemi
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei
Doktori értekezés tézisei A komplement- és a Toll-szerű receptorok kifejeződése és szerepe emberi B-sejteken fiziológiás és autoimmun körülmények között - az adaptív és a természetes immunválasz kapcsolata
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenCelluláris és Molekuláris Élettan Doktori Program
Celluláris és Molekuláris Élettan Doktori Program AZ AT 1A -ANGIOTENZINRECEPTOR INTERNALIZÁCIÓJÁNAK MECHANIZMUSA Gáborik Zsuzsanna Témavezető: Dr. Hunyady László, egyetemi docens Semmelweis Egyetem Élettani
RészletesebbenSemmelweis egyetem. A Vav2 fehérje szabályozásának vizsgálata az epidermális növekedési faktor jelpályájában TAMÁS PÉTER
Semmelweis egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola PATHOBIOKÉMIA DOKTORI PROGRAM A Vav2 fehérje szabályozásának vizsgálata az epidermális növekedési faktor jelpályájában Doktori (Ph.D.) értekezés
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenKutatási beszámoló 2006-2009. A p50gap intracelluláris eloszlásának és sejtélettani szerepének vizsgálata
Kutatási beszámoló 6-9 Kutatásaink alapvetően a pályázathoz benyújtott munkaterv szerint történtek. Először ezen eredményeket foglalom össze. z eredeti tervektől történt eltérést a beszámoló végén összegzem.
RészletesebbenDr. Várnai Péter: MOLEKULÁRIS KÖLCSÖNHATÁSOK SZEREPE EMLŐS SEJTEK JELÁTVITELI OLYAMATAIBAN c. MTA doktori értekezésének bírálata
Dr. Várnai Péter: MOLEKULÁRIS KÖLCSÖNHATÁSOK SZEREPE EMLŐS SEJTEK JELÁTVITELI OLYAMATAIBAN c. MTA doktori értekezésének bírálata Dr. Várnai Péter disszertációját a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi
RészletesebbenKutatási beszámoló ( )
Kutatási beszámoló (2008-2012) A thrombocyták aktivációja alapvető jelentőségű a thrombotikus betegségek kialakulása szempontjából. A pályázat során ezen aktivációs folyamatok mechanizmusait vizsgáltuk.
RészletesebbenA sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája
A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája 1. Saját enzimaktivitás nélküli receptorok 1a. G proteinhez kapcsolt pl. adrenalin, szerotonin, glukagon, bradikinin receptorok 1b. Tirozin kinázhoz kapcsolt
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenMaléth József. Az endoplazmás retikulum - plazma membrán mikrodomének szerepe az intracelluláris Ca 2+ szignalizáció szabályzásában
Az endoplazmás retikulum - plazma membrán mikrodomének szerepe az intracelluláris Ca 2+ szignalizáció szabályzásában Maléth József Tudományos munkatárs MTA Orvosi Tudományok Osztálya 2017. 04. 19. Az endoplazmás
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenIntelligens molekulákkal a rák ellen
Intelligens molekulákkal a rák ellen Kotschy András Servier Kutatóintézet Rákkutatási kémiai osztály A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Áttekintés Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék
RészletesebbenA Tks5 állványfehérje szerepe az EGF jelpályában
A Tks5 állványfehérje szerepe az EGF jelpályában Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Fekete Anna Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológia Doktori Iskola Doktori iskola vezetője: Dr.
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
RészletesebbenGyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata
Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata AKI kíváncsi kémikus kutatótábor 2017.06.25-07.01. Témavezetők : Telbisz Ágnes, Horváth Tamás Kutatók : Dobolyi Zsófia, Bereczki Kristóf, Horváth Ákos Gyógyszerrezisztencia
RészletesebbenBiológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására
Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone
RészletesebbenA p50 Rho GTPáz aktiváló fehérje fehérjedoménjeinek jelátviteli szerepe a sejtek membrán forgalmában. Dr. Sirokmány Gábor
A p50 Rho GTPáz aktiváló fehérje fehérjedoménjeinek jelátviteli szerepe a sejtek membrán forgalmában Doktori tézisek Dr. Sirokmány Gábor Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető:
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenA TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata
Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata Buzás-Bereczki Orsolya Témavezetők: Dr. Bálint Éva Dr. Boros Imre Miklós Biológia
RészletesebbenA kémiai szinapszis (alapok)
A preszinapszis A kémiai szinapszis (alapok) preszinaptikus neuron 1 akciós potenciál 2 Ca 2+ axon végbunkó (preszinapszis) Ca 2+ szinaptikus vezikula feszültség-függő Ca 2+ csatorna citoplazma szinaptikus
RészletesebbenAz Oxidatív stressz hatása a PIBF receptor alegységek összeszerelődésére.
Újabban világossá vált, hogy a Progesterone-induced blocking factor (PIBF) amely a progesteron számos immunológiai hatását közvetíti, nem csupán a lymphocytákban és terhességgel asszociált szövetekben,
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Auxinok Előadás áttekintése 1. Az auxinok felfedezése: az első növényi hormon 2. Az auxinok kémiai szerkezete és
RészletesebbenDoktori. Semmelweis Egyetem
a Doktori Semmelweis Egyetem z Hivatalo Dr Helyes Zsuzsanna egyetemi docens, az MTA doktora Dr Dr tagja Szi Dr az MTA doktora Dr, az MTA rendes, PhD Budapest 2012 A neutrofil granuloci PhDvel foglalkoztam
RészletesebbenDózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai
Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű
RészletesebbenA zsírszövet mellett az agyvelő lipidekben leggazdagabb szervünk. Pontosabban az agy igen gazdag hosszú szénláncú politelítetlen zsírsavakban
BEVEZETÉS ÉS A KUTATÁS CÉLJA A zsírszövet mellett az agyvelő lipidekben leggazdagabb szervünk. Pontosabban az agy igen gazdag hosszú szénláncú politelítetlen zsírsavakban (LCPUFA), mint az arachidonsav
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenKIS G-FEHÉRJE AKTIVÁLÓDÁS VIZSGÁLATA ANGITENZIN HATÁSMECHANIZMUSÁBAN
KIS G-FEHÉRJE AKTIVÁLÓDÁS VIZSGÁLATA ANGITENZIN HATÁSMECHANIZMUSÁBAN Az -es típusú angiotenzin receptor (AT R) egy hét transzmembrán doménnel rendelkező, G-fehérjéhez kapcsolt receptor, amely rendkívül
RészletesebbenOTKA ZÁRÓJELENTÉS
NF-κB aktiváció % Annexin pozitív sejtek, 24h kezelés OTKA 613 ZÁRÓJELENTÉS A nitrogén monoxid (NO) egy rövid féléletidejű, számos szabályozó szabályozó funkciót betöltő molekula, immunmoduláns hatása
RészletesebbenTDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben
TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK
RészletesebbenA plazma membrán mikrodomének szabályzó szerepe a sejtek növekedési és stressz érzékelési folyamataiban. Csoboz Bálint
A PhD értekezés összefoglalása A plazma membrán mikrodomének szabályzó szerepe a sejtek növekedési és stressz érzékelési folyamataiban Csoboz Bálint Témavezető: Prof. László Vígh Biológia Doktori Iskola
Részletesebben7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.
7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. A plazma membrán határolja el az élő sejteket a környezetüktől Szelektív permeabilitást mutat, így lehetővé
RészletesebbenHemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly
Hemoglobin - myoglobin Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Myoglobin A váz- és szívizom oxigén tároló fehérjéje Mt.: 17.800 153 aminosavból épül fel A lánc kb 75 % a hélix 8 db hélix, köztük nem helikális
RészletesebbenCa 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus
Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus Ravi L. Rungta, Louis-Philippe Bernier, Lasse Dissing-Olesen, Christopher J. Groten,Jeffrey M. LeDue,
RészletesebbenImmunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása
Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja
RészletesebbenKét kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése
Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése Doktori tézisek Dr. Cserepes Judit Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola
Részletesebben1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok
1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis biztosítása Klasszikus folyadékmozaik
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenZsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i
Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7
RészletesebbenEndocitózis - Exocitózis
Molekuláris sejtbiológia Endocitózis - Exocitózis Dr. habil.. Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immnubiológiai Intézet Budapest Endocitózis Fagocitózis szilárd fázishoz közel álló
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenRészletes szakmai beszámoló Az erbb proteinek asszociációjának kvantitatív jellemzése című OTKA pályázatról (F049025)
Részletes szakmai beszámoló Az erbb proteinek asszociációjának kvantitatív jellemzése című OTKA pályázatról (F049025) A pályázat megvalósítása során célunk volt egyrészt a molekulák asszociációjának tanulmányozására
RészletesebbenKutatási programunk fő célkitűzése, az 2 -plazmin inhibitornak ( 2. PI) és az aktivált. XIII-as faktor (FXIIIa) közötti interakció felderítése az 2
Kutatási programunk fő célkitűzése, az -plazmin inhibitornak ( PI) és az aktivált XIII-as faktor (FXIIIa) közötti interakció felderítése az PI N-terminális szakaszának megfelelő különböző hosszúságú peptidek
RészletesebbenONKOGÉN K-RAS MUTÁCIÓK: SZERKEZET ALAPÚ ALLÉL SPECIFIKUS INHIBITOR TERVEZÉS. Vértessy G. Beáta MedInProt Konferencia Budapest, április 22.
ONKOGÉN K-RAS MUTÁCIÓK: SZERKEZET ALAPÚ ALLÉL SPECIFIKUS INHIBITOR TERVEZÉS Vértessy G. Beáta MedInProt Konferencia Budapest, 2017. április 22. HOGYAN KEZDŐDÖTT? MEDINPROT KONFERENCIA, 2015. NOVEMBER 14.
RészletesebbenRÉSZLETES SZAKMAI BESZÁMOLÓ
RÉSZLETES SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1. A Renox (Nox4)-deficiens egérmodell létrehozása Az OTKA pályázat keretében végzett kutatások egyik legfontosabb eredménye, hogy sikerült létrehozni egy Nox4 (Renox)-deficiens
RészletesebbenZáróbeszámoló. A pályázat címe: Wnt fehérjék és Wnt receptorok. OTKA azonosító: A kutatási téma ismertetése: előzmények és a kutatás célja
Záróbeszámoló A pályázat címe: Wnt fehérjék és Wnt receptorok OTKA azonosító: 75836 A kutatási téma ismertetése: előzmények és a kutatás célja Bevezetés: A Wnt család fehérjéi kulcsszerepet játszanak az
RészletesebbenA plazmamembrán típusú Ca 2+ ATPáz 4b izoforma szerkezetbeli eltérései polarizált és nem-polarizált sejtekben
ZÁRÓJELENTÉS A plazmamembrán típusú Ca 2+ ATPáz 4b izoforma szerkezetbeli eltérései polarizált és nem-polarizált sejtekben TUDOMÁNYOS HÁTTÉR: A Ca 2+ jelátvitel egyik kulcsfontosságú eleme a plazmamembránban
RészletesebbenMembrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia
Membrántranszport Gyógyszerész előadás 2017.04.10 Dr. Barkó Szilvia Sejt membránok A sejtmembrán funkciói Védelem Kommunikáció Molekulák importja és exportja Sejtmozgás Általános szerkezet Lipid kettősréteg
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenNorvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL
Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL KÖZÖS STRATÉGIA KIFEJLESZTÉSE MOLEKULÁRIS MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL
RészletesebbenLeukotriénekre ható molekulák. Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI
Leukotriénekre ható molekulák Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI Mik is azok a leukotriének? Honnan ered az elnevezésük? - először a leukocitákban mutatták ki - kémiai szerkezetükből vezethető le - a konjugált
RészletesebbenOTKA nyilvántartási szám: K48376 Zárójelentés: 2008. A pályázat adott keretein belül az alábbi eredményeket értük el:
Szakmai beszámoló A pályázatban a hemodinamikai erők által aktivált normális és kóros vaszkuláris mechanizmusok feltárását illetve megismerését tűztük ki célul. Az emberi betegségek hátterében igen gyakran
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és
RészletesebbenReceptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok
Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Sántha Péter 2016.09.16. A sejtfunkciók szabályozása - bevezetés A sejtek közötti kommunikáció fő típusai: Endokrin Parakrin - Autokrin Szinaptikus
RészletesebbenBúza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium sejtjeiben
TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Búza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium
RészletesebbenElválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék
Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Fő kutatási területek Enzimek vizsgálata mannozidáz amiláz OGT Analitikai kutatások Élelmiszer analitika Magas
Részletesebben2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.
2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton
RészletesebbenTRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL
TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL Az egyes biomolekulák izolálása kulcsfontosságú a biológiai szerepük tisztázásához. Az affinitás kromatográfia egyszerűsége, reprodukálhatósága
RészletesebbenTranszporterek vizsgálata lipidmembránokban Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest
Transzporterek vizsgálata lipidmembránokban 2016. Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest Membrántranszport fehérjék típusok, lipid-kapcsolatok A membránok szerkezete
RészletesebbenA fehérje-fehérje kölcsönhatás szerkezeti alapjai és biológiai szerepük: multidiszciplináris megközelítés (zárójelentés)
A fehérje-fehérje kölcsönhatás szerkezeti alapjai és biológiai szerepük: multidiszciplináris megközelítés (zárójelentés) Az ELTE Biokémiai Tanszék tudományos kutatásainak tengelyében évtizedek óta a fehérjék
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenA PROTEIN KINÁZ C IZOENZIMEK SZEREPE HUMÁN HaCaT KERATINOCYTÁK SEJTM KÖDÉSEINEK SZABÁLYOZÁSÁBAN
EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A PROTEIN KINÁZ C IZOENZIMEK SZEREPE HUMÁN HaCaT KERATINOCYTÁK SEJTM KÖDÉSEINEK SZABÁLYOZÁSÁBAN Papp Helga DEBRECENI EGYETEM ORVOS-ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenOpponensi vélemény. dr. Várnai Péter: MOLEKULÁRIS KÖLCSÖNHATÁSOK SZEREPE EMLİS SEJTEK JELÁTVITELI OLYAMATAIBAN címő MTA Doktori Értekezésérıl
Opponensi vélemény dr. Várnai Péter: MOLEKULÁRIS KÖLCSÖNHATÁSOK SZEREPE EMLİS SEJTEK JELÁTVITELI OLYAMATAIBAN címő MTA Doktori Értekezésérıl Dr. Várnai Péter MTA Doktori Értekezésének témáját az 1998 óta
Részletesebben[S] v' [I] [1] Kompetitív gátlás
8. Szeminárium Enzimkinetika II. Jelen szeminárium során az enzimaktivitás szabályozásával foglalkozunk. Mivel a klinikai gyakorlatban használt gyógyszerhatóanyagok jelentős része enzimgátló hatással bír
Részletesebben4. A humorális immunválasz október 12.
4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező
RészletesebbenMULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav,
MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav, proteoglikánok) (3.)Multiadhéziós fehérjék és sejtfelszíni receptorok
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológii mesterképzés megfeleltetése z Európi Unió új társdlmi kihívásink écsi Tudományegyetemen és Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMO-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi biotechnológii
RészletesebbenA CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA 2013.10.09. CITOSZKELETON - DEFINÍCIÓ Fehérjékből felépülő, a sejt vázát alkotó intracelluláris rendszer. Eukarióta és prokarióta sejtekben egyaránt megtalálható.
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS TUDOMÁNYOS HÁTTÉR:
ZÁRÓJELENTÉS A plazmamembrán Ca 2+ ATPáz 4b izoforma apoptotikus fragmentjét reprezentáló mutáns sejten belüli lokalizációja, stabilitása, hatásai a sejtek Ca 2+ háztartására és szerepe az apoptózis folyamatában
RészletesebbenMOLEKULÁRIS KÖLCSÖNHATÁSOK SZEREPE EMLŐS SEJTEK JELÁTVITELI FOLYAMATAIBAN VÁRNAI PÉTER
MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MOLEKULÁRIS KÖLCSÖNHATÁSOK SZEREPE EMLŐS SEJTEK JELÁTVITELI FOLYAMATAIBAN VÁRNAI PÉTER SEMMELWEIS EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR ÉLETTANI INTÉZET BUDAPEST, 2010 2 I.
RészletesebbenBetegséget okozó V2 vazopresszin receptor mutációk vizsgálata
Betegséget okozó V2 vazopresszin receptor mutációk vizsgálata Doktori tézisek Dr. Erdélyi László Sándor Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hunyady László, az
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
RészletesebbenHormonok hatásmechanizmusa
Hormonok hatásmechanizmusa Signal transduction pathways 1. Signal recognition ligand binding; cell contact 2. Transduction transfer of signal to cell interior modulate the activity of protein kinases and
RészletesebbenZÁRÓBESZÁMOLÓ. A pályázat címe: A WFIKKN fehérjék és a miosztatin, GDF11 közötti kölcsönhatás jellemzése. OTKA nyilvántartási száma: 72125
ZÁRÓBESZÁMOLÓ A pályázat címe: A WFIKKN fehérjék és a miosztatin, GDF11 közötti kölcsönhatás jellemzése OTKA nyilvántartási száma: 72125 A kutatási téma ismertetése: előzmények és a kutatás célja A WFIKKN1
Részletesebben16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)
16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció) 2016. február 25. Lippai Mónika lippai@elte.hu Minden sejt érzékel többféle, más sejtek által kibocsájtott jelmolekulát. - A jeleket
RészletesebbenÚj terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában
Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Édes István Kardiológiai Intézet, Debreceni Egyetem Kardiomiociták Ca 2+ anyagcseréje és új terápiás receptorok 2. 1. 3. 6. 6. 7. 4. 5. 8. 9. Ca
RészletesebbenDiabéteszes redox változások hatása a stresszfehérjékre
Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Tudományági Doktori Iskola Pathobiokémia Program Doktori (Ph.D.) értekezés Diabéteszes redox változások hatása a stresszfehérjékre dr. Nardai Gábor Témavezeto:
RészletesebbenDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenA juxtaglomeruláris apparátus jelátviteli mechanizmusai a macula densán keresztül és azon túl
A juxtaglomeruláris apparátus jelátviteli mechanizmusai a macula densán keresztül és azon túl A PhD értekezés tézisei Dr. Komlósi Péter Témavezető: Dr. Rosivall László Programvezető: Dr. Rosivall László
RészletesebbenA MASP-1 dózis-függő módon vazorelaxációt. okoz egér aortában
Analog input Analog input 157.34272 167.83224 178.32175 188.81127 Relaxáció (prekontrakció %) Channel 8 Channel 8 Analog input Volts Volts Channel 12 A dózis-függő módon vazorelaxációt Vehikulum 15.80
Részletesebben