KELETI NÉPZENEI KUTATÁSOK II. Népdalok a kazak steppe két végéről - Délnyugat-kazak népzene M

Átírás

1 KELETI NÉPZENEI KUTATÁSOK II. Népdalok a kazak steppe két végéről - Délnyugat-kazak népzene M íg a k ü l ö n b ö z ő török n é p e k nyelvét alapos összehasonlító höz hasonlóan az oguz csoportba tartozó gagauzok, vagy a kipcsak k u t a t á s o k n a k vetették alá, zenéjük összehasonlító elemzé nyelvek északnyugati csoportjának nyelvét beszélő k a r a i m o k, k a sére m é g csak az első lépések történtek m e g. A sok-sok f e l b u k k a n ó racsáj-balkárok, k r í m i tatárok, k u m ü k ö k stb. Ezen felül Európa p r o b l é m a közül k ü l ö n ö s e n érdekes a n n a k a kinyomozása, h o g y ta számos országában találhatók török kisebbségek, pl. a dobrudzsai lálhatók-e régi török zenei stílusok n y o m a i a m a i török népzenék törökök és tatárok vagy a bulgáriai törökök. Egy későbbi fázisban b e n. A m a g y a r o k a t közelebbről érdeklő fontos kérdések egyike pe az ő népzenéjüket is be szeretném v o n n i az összehasonlító kuta dig az, h o g y a török népzenei stílusoknak m i a viszonya a m a g y a r tásba.) Ezen az óriási területen élő török n é p e k zenéjének a felde népzene egyes rétegeihez. rítésében m á r eddig is k o m o l y sikereket értek el m a g y a r k u t a t ó k. Felmerülhet persze, h o g y m i é r t kell személyesen gyűjteni, m i é r t A felső, északi részen V i k á r László és Bereczki Gábor jelentős csun e m elegendő a népzenei k ö n y v e k t a n u l m á n y o z á s a. M i n d j á r t az vas, tatár és baskír anyagot gyűjtött, és a cseremisz-csuvas határon első ok az, h o g y csak i g e n kevés török n é p zenéjéről léteznek átfo a m a g y a r p e n t a t o n kvintváltó stílushoz igen hasonló zenei stílust gó monográfiák, az pedig igencsak esetleges, h o g y a meglévő nép fedezett fel. Délebbre az anatóliai népzene összehasonlító i g é n y ű d a l k i a d v á n y o k b a m i l y e n d a l l a m o k kerül feltárását B a r t ó k Béla 1936-os törökorszá n e k b e. Ezekből a p u b l i k á c i ó k b ó l legtöbb gi gyűjtése i n d í t o t t a el, ehhez csatlakoztak ször n e m k a p u n k választ arra, h o g y a d a l o k azután t ő l anatóliai, m a j d m á s török m e n n y i r e ismertek, m i l y e n vidékeken, mi n é p e k között folytatott g y ű j t é s e i m. lyen variánsokban énekelik őket, h o g y vá Ezúttal V i k á r László és Bereczki Gábor rosi tanult e m b e r t ő l vagy e g y kicsike falu V o l g a - K á m a vidéki, v a l a m i n t B a r t ó k Bé szélén éldegélő öreg n é n i k é t ő l gyűjtöttékla és a m a g a m törökországi gyűjtéseit n e m e őket, s m é g sok m á s kérdésre s e m. És fő részletezem, m e r t ezekről számos k ö n y v leg: nincs m ó d, h o g y alaposabban utána szól. Ehelyett a k a z a k o k között végzett öszj á r j u n k azoknak a d a l l a m t í p u s o k n a k és ze szehasonlító k u t a t á s o m r ó l számolok be. nei rétegeknek, m e l y e k felkeltették az ér A kazakokkal egyrészt Közép-Ázsia felé deklődésünket. m o z d u l t el a kutatás, másrészt a viszony Az s e m ritka, h o g y a helyi g y ű j t ő k a bo lag felderített V o l g a - K á m a v i d é k és A n a t ó n y o l u l t a b b, szerintük fejlettebb dallamo lia közötti területeken élő kazakok népze kat részesítenék előnyben. Törökországban, n é j é n e k vizsgálatával e g y n a g y l é p t é k ű areazerbajdzsánban, Kazakisztánban, Kirgiális összehasonlító munka* is erősebb alapo Gyújtók a kazak steppén: zisztánban v a g y éppen a K a u k á z u s b a n ko kat nyer. A kazakok m a g y a r szempontból Sipos János, Amandik és Somfai Dávid m o l y p r o b l é m á t jelentett, h o g y helybéli kí k ü l ö n is figyelemre m é l t ó a k a k u n o k mi sérőim n é h a szinte el akartak tiltani az egyszerűbb dalok gyűjté att, a k i k a kazakhoz hasonló kipcsakos török nyelvet beszéltek. A sétől. Ezeket szégyellték, i n k á b b a n a g y o b b formákat, a z o k n a k is k u n o k e g y része a m o n g o l o k elől m e n e k ü l v e b e n Magyar lehetőleg a hivatásos előadóművészek által énekelt változatait sze országra telepedett be, m í g az o t t m a r a d t a k k ö z ü k sokan, török és rették v o l n a m e g h a l l g a t t a t n i v e l ü n k. E m l é k s z e m, m e n n y i r e nyug m o n g o l e t n i k u m o k k a l keveredve részt vettek a kazak nép etnoge talankodott délnyugat-kazakisztáni g y ű j t ő u t u n k során is kazak kí nezisében. A k u t a t á s o k alapján valószínű, h o g y a Magyarország sérőnk, h o g y ilyen egyszerű dalokat veszünk fel, méghozzá kép ra betelepültek a X V I I. század elején m é g tartották szokásaikat és zetlen parasztemberek vagy n e adj Isten n o m á d o k előadásában. nyelvüket, b á r e k k o r r a m á r e l m a g y a r o s o d á s u k f o l y a m a t a is erő M i t fognak szólni ezekhez a primitív" dalocskákhoz a távoli or sen előrehaladt. szágokban! A z A n g o l Királyi A k a d é m i a S t e i n - A r n o l d ösztöndíjával külön A személyes gyűjtést i n d o k o l j a az is, h o g y a népzenei k ö n y v e k egy-egy dallamtípusból többnyire csak egyetlen d a l l a m o t közöl nek, m á r p e d i g a variánsok ismerete n é l k ü l lehetetlen a k o m o l y ze nei elemzés. A gyűjtés m á s segítséget is a d a d a l l a m o k rendszerezé séhez. Nemegyszer fordul ugyanis elő, h o g y egy helyszínen többen é n e k e l n e k e g y m á s u t á n. I l y e n k o r az elhangzott d a l o k olyan dalla m o k a t h í v h a t n a k elő az énekesek emlékezetéből, m e l y e k első hal lásra u g y a n egészen különbözőek, mégis sok szálon k a p c s o l ó d n a k az előzőekhez. Ez pedig n a g y m é r t é k b e n hozzásegíthet ahhoz, hogy a d a l l a m o k n a k olyan kapcsolatait is feltárhassuk, m e l y e k az illető éneklő közösség sajátos k u l t ú r á j á b a n összetartoznak. Így a rende zés az íróasztal melletti teóriagyártás helyett a zenei anyag tényle ges összefüggéseit k i m u t a t ó cselekvéssé nemesedhet. M i n t k o r á b b a n említettük, a k a z a k gyűjtések e g y nagyszabá sú terv részeként valósultak m e g. T u d j u k, h o g y a h a t a l m a s török nyelvi t ö m b n y u g a t i részén élnek a csuvasok, tatárok, baskírok, kazakok, t ü r k m é n e k, azerik és az anatóliai törökök, h a északról dél felé soroljuk a jelentősebb népeket. (Ebben a sávban, sőt m é g n y u g a t a b b r a is élnek további török népek, pl. az anatóliai törökök- 38 böző kazak közösségekben több k u t a t ó u t a t is sikerült megvalósí tani. A kutatás első lépéseként n y a r á n az akkori kazak fővá rosba, A l m a A t a - b a ú j r a használt kazak nevén A l m a t i b a utaz t a m, h o g y részt vegyek a kazakok Petőfije, Abaj Kunanbajev tisz teletére rendezett emlékülésen. Itt m e g b o l d o g u l t b a r á t o m, az ak kori kazak nagykövet, T o r m a József turkológus segítségével e g y kisebb gyűjtésre k e r í t h e t t e m sort, és n é h á n y alapvető kazak zenei könyvet is beszereztem b e n m á r e g y jelentős gyűjtést végez t ü n k Somfai Kara D á v i d d a l Kazakisztán d é l n y u g a t i részén, M a n gislakban. Itt a T ü r k m e n i s z t á n b a költözött, m a j d az utóbbi évtize dekben o n n a n visszatelepülő délnyugat-kazakisztáni kazakok nép zenéjéről k a p t u n k képet. U g y a n e b b e n az évben feleségem, Csá ki Éva a m o n g o l főváros, U l a n Bator közelében fekvő N a l a j h fal vában g y ű j t ö t t az ott élő k a z a k o k között, és felhasználtam S o m * Az areális nyelvészethez hasonlóan, amely a nyelveket és nyelvjárásokat oly módon osztályozza, hogy egybeveti az egyes nyelvközösségek területi elhe lyezkedését és történelmét, s megmutatja, hogyan jelentkeznek közös kiejtési, nyelvtani és szókincsbeli sajátosságok a kérdéses területen, függetlenül attól, hogy rokon vagy nem rokon nyelvekről van szó. folkmagaziu

2 fai Kara D á v i d n a k a M o n g ó l i a Bajan-Ölgij t a r t o m á n y á b a n élő k a z a k o k közötti g y ű j t é sét. Ezen az a n y a g o n kívül átnéztem m i n t egy ezer p u b l i k á l t kazak d a l l a m o t is, és ez az összesen d a l l a m m á r j ó esélyt adott arra, h o g y következtetéseket v o n j a k le a két terület zenéjének jellegzetességeiről. A következőkben tehát a k a z a k o k két, egymástól m i n t e g y kilométerre élő népcsoportjának népzenéjéről m u t a t o k öszszefoglaló képet. Az anyag rendezett bemu tatásán kívül m e g p r ó b á l k o z t a m a n é p z e n é k összevetésével is, sőt lehetőség szerint a vizs gált területen élő más török népek, illetve a magyarság zenei stílusaihoz való kapcsola tokra is igyekszem r á m u t a t n i. M i e l ő t t a zenei elemzésekre sort keríte nénk, t e k i n t s ü k át dióhéjban a kazakok történelmét. Kazakisztán m a i területén a Kr.e. IX-VII. században szarmata törzsek laktak, m a j d a VII-IV. században kelet-iráni törzsek. A h u n o k első hullá m a Kr.e b e n érte el Kazakisztán területét, a m á s o d i k h u l l á m pedig a Kr. u t á n i az első században. A h u n o k u r a l m a m a j d n e m h á r o m évszázadon át tartott, m a j d a terület t ő l egy m á s i k n o m á d b i r o d a l o m, a T ö r ö k Kaganátus része lett. M á r a török tör zsek is hoztak m a g u k k a l m o n g o l elemeket, m e l y e k azután tovább erősödtek a k a r a k i t a j, m a j d a m o n g o l invázióval. A XIII. századra az alapvető e l e m e k : irániak, t ö r ö k ö k és m o n g o l o k m á r jelen vol tak, h o g y b e l ő l ü k kialakulhasson egy új n é p : a kazak. A kazak szó a török nyelvekben először a XIV. századból d o k u m e n t á l h a t ó, független, csavargó" é r t e l e m b e n. Később e g y politi kai egység, m a j d egy e t n i k u m megnevezése lett, m é g p e d i g az Üz bég törzsszövetség azon csoportjaira alkalmazták, m e l y e k kiválva a szövetségből, Turkesztán északkeleti steppéire vándoroltak. Mangislaki gyűjtési helyeink térképe Térkép a két kazak területről A kazak nép és nyelv kialakulása végül is a X V - X V I. században m e n t végbe, jelentős s z á m ú további török és m o n g o l törzs össze olvadásával. Ekkoriban alakult ki a h á r o m törzsszövetség, az Ulu Zsüz Nagy H o r d a " Kelet- és Dél-Kazakisztánban, az Orta Zsüz Középső H o r d a " Közép-Kazakisztánban és a Kisi Zsüz Kis Hor da" Nyugat-Kazakisztánban. A k a l m ü k ö k k e l való k ü z d e l e m a X V I I. században arra késztet te a h á r o m kazak törzsszövetséget, h o g y Oroszországhoz közeled j e n e k, s elfogadják az orosz fennhatóságot. A z oroszoknak Kazakisztán fontos volt, hiszen Közép-Ázsia k a p u j a k é n t i n n e n nyílt út a további hódításokhoz. A z oroszok azután erőteljes oroszosítási és ortodox keresztény hitre térítés közepette egyre erőteljeseb b e n u r a l m u k alá h a j t o t t á k a kazakokat. T ö b b lázadás tört ki a cári Oroszország m a j d a Szovjetunió ellen, de a kezdetleges fegyverek kel k ü z d ő és sokszor megosztott k a z a k o k n a k n e m volt esélyük a gyarmatosító túlerővel szemben. A hivatalos nyelv az orosz lett, az iszlám vallást üldözték, a dzsámikat bezár ták. A kazak csak u t á n vált hivatalos nyelvvé. E n n e k a következménye, h o g y a k a z a k o k m i n t e g y fele m á r n e m beszéli tisz tán ősei nyelvét. A z 1989-es népszámlálás adatai szerint Kazakisztán területén 18 m i l l i ó e m b e r élt, ebből 8,3 m i l l i ó kazak, 6,4 m i l l i ó orosz, 1 m i l l i ó u k r á n, v a l a m i n t 2,3 m i l l i ó n é m e t, fehérorosz, koreai, lengyel, moldáviai, zsi dó, tatár, üzbég, ujgur, azeri, csuvas és bas kír. A kazakok tehát kisebbségbe k e r ü l t e k saját h a z á j u k b a n. E n n e k e g y i k fő kiváltó oka az volt, h o g y a kolhozosítás során el vándorolt vagy m e g h a l t milliós k a z a k tö m e g helyére m á s népek, elsősorban oroszok települtek be. Jelentős kazak kisebbség található K í n a Hszincsiang t a r t o m á n y á n a k északi terüle tein (több m i n t e g y m i l l i ó ), az Orosz Fö deráción belül és Üzbegisztánban. Kisebb számban élnek k a z a k o k N y u g a t - M o n g ó lia Bajan-Ölgij m e g y é j é b e n ( ) és T ü r k m e n i s z t á n b a n ( ). Beszámolók szólnak a k a z a k o k gyors eloroszosodásáról, vagyis a k a z a k nyelv és k u l t ú r a visszaszorulása az önálló Kazakisztán kialakulásától függetlenül m é g n e m ért folkmagarin 39

3 véget. Ezért is t ű n t célszerűnek kisebbség b e n élő k a z a k o k zenéjét vizsgálni, hiszen a kisebbségi lét rendszerint erősíti az identi tás megőrzésére v o n a t k o z ó törekvéseket. Gyűjtőút a dél-nyugat kazakisztáni Mangislakban A török nyelvek o g u z csoportjába tarto zó anatóliai török nyelvet a Törökország b a n eltöltött hat év alatt m e g t a n u l t a m, á m a kazakot csak k ö n y v e k b ő l i s m e r t e m, ezért egyrészt a nyelvet kiválóan beszélő Somfai K a r a D á v i d o t k é r t e m kísérőmnek, másrészt m a g a m is n e k i f o g t a m a kazak-tanulásnak. A h a t é k o n y gyűjtéshez u g y a n i s legalább a beszélgetések lényegét é r t e n ü n k kell, hogy adott esetben a megfelelő i r á n y b a kormá n y o z h a s s u k a kutatás m e n e t é t. A z p e d i g m a g á t ó l értetődik, hogy a zenei felvételek lejegyzésénél és feldolgozásánál hallatlan előny, sőt, szinte m e g k e r ü l h e t e t l e n a m i n é l j o b b n y e l v t u d á s. A terület, ahová őszén m e n t ü n k, Kazakisztán délnyuga ti részén, T ü r k m e n i s z t á n t ó l északra, a Kaszpi-tó és az Aral-tó kö zött fekszik. A m a g á t k u n származásúnak valló m a g y a r turkológus, M á n d o k y K o n g u r István hívta fel figyelmünket arra, h o g y Kazakisztánon belül éppen itt, M a n g i s l a k területén őrződött m e g leg j o b b a n a h a g y o m á n y o s n o m á d műveltség. A terület n e v é n e k l e g g y a k r a b b a n említett e t i m o l ó g i á j a szerint a név eredete a török ming kislak ezer téli szállás", m á s o k a nevet a török mang-ból négyéves bárány" származtatják. Ezek alapján feltehető, h o g y M a n g i s l a k jelentése bárányok téli szállása". Ezt a másfél M a g y a r o r s z á g n y i földet jelenleg a k a z a k Kisi Zsüz legna g y o b b törzse, az adajok népesítik be. Kezdetben oguz törzsek l a k t á k a félszigetet. A t ü r k m é n hagyo m á n y o k szerint a XIV. század közepén M a n g i s l a k az A r a n y H o r d a része volt. A m o n g o l o k u t á n a K a r a k u m sivatag és M a n g i s l a k szá zadokon át a t ü r k m é n e k központi területe lett. A X V I. században a steppe fokozatos elsivatagosodása és a m a n g i t (nogaj) t á m a d á s mi att a t ü r k m é n e k egy része e l h a g y t a M a n g i s l a k o t. Később, a X V I I. században a k a l m ü k n y o m á s befejezte a megkezdett folyamatot: a m é g ott m a r a d t t ü r k m é n törzsek egy része önkéntesen e l m o z d u l t v a g y a m o n g o l o k deportálták őket. Volt olyan törzs, m e l y a Vol g a - m e d e n c e felé vonult, m a j d o n n a n tovább a Kaukázus felé, má sok H v á r e z m i r á n y á b a m e n e k ü l t e k. U g y a n a k k o r a t ü r k m é n csavdur törzs egy része a m a i n a p i g ott m a r a d t a Kaszpi-tenger partján, e x p e d í c i ó n k során sikerült is t ő l ü k g y ű j t e n i. A XVIII. század közepén a területen a t ü r k m é n e k e t a k a z a k o k váltották fel, m é g p e d i g a Kis H o r d a Bajuli szövetségének adaj tör zse. A z a d a j o k számára M a n g i s l a k főként téli szállásként szolgált, n y á r i legelőik i n n e n m i n t e g y ezer kilométerre északra terültek el b e n az oroszok egy erődöt hoztak létre M a n g i s l a k b a n, m e l y a Hívai Kaganátus elleni orosz t á m a d á s o k a t készítette elő. Egyi k ü k sem bírt azonban a másikkal, és m i n d a két fél m e g p r ó b á l t a a m a g a oldalán felhasználni a kazakokat. A z Orosz B i r o d a l o m n a k csak u t á n sikerült M a n g i s l a k végleges bekebelezése. M i u t á n b e n T ü r k m é n i á t is legyőzték, M a n g i s l a k területét beolvasz tották az ú j o n n a n alakított Trans-Kaszpi régióba. A z 1917-es ese m é n y e k u t á n M a n g i s l a k o t elválasztották a t ü r k m é n e k t ő l, és Kazakisztánhoz csatolták óta Kazakisztánon belül v a n egy k ü l ö n M a n g i s l a k m e g y e. A m e g y e székhelye Sevcsenko, lakossága az 1978-as népszámlálás szerint , ebből Sevcsenko-ban lakott az e m b e r e k c s a k n e m 40 Eltemetett város a steppe és a sivatag átmeneténél fele ( ). M a n g i s l a k jelenlegi gazdasági és stratégiai fontos ságát az itt található ásványkincsek, főleg az olaj, a földgáz és az u r á n i u m adja szeptember 13-án, ottani idő szerint este fél 10-kor ért földet a r e p ü l ő g é p ü n k A t i r a u, orosz nevén Gurjev városában. Elő zetes megbeszélés szerint fogadott M a k s z i m úr, aki m i n d j á r t el is vitt vacsorázni egy barátjához. Kezdtem m a g a m a t Törökországban érezni, a m i k o r a földre tálalt vacsorát törökülésben k ö r b e ü l t ü k, s m i n d e n k i kézzel szedett m a g á n a k a közös tányérból. A kézzel evés persze a városokban m á r csak a tisztelt vendég húsétellel való foga dásánál m a r a d t m e g, n o h a a falvakban m é g általános. A vacsora elköltése u t á n kocsiba szálltunk, s m i n t e g y négyszáz kilométert u t a z t u n k délkeleti i r á n y b a n, Kulsariba. Ezen a telepü lésen éjszakáztunk, m a j d a következő n a p o n újabb k i l o m é t e r t h a l a d t u n k dél felé. Délelőtt é r k e z ü n k m e g M a n g i s l a k központjába, A k t a u b a. Ez a város, m e l y Kazakisztánban szépnek számít, valójában négy-öt emeletes házak hatalmas lakótelepe, vagyis olyan, m i n t sok újab b a n épült volt szovjetunióbeli város. A megszokott lakótelepi ké pet színezi, h o g y h a j n a l b a n átvonul a városon egy-egy m é n e s, és többször ütközhet az e m b e r j u r t á k b a is, bár ezeket m á r csak a ha lotti tor m e g t a r t á s á h o z állítják fel. Egyéni, kellemes hátteret ad a városnak a Kaszpi-tó festői partja. M i n d e n e k e l ő t t helyi kísérőt kellett találnunk, ezért először a polgármesteri hivatalba m e n t ü n k, m a j d o n n a n a helyi Kulturá lis Központba. A z i n t é z m é n y vezetője, N u r n i y a z úr előkerített két eposzénekest, név szerint Izbasar és A m a n d i k nevű urakat, s a g o n d j a i k r a bízott m i n k e t. A m a n d i k rögtön felajánlotta, h o g y elénekli a területen szerinte m e g t a l á l h a t ó m i n t e g y húsz népdalt, n e m kell feleslegesen u t a z g a t n u n k. M i azonban érthetetlen ma kacssággal r a g a s z k o d t u n k a helyszíni gyűjtéshez. A továbbiakban A k t a u lett a székhelyünk, i n n e n m e n t ü n k ex p e d í c i ó k r a a környékbeli kisebb településekre és a n o m á d o k jur ta táboraiba. N o h a előzetesen jól r á n k ijesztettek, h o g y Kazakiszt á n b a n igen n a g y a bűnözés, sok a kábítószeres, és ö r ü l h e t ü n k, h a épp bőrrel megússzuk, a kis falvakban m i m i n d e b b ő l s e m m i t sem éreztünk. H e l y b é l i kísérőnk, A m a n d i k Kömekov úr, kazakul K ö m e k u l i, v a l a m i n t családja térítés fejében biztosította a szállást, étkezést és a szállítást. A m a n d i k szállított m i n k e t saját autóján, és hathatós se gítséget n y ú j t o t t az e m b e r e k énekre bírásánál is. Ez utóbbi egyál- folkmagaziu

4 Jurta Mangis/akban talán n e m volt k ö n n y ű feladat. Kazak nőktől éneket g y ű j t e n i pe dig kifejezetten e m b e r t próbáló m u n k a. U g y a n a k k o r talán szíve sebben énekelnek i d e g e n e k n e k, m i n t h e l y b e l i e k n e k, hiszen az ide gen elmegy, ráadásul n e m is v o n a t k o z n a k rá a helyi szokások, elvá rások. Ezért a következő módszert alakítottuk ki. Az első napok ban e l m a g y a r á z t u k kísérőnknek, h o g y egyszerű e m b e r e k egyszerű d a l l a m a i r a v a g y u n k kíváncsiak, n e m pedig professzionális előadók m ű s o r á r a. A falvakba beérkezve ő ismertette j ö v e t e l ü n k célját a helybelieknek, a k i k azután olyan idősebb férfiakhoz és n ő k h ö z irá nyítottak, akik m é g t u d t a k régebbi dallamokat. A potenciális adat közlőt pedig m á r a falubeliek világosították fel j ö v e t e l ü n k céljáról, és g y a k r a n kapacitálták is, h o g y énekeljen. H a n ő volt az áldozat", akkor az első d a l l a m u t á n kazak kísérőink k i m e n t e k, és m i, magya rok folytattuk a gyűjtést, általában jó e r e d m é n n y e l. basztar). A l a k o d a l o m során h a n g z a n a k fel a speciális, l a k o d a l o m h o z kötött d a l o k is, pl. a leánybúcsúztatón kívül az arc m e g mutatása" (betasar), m e l y e t a k k o r énekel nek, a m i k o r a m e n y a s s z o n y e l i n d u l a vő l e g é n y j u r t á j á h o z, illetve m a m á r i n k á b b a házához. E d a l l a m o k szövegei tanácsokat a d n a k a menyasszonynak, m i k é n t is illik vi selkednie az új helyén, a férje családjánál. Jellegzetes l a k o d a l m i dal a zsar-zsar is, m e l y e t a l a k o d a l m i m u l a t s á g b a n férfiak és n ő k csoportja énekel e g y m á s n a k felel getve. Ezek szövege igen változatos, a gra tulációtól a különféle tréfákig. A zsar-zsar d a l l a m o k jellegzetes k o l o m e j k a - r i t m u s a k k k J l k k J J - a m a g y a r nép zenében is fontos helyet foglal el. Szövegük 11+2, p o n t o s a b b a n szótagos, a két utolsó szótag, a zsar-zsar ( kedves"), in n e n is k a p t a a d a l l a m az elnevezését. A ceremoniális dalok között v a n n a k o l y a n o k is, m e l y e k a mun kaév k i e m e l k e d ő eseményeihez k ö t ő d n e k, fohászok a természet erőihez, pl. esőimák, hálaadás a sikeres m u n k a m i a t t stb. A kazak o k legjelesebb ü n n e p e i a holdújév (nawriz), a böjt v é g é n e k ü n n e p e (oraza), a szündet, m e l y e n a kisfiúkat m e t é l i k körül, az áldo zati ü n n e p (kurban ajt), v a l a m i n t a csilde-hana, m e l y e t a kisgyerek n e g y v e n n a p o s k o r á b a n ü l n e k m e g. Ekkor nézhetik m e g először az i d e g e n e k a gyereket. Felhangozhat az é n e k m u n k a közben, v a g y m é g i n k á b b a mun k a szüneteiben is. A fő m u n k á k az állattenyésztéshez, pásztor k o d á s h o z kapcsolódnak, e n n e k megfelelően v a n n a k csikósdalok (zsilkisi eni) és pásztordalok (kojsi eni). A h á z i m u n k a és a tejter m é k e k feldolgozása a n ő k feladata, a k i k énekelnek, m i a l a t t fejik az állatokat, előállítják a tejtermékeket, szőnek, fonnak, szőnyeget készítenek vagy darálnak. A j u r t a felállítása és lebontása is női fel adat, m e l y e t nemegyszer d a l o k kísérnek. Ú g y tűnik, h o g y ezen a v i d é k e n a h a g y o m á n y o s népzene erősen visszaszorulóban van, és a h a g y o m á n y o s a b b d a l l a m o k a t m á r csak A török n é p e k többségéhez hasonlóan a kazakok m u z u l m á n o k. az idősebbek énekelik. A d a l l a m o k kihalásától azonban m é g s e m A vallási d a l o k közül elsősorban a r a m a d a m i böjt alatt énekelt zsakell félni, hiszen épp ezek az idős férfiak és n ő k felügyelik a kis rapazan d a l l a m o k a t és a d o m á n y k ö s z ö n ő i m á k a t g y ű j t ö t t ü n k. A gyermekeket, és közben m i n t sokszor megfigyeltük saját régi terme stílusról később részletesebben f o g u n k beszélni. d a l l a m a i k a t d ú d o l g a t j á k nekik. A z a l k a l o m h o z n e m kötött d a l o k közé tartoznak a lírai d a l o k B e j á r t u k a terület falvait, e l j u t o t t u n k a régi k a r a v á n u t a k Üstirt(kara eni), m e l y e k d a l l a m u k b a n és szövegükben rendszerint össze jához, és m e g l á t o g a t t u k Fort Sevcsenkót is. A gyűjtés vége felé tettebbek az epikus daloknál. A h u m o r o s és szatirikus dalok, pl. egyre i n k á b b a m á r felvett d a l l a m o k k e r ü l t e k elő, így, h a n e m is az ajtisz ( párbeszéd") egyszerű f o r m á j ú a k és kötött r i t m u s ú a k. Ez teljes, de remélhetően reprezentatív gyűjtéssel t é r h e t t ü n k haza. A u t ó b b i a k a t férfiak és n ő k csoportjai egymással feleselve, válaszol húsz faluban felvett m i n t e g y kétszáz dalt huszonegy férfi és húsz gatva adják elő, m i k ö z b e n i g y e k e z n e k e g y m á s t lefőzni ravaszság n ő énekelte szalagra. b a n, ötletességben. A m ű f a j o k sem zeneileg, sem szövegüket tekintve n e m v á l n a k Dél-nyugat-kazak népzene élesen szét, különböző m ű f a j o k b a n találkozunk hasonló zenei vagy A z alapvető zenei m ű f a j o k természetesen több olyan n é p n é l ha szöveges m o t í v u m o k k a l, sorokkal, sőt n a g y o b b zenei egységekkel sonlóak, ahol m é g m a is él a n o m á d k u l t ú r a vagy a n n a k legalább az is. Példaképpen e m l í t h e t e m, h o g y m i k é n t m á s n é p e k n é l sem e m l é k e. Z e n e kíséri az élet sok mozzanatát. A g y e r m e k e k e t bölcső r i t k a a sirató és a menyasszony-búcsúztató d a l l a m a i megegyez dal (beszik zsiri) altatja el, a házasulandó l á n y n a k menyasszonysiranek, nemegyszer u g y a n i l y e n jellegű bölcsődalokkal is találkozunk, tóval (szinszu) m o n d a n a k búcsút, a halottól pedig siratóval (zsoksőt a siratók a l a p m o t í v u m a i egyes lírai dalokból is kielemezhetők. tau vagy körisz) b ú c s ú z n a k el. M e g v a n n a k természetesen a gye M i n d e r r e később, a d a l l a m o k ismertetésénél m u t a t o k m a j d pél r e k e k n e k is a saját egyszerű dalaik. M i n t oly sok népnél, többek dákat. között az irakiaknál, anatóliai törököknél, azeriknél vagy é p p e n a Kifejezetten hangszeres darabokat (küj) n e m sokat g y ű j t ö t t ü n k, m a g y a r o k n á l, a k a z a k siratók, altatók és g y e r m e k d a l o k szerkezete de a férfiak az é n e k ü k e t a sok házban m e g t a l á l h a t ó kéthúros lant és d a l l a m m o z g á s a i is többnyire egyszerűek. tal, a dombrával kísérik, g y a k r a n n a g y szakértelemmel kezelve ezt a A l a k o d a l o m itt is k ü l ö n ö s e n gazdag a l k a l o m az éneklésre. A z pengetős hangszert. A d o m b r a kíséret alapvetően a d a l l a m o t játszepikus történetek előadására használatos terme d a l l a m o k h o z ha sza, de mivel m i n d k é t h ú r t egyidejűleg pengetik, változatos kettős sonló gyors recitálással adják elő a l a k o d a l o m n y i t ó dalokat (toj h a n g z a t o k is megszólalnak. Régebben volt kobiz nevű vonós hang- folkmagarin 41

5 szerük is, ezt m a n a p s á g m á r n e m használ j á k. A valóban népi használatban lévő ka zak hangszertár kicsi, mindössze a domb ra (kéthúros l a n t ), kobiz (lószőrhúros h e g e d ű ), sibizgi (furulya) és a san kobiz (do r o m b ) tartozik bele. A d o m b r á n a k két b é l h ú r j a van, m e l y e k rendszerint kvartra, r i t k á b b a n kvintre v a n n a k hangolva. Skáláját b u n d o k rögzítik. A hangszer az orosz balalajka előfutára lehetett. N y u g a t - k a z a k for m á j a d o m b o r ú, és 14 b u n d j a van, m í g a keleti m o d e l l t háromszög v a g y ásóalakú test és n y o l c b u n d jellemzi. A d o m b r á n pengetővel játszanak, a két h ú r t m i n d i g együtt pengetve. A hangszer skálája területenként változik Kazakisztánban, de az alap egy másfél oktávot átfogó m i x o l i d hangsor. Ezt az alapot a következő k r o m a t i k u s h a n g o k bővíthetik: kis terc, kis szext, s végül a kis szekund. Egyes d a r a b o k b a n a n a g y t e r c és a kisterc b u n d j a i t köztes helyzetbe tol ják, így semleges terc szólal m e g. A fenti ábrán láthatók a legfon tosabb skálák, m e l y e k e t a b u n d o k o n t ú l n y ú l ó j á t é k m é g valame lyest kibővíthet. A kobiz a kirgiz kiakhoz hasonló hegedűféle. Teste és n y a k a egyetlen fából készül, és a hangszer egy h a t a l m a s m e r í t ő k a n a l a t formáz. A m e r í t ő k a n á l üregére tevebőrt feszítenek ki, m e l y e t csak a hangszer alsó részén rögzítenek. A tevebőrön egy m a g a s láb (híd) áll, ezen h a l a d keresztül a n y a k felé a két lószőrből font húr, me lyeket a d o m b r á h o z hasonlóan kvartra vagy kvintre h a n g o l n a k. Já ték közben a játékos az ujjaival rövidíti m e g a h ú r hosszát, anélkül azonban, h o g y a h ú r t o d a n y o m n á a hangszer n y a k á h o z. A kobiz szólóhangszer, emellett az é n e k kísérésére is használják. H a n g s o r a lényegében m e g e g y e z i k a dombráéval. A szibizgi a pásztorok furulyája. N é g y vagy öt l y u k a van, s egy steppei ernyős virágzatú n ö v é n y szárából készül. Szerkezetében, skálájában és h a n g t e r j e d e l m é b e n hasonlít a kirgiz csórra. A sang kobizt vagyis a d o r o m b o t főleg a g y e r m e k e k p e n g e t i k a kazakoknál. A k a t o n a i zenekarokban régebben volt egy oboaféleség (szurnai), n a g y basszuskürt (karnai) és kettős dob (daulpaz). A nyugati és a keleti kazak dombra hangsora fel. A z a k i n o k strófikus f o r m á j ú dalokat is énekelnek, pl. lírai vagy történelmi t é m á k b a n. A k a z a k epikus elbeszélés alapja egy folytonos d e k l a m á c i ó, m e l y hét- (4 3), n y o l c - (3 2 3), illetve r i t k á b b a n tizenegy szóta gos (3 4 4), kis a m b i t u s ú, egyszerű, de igen variatív motívumok ból áll. A z előadás e g y m a g a s regiszterben előadott bevezető zenei felkiáltással kezdődik, m a j d a szöveg recitált előadása következik, fokozatosan egyre alacsonyabb hangfekvésekben. Ez az ereszkedés m i n t rövidesen látni fogjuk n e m egyenletes, és rendszerint sok lépcsőben valósul m e g. A z előadás egységei lassabb t e m p ó b a n elő adott záró refrénekkel végződnek. Ez a forma használatos az epikus d a l o k előadásakor, v a l a m i n t a terme vagy zseldirme d a l o k b a n is. Ez utóbbi elnevezés a ló galopp j á r a utal, valószínűleg az előadás élő, gyors m ó d j a miatt. Itt a gyors recitálás meglehetősen szabályos r i t m u s b a n történik, á m a d o m b r a egyenletes n y o l c a d a i fölött a d a l l a m r i t m u s a hol triolákba csopor tosulva m é g több szótag eléneklésére ad alkalmat, hol pedig kissé előrefut, m a j d lelassít, így sajátos d r á m a i feszültség keletkezik, a m i a figyelmet j o b b a n felkelti, s fenn is tartja. A terme szövegek általában oktató jellegűek. G y a k r a n kezdőd n e k a dalos helyzetének bemutatásával, ez a rész sokszor n e m men tes egy kis öndicsérettől s e m. A központi t é m á k főként a régi szo kások és az iszlám vallás dicsérete, az öregedés állapotának bemu tatása, a helytelen cselekedetek és viselkedésformák felsorolása, to v á b b á a helyes viselkedésre vonatkozó tanácsok. A l a k o d a l m i betasar d a l l a m o k is ide tartoznak, n e m c s a k zenei formájuk, h a n e m oktató jellegű szövegeik m i a t t is, ezek ugyanis az ú j d o n s ü l t meny asszonyt tanítják a helyes viselkedésre az új h e l y e n. A hosszú bevezető u t á n r á t é r ü n k a kazak d a l o k rendszerezett is mertetésére. A m a n g i s l a k i d a l l a m o k a t a következő zenei csopor tokra osztottam: 1. terme dallamok; 2. kis a m b i t u s ú dalok köz t ü k siratók és pszalmodizáló dallamok; 3. n a g y o b b a m b i t u s ú me l o d i k u s " d a l l a m o k ; egyéb d a l l a m o k. Ezek a csoportok többnyire zeneileg is többé-kevésbé összetar tozó dallamokat, dallamosztályokat tartalmaznak, kivéve termé szetesen az egyéb" d a l l a m o k csoportját. A d a l l a m o k hasonlósá g á n a k megállapításánál első soruk formáját, dallammozgását, va l a m i n t a d a l o k a m b i t u s á t és sorzáró h a n g j a i t v e t t e m figyelembe. A z egyes dallamosztályokon belül a k ü l ö n b ö z ő hangsorú, és eltérő z á r ó h a n g ú d a l l a m o k a t e g y ü t t e l e m z e m, e n n e k okára később bő ven t a l á l u n k m a j d magyarázatot. Elsőként i s m e r k e d j ü n k m e g az ú n. terme d a l l a m o k k a l. A kazak epika és a terme" dallamok A z akin-ok olyan hivatásos énekesek, a k i k n e k tehetségük v a n a költészethez, a költői és zenei improvizáláshoz, és mesterien keze lik kéthúros pengetős hangszerüket, mellyel é n e k ü k e t kísérik, va l a m i n t hangszeres bevezetőket és közjátékokat a d n a k elő. Ezek a d a l n o k o k rendszerint n e m k o m p o n á l n a k v a d o n a t ú j d a l l a m o k a t ezt k ö z ö n s é g ü k n e m is várja el, sőt valószínűleg el sem fogadná, de zenei tehetségüknek megfelelően variálják, színesítik a régieket. Például ú j a b b a n egyes énekesek között az a divat, h o g y csokorba k ö t i k a régebben k ü l ö n - k ü l ö n, igen hosszan énekelt d a l l a m o k a t. A kazak akinok alap műfajai a dicsőítő dal (maktau) és az ok tató dal (tolgau), m e l y e k többnyire recitatív formában h a n g z a n a k 42 folkmagaziu Kazak dombrás-énekes

6 1. példa - A legkisebb ambitusú terme dallam N o h a a terme d a l l a m o k n e m strófikusak, sokszor r e d u k á l h a t ó b e l ő l ü k egy ereszkedő strófikus d a l l a m. A z előadás f o l y a m a t a so rán jellemzően az első sor a legmagasabbak, az utolsó pedig a leg m é l y e b b e k közül való, közben pedig a különféle m a g a s s á g ú sorok szabálytalan váltakozása figyelhető m e g. Egyes terme d a l l a m o k k ü lönös figyelmet é r d e m e l n e k egyszerű, ősiesnek t ű n ő zenei m e g o l dásaik m i a t t is. U g y a n ú g y figyelemfelkeltő az a t é n y is, h o g y m í g a terület d a l l a m a i n a k többsége kisterces skálán mozog, a terme dal l a m o k jelentős h á n y a d a do-végű. A terme d a l l a m o k a t a n é p b ő l kivált, de mégis a néppel szoros kapcsolatban m a r a d t akinok (dalnokok, eposzénekesek), vagy is félhivatásos zenészek éneklik. B i z o n y á r a e n n e k is köszönhető e d a l l a m o k összetettebb szerkezete. U g y a n a k k o r hasonló sorokból é p ü l n e k fel egyes menyasszony-búcsúztató, illetve zsarapazan da lok is, a m i arra utal, h o g y a terme d a l l a m o k szoros zenei kapcso latban v a n n a k a n é p d a l o k k a l, sőt egyes vallási d a l l a m o k k a l is. A fő különbség e n é p d a l o k és a t e r m é k között az, h o g y ez u t ó b b i a k előadása során a zenei sorok az előadó i n v e n c i ó j á n a k megfelelően váltakoznak, m í g a n é p d a l o k szabályosabb, ismétlődő szerkezetek ben h a n g z a n a k el. Kérdés persze, h o g y a szabálytalan vagy a szabá lyosabb szerkezet-e a régebbi. M i n d e n e s e t r e itt egy közös zenei el gondolás különböző, r u g a l m a s a b b és szilárdabb formában történő megjelenését figyelhetjük m e g. M i k é p p e n k a p h a t u n k tisztább képet az első ránézésre ugyancsak sokfélének t ű n ő terme dallamokról, vagy m á s k é p p e n fogalmazva: m i l y e n elvek szerint csoportosíthatjuk őket? M i v e l k ü l ö n b ö z ő szó tagszámú sorok szerepelnek egy-egy terme d a l l a m b a n, szótagszám alapján n e m lehet csoportosítani őket. U g y a n í g y n e m lett volna értelme a záróhang alapján történő csoportosításnak, hiszen pl. a la-ra történő zárás sok esetben csak egy, a terme-folyamattól bizo nyos m é r t é k i g e l k ü l ö n ü l ő refrén segítségével történik. Végül ú g y tűnt, h o g y a h a n g t e r j e d e l e m lehet e g y megfelelő elv, m e l y segít az K a - p í - da ö - t e r bul z a - m a n, ey. 2. példa - Közepes ambitusú terme dallam igen összetett terme d a l l a m o k rendezésében. E n n e k megfelelően h á r o m alapvető csoport alakult ki, a 3-4 h a n g o n m o z g ó legegy szerűbb d a l l a m o k, az 5-6 h a n g o n m o z g ó d a l l a m o k és az ennél na g y o b b a m b i t u s ú d a l l a m o k csoportjai. A legkisebb a m b i t u s ú terme d a l l a m o k főleg a do h a n g o n, illet ve a n n a k k ö r n y é k é n recitálnak. Ezekben is e l ő b u k k a n h a t a re, sőt folkmagarin 43

7 44 folkmagaziu

8 Jat-kan j e r - g e j a - yf - la - di\ > Ey, - i kün-ge mm Öz de k a - r a y de - ge - ni -3- And' al-may Ö - ti - rik Cad. Bu-dan s'aw, ay - til - may, Kazak dombrás Г - si' - m î - s ı n, dey - di, bir e ge-yin I." -f J J J - köm-bey-di. á-wel-de 3u - nut kül - bey - di, bol - ma A y - d a - w u - g a tip-t'aw - mes, s m dey d', al-gan t- e-ken ü-ki-met. p E - sep - ke, ay - day, aw, ay - da, ay, ay - day, aw. 3. példa - Nagy ambitusú terme dallam 4. példa - Nagy ambitusú terme dallam négysorosra redukált formája a mi h a n g is, de soha n e m a m o t í v um g e r i n c h a n g j a k é n t. Ezeket a legegyszerűbb t e r m e d a l l a m o k a t is szokás szerint egy-két kitartott m a g a s a b b h a n g b ó l álló bevezető indítja, m e l y n e k szerepe a figye l e m felkeltése és a lelki ráhangolódás elősegítése. A z 1. p é l d á b a n e g y ilyen d a l l a m o t m u t a t u n k. J ó l megfigyelhető b e n n e a szótag számok r u g a l m a s változása, m e l y közben a r i t m u s többnyire a har m a d i k sorban világosan is megfigyelhető k k l k J sémát írja körül, attól n é h a eltávolodva. A d a l l a m o t szokás szerint egy hoszszabb k a d e n c i a zárja. Léteznek olyan t e r m é k is, m e l y e k m a g a s a b b és alacsonyabb részre s z a k a d n a k szét úgy, h o g y a két hangsáv legfeljebb e g y han g o n érintkezik. A 3. p é l d á b a n egy ilyen d a l l a m o t l á t u n k, m e l y a fokon való h u z a m o s recitálás u t á n ereszkedik le az alacso n y a b b hangsávba. A figyelmes szemlélő h a m a r észreveszi, h o g y egyes sorok ismétlődnek, és az az érzése is t á m a d h a t, h o g y vala m i l y e n szabályosabb szerkezet is l a p p a n g a látszólag szervezetlen előadás alatt. A közepes a m b i t u s ú terme d a l l a m o k a t a fenti d a l l a m o k t ó l az különbözteti meg, h o g y egyes soraik h u z a m o s a n az foko k o n m o z o g n a k. E m i a t t az előző csoport n é h á n y h a n g o n zakato ló ü t e m p á r o s jellegű megoldásai helyett most több, egymástól ka rakteresebben elváló, kiegyensúlyozott sorból építkező formákat l á t u n k. N i n c s azonban m é g szó határozott dalformáról. A rövid sorok d a l l a m v o n a l a többnyire igen esetleges, és a sorok egymás u t á n i s á g á b a n is n a g y a szerepe a véletlennek, illetve az énekes pil l a n a t n y i h a n g u l a t á n a k. A sorok fokozatosan ereszkedve követik egymást, de v a n n a k olyan terme d a l l a m o k is, m e l y e k alacsonyan kezdődnek, s o n n a n e m e l k e d n e k magasabbra, h o g y azután ismét alacsonyan zárjanak. A 2. k o t t a p é l d á b a n e g y közepes a m b i t u s ú terme d a l l a m o t lá t u n k, m e l y e n jól megfigyelhető, a m i n t egy-egy sor m a g a s a n h a lad, m a j d a terme-folyamat újra hosszasan visszatér az alacsony re giszterekbe. Játsszunk el m o s t azzal a gondolattal, h o g y m i l y e n négysoros d a l l a m f o r m á k a t r e d u k á l h a t u n k ebből a dallamsor-folyamatból. A z egyértelmű, h o g y a v é g e r e d m é n y egy ereszkedő d a l l a m l e n n e. A k ü l ö n b ö z ő lehetőségeken belül elképzelhető p é l d á u l e g y olyan négysoros szerkezet, a m i h e z hasonló d a l l a m o k előfordulnak a ma gyar népzene ereszkedő kvintváltó p e n t a t o n rétegeiben is (l. 4. pél da). Ezzel természetesen n e m azt sugalljuk, h o g y feltétlenül össze függés l e n n e az ilyenféle k a z a k terme d a l l a m és a kvintváltó ma gyar d a l l a m o k között, mégis elgondolkoztató, h o g y egy ilyen a régies h a g y o m á n y o k h o z visszanyúló regös recitálás-szerű zenei m e g o l d á s a zenei fejlődés hányféle ú t j a felé n y i t h a t teret. A következő s z á m u n k b a n a délnyugat-kazakisztáni n é p d a l o k át tekintésével és azok m a g y a r kapcsolataival folytatjuk kazak nép zenei ismertetőnket. folkmagazin Sipos János tudományos főmunkatárs M T A Zenetudományi Intézet 45