Tartalomjegyzék. Bevezetés oldal. A blues alapjai oldal. Hang módosulatok oldal. Hangközök, lefogási ujjrendek...05.

Átírás

1 1

2 Tartalomjegyzék Bevezetés oldal A blues alapjai oldal Hang módosulatok oldal Hangközök, lefogási ujjrendek oldal A TAB, kíséret a blueshoz, akkordok oldal Skálák a blueshoz oldal Fekvések, blues skála oldal Dúr skálák oldal Dúr fekvések oldal Hogyan színesítsük játékunkat dúr modifikációval? oldal Disszonancia oldal Játékunk színesítése technikákkal oldal Végszavak oldal 2

3 Bevezetés Üdvözöllek kedves olvasó! Szeretném az elején leszögezni, hogy ebből a kis könyvemből nem fogsz minden fortélyt megtanulni, csak egy alaptudást, amin elindulhatsz a blues zeneművészi pályáján. A könyv megértéséhez szükséges némi kezdő zenei alap, például ütemek ismerete, akkordok ismerete, pengetési módok ismerete. Bevallom, magam sem vagyok profi zenész, de én nagyon jól tudom, milyen nehezen lehet némely szakirodalmon eligazodni, ezért döntöttem úgy, hogy összeválogatok egy alap tudnivalót, ami könnyen, és egyszerűen segít a tanulásban. Mint már mondtam, nem vagyok profi zenész, de amit én tudok azt meg szeretném osztani veletek, ugyanis szerintem nagyon jó alapnak szolgálhat, későbbi pályafutás kialakítására. Remélem minden kedves olvasónak tetszeni fog a könyv, és aktívan tanulni is tudtok belőle! Sok sikert minden olvasómnak! Jó szórakozást! Besenyi Norbert 3

4 A blues alapjai A blues egy olyan zenestílus, amelyet megtanulni elég könnyű. Itt még is Jimi Hendrixet szeretném idézni: Blues is easy to play, but hard to feel. Ez annyit jelent, hogy a bluest könnyű játszani, érezni nehéz. És ebben nem tévedet. Skálákat és szabályokat tanulni nagyon könnyű, ezeket átültetni élesbe, egy élvezhető zenévé alakítani, úgy hogy saját magunk és mások is élvezzék, na, ez nem könnyű. Ehhez nem elég a tudás. Inspirációt kell gyűjtenünk tanulás közben. Blues zenét kell hallgatnunk, különböző előadóktól. Nagyon jó anyag lehet például a fent említett Jimi Hendrix, vagy Stevie Ray Vaughan, B.B. King, Chuck Berry, Tátrai Tibor. Folyamatosan gyakorolnunk kell mellette, és ütemeket gyakorolni. Kezdjük is el az elején. A blues legfontosabb alapjának tartom a gitárnyak jainak ismeretét azon kívül, hogy a standard (alap) olás az E-A-D-G- H/B-E. Fontos tudnivaló, hogy csak a magyar nyelvben használatos a H, mint jelölés. A külföldi nyelvekben B-nek van jelölve. Tehát ha valahol a H helyett B-t találunk, ne ijedjünk meg. Ez a szabály az akkordra is vonatkozik! Íme, a gitárnyakon helyezkedő ok: A feketével jelölt okat törzsoknak hívjuk. A piros # jellel ellátott ok a felfelé módosított törzsok. A b jellel ellátott ok a lefelé módosított törzsokat jelöli. Jól látni, hogy egy köztes, két módosított nak felel meg. Hang módosulatok Törzsok # b C cisz cesz D disz desz E - esz F fisz - G gisz gesz A aisz asz H/B - b 4

5 Megfigyelhető, hogy a lefelé módosított ok az isz képzőt kapják meg, a felfelé módosítottak pedig az esz-t. A gitárnyak jai is az úgy nevezet C dúr skálán alapszik. A skála: C,D,E,F,G,A,H,C Persze a skálát minden gal elkezdhetjük. Például A,H,C,D,E,F,G,A. Itt már A dúr skáláról beszélünk. Lényegében egyszerűen, amelyik gal kezdjük el a skálát, az lesz az úgy nevezett alap így erről a ról kapja a skála a nevét. Fontos még ismernünk a közöket, ugyan is a zenében ezek határozzák meg az akkordokat, a skálák felépítését és sok dologban szerepet játszanak. Hangközök (növekvő sorrendben) Hangtáv. Fél 1 egész 1 és fél 2 4 Bővített kvart, Szűkített kvint 5 5 és fél 6 egész 6 és fél 7 egész 8 egész Név Kis szekund Nagy szekund Kis terc Nagy terc Kvart Tritonusz Kvint Kis szext Maga az alap, viszonyítási a prím elnevezést viseli. Nagy szext Kis szeptim Nagy szeptim Oktáv A lefogási ujjrendek a skálákon Jelölések Hüvelykujj: T Mutatóujj: 1 Középsőujj: 2 Gyűrűsujj: 3 Kisujj: 4 A húrok lefogása Mikor a skálákat játsszuk, oda kell figyelni a helyes ujjrendre. Mindig a mutatóujjunkhoz kell igazodni, mivel ezzel az ujjunkkal (1) indítunk skálát. Az egy érintő (bund) távolságra lévő ot a középső ujjunkkal (2) fogjuk le. A 2 érintő távolságot a gyűrűs ujjunkkal (3), és a 3 érintő távolságot pedig a kisujjunkkal (4). Ezt a szabályt csak speciális esetekben lehet felbontani! 5

6 A Tabulátor skála (TAB) Lényege, hogy a 6 húron számokkal van megadva, hol fogjuk le az érintőket. A húrokat mindig lentről felfelé kell értelmezni, tehát a legmélyebb e1 húr a B betű alatt helyezkedik el. Felette az a húr, felette a d, és így tovább. Tehát a tabulátorunk szerint a következőket kell lefognunk: a húr 3; a húr 5; d húr 2; d húr 3; d húr 5; g húr 2; g húr 4; g húr 5. érintőknél kell lefogni a gitárnyakat. Ezt játszhatjuk oda-vissza gyakorlásképpen. Kíséret a blueshoz Ezt általában akkordokkal tehetjük meg, amik nem mások, mint hármaszatok. Két legnagyobb csoportja a dúr és a moll, amire feloszthatjuk őket. Ha füllel hallgatjuk egy akkord dúrját és mollját azt vehetjük észre, hogy a dúr mintha kicsit vidámabb lenne a moll pedig kicsit melankolikusabb. Ez valóban hallható, de ez nem határozza meg egy dal stílusát. Tehát én csupa moll nemű gitár kíséretre szólózhatok dúr skálákkal is, és ugyanezt fordítva is. Így egy kissé disszonanciát idézhetünk elő, ami a bluesban elég nagy szerepet játszik. De ezekkel majd később foglalkozunk. Az akkord Az akkord nem más, mint hármaszat. 3 vagy több egyszerre lévő megszólaltatása. Vizsgáljunk meg egy akkordot. Legyen az C moll, és dúr. C-D-E-F-G-A-H-C. Mindennek ez az alapja. Minden betű jelölés egy fokot jelent. Ha megszámoljuk, pontosan 8 darabot találunk. Ez azt jelenti, hogy 8 fokunk van. 6

7 Fokszám I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Hang C D E F G A H C Vizsgáljuk meg a C dúrt a ok felépítése alapján. Fogjuk le, és ellenőrizzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a C-E-G ok következnek egymás után az akkordban. Tehát a dúr akkord az I; III; és V. fokokat használják. Továbbá ha megvizsgáljuk a ok közötti távolságot, akkor észrevehetjük, hogy így helyezkednek el: C-E között nagyterc, E-G között kisterc. Vizsgáljuk meg a C moll-t. Itt annyi tudnivalót csípnék közbe, hogy mindig a dúr akkord VI. foka képzi a moll akkord alapját. Tehát: C-D-E-F-G-A-H-C <-A VI. foka az A. Ez esetben a moll felépítése:a-h-c-d-e-f-g Mivel a moll skála is ugyanazokat a fokokat használja, mint a dúr ezért a C moll felépítése A-C-E lesz. A távolságok pont fordítottak. A-C között kisterc, C-E között nagyterc. És most nagyon fontos dolog következik. A későbbi miért?, kérdések elkerülése végett! Ha egy dalt játszunk, bizony nem használhatunk akármilyen akkordokat. Mert nem mindegy hogy a dalban moll vagy dúr akkordokat használunk. A dalunknak nemben kell lennie. Minden fokban meg van határozva, hogy milyen nemű akkord szerepelhet. Fokszám I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Akkord neve C Dm Em F G Am H* C Alap C D E F G A H C A példa kedvéért a dalunk C dúrban van. Az akkordokat úgy vizsgáljuk sorba, ahogy a C dúr skálában vannak. (Az alap sorában láthatjuk a sort). Mint látjuk fölötte jelölve van, hogy az akkord melyik fokban milyen nemű lesz. Ez bizony az összes nemnél így van. Egyszerűbben meg lehet jegyezni ezt a verziót: 1dúr, 2moll, 2dúr, szűkített akkord (*). 7

8 Ha moll nemben játszunk Fokszám I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Akkord neve Cm D* Eb Fm Gm Ab Hb Cm Alap C D E F G A H C Ez esetben ez a legegyszerűbben megjegyzendőbb: 1moll, 2dúr (szűkített+dúr), 2moll, 2dúr. A VIII. fokot nem értelmezzük, mivel az is C csak az alapnál egy oktávval fentebb. Csupán szemléltetés képen van megjelölve. Fontos: Nem muszáj a dalban az akkord sorrendet követni! A C dúrban felépített dalt lehet eltérő akkordsorrenddel játszani. Példa: Tegyük fel, 4 akkordból építem fel a dalt. Nem muszáj így következnie az akkordoknak, ahogy a skálában: C - Dm - Em - F. Bármilyen kombinációban játszhatom őket! Nem a sorrend számít, hanem az akkord neme! Skálák a blueshoz A skála (sor) nem más, mint a ok egymást követő meghatározott sora, amelyek magasságban egymást követik. Az első skála, amellyel foglalkozunk, a pentaton skála, melynek a nevében van, hogy 5 fokkal rendelkezik (penta). A pentaton skálából alakult ki a blues skála, melyben úgymond plusz ok, blues ok is helyet kapnak. Ezeket a skálaábrázolásokat, ugyan úgy lentről felfelé kell olvasni, mint a TAB kottákat. Annyi a különbség, hogy itt nincsenek beszámozva a lefogási helyek, ugyanis itt a nem dönti el, hol kezdjük a skálát. És ennél a pontnál jutottunk el arra a részre, miért is kellett az akkordok nemeit és a velük alkotott nóta nemét figyelembe venni. Itt szükséges, hogy tudjuk a húrokon elhelyezkedő ok neveit. Ugyanis ha például C moll nemben van a dalunk, akkor a moll skálánk első fekvését a C ról kell indítanunk az E6 (legmélyebb) húron. A skálákat legtöbbször az E6 húrról indítjuk! 8

9 Fekvések A fekvések mind külön fokokat jelölnek meg, egymásba kapcsolódva cikázzák végig az egész gitárnyakat. Tehát nem úgy megy a szólózás, hogy találomra elkezdem játszani a nyakon a skálákat, mert ennek szigorú rendszere van. A blues skálának és a pentatonnak 5 fekvése van, amelyeket meg kell tanulni. Miután megtanultuk, egybe kell építeni őket, hogy biztosan menyjenek a fekvésváltások. Ezután csak játszanunk kell a skálák jaival. A skálákat nem önmagukért játsszuk, a jaikból saját dallamokat építünk fel! Tehát a szóló nem abból áll, hogy a skálákat oda vissza lejátsszuk, hanem csupán a jait használjuk fel! Ha ezt nem tudjuk, már is elbukott a szólós karrierünk! A blues skála fekvései 1.Fekvés 2.Fekvés 3.Fekvés 4.Fekvés 5.Fekvés A fekete pontok a skálákban az alapokat (root note) jelölik. Mint látható, természetesen az 1. fekvés 1. ja is egy ilyen. Például C moll nemben a fekete pont a C okat jelölik a skálában. A kék pontok a blues okat jelölik meg. Kihagyhatók a skálából, így megkapva az alap pentaton skálát, de így veszt a szóló a blues zásából. 9

10 És ha szemfülesek voltunk észrevehettünk valamit. Akinek nem sikerült annak segítek: Az első fekvés végfokai megegyeznek a második kezdő fokaival. Ha ezt végig vizsgáljuk, akkor észrevehetjük, hogy az összes fekvés kapcsolódik egymáshoz. Ha jól megvizsgáltuk ezt a jelenséget, akkor arra is figyelmesek lehetünk, hogy az első és az ötödik fekvés is kapcsolódik egymáshoz. Így egy teljes körforgásban fojtathatjuk a játékunk, amíg a nyak végére nem érünk. Dúr skálák Ezek a skálák 7 fokúak, ezekből lettek kialakítva a pentaton skálák. Ezeket a bluesban nem használjuk úgymond tiszta módjában, általában díszítőelemekként szoktuk használni a blues skálákba modifikálva. Van több fekvése a dúr skáláknak, de a bluesban elég, ha hármat használunk, ugyanis nagyon sokoldalúvá és színessé teszi a zenét. Tippként szeretném mondani, hogy a dúr skála modifikációkat akkor kezdjük el tanulni, ha már a blues skálákkal jól tudunk bánni. Másképp bele fogunk kavarodni a dolgokba. Annyit még tudni kell a dúr skálákról, hogy ugyan úgy kapcsolódnak össze, mint a blues skálák. 10

11 A Dúr fekvései 1.Fekvés Dúr (Major) 2.Fekvés - Dór (Dorian) 3.Fekvés Fríg (Phrygian) Önmagában a dúrt inkább metal, és kemény rock zenéknél alkalmazzák tisztán, vagy egyéb skálákkal díszítve. Lehet lassú rock balladákra is alkalmazni, vagy populárisabb műfajok alá. De amire a bluesban használjuk, az csak a díszítés! Önmagában túl disszonáns, és ez az élvezhetőség rovására is mehet. Fő tudnivaló, hogy az első fekvést, a blues skála második fekvésének kezdőjáról indítjuk. Ez azt jelenti, hogy a dúr skála alapja mindig egy kis terccel magasabban van a moll alapjánál. A két így lesz párhuzamos kötődésben. Tehát, ha például A moll nemben vagyunk, akkor a blues skála 1. fekvése, az E6 húron az 5. érintőtől indul. A dúr pedig a 8. érintőtől a C ról. Ezt úgy mondjuk, hogy a C dúr párhuzamos mollja az A moll skála. 11

12 Hogyan díszítsük játékunk a dúr modifikációkkal? Ez egy olyan téma, amibe tényleg csak akkor érdemes belefogni, ha a blues, és dúr skálák is mennek, váltásokkal együtt. Kísérletezni lehet a kétfajta skálafajta összeváltásaival, de ami igazán jól szól, annak ugyan csak megvannak a szabályszerűségei. 2.Fekvés 3.Fekvés 4.Fekvés 5.Fekvés Itt egyszerű blues skála összemosások találhatók dúr skálával. A zöld pontok jelölik a dúr skálák jait. Technikásan kell ezeket a okat beiktatni, és emiatt rengeteget kell gyakorolni, ugyanis ezekkel a kísérletekkel, a nem gyakorlott kéz elég csúnya okat tud kihozni. Ezek a bemosott dúr ok disszonanciát képeznek a játékban, és ez az, ami megdíszíti, így nem lesz unalmas, és monoton a dallam. Egy másik fajta bemosást, bizonyos szabályok tesznek lehetővé. Például az, hogy a blues skála első fekvése helyén játszható a dór, és a fríg skála is, ugyanis mind a 2 fekvés mollra alkalmazható. Ezt a fekvéseik helye teszi lehetővé. Tehát hasonló összemosási lehetőségeink vannak a dór esetében: Persze ez csupán példa, úgy használjuk fel ezeket a lehetőségeket, ahogy a kedvünk tartja. És most nézzük a fríg bemosását. Igazából bluesba nem igazán jó ez a párosítás, inkább Latin-amerikai stílusokhoz használatos: 12

13 Ha mégis bluesba használnánk a fríg okat, akkor a blues okat kerüljük el, ugyanis a kettő nem eredményez jó zást. Néha tehetünk a játékunkba olyan részeket, ahol a futam egy ideig csak dúron megy, de ne túl sokáig hagyjuk így, ugyanis rövid idő alatt, annyira domináns jellege lesz a dúrnak a zásban, hogy ha hirtelen váltunk vissza blues skálára, akkor hirtelen nagyon felszökik a disszonancia, és romolhat a zenei élmény. Disszonancia A disszonancia jelentése kellemetlen, rossz zás. Disszonáns egy dal, mikor nem megegyező nemben játszik a szólós, és a ritmusgitáros. Az elég kellemetlen tud lenni a fülnek. Viszont a bluesban, a disszonancia rövid ideig tart, épp csak egy fürge. Szerepe, hogy megtörje a nyugalmat, a besimultságot, egy pillanatra feszültséget keltsen, így izgalmassá téve a zenét. Ahogy már említettem, a disszonancia tesz különbséget az alap pentaton és blues skála között. A dúrokból való ok bemosása a játékba, még disszonánsabb zatot eredményez, és pont ez az, ami nélkülözhetetlen egy jó blues zenében. Nélküle unalmassá, besimulttá válik a játék. A disszonanciával egyben csínjával is kell bánni, mert amint már fentebb említettem, ha túlzásba visszük, vagy helytelenül alkalmazzuk, az el is ronthatja a zenei élményünket. Vigyázzunk arra, hogy a játékunk bluesos beütése ne vesszen el, ne vegye át a dúr zás hosszú időre. Egy újabb dolog, amire figyeljünk, hogy a taktusok, vagy akár néhány ütem között, tartsunk szüneteket. A szünet is a szóló része, ha nem tartjuk be, akkor egy idő után elviselhetetlenné válik a játékunk, külső hallgatók számára, mert akár hogy is díszítjük játékunkat, unalmassá, sőt később idegesítővé válhat. Sohase álljunk meg azonos magasságoknál sokáig, változtassuk a kezünk pozícióit, játszunk mélyebb és magasabb tartományokban is! Mindent meg kell tennünk, hogy a játékunk minél változatosabb legyen, mert egy idő után nem csak a hallgatóság, de Te magad is beleunhatsz a játékodba, és ez akár arra is ösztönözhet, hogy abbahagyd a pályafutásodat! Ha valamit elrontottál, sose állj meg, mindig próbáld korrigálni! 13

14 Játék színesítése technikákkal A legelső technika, amit meg kell tanulni az a nyújtás. Nyújtani nem könnyű. Olyan helyeken használhatjuk, ahol a skála közei megengedik. Úgymond, ahol sok van egymást követően, ott lehet nyújtani. Nyújtani általában 3 ujjal szoktunk, 1 ujj ugyan is gyenge a feladatra, és a 3 ujjas nyújtás csak elősegíti a további lépéseket. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a skálában nem minden helyen nyújthatunk. Ha például A mollba vagyunk akkor a G húrt nyújthatjuk a 7. érintőnél, vagy az E1 húrt, a 10. érintőnél. Figyeljünk oda a nyújtásra, mindig a mellette lévő okat kell eltalálni. Sok gyakorlást igényel, nem könnyű gyakorlat. A második technika a Hammer-on. Ez egy sokkal egyszerűbb fogás, és nagyon feldobja a zenénket. A fortély abból áll, hogy ujjunkkal ráütünk a húrra, erőteljesen, hogy ot adjon. Például A mollba vagyunk, a mutatóujj legyen a G húr 5. érintőjén. Pengessük le a G húrt, és a gyűrűs ujjunkkal, erőteljesen üssünk a mellette lévő 7. érintőre. Szóló közben figyeljünk rá, hogy ne maradjunk sokáig, a ráütött on. Vigyük át a játékot, a felette vagy alatta lévő húrokra is. A következő technika a fenti ellentétének mondható. A neve Pull-off. A technikája az ellentéte az előzőnek. A példa kedvéért legyünk ismét A mollban. Fogjuk a mutatóujjunkkal a G húr 5. érintőjét, és mellette fogjuk le a 7. érintőnél is. Pengessük meg a G húrt, majd húzzuk le az ujjunkat a 7. érintőnél. Figyeljünk rá, hogy a mutatóujjunk ne mozduljon el, ne csússzon le, és továbbra is lefogva tartsa a húrt! A lehúzás közben a gyűrűs ujjunkkal se engedjük el egyből a húrt, kicsit húzzuk le, mintha nyújtani szeretnénk, és azután engedjük el. Így az eredmény az lesz, hogy megszólal az 5. érintőnél fogott. 14

15 A pull-off és a hammer-on, általában együtt használatosak. Próbáljuk csak ki, hogy az 5. érintőnél megpengetjük a húrt, ráütünk, azután lehúzzuk, és elengedjük. Figyeljünk, rá hogy csak egyszer pengessünk! Gyakorlott gitárosok már egy pengetés után nagyon sokáig képesek ismételni a váltásokat. E két technika párosításából született meg az úgynevezett tappig. A lényege abból áll, hogy a szóló csak pull-ofokból és hammer-onokból állnak. Van egykezes és kétkezes tapping. A kétkezes tappingnél, a pengető helyett az ujjunkkal pengetünk, ugyanezzel a pull-of hammer-on váltásokkal. Híres tapping szólós például Eddie Van Halen is! Egy kifejezetten bluesos technikának mondható a csúsztatás. Ez a technika nagyon egyszerű, de beiktathatjuk elég bonyolult játékba is. Általában fekvésváltások közötti átkötőként használjuk. A technikája nagyon egyszerű. Tegyük fel A mollba vagyunk. A G húrt a 7. érintőnél fogjuk le gyűrűs ujjal. Megpengetjük a G húrt, és átcsúsztatjuk a 9. érintőhöz. Játék közben nagyon előnyös, ugyanis ebben az esetben a mutató és középső ujjunkkal már is léphetünk a skála többi jára. Ilyen helyzetekben nagyon figyeljünk oda, hogy a mutató ujjunkkal hova fogunk, mivel hozzá igazodik minden ujj, ha az rossz helyre kerül, automatikusan a többi ujjunk is rossz helyen fog kikötni! Egy nagyon fontos dolog a szólóban, hogy sose engedjük több húr pendülését, ha mi nem akarjuk. Erre megoldások az, hogy mikor valahol lefogunk valamit, például a D húron, akkor az alatta lévő húrokat az ujjainkkal tompítsuk le. Nem kell erősen rányomni, csak hogy finoman érintkezzenek az ujjaid a többi húrral. A felette lévő húrokat pedig a pengetős tenyerünk kisujj felőli szélével tompítsuk. A húrlábnál kell a tenyerünk élét rányomni a húrokra. (Nem erősen!) Ezzel a technikával játszani is lehet, a metal és heavy műfajban ritmushoz, és szólókhoz egyaránt használják. Ezekben az esetekben természetesen a játszott húr is tompítva van. Ha ezeket az utasításokat követed, és megtanulod a szabályokat, idővel ki fog alakulni az érzéked a blues zenéhez. De ehhez 3 dolog kell: Rengeteg gyakorlás! Inspiráció! Akaraterő! 15

16 Végszavak A végére értünk a dolgoknak. Elsősorban köszönetet szeretnék mondani, hogy elolvastad a könyvemet! Másodszor remélem, hogy a könyvből sikeresen meg tudod tanulni a leírt dolgokat. Természetesen, az interneten, és a többi szakirodalmi könyvben tovább kell még fejlesztened a tudásodat, ez csak egy alap szintű ismeretség megszerzése céljából íródott könyv, aminek rengeteg hiányossága van. Remélem, segít a céljaid elérésében! Gyakorolj rengeteget, és inspirálódj! Besenyi Norbert