E L Ő T E R J E S Z T É S

Átírás

1 E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete április 28.-i ülésére Tárgy: Zirc-Akli települési szennyvízkezelési program előzetes véleményezése Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: Városüzemeltetési Osztály Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi és Érdekképviseleti Bizottság, Gazdasági, Turisztikai és Környezetvédelmi Bizottság, Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Láttam: Sümegi Attila jegyző

2 Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület 275/2015. (XI.12. ) határozatával a PROWATECH Kft.-t bízta meg Zirc-Akli városrész települési szennyvízkezelési programjának elkészítésével. A TSZP elkészült, melyet előzetes véleményezésre beterjesztek a Képviselő-testületnek. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására. Zirc, április 20. Ottó Péter polgármester Határozati javaslat: Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének... /2016. (IV.28.) határozata 1. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a PROWATECH Kft. által készített Zirc-Akli települési szennyvízkezelési programjának (TSZP) tartalmával egyetért. 2. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete utasítja a polgármestert, hogy Zirc- Akli települési szennyvízkezelési programját nyújtsa be a jogszabály által nevesített hatóságok részére véleményezésre, és a jóváhagyó vélemények beérkezését követően, a soron következő rendes képviselő-testületi ülésre készítsen előterjesztést a TSZP elfogadására. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: 1./ pontok esetében: azonnal 2./ pont esetében: hatósági jóváhagyást követő Képviselő-testületi ülés

3 PROWATECH Kft. ) H-7831 Pellérd, József Attila u. 14. & info@prowatech.hu Web: ZIRC-AKLI TELEPÜLÉSRÉSZ TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM Munkaszám: Z-7934-TSZP/2016 Készítette: Provender József Perényi Gábor Erdélyi Ákos okl. mérnök, viziközmű tervező okl. környezetmérnök okl. környezetmérnök PROWATECH Kft. SENEX Kft. SENEX Kft február Adószám: Közösségi adószám: HU Cégbíróság: Baranya megyei Bíróság, mint cégbíróság, Cégjegyzékszám: Bankszámla: CIB Bank Zrt., Számlaszám:

4 TARTALOMJEGYZÉK 1 Kiindulási adatok, a jelenlegi helyzet bemutatása Előzmények A kérelmező adatai A szennyvízkezelési program célja A település társadalmi, gazdasági és szociális jellemzői A településrész környezetének leírása A község jelenlegi szennyvízkezelése A keletkező szennyvíz mennyisége A keletkező szennyvíz minősége: A fokozottan érzékeny, illetve magas talajvíz állású területek bemutatása A település szennyvízkezelési és szennyvízelvezetési megoldásainak vizsgálata A változat B változat C változat D változat A vizsgált megoldások alkalmazhatóságának műszaki, gazdasági elemzése Az egyes változatok beruházási költségeinek meghatározása Fejlesztési költségek Az A változat beruházási költségei: A B változat beruházási költségei: A C változat beruházási költségei: A D változat beruházási költségei: Működési költségek Az üzemeltetési összköltségek táblázatos összefoglalása: A bemutatott változatok értékelése Egyedi szennyvízkezelés alkalmazhatóságának részletes környezetvédelmi értékelése Irodalmi adatok Helyszíni vizsgálatok a tisztított szennyvíz helyben történő szikkasztása esetén A felszíni vizek minőségének várható alakulása Célkitűzések Társadalmi, gazdasági hatások A célkitűzések megvalósítását szolgáló feladatok A feladatok ütemezése, felelős személyek A feladatok megvalósítását szolgáló finanszírozási stratégia A Települési Szennyvízkezelési Program környezeti értékelése A vizsgált a program célja A dokumentáció elérhetősége A program hatásainak és a hatásterületeinek jellemzői A program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok rövid ismertetése A program megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása A program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó, a programban szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre A program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre Összefoglaló Mellékletek

5 1 Kiindulási adatok, a jelenlegi helyzet bemutatása 1.1 Előzmények Zirc-Akli Község Veszprém megye Észak-Keleti részén fekszik. Zirc település önkormányzata, a településrész környezeti minőségének javítása, és az infrastruktúra fejlesztése céljából, a keletkező kommunális szennyvizeinek ártalommentes tisztítását és elhelyezését tervezi. Ennek kapcsán készíteti el a Települési Szennyvízkezelési Programját. A település rendelkezik Környezetvédelmi Programmal, amelyet 2002-ben készített a BLAUTECH Humán- és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. A Környezetvédelmi Program pontja foglalkozik a megoldandó szennyvízkezelési problémákkal, ez azonban Akli városrész szennyvízkezelésére nem terjed ki. Ezért Környezetvédelmi Program legközelebbi felülvizsgálatakor a hatóság által elfogadott TSZP idevágó munkarészeivel Környezetvédelmi Programot ki kell egészíteni. Az Önkormányzatnak, illetve a település lakosságának, saját forrás, belátható időn belül, nem fog rendelkezésre állni a tervezett szennyvíz-beruházás megvalósításához, így a kitűzött cél eléréséhez állami támogatásra van szükség. 1.2 A kérelmező adatai A kérelmező neve: Zirc Városi Önkormányzat Székhelye: 8420 Zirc, Március 15. tér 1. Képviseli: Ottó Péter polgármester 1.3 A szennyvízkezelési program célja A térségben a szippantással elszállított települési folyékony hulladék (TFH) mennyisége, a keletkezett szennyvíz kb. 10 %-a. Ilyen kismértékű szennyvízelszállítás mellett a házi szikkasztók szennyvízzel terhelik a település alatti talajt, a talajvizet és közvetve, vagy közvetlenül - az élővízfolyásokat is. Az állandóan a talajba szivárgó, kezeletlen szennyvíz (a talajban lejátszódó mikrobiális lebontási folyamatok eredményeként elsősorban nitráttal) a környezetet tartósan szennyezi, és a talajviszonyoktól függő sebességgel a mélyebb rétegekbe szivárogva az ivóvízbázist is veszélyezteti. A kezeletlen szennyvíz humánpatogén baktérium és vírus (pl. Coli, Salmonella, Hepatitis-B) tartalma miatt közegészségügyi veszélyek forrása. A szennyvízkezelési program célja: Az egyedi szennyvízelhelyezés alkalmazhatóságának vizsgálata gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok alapján, valamint a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotváltozásainak nyomon követésére alkalmas települési monitoring hálózat meghatározása. 1.4 A település társadalmi, gazdasági és szociális jellemzői Zirc település a Közép-Dunántúli régióban, Veszprém megyében található. A Zirci kistérség tagja. A település a Zirci Önkormányzati Hivatal Körjegyzőséghez tartozik. Régió Neve : Közép-Dunántúli Megye Neve : Veszprém Kistérség Neve : Zirci Település(rész) Neve : Zirc-Akli Lakosság száma: 105 fő Érintett KÖVIZIG Neve : Közép-Dunántúli Statisztikai adatok - Zirc-Akli ( ) Lakónépesség Lakások Területnagyság (km²) Népsűrűség (fő/km²) ,58 8,75-3 -

6 Közművek: Vízellátás: A vezetékes vízellátás kiépített, 37 ingatlan rendelkezik vízbekötéssel (100 %). A kistérség háttértelepüléseinek vízellátó rendszereit a Bakonykarszt Zrt. üzemelteti. Szennyvízelvezetés: Zirc-Akli településrészen nincs kiépített szennyvízcsatorna-hálózat. A keletkező szennyvizet nem tökéletesen zárt tárolókban tárolják és szippantással ürítik, majd szállítják a kijelölt telepre. A tárolók nem tökéletes zártsága miatt a szennyvíz beszivárog a talajba, szennyezve ezzel a környezetet. Csapadékvíz-elvezetés: A keletkező csapadékvizeket nyílt árkokkal vezetik a befogadóig. Az árkok keresztmetszete általában megfelelő, karbantartásuk szükséges. Az elvezetett felszíni vizek befogadója a Gerence patak. Villamosenergia-ellátás: A villamos energia-ellátás jelenleg megoldott, a jelentkező kisebb energia-igények ellátása a hálózatra csatlakozással biztosítható. Gázellátás: A településen a földgáz vezetékes hálózat került kiépítésre. Demográfia: A zirci kistérséghez tartozó településrész állandó népessége az önkormányzat adatai alapján 105 fő. A lakónépesség évek óta közel állandó. A településrészen található a Hotel Szarvaskút, 60 fő vendég befogadására alkalmas, amit egyidőben 10 fő személyzet szolgál ki, így a létszáma maximálisan 70 fő Szintén a településrész része a Hotel Forest Hills, amely 28 fő vendég befogadására alkalmas, amit egyidőben 10 fő személyzet szolgál ki, így a létszám 38 fő. A szociális szolgáltatások egy részét a település saját hatáskörében látja el (pl. házi segítségnyújtást). Zirc-Akli állandó népességének korösszetételét tekintve a lakosság jelentős része év közötti. A gyermekek óvodai ellátása és általános iskolai oktatása, nevelése Zircen történik. Gazdaság A településrészen a működő vállalkozások számát tekintve azt látjuk, hogy a gazdasági társaságok száma 3 az egyéni vállalkozások száma 3. Nagy részük a kereskedelmi szolgáltatást nyújtanak (pl. őstermelő, túrizmus). Tekintve a gazdasági aktivitást a településen az átlagos jövedelmek valamivel a megyei átlag alatt találhatók. A jobban kereső családok tagjai az ingázók között találhatók. A megyei átlagjövedelem átlagosnak mondható, a régió többi megyéjéhez viszonyítva, melyet az alábbi térkép szemléltet. 1. ábra Havi bruttó átlagkeresetek Magyarország megyéiben év (Ft/fő,hó) - 4 -

7 A terület gazdasági aktivitása és a rendszerváltás utáni térségi változások okán a munkanélküliség aránya a településen a következőképp alakult: Zirc-Akli aktív lakosságának 7,4%-a keres munkát. Szociális jellemzők A végzettségek vizsgálva Zirc-Akli esetében elmondható, hogy főként az általános iskolát végzettek valamint a szakmunkások körében magas a munkanélküliek aránya. Korcsoportok szerinti bontásban a községben a éveseket érinti legerősebben a munkanélküliség. 1.5 A településrész környezetének leírása Domborzati adatok A Bakony Ny-ra lealacsonyodó fennsíkját laza üledéksorozatokból épült, enyhén hullámos hegylábfelszín övezi. A negyedidőszakban a Bakony központi területeiről kifutó patakok nagymennyiségű hordalékot teregettek szét az előtereken. Így egymás mellé, ill. egymás fölé igen eltérő összetételű és szemnagyságú hordalékkúp-sorok épültek. A hegylábfelszínt tehát a laza üledékek különböző típusai építik fel. A magasabb hordalékkúp-sorokat löszös homok takarja (27% ). A vékony hordalékkúpok feküje pannóniai agyag es homok, helyenként oligo-miocén konglomerátum. Ezek területenként kisebb foltokban felszínre bukkannak. A pannóniai üledékek elterjedése 16%, a konglomerátumok a kistáj 6%-án fordulnak elő. Az eróziós völgyek alluviális anyagai az összterület 12 %-ára terjednek ki. A kistáj geomorfológiai bélyegei alapján két részterületre különíthető. Az idősebb, magasabb fekvésű hegylábfelszín domborzata közepesen tagolt, 2,1-2,2 km/km 2 átlagos völgysűrűségi értékek, m/km 2 relatív relief értékek jellemzik. A fiatalabb hordalékkúp-sorozat enyhén hullámos 2-5 -os lejtők mellett gyengén tagolt; az 1,5-1,6 km/km 2 átlagos völgysűrűség és a m/km 2 relatív relief értékek síksági domborzattípusra emlékeztetnek. Éghajlat. Mérsékelten hűvös és mérsékelten nedves, de É-on már közel a méréskelten száraz éghajlat típushoz. Egész évben 1970 óra körüli napfénytartam a megszokott, s ebből nyáron óra, télen 200 óra körüli napsütés a valószínű. Az évi középhőmérséklet 9,5 C körüli, de ÉK-en, Bakonykoppány térségében csak 9,0 C körüli. A nyári félévben 16,0 C, ÉK-en 15,5 C körüli középhőmérséklet várható. A fagymentes időszak hossza 188 nap körüli (ápr. 20 és okt. 25 között), de É-on csak 183 nap körüli (ápr. 20 és okt. 20 között). Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 32,0 és 33,0 C közötti, a minimumoké -15,0 C körüli. Az évi csapadékösszeg 700 mm körüli, É-on csak 650 mm, de a Bakony felé haladva, az É-i peremvidéken kevéssel a 700 mm-t is meghaladja. A legnagyobb 24 órás csapadék Ugodon volt (90 mm). A hótakarós napok átlagos évi száma 40-45, 30 cm körüli átlagos maximális hóvastagsággal. Nagy gyakorisága van az É-i, az ÉNy-i és a D-i szélnek. Az átlagos sebesség kevéssel meghaladja a 3 m/s-ot. Vízrajz. A Bakonyból a Marcalhoz lefolyó vízfolyások keresztezik. Ezek sorrendben É-ról D-re haladva: Sokoróalji-Bakony-ér, Gerence, Pápai-Bakony-ér, Bitva. Mérsékelt lefolyású terület. Az árhullámok részben tavasszal, részben nagy nyári zivatarok alkalmával, a kisvizek pedig ősszel alakulnak ki. Összefüggő talajvízszint csak a völgyekben van, ahol 4-6 m között érjük el. Mennyisége kevés. Kémiailag kálcium-magnézium-hidrogénkarbomátos. Keménysége nk között, szulfáttartalma 60 mg/1 alatt van. A rétegvízkészlet 1 l/s.km2 körül van. Az artézi kutak száma kevés. Mélységük ritkán haladja meg a 100 m-t, de a vízhozamaik gyakran jelentősek. Hátrányos az általában nagy vastartalom. Talajok. A talajtakaró változatos. A mészkövön képződött rendzina területi részaránya 8%, a fenyőfői ősfenyves talaja is ez. A legmagasabb térszíneken az agyagbemosódásos barna erdőtalajok uralkodnak (62%). Többségükben periglaciális, míg a D-i harmadában harmadidőszaki üledékeken képződtek. Mechanikai összetételük ettől függően homok, vagy homokos vályog. A nagy eróziós potenciál miatt termőrétegük gyakran se

8 kély és köves vázrészek is találhatók bennük. Erdőborítottságuk 45%, a legelők részaránya 15%, szántóként csupán 25-30%-ukat hasznosítják. Pápa magasságában - alacsonyabb térszínen a harmadidőszaki vagy periglaciális üledékeken homokos vályog, ill. homok mechanikai összetételű barnaföldek képződtek. 1.6 A község jelenlegi szennyvízkezelése Zirc-Akli községben csatornázás, szennyvízkezelés nincs. Aknák állapotáról nem készült felmérés, de ezek nagy része nem szivárgásmentes. Az így összegyűjtött az aknák résein a talajba át nem szivárgott maradék TFH -t szippantós kocsival időszakonként elszállíttatják. Az önkormányzat nem rendelkezik értékelhető adatokkal az elszállított TFH mennyiségéről. Feltételezésünk szerint a keletkezett szennyvíz kb. 10%-a kerül elszállításra. 1.7 A keletkező szennyvíz mennyisége A létesítendő csatornahálózatot terhelő fajlagos szennyvízmennyiségek meghatározásánál az MSZ előírásait, illetve a település elmúlt két év ivóvíz-fogyasztási adatait vettük figyelembe. A településrészben ipari üzemek nincsenek, az intézmények szennyvizeit a szabvány szerinti méretezés figyelembe veszi. A lakossági ivóvízfogyasztás A településrészen vezetékes ivóvízellátás van. A településrész átlagos vezetékes víz felhasználása a jelenlegi rákötés mellett: Vízfogyasztás Mennyiség 1. táblázat 2014 évben 3136,00 m 3 /év, Napi átlagfogyasztás: 8,59 m 3 /d 1 főre jutó napi fogyasztás: 81,90 l/fő. A Hotel Szarvaskút ivóvízfogyasztása Napi csúcsfogyasztás : 9,77 m 3 /d 1 főre jutó napi csúcs: 93,07 l/fő/d. Vízfogyasztás Mennyiség 2. táblázat 2014 évben 3146,00 m 3 /év, Napi átlagfogyasztás: 8,62 m 3 /d 1 főre jutó napi fogyasztás: 106,38 l/fő. A Hotel Forest Hills ivóvízfogyasztása Vízfogyasztás Mennyiség 3. táblázat Mértékegység Mértékegység Mértékegység 2014 évben 650,00 m 3 /év, Napi átlagfogyasztás: 1,78 m 3 /d 1 főre jutó napi fogyasztás: 63,57 l/fő

9 A kommunális szennyvíz A lakossági ivóvízfogyasztásból becsült kommunális jellegű szennyvízkibocsátás mennyiségét, mint tervezési alapadatot, az alábbiak szerint határoztuk meg: A létesítendő szennyvíztisztító telepeket a napi átlag vízfogyasztásra, illetve napi csúcsfogyasztásra, mint szélső értékre kell tervezni. Az MSZ előírásai szerint a fajlagos szennyvízmennyiség megállapításánál a következő módosító tényezőket kell figyelembe venni: - létszámnövekedés szerint stagnáló település esetén: 1,05 (MSZ /2, 1.6 pont), - szabálytalan csapadékvíz bekötésből származó többlet vízhozam: + 10 % (MSZ /2, pont) - a kistelepülésen az elhasznált víz 80 %-a szennyvíz. A fentieket figyelembe véve a Q csúcs = 90 l/d/fő, ezért vízmennyiséget választjuk tervezési alapadatként. A tervezés alapjául számításba vett lakosegyenérték (LE) és a kommunális szennyvízkibocsátás: 4. táblázat Megnevezés LE Szennyvíz m 3 /d Zirc-Akli településrész 105 9,5 Hotel Szarvaskút 70 8,7 Hotel Forest Hills 38 1,8 Összesen ,0 Ezek alapján a keletkező szennyvíz mennyisége: Q d = 20,0 m 3 /d 1.8 A keletkező szennyvíz minősége: A településrészben keletkező szennyvíz mennyiségét, és minőségét mért adatok alapján, vagy azok híján becsléssel, illetve normatívák alapján lehet meghatározni. A településrészben keletkező szennyvíz tipikusan háztartási jellegű, mivel jelentős ipar a településen nincs, ezért a szennyvíztisztító telep tervezése során ilyen jellegű terheléssel nem számolunk. Amennyiben a település területén olyan üzem épül, melynek tevékenysége során ipari szennyvíz keletkezik, az a településrészi csatornába csak megfelelő előtisztítás után vezethető be. Ugyanakkor figyelembe kell venni az előtisztított ipari szennyvíz terhelésének hatását, a szennyvíztisztító telep tisztított szennyvíz minőségi paramétereinek betarthatóságára. A lakossági szennyező kibocsátás normatív értékei: 5. táblázat Szennyező anyagok g/fő/d BOI 5 60 KOI 120 Lebegő anyag 70 NH + 4 -N 7,7 N összes 11,0 P összes 1,8 Coli (MPM/100ml) 10 7 A 3. sz. és a 4. sz. táblázat alapján a nyers szennyvíz minőségét a következők szerint határozzuk meg: - 7 -

10 A kommunális szennyvíz várható összetétele: Szennyező anyagok 6. táblázat Szennyező-anyag koncentráció mg/l BOI 5 639,00 KOI 1278,00 Lebegőanyag 745,50 TKN 117,15 NH 4 + -N 70,29 P összes 19,17 Coli (MPM/100ml) 10 7 A 3. táblázat szerint, szennyvíztisztító telepre érkező szerves-anyag terhelés, a telep maximális kapacitása esetén: 7. táblázat Szennyező anyagok Szennyező-anyag terhelés (Q d max = 20,0 m 3 /d) kg/d BOI 5 12,78 KOI 25,56 Lebegőanyag 14,91 TKN 2,34 NH + 4 -N 1,41 P összes 0, A fokozottan érzékeny, illetve magas talajvíz állású területek bemutatása Fokozottan érzékeny területek: 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről. A település közigazgatási területén folyik a Gerence patak, mely Magyarország állandó és időszakos vízfolyásait bemutató térkép alapján időszakos vízfolyásnak minősülnek. A rendelet 1. számú mellékletében felsorolt felszíni vizeket "érzékeny felszíni víznek" jelölték ki. Az érzékeny felszíni vízként kijelölt vizek vízgyűjtő területét a 2. számú mellékletben felsorolt települések külterületi határai határozzák meg. A rendelet szerint Zirc-Akli település nem tartozik a rendelet mellékletében felsorolt települések közé, így nem jelölték ki az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területei közé. 123/1997 (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről. Zirc-Akli település közigazgatási területét hidrológiai védőövezet érinti, ábrázolása a mellékelt térképen látható

11 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról III. FEJEZET SZENNYVÍZELVEZETÉS, -TISZTÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS, 13. Egyedi szennyvízkezelés 25. (1) A talaj adottságainak, a felszín alatti víz mélységének és a települési szennyvíz mennyiségének figyelembevételével méretezett, tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény és az egyedi szennyvízkezelő berendezés (a továbbiakban együttesen: egyedi szennyvízkezelő létesítmény) a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletnek, valamint e -ban és a 26. -ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően létesíthető. (2) Egyedi szennyvízkezelő létesítményt bármely területen történő programszerű telepítés esetén, illetve egyedi szennyvízkezelő berendezést a felszín alatti vizek minősége szempontjából fokozottan érzékeny vagy magas talajvízállású területeken történő egyedi telepítés esetén akkor lehet létesíteni, ha a települési önkormányzat által elfogadott és a vízügyi hatóság által jóváhagyott települési szennyvízkezelési program ezt lehetővé teszi. (3) Tilos egyedi szennyvízkezelő berendezést létesíteni a fokozottan érzékeny területek közül azokon a a) karsztos területeken, ahol a felszín alatti víztest nem éri el a jó kémiai állapotot vagy a települési szennyvízkezelési program szerint nem a legalacsonyabb sérülékenységi kategóriába tartozik, vagy b) területeken, ahol a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet a szennyvíz szikkasztását tiltja. Zirc-Akli település e rendelet 2. sz. melléklete szerint fokozottan érzékeny területen helyezkedik el. A víztest kémiai vizsgálatának eredményeit a 4. pontban részletezzük. 219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet a felszín alatti vizek védelméről 2. sz. melléklet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolása 7/2005.(III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet alapján: a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról - 9 -

12 Település Fokozottan érzékeny Érzékeny Kevésbé érzékeny Kiemelten érzékeny f.a. terület Zirc-Akli x x A 219/2004. (VII. 21.) a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet, A minőségi védelem 10. (1) paragrafusa: a szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására, a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység (2) bekezdése szerint: Tilos - a (3) és (4) bekezdésekben foglalt kivételektől eltekintve a) az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak ad) a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, kivéve egyedi szennyvízkezelő berendezésekkel tisztított háztartási szennyvíz bevezetésének a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott eseteit. 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről. A rendelet célja a vizek védelme a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévő nitrát-szennyezettségének csökkentése. A rendelet hatálya a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint ezzel összefüggésben a mezőgazdasági tevékenységekre és a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra terjed ki. A 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet -a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről- szerint Zirc- Akli településrész a nitrátérzékeny területekhez tartozik. 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről. A rendelet célja az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya alá eső Natura 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. A 14/2010. KvVM rendelet értelmében (V.11.) Natura 2000 területek a községet érintik, ezek közül kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület illetve egyúttal különleges madárvédelmi terület az alábbi helyrajzi számok alatt található: 02, 0198, 0199, 0200/1, 0200/2, 0200/3, 0201/1, 0201/2, 0202, 0203/1, 0203/2, 0204, 0205, 0206, 0212/1, 0218/3, 0218/4, 0218/5, 0218/6, 0218/7, 0218/8, 0218/9, 0219/1 Magas talajvíz-állású területek: 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról, mely szerint az érintett települése a nem veszélyeztetett kategóriába tartozik. A talajvízállást a talajmechanikai vizsgálatok, a meglévő kutak vízszint-mérése, illetve az önkormányzat többéves tapasztalatai alapján határoztuk meg Zirc-Akli belterületén: A talajvíz-mérési adatok szerint, a településrészen a talajvíz szintje 3,5-4,7 m közötti, tehát nincs magas talajvíz állású terület. 2 A település szennyvízkezelési és szennyvízelvezetési megoldásainak vizsgálata Jelenfejezetben megvizsgáljuk, hogy a hagyományos szennyvízelvezetési és tisztítási megoldásokkal szemben alternatíva lehet-e gazdaságossági,- és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével az egyedi szennyvízkezelési megoldás. Nem vizsgáljuk a természetközeli szennyvíztisztítást, mivel a befogadó időszakos vízfolyás, és a természetközeli eljárások (gyökérzónás, tavas, stb.) általában nem tudják teljesíteni az időszakos befogadóra előírt határértékeket. A" változat: Zirc Akli csatornázása, a tisztítatlan szennyvíz nyomócsövön keresztül, kétszeri átemeléssel a Zirci szennyvízcsatorna rendszerbe történő eljuttatása. A szennyvíz tisztítása a Zirci szennyvíztisztító telepen történne. A tisztított szennyvíz befogadója a Cuhai Bakony-ér

13 B változat: Zirc Akli csatornázása, és egy zárt szennyvízgyűjtő tartály kialakítása központilag. Az összegyűjtött szennyvíz szippantó kocsival, tengelyen kerülne beszállításra, Zirci szennyvíztisztító telepre. A tisztított szennyvíz befogadója a Cuhai Bakony-ér. C változat: Zirc Akli csatornázása, egy saját szennyvíztisztító telep építése. A tisztított szennyvíz befogadója a Gerence patak. D változat: a szennyvíz gyűjtését, tisztítását és elhelyezését az adott ingatlanon belül oldjuk meg egyedi házi szennyvíztisztító kisberendezések telepítésével. A keletkező tisztított szennyvizet helyben elszikkasztjuk, vagy élővíz befogadóba (Gerence patak) vezetjük. 2.1 A változat Csatornahálózat építés A szennyvízcsatorna hálózat építésével kapcsolatos elvárások: A tervezett technológia elégítse ki az előírt környezetvédelmi és műszaki előírásokat, A rendszer építése és üzemeltetése legyen költséghatékony, 4 Beérkező szv. % Kiépítése fokozatosan bővíthető legyen, 3.5 Smoothed% 3 A fenti szempontokat figyelembe véve gravitációs és nyomás 2.5 alatti hálózat építését irányozzuk elő. 2 A gravitációs csatornahálózat kialakításánál a következőket 1.5 vettük figyelembe: 1 - a csapadékvíz és a szennyvíz elválasztott rendszerben kerül összegyűjtésre a minimális lejtés: 1/átmérő (NA 200- nál 1/200) - a szennyvíz beérkezésének napi ütemét a Óránkén bejövő szv. a napi mennyiség %-ában 0:15 1:45 3:15 4:45 6:15 7:45 9:15 10:45 12:15 Óra 13:45 15:15 16:45 18:15 19:45 21:15 22:45 2. ábra szemlélteti. 2. ábra A gravitációs csatornahálózat kialakítása A csatornák átmérőjét minden esetben, NA 200 mm-re terveztük, mivel üzemeltetési szempontból ez a minimális átmérő, az elvezetendő szennyvíz-mennyiségek pedig ennél nagyobb átmérő alkalmazását nem teszik szükségessé. Az NA 200 mm-es műanyagcső maximális szennyvízszállító képessége 3,0 esésnél 21,5 l/s. A szennyvízelvezető hálózatok kialakításánál figyelembe vettük a helyi adottságokat. A települések ingatlanjai és közterületei gondozottak, útburkolattal és járdával ellátottak. A teljes közművesítéshez csak a csatornázás és a szennyvíztisztítás hiányzik. A település domborzata, a gravitációs szennyvízelvezetési megoldás mellett szükségessé teszi a kényszeráramlású gerincvezeték alkalmazását is. A gravitációs közcsatorna-hálózat nyomvonalának hossz-szelvény töréseihez, vízszintes nyomvonalának irányváltozásához, a csatornák közbenső szakaszain 80 m-ként szabvány szerinti betonaknák kiépítését irányoztuk elő. A csatornák magassági vonalvezetésénél a 3-60 közötti eséstartományt tartjuk alkalmasnak. A kialakuló vízsebességeket 0,4-3,0 m/s tartományban tekinthetjük elfogadhatónak, míg a minimális úsztatási mélység 2,0 cm. A kis szennyvízmennyiségek miatt általában az alsó sebességhatár, úsztatási mélység nem tartható sok esetben, ezért ezeken a csatornaszakaszokon öblítést kell előirányozni, melynek gyakoriságát az üzemeltetési tapasztalatok szabják meg. Zirc-Akli község ivóvíz hálózattal és villamos energia ellátással rendelkezik, ezért a szennyvízcsatorna hálózat nyomvonalvezetését és a csatornák fektetési mélységét a már meglévő közművek határozzák meg

14 A csatorna minimális fektetési mélységének az 1,80 m-t tartjuk megfelelőnek, a maximális fektetési mélység részben a talajviszonyok, részben építési költségek függvénye, ezért arra kell törekedni, hogy a 3,50-4,5 m mélységet ne haladják meg, és az ilyen leásási mélységeket is csak rövid szakaszokon ajánlott alkalmazni. A közmű megközelítéseket és keresztezéseket (a tényleges közműfeltárás ismeretében, szakfelügyelet mellett,) a vonatkozó 9004/82. KPM-IPM, és a 123/1997. (VII.8.) sz. Kormányrendelet, továbbá az MSZ 7048, és az MSZ 7487/2, szabvány előírásainak figyelembevételével kell végezni, illetve kialakítani. A keresztezésre kerülő közművek környezetében, a földmunka csak kézzel végezhető. A csatornát homokágyba kell fektetni. Az alsó ágyazat vastagsága minimum 10 cm kell, hogy legyen. A földmunkákat dúcolt munkaárokban kell végezni. A munkaárokba a földvisszatöltést rétegesen kell végezni. A tömörítés az alsó ágyazati rétegben T rγ = 90%. A csőzónában a tömörítést T rγ = 85%-g kell elvégezni, itt a tömörítés csak kézzel végezhető, gépi tömörítés a csak a cső tetővonala felett 30cm-re kezdhető. A fennmaradó részen a rétegeket 20cm-ként kell képezni, a tömörítés T rγ = 90%, a közút alatt T rγ = 95%-ig kell tömöríteni. A lakossági bekötő vezetékek aknán keresztül, vagy közvetlenül a gerincvezetékre csatlakoztathatók. A bekötővezeték átmérője, NA 160 mm. A rákötések 45 és 60 ágidomait tilos függőleges helyzetben beépíteni. Az elágazó csonk tengelyének a vízszintessel bezárt szöge maximum 45 legyen. A bekötő vezeték esését minimum 1 %-ra kell kialakítani. A bekötővezeték végén a lakóházak telekhatárán belül 1,0 m-re műanyag akna kialakítása biztosítja a rákötést olyan megoldással, hogy a vezetékek mindkét irányban tisztíthatók legyenek A nyomóvezeték kialakítása A nyomás alatti csatornaszakaszokhoz egységesen KPE anyagból készült Dk 63 - Dk 90 mm átmérőjű PN 6 nyomástartományú csöveket használunk. A nyomás alatti házi bekötések esetén a csőátmérő Dk 53 mm. A KPE csövek ebben a mérettartományban tekercselve rendelhetők. A hosszabb, kötés nélküli szakaszok, és sima belső csőfelület hidraulikai szempontból nagyon kedvező. Ha a csővezeték átmérője nem haladja meg a 160 mm-t a vezeték öntisztuló, tehát tisztítónyílások beépítésére nincs szükség. A nyomóvezetékek kiválasztását és méretezését a PAPCad V nevű programmal végeztük. A nyomóvezeték minimális fektetési mélységét 1,0 m-re vesszük. A nyomóvezeték mélypontján leürítési lehetőséget, a legmagasabb pontján, légbeszívó-légtelenítő lehetőséget biztosítunk. A beépítendő szerelvényeket aknában helyezzük el. A közmű megközelítéseket és keresztezéseket (a tényleges közműfeltárás ismeretében, szakfelügyelet mellett,) a vonatkozó 9004/82. KPM-IPM, és a 123/1997. (VII.8.) sz. Kormányrendelet, továbbá az MSZ 7048, és az MSZ 7487/2, szabvány előírásainak figyelembevételével kell végezni, illetve kialakítani. A keresztezésre kerülő közművek környezetében, a földmunka csak kézzel végezhető. A csatornát homokágyba, vagy kavicsos homokágyba kell fektetni. Az alsó ágyazat vastagsága minimum 10 cm, a felső ágyazat vastagsága minimum 15 cm kell, hogy legyen. A tömörítés forgalmi terhelésű terület alatt T rγ = 95% egyéb esetekben T rγ = 85%.-g kell elvégezni. Itt a tömörítés csak kézzel végezhető. A munkaárokba a földvisszatöltést rétegesen kell végezni. A földmunkák a munkaárok betakarásakor csak kézzel végezhetők. Gépi tömörítés a csak a cső tetővonala felett 30cm-re kezdhető. A rétegeket 20cm-ként kell képezni, a tömörítés T rγ = 85%, a közút alatt T rγ = 95%. A lakossági bekötő vezetékek végén a lakóházak telekhatárán belül műanyag átemelő aknák kerülnek kialakítása, melyben egy szivattyú biztosítja az összegyűjtött szennyvíz továbbítását a hálózatba A nyomás alatti szennyvízelvezető hálózat kialakítása A nyomás alatt működő szennyvízelvezető rendszer egy zsompból vagy gyűjtőtartályból (általában előregyártott beton- vagy üvegszál-erősítésű poliésztertartály), egy szivattyúból és az elágazó hálózatot alkotó csővezetékből áll. A kisméretű, általában búvárkivitelű, őrlőkészülékkel felszerelt szivattyúk az épületből vagy épületcsoportból érkező szennyvizet a nyomás alatt lévő csővezetéken át továbbítják a fő gyűjtővezetékbe. A zsompok, amelyek rendszerint 1,3 2,0 m mélyek és 0,7 1,0 m átmérőjűek, tökéletesen szabványosak, mivel így a lehető legalacsonyabb gyártási és kivitelezési költségek érhetők el. A puffertérfogat

15 (a szivattyú be- és kikapcsolási szintje közötti térfogat) kicsi, hogy a kiülepedés és a bűzképződés megelőzhető legyen. A nyomás alatt működő szennyvízrendszerekben alkalmazott őrlőszivattyúk szallítókapacitása 1,0 4,0 l/s, 2,0 3,0 bar nyomást hoznak létre, és 0,5 3,0 kw teljesítményű elektromotor működteti őket. A szivattyúk őrlő- vagy vágókészüléke a darabos hulladékokat annyira felaprítja, hogy azok nem okozhatnak eltömődést a kis átmérőjű csövekben. A csővezeték kis mélységben halad, és követi a felszín domborzatát. A jellemző csőátmérő 50,0 120,0 mm, a kiszolgálandó terület lakosságszámától függően. A leggyakrabban alkalmazott anyag a polivinilklorid (PVC) és a nagy sűrűségű polietilén (HDPE). A csöveket a fagyhatár alatti mélységben kell lefektetni. A nyomás alatt működő szennyvízelvezető rendszerek legfőbb előnye a kis csőátmérő, és az, hogy kiépítésükhöz nem szükséges mély árkokat ásni, mivel a vezeték a felszínt követi. A csőrendszer bevezethető a meglévő gravitációs csatornarendszerbe, vagy közvetlenül a szennyvíztisztító telepre Az házi átemelők kialakítása A szennyvízátemelő akna henger alakú műanyag tartály az alján zsompkiképzéssel. Az aknafedlap a tartály anyagával megegyező, lépésálló műanyag. A gravitációs vezeték becsatlakoztatása az aknafalba szerelt DN 110 gumigyűrűs csatlakozón keresztül lehetséges, míg a nyomóvezeték csatlakoztatására az akna falon kívül biztosított 6/4 fém menetes csatlakozás ad lehetőséget. Az aknában érkező szennyvizek továbbítását az aknába telepített félig nyitott csatornás járókerekű szennyvízszivattyú biztosítja. Az aknába szerelt szivattyú az acél nyomócső vezetékébe épített golyós visszacsapó szeleppel együtt kerül felfüggesztésre a felső gyorscsatlakozóra. A vízszállítás szempontjából szükséges tömített csőcsatlakozást a szivattyú súlya által kifejtett nyomaték biztosítja. A gyorscsatlakozó golyós elzárócsappal összeépített tartóeleme az aknához rögzített. A szivattyú ki- és beemelése a szivattyúra rögzített kötéllel lehetséges. A szivattyú működtetését a vele egybeépített úszókapcsoló végzi. Lehetőség van egy vészszintre beépített úszókapcsolóról működő vészjelzés /hang, fény, villamos kontaktus/ kiépítésére is. A szivattyú elektromos energiával történő ellátása a ráépített 230V dugaszoló villán keresztül lehetséges. Az elektromos vezetékek aknából történő kivezetésére egy aknafalba szerelt gumigyűrűs átvezetés szolgál, melybe kivitelezéskor a szükséges védőcsövezés becsatlakoztatható. A csatlakozó nyomóvezetéket fagyhatár alá kell fektetni. Az átemelő akna fenéklemezének megnövelt átmérője biztosítja az akna leterhelhetőségét talajvíz esetén. Normál esetben a ráterhelő föld súlya biztosítja a szükséges terhelést, magasabb talajvíz esetén beton leterhelés szükséges. A villamos csatlakozó elhelyezését az akna közelében javasoljuk tetszőlegesen falra vagy tartóra szerelve. A csatlakozó energia ellátására a lakóház villamos energia hálózatáról történő biztosított lecsatlakozással van lehetőség A tisztítóaknák kialakítása A gerincvezeték esetén maximum 80 m-enként tisztítóakna kiépítése szükséges. Ha az aknák távolsága meghaladja a 60 m-t, akkor a két betonakna közé tisztítóidomot kell építeni. A beton tisztítóaknákat az MSZ EN 124 szerint kell vízzáró vakolattal kell elkészíteni. Az akna lefedése 60 cm átmérőjű, szabad nyílású, nehéz kivitelű aknafedlappal történik. Az aknába való lejutást műanyag bevonatú, vagy más korrózióálló aknahágcsóval kell biztosítani. A tisztítóidom mérete megegyezik a csatorna átmérőjével, és teleszkópos rendszerű A szerelvényaknák kialakítása A beton szerelvényaknákat az MSZ EN 124 szerint kell vízzáró vakolattal kell elkészíteni. Az akna lefedése 60 cm átmérőjű, szabad nyílású, nehéz kivitelű aknafedlappal történik. Az aknába való lejutást műanyag bevonatú, vagy más korrózióálló aknahágcsóval kell biztosítani

16 Az átemelők kialakítása Az átemelőt körbe kell keríteni, és a személy,- és a teherforgalom részére megfelelő kapuval és úttal kell ellátni. A nyomóvezeték szerelvényeit, (tolózárak, áramlásirányítók visszacsapó szelepek, illetve a szennyvízmennyiség mérő) az átemelőn kívül létesített vasbeton aknába kell elhelyezni. A szivattyúk automatikus működését vezérlőszekrény biztosítja. A kábelek vezetését úgy kell megoldani, hogy az átemelő akna légtere, és a kapcsolószekrény között ne legyen kapcsolat. A hálózati betáplálás mellett aggregátoros csatlakozást is kell biztosítani. A vezérlőszekrény, és az átemelő akna szagtalanítását biztosító, ventillátort tartalmazó műanyag akna és a hozzá kapcsolódó szagtalanító tőzegdepó szintén a védőterületen belül kerül elhelyezésre. Az átemelők építészete előre gyártott vasbeton aknaelemekből készül, kútsüllyesztéses technológiával, kétszeri szigeteléssel. Az átemelők gépészete előre gyártott, KO 36, vagy tüzihorganyzott acél minőségben, golyós áramlásirányító és tolózár szerelvényekkel, dugulásmentes szivattyúkkal, mennyiségmérővel kerül megtervezésre. A tervezett beépítendő vezérlőszekrény főbb jellemzői: - Közterületi vezérlőszekrény (esőtetővel, IP 55 védettségű, zárral) - Beépített intelligens vezérlő egység - Automata vezérlési mód - Helyi hibajelzés (fény, hang) - Üzemidő és kapcsolási szám tárolás - Temperáló fűtés - Időnkénti kényszerindítás (pangó víz ellen) - Után futtatás (tisztításhoz) A szennyvízelvezető hálózat ismertetése A szennyvízelvezető hálózat részletes ismertetése A belterületi csatornahálózatok hidraulikai méretezését az OVHMI Műszaki Irányelvek MI /2 87 előírása határozza meg. A belterületi csatornahálózat várható szennyvízterhelése: 8. táblázat Maximális szennyvízterhelés A település neve Napi terhelés Óracsúcs m 3 /d m 3 /h l/s Zirc-Akli 20,0 2,0 0,55 A fenti szennyvízmennyiségeket figyelembe véve nincs szükség a csatornahálózat hidraulikai méretezésére, mert az NA 200 méretű gravitációs csatorna a 3 legkisebb megengedhető esés mellett is többet szállít, (21,5 l/s) mint az óracsúcs szennyvízmennyiség. A szennyvízelvezetés lényegében két önálló gyűjtőhálózattal oldható meg. A község szennyvízelvezetése a Kőris utcában végighúzódó Z jelű és a Hotel Szarvaskútnál húzódó Z jelű főgyűjtőre épül. A Z jelű főgyűjtőhöz a ZNy jelű oldalág csatlakozik. A Z jelű főgyűjtőhöz a ZNy jelű oldalág csatlakozik. A Z jelű főgyűjtő összegyűjtött szennyvize az ZA1. számú átemelőbe érkezik, onnan pedig a ZNy-1 jelű nyomóvezeték továbbítja a ZA2. számú átemelőbe. A Z jelű főgyűjtő összegyűjtött szennyvize az ZA2. számú átemelőbe érkezik, onnan pedig a ZNy-2 jelű nyomóvezeték továbbítja a meglévő Zirci szennyvízcsatorna rendszerbe

17 Zirc-Akli 9. táblázat Tervezett csatornák: Csatorna jele mérete anyaga Hossza (m) Házi bekötések (db) Z NA 200 KG-PVC 300,00 31 Z NA 200 KG-PVC 100,00 1 ZNY Dk 63 KPE 300,00 4 ZNY Dk 63 KPE 700,00 1 Összesen: NA 200 KG-PVC 400,00 32 Összesen: Dk 63 KPE 1000,00 5 Házi bekötés NA 150 KG-PVC 320,00 32 Házi bekötés Dk 63 KPE 40,00 5 Tervezett ZA1 jelű közterületi átemelő: Tervezett nyomóvezetékek: 10. táblázat Csatorna jele mérete anyaga hossza (m) ZANY-1 Dk 90 KPE 1100 ZANY-2 Dk 90 KPE 3300 Szennyvíz: Q d = 9,45 m 3 /d Q csúcs = 0,26 l/s H geod = 25,0 m Az átemelő szivattyú: FLYGT CP 3060 HT 3 Q max= 9,0 l/s H max= 40 m P= 2,40 kw Tervezett ZA2 jelű közterületi átemelő: 3. ábra

18 Szennyvíz: Q d = 20,0 m 3 /d Q csúcs = 0,55 l/s H geod = 60,0 m Az átemelő szivattyú: FLYGT BS 2075 ST 3 Q max= 3,6 l/s H max= 80 m P= 5,50 kw Forest Hills Hotel tervezett átemelője: 4. ábra Szennyvíz: Q d = 1,78 m 3 /d Q csúcs = 0,05 l/s H geod = 20,0 m Az átemelő szivattyú: FLYGT CP 3060 HT 3 Q max= 9,0 l/s H max= 40 m P= 2,40 kw 5. ábra

19 2.1.2 Szennyvízkezelés Az új szennyvíztelep építésére nem kerülne sor a nyomóvezetéken érkező szennyvizet a zirci csatornahálózaton keresztül a Zirci szennyvíztisztító telep fogadná. A szennyvíztisztító teleppel kapcsolatos elvárások: A tervezett technológia elégítse ki az adott befogadóra előírt határértékeket, A telep mechanikai tisztítóegységei jó hatásfokkal működjenek, A biológiai tisztítás tartalmazza a N és P eltávolítás lehetőségét, A telep alkalmas legyen a szezonális terhelési csúcsok hatását kiküszöbölni, A tervezett iszapkezelés biztosítsa a stabilizálást, fertőtlenítést és víztelenítést a keletkező fölösiszap részére, és olyan iszap kerüljön ki a telepről, melynek több formájú elhelyezhetősége biztosított, A telep működési költsége kedvező legyen, A szennyvíztelep építése egyben segítse elő a korábbi illegális lerakók felszámolását. 2.2 B változat A szennyvízelvezető hálózat ismertetése A szennyvízelvezető hálózat részletes ismertetése A belterületi csatornahálózatok hidraulikai méretezését az OVHMI Műszaki Irányelvek MI /2 87 előírása határozza meg. A belterületi csatornahálózat várható szennyvízterhelése: 11. táblázat Maximális szennyvízterhelés A település neve Napi terhelés Óracsúcs m 3 /d m 3 /h l/s Zirc-Akli 20,0 2,0 0,55 A fenti szennyvízmennyiségeket figyelembe véve nincs szükség a csatornahálózat hidraulikai méretezésére, mert az NA 200 méretű gravitációs csatorna a 3 legkisebb megengedhető esés mellett is többet szállít, (21,5 l/s) mint az óracsúcs szennyvízmennyiség. A szennyvízelvezetés lényegében két önálló gyűjtőhálózattal oldható meg. A község szennyvízelvezetése a Kőris utcában végighúzódó Z jelű és a Hotel Szarvaskútnál húzódó Z jelű főgyűjtőre épül. A Z jelű főgyűjtőhöz a ZNy jelű oldalág csatlakozik. A Z jelű főgyűjtőhöz a ZNy jelű oldalág csatlakozik. A Z jelű főgyűjtő összegyűjtött szennyvize az ZB2. számú átemelőbe érkezik, onnan pedig a ZBNy-2 jelű nyomóvezeték továbbítja a Kőris utca déli végénél kialakított zárt tározóba. A Z jelű főgyűjtő által összegyűjtött szennyvizet gravitációsan vezetjük a tervezett Kőris utcai zárt szennyvízgyűjtő tartályba. Zirc-Akli Tervezett csatornák: 12. táblázat Csatorna jele mérete anyaga Hossza (m) Házi bekötések (db) Z NA 200 KG-PVC 300,00 31 Z NA 200 KG-PVC 50,00 1 ZNY Dk 63 KPE 300,00 4 ZNY Dk 63 KPE 750,

20 Összesen: NA 200 KG-PVC 350,00 32 Összesen: Dk 63 KPE 1 000,00 5 Házi bekötés NA 150 KG-PVC 310,00 32 Házi bekötés Dk 63 KPE 50, táblázat Forest Hills Hotel tervezett átemelője: Tervezett nyomóvezetékek: Csatorna jele mérete anyaga hossza (m) ZBNY-2 Dk 75 KPE Szennyvíz: Q d = 1,78 m 3 /d Q csúcs = 0,05 l/s H geod = 20,0 m Az átemelő szivattyú: FLYGT CP 3060 HT 3 Q max= 9,0 l/s H max= 40 m P= 2,40 kw Tervezett ZB2 jelű közterületi átemelő: 6. ábra Szennyvíz: Q d = 8,62 m 3 /d Q csúcs = 0,24 l/s H geod = 10,0 m Az átemelő szivattyú: FLYGT CP 3068 HT 1 Q max= 11,8 l/s H max= 17,3 m P= 1,50 kw

21 7. ábra Szennyvízkezelés Az új szennyvíztelep építésére nem kerülne sor a szippantott szennyvizet a Zirci szennyvíztisztító telep fogadná. A szennyvíztisztító teleppel kapcsolatos elvárások: A tervezett technológia elégítse ki az adott befogadóra előírt határértékeket, A telep mechanikai tisztítóegységei jó hatásfokkal működjenek, A biológiai tisztítás tartalmazza a N és P eltávolítás lehetőségét, A telep alkalmas legyen a szezonális terhelési csúcsok hatását kiküszöbölni, A tervezett iszapkezelés biztosítsa a stabilizálást, fertőtlenítést és víztelenítést a keletkező fölösiszap részére, és olyan iszap kerüljön ki a telepről, melynek több formájú elhelyezhetősége biztosított, A telep működési költsége kedvező legyen, A szennyvíztelep építése egyben segítse elő a korábbi illegális lerakók felszámolását. 2.3 C változat A szennyvízelvezető hálózat részletes ismertetése A belterületi csatornahálózatok hidraulikai méretezését az OVHMI Műszaki Irányelvek MI /2 87 előírása határozza meg. A belterületi csatornahálózat várható szennyvízterhelése: 14. táblázat Maximális szennyvízterhelés A település neve Napi terhelés Óracsúcs m 3 /d m 3 /h l/s Zirc-Akli 20,0 2,0 0,55 A fenti szennyvízmennyiségeket figyelembe véve nincs szükség a csatornahálózat hidraulikai méretezésére, mert az NA 200 méretű gravitációs csatorna a 3 legkisebb megengedhető esés mellett is többet szállít, (21,5 l/s) mint az óracsúcs szennyvízmennyiség. A szennyvízelvezetés lényegében két önálló gyűjtőhálózattal oldható meg. A község szennyvízelveze

22 tése a Kőris utcában végighúzódó Z jelű és a Hotel Szarvaskútnál húzódó Z jelű főgyűjtőre épül. A Z jelű főgyűjtőhöz a ZNy jelű oldalág csatlakozik. A Z jelű főgyűjtőhöz a ZNy jelű oldalág csatlakozik. A Z jelű főgyűjtő által összegyűjtött szennyv a ZC1. számú átemelőbe érkezik, onnan pedig a tervezett szennyvíztisztító telepre továbbítja a szennyvizet. A ZC2. számú átemelőből szivattyú segítségével a ZCNy-2 jelű nyomóvezetéken továbbítj a Z jelű főgyűjtő összegyűjtött szennyvizet. Zirc-Akli 15. táblázat Tervezett csatornák: Csatorna jele mérete anyaga Hossza (m) Házi bekötések (db) Z NA 200 KG-PVC 300,00 31 Z NA 200 KG-PVC 50,00 1 ZNY Dk 63 KPE 300,00 4 ZNY Dk 63 KPE 750,00 1 Összesen: NA 200 KG-PVC 350,00 32 Összesen: Dk 63 KPE 1 000,00 5 Házi bekötés NA 150 KG-PVC 310,00 32 Házi bekötés Dk 63 KPE 50,00 5 Tervezett nyomóvezetékek: 16. táblázat Tervezett ZC1 jelű közterületi átemelő: Csatorna jele mérete anyaga hossza (m) ZCNY-1 Dk 63 KPE 650 ZCNY-2 Dk 75 KPE Szennyvíz: Q d = 20,0 m 3 /d Q csúcs = 0,55 l/s H geod = 4,0 m Az átemelő szivattyú: FLYGT BS 2075 ST 3 Q max= 11,2 l/s H max= 6,5 m P= 1,30 kw

23 Tervezett ZC2 jelű közterületi átemelő: 8. ábra Szennyvíz: Q d = 8,62 m 3 /d Q csúcs = 0,24 l/s H geod = 10,0 m Az átemelő szivattyú: FLYGT CP 3068 HT 1 Q max= 11,8 l/s H max= 17,3 m P= 1,50 kw Forest Hills Hotel tervezett átemelője: ábra Szennyvíz: Q d = 1,78 m 3 /d Q csúcs = 0,05 l/s H geod = 20,0 m Az átemelő szivattyú: FLYGT CP 3060 HT 3 Q max= 9,0 l/s H max= 40 m P= 2,40 kw

24 ábra Szennyvízkezelés Az új szennyvíztelep építésére Zirc-Akli külterületén kerülne sor a Gerence patak melletti területen. A szennyvíztisztító telep építésével kapcsolatos elvárások: A tervezett technológia elégítse ki az adott befogadóra előírt határértékeket, A telep mechanikai tisztítóegységei jó hatásfokkal működjenek, A biológiai tisztítás tartalmazza a N és P eltávolítás lehetőségét, A telep alkalmas legyen a szezonális terhelési csúcsok hatását kiküszöbölni, A tervezett iszapkezelés biztosítsa a stabilizálást, fertőtlenítést és víztelenítést a keletkező fölösiszap részére, és olyan iszap kerüljön ki a telepről, melynek több formájú elhelyezhetősége biztosított, A telep működési költsége kedvező legyen, A szennyvíztelep építése egyben segítse elő a korábbi illegális lerakók felszámolását Tervezett technológia Figyelembe véve a térség földrajzi adottságait, a település lélekszámát, a vízbázis- védelmi szempontokat, az összegyűjtött szennyvizet eleveniszapos technológiájú eljárással tisztítjuk, a tisztított szennyvizet élővíz befogadóba engedjük. A szennyvíztisztító telepre kidolgozott, technológia komplex megoldást nyújt a kommunális szennyvíz tisztítására, valamint az iszapvonalon megjelenő technológiai feladatokra: zárt, cseppszóródás ellen védett technológia, % közötti terhelhetőség, energiatakarékos üzemeltetés, alacsony beruházási költségigény. A rendszerből kikerülő stabil iszap víztelenítés után elszállításra kerül. A szennyvíztisztító folyamatos üzemű eleveniszapos technológiával működik. A szennyvíztisztító nem igényel állandó felügyeletet, így tartózkodóhely és fekete-fehér öltöző kialakítása nem szükséges. A szennyvíz tisztítása a levegőztetett reaktorokban történik, a lebegésben tartott eleveniszap, a baktériumok és egyéb élőlények segítségével. Az eljárás III. tisztítási fokozatnak megfelelő tisztítási hatásfokot biztosít, a szennyvízben lévő szerves anyagok lebontását, a nitrifikációt, ill. a P és N eltávolítás egy részét heterotróf és autotróf baktériumok végzik.

25 Technikai adatok: A befolyó szennyvíz mennyisége: 20 m 3 /nap Napi BOI terhelés: 18,0 kg BOI 5 /nap a biológiai reaktor típusa: AT 300 kapacitás: 300 LEÉ Qmaxh: 8,1 m 3 /h teljes hasznos térfogat: 114,8 m 3 anaerób-fermentációs tér: 56,8 m 3 nitrifikációs tér: 35,4 m 3 utóülepítő felülete: 9,4 m 2 utóülepítő térfogata: 13,5 m 3 utóülepítő maximális felületi terhelése: 0,4 m 3 /m 2 h minimális tartózkodási idő az utóülepítőben: 3,9 h terhelés BOI 5 : 0,04 kg/kg,d iszapkor: 30 nap iszapkoncentráció 6,5 kg/m3 szükséges levegőmennyiség: 144,2 m 3 /h napi levegőztetési idő: 15 h maximálisan keletkező iszapmennyiség: 67,4 m 3 /év, sz.a.tartalom 2,5% az iszapürítés gyakorisága: 2-3x/év iszaptartály hasznos térfogata: 22,2 m 3 a szennyvíztisztító helyigénye: maximális energiafogyasztás: 31,18 kwh/nap A szennyvíztisztítás részletes ismertetése A településről összegyűjtött szennyvíz gravitációs úton érkezik az előkezelő medencébe, amelyben a feladó szivattyúk vannak elhelyezve. A mechanikus előtisztítás levegőztetett rácskosárral történik. A rácskosár egy emelő mechanizmussal kiemelhető, saválló acélból készül, amelyből a felgyülemlett rácsszemetet konténerben lehet tárolni, esetleges hosszabb tárolási idő esetén fertőtlenítése szükséges klór-mésszel. Az előkezelő medencébe 2 db. darálós szennyvízszivattyú van beépítve (1 tartalék), melyek két párhuzamos DN 50 mm átmérőjű nyomócsövön, a 2 db. biológiai reaktorba juttatják a mechanikailag előkezelt szennyvizet. A biológiai reaktor két 5000 mm átmérőjű és két 3000 mm magasságú henger alakú polipropilén tartály, melyekben belső merülő- és bukófalak ill. belső cirkulációs és recirkulációs rendszer van létesítve. A biológiai reaktor kis terhelésű, teljesoxidációs lebegőágyas eleveniszapos rendszerrel működik. A kontinuális üzemmódú kompakt szennyvíztisztító reaktor eleveniszapos térre és utóülepítő térre oszlik, melyeket belső iszaprecirkuláció köt össze. Az eleveniszapos tér levegőztetett, nitrifikációs zónára és nem levegőztetett, anaerob-fermentációs és denitrifikációs zónára oszlik. A nyers szennyvíz az anaerob-fermentációs zóna első szekciójába folyik. A bukó és merülőfalak váltakozó elrendezése az eleveniszap-szennyvíz keverékének a fel és lefelé irányuló áramlását idézi elő és biztosítja az eleveniszap lebegő állapotban való tartását, az anaerobfermentációs zóna és a denitrifikációs zóna keverését. Az eleveniszap-szennyvíz keverék a denitrifikációs zóna utolsó szekciójából a nitrifikációs zónába folyik a két zónát elválasztó bukófalon keresztül. Az eleveniszap-szennyvíz keverék a nitrifikációs zónából az utóülepítő térbe az eleveniszap tér és az utóülepítő tér közötti falon kialakított résen keresztül jut. A fölösiszap eltávolítása mammutszivattyúval történik az iszaptartályba. Az iszaptartály egy 3300 mm átmérőjű, 3000 mm magas polipropilén tartály, mely a biológiai reaktorokkal azonos betonalapon van elhelyezve. Az iszaptartály finombuborékos levegőztetővel van ellátva. Az iszap stabilizált, nem rothadóképes. A fölösiszap elvitele az iszapgyűjtő tartályból szippantó kocsi segítségével valósítható meg az iszapelszívó bajonettzáras csonkra történő csatlakozással. A tisztított szennyvíz gravitációsan a fertőtlenítő tartályba folyik, ahol adott a tisztított szennyvíz fertőtlenítésének lehetősége. A fertőtlenítő tartály egy 2000 mm átmérőjű, 2100 mm

26 magas polipropilén tartály, amelyet egy belső bukófal két rekeszre oszt. A tartályban adott a tisztított szennyvíz fertőtlenítésének lehetősége. A tisztított szennyvíz a Parshall csatornán keresztül folyik a befogadóba. A Parshall csatorna és a hozzá tartozó ultahangos mérőegység egy 1500 mm átmérőjű, 1500 mm magas polipropilén tartályban helyezkedik el. A szennyvíztisztító levegőztetésére Roots-fúvókat (piskótás) alkalmazunk (2 db.). A légfúvó tartály két 1500 mm átmérőjű, 1500 mm magas polipropilén tartály. A reaktorban lévő vízmozgatást a mammutszivattyúkkal érjük el, melybe a sűrített levegőt a légfúvó adja, mely a biológiai reaktor egyetlen mozgó gépi berendezése. A levegőztetés és keverés ciklusait egy vezérlőegység szabályozza, ez vezérli a szennyvízszivattyúk ciklusait is. Szükség esetén foszfor kicsapató vegyszer adagolása lehetséges (opció). Az adagoló szet (perisztaltikus adagoló szivattyú, vegyszertartály, szintjelző úszó a vegyszer szintjének kijelzésére) a vegyszeradagoló szet tartályában helyezkedik el. A vegyszeradagoló szet tartálya egy 1500 mm átmérőjű, 1500 mm magas polipropilén tartály Technológiai gépészet Az alkalmazott gépészeti szerkezetekre jellemző, hogy a csőátvezetések, valamint a szennyvízzel és iszappal érintkező géprészek, berendezések KO minőségű szennyvízre megfelelő nemesacélból készülnek. A technológiai csővezetékek KO nemesacélból, vagy műanyagból (KPE vagy PVC) készülnek. A vegyszertárolás tartályai, csővezetékei és szerelvényei PP, illetve PE vegyszerálló műanyagok. A szabadtérbe és technológiai légtérbe kerülő acélszerkezetek horganyzott kivitelűek. Rácsok, lépcsők, korlátok tűzihorganyzott kivitelűek. A totáloxidációs technológia biológiai egységének levegőztetőjében finombuborékos mélylevegőztető rendszer települ. A sűrített levegőt csökkentett zajkibocsátású és egyenletes, nem pulzáló légellátást biztosító légfúvók biztosítják. A légfúvók a biológiai levegőztetőben mért oldott oxigén-szintről szabályozottak úgy, hogy egy gép fordulatszáma frekvenciaváltóval szabályozott. A megfelelően összekapcsolt fúvó hangtompító burkolattal lesz felszerelve. A sűrített levegő csőhálózat a levegőben szerelve KO lemezcsőből, víz alatt pedig PVC csőből készül Műtárgyak, szerkezeti kialakítás A szennyvíztisztító telep technológiai műtárgyai előregyártott polipropilén (pp) elemekből készülnek, monolit vasbeton alaplemezre építve. Mechanikai előtisztítás: - 1 db. PP tartály - 1 db. Rácskosár, kosár sínpálya, kosárfelhúzó mechanika - 2 db. darálós szennyvízszivattyú (1+1 tartalék), Q= 11,2 m3/h H= 6 m Pmot =2x1,6 kw, 50 Hz/400 V - 3 db. úszókapcsoló - szivattyú sínpálya, talpas könyök Bilógiai reaktor: - 2 db. PP tartály - 2 db. finombuborékos levegőztető egység - mammutszivattyú Légfúvó: - 2 db. PP tartály - 2 db. piskótás légfúvó, (Q= 72,3 m3/h, Δp= 300 mbar, Pmot =1,5 kw, 50 Hz/400 V) Elfolyó víz mennyiségmérés

27 - 1 db. PP tartály - 1 db. Parshall csatorna (PP) - 1 db. ultrahangos érzékelő, kijelző, 25 W, 50 Hz/230 V. Vegyszeres foszforeltávolítás (opció): - 1 db. PP tartály, - 1 db. vegyszertartály, PP, 50 l - 1 db. adagoló szivattyú, 1 db., Q= 15 l/h, 28 W, 50 Hz/230 V - 1 db.szintjelző úszó a vegyszer szintjének kijelzésére Elektromos kapcsolószekrény - 1 db. Elektromos kapcsolószekrény, vezérlés Gépészet, villamos berendezések A gépészeti berendezések, így a levegővezetékek, technológiai acélszerkezetek a rozsdamentes acélból készülnek. A légbeviteli elemeket csővezeték rendszeren keresztül légfúvó táplálja sűrített levegővel. A fúvó időkapcsolóval üzemel. A biológiai műtárgyak iszap-recirkulációját és a fölösiszap elvételt mamutszivattyúk biztosítják. A villamos kapcsolószekrényben találhatók a légfúvók és keverők működtetéséhez szükséges elektromos berendezések: kézi-automata kapcsoló, ellenőrző lámpa, megszakító-kapcsoló, áramerősség-mérő, üzemóra-számláló Járulékos létesítmények Járulékos létesítmények tisztítótelepen belül: - energia ellátást biztosító mérőszekrény és tápkábel, - 1,5 m magas drótfonatos kerítés, vasbeton oszlopokra feszítve, 3 soros tüskésdrótfonattal x 4000 mm-es, 40 x 40 x 3 zártszelvényből készített kétszárnyú acélkapu 20 x 20 x 2 függőleges redőnyös pálcákkal: 1 db. - útépítés 10 t. teherbírású gk. forgalomra, - elektromos jelző és erőátviteli kábelek, - nem burkolt felületek füvesítése, fásítása, - technológiai vezetékek, - vízmérőóra akna és belső vízvezeték. Járulékos létesítmények tisztítótelepen kívül: - bekötő út - távjelzés kiépítés szennyvízátemelők és tisztítótelep között - külső vízvezeték (vízbekötés) Energiaellátás, villamos berendezések Energiaellátás A külső energiaellátás a településrészi kisfeszültségű légvezetékről történő leágazással oldható meg. A fogyasztásmérés mérőszekrényében lesz megoldva. A telepre való becsatlakozás földkábelen történik. A tápkábel csatlakozási pontja az elosztószekrény. Világítás A térvilágítást a környezetnek megfelelő, korszerű világítótestekkel alakítjuk ki. A térvilágítás kézi üzemben, illetve automatikus üzemben - alkonykapcsolóról vezérelve - működik. Érintésvédelem, villámvédelem

28 Érintésvédelem módja: nullázás (TN rendszer) + törpefeszültség. Minden üzemszerűen feszültség alatt nem álló fémszerkezet az érintésvédelmi rendszerbe lesz bekötve. Kábelezés A kábelek az épület és a műtárgyak között földárokba fektetve, a gépházban és a műtárgyaknál falra, mennyezetre, védőkorlátra rögzített kábeltartókra rögzítetten lesznek szerelve. Az épületbe történő bevezetésnél, utak alatti átvezetéseknél védőcsöveket használunk A szennyvíztisztítóból elfolyó víz várható összetétele: A tisztított szennyvíz befogadója a 28/2004. (III. 22. ) KöM-KöViM együttes rendelet 2. sz. melléklete szerint: 3. Időszakos területi kategóriába esik. Ennek alapján a tisztított szennyvíz elvárt minősége: 17. táblázat Szennyezőanyag Összetevők koncentráció mg/l (g/m 3 ) BOI 25 KOI 75 N összes 25 P összes 5 Lebegőanyag 50 + NH Iszap- és egyéb hulladékok kezelése Iszapkezelés Az iszap elhelyezése: A keletkezett szennyvíziszap elhelyezése több módon megoldható: Az iszap termőterületen történő elhelyezése - talajon, vagy talajban - injektálással, vagy mélybarázdás eljárással, a legegyszerűbb és leggazdaságosabb eljárás. A szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezésének kockázati feltételeit számos hazai és külföldi kutatómunka keretében vizsgálták, melyek egyértelműen azt igazolják, hogy (a megfelelő előírások betartása mellett) ez az eljárás számos előnyt kínál. A talaj N terhelhetőségét az 50/2001 (IV.3.) Kormányrendelet szabályozza. A szennyvíziszap szántóföldi hasznosítású elhelyezése 29/2006. (IV.10.) FVM rendeletet szerinti TALAJVÉDELMI TERV alapján történik. Az iszap elszállítása: Az iszap rendszeres elszállítása további kezelés céljából. A kockázatok elkerülésére a szennyvíziszap szennyezettségét rendszeresen vizsgálni kell. Ha a vizsgált szennyvíziszap nehézfémmel határérték feletti mértékben szennyezett, akkor azt elkülönítetten kell lerakni, és további kezelését, illetve elhelyezését A veszélyes hulladékokról szóló 102/1996.(VII.12.) Kormányrendelet előírásai szerint kell biztosítani. Rácsszemét, homok A rácsszemetet és a homokot egy 120 l zárt műanyag szemétgyűjtőben tároljuk, és hetente egyszer kerül elszállításra, a kommunális hulladéklerakóra. Egyéb hulladék a telepen nem keletkezik Környezetvédelem Technológiai egységek: A tisztítás-technológia olyan technológián alapszik, mely tervezési jellemzőinek következtében teljesen környezetbarát működésű:

29 A mikroorganizmusok mennyisége a medencékben olyan szintű, hogy szag és habképződés nem lép fel. A folyamat anyagáramainak következtében egészséges biomassza alakul ki, ezáltal kiküszöböljük a spontán anaerob rothadást, amely szagproblémákat okozhat. A technológiai folyamat és az iszapstabilizálás zárt rothasztó térben történik, így környezeti hatása a határértékeken aluli. A biológiai tisztítás a karbantartás illetve az esetleges üzemzavar alatt is biztosítható. Védőtávolság, védőövezet A szennyvíztisztító telep helyének kiválasztásánál szempont a védőtávolság. Jelen tervezés során vizsgáltuk a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásainak érvényesülését: Szennyvíztisztító, építmények legkisebb távolsága (védőterülete) lakó-, vegyes-, gazdasági-, üdülő- és különleges (a hulladéklerakók területének kivételével) területektől: Hagyományos szennyvíztisztító folyadékfázis-kezelő és zárt anaerob iszapkezelő létesítményei m³/d szennyvíztisztítási kapacitásig, aerob úton stabilizált iszap kezelése nyitottan. A vonatkozó rendelet szerint a védőtávolság min. 300 m. A legközelebbi lakóháztól való távolság: >300 m, így az elhelyezés kielégíti a fent hivatkozott rendelet előírásait. Szigetelés A műtárgyak vízzáró pp lemezből készülnek, így a szennyvíz szivárgása, azaz talajvíz szennyezése nem fordulhat elő. Az összes technológiai vezeték kialakításánál, ugyanezek az elvek érvényesülnek. Befogadó, szennyvízminőségi határértékek A tisztított szennyvíz befogadója a Gerence patak. A kezelendő, nyers szennyvíz nyomócsövön érkezik a szennyvíztisztító telepre, a tisztított szennyvíz gravitációsan jut a befogadóba. A tisztított szennyvízre vonatkozó szennyvízminőségi határértékek, a 28/2004. (III. 22. ) KöM-KöViM együttes rendelet 2. sz. melléklete szerint: A települések szennyvízelvezetésével, szennyvízkibocsátásával kapcsolatos technológiai határértékek a 17. táblázat tartalmazza. Levegőtisztaság védelem A szennyvíztisztító telepek elhelyezésénél alapvető szempont, hogy a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet szerint, az előírt legkisebb védőtávolságok teljesüljenek. A levegőtisztaság védelem szempontjából (21/2001. (II.14.) Korm. rendelet) a következőket foglalhatjuk össze: A szennyvíztisztító telepek környezetre gyakorolt hatásának megítélése során a bűz és a bakteriális szennyező hatás szerepel az első helyen. A hatások előidézésében meghatározó szerepe van az alkalmazott tisztítási technológiának, valamint az oxigénbevitelt biztosító berendezés típusának. A javasolt szennyvíztisztítási technológiánál szaghatás nem lép fel. A megfelelő terhelés, és levegőztető felület valamint az iszapkor biztosítja a szerves anyagok lebontása mellett az ammónia lebontását (nitrifikálás) is. A tisztítás első eleme a kézi tisztítású rács: a kiszűrt rácsszemét tárolása, kezelése és elszállítása zárt konténerben történik, így az esetleges szaghatás kiküszöbölhető. A műtárgyakban lévő vízfelszín nyugodt, így üzeme szaghatással nem jár. A medencéből kiemelt iszap stabil, nem rothadásképes. Az iszap zártan, szippantó autóval kerül elszállításra a szennyvíztisztító telepről. A medencékben, rendeltetésszerű üzemelés mellett a víz a felszínen nem jelenhet meg, így a bűzhatás kialakulásának kockázata csekély. Zaj és rezgés elleni védelem Alapállapot

30 A terhelési értékek, a határértékkel való összehasonlításánál, a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM. Együttes rendelet alapfogalmait kell követni. A szennyvíztisztító telep környezete A szennyvíztisztító telep Zirc-Akli településrész határában kerül megépítésre, a 023/25 helyrajzi számú területen. A tisztító telep Zirc-Akli település határától 300 m-re van. Követelmény értékek Lakóterület és intézményterület laza beépítéssel A vonatkozó zajterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM közös rendelet 1. sz. melléklete szerint az üzemi létesítményektől származó zaj megengedhető értéke: LTH nappal: 50 db(a) LTH éjjel: 40 db (A) Ugyanezen rendelet 2. sz. melléklete szerint, az építési munkából származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintje (1 éves építési munka időtartam esetén): LTH nappal: 60 db(a) LTH éjjel: 45 db (A) Az iszap, és szippantott szennyvíz szállítása főközlekedési utakon történik. Az említett rendelet 3. sz. melléklete szerint: LTH nappal: 65 db(a) LTH éjjel: 55 db (A) A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM közös rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza az emberre ható rezgés, terhelési határértékeit, épületekben. Általános rendeltetésű, lakó-, üdülő és közösségi épületekben, a rezgésterhelési határérték: a nappali követelmény érték: Amax = 200 mm/s2 az éjjeli követelmény érték: Amax = 100 mm/s2 Vegyszerek A szennyvízkezelési technológia során vegyszert a fertőtlenítéshez használunk Üzemeltetés Az üzemeltetés személyi feltételei A tisztítótelep működése automatikus, a rendszer időszakos felügyeletet igényel. Üzemeltetői feladat, és kézi munkát igényel a rács kézi tisztítása, rácsszemét-konténer cseréje, mozgatása, az iszap elszállíttatása. Feladat továbbá bizonyos időközönként a vályúk, bukóélek tisztítása a környezet rendben tartása. A telep állandó felügyeletet nem igényel, a várható napi munkaidő ráfordítás átlagosan 1-2 óra. Karbantartás Az egyesített műtárgyak különösebb karbantartást nem igényelnek. Az alkalmazott gépészeti berendezések és szerelvények idő- és korrózióálló anyagokból kerülnek legyártásra, úgymint nemesacél, kemény polietilén, alumínium, tűzihorganyzott acél, PVC, illetve gumi. Karbantartási igényük nincs. A beépített gépek, kapcsolószekrények karbantartására, a gyártó cég vonatkozó előírásai az irányadók. A gépi berendezések időszakos ellenőrzése és karbantartása (olajcsere, tisztítás, stb.) különleges szakértelmet nem igényel. A nagyobb javításokhoz, alkatrészcserékhez javasoljuk a gyártó cég szakembereinek bevonását. 2.4 D változat Egyedi szennyvízkezelő létesítmény Egyedi házi szennyvízkezelő létesítmény az, amely legalább 1, legfeljebb 50 lakosegyenérték szennyvízterhelésnek megfelelő települési szennyvíz tisztítását, végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálja

31 Az egyedi szennyvízkezelő létesítmény lehet egyedi szennyvízkezelő berendezés: olyan vízilétesítmény, amely a települési szennyvizek nem közműves, biológiai tisztítását energiabevitel segítségével végzi, illetve lehet tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény: olyan oldómedencéből és tisztítómezőből álló vízilétesítmény, amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére és elhelyezésére szolgál, és amely a szennyezőanyagok anaerob lebontását energiabevitel nélkül végzi. Egyedi szennyvízkezelő létesítményt bármely területen történő programszerű telepítés esetén, illetve egyedi szennyvízkezelő berendezést a felszín alatti vizek minősége szempontjából fokozottan érzékeny vagy magas talajvízállású területeken történő egyedi telepítés esetén akkor lehet létesíteni, ha a települési önkormányzat által elfogadott és a vízügyi hatóság által jóváhagyott települési szennyvízkezelési program ezt lehetővé teszi. Az egyedi házi szennyvízkezelő létesítmény építésével kapcsolatos elvárások: A tervezett technológia elégítse ki az adott befogadóra előírt határértékeket, A biológiai tisztítás tartalmazza a N és P eltávolítás lehetőségét, Alkalmas legyen szezonális terheléseket is kezelni, A berendezésben stabil iszap képződjön, A berendezés működése költséghatékony legyen, Üzemeltetése egyszerű és átlátható legyen, Segítse elő a korábbi illegális lerakók felszámolását. A 219/2004. (VII. 21.) a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet, A minőségi védelem 10. (1) paragrafusa: a szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására, a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység (2) bekezdése szerint: Tilos - a (3) és (4) bekezdésekben foglalt kivételektől eltekintve a) az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak ad) a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, kivéve egyedi szennyvízkezelő berendezésekkel tisztított háztartási szennyvíz bevezetésének a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott eseteit. Mivel Zirc-Akli település a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken helyezkedik el, ezért a következőkben a csak az egyedi szennyvízkezelő berendezés építését vizsgáljuk. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések általában a nagyüzemi szennyvíztisztítók (és szennyvíztisztítási technológiák) kicsinyített másaként kifejlesztett, az aerob biológiai lebontáson alapuló, előregyártott, a helyszínen könnyen összeszerelhető és telepíthető automatizált kis szennyvíztisztítók, amelyek alapvető tulajdonsága, hogy a szennyezőanyag lebontást külső energia bevitel segítségével végzik. Alkalmasak a kisebb lakóközösségek, lakóparkok vagy pl. egyedülálló panziók, intézmények, illetve, a családi házak kommunális szennyvizeinek tisztítására. A piacon számos hazai és külföldi gyártó berendezései megtalálhatók, közös jellemzőjük, hogy a tisztítási kapacitásuk lépcsőzetesen 1-50 lakosegyenértékig változik, lehetséges kialakításukat a pontban részletezzük. Csak azon berendezések alkalmazását javasoljuk, melyek rendelkeznek a CE (MSZ-EN ) minősítéssel A tisztított szennyvíz befogadója A tisztított szennyvizet nem vezetjük élővíz befogadóba ezért a tisztított szennyvízre nem a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete szerinti területi kategória előírásai érvényesek. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint Zirc település fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település. A telepítendő berendezésekből kilépő, elszikkasztandó tisztított szennyvíz paraméterei a 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet -a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról - 4. számú melléklete szerint:

32 szám táblázat: Egyedi szennyvízkezelő létesítményből földtani közegbe történő bevezetés Szennyező anyagok Dikrotmátos oxigénfogyasztás minősített pontminta 24 órás átlagminta minősített pontminta 24 órás átlagminta minősített pontminta 24 órás átlagminta Ammónia-ammóniumnitrogén Összes szervetlen nitrogén KOI k NH 4 - N ön ásv Sor- Mértékegység mg/l mg/l mg/l Mintavétel típusa Határérték felszín alatti víz szempontjából fokozottan nem fokozottan érzékeny érzékeny területen területen (1) ) A mintavétel típusa vagylagosan írható elő, egy-egy paraméterre mindkettő együtt nem alkalmazható. 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló, 25. (3) bekezdése szerint tilos egyedi szennyvízkezelő berendezést létesíteni a fokozottan érzékeny területek közül azokon: a) a karsztos területeken, ahol a felszín alatti víztest nem éri el a jó kémiai állapotot vagy a települési szennyvízkezelési program szerint nem a legalacsonyabb sérülékenységi kategóriába tartozik, vagy b) a területeken, ahol a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet a szennyvíz szikkasztását tiltja. A kormányrendelet ezen előírásainak teljesülését a későbbiekben vizsgáljuk. A szikkasztás során a célkitűzés, hogy a felszín alatti vizek, illetve víztestek állapota ne romoljon. Ez a jelenlegi megoldás hatására teljes mértékben teljesülni fog, mert a jelenleg működtetett, feltételezhetően nem vízzáró szennyvíztárolók helyett olyan egyedi szennyvíztisztító kisberendezések fognak üzemelni, amelyek 70-99% közötti szennyezőanyag-eltávolítást valósítanak meg Szennyvíztisztítási technológia ismertetése Figyelembe véve a térség földrajzi adottságait, a lélekszámot, a vízbázis- védelmi szempontokat, az összegyűjtött szennyvizet helyi, egyedi szennyvízkezelő berendezéssel tisztítjuk, a tisztított szennyvizet helyben elszikkasztjuk. zárt, cseppszóródás ellen védett technológia, % közötti terhelhetőség, energiatakarékos üzemeltetés, alacsony beruházási költségigény. A rendszerből kikerülő iszap stabil. A lakóingatlanokon keletkező háztartási szennyvizet közvetlenül a szennyvíztisztító berendezésre vezetjük. Ez általában NA 110 mm-es gravitációs KG-PVC vezetékkel történik. Amennyiben a telepítendő tisztítóberendezés becsatlakozó csonkja lényegesen magasabban helyezkedik el a lakóingatlanból kivezető szennyvízcsőhöz képest, akkor a nyers szennyvíz továbbítására egy házi átemelő közbeiktatása szükséges. A tisztítóberendezésre érkező nyers szennyvizet a berendezés segítségével a jogszabályokban előírt minőségűre tisztítjuk, majd a megtisztított szennyvizet megfelelően méretezett és kialakított szikkasztómező segítségével helyben elszikkasztjuk

33 A szennyvíztisztítóra érkező szennyezőanyag terhelés Hiba! A hivatkozási forrás nem található. értékeivel számolva: 19. táblázat Szennyezőanyag terhelés Kapacitás: (fő) Mértékegység BOI 5 0,24 0,36 0,48 0,72 0,96 1,5 1,8 2,4 3,0 kg/d KOI 0,48 0,72 0,96 1,44 1,92 3,0 3,6 4,8 6,0 kg/d Lebegőanyag 0,28 0,42 0,56 0,84 1,12 1,75 2,1 2,8 3,5 kg/d TKN 0,04 0,06 0,08 0,12 0,16 0,25 0,3 0,4 0,5 kg/d NH 4 + -N 0,03 0,045 0,06 0,09 0,12 0,1875 0,225 0,3 0,375 kg/d P összes 0,006 0,009 0,012 0,018 0,024 0,038 0,045 0,060 0,075 kg/d ψ A szennyvíztisztítási technológia műtárgyai A szennyvíztisztítási technológia a következő műtárgyakból áll: I. Biológiai szennyvíztisztító berendezés: A biológiai szennyvíztisztító kisberendezés alkalmas a háztartásokban keletkező szennyvíz és az un. szürkevíz biológiai tisztítására 1-50 lakosegyenértékig olyan területeken, ahol nincsen, ill. gazdaságtalanul létesíthető közcsatorna hálózat, vagy központi szennyvíztisztító telep. E berendezések a közműves szennyvíztisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosítanak, nem tartalmaznak a környezetre káros anyagot, továbbá adalék anyagok felhasználása nélkül, csendesen, szagmentesen, külső villamos-energia bevitellel üzemelnek. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések általában a következő részekből állnak: - Előülepítő: a mechanikai tisztítási fokozat szerepét tölti be. Feladata a nyers szennyvízben lévő durva szennyeződések leválasztása. - Aerob tér: ebben a térben megvalósul a teljes biológiai lebontás (külső energia-bevitel segítségével) és végbemegy a teljes nitrifikációs folyamat. - Utóülepítő: feladata az ülepíthető anyagok, iszap leválasztása. A kiülepedett iszap recirkulációját általában az utóülepítőben elhelyezett mamutszivattyú biztosítja. A recirkulációs iszap az aerob térbe kerül. II. Átemelő szivattyú: Feladata a tisztított szennyvíz a szikkasztómezőre való eljuttatása, az olyan esetekben, amikor a tisztított szennyvíz kifolyó csonkja mélyebben helyezkedik el, mint a szikkasztómező dréncső vezetéke (pl. magas talajvíz-állású területen alkalmazott szikkasztódomb esetében). Általában külön aknában kap helyet, de lehet a kisberendezés része is. III.Tisztított szennyvíz-szikkasztó mező/drénhálózat: Szikkasztó mezőnek nevezzük az egymás mellett, elhelyezett szikkasztó árkok együttesét, melyekre általában szakaszosan kerülnek a viszonylag nagy - akár 1,5 m 3 /d szennyvízhozamok. A szikkasztóárkok hosszát a szivárgási tényező alapján kiszámított méretek adják meg ingatlanonként A szennyvíztisztító berendezés működése A vizsgált szennyvíztisztító berendezés, SBR (Sequencing Batch Reactor) elven működő, szakaszos üzemű (Graf Klaro Easy; Az ingatlanból kifolyó szennyvíz a biológiai elő

34 kezelésére, valamint a szennyvíz-iszap tárolására szolgáló az előkezelő-tartályba jut. Az előkezelő tartályból, egy mammutszivattyú juttatja a szennyvizet az SBR tisztító egységébe. Az előkezelő tartály és az SBR tartály össze van kötve egy túlfolyó vezetékkel is, arra az esetre, ha a mammutszivattyú nem működik. A szennyvíz biológiai tisztítását baktériumok végzik. A berendezés működésének fontos része, a megfelelő levegőztetés kialakítása, annak érdekében, hogy az eleveniszapban lévő baktériumok kellő levegőhöz (oxigénhez) jussanak. A megfelelő mennyiségű friss levegő (oxigén) ellátásáról egy programozott vezérlő-egység által irányított légfúvó, és egy finombuborékos levegőztető egység gondoskodik. Az oxikus téren belül a levegőztetést és az eleveniszapos szuszpenziót egy finombuborékos levegőztető rendszer tartja fenn. A tisztított szennyvíz paramétereinek méréséhez szükséges mintavételi hely, az SBR-tartályban lett kialakítva. A berendezés alapvetően egy kezelő-tartályból áll, amely egy nyugalmi és egy eleveniszapos zónára van osztva, amelyek egy mammutszivattyú segítségével egymással kapcsolatban állnak. A berendezés finombuborékos mélylevegőztető eljárással levegőztetett, a keletkező eleveniszapban kitenyésző baktériumok biológiai úton tisztítják meg a szennyvizet. A befolyó nyers szennyvízben lévő durva és lebegő anyagokat az elő kezelő-tartályban lévő merülő fal, felfogja. Ebbe a tartályba kerül tárolásra az SBR reaktorból elvett fölösiszap is. A szennyvíztisztító berendezést működését egy mikroprocesszoros vezérlő egység szabályozza, amely a légsűrítőt és a levegőelosztást irányítja. Az eleveniszap keveredéséről, cirkulációjáról és recirkulációjáról membrános légfúvóval előállított sűrített levegő gondoskodik. Az egyes egységek levegőmennyiségének beállítását szabályzó szelepekkel a levegőelosztó rendszer végzi, ami lehetővé teszi a sűrített levegő áramlásának beállítását. Az egyes mamutszivattyúk működését és a levegőztetést is a mikroprocesszoros vezérlőegység irányítja. Az SBR eljárás különböző munkafolyamatok sorozata, amelyek időben egymás követik, és legalább egyszer naponta végbemennek. 1. munkafolyamat: feltöltés A beérkező nyers szennyvíz az előkezelő tartályba kerül, ahol a durva és nem bontható szennyeződések kiülepednek. Majd a szennyvíz, egy un. mammut-szivattyú segítségével az eleveniszapos SBR medencébe jut. 2. munkafolyamat: levegőztetés Az SBR kamrában alakul ki az eleveniszapos biológiai zóna. A levegőztetés által aktivált mikroorganizmusok megkezdik a szennyvízbontást. A levegőztetést egy kompresszor végzi, mely a környezeti levegőt használja fel. A levegőztetés szakaszosan megy végbe, amely szabályozott szennyvíztisztítást tesz lehetővé. Így a berendezést különböző környezeti feltételekhez, terhelésekhez lehet igazítani. 3. munkafolyamat: ülepítés A harmadik szakaszban nincs levegőztetés. Az eleveniszap és az egyéb ülepedő anyagok a gravitációsan leülepszenek. A felső részén létrejön egy tiszta víz zóna és az alján egy iszapréteg. Az esetlegesen keletkező úszó iszap a tiszta víz zóna felett van. 4. munkafolyamat: tisztított szennyvíz elvétel Ebben a fázisban a biológiailag megtisztított szennyvizet elvezetjük az SBR szakaszból. Ez a szivatytyúzási folyamat a mammut-szivattyúval történik. A berendezés úgy van kialakítva, hogy a tiszta víz rétegben esetleg keletkező úszó iszapot ne szivattyúzza le. A berendezés a minimális vízszintet külön szerkezeti elem nélkül biztosítja. A 4. munkafolyamat végrehajtása után az 1. munkafolyamat tisztítási

35 folyamata kezdődik elölről. Naponta 4 ciklust fut le. A kapcsolási idők egyedi illesztését a kezelőszemélyzet tudja beállítani. Az ilyen típusú szennyvíztisztítók kis energiaigényűek, a kezelésük és üzemeltetésük minimális időt vesz igénybe, karbantartási, üzemeltetési költségük alacsony. A keletkező fölösiszap kisebb mennyiségű mint más hagyományos technológiáknál. Egyes esetekben a biológiai tisztító berendezés után egy aknát kell kialakítani, ebbe az aknába kerül elhelyezésre a tisztított szennyvízszivattyú, azon esetekben ahol a terepviszonyok miatt a berendezésből elfolyó tisztított szennyvizet csak nyomás alatt lehet eljuttatni a szikkasztómezőhöz Az elfolyó tisztított szennyvíz paraméterei: - KOI k 75 mg/l, 24 órás kevert mintából, homogenizálva. - BOI 5 15 mg/l, 24 órás kevert mintából, homogenizálva. - NH 4 10 mg/l, 24 órás kevert szűrt mintából, homogenizálva. - N (ö.) 25 mg/l, 24 órás kevert szűrt mintából, homogenizálva. - L. a. (ö.) 1 mg/l, szúrópróbából. A szennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló, 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete szerint a berendezésekből elfolyó szennyvíz minősége megfelel a befogadóba való közvetlen bevezetés esetén a 2, 3, és 4. területi kategóriák szerint meghatározott határértékeknek. Abban az esetben, ha a befogadóba történő bevezetés esetén a foszfor eltávolítás is igény, ez az erre a célra kifejlesztett Eko Treat modul beiktatásával oldható meg Technikai adatok Egyedi szennyvízkezelő berendezések 20. táblázat Kapacitás: (fő) Mértékegység Anyag: pe pe pe pe pe pe pe pe pe Tartály térfogat 2,7 3,7 4,8 6,5 7,5 13,0 15,0 19,2 26,0 m 3 Elektromos csatlakozás: Befolyó csatlakozóméret: NA Elfolyó csatlakozóméret: NA 230,0 230,0 230,0 230,0 230,0 230,0 230,0 230,0 230,0 V mm mm Energiafelhasználás: 0,08 0,12 0,16 0,24 0,32 0,50 0,60 0,80 1,00 kwh/nap Keletkező iszap: 1,0 1,5 2,0 3,0 4,0 6,3 7,5 10,0 12,5 m 3 /év Iszapkezelés A keletkező szennyvíziszap átlagos mennyisége a 20. sz. táblázat szerint alakul. Az iszap lehetséges elhelyezése: A kezelt iszapot szippantó autóval elszállítják a település közelében működő, és híg iszap befogadására alkalmas szennyvíztisztító telepre, ahol az iszapkezelőben víztelenítik, majd a víztelenített iszapot komposztálják A telepítési hely kiválasztása és ennek feltételei:

36 - A tartály elhelyezéséhez egy legalább 2-3 m átmérőjű szabad terület álljon rendelkezésre, hogy a gödör akadálymentesen elkészíthető legyen. - A tartály és a legközelebbi épület között legalább 5m védőtávolságot ajánlatos megtartani. Ha a munkagödör mélysége meghaladja a védő a távolságot, akkor azt a gödör mélységének megfelelőek meg kell növelni. A tartály fölé építeni tilos! - Kerülni kell a tartály talajvizes területre történő telepítését. Amennyiben ez elkerülhetetlen, a tartály lehorgonyzására van szükség. - A tartály gyalogos forgalomnak kitett közlekedési útvonal alá elhelyezhető, ugyanakkor a gépjárműforgalomnak kitett területre nem ajánlatos a telepítése. - Fák és növények környezetében a tartály a fatörzstől 2,5m-nél közelebbre ne kerüljön. A tartály fölé és mellé csak olyan növényeket telepítsen, melyek gyökérzetének nem lesz útban a tartály, illetve a gyökér növekedés közben sem nyomja a tartály falát. - Lejtők esetén szakemberrel meg kell vizsgáltatni, hogy a tartály 5 méteres körzetében szükség van-e támasztófal építésére A Szikkasztómező Szikkasztó mezőnek nevezzük az egymás mellett, elhelyezett szikkasztó árkok együttesét, melyekre általában szakaszosan kerülnek a viszonylag nagy - akár 7,5-8,0 m 3 /d szennyvízhozamok Talajba történő tisztított szennyvíz-elhelyezés feltételei: A talajba történő tisztított szennyvíz elhelyezés (szikkasztás) esetén az alábbi helyi feltételeket kell figyelembe venni: Tereplejtés: 2%-nál kisebb tereplejtésnél a talajban történő szikkasztás nagyon kedvező 2 8% közötti tereplejtésnél a talajban történő szennyvízszikkasztás kedvező 8 15% közötti tereplejtésnél a talajban történő szennyvízszikkasztás kevésbé kedvező 15%-nál nagyobb tereplejtésnél a talajban történő szennyvízszikkasztást kerülni kell Áteresztő réteg, repedezett kőzet mélysége: Nagyon kedvező a helyzet akkor, ha ez a távolság 2 m, vagy ennél nagyobb. Kedvező, ha ez a távolság 1,5 2,0 m között van. Kevésbé kedvező, ha a távolság 1,0 1,5 m között van. Ha a repedezett alapkőzet a szikkasztási felület alsó síkjától számítva 1 m, vagy ennél kisebb távolságra van, a talajban történő szennyvízszikkasztást csak a dombos szikkasztási rendszer (3/c. ábra) alkalmazása esetén engedhető meg. Vízzáró réteg mélysége: Ha a vízzáró réteg a szikkasztási felület alsó síkjától 2,5 m távolságra van, a szikkasztás nagyon kedvező. Ha ez a távolság 1,5 2,5 m között van, akkor a szikkasztás kedvező. Kevésbé kedvező a szikkasztás, ha ez a távolság 1,0 1,5 m között van. Ha a vízzáró réteg mélysége és a szikkasztási felület alsó síkjától számítva 1,0 m-en belül van, a talajban történő szennyvízszikkasztás csak a dombos szikkasztási rendszer (3/c. ábra) alkalmazása esetén engedhető meg. Talajvízszint mélysége: Nagyon kedvező a helyzet, ha a max. talajvízszint 3,0 m-re, vagy ennél nagyobb távolságra helyezkedik el a szikkasztási felület alsó síkjától. Kedvező a szikkasztás feltétele, ha ez a távolság 1,5 3,0 m között van. Kevésbé kedvező, ha ez a távolság 1,0 1,5 m közötti érték. Ha a maximális talajvízszint kevesebb, mint 1,0 m-re közelíti meg a szikkasztási felület alsó síkját, tartósan (1 hónap), a talajban történő szikkasztás csak a dombos szikkasztási rendszer (3/c. ábra) alkalmazása esetén engedhető meg. Vízáteresztő képesség: A talaj vízáteresztő képességét a k tényezővel jellemezzük:

37 Talajnem k, m/s k, m/d Átlag Homokos kavics ,4 475,2 Vegyes szemeloszlású iszapmentes homok ,4 8,64 47,5 Iszapos homok ,32 4,32 Egyenletes szemeloszlású finom homok ,64 0,864 4,75 Homokliszt ,32 0,0432 2,18 Iszapos homokliszt ,0864 0, ,047 Iszap , , ,0047 Sovány agyag , , ,0047 Kövér agyag , , , m/s feletti vízáteresztő képességű talaj, szikkasztásra rendkívül kedvező m/s vízáteresztő képesség közötti érték esetén kedvező a szikkasztás m/s vízáteresztő képesség közötti érték esetén átlagos minősítésű a szikkasztás. Ha a talaj vízáteresztő képessége kisebb, mint m/s, a talajban történő szennyvízszikkasztás nem kedvező (a meglévő talajban történő szikkasztás esetén nagy szikkasztási felület igény jelentkezik, ezért a szikkasztó-árkoknál javasolt talajcserét alkalmazni) A Szikkasztómező kialakítása: A biztonságos szikkasztáshoz szükséges talajréteg vastagság, a szikkasztóárok aljától minimum 1 m. A szikkasztó árok legnagyobb lejtése < 2-5, esetén a leg megfelelőbb, az egyes árkok legnagyobb hossza ne haladhatja meg a 25 métert. Ha a tereplejtés 3 felett van, az árkokat közel a rétegvonalak irányában célszerű elhelyezni. A szikkasztómezők kialakítása a következők szerint történhet: 1, Kiemelt, vagy dombos rendszereket alkalmazása: A rendszer a talajfelszín feletti magasságban van kialakítva. A fellazított fedőrétegre cm homokréteg van felhordva, erre van helyezve a 40 cm zúzottkő vagy kavics ágyazat (szemcseméret 3-5 mm). Az ágyazatba kerül az elosztó drénhálózat, ahová gravitációsan vagy szivattyú segítségével kerül a szennyvíz. A kavicsréteg fölé geotextília, majd természetes talajból min. 50 cm borítás kerül. Az ágyazat szélessége 2 m. Javasolt alkalmazása: igen magas talajvíz szintű területeken, olyan helyeken, ahol az alsó kőzet nagyon porózus és a hagyományos rendszerek nem alkalmazhatók, ahol a lejtés kisebb, mint 12 %, ahol a talaj vízáteresztő képessége kicsi. 2, Árkos rendszer: A rendszer a talajfelszín magasságban van kialakítva. A sekély mélységű árok aljára cm homokréteg van terítve, erre van helyezve a 40 cm zúzottkő vagy kavics ágyazat (szemcseméret 3-5 mm). Az ágyazatba kerül az elosztó drénhálózat, ahová gravitációsan vagy szivattyú segítségével kerül a szennyvíz. A kavicsréteg fölé geotextília, majd természetes talajból cm borítás kerül. Az árok szélessége 0,9-1 m

38 Javasolt alkalmazása: magas talajvíz szintű területeken, olyan helyeken, ahol az alsó kőzet nagyon porózus, ahol a talaj vízáteresztő képessége kedvezőtlen. 3, Árkos rendszer talajcserével: A rendszer a talajfelszín alatt van kialakítva. Az 1,2-1,4 m mélységű árok aljára cm zúzott kő (szemcseméret 5-8 mm) kerül, erre jön a 40 cm zúzottkő vagy kavics ágyazat (szemcseméret 3-5 mm). Az ágyazatba kerül az elosztó drénhálózat, ahová gravitációsan vagy szivattyú segítségével kerül a szennyvíz. A kavicsréteg fölé geotextília, majd természetes talajból a visszatöltés a földfelszínig. Az árokszélesség 0,4-0,5 m. Javasolt alkalmazása: alacsony talajvíz szintű területeken, ahol a talaj vízáteresztő képessége kedvezőtlen. 4, Sekély mélységű árkos rendszer: A rendszer a talajfelszín alatt van kialakítva. Az 0,8-1,0 m mélységű árok aljára cm zúzott kő kavics ágyazat (szemcseméret 3-5 mm) kerül. Az ágyazatba kerül az elosztó drénhálózat, ahová gravitációsan vagy szivattyú segítségével kerül a szennyvíz. A kavicsréteg fölé geotextília, majd természetes talajból a visszatöltés a földfelszínig. Az árokszélesség 0,4-0,5 m. Javasolt alkalmazása: alacsony talajvíz szintű területeken, ahol a talaj vízáteresztő képessége kedvező. A szikkasztómezők kialakítását az előzetes helyszíni felmérések alapján minden egyes ingatlanra külön meg kell határozni, és meg kell tervezni. A terveket, a területileg illetékes jegyzőnek engedélyeztetésre be kell nyújtani. Az építés csak a jegyző által kiadott jogerős építési engedély birtokában kezdhető meg Üzemeltetés, karbantartás Hatósági előírások 147/2010. (IV.29.) Kormányrendelet 27. (1) szerint az egyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetése során a tulajdonosnak gondoskodnia kell: a) az egyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetés feltételeinek biztosításáról, b) az egyedi szennyvízkezelő létesítmény működésének rendszeres, szemrevételezéssel történő napi ellenőrzéséről, c) az egyedi szennyvízkezelő létesítmény megközelíthetőségéről, d) a szükséges karbantartási munkák elvégeztetéséről, e) a keletkező hulladéknak a hulladékról szóló törvénynek megfelelő módon történő elhelyeztetéséről, ártalmatlaníttatásáról, és f) a vízügyi hatóság részére történő adatszolgáltatásról a (2) bekezdés b) pontja és a 28. (1) bekezdés alapján. (2) Egyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetése során a tulajdonosnak gondoskodnia kell a) egyedi telepítésnél a meghibásodás, bűzképződés, tartós habképződés elhárításáról, valamint az üzemnapló rendszeres vezetéséről és a vízügyi hatóságnak történő bemutatásáról,

39 b) programszerű telepítésnél a meghibásodás, bűzképződés, tartós habképződés esetén a felelős szolgáltató értesítéséről, valamint az üzemnapló rendszeres vezetéséről és a vízügyi hatóságnak, valamint a felelős szolgáltatónak történő bemutatásáról. (3) Az egyedi szennyvízkezelő létesítmény tulajdonosa kötelességeit átruházhatja. (4) A tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény és az egyedi zárt szennyvíztároló tulajdonosának gondoskodnia kell a keletkező hulladék a hulladékról szóló törvénynek megfelelő módon történő elhelyeztetését és ártalmatlaníttatását igazoló, tárgyévre és előző évre vonatkozó dokumentumok, számlák őrzéséről. 147/2010. (IV.29.) Kormányrendelet 28. (1) szerint: Az egyedi szennyvízkezelő berendezések működtetéséért felelős szolgáltatónak gondoskodnia kell: a) a működés során, annak üzemnaplóban történő dokumentálásával aa) a rendszeres helyszíni szemléről, ab) a szükséges karbantartási munkák elvégzéséről, ac) az elfolyó tisztított szennyvízből történő mintavételek és analitikai vizsgálatok (1a) bekezdés szerinti gyakorisággal történő elvégzéséről, és a vízügyi hatóság részére történő megküldéséről, ad) kifogásolhatóan működő létesítmény esetén a hiba kijavításáról és az ismételt mintavételről, ae) tartósan kifogásolt működés esetén a vízügyi hatóság értesítéséről; b) a 26. (4) bekezdésben meghatározott monitoring vizsgálatok elvégzéséről és nyilvántartásáról; c) a vízügyi hatósággal történő kapcsolattartásról, jogszabályban és az üzemeltetési engedélyben meghatározott adatok térítésmentes szolgáltatásáról; d) a szervizszolgáltatásról, rendelkezésre állásról; továbbá e) a lakossági tájékoztatásról és kapcsolattartásról. (1a) Egyedi telepítésnél, ha a kibocsátás meghaladja az 500 m 3 /év mennyiséget, évente mintavételt és analitikai vizsgálatot kell végezni. Programszerű telepítés esetén évente legalább az egyedi szennyvízkezelő létesítmények 20%-ánál a mintavételt és az analitikai vizsgálatot el kell végezni úgy, hogy valamennyi létesítmény legalább 5 évente bekerüljön a mintavételi és analitikai vizsgálati ütemezésbe. (2) Felelős szolgáltató az lehet, aki a) képes hiánytalanul ellátni az (1) bekezdésben meghatározott alapfeladatokat, és b) rendelkezik szennyvíztechnológus, vagy azzal egyenértékű, illetve magasabb szakirányú végzettséggel. (3) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet az (1) bekezdés szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik a (2) bekezdésben meghatározott képzettséggel, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában. (4) A felelős szolgáltató a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott közüzemi szerződés alapján szolgáltat A kisberendezés ellenőrzése és annak gyakoriságai Folyamatos ellenőrzés nem kell, hanem csak időszakos, az alábbi táblázat alapján. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a berendezésen kívül a csatlakozó műtárgyakra is. 21. táblázat Tevékenység megnevezése Gyakoriság A berendezés ellenőrzése szemrevételezéssel Folyadék áramlások ellenőrzése Tisztított szennyvíz minőségének szemrevételezése (zavarosság) Iszapmagasság mérése az iszaptárolós előülepítőben. Hetente Havonta Havonta Havonta

40 Az előülepítő zavarosság ellenőrzése Havonta Iszap kiszippantás az előülepítőből és az utóülepítőből Évente * Mintavétel a befolyó és elfolyó szennyvíz minőségének megállapítására (KOI k, BOI 5, lebegő anyag) Helyszíni ellenőrzés, karbantartás minden berendezés esetén A levegő szelepek után-állítása A kosárszűrő tisztítása (befolyó cső tisztítása, kosárszűrő kiürítése ) Ötévente Évente Szükség szerint a vizuális ellenőrzés alapján Szükség szerint a vizuális ellenőrzés alapján A légfúvó porszűrőjének kitisztítása 1 x negyedévente A légfúvó membránjának cseréje kb. 2 évenként * Zavarosság esetén szükség szerint. A berendezések kifogásolható működése esetén a hibát el kell hárítani, mintavételt meg kell ismételni és ellenőrzéssel igazolni kell a zavartalan működést A szennyvíztisztító üzemelésére ható kedvezőtlen hatások leírása A szennyvíztisztítót a gyártó által kibocsátott használati útmutató szerint kell üzemeltetni. Az ellenőrzés hozzásegít a hibátlan működéshez, és biztosítja az állandóan tiszta szennyvíz elfolyását. A berendezés működése biológiai elven alapul. Emiatt a szennyvíztisztítót védeni kell a biológiai folyamatokat zavaró körülményektől. A folyamatos és hibátlan üzemelés a következő esetekben lehetséges: - A baktériumok számára az optimális ph 6,5-7,5 között van. A mosásból származó szennyvíz emeli a ph-t. Ebből kifolyólag napi 1, vagy legfeljebb 2 mosógép program futtatása javasolt; - A maximális szennyezőanyag terhelés a befolyón 400 mg/l BOI5; A biológiai szennyvíztisztító alkalmazása esetén nem javasoljuk: - a savak és lúgok használatát, pl. a csatorna vezetékek, lefolyók tisztításához; - kondenzációs és más fűtő kazán vizek kiengedését; - magas koncentrátumú organikus szennyezőanyagok, pl. ételmaradékok, gyümölcs-, zöldség maradékok, konyhamalacban való megsemmisítését; - esővíz bevezetése, úszómedencék vizének kiengedése; - állattartásból származó szennyvizek bevezetése; - toxikus anyagok kiengedése: hígítók, gyúlékony anyagok, növény védőszerek, motorolaj, stb; - nem lebontható anyagok-pl. papírpelenka, irodai papír, tisztasági betét, csomagolóanyag, fóliák, impregnált papír, cigarettacsikk, paradicsomhéj, napraforgó héj, stb; - korlátozni kell a használt étolaj kiengedését. Ezek az olajak nagyon kedvezőtlenek a mikroorganizmusok számára. A háztartásban keletkezett használt étolaj cca. 1-2 dl mennyiségben kiönthető. A használt étolaj komposztálását, gyűjtését ajánljuk; - klórtartalmú tisztító és fertőtlenítőszerek (pl. Domestos, Asanox, Clorox, Bref Duo Active, Devil, Tiret Profesional, Cillit Duo...) nagy mennyiségben megállítják a biológiai folyamatokat a szennyvíztisztítóban. E klórtartalmú szerekből a napi biztonságosan kiengedhető mennyiség 0,1 l. Előnyös a klórtartalmú anyagok kisebb mennyiségben való többszöri használata. Leginkább a nem klóralapú tisztítószerek használatát ajánljuk A fölös iszap eltávolítása a szennyvíztisztítókból A keletkezett fölös szennyvíziszap mennyisége a 14. sz. táblázat szerint alakul, szárazanyag tartalma kb. 1%

41 A szennyvíztisztítóban keletkezett fölös eleveniszap aerob stabilizált, nem rothadóképes közüzemi szennyvíztisztítóba szállítható, további feldolgozás céljából. A fölösiszap eltávolítását megrendelés alapján az erre szakosodott és a megfelelő engedélyekkel rendelkező cégek végezhetik a következők szerint. A szennyvíztisztítóban lévő elegyet kb. fél óráig ülepedni kell hagyni. Az egyes nem levegőztetett terekből és a levegőztetett térből egyenletesen kell eltávolítani a fölösiszapot búvárszivattyú segítségével. A leszívást egyenletesen kell végezni úgy, hogy egyformán csökkenjen a víz szintje a berendezés öszszes terében és rekeszében. A leszívás után a szennyvíztisztítót fel kell tölteni tiszta vízzel, a feltöltésnél ügyelni kell arra, hogy egyenletesen töltsük fel a rekeszeket és a tisztító belső tereit Biztonsági előírások: - A karbantartást csak a 18. életévét betöltött személy végezheti, aki birtokában van a szennyvíztisztító üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó ismereteknek; - Az elektromos alkatrészekkel kapcsolatos beavatkozást csak elektromos képzettséggel rendelkező személy végezheti; - Az üzemeltetőnek következetesen be kell tartani az alap munkavédelmi és egészségügyi előírásokat; - Az üzemeltetés közben az üzemeltetőnek munkavédelmi eszközöket kell használnia, az eszközöket karban kell tartania; - Minden eleveniszappal való érintkezés után fertőtlenítőszerrel kezet kell mosni; - Téli időszakban is hó- illetve jégmentesen kell tartani a járdát a fedél körül; - A szennyvíztisztító munkaterébe lépni, amikor a medence nincs kiürítve, tilos; - Az üzemeltetőnek munka előtt és közben alkohol vagy figyelem csökkentő szer használata tilos. 3 A vizsgált megoldások alkalmazhatóságának műszaki, gazdasági elemzése 3.1 Az egyes változatok beruházási költségeinek meghatározása A pénzügyi elemzés során felhasznált adatok forrása: - ivóvíz értékesítés: Szolgáltató, - szennyvízmennyiség: Szolgáltató, számítások, - szennyvízdíjak: Szolgáltató, számítások, - működési költségek: Szolgáltató, számítások, - beruházási költségek: SEGEDLET a KEOP-ból támogatott projektek fajlagos költségmutatóinak meghatározásához című anyag, valamint a tanulmánykészítés időszakában kialakult versenyárak, - amortizáció: számviteli törvények. 3.2 Fejlesztési költségek A beruházási költségeket az építési költségek, gép, berendezés, technológiai, tervezési költségek, valamint egyéb költségek alkotják. A beruházási költségre rakódó járulékos költségek a szolgáltatási tevékenységekből származnak: műszaki felügyelet, technikai segítségnyújtás a dokumentációk elkészítéséhez (tanulmányok, tender) és PR költség. 3.3 Az A változat beruházási költségei: Szennyvízkezelés: A vezetéken összegyűjtött szennyvizet átemelő segítségével a Zirci szennyvíztisztító telepre továbbítjuk, a telep rendelkezik szabad kapacitással (eddig is fogadta az itt keletkező szippantott szennyvizet) így nem számolunk szennyvíztisztító beruházási költséggel

42 3.3.2 Szennyvízelvezetés: A tervezett szennyvízcsatorna hálózat beruházási költségei: Létesítményjegyzék "A" változat 22. táblázat Zirc-Akli település 20,0 m 3 /nap kapacitás Vegyes csatornahálózat költségek ezer forintban Sor szám I. Létesítmény megnevezése Mennyiség Fajlagos költség Összesen ÁFA Db; m e Ft. e Ft. e Ft. e Ft. 1. NA 200 PG-PVC gerincvezeték , , , ,00 2. Dk 90 KPE PN10 nyomóvezeték 4 400, , , ,00 3. Dk 75 KPE PN10 nyomóvezeték 0 0 0,00 0,00 0,00 4. Dk 63 KPE PN10 nyomóvezeték , , ,00 5. NA 150 KG-PVC bekötővezeték , , ,80 6. Bekötés Ø 30-as tisztítóakna beépítéssel ,00 345, ,60 7. Dk 63 KPE PN10 bekötővezeték 40 7,2 288,00 77,76 365,76 8. Házi átemelők 4 218,5 874,00 235, ,98 9. Szennyvízátemelő , , , ,08 Sor szám I. Összesen , , ,22 II. Létesítményekre fel nem osztható költségek Mennyiség Fajlagos költség Összesen ÁFA Mindösszesen Mindösszesen Db e Ft. e Ft. e Ft. e Ft. 1. Tervezés, engedélyeztetés, hatósági díjak , , , ,42 2. Pályázati anyag elkészítés , ,00 601, ,29 3. Közbeszerzés 1 891,00 891,00 240, ,57 4. Műszaki ellenőrzés , ,00 481, ,14 5. Projektmenedzsment , ,00 481, ,14 6. Egyéb szolgáltatások , ,00 360, ,72 II. Összesen , , ,28 Mindösszesen (I. +II.) , , , A B változat beruházási költségei: Szennyvízkezelés: A vezetéken összegyűjtött szennyvizet szippantóautó segítségével a Zirci szennyvíztisztító telepre szállítjuk, a telep rendelkezik szabad kapacitással (eddig is fogadta az itt keletkező szippantott szennyvizet) így nem számolunk szennyvíztisztító beruházási vagy bővítési költséggel, csak a zárt tározó kialakítását költségeljük

43 A tervezett zárt tározó beruházási költségei: Létesítményjegyzék "B" változat 23. táblázat Zirc-Akli település 20,0 m 3 /nap kapacitás Sor szám Zárt szennyvíztározó akna I. Létesítmény megnevezése Mennyiség Fajlagos költség költségek ezer forintban Összesen ÁFA Db e Ft. e Ft. e Ft. e Ft m 3 -es zárt szennyvíztározó , , , ,00 2. Beépítés , ,00 472, ,50 I. Összesen 8 350, , ,50 Sor szám II. Létesítményekre fel nem osztható költségek Mennyiség Fajlagos költség Összesen ÁFA Mindösszesen Mindösszesen Db e Ft. e Ft. e Ft. e Ft. 1. Tervezés, engedélyeztetés, hatósági díjak 1 583,00 583,00 157,41 740,41 2. Pályázati anyag elkészítés 1 209,00 209,00 56,43 265,43 3. Közbeszerzés 1 84,00 84,00 22,68 106,68 4. Műszaki ellenőrzés 1 167,00 167,00 45,09 212,09 5. Projektmenedzsment 1 167,00 167,00 45,09 212,09 6. Egyéb szolgáltatások 1 125,00 125,00 33,75 158,75 II. Összesen 1 335,00 360, ,45 Mindösszesen (I. +II.) 9 685, , ,

44 3.4.2 Szennyvízelvezetés: A tervezett szennyvízcsatorna hálózat beruházási költségei: Létesítményjegyzék "B" változat Zirc-Akli település 20,0 m 3 /nap kapacitás 24. táblázat Vegyes csatornahálózat költségek ezer forintban Sor szám I. Létesítmény megnevezése Mennyiség Fajlagos költség Összesen ÁFA Db; m e Ft. e Ft. e Ft. e Ft. 1. NA 200 PG-PVC gerincvezeték , , , ,25 2. Dk 90 KPE PN10 nyomóvezeték 0 0 0,00 0,00 0,00 3. Dk 75 KPE PN10 nyomóvezeték 1 100,00 8, , , ,50 4. Dk 63 KPE PN10 nyomóvezeték , , ,00 5. NA 150 KG-PVC bekötővezeték , , ,80 6. Bekötés Ø 30-as tisztítóakna beépítéssel ,00 345, ,60 7. Dk 63 KPE PN10 bekötővezeték 40 7,2 288,00 77,76 365,76 8. Házi átemelők 4 218,5 874,00 235, ,98 9. Szennyvízátemelő , , , ,62 Sor szám I. Összesen , , ,51 II. Létesítményekre fel nem osztható költségek Mennyiség Fajlagos költség Összesen ÁFA Mindösszesen Mindösszesen Db e Ft. e Ft. e Ft. e Ft. 1. Tervezés, engedélyeztetés, hatósági díjak , ,00 751, ,95 2. Pályázati anyag elkészítés , ,00 305, ,91 3. Közbeszerzés 1 453,00 453,00 122,31 575,31 4. Műszaki ellenőrzés 1 906,00 906,00 244, ,62 5. Projektmenedzsment 1 906,00 906,00 244, ,62 6. Egyéb szolgáltatások 1 680,00 680,00 183,60 863,60 II. Összesen 6 863, , ,01 Mindösszesen (I. +II.) , , ,

45 3.5 A C változat beruházási költségei: Szennyvízkezelés: A tervezett szennyvíztisztító beruházási költségei: Létesítményjegyzék "C" változat 25. táblázat Zirc-Akli település 20,0 m 3 /nap 213 LE kapacitás Sor szám Szennyvíztisztító telep I. Létesítmény megnevezése Mennyiség Fajlagos költség költségek ezer forintban Összesen ÁFA Db e Ft. e Ft. e Ft. e Ft. 1. Szennyvíztisztító , , , ,53 2. P és N eltávolítás , ,00 653, ,40 3. Üzemirányítás , ,00 810, ,00 4. Iszapvíztelenités, komposztálás ,00 0,00 0,00 0,00 5. Kezelőépület berendezéssel ,00 0,00 0,00 0,00 6. Próbaüzem ,00 500,00 135,00 635,00 7. külső infrastruktúra , , , ,00 I. Összesen , , ,93 Sor szám II. Létesítményekre fel nem osztható költségek Mennyiség Fajlagos költség Összesen ÁFA Mindösszesen Mindösszesen Db e Ft. e Ft. e Ft. e Ft. 1. Tervezés, engedélyeztetés, hatósági díjak , ,00 463, ,32 2. Pályázati anyag elkészítés 1 623,00 623,00 168,21 791,21 3. Közbeszerzés 1 249,00 249,00 67,23 316,23 4. Műszaki ellenőrzés 1 499,00 499,00 134,73 633,73 5. Projektmenedzsment 1 499,00 499,00 134,73 633,73 6. Egyéb szolgáltatások 1 374,00 374,00 100,98 474,98 II. Összesen 3 960, , ,20 Mindösszesen (I. +II.) , , ,

46 3.5.2 Szennyvízelvezetés: A tervezett szennyvízcsatorna hálózat beruházási költségei: Létesítményjegyzék "C" változat Zirc-Akli település 20,0 m 3 /nap kapacitás 26. táblázat Vegyes csatornahálózat költségek ezer forintban Sor szám I. Létesítmény megnevezése Mennyiség Fajlagos költség Összesen ÁFA Db; m e Ft. e Ft. e Ft. e Ft. 1. NA 200 PG-PVC gerincvezeték , , , ,25 2. Dk 90 KPE PN10 nyomóvezeték 0 0 0,00 0,00 0,00 3. Dk 75 KPE PN10 nyomóvezeték 1 750,00 8, , , ,25 4. Dk 63 KPE PN10 nyomóvezeték , , ,00 5. NA 150 KG-PVC bekötővezeték , , ,40 6. Bekötés Ø 30-as tisztítóakna beépítéssel ,00 345, ,60 7. Dk 63 KPE PN10 bekötővezeték 40 7,2 288,00 77,76 365,76 8. Házi átemelők 4 218,5 874,00 235, ,98 9. Szennyvízátemelő , , , ,60 Sor szám I. Összesen , , ,84 II. Létesítményekre fel nem osztható költségek Mennyiség Fajlagos költség Összesen ÁFA Mindösszesen Mindösszesen Db e Ft. e Ft. e Ft. e Ft. 1. Tervezés, engedélyeztetés, hatósági díjak , ,00 827, ,28 2. Pályázati anyag elkészítés , ,00 344, ,25 3. Közbeszerzés 1 510,00 510,00 137,70 647,70 4. Műszaki ellenőrzés , ,00 275, ,40 5. Projektmenedzsment , ,00 275, ,40 6. Egyéb szolgáltatások 1 765,00 765,00 206,55 971,55 II. Összesen 7 654, , ,58 Mindösszesen (I. +II.) , , ,

47 3.6 A D változat beruházási költségei: Szennyvízkezelés: A tervezett szennyvíztisztító beruházási költségei: 27. táblázat Létesítményjegyzék "D" változat Zirc-Akli település 20,0 m 3 /nap kapacitás Egyedi kisberendezések költségek ezer forintban Sor szám 2. Egyedi szennyvíztisztító 6 LE , ,85 460, ,70 3. Egyedi szennyvíztisztító 8 LE , , , ,06 4. Egyedi szennyvíztisztító 12 LE , ,30 669, ,25 5. Egyedi szennyvíztisztító 40 LE , , , ,66 6. Egyedi szennyvíztisztító 70 LE , , , ,99 7. Szennyvíz átemelő egység 4 279, ,00 301, ,32 8. Tisztított víz átemelő egység 7 204, ,00 385, ,56 9. Próbaüzem 37 10,00 370,00 99,90 469, Talajvízmegfigyelő kút építés 3 205,00 615,00 166,05 781,05 Sor szám I. Összesen , , ,35 II. Létesítményekre fel nem osztható költségek Mennyiség Fajlagos költség Összesen ÁFA Fajlagos Mindösszesen Mennyiség Összesen ÁFA I. Létesítmény megnevezése költség Db e Ft. e Ft. e Ft. e Ft. 1. Egyedi szennyvíztisztító 4 LE , , , ,86 Mindösszesen Db e Ft. e Ft. e Ft. e Ft. 1. Tervezés, engedélyeztetés, hatósági díjak , ,00 760, ,32 2. Pályázati anyag elkészítés , ,00 440, ,64 3. Közbeszerzés 1 653,00 653,00 176,31 829,31 4. Műszaki ellenőrzés , ,00 352, ,62 5. Projektmenedzsment , ,00 352, ,62 6. Egyéb szolgáltatások 1 979,00 979,00 264, ,33 II. Összesen 8 692, , ,84 Mindösszesen (I. +II.) , , ,

48 3.7 Működési költségek Üzemeltetési és karbantartási költség A meglévő szennyvíztisztító telephez való csatlakozás során, (a várható költségek számításánál az adott szennytelep jelenlegi (2015. évi) szennyvíztisztítási díjait vettük alapul, ( és figyelembe vettük a tervezett beruházás során megépítendő közművek amortizációját. Szennyvízdíjak: A változat: Zirci szennyvíztelep, csatornadíj: 333 Ft/m 3 + Áfa. B változat: Zirci szennyvíztelep, szippantott szennyvíz átvételi díj: 536,84 Ft/m 3 + Áfa. B változat: Zirci szennyvíztelep, szennyvíz szállítás díja: 540 Ft/m 3 + Áfa. Zöldmezős beruházás esetén ( C ; D változatok) a működési költségek: Az anyagjellegű költségek Bérjellegű költségek Egyéb költségek A költségeket felosztottuk változó és fix költségre, azzal az egyszerűsített feltételezéssel, hogy az anyagjellegű költségeket változó költségnek tekintettük, míg a többi költségelemet fix költségnek. A bérjellegű költségeket azért tekintettük fix költségnek, mert a projekt megvalósítása legtöbbször nem követel létszámfejlesztést a Szolgáltatónál. Személyi jellegű ráfordítások: szennyvíztelep és csatornahálózat üzemeltetésére: C változat: a tervezett kezelői létszám 1 fő, napi 2 órás munkaidőben egyedi szennyvíztisztítók: D változat: a tervezett kezelői létszám 1 fő, napi 3 órás munkaidőben - A dolgozók alapbére: ,- Ft/fő/hó. - Bérhez kapcsolódó személyi jellegű költségek és adók köre: az egészségügyi hozzájárulás, a munkaadói járulék, valamint a szakképzési hozzájárulás. Anyagjellegű ráfordítások: Anyagköltség: - Szennyvízátemelők, a szennyvíztelep, az egyedi szennyvíztisztítók és a hálózat üzemeltetése során felhasznált anyagok költségei. - Az általános karbantartási költségek a beruházási építési költség 0,2%-a, a gépészeti költség 1,4%-a, a villamosság 3,3%-a. Anyagjellegű szolgáltatás: - Csatornahálózat esetén öblítés évente egyszer a hálózat hosszának 1/3-án. (300 Ft/m mosatási díj) - Iszapelszállítás Villamos energia költség: A villamos energia költségét, az átlagár alapján vettük figyelembe: 1KWh = 45,0 Ft Szennyvíztisztító telep: A telepeken a szennyvíz levegőztetéséhez, cirkuláltatásához, valamint a szennyvíziszap eltávolításához, és cirkuláltatásához szükséges villamos energia. A szennyvíztelep villamos energia igénye a tisztított szennyvíz mennyiségével és minőségével arányosan változik. Villamos energia igény jelentkezik még a kezelőépületben is. A táblázat értékei 100%-os terhelésre vonatkoznak

49 Egyedi szennyvíztisztító berendezés: A berendezésekben a szennyvíz levegőztetéséhez valamint a szennyvíziszap eltávolításához szükséges villamos energia. A berendezés villamos energia igénye a tisztított szennyvíz mennyiségével és minőségével arányosan változik. A táblázat értékei 100%-os terhelésre vonatkoznak. Egyéb költségek: Laborköltségek: - Az akkreditált mérések száma a 27/2005 (XII. 6) KvVM rendelet szerint. Arányos általános költségek: - Ezen költségek közé tartoznak az igazgatási, minőségellenőrzési és az üzemi általános költségek, a beruházási költség 0,2 %-a Amortizáció, pótlás: A szennyvízkezelési projektek vizsgált időtartama harminc év, amely idő alatt a gépek, berendezések és technológia cseréje többször indokolt, figyelembe véve az adott gép, berendezés elavulási idejét. A pótlási költségeket az eszközök leírási kulcsa és élettartam alapján kalkuláltuk. Mivel a gépek és berendezések esetében részletezés nem áll rendelkezésre, a gépekre és berendezésekre vonatkozó pótlás becsült érték. A szokásos karbantartási munkák költségét a működési költség tartalmazza. Az amortizáció a számviteli törvény szerint: Megnevezés Földterület 0 Építmény táblázat Leírási kulcs % Hálózat: telepi vezetékek és külső vízvezeték 3 Gépészeti és villamos berendezések: 14,5 Villamos vezérlés, automatika 14,5 Az üzemelés egy évére eső fajlagos költség: F < B Ü k ahol : F: a fejlesztésnek az üzemelés egy évére eső fajlagos összes költsége, B: az összes beruházási költség (a járulékos költségekkel együtt) a tanulmány készítése évének árain, Ü: az összes várható üzemelési költség k év alatt, a tanulmány készítése évének árain, k: a mű várható élettartama (30 év)

50 3.8 Az üzemeltetési összköltségek táblázatos összefoglalása: A változatok beruházási és üzemeltetési költségei összesen 29. táblázat Tételek A változat B változat C változat D változat Vegyes csatorna Vegyes csatorna Vegyes csatorna Nem épül csatorna NA 200 KG-PVC 400,00 m NA 200 KG-PVC 350,00 m NA 200 KG-PVC 350,00 m NA 150 KG-PVC 320,00 m NA 150 KG-PVC 320,00 m NA 150 KG-PVC 310,00 m Dk 63 KPE 1 000,00 m Dk 63 KPE 1 000,00 m Dk 63 KPE 1 000,00 m Dk 75 KPE 0,00 m Dk 75 KPE 1 100,00 m Dk 75 KPE 1 750,00 m Dk 90 KPE 4 400,00 m Dk 90 KPE 0,00 m Dk 90 KPE 0,00 m Rövid műszaki tartalom Dk 63 bekötővez. 40,00 m Dk 63 bekötővez. 40,00 m Dk 63 bekötővez. 40,00 m Átemelő 3 db Átemelő 2 db Átemelő 3 db Házi átemelő 4 db Házi átemelő 4 db Házi átemelő 4 db Beruházási költségek * (ezer Ft) ebből: Zirci szennyvíztelep Zárt tározó Eleveniszapos SBR Egyedi szennyvíztisztítók - Q d = 20,0 m 3 /d - Q d = 20,0 m 3 /d - Q d = 20,0 m 3 /d - 37 db - 60 m3-es zárt szennyvíztározó - Nitrifikációval és - Nitrifikációval és - szennyvíz tisztítás Zirci szennyvíztisztító telepen denitrifikációval - denitrifikációval - iszaptárolóval - iszaptárolóval , , , ,19 Építés , , , ,19 Gép, berendezés, felszerelés , , , ,76 Egyéb, járulékos költségek , , , ,00 ÁFA , , , ,24 Üzemeltetési költségek ** (ezer Ft) ebből: 6 617, , , ,00 Személyjellegű ráfordítások 0,00 0,00 670,00 973,00 Anyagjellegű ráfordítás 0,00 0,00 466,00 381,00 Energiaköltség 0,00 0,00 733,00 365,00 Egyéb költség 2 412, ,13 217,00 323,00 Értékcsökkenés (ezer Ft/év) 4 205, , , ,00 Az üzemelés egy évére eső fajlagos költség 9 989, , , ,00 Értékesített szennyvíz m 3 /év Költség (Ft/m 3 ) 7 245, , , ,25 913, ,01 840,27 682,38 ) A számvitelről szóló törvény szerint elismert költségek figyelembevételével. )) A számvitelről szóló törvény szerint elismert, a beruházás üzembe helyezését követően várható költségek.

51 3.9 A bemutatott változatok értékelése A változatokat a következő szempontok szerint vizsgáljuk és értékeljük: - Költségek - Műszaki megoldások kockázatai, - Jogszabályi feltételeknek való megfelelés Költségelemzés A megfelelő alternatíva kiválasztásánál egyik fontos elem a várható költségek alakulása. A költségeket három csoportban vizsgáljuk: - Beruházási költség - Üzemeltetési költség - Az üzemelés egy évére eső fajlagos költség A költségeket összefüggésükben kell vizsgálni, mert míg a beruházási költség a megvalósuláskor (azonnal) jelentkezik, az üzemeltetési költség azonban hosszú távon. A fajlagos üzemeltetési költség figyelembe veszi a beruházási költséget és a hosszú távú üzemeltetési költségeket. A költségeket táblázatba foglaltuk és pontoztuk. A legkisebb költség 10 pontot kap, a többi alternatívát pedig az eltéréshez képest arányosan pontozzuk. A legtöbb pontot elő alternatíva a legjobb. 30. táblázat Költségek Változat Beruházási költség Üzemelési költség Fajlagos költség pontszám pontszám pontszám Össz pontszám Sorrend "A" , , , "B" , , , "C" , , , "D" , , , A táblázatból kitűnik, hogy a D változat (Zirc Akli településrészen egyedi házi szennyvíztisztítók építése ingatlanonként) kapta a legtöbb pontot. A leg kedvezőtlenebb megoldás az A változat (Zirc Akli csatornázása, a tisztítatlan szennyvíz nyomócsövön keresztül, kétszeri átemeléssel a Zirci szennyvízcsatorna rendszerbe történő eljuttatása) A műszaki megoldások kockázatai Az alternatívák kiválasztásának másik szempontja a fellépő kockázatok vizsgálata. - Üzemeltetési kockázatok - Környezetvédelmi kockázatok - Jogszabályi megfelelőség A változat: Az összegyűjtött szennyvizet a végátemelőben lévő szivattyú segítségével juttatjuk el a zirci szennyvízhálózat legközelebbi pontjára. Zirc település a 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet - a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és - tisztítási Megvalósítási Programról- 6. táblázata szerint a Megfelelő szennyvízelvezető és -tisztító rendszerrel ellátott agglomerációk közé tartozik

52 A 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet -Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról- 1. melléklete szerint: 1. A szennyvízelvezetési agglomeráció kialakításának alapvető szempontjai 1.1. A Nemzeti Megvalósítási Program része minden 2000 LE (Vgtv. 1. sz. melléklet 15. pont) nagyobb település. Egy településen belül szennyvízelvezető rendszert csak a gazdaságossági határig kell kiépíteni Ahol a gyűjtőrendszerek létrehozása nem indokolt, akár azért, mert nem járna környezeti előnyökkel, akár azért, mert túlságosan költséges lenne, azonos szintű környezetvédelmet nyújtó egyedi rendszereket vagy más megfelelő rendszereket kell alkalmazni A szennyvízvezetékekben és -átemelőkben való tartózkodási ideje: a) a hátrányos minőségváltozások elkerülése érdekében a nyers szennyvíz gravitációs és nyomóvezetékekben, valamint az átemelőkben történő együttes tartózkodási ideje a szezonális és heti ingadozásokat figyelembe vevő napi átlagterhelésre a 6 órát nem haladhatja meg. Amennyiben a tartózkodási idő ezt az értéket legfeljebb 30%-kal meghaladja, műszaki beavatkozásokkal szagtalanító berendezés beépítésének kivételével kell megelőzni a nem kívánt anaerob folyamatok bekövetkezését. A napi keletkező átlagos szennyvízmennyiség: 20,0 m 3 /d. A szállítóvezeték átmérője Dk 90 mm, hoszsza m, ennek térfogata kb. 23 m 3. Tehát a keletkező szennyvíz bizonyos esetekben több mint egy napot tartózkodik a csővezetékben anaerob körülmények között, amely igen kedvezőtlen hatással van a szennyvíz minőségére (a nyers szennyvíznek 6-8 óra alatt kellene a tisztítótelepre érkezni). Az anaerob állapot és a szagproblémák elkerülése végett a végátemelőbe valamilyen kiegészítő berendezést kell telepítni (pl. limitált nitrát-adagolás) amely növeli az üzem- és a beruházási költségeket Az alrendszerek belső gyűjtőhálózatának kiépítésénél a szennyvíz-elvezetési agglomeráción belüli településrész alrendszerként történő lehatárolási feltételei: a) az 1,0 km vezetékhosszra történő rácsatlakozás érje el a 120 főt vagy az 52 lakást (hazai statisztikai adatok figyelembevételével átlagosan 2,3 fő/lakás), a vizsgálatnál a vezetékhosszba a házi bekötővezetékek nem számítandók be, vagy b) a lakosszám hektáronként legalább 30 fő, kivéve a tartósan magas talajvízállású területeket. Zirc-Akli településrészen a gravitációs gerincvezeték hossza: 400 m, a bekötések száma: 32, tehát arányaiban teljesíti az a) pont feltételeit. Zirc akli településrész területe a KSH adatai szerint12,58 ha, a lakók száma 105 fő, tehát a b) pont szerinti 30 fő/ha kritérium nem teljesül. B változat: A zárt tározóban összegyűjtött szennyvizet szippantóautóval szállítják a zirci szennyvíztelepre. A szippantás szintén szaggal és zajjal jár, ezért a tározó helyét körültekintően kell kiválasztani. 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerint: 5.3. A szennyvízvezetékekben és -átemelőkben való tartózkodási ideje: a) a hátrányos minőségváltozások elkerülése érdekében a nyers szennyvíz gravitációs és nyomóvezetékekben, valamint az átemelőkben történő együttes tartózkodási ideje a szezonális és heti ingadozásokat figyelembe vevő napi átlagterhelésre a 6 órát nem haladhatja meg. Amennyiben a tartózkodási idő ezt az értéket legfeljebb 30%-kal meghaladja, műszaki beavatkozásokkal szagtalanító berendezés beépítésének kivételével kell megelőzni a nem kívánt anaerob folyamatok bekövetkezését. A napi keletkező átlagos szennyvízmennyiség: 20,0 m 3 /d. A gyűjtővezeték hossza 400 m, a nyomóvezték hossza: m, az áramlási sebesség a gravitációs csővezetékben minimum 0,4 m/s, a nyomóvezetékben 1 m/s, tehát a szennyvíz 6 óra alatt a zárt tározóba érkezik. A zárt tározó térfogata 60 m 3, tehát a szennyvíz tartózkodási ideje min 3 nap

53 5.5. Az alrendszerek belső gyűjtőhálózatának kiépítésénél a szennyvíz-elvezetési agglomeráción belüli településrész alrendszerként történő lehatárolási feltételei: a) az 1,0 km vezetékhosszra történő rácsatlakozás érje el a 120 főt vagy az 52 lakást (hazai statisztikai adatok figyelembevételével átlagosan 2,3 fő/lakás), a vizsgálatnál a vezetékhosszba a házi bekötővezetékek nem számítandók be, vagy b) a lakosszám hektáronként legalább 30 fő, kivéve a tartósan magas talajvízállású területeket. Zirc-Akli településrészen a gravitációs gerincvezeték hossza: 400 m, a bekötések száma: 32, tehát arányaiban teljesíti az a) pont feltételeit. Zirc akli településrész területe a KSH adatai szerint12,58 ha, a lakók száma 105 fő, tehát a b) pont szerinti 30 fő/ha kritérium nem teljesül. C változat: az összegyűjtött szennyvizet a helyben épülő szennyvíztisztítóval tisztítjuk meg, a tisztított szennyvizet a Gerence patakba engedjük. A Gerence patak időszakos vízfolyás, a tisztított szennyvíz paraméterei, illetve a bevezetés feltételei meg kell, hogy feleljenek a jogszabályi előírásoknak. A szennyvíztisztító telep kapacitása: 213 lakosegyenérték, Q = 20,0 m 3 /d. 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerint: 5.3. A szennyvízvezetékekben és -átemelőkben való tartózkodási ideje: a) a hátrányos minőségváltozások elkerülése érdekében a nyers szennyvíz gravitációs és nyomóvezetékekben, valamint az átemelőkben történő együttes tartózkodási ideje a szezonális és heti ingadozásokat figyelembe vevő napi átlagterhelésre a 6 órát nem haladhatja meg. Amennyiben a tartózkodási idő ezt az értéket legfeljebb 30%-kal meghaladja, műszaki beavatkozásokkal szagtalanító berendezés beépítésének kivételével kell megelőzni a nem kívánt anaerob folyamatok bekövetkezését. A napi keletkező átlagos szennyvízmennyiség: 20,0 m 3 /d. A gyűjtővezeték hossza 400 m, a nyomóvezték hossza: m, az áramlási sebesség a gravitációs csővezetékben minimum 0,4 m/s, a nyomóvezetékben 1 m/s, tehát a szennyvíz 6 óra alatt a szennyvíztisztító telepre érkezik Az alrendszerek belső gyűjtőhálózatának kiépítésénél a szennyvíz-elvezetési agglomeráción belüli településrész alrendszerként történő lehatárolási feltételei: a) az 1,0 km vezetékhosszra történő rácsatlakozás érje el a 120 főt vagy az 52 lakást (hazai statisztikai adatok figyelembevételével átlagosan 2,3 fő/lakás), a vizsgálatnál a vezetékhosszba a házi bekötővezetékek nem számítandók be, vagy b) a lakosszám hektáronként legalább 30 fő, kivéve a tartósan magas talajvízállású területeket. Zirc-Akli településrészen a gravitációs gerincvezeték hossza: 400 m, a bekötések száma: 32, tehát arányaiban teljesíti az a) pont feltételeit. Zirc akli településrész területe a KSH adatai szerint12,58 ha, a lakók száma 105 fő, tehát a b) pont szerinti 30 fő/ha kritérium nem teljesül. A 219/2004 (VII. 21.) korm. rendelet 10. (2) szerint: Tilos a (3) és (4) bekezdésekben foglalt kivételektől eltekintve a) az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak b) a felszín alatti vízbe veszélyes anyagok közvetett bevezetése. Ezt a követelményt kell alkalmazni az olyan területen levő, vagy olyan területre ráfolyó időszakos vízfolyásba történő bevezetés esetén is, ahol a felszín alatti víz szintje tartósan alacsonyabban van, mint a vízfolyás fenékszintje. (2a)Karsztos területen levő, illetve arra ráfolyó vagy azon átfolyó vízfolyásba vagy időszakos vízfolyásba történő bevezetés beleértve a tisztított szennyvíz bevezetését is esetén vizsgálni kell a víz útját. A felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, ha a) az időszakos vízfolyás a természet védelméről szóló törvényben meghatározott víznyelőt táplál, vagy b) a meder bármely, a bevezetés alatti szakaszán a vízfolyás középvízhozamának legalább 20%-a 100 méteren belül a karsztrendszerbe szivároghat

54 (7) Időszakos vízfolyásba történő tisztított települési szennyvíz bevezetése esetén a tevékenységekre vonatkozó (1) bekezdés c) pontja szerinti korlátok alól a vízvédelmi hatóság a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével felmentést adhat a külön jogszabályban az időszakos vízfolyásokra megállapított kategória határértékeinek megfelelő kibocsátásokra az ott meghatározott anyagok tekintetében. (8) Az időszakos vízfolyásba történő bevezetés esetén e rendeletben és a külön jogszabályban foglaltakat egyidejűleg kell alkalmazni. 13. (1) Szennyező anyag a) elhelyezése, b) a földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, c) a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, d) a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése engedélyköteles tevékenység. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezése nem tartozik más hatóság hatáskörébe, akkor a tevékenység engedélyezésére a vízvédelmi hatóság jogosult. A tisztított szennyvíz a Gerence patakba történő bevezethetőségét a későbbiekben vizsgáljuk. D változat: A szennyvíztisztítást egyedi (házi) szennyvíztisztító berendezésekkel oldjuk meg. Zirc település a (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken levő települések közé tartoznak. A 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint: 1.2. Ahol a gyűjtőrendszerek létrehozása nem indokolt, akár azért, mert nem járna környezeti előnyökkel, akár azért, mert túlságosan költséges lenne, azonos szintű környezetvédelmet nyújtó egyedi rendszereket vagy más megfelelő rendszereket kell alkalmazni. A 219/2004 (VII. 21.) korm. rendelet 10. (2) szerint: Tilos a (3) és (4) bekezdésekben foglalt kivételektől eltekintve a) az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak ad) a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, kivéve egyedi szennyvízkezelő berendezésekkel tisztított háztartási szennyvíz bevezetésének a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott eseteit; 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet - a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról - Értelmező rendelkezések: 8. Egyedi szennyvízkezelő berendezés: olyan vízilétesítmény, amely a települési szennyvizek nem közműves, biológiai tisztítását energiabevitel segítségével végzi, 25. (1) szerint: A talaj adottságainak, a felszín alatti víz mélységének és a települési szennyvíz mennyiségének figyelembevételével méretezett, tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény és az egyedi szennyvízkezelő berendezés (a továbbiakban együttesen: egyedi szennyvízkezelő létesítmény) a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletnek, valamint e - ban és a 26. -ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően létesíthető. (2) Egyedi szennyvízkezelő létesítményt bármely területen történő programszerű telepítés, illetve a felszín alatti vizek minősége szempontjából fokozottan érzékeny vagy magas talajvízállású területeken történő egyedi telepítés esetén akkor lehet létesíteni, ha a települési önkormányzat által elfogadott és a vízügyi hatóság által jóváhagyott települési szennyvízkezelési program ezt lehetővé teszi

55 (3)Egyedi szennyvízkezelő berendezést a felszín alatti vizek védelme szempontjából fokozottan érzékeny területek közül csak azokon a helyeken lehet létesíteni, ahol a) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet a tisztított szennyvíz szikkasztását nem tiltja, és b) karsztos területek esetén továbbá akkor, ha a karsztvíztest jó kémiai állapotban van és ba) a felszínen vagy 10 méteren belül nem találhatóak mészkő vagy dolomit képződmények, vagy bb) mész- és dolomitmárga képződmények előfordulása esetén ezekre a területekre vonatkozóan a települési szennyvízkezelési program készítése során végzett vizsgálatok bizonyítják, hogy az elszivárogtatásra kerülő tisztított szennyvíz nem éri el a karsztvizet. 26. (1) Tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény és földtani közegbe történő bevezetés esetén egyedi szennyvízkezelő berendezés csak a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott egyedi vizsgálatot követően létesíthető akkor, ha a) a kibocsátása meghaladja az 500 m 3 /év mennyiséget. b) a szennyvíz szikkasztása vonatkozásában a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet előírja. (2)Egyedi szennyvízkezelő létesítményt akkor lehet létesíteni, ha a) az megfelel a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott előírásoknak, és b) programszerű telepítés esetében az engedélyezési eljárás során a kérelmező mellékeli a felelős szolgáltató üzemeltetésre vonatkozó nyilatkozatát. (3)Egyedi szennyvízkezelő létesítményt úgy kell létesíteni, hogy a) az egyedi szennyvízkezelő berendezés esetén az elfolyó tisztított szennyvízből, b) a tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény esetén a tisztító-szűrőmező után elfolyó tisztított szennyvízből történő mintavétel műszakilag megoldható legyen. (4) Egyedi szennyvízkezelő létesítmény létesítése során a vízügyi hatóság előírja a) egyedi telepítés esetében amennyiben a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet alapján szükséges a kockázat, a beruházás és az üzemeltetés gazdaságosságának szem előtt tartásával a feltételek teljesülésének ellenőrzését szolgáló monitorozást, b) programszerű telepítés esetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a vizek védelméről szóló jogszabályok alapján az azoknak megfelelő monitoring rendszer kiépítését és üzemeltetését. (5) Az új egyedi szennyvízkezelő létesítmények megvalósításával gondoskodni kell a korábban épített szakszerűtlen egyedi szennyvízkezelő létesítmények felszámolásáról. A tisztított szennyvíz szikkasztását, illetve a Gerence patakba történő bevezethetőségét a későbbiekben vizsgáljuk Összegzés A fent leírtakat figyelembe véve az A változat és a B változat kiépítését nem javasoljuk, a C változat esetén meg kell vizsgálni a befogadó (Gerence patak) jogszabályi megfelelőségét, és az D változat estében helyi vizsgálatot kell végezni a tisztított szennyvíz elszikkaszthatóságának vizsgálatára. Összegezve a főbb műszaki, gazdasági, és üzemeltetési jellemzőket, valamint figyelembe véve megvalósítás kockázati szempontjait is, a D változat (Zirc Akli településrészen egyedi házi szennyvíztisztítók építése ingatlanonként) és a C változat (Zirc Akli csatornázása, egy saját szennyvíztisztító telep építése) további részletesebb vizsgálatát irányozzuk elő

56 4 Egyedi szennyvízkezelés alkalmazhatóságának részletes környezetvédelmi értékelése A 147/2010 (IV. 29.) kormányrendelet 25. (2) pontja szerint Az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken a szennyvíz keletkezésével érintett ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a szennyvíz egyedi kezeléséről és ártalommentes elhelyezéséről olyan módon, hogy a szennyvíz elhelyezése ellenőrizhetően nem eredményezheti a felszíni és a felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotának romlását. 4.1 Irodalmi adatok Domborzati adatok A Bakony Ny-ra lealacsonyodó fennsíkját laza üledéksorozatokból épült, enyhén hullámos hegylábfelszín övezi. A negyedidőszakban a Bakony központi területeiről kifutó patakok nagymennyiségű hordalékot teregettek szét az előtereken. Így egymás mellé, ill. egymás fölé igen eltérő összetételű és szemnagyságú hordalékkúp-sorok épültek. A hegylábfelszínt tehát a laza üledékek különböző típusai építik fel. A magasabb hordalékkúp-sorokat löszös homok takarja (27% ). A vékony hordalékkúpok feküje pannóniai agyag es homok, helyenként oligo-miocén konglomerátum. Ezek területenként kisebb foltokban felszínre bukkannak. A pannóniai üledékek elterjedése 16%, a konglomerátumok a kistáj 6%-án fordulnak elő. Az eróziós völgyek alluviális anyagai az összterület 12 %-ára terjednek ki. A kistáj geomorfológiai bélyegei alapján két részterületre különíthető. Az idősebb, magasabb fekvésű hegylábfelszín domborzata közepesen tagolt, 2,1-2,2 km/km 2 átlagos völgysűrűségi értékek, m/km 2 relatív relief értékek jellemzik. A fiatalabb hordalékkúp-sorozat enyhén hullámos 2-5 -os lejtők mellett gyengén tagolt; az 1,5-1,6 km/km 2 átlagos völgysűrűség és a m/km 2 relatív relief értékek síksági domborzattípusra emlékeztetnek. Éghajlat. Mérsékelten hűvös és mérsékelten nedves, de É-on már közel a méréskelten száraz éghajlat típushoz. Egész évben 1970 óra körüli napfénytartam a megszokott, s ebből nyáron óra, télen 200 óra körüli napsütés a valószínű. Az évi középhőmérséklet 9,5 C körüli, de ÉK-en, Bakonykoppány térségében csak 9,0 C körüli. A nyári félévben 16,0 C, ÉK-en 15,5 C körüli középhőmérséklet várható. A fagymentes időszak hossza 188 nap körüli (ápr. 20 és okt. 25 között), de É-on csak 183 nap körüli (ápr. 20 és okt. 20 között). Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 32,0 és 33,0 C közötti, a minimumoké -15,0 C körüli. Az évi csapadékösszeg 700 mm körüli, É-on csak 650 mm, de a Bakony felé haladva, az É-i peremvidéken kevéssel a 700 mm-t is meghaladja. A legnagyobb 24 órás csapadék Ugodon volt (90 mm). A hótakarós napok átlagos évi száma 40-45, 30 cm körüli átlagos maximális hóvastagsággal. Nagy gyakorisága van az É-i, az ÉNy-i és a D-i szélnek. Az átlagos sebesség kevéssel meghaladja a 3 m/s-ot. Vízrajz. A Bakonyból a Marcalhoz lefolyó vízfolyások keresztezik. Ezek sorrendben É-ról D-re haladva: Sokoróalji-Bakony-ér, Gerence, Pápai-Bakony-ér, Bitva. Mérsékelt lefolyású terület. Az árhullámok részben tavasszal, részben nagy nyári zivatarok alkalmával, a kisvizek pedig ősszel alakulnak ki. Összefüggő talajvízszint csak a völgyekben van, ahol 4-6 m között érjük el. Mennyisége kevés. Kémiailag kálcium-magnézium-hidrogénkarbomátos. Keménysége nk között, szulfáttartalma 60 mg/1 alatt van. A rétegvízkészlet 1 l/s.km2 körül van. Az artézi kutak száma kevés. Mélységük ritkán haladja meg a 100 m-t, de a vízhozamaik gyakran jelentősek. Hátrányos az általában nagy vastartalom. Talajok. A talajtakaró változatos. A mészkövön képződött rendzina területi részaránya 8%, a fenyőfői ősfenyves talaja is ez

57 A legmagasabb térszíneken az agyagbemosódásos barna erdőtalajok uralkodnak (62%). Többségükben periglaciális, míg a D-i harmadában harmadidőszaki üledékeken képződtek. Mechanikai összetételük ettől függően homok, vagy homokos vályog. A nagy eróziós potenciál miatt termőrétegük gyakran sekély és köves vázrészek is találhatók bennük. Erdőborítottságuk 45%, a legelők részaránya 15%, szántóként csupán 25-30%-ukat hasznosítják. Pápa magasságában - alacsonyabb térszínen a harmadidőszaki vagy periglaciális üledékeken homokos vályog, ill. homok mechanikai összetételű barnaföldek képződtek A karsztvíztest állapota a tervezési területen Zirc Akli településrész a Balaton részvízgyűjtőjéhez tartozó, de földrajzi egységként a Duna részvízgyűjtőjénél tárgyalt, k.4.1 karsztvíztest (Dunántúli-középhegység - Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafőforrások vízgyűjtőjén) területén található. A k.1.4 karsztvíztest mennyiségi állapota a Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 évi vonatkozó felülvizsgálati anyagában foglaltak szerint javult, valószínűleg jó állapotba került. A k.4.1 víztest kémiai szempontból azonban nem jó állapotú (ld. a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv /VGT november/, Duna, ill. Balaton részvízgyűjtő kötetének vonatkozó térképi mellékleteit, amit egyrészt a 20% feletti diffúz nitrát-szennyeződés, másrészt egy szintén nitráttal-szennyezett ivóvízbázis védőterület okoz: a k.4.1 víztest felszín alatti vizeiben általánosan magas a nitrát koncentráció értéke, amit a nyílt karsztos területen a települési és mezőgazdasági eredetű területhasználatok okoznak. A sok probléma miatt a jó állapot elérése csak 2027-re lehetséges. Megállapítható tehát, hogy a tervezési területen található k.4.1 karsztvíztest gyenge, tehát nem jó kémiai állapotú. A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 25. (3) bekezdésben foglaltak szerint, egyedi szennyvízkezelő berendezést a felszín alatti vizek védelme szempontjából fokozottan érzékeny területek közül ott lehet létesíteni, ahol a karsztvíztest jó kémiai állapotban van Fokozottan érzékeny területek lehatárolása a tervezési területen A SENEX Kft. elvégezte az érintett területen -1: méretarányú, a VITUKI RT. által készített szennyeződés érzékenységi térképe alapján- a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerint a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területek lehatárolását. A tervezési területen előforduló, a hivatkozott rendelet 2. melléklete szerinti 1.a (Üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek külön jogszabály szerint kijelölt, illetve előzetesen lehatárolt belső-, külső- és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterületei.) és 1.b (Azok a karsztos területek, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók.) fokozottan érzékeny területek elhelyezkedését a mellékelt ábrán mutatjuk be

58 A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a tervezési terület érintett települései közül a felszín alatti vizek védelme szempontjából fokozottan érzékeny területek Pénzesgyőr és Lókút települések belterületének egyes részein találhatók, míg Zirc-Akli településrész belterületét ilyen fokozottan érzékeny terület nem érinti. 4.2 Helyszíni vizsgálatok a tisztított szennyvíz helyben történő szikkasztása esetén Zirc-Akli településen nyolc helyen történt talajminta vétel a talajvizsgálatokhoz. A fúrások során vett talajminták 1,0-1,5 m-es mélységből származnak. A vizsgálat során létesített talajminta vételi pontok helyét a 11. sz. ábra mutatja. A vizsgálattal érintett ingatlanokat úgy választottuk ki, hogy átfogó képet kaphassunk a településről. A településrész területén 4 db ásott kútnál történt vízszintmérés és 1 db vízminta vétel (12. sz. ábra). A vízvizsgálattal érintett ingatlanokat úgy lettek kiválasztva, hogy a települést átfogóan lehessen vizsgálni

59 4.2.1 Földtani közeg vizsgálata A szükséges vizsgálatok elvégzése érdekében a mintavételi pontok kijelölésénél figyelembe vettük a település domborzati adottságait, a lehetséges szennyvízkezelési megoldások területi megoszlását, valamint törekedtünk arra, hogy a település teljes területéről átfogó képet alkothassunk. Az ideiglenes talajminta vételi pontok elhelyezkedését az 11. sz. ábra mutatja Talaj mintavétel Mintavételi pontok lemélyítése: A furatok kézi fúrási technológiával, 80 mm átmérővel készültek, 15 cm-es előrehaladási szakaszokban. A mintavételezés során 5 mintavételi furatban 1,0 1,5 m-es mélységből történt talajminta vétel a szikkasztási tényezők ( k tényező) és a szennyeződések meghatározásához Szikkasztási - k tényező meghatározása A talajok k szivárgási tényezőinek meghatározására a település 5 pontján gyűjtött mintákból történt. Ennek során a felső, szikkasztásra alkalmas 1-1,5 m vastag rétegét vizsgáltuk. 11. ábra: Talajminta vételi pontok Zirc-Aklin A szikkasztás síkja alatti (1,0-1,5 m) talajféleségek nagyrész iszapos agyagos homokliszt, iszapos homokliszt rétegekből álltak. A talaj felső 1,0-1,5 m-es, telítetlen rétegében a k szivárgási tényezőket a következő táblázatban rögzítettük (31. táblázat):

60 Sor sz. Talajminta jele Talajminta vétel helye 1. A1. sz. fúrás Kőris u A2. sz. fúrás Kőris u A3. sz. fúrás Kőris u. déli vége 4. A4. sz. fúrás Hotel Szarvaskút 5. A5. sz. fúrás Forest Hills Hotel 31. táblázat: A szikkasztási tényezők meghatározása A talaj felső 1,0-1,5 k szikkasztási m-es rétegének leírása kissé agyagos, homokos iszap agyagos homokos iszap homokos agyagos iszap kissé agyagos, homokos iszap homokos agyagos iszap tényező [m/s] 1,42*10-6 1,24*10-6 9,00*10-7 9,16*10-7 6,81*10-7 A helyszínen végzett fúrások során 1,0-1,5 m-es mélységből vettünk zavart talajmintát, és laboratóriumi vizsgálatokkal, illetve egy változó nyomáskülönbségű permeabiméteres készülékkel határoztuk meg a k szivárgási tényezőket. A kapott eredményeket a 31. sz. táblázatba foglaltuk össze. A változó nyomáskülönbségő permeabiméter elvi vázlata. k = D 1 h0 L ln (m/s) d t h A szikkasztáshoz szükséges felületet a Darcy képlet alapján határozhatjuk meg. A talaj szikkasztóképességének meghatározására irányuló helyszíni vizsgálatok alkalmával nyert adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a településen tisztított szennyvíz szikkasztására a talaj alkalmas Felszín alatti víz A szükséges vizsgálatok elvégzése érdekében a mintavételi pontok kijelölésénél figyelembe vettük a település domborzati adottságait, a lehetséges szennyvízkezelési megoldások területi megoszlását, valamint törekedtünk arra, hogy a település teljes területéről átfogó képet alkothassunk. A vizsgálati pontok elhelyezkedését a 12. sz. ábra mutatja Vízszintmérés A településrész területén 4 db ásott kút vízszintjét mértük meg decemberében (12. sz. ábra). A vízszintméréssel érintett ingatlanokat úgy választottuk ki, hogy a települést átfogóan vizsgálhassuk. A talajvíz lokális áramlási irányának meghatározása érdekében, illetve a magas talajvízállású területek feltérképezése

61 a település több pontján az ingatlanok ásott kútjaiban történt egyidejű vízszintmérés. A vizsgálat során 2 db kútból (K10; K28)talajvíz mintát vettünk. 32. táblázat: A területen kijelölt fúrásokban és az ingatlanok ásott kútjaiban mért vízszintek Mért vízszint a Mintavétel Vizsgált ásott kút talajfelszíntől jele címe (m) K10. sz. kút Kőris u ,66 K17. sz. kút Kőris u ,60 K21. sz. kút Kőris u ,46 K28. sz. kút Kőris u , ábra: Talajvíz szintmérés és talajvíz mintavételi pontok Zirc-Aklin A talajvíz a településen a domborzati viszonyoknak megfelelően döntően ÉK felől áramlik DNy-i irányba. A talajvíz-mérési adatok szerint, a településrészen nincs magas talajvíz-állású terület Vízminta vétel A talajvíz mintavétel a településen 2 db ásott kútból történt úgy, hogy a minták 12 órán belül a vizsgáló laboratóriumba kerültek. A mintavételezés időpontja A talajvíz minták elemzését a Wessling Hungary Kft. készítette, melyről jegyzőkönyv is készült. A NAT által NAT /2015 számon akkreditált vizsgálólaboratórium. (A vizsgálati jegyzőkönyveket mellékeltük) A laboratóriumi eredményeket a 33. táblázat mutatja. 33. táblázat: Az ásott kútból származó talajvízminta általános vízkémiai paraméterei Komponens Mértékegység B szennyezettségi határérték K10. sz. kút K28. sz. kút Kőris u. 28. Kőris u. 10. BOI 5 mg/l 4 4 KOI k mg/l 6 <5 NO 3 - NH 4 + PO 4 3- mg/l 50 17,8 13,3 mg/l 0,5 <0,02 <0,02 mg/l 0,5 0,05 0,03 A laboratóriumi mérések eredményeiből látható, hogy a településről származó talajvízminta összetétele egyik komponens tekintetében sem haladja meg a B szennyezettségi határértéket. A BOI és a KOI szennyezettséget feltehetően a talajvízbe érkező nyers szennyvíz okozza. Zirc-Akli település szerepel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet nitrátérzékeny területeket felsoroló mellékletének B) részében. Megjegyzendő, hogy az a jelenlegi állapotot tükrözi, mely a kezelés nélküli szennyvíz kibocsátása mellett alakult ki, a tisztítással ennél jóval kedvezőbbre lehet számítani A felszín alatti vízbe, a földtani közegbe kerülő anyagok viselkedése A földtani közegbe kerülő anyagok tervezett koncentrációja:

62 szám Szennyező anyagok Sor- Mértékegység 1. Dikrotmátos oxigénfogyasztás KOI k mg/l 2. Biokémiai oxigénigény BOI 5 mg/l 3. Mintavétel típusa Ammónia-ammóniumnitrogén NH 4 -N mg/l 4. Összes szervetlen nitrogén ön ásv mg/l 5. Coliform szám (i=individuum=egyed) i/100 cm 3 minősített pontminta 34. táblázat Határérték felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny nem fokozottan érzékeny területen területen (1) órás átlagminta minősített pontminta órás átlagminta minősített pontminta órás átlagminta 10 - minősített pontminta órás átlagminta 25 - minősített pontminta órás átlagminta - - 1) A mintavétel típusa vagylagosan írható elő, egy-egy paraméterre mindkettő együtt nem alkalmazható. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében (A szennyező anyagok jegyzékei) a II. Jegyzék a veszélyességük alapján K2 minősítésű anyagokra Az oxigénháztartásra kedvezőtlen hatással levő anyagok (amelyek olyan paraméterekkel mérhetők, mint a BOI és KOI) tekintetében a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről tartalmaz felszín alatti vízre is értelmezhető adatot, de abban a permanganát index szerepel, nem a dikromát. A KOI ps határérték az ivóvíznél 3,5 mg/l. A lebegőanyagra vonatkozóan az említett szabvány nem ad határértéket, a felszín alatti vízre vonatkozóan pedig jelen esetben nyilvánvalóan nem értelmezhető Dikromátos oxigénfogyasztás A tervezett KOI k kibocsátás 75 mg/dm 3. A dikromátos oxigénfogyasztás maximális értéke a vizsgálati eredmények alapján a talajvízben 6,0 mg/dm 3 (K10. sz. kút) Ammónium és nitrát A tervezett NH4-N kibocsátás 5 mg/dm 3, tehát 6 mg/dm 3 ammónium, az össznitrogén kibocsátás 25mg/dm 3. A szivárgás során beálló változásokról szakirodalmi adatok vannak. Ezek szerint a talajban az ammónium oxidációja 100 m-en belül biztosan lejátszódik. A folyamatot befolyásolja a növényzet nitrogénfelvétele, amely jelentős, akár 95 % hatásfokú is lehet. A talajvízben kimutatott ammóniumtartalom 0,02 mg/dm 3, a kimutatott nitrát 13,3-17,8 mg/dm 3. Ez azt mutatja, hogy a mért érték a 6/2009. (IV. 14.) KÖM- KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott B szennyezettségi határértéket nem haladja meg (35. táblázat). A tisztított szennyvíz összes nitrogén kibocsátási határértéke 25 mg/dm 3, (nitrátra átszámolva ez 110 mg/dm 3 kibocsátást jelent), a tisztítatlan szennyvízé 112 mg/dm 3 (nitrátra átszámolva ez 492,8 mg/dm 3 kibocsátást jelent). Mivel a talajvíz ammóniumtartalma 0,02 mg/dm 3, ez azt jelenti, hogy a jelenlegi tisztítatlan szennyvíz szikkasztása ekkora ammóniumterhelést jelent a környezetre. A jelenlegi állapot, (amely kezelés nélküli szennyvíz kibocsátása, és szikkasztása mellett alakult ki), az előírt szennyvíz-tisztítással mindenképpen javulni fog

63 táblázat 2. szervetlen vegyületek Koncentráció Szulfát mg/l 250 Foszfát (PO 4 3-) mg/l 0,5 Nitrát (talajvízre) mg/l 50 Ammónium mg/l 0,5 27. táblázat a 6/2009. (IV. 14.) KÖM- KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti határértékek A dikromátos oxigénfogyasztás és a lebegőanyag nem szerepel a 6/2009. (IV. 14.) KÖMKvVM-EüM-FVM együttes rendelet kockázatos anyag listájában. A határértékek természetesen csak a talajvízre vonatkoznak, hiszen a talaj esetében ezek tápanyagok Foszfát A tervezett kibocsátási határérték 5 mg/dm 3. A talajvízben a foszfáttartalom 0,03-0,05 mg/dm 3 ez az érték a 6/2009. (IV. 14.) KÖM- KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott B szennyezettségi határértéket nem haladja meg. Mivel a foszfát jól kötődik a talajszemcsékhez, valószínű, hogy a dús növényzet fel is használja. A jelenlegi állapot, a kezelés nélküli szennyvíz kibocsátása, és szikkasztása mellett alakult ki. Az előírt szennyvíz-tisztítással ennél jóval kedvezőbb eredményre lehet majd számítani Összegzés Összességében az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a területen a felső humuszos talajréteg vastagsága 0,4-1 m közötti. A szikkasztásra alkalmas talajréteg (1,0-1,5 m-en) összetétele iszapos homok, homokliszt. A szikkasztási vizsgálatok eredményei alapján közel 1,00*10-6 m/s-os vízvezető képesség volt meghatározható amely közepesnek mondható. A talajvíz mélysége általában 3,5-4,7 m közötti, a magasabban fekvő területeken 5,0 m alatti, amely kellő biztonságot nyújt a szikkasztáshoz. A területen elvégzett általános vízkémiai vizsgálatok jelenleg szennyezettséget nem mutatnak, tehát megállapítható, hogy a víztest kémiai állapota megfelelő. Ezen eredményeknél megjegyzendő, hogy ez a jelenlegi állapotot tükrözi, mely a kezelés nélküli szennyvíz kibocsátása mellett alakult ki, a tisztítással ennél jóval kedvezőbbre lehet számítani A Szikkasztómező nagysága A talajréteg felső 1,0-1,5 m-es vastagságú rétegének vízvezető képessége a szikkasztási vizsgálatok alapján: k= 6,81*10-7 m/s. Szikkasztás szempontjából a talaj a közepesen szikkasztható talajok közé sorolható. A szikkasztási jellemzők területenként szórást mutatnak, ezért a szikkasztómezők kialakításánál a legkedvezőtlenebb feltételeket vesszük figyelembe. A részletes tervezéskor az egyes ingatlanoknál célszerű külön megvizsgálni a szikkasztási értékeket, és ennek megfelelően lehet a szikkasztófelületet korrigálni. (A szükséges szikkasztó felület, szerint határozható meg). A szikkasztómező kialakítása a 12. sz. ábrán látható A Szikkasztómező nagysága A maradó beszivárgás a beszivárgás és az evapotranszspiráció különbsége. A hidrodinamikai modellezés egyik legnehezebben meghatározható paramétere. Meghatározása liziméteres mérésekkel, empirikus összefüggésekkel és terepi kútcsoportos vizsgálattal lehetséges. A szükséges szikkasztófelület a megengedett szervesanyag terhelés alapján: A Ml táblázat szerint: Megengedett maximális szervesanyag terhelés: T BOI = 0,9 kg/m 2.év (9.000 kgb0i/ha.év). Ezen értékekkel 100%-os biztonság garantálható a szervesanyag lebontásra. Itt T BOI = 0,9 kg/m 2.év B

64 értékkel számolunk. A főbb méretezési paraméterek: - Megengedett BOI 5 terhelés = 9 000,0 kg/ha.év Felületszükséglet BOI 5 terhelésre: Felületszükséglet F BOI = T 365 A szükséges szikkasztófelület a hidraulikai terhelés alapján: BOI L A szükséges tisztítottszennyvíz-elhelyező terület nagysága a Darcy képlet szerint: Felületszükséglet A = Q L d k h BOI Ahol Q d = m 3 /d (napi szennyvízmennyiség) L = 1,0 m (talajvíz minimális távolsága) h = 1,0 m (szikkasztóágy magassága) k = m/d (szikkasztási tényező) A minimális szikkasztási tényező k min = 6,81*10-7 m/s = 0,06 m/d-ben volt meghatározható, ezért a biztonság javára mindenhol a minimális értékkel számoltunk. A mértékadó szikkasztófelület a fenti felületszámítások során kapott legnagyobb felület. Az egyes berendezésnagysághoz tartozó terheléseket és a szükséges legnagyobb szikkasztófelületek méretét a 36. sz. táblázatban foglaltuk össze. A szikkasztómező lehetséges kialakítása a 13. ábrán látható. Az egyes berendezésnagysághoz tartozó terheléseket és a szükséges, szikkasztófelületek nagyságát a 36. táblázat tartalmazza. 13. ábra: Szikkasztómező kialakítása 4 LE estén normál és magas talajvíz esetén 36. táblázat Szükséges maximális szikkasztófelületek Kapacitás: (fő) Mértékegység Napi BOI 5 terhelés: (90%-os tisztítási hatásfokot feltételezve) 0,024 0,036 0,048 0,072 0,096 0,15 0,18 0,24 0,3 kg Éves BOI 5 terhelés: 8,76 13,14 17,52 26,28 35,04 54,75 65,7 87,6 109,5 kg

65 Megengedett BOI 5 terhelés: Szükséges szikkasztófelület: Napi hidraulikai terhelés: Szükséges szikkasztófelület: 9000,0 9000,0 9000,0 9000,0 9000,0 9000,0 9000,0 9000,0 9000,0 kg/ha.év 9,7 14,6 19,5 29,2 38,9 60,8 73,0 97,3 121,7 m 2 0,41 0,615 0,82 1,23 1,64 2,5625 3,075 4,1 5,125 m 3 24,0 36,0 48,0 72,0 95,0 149,0 179,0 239,0 298,0 m Az egyedi szennyvízkezelés során a tisztított szennyvíz helyben történő szikkasztásának alkalmazhatósági vizsgálata Az alkalmazhatósági vizsgálat célja, hogy az 1-4 pontban leírt elemzések és vizsgálatok alapján megállapítsuk, hogy Zirc-Akli község területén az egyes ingatlanok esetén az egyedi szennyvízkezelő létesítmények gazdaságosan megépíthetők-e, illetve a berendezések által megtisztított szennyvíz a földtani közegben, történő elhelyezése nem ütközik-e jogszabályi akadályokba. Megállapítások: a. Domborzati viszonyok, talajadottságok: A település ingatlanjainak vizsgálata során megállapítottuk, hogy a területre a szennyvíz kihelyezhetőséget/szikkasztását (ezzel együtt az egyedi létesítmények telepítését) a telkek kialakítása és a domborzati paraméterek nem gátolják. Szikkasztás szempontjából a vizsgált talajok az átlagosan szikkasztó talajok közé sorolhatók. A tisztított szennyvíz a talajvízbe lassan jut be, a talajbiológiai folyamatokra elég idő áll rendelkezésre. A szikkasztó mezők tervezésénél ajánlott minden egyes ingatlan esetében szikkasztási próbát végezni. Mindenhol (nem több mint 4 fő/ingatlan esetén) javasolható a minimum 25 m 2 szikkasztófelület alkalmazása a 13. ábra szerinti kialakításban. b. 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről. Zirc-Akli településrész belterülete nem érintett a hidrogeológiai védőterületek kialakításával. A külterületi részek esetében a Forest Hills Hotel területe az Eplényi karsztkút B védőtávolságába esik. A Kormányrendelet 5. sz. melléklete szerint a B védőtávolságon belül házi szennyvíz szikkasztása új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményé

66 től függően megengedhető. Mivel jelen esetben tisztított szennyvizet szikkasztunk a tehát az egyedi szennyvízkezelő létesítmények telepítését és a tisztított szennyvíz szikkasztását a jogszabály nem gátolja. c. A 219/2004. (VII.21.) Korm. Rendelet: a felszín alatti vizek védelméről 10. paragrafusa (2) bekezdése ad) pontja szerint a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetés, csak az egyedi szennyvízkezelő berendezésekkel tisztított háztartási szennyvíz esetében lehetséges. A 219/2004. (VII. 21.) a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet, A minőségi védelem 10. (1) paragrafusa: a szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására, a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység (2) bekezdése szerint: Tilos - a (3) és (4) bekezdésekben foglalt kivételektől eltekintve Az 1.9 pont szerint a szikkasztásra igénybe vett terület nem tartozik a fokozottan érzékeny területek közé, tehát a tisztított szennyvíz szikkasztását jogszabályi feltételek nem akadályozzák. d. 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet: a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról III. FEJEZET SZENNYVÍZELVEZETÉS, -TISZTÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS, 13. Egyedi szennyvízkezelés 25. (3) pontja szerint: Tilos egyedi szennyvízkezelő berendezést létesíteni a fokozottan érzékeny területek közül azokon a a) karsztos területeken, ahol a felszín alatti víztest nem éri el a jó kémiai állapotot vagy a települési szennyvízkezelési program szerint nem a legalacsonyabb sérülékenységi kategóriába tartozik. b) karsztos területek esetén továbbá akkor, ha a karsztvíztest jó kémiai állapotban van és ba) a felszínen vagy 10 méteren belül nem találhatóak mészkő vagy dolomit képződmények, vagy bb) mész- és dolomitmárga képződmények előfordulása esetén ezekre a területekre vonatkozóan a települési szennyvízkezelési program készítése során végzett vizsgálatok bizonyítják, hogy az elszivárogtatásra kerülő tisztított szennyvíz nem éri el a karsztvizet. Az előző pontban megállapítottuk, hogy a szikkasztásra igénybe vett területek nem fokozottan érzékenyek. A talajvíz vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy a víztest eléri a jó kémiai állapotot, mivel a talavíz vizsgálat során a szennyezőanyagok a jogszabályokban foglalt határérték alatt vannak. A pont alapján azonban kijelenthetjük, hogy a 33. táblázatban foglalt paramétereket figyelembe véve az elszikkasztott tisztított szennyvíz bizonyítottan nem okozza a víztest további szennyeződését. A fent leírtak alapján az egyedi szennyvízkezelő berendezés telepítésének és a tisztított szennyvíz elszikkasztásának jogszabályi akadálya nincs. e. A 8006/1999. (K.H.V.Ért.21.) KHVM tájékoztatója (tartósan magas talajvízállású terület.) A talajvíz-mérési adatok szerint, a településrészen nincs magas talajvíz-állású terület (a talajvíz szintje 3,5-5,7 m A tisztított szennyvíz elhelyezésének 4.3. pontban leírtak betartása mellett nincs jogszabályi akadálya. f. 6/2009. (IV. 14.) KÖM- KvVM-EüM-FVM együttes rendelet: A talajvízben a vizsgált paraméterek közül egyik komponens sem haladja meg a megadott B határértéket, a víztest jó kémiai állapotú. A pontban leírtak alapján az egyedi szennyvízkezelő létesítmény telepítésének és a tisztított szennyvíz elszikkasztásának nincs jogszabályi akadálya

67 g. Beruházási és üzemeltetési költségek: A 3. pontban részletezett vizsgálatok alapján megállapíthatjuk,hogy az egyedi szennyvízkezelés előnyösebb mint a hagyományos csatornahálózat és szennyvíztisztító telep építés. A fentieket összefoglalva Zirc-Akli településrész egyedi szennyvízkezelésére megállapítható: az egyedi szennyvízkezelési megoldás során a tisztított szennyvíz szikkasztásának a település összes ingatlanára vonatkoztatva nincsenek jogszabályi és területi, domborzati akadályai A felszín alatti vizek állapotváltozásainak nyomon követése 147/2010. (IV.29.) Kormányrendelet 26. (4) szerint: Egyedi szennyvízkezelő létesítmény létesítése során a vízügyi hatóság előírja a) egyedi telepítés esetében - amennyiben a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet alapján szükséges - a kockázat, a beruházás és az üzemeltetés gazdaságosságának szem előtt tartásával a feltételek teljesülésének ellenőrzését szolgáló monitorozást, b) programszerű telepítés esetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a vizek védelméről szóló jogszabályok alapján az azoknak megfelelő monitoring rendszer kiépítését és üzemeltetését A monitoring rendszer kialakítása Zirc-Akli település önkormányzata, a település környezeti minőségének javítása, és az infrastruktúra fejlesztése céljából, kommunális szennyvizeinek gyűjtését, és egyedi házi szennyvíztisztító kisberendezésekkel történő tisztítását tervezi. A tisztított szennyvíz, helyben kerül elszikkasztásra. A vizsgált területen a talajvíz áramlása ÉK-DNy irányú. A talajvíz állapotának nyomon követésére három kútból álló monitoring rendszer kiépítését és üzemeltetését javasoljuk. A kutak elhelyezkedése olyan formában történjen, hogy egy kút referencia kút legyen, telepítése a település ÉK részén történjen a lakott területeken kívül. 2 db kút a lehetséges szennyeződés terjedésének nyomon-követésére, a település D-i illetve DNy-i részén kerüljön kialakításra, a talajvíz áramlás irányának megfelelően. A talajvíz monitoring során a létesítendő kutakban vizsgálandó komponenseket a 34. táblázat tartalmazza. A vizsgálandó paraméterek, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges 6/2009. (IV. 14.) KÖM- KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. és 3. mellékletében meghatározott (B) szennyezettségi határérték, illetve a bizonyított háttér koncentrációk (Ab), amelyeket a 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, és a tevékenységre jellemző szennyezőanyagokra kell meghatározni. A monitoring rendszer elemeinek mintázását és a területen a nyugalmi vízszintméréseket éves gyakorisággal javasoljuk elvégezni. A talajvíz mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat csak erre akkreditált szervezet végezheti A kialakítandó talajvíz megfigyelő (monitoring) rendszer létesítményei A kialakítandó talajvíz megfigyelő kutak alapvető feladata, a településen megépítendő egyedi házi szennyvíztisztító kisberendezések által kibocsájtott tisztított szennyvíz elszikkasztása következtében esetlegesen kialakuló talajvízszennyezés változásának nyomon követése, illetve hogy jelezze a területen az aktuális talajvíz-nyomásszinteket, a meglévő talajvíz szennyeződés esetleges térbeli és időbeli változását. A megfigyelő kutak működtetése során nyert adatok adatbázis értékűek, így alapot nyújthatnak a feltárt szennyezések mobilizálódási hajlamának, mértékének meghatározására is Kutak kialakítása A fúrási munkákat kizárólag jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában lehet elkezdeni. A kúthelykitűzési eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az építési napló mellékleteként kell kezelni. A fúrásokat gépi fúróberendezéssel, száraz fúrási technológiával kell kialakítani

68 A fúrásokat 200 mm átmérőjű fúróval, a fúrandó közeg tulajdonságaitól függően az ahhoz legjobban alkalmazkodó, változó alakú és kiképzésű kanálfúró fejekkel kell végezni, cm-es előrehaladási szakaszokban. A fúrások során méterenként, ill. rétegváltozásonként talajmintát kell venni, amely alapján indokolt esetben a csövezési vázrajz módosítható. A szükség esetén a fúró előrehaladásával egyidejűleg a furatfal állékonyságát biztosító acél védőcső beépítése indokolt lehet. A védőcső-szakaszokat menetesen kell egymáshoz illeszteni. A kutak előirányzott talpmélysége a mellékelt tervdokumentáció szerinti. A szűrőzést a helyi viszonyok alakulásainak figyelembe vételével a megütött talajvíz szintjétől a vízrekesztő agyagos fedőréteg szintjéig kell elvégezni, és a szűrözött szakasz alatt tele-csővel iszapzsákot kell kialakítani. Az iszapzsákot a kút talpától számítva legalább 1 m magasságig kell kialakítani. A beépítendő csövezés 110 mm, a szűrőcső és a béléscső végig azonos átmérőjű, előre réselt kialakítású PVC kútszűrő (DIN:4925). A kút talpát szintén előre elkészített és a csőhöz rögzített PVC végelzáróval (dugóval) kell ellátni. A szűrőcső köré 2-4 mm átmérőjű osztályozott, mosott gyöngykavicsot kell beépíteni minimum 20 mm vastagságban. A kavicsolás a kút talpától a szűrő felső szintjéig kell, hogy terjedjen. A szűrőzött szakasz felett a gyűrűsteret félméternyi homokkal, majd felette bentonitos cementes agyagolással kell kitölteni. Az előirányzott fúrási mélység elérését követően, a fúrási minták alapján állítható össze a PVC béléscső-rakat, amely a szűrőcsövet is magában foglalja. A fúrás után (védőcső alkalmazása esetén még a védőcsövön belül) a csőrakat elhelyezését követően kell megkezdeni a gyűrűstér kavicsolását, az előirányzott 2-4 mm átmérőjű mosott gyöngykavics beépítésével. A kavicsolással egyidejűleg lehet az acél védőcső-rakatot lassan, folyamatosan visszahúzni. A szűrő kialakítását fokozott gondossággal kell végezni, a kút homokolásának, idő előtti használhatatlanná válásának megelőzésére. A felső szakaszon a furat felbővítését követően kell az acél védőcsövet beépíteni, majd a gyűrűsteret el kell cementezni. A béléscső felső 1 m-es részéig acél védőcsövet kell leengedni, melynek a kiálló részét 1x1 m-es betongallérral rögzíteni kell. A kútfejet zárható sapkával le kell zárni. A létesítmény műszaki ellenőre a tervben szereplő kútkiképzést indokolt esetben módosíthatja. A kiviteli munkák végzését az érvényben lévő műszaki szabványok, munkavédelmi, vízgazdálkodási és környezetvédelmi előírások betartásával kell végezni. Különös figyelmet kell fordítani az alkalmazott fúróberendezésekre vonatkozó balesetvédelmi és biztonsági rendszabályok betartására, az egyéni védőfelszerelések (sisak, védőszemüveg, füldugó, munkavédelmi lábbeli, munkakesztyű) állandó használatára Kútbefejező munkák A kútbefejező munkálatok elsődleges célja a kútszűrő körül nagy áteresztő képességű zóna kialakítása, a finom frakció eltávolítása és kitermelése. A kutak kivitelezését követően tisztító szivattyúzást kell végezni. A tisztítószivattyúzás során figyelni kell a kutak homokolására. A szivattyúzás befejezését követően visszatöltődés-mérést kell végezni. Ennek során a leállítás pillanatában, majd az azt követő 1, 2, 3, 4, 5, 10, 20, 30, 60, 90 percben mérni és naplózni kell a vízszinteket. Amennyiben 90 perc alatt a vízszint nem állandósult, a mérést 30 percenként folytatni kell mindaddig, amíg 3 egymást követő mérés azonos értéket nem mutat Környezetvédelem A fúrásokból kikerülő földanyagokról a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell gondoskodni. A fúrás során a felszín alatti közegbe szennyező anyag nem kerülhet. A monitoring során a figyelőkutakban a kutanként elvégzett talajvíz mintavételek során kitermelt vízmennyiség nem haladja meg az 5m 3 /hó mennyiséget. Egyéb vízhasználat a területen nem várható. A mintavétel során érzékszervileg szennyezettnek ítélt talajvizet gyűjteni kell és a területről el kell szállítani ártalmatlanításra Dokumentálás A kutak fúrása során fúrási napi jelentést kell készíteni és építési naplót kell vezetni. Az elkészült kutak EOV és magassági (mbf) koordinátáit be kell mérni. A kutak elkészültét követően műszaki átadási-átvételi eljárást kell tartani

69 A kutak végleges adatait, a mintavételezési tervet, a hatóságok részére az üzemelési engedélykérelemben rögzíteni kell A monitoring rendszer üzemeltetése A vizsgált paraméterek köre, vizsgálati gyakoriság Az újonnan kialakítandó kutakból a komponensekre évente kell elvégezni a talajvíz mintavételt A mérések, mintavételezések módszertana, nyilvántartása, feldolgozása Mivel a figyelő-kutakban a helyszíni vizsgálatokat illetve a mintavételt, valamint a laboratóriumi vizsgálatokat csak akkreditált szervezet végezheti, úgy azoknál a Nemzeti Akkreditáló Testület által jóváhagyott (akkreditált) módszertan alapján, az akkreditált dokumentálás és nyilvántartás mellett kell feldolgozniuk az adatokat és azokat tárolni, illetve archiválni szükséges Értékelés és adatszolgáltatás rendje A monitoring adatainak (talajvíz nyomásszintek, szennyezettségi adatok) információvá alakításakor a következő elveket kell követni: A pontban javasolt gyakoriságú vizsgálatok, illetve mintavételek és analitikai vizsgálatok eredményeit a Felügyelőség határozatának megfelelően évente jelentés formájában meg kell küldeni a Felügyelőség részére. A jelentésnek tartalmaznia kell: a mintavételek dokumentálását, a laboratóriumi vizsgálatok dokumentálását, a vizsgálati eredmények táblázatos összefoglalását, az eredmények értékelését, az esetleges szennyeződés tendenciájának bemutatását, az eredmények alapján a monitoring módjának esetleges módosítására vonatkozó javaslatokat 4.3 A felszíni vizek minőségének várható alakulása Az Önkormányzat megbízásából egyeztetést folytattunk a környezetvédelmi hatóság képviselőivel a tervezett Gerence patakba történő tisztított szennyvíz bevezetéséről. Az egyeztetés során a Hatóság megállapította, hogy a Gerence patakba történő bevezetésre vonatkozóan egyrészt szükséges megvizsgálni a tisztított szennyvíz Gerence patakba történő bevezetésének esetleges hatását a patak Pénzesgyőrt, illetve Bakonybél hidrogeológiai védőterületét érintő szakaszán. Másfelől pedig, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. Korm. rendelet 10. -a alapján meg kell vizsgálni a víz útját, vagyis hogy a medernek egy kritikus, 100 méteres, bevezetés alatti szakaszán a vízhozam legalább 20%-a a karsztrendszerbe szivároghat-e. (Karsztos területen levő, illetve arra ráfolyó vagy azon átfolyó vízfolyásba vagy időszakos vízfolyásba történő bevezetés esetén ugyanis beleértve a tisztított szennyvíz bevezetését is a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, ha a meder bármely, a bevezetés alatti szakaszán a vízfolyás középvízhozamának legalább 20%- a 100 méteren belül a karsztrendszerbe szivároghat.) Ennek eldöntéséhez tehát szükségessé vált a patak érintett szakaszán a földtani és vízföldtani információk alapján a legkritikusabb 100 m-es szakasz meghatározása, majd e meghatározott kritikus szakaszon az elszivárgás arányának vizsgálata. Mindezek alapján megvizsgáltuk a tisztított szennyvíz bevezetésének hatását a patak Pénzesgyőrt, illetve Bakonybél hidrogeológiai védőterületét érintő szakaszán, meghatározva a karsztrendszerbe való beszivárgás tekintetében kritikus 100m-es szakasz elhelyezkedését és elvégeztük a beszivárgás vizsgálatát. A vizsgálatokat a SENEX Környezetgazdálkodási Kft. szakemberei végezték el Az érintett terület főbb földtani és vízföldtani jellemzői A terület földtani adottságai Az alábbiakban ismertetett földtani összegzés nem csak a szűken vett vizsgált területet mutatja be, hanem magában foglalja a Bakony hegység rövid fejlődéstörténetét is. A terület legidősebbnek tartott

70 képződménye az alaphegységi ópaleozoós diabáz és karbonátos agyagpala összlet. A kambriumot követő ordovícium végétől kezdődően az alsó-karbon végéig az üledékképződés folyamatos. A végbemenő hegység kiemelkedést követő lepusztulási időszakot, fokozatosan felváltotta egy újabb üledékképződési szakasz, melynek anyagát főként a diabáz törmelékből álló konglomerátum alkotja. A perm végét követő, meleg és száraz éghajlatú, növekvő mértékű vízzel borítottság idején elsősorban már az oxidatív viszonyok az uralkodóak. Az oxidált, vörös színű üledékeket helyenként zöldesszürke, folyóvízi, illetve alluviális deltafáciesű, a perm tenger előterében lerakódott képződmények, illetve a bepárlódó medencékben kialakuló, szuperhalin környezetben keletkezett karbonátok és evaporitok váltják fel. A transzgresszió kezdete a Középidő kezdetére, a triász elejére tehető, mely egészen a korszak végéig eltart. Az alaphegység területén az alsó-triász képződmények eróziós diszkordanciával települnek a felső-perm Balatonfelvidéki Homokkő Formációjára. A korai triász fejlődésére jellemző továbbá, hogy a többé-kevésbé zárt medencére utaló Iszkahegyi Mészkő Formáció vastag oszcillációs rétegei után, fölfelé mindenütt sekélytengeri kifejlődésű Megyehegyi Dolomit Formációba megy át. A karbonátos, sekélytengeri üledékképződés folytatódik az anizuszi emeletben is. Az evaporitos dolomitok - Aszófői Dolomit Formáció hiperszalin laguna fáciesében, majd a fokozatosan kifejlődő bitumenes mészkőösszlet Iszkahegyi Mészkő Formáció - sekély, nyíltvízi környezetében képződik. A középső triász, felső anizuszi emeletétől megszűnik az eddigi egyveretű üledékképződés és kialakulnak a parttól távolabbi, differenciáltabb üledékgyűjtők platform dolomitképződéssel. Az üledékek mellett megjelennek a több centimétert is meghaladó bazalttörmelékek, melyek a vulkáni centrum közelségére engednek következtetni. A kialakult tufaszóródást követően megkezdődik a vizsgált területrészeken egy ÉK-DNy-i irányú szétválása. A sekélyvízi körülmények konzerválódását jelzi a diplopora tartalmú Budaörsi Dolomit Formáció képződése, mely erősen gumós jellegű, vörös tűzköves. A tűzköves mészkövek felett gyakran újra tufás rétegek - Berekhegyi Mészkő Formáció - vagy áthalmozott tufaanyagú, tufitos mészkő betelepülésekből álló sekélyvízi üledékcsoportok keletkeznek - Füredi Mészkő Formáció. A továbbiakban ismét a sekélytengeri körülményekre utaló, vékony márga betelepülésű dolomitok képződnek. Későbbiekben a megnövő terrigén anyagok mennyiségéből adódóan a tenger mélység csökkenésére és a szárazföldi üledékszállítás növekedésére következtethetünk. A késő-karni Fődolomit Formációt a Bakonybéltől DNy-ra fokozatosan elmélyülő zárt medence jellegű márgás üledékképződés - Kösseni Formáció - váltja fel. Az egyveretű Dachsteini mészkőn belül korallzátonnyal övezett lagúna kifejlődés jelenik meg Bakonybél-Borzavár vonalában. A fődolomitra települt Dachsteini Mészkő képződésének sekélytengeri jellegét jelzik az oolitos betelepülések is. A Dachsteini típusú mészkő képződése egészen a liászig eltart - Kardosréti Mészkő Formáció -, mely egy homogén, nehezen tagolható összletet alkot. A kora júra hettangi emeletének végén komoly változás állt be, amikor a középhegység egésze blokkokra tagolódott és jelentős területek kerültek az erózióbázis szintje fölé. A medencékben hirtelen átmenetekkel crinoideás-brachiopodás mészkő váltja a korábban megjelent ooidos mészköveket. Az üledékgyűjtő blokkos feldarabolódásának eredménye a Dachsteini mészkőig lehatoló vörös crinoideás mészkővel kitöltött telérek ill. a változatos fácies típusok. A kora júra végén, apliensbachi-toarci emelet határán meginduló süllyedés eredményeként viszonylag jelentős agyagtartalmú, mangángumós üledékek rakódtak le és bozitrás márgák, mészkövek keletkeztek - Tűzköves-árki Mészkő Formáció. A sülylyedés hatására a karbonátkompenzációs szint túllépését követően egyre kovásabb üledékek képződésével a radiolarit vált a legfőbb képződménnyé (lókúti radiolarit). Az általános regresszió nyomaira utal a sekélytengeri kifejlődésű borzavári mészkő megjelenése, az üledékes medence pereme pedig Zirc környékén lehetett. A transzgresszióval együtt viszonylag rövid ideig tartó elsekélyesedés járt együtt, ami az apti emelet végén kezdődő, az apticrinoideás mészkövek - Tatai Mészkő Formáció - keletkezését megszakító és azt részben lepusztító, nagy általános kiemelkedés kezdetét jelenti. Az apti végével egy rövid ideig tartó regresszió kezdődött. Főként Zirctől kezdődően a lepusztulás és tűzkő málladék felhalmozódása után egy erőteljes allitosodás kezdődött. A Dachsteini mészkőben akkumulált Alsóperei Bauxit Formáció megjelenése már az újrainduló üledékképződés első jele. Később a zárt lagúnák nyitottabbá váltak, melyre a plankton Foraminiferák és Ammonitesek megjelenése is utal. A kréta végén (maastrichti vége) fellépő a larámi fázis hatására bekövetkező kiemelkedés során a felső kréta üledékciklus regressziós szárnya túlnyomó részben lepusztult. Kezdetét veszi egy erőteljes

71 areális lepusztulás, tönkösödés. A közép-eocén középső felén meginduló erőteljesebb süllyedés következtében a medencealjzat differenciálódik, a Ny-i területeken a sekélytengeri mészkőképződést folyamatos mészmárgás átmenettel medence fáciesű márga lerakódása váltja fel. Ellenben a keleti területeken biogén mészkő képződése indul meg. A középső-eocén végén meginduló andezit vulkanizmus nyomai gyenge, összemosott bentonitos-tufás csíkok formájában mutatkoznak. A közép-eocén felső részén pedig a márgás rétegek homokosodása figyelhető meg. Az eocén tenger regresszióját követően az alsó-oligocénban ismét areális lepusztulás és tönkösödés kezdődött. A középső oligocén idején az éghajlat hűvösödött, hegység kiemelkedés kezdődött, melyet paleogén és mezozoós mészkő illetve dolomit valamint kristályos kőzetek és andezit épít fel. A kiemelkedéssel járó erózió felgyorsult. A kiemelkedések és a lepusztulás szakaszos volt, így a szárazföldi üledékkel való borítottság nem egyszerre következett be. A miocénben az üledékgyűjtő medence pereme nagyon változatos (öböl, lagúna, láp) képet mutat. A meglehetősen vékony szárazföldi képződmények arra utalnak, hogy a szávai orogén beszakadásait gyorsan elöntötte a tenger. Így a Pusztamiskei Formációk transzgresszív rétegei legtöbbször közvetlenül a mezozoós alaphegységre települnek. A terület egyes részein található vulkáni működésből származó maradvány (dácittufa és tufit) valamint meleg, nedves éghajlatra utaló bentonit és kaolinit is megjelenik. A pannóniai üledékciklus során a pleisztocénig szakaszosan lesüllyedt területeken (Várpalotai medence megsüllyedése) a pelites üledékképződés itt is zavartalanul folytatódik. A terület legnagyobb elöntése a késő pannon elején következik be. Ezt követően a Pannon-tenger visszahúzódott és a hegység előtereiben megjelentek a mocsárerdei szenes agyag és lignit betelepülések; csökkent sósvízi miocén rétegek. A kor végén már a tavi mészkő képződése válik uralkodóvá. A negyedidőszaki képződmények vékony, szakadozott takaró formájában borítják a Bakony területeit. A Quarter fejlődésében a szerkezeti mozgások és az éghajlat változása játszotta a legnagyobb szerepet. A pleisztocénben a folyóvízi homokos kavicsokat találunk, melyet a nagyobb vízfolyások terítettek szét. A hegység megemelkedése következtében erős lepusztulás a jellemző, mely elsősorban a pannon óüledékeket érinti. A denudáció jellege különbözött a glaciális és interglaciális időszakokban, jelentős volt a defláció romboló hatása is. Az interglaciálisokban a folyóvízi erózió és a völgyképződés volt a jellemző. A periglaciális időszakokban az erős fagy okozta aprózódás hatása következtében az areális felszínformálódás érvényesült. Proluviális törmelékek illetve kavicsok is megtalálhatók, melyek anyagait dolomit és kisebb arányban mészkő alkotja. A folyóvízi illetve fluvioeolikus homokok jelenléte is bizonyított, melyek a hegység belsejében, vékony takaró formájában borítják a felszínt, majd lerakódásukat követően a szél dolgozta át különböző mértékben. A lösz és leejtő-lösz a Bakony medencéiben illetve a hegység körüli dombságokban fordul elő. Típusos löszök a felszínen és a fennsíkokon jelennek meg. A pleisztocén és holocén határán foltokban megjelenik az édesvízi mészkő is, mely laza porózus szerkezetű, növényi maradványokat tartalmaz. Szintén foltos vagy mozaikos elterjedéssel megjelennek a tarka agyagok és bauxitos agyagok is. A holocénben a folyóvízi kavicsok, tavi mocsárüledékek (agyag, iszap, tőzeg) hézagosan a hegység peremein fordulnak elő. Az alluviumok a vízgyűjtő terület kőzettani összetételének megfelelően tartalmaznak agyagot, homokot, kőzetlisztet és kavicsot. A hegység peremein és a medencékben szélesebb öntés területek alakultak ki A terület vízföldtani adottságai A terület vízföldtani viszonyait vízvezető és vízzáró képződmények egymáshoz való helyzete határozza meg. A Középidő képződményei közül a triász vízföldtani jelentősége a legkiemelkedőbb a karsztvíz szempontjából. A települési és szerkezeti helyzetük szerint három vízemelet különböztetünk meg. Az alsó szint, mely főként sejtes dolomitokból áll, jó víztároló közeg. A középső víztároló réteg alul dolomitból, felül pedig mészkőből épül fel. A kor legjelentősebb víztározója pedig a felső triász fődolomit, Dachsteini mészkő és az alsó jurába átnyúló Kardosréti Mészkő Formáció. Az említett képződmények tárolják az ún. főkarsztvizet. A karsztvíz szintje az utánpótlás és megcsapolások függvényében a felszíntől átlagosan m mélységben ingadozik. A főkarsztvíz utánpótlódása nagyrészt azokról a környező területekről származik, ahol a felső-triász, a júra és az alsókréta vízvezető képződmények a felszínre jutnak, de a karsztvíz oldalirányú utánpótlást is kap déli irányból

72 A júra képződményeinek vízföldtani jelentősége elenyésző a triász képződményeihez képest. A felső liászt rossz víztároló tulajdonságú mészkövek, márgák alkotják. Előfordul, hogy ezek a főkarsztvíztároló rendszerétől vízzáró képződményekkel elszigeteltek, így vízföldtanilag nem jelentősek. A vizsgált terület másik fontos víztárolója a középső-kréta Rudistás Zirci Mészkő Formációja, mely önálló vízemeletet képez az alatta települő vízzáró agyag következtében. Ezt a vízemeletet fedőkarsztnak nevezzük. A Rudistás mészkő erősen karsztosodott, benne jelentős repedéshálózat alakult ki. A kréta képződmények összvastagsága Zirc térségében m körüli. A vékony, bár jó víztárolóképességű kőzeteket, nagy vastagságú, vízzáró képződmények választják el egymástól és a főkarsztvíztárolótól is. Ez a felépítés elvileg több elkülönülő karsztvízemelet létrejöttét eredményezheti. Zirc térségében a kréta képződmények több kisebb - nagyobb rög formájában figyelhetők meg. Vízföldtanilag az eocén és oligocén képződmények nem jelentősek. Ellenben a felső miocén rétegek vastagságuknál és kiterjedésüknél fogva igen jelentősek. A hegységperemi összlet alapkonglomerátum, kavics és homokrétegeit rétegtani és hidrogeológiai szempontból nehéz elkülöníteni a közép-miocén sorozattól. A rétegvíz rendszere meglehetősen összetett. A Quarter üledékei nagy kiterjedésűek, jelentősen befolyásolják felszíni beszivárgásból a mélyebb rétegek felé történő vízmozgást. A pleisztocén lösz, futóhomok és folyóvízi eredetű kavics változó vízadóképességgel bír, míg a lejtőtörmelékek és völgytalpi hordalékok kitűnő víztárolók, melyekből a létesült talajvíz kutak zöme táplálkozik. A felszín alatti vizek geokémiai elemzéseiből tudjuk, hogy a hegyvidék leszálló forrásaira és karsztvizeire a kalcium-magnézium-karbonátos míg a mélységi rétegvíz tárolókra és a felső-pannon medencék vizeire a nátrium karbonátos kémhatás a jellemző. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a Bakony hegység vízföldtani jellegét döntő módon az egységes víztárolóként felfogható főkarszt adja, melyben lévő víz mozgása és utánpótlódása rendkívül bonyolult. A főkarszt fedőképződményei olyan többszintes réteg-karszt illetve talajvízrendszert alkotnak, melyek települési és tektonikai viszonyai egymással sokrétűen kapcsolódnak, ezáltal rendkívül bonyolult áramlási rendszerré válnak. A földtani és vízföldtani jellemzők összegzésénél a felhasznált szakirodalmi források: Magyar Állami Földtani Intézet Évi jelentés (1959., 1984.); Földtani Közlöny 74. szám (1994); A Bakony-hegység földtani képződményei (Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 1990) A Gerence-patak A terület felszíni vízfolyásokban rendkívül szegény. A felszíni vizek és források zöme többnyire a szenon ill. oligocén-alsó miocén és pannóniai korú törmelékes összletekből származik. Vízhozamuk gyér és időszakonként változó. A terület legfontosabb vízfolyása a Gerence-patak. A patak a Marcal leghosszabb és legszeszélyesebb mellékvízfolyása. Több forráságból ered a Bakony központi részén, a Pénzesgyőr-Hárskút-Lókút-Aklipuszta települések közötti, magasabb hegyekkel körülzárt, hullámos felszínű, völgyek által szabdalt medencében. Legkeletibb és egyben leghosszabb ága a Király-kúttól indul, mely Zirc és Lókút között, 430 m magasságban fakad a Csengő-hegy erdőjének peremén. A meder végig természetes, a part fákkal benőtt. Szarvaskút felől egy további forrás (Szarvas-kút) vizét is hozó patak folyik bele, majd Akli-major felett egy horgásztavat táplál. Lókút irányából egy jelentéktelen, időszakos ér, míg északról több kis patak is csatlakozik hozzá. Az említettek alapján vízkészletének jelentős része a Bakony központi részéből származik, ahol több vízfolyás is táplálja, mely jelentős vízhozamra engedne következtetni. A valóság ezzel szemben az, hogy a Gerence végig időszakos, az alsóbb szakaszokon nem egyszer ki is szárad. Ennek magyarázata, hogy vizének egy része a hegyvidéki útja során a mészköves mederben elszivárog és a mélyebb karsztba távozik. A patak egyben a Bakony középső és észak-nyugati részén fakadó vizek fő befogadója is. A tisztított szennyvíz tervezett bevezetése a Gerence-patak felső és középső szakaszának víztestét érintheti, ahol különbözőek a patak tulajdonságai. A Gerence-patak érintett szakaszainak néhány jellemzője az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv adatai alapján

73 37. táblázat Víztest kód Víztest neve Mesterséges (VGT2) Típus kódja Típus leírása Vízfolyás hossza [km] Teljes vízgyűjtőméret [km 2 ] Víztest közvetlen vízgyűjtőméret [km 2 ] Időszakosság AEP514 Gerencepatak felső nem 3S dombvidéki közepes esésű meszes durva és közepesfinom mederanyagú kicsi vízgyűjtőjű 7, időszakos AEP512 Gerencepatak középső nem 2M dombvidékihegyvidéki nagy esésű meszes durva mederanyagú közepes vízgyűjtőjű 27, időszakos Forrás: Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata, Duna részvízgyűjtő VGT2 II. vitaanyag november, 1_1_melléklet: Felszíni víztestek ( A felső víztest szakasz többnyire közepes esésű, meszes és közepes mederanyagú, míg a vízfolyás középső szakasza nagyesésű, már-már hegyvidéki, meszes és durva mederanyagú. A vízfolyás középső szakasz vízteste a Bakonybélnél működő vízmű karsztkút (vízbázis VOR kódja: AID216) és vízmű talajvíz kutak (vízbázis VOR kódja: ALF779) meghatározott védőterületeivel részben kapcsolatban áll. A patak Pénzesgyőr feletti szakaszán (kifolyási szelvény Pénzesgyőr mintavételi hely) 2008-ban végzett vizsgálatsor (forrás: OKIR FEVISZ, eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a patak vizének ammónium tartalma átlagosan 0,061 mg/l, összes nitrogén tartalma 5,03 mg/l és összes foszfor tartalma pedig 0,42 mg/l volt. A rendelkezésre álló adatok szerint Pénzesgyőr felett, a Hárskúti ág előtt a közepes kisvízhozam KKQ: 0,003 m 3 /s, míg a középvízhozam KÖQ: 0,06 m 3 /s (VGT adatok alapján: Az elvégzett vizsgálatok, vizsgálati módszerek A kritikus szakasz meghatározásának módszere A feladat megoldásához meg kellett határoznunk a patakmeder kritikus 100 m-es szakaszát, ahol a teszteket és méréseket, illetve az ezeken alapuló a számításokat elvégeztük. A kritikus szakasz meghatározásánál a Gerence-patak azon mederszakaszát igyekeztük kiválasztani, ahol valószínűsíthetően legnagyobb a karsztba való leszivárgás lehetősége, illetve ahol a felszíni víz beszivárgása elvben vízbázist is érinthet, jelen esetben hatással lehet a környező Pénzesgyőr és/vagy Bakonybél vízbázis víztermelő kútjainak védőterületeire. A kritikus szakasz kiválasztásánál figyelembe vettük a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Magyarország földtani alapszelvényei (1: ) web alapú térképét ( és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer Magyarország vízbázis védőterületei térképét ( A beszivárgás vizsgálata - vízhozam mérése A vízhozam mérésére a forgószárnyas sebesség mérésen alapuló vízhozam számítás, illetve a felszíni vízsebességen alapuló vízhozam becslés helyett a patak kis vízmélysége, illetve a változatos mederkép miatt egyéb eljárást; jelölő anyag koncentráció mérésen alapuló módszert választottunk. A terepi vizsgálatot és annak kiértékelését is Fülöp Bence, okleveles építőmérnök, vízminőség és környezetmérnök, valamint Dr. Honti Márk, okleveles építőmérnök, vízminőség és környezetmérnök a Magyar Tudományos Akadémia Vízminőségi Kutató csoportjának tagja részvételével végeztük. A vízfolyáson január 14-én végeztük el a méréseket LovibondSenso 150 típusú vezetőképesség mérővel. Az időjárási körülmények ideálisak voltak, az időjárás kellően statikus volt, hogy a mérések között a patak vízhozama ne változzon. Hasonló méretű és vízgyűjtő adottságú patakok vízhozama igen rövid idő alatt nagy eltéréseket tud mutatni, mindezek miatt egy alsó és egy felső mérést is elvégeztünk

74 a lehető legkisebb idő különbséggel. A mérési szelvények kiválasztásakor a geológiai térképekre hagyatkoztunk, igazodva a korábban elvégzett vízminőségi mintavételezési pontokhoz, hogy pontosan a fedetlen karszton áthaladó szakaszt mérjünk. Alsó mérési szelvényt a patakon átívelő híd felett körülbelül m-re jelöltük ki, míg a felső mérési szelvényt körülbelül 200 m-rel feljebb találtuk a megfelelőnek: EOV X EOV Y Alsó mérési szelvény: Felső mérési szelvény: A mérés során egy adott mennyiségű patakvízben, ismert mennyiségű jelölő anyagot (NaCl közönséges konyha só) oldottunk fel. Az oldat vezető képességét és a patak háttér vezetőképességét megmértük és feljegyeztük. Tekintettel a patak kiemelt természeti értékeivel és a fedetlen karsztból adódó kockázatokra a lehető legkisebb NaCl fluxust (1 illetve 2 kg) alkalmaztunk a mérés során, mely a természetes sótartalmat csak kismértékben és térben és időben korlátozottan, lokálisan változtatta meg, mint ahogy ez a mérési adatokból is látszódik. A patakban egy kellően koncentrált áramképű mérési pontot kijelöltünk, hogy az elhaladó jelölő anyag hullám okozta vezetőképesség változást, minél jobban kimérhessük. A mérési pont felett kellő távolságban (3x-os elkeveredési hossz) a NaCl-os jelölő oldatot a patak fősodorvonalába zúdítottuk. Itt figyelembe vettük, hogy lehetőleg az adott szakaszon a fő sodorvonal a vízhozam lehető legnagyobb hányadát szállítsa, majd legyen egy zúgó, mely a teljes elkeveredést meggyorsítja. Továbbá lehetőség szerint ne legyenek pangó szakaszok a beöntési pont és a mérési szelvény között. A mérés rövid ismertetése: 1. A patak háttér vezetőképességének kimérése; literes mérőedénybe a patakvízből 12 liternyi merünk; 3. Ehhez 1 kg jelzőanyagot (NaCl közönséges konyhasó) adunk; 4. Az elegyet teljes oldódásig keverjük; 5. Megmérjük az oldat vezetőképességét; 6. A vezetőképesség mérőt a mérési szelvénybe helyezzük; 7. A patak háttér vezetőképességét újra megmérjük és feljegyezzük; 8. A jelölő oldatott a beöntési pontba zúdítjuk; 9. A zúdítástól számítva 10 mp-ként feljegyezzük a mért vezetőképességet a sóhullám teljes levonulásig; 10. Az adatokat statisztikai módszerrel tisztítjuk a görbét az elméleti görbére illesztjük; 11. A mért adatokból levonjuk a háttér koncentrációt; 12. Elvégezzük az alábbi számítást: Q=C/V (l/s) ahol, C: a Cl tömege (gramm); (C=0,59 x NaCl tömege x1000) V: a háttér vezetőképesség feletti görbe időszerinti integrálja Cl koncentrációra vetítve. A V mértékegysége (mg/ls). Az 1000-es szorzó a mértékegység konverzió miatt szükséges. 13. Az alsó mérési szelvényből kivonjuk a felső méréséi szelvény vízhozamát, akkor megkapjuk a beszivárgás mértékét. Q beszivárgás =Q alsó -Q felső 14. Amennyiben a beszivárgás mértékét a felső mérésipont vízhozamához hasonlítjuk megkapjuk a beszivárgás mértékét. Q % =(Q beszivárgás/ Q alsó )*100 A mérési eredményeket a 3.2. fejezetben, a mérési pontok helyét és fényképfelvételeit a 2. sz. mellékletben, a mérési jegyzőkönyvet pedig a 3. számú mellékletben mutatjuk be.

75 4.3.6 Felszíni víz mintavétele és vizsgálata a tervezett bevezetési ponton és a kritikus szakaszon A Gerence-patakból történő vízmintavételre a tisztított szennyvíz, tervezett bevezetési szakaszán és a kritikus vizsgálati szakaszon december 17.-én került sor. A felszíni víz mintavételére a vonatkozó szabványok előírásai szerint, az akkreditálási követelményeknek megfelelően történt (SENEX Környezetgazdálkodási Kft., a NAT által kiadott mintavételi akkreditációs okirat száma: NAT /2008). A mintákat szabványos mintavételi edényzetben gyűjtöttük, majd a minták jelölése és a minta kísérőlapok kitöltése után hűtőtáskában tároltuk és 24 órán belül a vizsgáló laboratóriumba szállítottuk. A laboratóriumi analitikai vizsgálatokat pedig a NAT által NAT /2012. számon akkreditált Wessling Hungary Kft. végezte. Az akkreditálási okiratokat a 4. melléklet tartalmazza, míg a mintavételi pontok elhelyezkedését az 5. mellékletben, az analitikai jegyzőkönyvet pedig a 6. mellékletben mutatjuk be VIZSGÁLATi EREDMÉNYEk, ÉRTÉKELÉS Kritikus szakasz meghatározása A kritikus szakaszként, a patak azon mederszakaszát választottuk, ahol valószínűsíthetően legnagyobb a karsztba történő leszivárgás mértéke és hatással lehet a közeli vízbázis víztermelő kútjainak védőterületeire. Az említett szempontokat figyelembe véve, vizsgálati szakaszunkat Bakonybél településtől DKre alig 2 km-re a Gerence-patak medrében jelöltük ki. Ezen kritikus 100 m-es mederszakaszt eocén korú gyengén karsztosodó, ugyanakkor jó vízvezető és vízáteresztő képződmény, a Szőci Mészkő Formáció borítja, mely egyben a Bakony-hegység legnagyobb felszíni és mélybeli kiterjedésű formációja. Úgy gondoljuk, hogy a Quarter üledékek hiánya miatt a kvázi fedetlen karsztként viselkedő formáció ezen szakasza a legsérülékenyebb a beszivároghatóság szempontjából, így ez nevezhető kritikus szakasznak a patak vizének 100 m-es szakaszon történő elszivárgás meghatározásához. Így tehát a kritikus, jelentős mértékű beszivárgást leginkább valószínűsítő 100 m-es mederszakaszt a Szőci Mészkő Formáció felszínre bukkanásánál választottuk ki, az alábbi szelvények között, amely szakasz egyszersmind a bakonybéli vízműkutak védőterületének szélén helyezkedik el (ld. még a 2, 9. és 10. mellékletet). EOV X EOV Y Alsó szelvény: , ,1 Felső szelvény: , ,1 E helyszín kritikus szakaszként való azonosítását, kiválasztását tehát az is alátámasztja, hogy a patak mentén Zirc-Akli településrész alatt ez a legközelebbi valószínűsíthetően nagy beszivárgású - így egy bevezetéstől potenciálisan leginkább terhelt - mederszakasz, ahol a Gerence-patak valamely vízmű védőterületére "folyik rá". (A csatolt mellékletekben felhasznált földtani alaptérkép az MFGI adatbázisából származik, míg a vízművek védőterületeinek térképi állományát a Bakonykarszt Zrt. bocsátotta rendelkezésünkre.) A beszivárgás vizsgálata a Gerence-patak kritikus szakaszán A kiértékelés eredményeként a felső mérési szelvényben a mérést megismételtük hosszabb elkeveredési távolságot hagyva, mert a sóhullám nagyon gyorsan haladt keresztül a mérőszelvényen és tartottunk az esetleges pontatlanságoktól. A korábbi fejezetben említettek alapján az alábbi görbéket, illetve vízhozamokat határoztuk meg a koncentráció és az eltelt idő függvényében:

76 eltelt idő A számítás elvégzése után az alábbi eredményeket kaptuk: Így, Q alsó : 41,22 L/s; Q felső1 : 43,31 L/s; Q felső2 : 43,69 L/s. eltelt idő Q beszívárgás =2,09 L/s illetve 2,47L/s-ra adódott; Q beszívárgás%= 4,8% illetve 5,6%-ra adódott 200 m-en;

77 A patakszakaszon elvégzett vizsgálati eredményekből megállapíthatjuk, hogy a vízfolyás 100 m-es kritikus szakaszán meghatározott beszivárgás mértéke mindösszesen 2,4-2,8% -nak adódott, így messze nem érte el a 20%-ot. Fentiek alapján megállapítható, hogy a 219/2004. Korm. rendelet 10. (2a) pontjában foglalt tilalmi feltétel, mely szerint a meder bármely, a bevezetés alatti szakaszán a vízfolyás középvízhozamának legalább 20%-a 100 méteren belül a karsztrendszerbe szivároghat nem teljesül, tehát a Gerencepatakba, mint időszakos vízfolyásba való tisztított szennyvíz bevezetés ennek alapján nem minősül felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésnek. A kritikus szakaszon mért alacsony beszivárgási mértékből emellett az a következtetés is levonható, hogy bár a területen a Gerence érinti vízműkutak kijelölt védőterületét, e vízbázisokra a tervezett beruházásnak még akkor sem lenne várható káros hatása, ha a patak vizének növekvő terhelése lenne észlelhető e szakaszon a tisztított szennyvíz tervezett bevezetése miatt. (A terhelhetőségre vonatkozó számításokat a következő fejezetben ismertetjük) A felszíni vízvizsgálat eredményei, terhelhetőségi számítások A Zirc-Akli térségében tervezett szennyvíztisztító beruházás (a terv vázlatát az 1. melléklet tartalmazza) megvalósítása után - amint ezt már ismertettük-, a tisztított szennyvíz a tervek szerint a Gerencepatakba, mint időszakos vízfolyás befogadóba kerülne bevezetésre. A bevezetetésre tervezett tisztított szennyvíz jellemzése A tervezett szennyvíztisztító által kibocsátott tisztított víz minőségi paramétereit a Tervezői adatszolgáltatás szerint a vonatkozó 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklet, 3. Időszakos vízfolyás befogadó kategóriára vonatkozó tisztított szennyvíz kibocsátási határértékek alapján vehetjük számításba, melyeket az alábbi táblázatban foglalunk össze. A felszíni vízi környezetbe bevezetett tisztított szennyvizek várható kibocsátási paraméterei 38. táblázat Kibocsátási paraméterek Megnevezés Egység a határértékek szerint ph - 6,5-9 BOI 5 mg/l 25 KOI Cr mg/l 75 Ammónium nitrogén mg/l 5 Összes nitrogén mg/l 25 Összes foszfor mg/l 5 Összes lebegőanyag mg/l 50 A terhelhetőség szempontjából fenti komponensek közül azok vizsgálhatók, melyekről vizsgálati eredmények állnak rendelkezésre, határértékkel vagy tisztított víz kibocsátási értékkel rendelkeznek, továbbá a bevezetésük mennyiségarányosan számítható, ezek a következők: KOI Cr BOI 5 Ammónia-ammónium nitrogén, Összes nitrogén, Összes foszfor. A számításokhoz a keletkező szennyvíz ill. ennek megfelelően a kibocsátott tisztított víz mennyiségét Qd = 85,55 m 3 /d-nak tekintettük. A Gerence-patak vízminőségének vizsgálata A Gerence-patak vízminőségéről a tervezett bevezetés térségében nem állt rendelkezésre információ, a patakok lejjebb található Pénzesgyőr, ill. Takácsi mintavételi helyek elérhető adatait pedig nem tartot

78 tuk mérvadónak. Fentiek miatt december 17.-én, amint azt a korábbi fejezetekben már ismertettük, a Gerence-patakból történő vízmintavételre került sor a tisztított szennyvíz tervezett bevezetési szakaszán és a kritikus vizsgálati szakaszon is. A mintavételi pontokat (P1, ill. P2) az 5. mellékletben csatolt ábrán mutatjuk be. A vízmintákat a Wessling Hungary Kft. laboratóriumában vizsgáltattuk meg, az általuk kiadott /1 számú vizsgálati jegyzőkönyv (munkaszám 2015/K/09432, lásd 6. melléklet) Gerence-patakra vonatkozó eredményeit az alábbi táblázat mutatja be. 39. táblázat A Gerence-patak vizsgálati eredményei (2015. december 17). Megnevezés Egység P1 P2 BOI 5 mg/l 4 4 KOI Cr mg/l 11 <5 Ammónium mg/l <0,02 0,03 Összes nitrogén mg/l 1,4 0,9 Összes foszfor µg/l (mg/m 3 ) 0,07 0,05 A patakból egy alkalommal vett minták vizsgálati eredményei a 10/2010 (VIII.18.) VM rendelet 2. melléklet 1.1. C oszlop vízminőségi határértékeinek a biokémiai oxigénigény (BOI 5 ) tekintetében nem felelnek meg, e paraméter értéke kismértékben magasabb értéket mutatnak a vonatkozó határértéknél. A szerves anyagok okozta terhelés részben feltehetőleg a megoldatlan szennyvízkezelésű települések talajvizének közvetítésével kerülhet a patakba. Ez a terhelés azonban a szennyvíztisztítás megoldása esetén várhatóan érdemben csökkenne. A tisztított szennyvíz bevezetés által a Gerence-patakban okozott többletterhelés A fenti fejezetekben bemutatott vízhozam és vízminőségi adatok, valamint a tervezett tisztító kibocsátási adatai alapján meghatároztuk a Gerence-patak terhelését, amit az alábbi táblázatban foglaltunk öszsze. A számításoknál a bevezetés utáni koncentráció értékek kiszámításánál a patak Pénzesgyőr feletti szakaszára vonatkozóan rendelkezésre álló középvízhozamot (KÖQ: 0,06 m 3 /s), a tervezett bevezetés szakaszán kijelölt P1 mintavételi pont felszíni vízmintájának analitikai eredményeit, ill. a tisztított víz mennyiségére és minőségére vonatkozóan a fentiekben ismertetett Tervezői adatszolgáltatás adatait vettük figyelembe. 40. táblázat A bevezetendő tisztított szennyvíz által okozott többletterhelés. Megnevezés Egység Gerencepatak mért Határérték 1 Bevezetés után számított értékek (P1 érték pont) BOI 5 mg/l 4 4,34 <3,5 KOI Cr mg/l 11 12,04 <20 Ammónia ammónium -N mg/l 0, ,097 <0,2 Összes nitrogén mg/l 1,4 1,78 <4* Összes foszfor mg/m 3 <100** <200* 1 10/2010 (VIII.18.) VM rendelet 2. melléklet 1.1. C 2 0,02 mg/l ammóniának megfelelő nitrogén * Az érték túllépése csak abban az esetben igényel intézkedést, ha az a vízfolyás alsóbb szakaszára előírt célállapot biztosításához szükséges. ** Ha a befogadó állóvíz, illetve tározás esetén (ha a tartózkodási idő a 14 napot meghaladja) a szigorúbb határértéket kell elérni. A fenti táblázatból látható, hogy az elvégzett számítás szerint a Zirc-Akli területén tervezett szennyvíztisztító kifolyó tisztított szennyvizének bevezetése a Gerence-patak vízminőségére csak olyan mértékben van hatással, hogy az elkeveredés után számított koncentrációk a BOI 5 paraméter kivételével

79 megfelelnek a vonatkozó határértékeknek. A BOI 5 vonatkozásában tapasztalt számított túllépés pedig nem a tisztított szennyvíz bevezetése által okozott csekély (10% alatti) koncentrációnövekményből ered, mérési eredményeink szerint e vizsgált paraméter tekintetében az alapállapotban is mérsékelt túllépés tapasztalható. A szennyvízkezelés megoldása után a területen azonban a talajvíz - vizsgálatainkban is kimutatott - terhelése nagy valószínűséggel csökkenni fog, és várhatóan csökken a patakot érő terhelés is Az egyedi szennyvízkezelés során a tisztított szennyvíz élővíz befogadóba történő bebocsájtás alkalmazhatósági vizsgálata Az alkalmazhatósági vizsgálat célja, hogy az 1-4 pontban leírt elemzések és vizsgálatok alapján megállapítsuk, hogy Zirc-Akli község területén az egyes ingatlanok esetén az egyedi szennyvízkezelő létesítmények gazdaságosan megépíthetők-e, illetve a berendezések által megtisztított szennyvíz a Gerence patakba történő bevezetése nem ütközik-e jogszabályi akadályokba. Megállapítások: A fentieket összefoglalva Zirc-Akli településrész egyedi szennyvízkezelésére megállapítható: az egyedi szennyvízkezelési megoldás során a tisztított szennyvíznek a Gerence patakba történő bevezetésének nincsenek jogszabályi és területi akadályai. 5 Célkitűzések A beruházással a település lakossága által termelt szennyvízmennyiség szakszerű kezelését kívánjuk megoldani. Célunk a talaj és a talajvíz folyamatos szennyezésének visszaszorítása, hosszú távon teljes mértékben történő megszüntetése. A lakosság életszínvonalának javítása, komfortosabb életkörülmények kialakítása. Továbbá kiemelt célunk a környezet helyreállítása, így a termesztett növények talajon keresztül történő szennyezettségének csökkentése. A szennyvíztisztítás nélkül keletkező környezeti károk mérséklése, későbbi helyreállítási költségek elkerülése. 5.1 Társadalmi, gazdasági hatások A lakosság szempontjából kiemelten fontos lenne egy beruházásösztönző, vállalkozásokat vonzó környezet kialakítása a településen, amelynek elengedhetetlen feltétele a teljes infrastruktúra megléte. Így a település gazdasági aktivitása növekedne, és az újonnan betelepülő vállalkozások munkahelyteremtők lennének, a jelenleg igen alacsony aktív lakosság körében. Ez a munkanélküliség csökkenését is elősegítené. A megye aprófalvas településeiben gyakran csökkenő tendenciát mutat a lakosság száma, melynek oka, a nagyváros elszívó hatásában rejlik. Az aktív lakosság elvándorlását főként a munkahelyek hiánya okozza, illetve a település folyamatos leromlásának, lemaradásának folyamata. A szennyvízkezelés megoldásával kiépülne a település teljes infrastrukturális ellátottsága, amely új lakosokat vonzana a községbe. 5.2 A célkitűzések megvalósítását szolgáló feladatok A szennyvízkezelési programba bevonni kívánt ingatlanok számának felméréséhez elengedhetetlen a település lakosságának széleskörű tájékoztatása, lakossági fórum és egyéb rendezvények (pl. közmeghallgatás) keretében, annak érdekében, hogy a lakosok megismerjék az alkalmazni kívánt megoldást és azt támogassák. (Lakossági igényfelmérés) A műszaki alternatívák megvizsgálása után, kiválasztás, majd a választott műszaki tartalom kidolgozása, tervdokumentáció elkészítése

80 Az önkormányzat költségvetési mérlegének felmérése után a fejlesztés lehetséges forrásainak megvizsgálása. A beruházás finanszírozása céljából az aktuális, potenciális Európai Uniós és egyéb pályázati kiírások feltérképezése, amelyből a település meghatározott támogatási intenzitásban részesülhet, kiegészítve a saját önerőt és a lakossági hozzájárulást. A projekt fenntarthatósága és működési költségeinek meghatározása A pályázat sikeressége esetén szolgáltatások beszerzése a hatályos közbeszerzési törvénynek megfelelően Egyedi szennyvíztisztító kisberendezések kiépítése a településen, az előzetes lakossági igény alapján Fenntartási időszakban fellépő adatszolgáltatási kötelezettségek kielégítése 5.3 A feladatok ütemezése, felelős személyek I. negyedév: - Lakossági igényfelmérés, felelős: Polgármester, Jegyző - Műszaki alternatívák felmérése tanulmányozása, felelős: Tervező - Környezetvédelmi tanulmány kidolgozása (TSZP), felelős: Tervező II. negyedév: - Engedélyes terv készítése, felelős: Tervező - Lehetséges Európai Uniós és hazai források felkutatása, felelős: Polgármester, Jegyző - Pályázat kiválasztása és elkészítése, felelős: Pályázatíró - Pályázat benyújtása, felelős: Polgármester, Pályázatíró III. negyedév: - Pályázat elbírálása - Pozitív döntés esetén a Támogatói szerződés megkötése, felelős: Polgármester IV. negyedév - LTP szerződések felmérése a lakosság körében, felelős: Polgármester, Jegyző - Terület előkészítés, felelős: Polgármester, Projekt menedzsment - A közbeszerzés lefolytatása, felelős: Közbeszerzési szakember, Projekt menedzsment - Beruházás megvalósítása, felelős: Kivitelező vállalkozó, Projekt menedzsment 5.4 A feladatok megvalósítását szolgáló finanszírozási stratégia Az önkormányzat feladatai közé tartozik a település szennyvízkezelésének megoldása. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. Az önkormányzat a helyi lakosság szükségleteiből s a jogszabályokból adódó feladatait saját költségvetési szerv útján, más gazdálkodó szervezet támogatásával, szolgáltatások vásárlásával biztosítja. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik. Az önkormányzat feladat-ellátási feltételeit a saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből a központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg. A források felsorolása: - Saját bevételek - Átvett pénzeszközök - Átengedett központi adók - Normatív költségvetési- és támogatási rendszer hozzájárulás - Egyéb támogatások Jelen beruházáshoz a finanszírozási alapot az egyéb támogatás címén megpályázott összeg fogja biztosítani, amennyiben a pályázat pozitív elbírálásban részesül

81 Az önkormányzat önállóan pályázik annak érdekében, hogy a működtetési, fenntarthatósági költségek megoszlása által az önkormányzat számára költséghatékonyabb legyen a beruházás. A beruházási költségeket tekintve a fejlesztés költségét a 29. sz. táblázat tartalmazza. Fontos, hogy az önkormányzat a fejlesztés sikerességének elérése céljából széleskörű tájékoztatást adjon a megvalósítandó változatról. A tájékoztatás célcsoportja első sorban a település lakossága, vállalkozások másodsorban a környező települések lakosai, betelepülni kívánó vállalkozások. Sikeres pályázat esetén feltételezve egy 90%-os támogatási intenzitást, az egy ingatlanra eső önerő öszszege kb. bruttó ,- Ft lesz (különvéve a nem lakossági beruházásokat). Tekintve a település lakosságának jövedelmi viszonyait, az önrész finanszírozásához célszerű igénybe venni a különböző lakástakarék pénztárak által nyújtott elő-takarékossági konstrukciókat. A pénzügyi elemzés során felhasznált adatok forrása: - infláció előrejelzése: Pénzügyminisztérium - ivóvíz értékesítés: KSH - szennyvízmennyiség: saját becslés - szennyvízdíjak: szolgáltató és saját becslés - működési költségek: szolgáltató és saját becslés - beruházási költségek: TERC költségvetés készítő program, saját becslés - amortizáció a pótlás és a maradványérték meghatározásához: társasági adó törvény, számviteli törvény. 6 A Települési Szennyvízkezelési Program környezeti értékelése 6.1 A vizsgált a program célja Az egyedi szennyvízelhelyezés alkalmazhatóságának vizsgálata, gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok alapján, illetve az egyedi szennyvízkezelés alkalmazása esetén a felszín alatti vizek menynyiségi és minőségi állapotváltozásainak nyomon követésére alkalmas települési monitoring hálózat meghatározása. 6.2 A dokumentáció elérhetősége A terv, illetve program szempontjából releváns és rendelkezésre álló környezeti információk, valamint azok megismerhetősége: A TSZP a Hatósági véleményezést, illetve a képviselőtestület jóváhagyása után megtekinthető az Önkormányzat hivatalos helységében, illetve felkerül az Önkormányzat honlapjára. 6.3 A program hatásainak és a hatásterületeinek jellemzői A tevékenység telepítési helye, jellege, mérete, működési feltételei A lakóingatlanokon keletkező háztartási szennyvizet közvetlenül az ingatlan udvarán létesített szennyvíztisztító berendezésre vezetjük. A tisztítóberendezésre érkező nyers szennyvizet a berendezés segítségével a jogszabályokban előírt minőségűre tisztítjuk, majd a megtisztított szennyvizet megfelelően méretezett és kialakított szikkasztómező segítségével helyben elszikkasztjuk, illetve élővíz befogadóba (Gerence patak) engedjük A program által befolyásolt más terv vagy program

82 A Települési Szennyvízkezelési Programot a Környezetvédelmi Program legközelebbi felülvizsgálatakor annak részévé kell tenni, illetve ennek megfelelően kell módosítani a Település Rendezési Tervét is A környezettel kapcsolatos közösségi jogszabályok érintettsége 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról. 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről. 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról. 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról. 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról évi LIII. törvény a természet védelméről évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról. 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet -a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról- 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet - a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről- 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet -a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása- 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A várható környezeti hatások A térségben a szippantással elszállított települési folyékony hulladék (TFH) mennyisége, a keletkezett szennyvíz kevesebb mint 10 %-a. Ilyen kismértékű szennyvízelszállítás mellett a házi szikkasztók szennyvízzel terhelik a település alatti talajt, a talajvizet és közvetve, vagy közvetlenül - az élővízfolyásokat is. Az állandóan a talajba szivárgó, kezeletlen szennyvíz (a talajban lejátszódó mikrobiális lebontási folyamatok eredményeként elsősorban nitráttal) a környezetet tartósan szennyezi, és a talajviszonyoktól függő sebességgel a mélyebb rétegekbe szivárogva az ivóvízbázist is veszélyezteti. A kezeletlen szennyvíz humánpatogén baktérium és vírus (pl. Coli, Salmonella, Hepatitis-B) tartalma miatt közegészségügyi veszélyek forrása. A megvalósítandó beruházás ezen környezeti hatások megszüntetését tervezi, tehát a jelenlegi állapotnál mindenképpen kedvezőbb állapotot idéz elő. A tervezett megoldások hatását a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotára a 4. pontban részletezzük. 6.4 A program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok rövid ismertetése A változatok közötti választás indokai, a választást alátámasztó vizsgálat rövid leírása. Megvizsgáljuk, hogy a hagyományos szennyvízelvezetési és tisztítási megoldásokkal szemben alternatíva lehet-e gazdaságossági,- és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével az egyedi szennyvízkezelési megoldás, ezért két változatot vizsgáltunk: A" változat: Zirc Akli csatornázása, a tisztítatlan szennyvíz nyomócsövön keresztül, kétszeri átemeléssel a Zirci szennyvízcsatorna rendszerbe történő eljuttatása. A szennyvíz tisztítása a Zirci szennyvíztisztító telepen történne. A tisztított szennyvíz befogadója a Cuhai Bakony-ér. B változat: Zirc Akli csatornázása, és egy zárt szennyvízgyűjtő tartály kialakítása központilag. Az összegyűjtött szennyvíz szippantó kocsival, tengelyen kerülne beszállításra, Zirci szennyvíztisztító telepre. A tisztított szennyvíz befogadója a Cuhai Bakony-ér

83 C változat: Zirc Akli csatornázása, egy saját szennyvíztisztító telep építése. A tisztított szennyvíz befogadója a Gerence patak. D változat: a szennyvíz gyűjtését, tisztítását és elhelyezését az adott ingatlanon belül oldjuk meg egyedi házi szennyvíztisztító kisberendezések telepítésével. A keletkező tisztított szennyvizet helyben elszikkasztjuk, vagy élővíz befogadóba (Gerence patak) engedjük. A beruházási költségek alakulása: A változat bruttó ,28 eft B változat bruttó ,17 eft C változat bruttó ,28 eft D változat bruttó ,19 eft Az üzemeltetési költségek alakulása: A fent leírtak szerint a szennyvízelvezetés és tisztítás számított költségei az alábbiak szerint alakultak, az amortizációt is figyelembe véve: A változat nettó 6 617,67 eft/év B változat nettó ,13 eft/év C változat nettó 6 088,00 eft/év D változat nettó 4 944,00 eft/év Az üzemelés egy évére eső fajlagos költség alakulása: F < B Ü ahol : k F: a fejlesztésnek az üzemelés egy évére eső fajlagos összes költsége, B: az összes beruházási költség (a járulékos költségekkel együtt) a megvalósíthatósági tanulmány bírálatra adása évének árain, Ü: az összes várható üzemelési költség k év alatt a megvalósíthatósági tanulmány bírálatra adása évének árain, k: a mű várható élettartama. A változat: 9 989,00 B változat: ,00 C változat: 9 006,00 D változat: 7 410,00 Az érintett község szennyvízelvezetésének megoldása fontos feladat, nemcsak az életkörülmények, a komfortfokozat növekedése szempontjából, hanem a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek védelme szempontjából is. Műszaki szempontból mindhárom szennyvíztisztítási változat megfelel a víz- és a környezetvédelmi követelményeknek. Az üzemelés egy évére eső fajlagos költség alapján, (ahol a beruházási értéket, és a hosszútávú üzemeltetési költségeket vizsgáljuk) összességében a D változatnál kaptuk a legkedvezőbb értékeket

84 Összegezve a főbb műszaki, gazdasági, és üzemeltetési jellemzőket, valamint műszaki, és gazdaságipénzügyi szempontból is mérlegelve az üzemvitel és üzemirányítás szempontjait is, a D vagy a C változat megvalósítását javasoljuk. 6.5 A program megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása A program céljainak összevetése a program szempontjából releváns nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal A program kapcsolódik az Európai Unió új vízpolitikájához, a Víz Keretirányelv ( 2000/60/EK, továbbiakban VKI) mely december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti víztestek jó állapotba kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a számukra biztosított megfelelő vízmennyiséget és vízminőséget is. A Víz Keretirányelv általános célkitűzései a következők: a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével a vízminőség javítása, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése A Natura 2000 területek érintettsége Az európai közösségi jelentőségű, természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek részletes listáját, és a területeket ábrázoló térképeket a 14/2010 (V.11.) KvVM rendelet tartalmazza. Zirc-Akli település belterületi ingatlanjai a Rendelet szerint nem érintettek. A külterületi ingatlanok közül kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület illetve egyúttal különleges madárvédelmi terület az alábbi helyrajzi számok alatt található: 02, 0198, 0199, 0200/1, 0200/2, 0200/3, 0201/1, 0201/2, 0202, 0203/1, 0203/2, 0204, 0205, 0206, 0212/1, 0218/3, 0218/4, 0218/5, 0218/6, 0218/7, 0218/8, 0218/9, 0219/ A környezeti következmények alapján a program és a változatok értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változatok meghatározása. A" változat: Zirc Akli csatornázása, a tisztítatlan szennyvíz nyomócsövön keresztül, kétszeri átemeléssel a Zirci szennyvízcsatorna rendszerbe történő eljuttatása. A szennyvíz tisztítása a Zirci szennyvíztisztító telepen történne. A tisztított szennyvíz befogadója a Cuhai Bakony-ér. B változat: Zirc Akli csatornázása, és egy zárt szennyvízgyűjtő tartály kialakítása központilag. Az összegyűjtött szennyvíz szippantó kocsival, tengelyen kerülne beszállításra, Zirci szennyvíztisztító telepre. A tisztított szennyvíz befogadója a Cuhai Bakony-ér. C változat: Zirc Akli csatornázása, egy saját szennyvíztisztító telep építése. A tisztított szennyvíz befogadója a Gerence patak. D változat: a szennyvíz gyűjtését, tisztítását és elhelyezését az adott ingatlanon belül oldjuk meg egyedi házi szennyvíztisztító kisberendezések telepítésével. A keletkező tisztított szennyvizet helyben elszikkasztjuk, vagy élővíz befogadóba (Gerence patak) engedjük

85 A" B és C és D változatok esetén: A szennyvíztisztítóból elfolyó víz várható összetétele A tisztított szennyvíz befogadója a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelkezés 2. sz. melléklete szerinti 4. időszakos vízfolyás befogadói területi kategóriába esik. Ennek alapján a tisztított szennyvíz elvárt minősége: Összetevők BOI KOI N összes P összes Lebegőanyag NH táblázat Szennyezőanyag koncentráció mg/l (g/m 3 ) A 219/2004 (VII. 21.) korm. rendelet 10. (2) szerint: Tilos a (3) és (4) bekezdésekben foglalt kivételektől eltekintve a) az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak b) a felszín alatti vízbe veszélyes anyagok közvetett bevezetése. Ezt a követelményt kell alkalmazni az olyan területen levő, vagy olyan területre ráfolyó időszakos vízfolyásba történő bevezetés esetén is, ahol a felszín alatti víz szintje tartósan alacsonyabban van, mint a vízfolyás fenékszintje. (2a)Karsztos területen levő, illetve arra ráfolyó vagy azon átfolyó vízfolyásba vagy időszakos vízfolyásba történő bevezetés beleértve a tisztított szennyvíz bevezetését is esetén vizsgálni kell a víz útját. A felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, ha a) az időszakos vízfolyás a természet védelméről szóló törvényben meghatározott víznyelőt táplál, vagy b) a meder bármely, a bevezetés alatti szakaszán a vízfolyás középvízhozamának legalább 20%-a 100 méteren belül a karsztrendszerbe szivároghat. Az A és B változatok esetén a már meglévő szennyvíztisztító befogadója a Cuhai Bakony-ér. A C és D változatok esetén vizsgáltuk a befogadó Gerence patak alkalmasságát, mely során megállapítottuk, hogy alkalmas befogadónak. D változat: a szennyvíz gyűjtését, tisztítását és elhelyezését az adott ingatlanon belül oldjuk meg egyedi házi szennyvíztisztító kisberendezések telepítésével. A keletkező tisztított szennyvizet helyben elszikkasztjuk. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint Zirc-Akli település fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település. A tisztított szennyvíz szikkasztása a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet követelményeinek betartása szerint történhet. A földtani közegbe kerülő anyagok tervezett koncentrációja: szám Szennyező anyagok Sor- Mértékegység 1. Dikrotmátos oxigénfogyasztás KOI k mg/l Mintavétel típusa minősített pontminta 42. táblázat Határérték felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny nem fokozottan érzékeny területen területen (1) órás átlagminta

86 2. Biokémiai oxigénigény BOI 5 mg/l 3. Ammónia-ammóniumnitrogén NH 4 -N mg/l 4. Összes szervetlen nitrogén ön ásv mg/l 5. Coliform szám (i=individuum=egyed) i/100 cm 3 minősített pontminta órás átlagminta minősített pontminta órás átlagminta 10 - minősített pontminta órás átlagminta 25 - minősített pontminta órás átlagminta - - 1) A mintavétel típusa vagylagosan írható elő, egy-egy paraméterre mindkettő együtt nem alkalmazható. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében (A szennyező anyagok jegyzékei) a II. Jegyzék a veszélyességük alapján K2 minősítésű anyagokra A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet: a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról III. FEJEZET SZENNYVÍZELVEZETÉS, -TISZTÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS, 13. Egyedi szennyvízkezelés 25. (3) pontja szerint: Tilos egyedi szennyvízkezelő berendezést létesíteni a fokozottan érzékeny területek közül azokon a a) karsztos területeken, ahol a felszín alatti víztest nem éri el a jó kémiai állapotot vagy a települési szennyvízkezelési program szerint nem a legalacsonyabb sérülékenységi kategóriába tartozik. Az érzékenységi vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy a tisztított szennyvíz szikkasztására igénybe vett területek nem tartoznak a fokozottan érzékeny területek közé. A talajvíz vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy a víztest éri a jó kémiai állapotot, mivel a talajvíz vizsgálat során a szennyezőanyagok a jogszabályokban foglalt határérték alatt vannak. Összegzés: Környezeti szempontból mindegyik változat megfelel a jogszabályi előírásoknak, tehát elfogadható. 6.6 A program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó, a programban szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre. A D változat esetén az általunk vizsgált biológiai szennyvíztisztító kisberendezés az MSZ-EN szabvány szerinti CE minősítéssel rendelkezik (A CE tanúsítványokat a mellékletben csatoltuk). Az eljárás hatékonyságának vizsgálatára a német Prüfinstitut für Abwassertechnik Aachen (szennyvíztechnológiai vizsgáló) intézetben végeztek teszteket, melyek kiterjedtek a túl- és alulterhelés, nyaralás és áramszünet során fellépő szélsőséges szituációkra is. A telepíteni kívánt berendezések esetleges meghibásodása esetén nem fog a jelenleginél károsabb hatás fellépni, mivel jelenleg a szennyvíz tisztítatlanul szikkad el a szabálytalanul épült emésztő gödrökben ezért a megoldást megfelelőnek találjuk. Az esetleges szennyeződések nyomon követésére talajvíz megfigyelő monitoring rendszert építünk ki. 6.7 A program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre. A településen megépítendő egyedi házi szennyvíztisztító kisberendezések által kibocsájtott tisztított szennyvíz elszikkasztása következtében esetlegesen kialakuló talajvízszennyezés változásának nyomon

87 követése, talajvíz megfigyelő kutakból álló monitoringrendszert alakítunk ki. A kutak alapvető feladata, hogy jelezze a területen az aktuális talajvíz-nyomásszinteket, illetve az esetleges talajvíz szennyeződés térbeli és időbeli változását. A megfigyelő kutak működtetése során nyert adatok adatbázis értékűek, így alapot nyújthatnak a feltárt szennyezések mobilizálódási hajlamának, mértékének meghatározására is. A monitoring rendszer megfelelő, egyéb intézkedésre nincs szükség. 6.8 Összefoglaló. A Települési Szennyvízkezelési Programban lényege, hogy megvizsgálja az adott településen megvalósítható egyes szennyvízkezelési és szennyvízelvezetési megoldásokat gazdaságossági,- és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével. Egy-egy lehetséges megoldást hasonlít össze a hagyományos szennyvízelvezetési,- kezelési eljárások, valamint az egyedi berendezések telepítése közül. A környezetvédelmi szempontokat mérlegelve megállapítottuk, hogy a településen a csatornaépítés és az egyedi szennyvíztisztító berendezések telepítése és a tisztított szennyvíz helyben történő szikkasztása teljeskörűen megvalósítható. A Gerence patak befogadóként való alkalmasságának vizsgálata során megállapítottuk, hogy alkalmas nagyobb mennyiségű tisztított szennyvíz fogadására. A műszaki megoldásokat valamint a beruházási és az üzemeltetési költségeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a D változat a legkedvezőbb. Összegezve a főbb műszaki, gazdasági, és üzemeltetési jellemzőket, valamint műszaki, és gazdaságipénzügyi szempontból is mérlegelve az üzemvitel és üzemirányítás szempontjait is, a D vagy a C változat megvalósítását javasoljuk. Pellérd, Provender József ügyvezető, tervező PROWATECH Kft

88 7 Mellékletek 2. melléklet A vízhozam mérési szelvényei a Gerence-patakon (térképkivágat és fényképek) 3. melléklet Vízhozammérés jegyzőkönyvei 4. melléklet Akkreditációs okiratok 5. melléklet Felszíni és felszín alatti vízmintavételek helyszínei 6. melléklet Analitikai laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyv 7. melléklet Talajmechanikai vizsgálati jegyzőkönyv 9. melléklet A kritikus mederszakasz helye - Szennyvízelvezetés A változat átnézeti helyszínrajz - Szennyvíztisztítás B változat Átnézeti Helyszínrajz - Szennyvíztisztítás C változat Átnézeti Helyszínrajz - Megfelelőségi nyilatkozat (CE minősítés)

89 Bakonybél m Helyszín: Alsó mérési szelvény Gerence-patak Készítette: Bacsó Tamás Projektszám: SENEX Kft. 13/13 Dátum:

90 A vízhozammérés mérési pontjainak fényképfelvételei Felső mérési szelvény piros nyíl jelöli a mérési pontot Alsó mérési pont - piros nyíl jelöli a mérési pontot

91 Gerence patak beszivárgás vizsgálata Munkaszám: Mérési jegyzőkönyvek 10

92 Gerence patak beszivárgás vizsgálata Munkaszám: Alsó mérési pont Helyszín Alsó N, E Koncentráció a vödörben [g/l] Vödör térfogat [L] Beadott só [g] 98, Idősor Idő Koncentráció [g/l] 0 0,666 Hőmérséklet Időlépés [s] 2,7 10 0,666 Átlag háttér [g/l] 10 0, ,665 35,019 Nyers szumma 30 0, Darab mérés 40 0,666 23,85 Integrál [g/l s] 50 0, ,666 41,22 Vízhozam [L/s] 70 0, , , , , , , , , , ,888 11

93 Gerence patak beszivárgás vizsgálata Munkaszám: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,67 12

94 Gerence patak beszivárgás vizsgálata Munkaszám: , , ,665 13

95 Gerence patak beszivárgás vizsgálata Munkaszám: Helyszín Koncentráció a vödörben [g/l] Vödör térfogat [L] Beadott só [g] Felső pont Felső pont 1. mérés N, E Idősor Idő Koncentráció [g/l] 0 0, ,647 0,624 Hőmérséklet Átlag háttér [g/l] 20 0,648 32,638 Nyers szumma 30 0, Darab mérés 40 0,65 39,34 Integrál [g/l s] 50 0, ,651 43,31 Vizhozam [L/s] 70 0, , , , , , , , , , ,826 Időlépés [s] 2,

96 Gerence patak beszivárgás vizsgálata Munkaszám: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,659 15

97 Gerence patak beszivárgás vizsgálata Munkaszám: Felső pont 2. mérés Hőmérséklet Időlépés [s] Helyszín Koncentráció a vödörben [g/l] Vödör térfogat [L] Beadott só [g] Felső pont Nagyobb elkeveredési távolság Idősor Idő Koncentráció [g/l] 0 0, ,647 0,646 Átlag háttér [g/l] 2, ,647 85,75 Nyers szumma 30 0, Darab mérés 40 0,646 37,08 Integrál [g/l s] 50 0, ,646 43,69 Vizhozam [L/s] 70 0, , , , , , , , , , ,648 16

98 Gerence patak beszivárgás vizsgálata Munkaszám: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,761 17

99 Gerence patak beszivárgás vizsgálata Munkaszám: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,68 18

100 Gerence patak beszivárgás vizsgálata Munkaszám: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,661 19

101 Gerence patak beszivárgás vizsgálata Munkaszám: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,648 20

102 A felszíni és felszín alatti mintavételi pontok helye P-2 K P K m Felszíni víz mintavételezési pont Felszín alatti víz - mintavételezési pont Helyszín: Bakonybél - Zirc-Akli Készítette: Bacsó Tamás Projektszám: SENEX Kft. 15/40 Dátum:

103

104

105

106

107 A terület földtani alaptérképe és a vizsgált kritikus szakasz helye 1: forrás: map.mfgi.hu/fdt_alapszelvenyek A vizsgált kritikus 100 m-es szakasz Helyszín: Bakonybél - Zirc-Akli Készítette: Bacsó Tamás Projektszám: SENEX Kft. 15/40 Dátum:

108 A terület földtani alaptérképe és a vizsgált kritikus szakasz helye 1: forrás: map.mfgi.hu/fdt_alapszelvenyek Helyszín: A vizsgált kritikus 100 m-es szakasz Bakonybél - Zirc-Akli Készítette: Bacsó Tamás Projektszám: SENEX Kft. 15/40 Dátum:

109

110 A felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területek a tervezési területen 1.a érzékenységi kategória Zirc-Akli 1.b érzékenységi kategória Helyszín: 1.a érzékenységi kategória 1.b érzékenységi kategória: Készítette: Bacsó Tamás Projektszám: Dátum: SENEX KFT 15/40

111 Balato nrészvízgyűjtő FELSZÍNALATTIVÍZTESTEKKÉMIAIÁLLAPOTA KARSZTÉSTERMÁLKARSZT 6-13.térkép VGT2 kt.1.11 kt.1.10 k.1.2 É 2 Szo mbathely Veszprém k.1.1 k.4.1 kt.4.1 k.4.2 Zalaegerszeg kt.1.7 Nagykanizsa Kapo svár kt.1.8 k.1.8 Pécs kt.1.9 Jelmagyará zat km o rszághatár részvízgyűjtő határ alegységhatár nagyo bbvízfo lyásvíztestek nagyo bbáló vízvíztestek víztesthatár Víztestekminősítése jó jó,degyengeálapo tko ckázata gyenge Állapotvá ltozá sa! javuló! ro mló

112 Dunar é szví zgyűj t ő FELSZÍNALATTIVÍZTESTEKKÉMI AIÁ LLAPOTA KARSZTÉSTERMÁ LKARSZT 613.t ér ké p É 2 VGT2 k kt Sopr on Győr k k T at abá ny a kt kt k Szombat hely Ves zpr ém Budapes t Ér d Szé k esf ehé r v ár kt kt kt k k kt kt k kt kt k Zalaeger s zeg Kecs kemé t kt Nagyk ani zsa Kaposv ár kt Szeged k kt Pé cs k k kt Jel mag yar ázat Vízt est ekmi nősít ése or szá ghat ár j ó alegy sé ghat ár gyenge r é szv í z gyűj t ő hat ár nagyobbví zf olyá sví zt est ek nagyobbá llóví zví zt es t ek v í zt est hat ár j ó,degyengeá llapotkocká zat a Á l l apotvál t ozása!! j av uló r omló k m

113 Szv ny Szv ny Szv ny ZANy ,0 m Szv ny PE100 SDR17 Dk90 x 5,4 Szv nyszv ny Szv ny Szv ny Szv ny K-PVC SDR34 NA200 x 5,9 300,0 m Z Szv ny ZANy ,0 m PE100 SDR17 Dk90 x 5,4 Szv ny Szv ny Z K-PVC SDR34 NA200 x 5,9 100,0 m ZA2. sz. átemelő ZANy ,0 m PE100 SDR17 Dk90 x 5,4 Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny ZA1. sz. átemelő ZNy ,0 m PE100 SDR17 Dk63 x 3,8 Szv ny Szv ny ZNy ,0 m PE100 SDR17 Dk63 x 3,8 Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Jelen terv a PROWATECH Kft. kizárólagos szellemi tulajdonát képezi. Engedély nélküli felhasználása,másolása, harmadik félnek való átadása tilos. Megbízó: Zirc Városi Önkormányzat 8420 Zirc, Március 15. tér 1. Felelős Tervező: Provender József VZ-K Rajzoló: Háy Tamás Munka megnevezése: Rajz megnevezése: Zirc-Akli településrész szennyvízkezelése Települési Szennyvízkezelési Program Szennyvízelvezetés "A" változat Helyszínrajz Rajzszám: ZA-A-H-1 Munkaszám: Dátum: Z-7934-TSZP/ Méretarány: PROWATECH Kft. M 1: H-7831 Pellérd, József A. u. 14. Tel.: pj@prowatech.com A megoldás természetes

114 Szv ny ZNy ,0 m PE100 SDR17 Dk63 x 3,8 Szv ny Szv ny Szv ny Szv nyszv ny 300,0 m K-PVC SDR34 NA200 x 5,9 Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny ZA1. sz. átemelő Jelen terv a PROWATECH Kft. kizárólagos szellemi tulajdonát képezi. Engedély nélküli felhasználása,másolása, harmadik félnek való átadása tilos. Megbízó: Zirc Városi Önkormányzat 8420 Zirc, Március 15. tér 1. Munka megnevezése: Felelős Tervező: Rajzoló: Rajzszám: Dátum: Méretarány: Provender József VZ-K Zirc-Akli településrész szennyvízkezelése Települési Szennyvízkezelési Program Háy Tamás Rajz megnevezése: Szennyvízelvezetés "A" változat Helyszínrajz ZA-A-H-2 Munkaszám: Z-7936-TSZP/ PROWATECH Kft. M 1: 5000 H-7831 Pellérd, József A. u. 14. Tel.: pj@prowatech.com A megoldás természetes ZNy ,0 m PE100 SDR17 Dk63 x 3,8 Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny 1100,0 m Szv ny Szv ny ZANy-1 PE100 SDR17 Dk90 x 5,4 Z Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Z ,0 m K-PVC SDR34 NA200 x 5,9 ZA2. sz. átemelő ZANy ,0 m PE100 SDR17 Dk90 x 5,4

115 ZNy ,0 m PE100 SDR17 Dk63 x 3,8 K-PVC SDR34 NA200 x 5,9 50,0 m Z Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny ZNy ,0 m PE100 SDR17 Dk63 x 3,8 Zárt szennyvíztározó Jelen terv a PROWATECH Kft. kizárólagos szellemi tulajdonát képezi. Engedély nélküli felhasználása,másolása, harmadik félnek való átadása tilos. Megbízó: Zirc Városi Önkormányzat 8420 Zirc, Március 15. tér 1. Munka megnevezése: Felelős Tervező: Rajzoló: Rajzszám: Dátum: Méretarány: Provender József VZ-K Zirc-Akli településrész szennyvízkezelése Települési Szennyvízkezelési Program Háy Tamás Rajz megnevezése: Szennyvízelvezetés "B" változat Helyszínrajz ZA-B-H-1 Munkaszám: Z-7934-TSZP/ PROWATECH Kft. M 1: 5000 H-7831 Pellérd, József A. u. 14. Tel.: pj@prowatech.com A megoldás természetes Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Z ,0 m K-PVC SDR34 NA200 x 5,9 Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny PE100 SDR17 Dk75 x 4,8 1100,0 m ZBNy-2 Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny ZB2. sz. átemelő Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv nyszv ny

116 Szv ny Szv ny PE100 SDR17 Dk63 x 3,8 ZCNy-1 650,0 m Szv ny Védőtávolság Szennyvíztisztító K-PVC SDR34 NA200 x 5,9 60,0 m Z ZNy ,0 m PE100 SDR17 Dk63 x 3,8 Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny ZC1. sz. átemelő Jelen terv a PROWATECH Kft. kizárólagos szellemi tulajdonát képezi. Engedély nélküli felhasználása,másolása, harmadik félnek való átadása tilos. Megbízó: Zirc Városi Önkormányzat 8420 Zirc, Március 15. tér 1. Munka megnevezése: Felelős Tervező: Rajzoló: Rajzszám: Dátum: Méretarány: Provender József VZ-K Zirc-Akli településrész szennyvízkezelése Települési Szennyvízkezelési Program Háy Tamás Rajz megnevezése: Szennyvízelvezetés "C" változat Helyszínrajz ZA-C-H-1 Munkaszám: Z-7934-TSZP/ PROWATECH Kft. M 1: 5000 H-7831 Pellérd, József A. u. 14. Tel.: pj@prowatech.com A megoldás természetes ZNy ,0 m PE100 SDR17 Dk63 x 3,8 Szv nyszv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny PE100 SDR17 Dk90 x 5,4 1100,0 m Szv ny Z ,0 m K-PVC SDR34 NA200 x 5,9 Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny ZCNy-2 Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny ZC2. sz. átemelő Szv ny Szv ny Szv ny Szv ny Szv nyszv ny

117 Megfelelőségi nyilatkozat Gyártó: Neve: Otto Graf GmbH Kunststofferzeugnisse Utca: Carl-Zeiss-Str. 2-6 Város: Teningen Ország: Németország alulírott által képviselve kijelenti, hogy az alábbi termék Klaro Easy SBR szennyvízkezelő kisberendezések 1 50 lakos számára Megfelel a 89/106/EWG építőanyag-irányvonal minden követelményének. A termék leírása: Anyag: Biológiai szennyvízkezelő berendezés SBR technológiával, házi szennyvíz számára Duralen polipropilén Alkalmazott harmonizált szabvány: EN Szennyvízkezelő berendezések 50 LEÉ-ig 3. rész: Előregyártott és/vagy helyszínen összeállított házi szennyvíztisztító berendezések Elért eredmények Vizsgálati jkv. sz. Kezelés hatékonysága KOI k : 89,9% -75mg/l PIA BOI 5 : 97,7% - 15mg/l NH 4 -N: 96,4% - 10mg/l N ásványi - 25mg/l SS: 6 mg/l Vízzáróság Megfelelt PIA-WD-AT b Deformáció Megfelelt PIA-ST-AT Első típusvizsgálat alapján a megfelelőségi nyilatkozatot kiadta: PIA Prüfinstitut für Abwassertechnik GmbH Hergenrather Weg 30 D Aachen NB 1739 Teningen,