A nemzeti köznevelésről törvény végrehajtásának kérdései a rendeletek tükrében Dr. Madarász Hedvig

Átírás

1 Oktatásért Felelős Államtitkárság A nemzeti köznevelésről törvény végrehajtásának kérdései a rendeletek tükrében Dr. Madarász Hedvig 1

2 Az Nkt. végrehajtási rendeletei Kormányrendeletek 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm.rendelet 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm.rendelet 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógustovábbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 2

3 Az Nkt. végrehajtási rendeletei 229/2012. (VIII. 28.) Korm.rendelet szabályozási tárgykörei (a 20/1997. Korm.rendeletben meghatározottakhoz részben hasonló módon) a következők: a köznevelés információs rendszere, a pedagógusok állandó helyettesítési rendszere, a köznevelési intézményben térítésmentesen, valamint térítési díj, tandíj ellenében biztosított köznevelési közfeladatok, az illetékes kormányhivatal által folytatott hatósági ellenőrzés tárgykörei, a köznevelési intézmény működtetési kötelezettsége vállalására vonatkozó nyilatkozat és a működtetési kötelezettség alóli mentesülés iránti kérelem benyújtásának és elbírálásának szabályai. 3

4 Az Nkt. végrehajtási rendeletei A köznevelési intézményben térítésmentesen, valamint térítési díj, tandíj ellenében biztosított köznevelési közfeladatok Mivel Magyarország Alaptörvénye meghatározza a köznevelés rendszerében ingyenesen nyújtandó közszolgálati feladatokat, továbbá az Nkt. ezt további térítésmentesen biztosított ellátásokkal bővíti, ezért az ezen feladatok körébe tartozó egyes ellátások további részletezése nem igényelt törvényi szintet. Ugyanez igaz a térítési díj, tandíj szabályaira is, amelyek olyan végrehajtási jellegű részletszabályoknak bizonyultak, amelyek rendezése elégséges Korm.rendeleti szinten. 4

5 Az Nkt. végrehajtási rendeletei Magyarország Alaptörvénye XI. cikk (1)-(2) bekezdés: (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. Fenti szabályozás alapján egyértelmű, hogy az alapfokú és a középfokú nevelés-oktatás, vagyis az általános iskola és a középfokú iskola, beleértve a középiskolát és a szakiskolát, ingyenesen vehető igénybe a magyar állampolgárok (illetve a törvényben meghatározott esetekben egyes nem magyar állampolgárok) részéről. 5

6 Az Nkt. végrehajtási rendeletei Az Nkt. 2. (1)-(2) bekezdése és 16. (3) bekezdése részletezi, illetve bővíti az ingyenesen, valamint a kedvezményesen igénybe vehető köznevelési ellátások körét: 2. (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. 6

7 Az Nkt. végrehajtási rendeletei (2) Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő nemzetiségi önkormányzati, egyházi és magánintézményekben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, valamint a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekek, tanulók számára térítésmentes. (3) Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel. 7

8 Az Nkt. végrehajtási rendeletei A térítési díj és tandíj szabályozása vonatkozásában jelentős tartalmi változást nem eredményezetett a Korm.rendelet, új elem nem jelent meg a szabályozásban. A szabályozás alapjául nagyrészt a Kt. vonatkozó rendelkezései ( ) szolgáltak. Lényeges változás, hogy az Alaptörvényből fakadóan a felnőttoktatás a 12. évfolyamig ingyenessé vált. Térítési díjat kell fizetni ugyanakkor a tanulmányok alatti vizsgák közül a független vizsgákért. 8

9 Az Nkt. végrehajtási rendeletei Ide kapcsolódó kérdés: Jól értem-e, a második szakképzettség megszerzése tandíj köteles, a halmozottan hátrányos tanulónak is? Nem találom a 34. (6) bekezdést (nem a 35. (6) bek. akar lenni). Válasz: Szakképzési tv.: 29. 9

10 Az Nkt. végrehajtási rendeletei Szakképzési tv.: 29. (1b) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével a sajátos nevelési igényű tanuló részére. Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig. (1c) A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetű tanuló kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb, méltányolható körülmény esetén a tanuló kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja kérelmére és a szakképző iskola javaslatára engedélyezheti az (1) bekezdés szerinti időtartam legfeljebb két tanévvel történő meghosszabbítását. 10

11 Az Nkt. végrehajtási rendeletei A 20/1997. Korm. rendelet még hatályos rendelkezései A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók normatív állami hozzájárulásának és támogatásának igénylése, folyósítása, elszámolása és ellenőrzése Oka: szeptember 1-jéig még a tavalyi költségvetési törvény és a közoktatásról szóló törvény még hatályos szabályai szerint történik az egyházi és magánintézmények finanszírozása 11

12 A finanszírozásról Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény 16. Az egyházak és társadalmi önszerveződések közcélú és egyéb tevékenységének támogatása a tavalyi költségvetési törvény szerinti szabályok érvényességének meghosszabbítása 35. (2) A Kormány a nem állami köznevelési intézmény szeptember 1-jétől alkalmazandó törvényi finanszírozási szabályait március 31-éig dolgozza ki és nyújtja be az Országgyűlés részére. 12

13 A finanszírozásról Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény 2. melléklet a évi CCIV. törvényhez A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása II. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK EGYES KÖZNEVELÉSI ÉS GYERMEKÉTKEZTETÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA 1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása 2. Óvodaműködtetési támogatás 3. Ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása 13

14 229/2012. Korm.r. szabályozási tárgykörei - ÚJ A köznevelési intézmény működtetési kötelezettsége vállalására vonatkozó nyilatkozat és a működtetési kötelezettség alóli mentesülés iránti kérelem benyújtásának és elbírálásának szabályai Legközelebb: Nkt. 76. (4) A települési önkormányzat a helyi önkormányzati képviselők választását követő év március 31. napjáig nyújthat be kérelmet, ha a következő tanévtől a működtetést az államtól képes átvállalni vagy a működtetést nem képes vállalni. 14

15 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Szabályozási tárgykörei 1. Általános rendelkezések 2. A Nemzeti alaptanterv és műveltségi területeinek felépítése 3. A kerettantervek elkészítésére, kiadására és alkalmazására vonatkozó szabályok 4. Nevelési-oktatási program 5. A tanórai foglalkozások iskolai megszervezésére vonatkozó rendelkezések 6. A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések 7. Záró rendelkezések 15

16 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Ide kapcsolódó kérdés: A kerettantervben szereplő tanulói kötelező 35 tanítási órától több is lehet-e a tanulóknak (az emelt szintű érettségire való felkészítésre pl. 2-2 óra)? Válasz: Ld. Nat. Rendelet 110/2012. Korm. r. 6. A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések 16

17 Az Nkt. végrehajtási rendeletei Kormányrendeletek 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 17

18 Az Nkt. végrehajtási rendeletei Kormányrendeletek 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet + 1 a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet 18

19 Az Nkt. végrehajtási rendeletei Miniszteri rendeletek 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet 19

20 Az Nkt. végrehajtási rendeletei Miniszteri rendeletek 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet 20

21 Az Nkt. végrehajtási rendeletei Miniszteri rendeletek 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről 31/2005. (XII. 22.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 21

22 Az Nkt. végrehajtási rendeletei Miniszteri rendeletek 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 22

23 Az Nkt. végrehajtási rendeletei Miniszteri rendeletek 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről hatályon kívül 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 23

24 Az állami fenntartásba vétel és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiépítése Nkt. 74. (1) Az állam gondoskodik - az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével - a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. 94. (4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy n) az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szerv kijelölését, rendeletben állapítsa meg. Ez a rendelet 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 24

25 Az állami fenntartásba vétel és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiépítése KIK rendelet 3. (1) A Kormány az Intézményfenntartó Központot jelöli ki c) az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervként, ennek keretében az állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartói jogai és kötelezettségei gyakorlására. 2. (1) Az Intézményfenntartó Központ központi szervből és területi szervekből áll. (2) Az Intézményfenntartó Központ területi szerve a tankerület és a megyeközponti tankerület. (3) A tankerületek székhelye és illetékességi területe megegyezik a járási hivatalok székhelyével és illetékességi területével. 25

26 Az állami fenntartásba vétel és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiépítése A TANKERÜLET az illetékességi területén működő általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák és gimnáziumok fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat. 26

27 Az állami fenntartásba vétel és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiépítése A MEGYEKÖZPONTI TANKERÜLET a megye székhelyén működő tankerület, amely a saját tankerületében ellátja az előbbiekben felsorolt, minden egyéb tankerület feladat- és hatáskörébe tartozó feladatot + a szakképző iskolák, a kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézmények, valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények tekintetében a megye egész területére kiterjedő illetékességgel látja el a Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat. 27

28 Az állami fenntartásba vétel és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiépítése Az állami fenntartásba vétel során települési önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények és állami köznevelési feladatok kerültek át a Központhoz: a) azok az intézmények (lehet egycélú vagy többcélú), amelyek kizárólag olyan köznevelési alapfeladatot látnak el, amely január 1-jétől állami feladattá válik, beolvadtak a Központba január 1-jével, b) az államivá váló és önkormányzati feladatot is ellátó többcélú intézményektől feladatot vett át a Központ 28

29 Az állami fenntartásba vétel és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiépítése A szabályozás logikája az volt, hogy a Központ alapvetően jogutódja a beolvadó köznevelési intézményeknek, illetve az átvett feladathoz kapcsolható jogviszonyoknak, ugyanakkor, ha települési önkormányzat működteti az adott intézményt január 1-jétől, akkor a működtetéssel összefüggő jogviszonyokba a működtető önkormányzat lép be jogutódként. 29

30 Az állami fenntartásba vétel és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiépítése Hogyan tovább? Alapító okirat Szervezeti és működési szabályzat Napi működés biztosítása Ide kapcsolódó kérdés: Ld. következő dia 30

31 Az állami fenntartásba vétel és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiépítése Mi a jelenlegi helyzet az intézményi SZMSZ készítésével? A jogszabály előírja, hogy március 31-ig módosítani kell, viszont (jelen tudomásunk szerint) sem a fenntartó nem rendelkezik SZMSZ-szel, sem pedig az intézményen belül az új helyzetnek megfelelő feladat és hatáskörök nincsenek tisztázva. Az egykori gazdasági szervezetek részleges feladatai ki lettek telepítve a közoktatási intézmények vezetőihez (KIR3 program kezelése, pénzforgalmipénzkezelési tevékenység, munkaügyi tevékenység, bérszámfejtés). Válasz: A KIK SZMSZ-e készül, az intézményi SZMSZ elfogadásának rendje ugyanakkor egyszerűsödött, Ld. Nkt. 25. (4) bek. 97. (15) A nevelési-oktatási intézmény március 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglaltaknak. 31

32 A nevelési-oktatási intézmények feladatai a 2012/2013. tanév hátralevő részében, a várható változások Pedagógiai program, ennek részeként helyi tanterv készítése 97. (14) Az iskola március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen. 20/2012. EMMI rendelet 6-11.! SZMSZ felülvizsgálatáról már volt szó 20/2012. EMMI rendelet 4.! Köznevelési Hídprogramokban részt vevő intézmények kijelölése 20/2012. EMMI rendelet még nem hatályos, de már ismerhető ! 32

33 A nevelési-oktatási intézmények feladatai a 2012/2013. tanév hátralevő részében, a várható változások Tankötelezettség kezdetére vonatkozó új szabály január 1- jén hatályba lépett: Nkt. 45. (2), (4) bek. augusztus 31-ig kell betölteni a szükséges korhatárt (hatodik életév) legkésőbb az azt követő évben szakértői bizottság javaslata alapján további egy nevelési évig ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. 33

34 A nevelési-oktatási intézmények feladatai a 2012/2013. tanév hátralevő részében, a várható változások (4) A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. További részletszabályok 20/2012. EMMI rendelet 10. A tankötelezettség megállapítása 11. A tankötelezettség teljesítésének megkezdése, az általános iskolai, alapfokú művészeti iskolai felvétel, a tanulói jogviszony keletkezése 34

35 A nevelési-oktatási intézmények feladatai a 2012/2013. tanév hátralevő részében, a várható változások Az 1-8. évfolyamon felmenő rendszerben, szeptember 1-jétől az 1. és 5. évfolyamon az erkölcstan és a helyette választható hittan megszervezése. (35. ) A felmenő rendszerű bevezetésről és a szükséges képesítésről a 97. (7) bekezdés, illetve a 98. (6) bekezdés rendelkezik Végrehajtási szabályok még várhatóak Pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai-szakmai szolgáltatások új előírások szerinti megszervezése 35

36 Válaszok előre feltett kérdésekre Kérdés: A kisiskolákban az igazgató helyettes megbízását az iskola tanulóinak létszámához kötötte a korábbi törvény, így nem volt helyettesünk. A jövő évben a tanító néni, 3. o. osztályfőnök lenne a helyettes. Lehet-e osztályfőnök és helyettes is egyszemélyben? Válasz: A korábbi és a jelenlegi szabályozás sem zárta ki ennek lehetőségét. 36

37 Válaszok előre feltett kérdésekre Kérdés: Szakképző iskolákban megmarad-e a gyakorlati-oktatás-vezetői státusz, a Nkt. nem tartalmazza, (138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. (1) bd) a gyakorlati oktatás-vezetői megbízás, tartalmazza.)? Ha nem, akkor ki fogja ellátni a következő tanévben ezt a feladatot? Válasz: A jelenleg a Kt. szerint kötelező gyakorlati oktatásvezető szerepét tehát 2013 szeptemberétől pl.: az igazgatóhelyettes veheti át, aki akár külön erre a feladatra kijelölt helyettes is lehet, ha az intézmény tanulói létszáma lehetővé teszi több helyettes alkalmazását (500 fő fölött már 3 fő a helyettesek kötelező létszáma) 37

38 Válaszok előre feltett kérdésekre Kérdés: A szakmacsoportos képzésben vezető, a szakoktató (van ilyen végzettsége), műszaki vezető, könyvtáros, nem tartozik a ped. életpálya modellbe (nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő)? Válasz: A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozik az életpálya szabályozás 38

39 Válaszok előre feltett kérdésekre Kérdés: 56. (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, Ez azt jelenti, hogy pl. a helyesírás, idegen nyelv értékelés és minősítése alól felmentett gyereket szövegesen kell értékelni középiskolában is, vagy csak akkor, ha ezt a szakértői bizottság javasolja? Válasz: Igen 39

40 Válaszok előre feltett kérdésekre Kérdés: A könyvtáros tanárt hogyan fogják minősíteni a pedagógus életpálya bevezetése után Kérdés Az Nkt. mellékleteiben szereplő tanulói létszámok (450, 500 tanulói létszám, amihez a foglalkoztatói létszámot köti ) a tanulók fizikai létszámát jelenti, vagy pl. az sni-s tanuló két főnek számít, így ezt is figyelembe kell venni? ( a max. osztály létszámnál, a túllépésnél: igen) 40

41 Válaszok előre feltett kérdésekre Kérdés: Tanító munkakörben dolgozó kolléganőt, akinek az osztályában 2 fő SNI tanuló van, át lehet-e sorolni magasabb fokozatba (egyetemi szintű végzettség), inkluzív nevelésből mesterfokozatot végzett? Fejlesztőpedagógus munkakörben dolgozó kolléganő átsorolása jogszerű-e, ha tehetséggondozásból szerez mestertanári diplomát? Válasz: A besorolás mindig a betöltött munkakörhöz és a munkakörhöz jogszabályban előírt végzettséghez és szakképzettséghez kötődik. fejlesztőpedagógus: bármely pedagógus (óvodapedagógus, tanító, tanár, szociálpedagógus) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség, gyógypedagógus a tanulásban akadályozottak vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakiránnyal (Nkt. 3. melléklet) 41

42 Válaszok előre feltett kérdésekre Kérdés: A 11/1994.(VI.8) MKM rendelet 4.sz melléklete előírta, hogy,a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe kell vezetni. Ezt az előírást nem találom a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben. Lehet-e iskolaváltás esetén másik bizonyítvány kiállítani? Válasz: Nem 42

43 Válaszok előre feltett kérdésekre Kérdés: A 11/1994.(VI.8) MKM rendelet 4.sz melléklete előírta, hogy,a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe kell vezetni. Ezt az előírást nem találom a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben. Lehet-e iskolaváltás esetén másik bizonyítvány kiállítani? Válasz: Nem 43

44 Válaszok előre feltett kérdésekre Kérdés: Azon tanároknak, akiknek nincs meg a megfelelő végzettségük (szakmai tantárgyakat oktatnak, nincs pedagógiai végzettség) kötelezni kell-e őket a végzettség megszerzésére, ki fizeti a képzési díjat ( ami nagyon magas összeg)? Válasz Három átmeneti szabály is van 44

45 Válaszok előre feltett kérdésekre Átmeneti szabály1: Nkt. 99. (10) Ha a pedagógus szakképzettsége e törvényben meghatározott képesítésnek a megváltozott előírások miatt nem felel meg, és e törvény hatálybalépésekor a pedagógusnak a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van, legfeljebb a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben tovább foglalkoztatható; b) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél több ideje van, e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor foglalkoztatható tovább pedagógusmunkakörben, ha tanulmányait a felsőfokú pedagógusszakképzettséget nyújtó oktatásban megkezdte. 45

46 Válaszok előre feltett kérdésekre Átmeneti szabály2: évi CLXXXVIII. tv. (átadás-átvételről) 7. (4) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmazott nem felel meg az Nkt.-ban és a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletben meghatározott képesítési feltételeknek, de a közalkalmazott a képesítési feltételek megszerzése érdekében megkezdte szakirányú tanulmányait, illetve annak megkezdését legkésőbb a 2013/2014-es tanévtől vállalja, a képesítés megszerzéséhez szükséges idő leteltét követő tanév megkezdéséig határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatható tovább. Mentesül a képesítés megszerzésének kötelezettsége alól az a közalkalmazott, akinek a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatár eléréséig tíz évnél kevesebb ideje van hátra. 46

47 Válaszok előre feltett kérdésekre Átmeneti szabály3: Szakképzési tv. 30. (5) A szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként határozott időre foglalkoztatható az a pedagógus végzettséggel nem rendelkező szakember is, aki az előírt felsőfokú végzettséggel rendelkezik, amennyiben a munkakör pedagógus végzettséggel rendelkezővel nem tölthető be. Ha a szakember nem vállalja a pedagógus végzettség megszerzését, határozott időre szóló foglalkoztatása legfeljebb öt évig tart. 47

48 Válaszok előre feltett kérdésekre Kérdés: A kerettantervek kiadása a közismereti tantárgyak esetében megtörtént. A szakmacsoportos kerettantervek közül nagyon kevés (nálunk csak az elektrotechnika-elektronika létezik). Mikorra várható a többi (minket az informatika hiánya érint)? Így a helyi tantervet elkészíteni nem tudjuk. Válasz: NGM készíti, március elejére várható. 48

49 Válaszok előre feltett kérdésekre Kérdés: Az Nkt. 6.sz. mellékletében szereplő osztályok heti időkerete oszlopban található óraszámok (pl. 9.évf. 57 óra ) tartalmazzák-e a szakmai gyakorlatra kötelező bontására fordítandó óraszámokat ( egy osztályt kb. 3 csoportra kell bontani, csak heti 4 órás gyakorlat esetén 12 órát használunk el ebből ), vagy ez a szakképzési tv hatálya alá tartozik, mint eddig is? Válasz: 27. (4) A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe. 49

50 Válaszok előre feltett kérdésekre Kérdés: A kerettantervben szereplő tanulói kötelező 35 tanítási órától több is lehet-e a tanulóknak (az emelt szintű érettségire való felkészítésre pl. 2-2 óra)? Válasz: NAT rendelet - 110/2012. Korm. r. 50

51 Válaszok előre feltett kérdésekre NAT rendelet 8. (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első-harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik-nyolcadik évfolyamon, d) nyolc tanítási óránál a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon. (2) Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés-oktatás folyik, az (1) bekezdésben meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető. 51

52 Válaszok előre feltett kérdésekre (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első-negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik-hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés-oktatás folyik, da) az első-nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, db) a kilencedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg. 52

53 Válaszok előre feltett kérdésekre 9. (1) A 8. -ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a) az egyházi iskolában szervezett hitoktatás tantárgy, b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. (5)-(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. 53

54 Válaszok előre feltett kérdésekre 8. (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első-harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik-nyolcadik évfolyamon, d) nyolc tanítási óránál a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon. (2) Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés-oktatás folyik, az (1) bekezdésben meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első-negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik-hatodik évfolyamon legfeljebb három, 54

55 Válaszok előre feltett kérdésekre 8. (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első-harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik-nyolcadik évfolyamon, d) nyolc tanítási óránál a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon. (2) Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés-oktatás folyik, az (1) bekezdésben meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első-negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik-hatodik évfolyamon legfeljebb három, 55

56 Köszönöm a figyelmet! Dr. Madarász Hedvig főosztályvezető-helyettes Közoktatás Irányítási Főosztály 56