GONDOLATOK AZ ISZLÁM FUNDAMENTALIZMUSRÓL BEVEZETÉS A FUNDAMENTALIZMUS DEFINÍCIÓI. Berger Csaba mk. ornagy doktorandusz
|
|
- Gabi Kocsis
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Berger Csaba mk. ornagy doktorandusz GONDOLATOK AZ ISZLÁM FUNDAMENTALIZMUSRÓL BEVEZETÉS A november 14-én a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen a Nemzetközi terrorizmus elleni harc idoszeru társadalmi, katonai és rendvédelmi kérdései címmel megtartott konferencia során egy sor kérdés merült fel bennem a lehetséges ellenséggel kapcsolatban. Engem már régóta nagyon érdekel az a világrend, amelyben a terrorizmus minoségileg új szintje szü k- ségszeruen létrejöhetett. A terrorizmus minoségileg új formáját részben ellenhatásként fogom fel: a neoliberális globalista világrend kifejlodésére, muködésére adott szörnyu válaszként. Ennek megfeleloen nemcsak a muzulmán fundamentalizmust, a tálib rendszert, hanem a fejlett nyugati világot is sok kritika éri, akár a terrorizmus társadalmi bázisának akarva-akaratlanul történo létrehozása kapcsán, akár a már bekövetkezett terrortámadás-sorozat miatt meghirdetett amerikai és nemzetközi terrorizmusellenes háború egész sze m- léletmódja, céljai, logikája, kivitelezése miatt. Magyarországnak az Európai Unióhoz történo csatlakozása számos fontos kérdés mellett egy új problémát is felvet. Képzeljük el azt a nem is annyira lehetetlen helyzetet, hogy pár év múlva már Magyarország is a nemzetközi terrorizmus egyik célországa lehet. Képzeljük el, hogy havonta, hetente bombák robbannak Budapest, és a más városok szórakozóhelyein, iskoláiban, közterületein. A közvéleményt az Aranykéz utcai robbantás és más kisebb robbantások is sokkolták, de mi lenne, ha állandósulna a terror hazánkban is? Hogy ki ellen kell harcolni, csak igen ködös találgatásaink lehetnek. Azonban már most érdemes áttekintenünk, hogy az egyik rettegett népcsoport cselekedeteit mozgató elvek milyen erkölcsi, vallási alapokon nyugszanak. A FUNDAMENTALIZMUS DEFINÍCIÓI A fundamentalizmus tágabb értelmezés szerint a vallási tanítások szó szerinti értelmezése. Ha ezt az értelmezést vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy azok a
2 múlt századi és mai keresztény evangélisták is fundamentalistának minosülnek, akik a Biblia szó szerinti értelmezésében hisznek, és akik huek az ala p- veto bibliai tanításokhoz, tehát hisznek Jézus testi feltámadásában. Vallási alapon elleneznek sok tudományos elméletet, mint például az osrobbanáselméletét, különösen visszautasítják Darwin evolúció-elméletét. 1 Az angolszász szóhasználatban a fundamentalizmus azt a hitet jelenti, amely szó szerint igazodik a Korán és a próféták kinyilatkoztatásaihoz. 2 Az említettnél mélyebb vélemény Dominic Milroy, római bencés teológus véleménye, aki szerint a fundamentalizmus a végsokig leegyszerusített vallás. 3 Szerinte a teológiai hit és a fundamentalista hit kizárja egymást. A két ala p- magatartás vagy hitforma összeegyeztethetetlensége az emberi értelemhez való viszonyban rejlik. A fundamentalizmus nem engedi szóhoz jutni az értelmet. Milroy nem azt mondja, hogy a fundamentalizmusnak nincs teológiája, hanem azt állítja, hogy a fundamentalizmus tartózkodik attól, hogy az értelem mai formájával párbeszédet folytasson. Dieter Bauer a Bibel und Kirche c. folyóirat szerkesztoje Milroyhoz hasonlóan vélekedik. A fundamentalista, kísértés lényege abban áll, hogy az árnyalt és sokrétu hitigazságok, az áttekinthetetlen és bonyolult világ láttán a vallásos ember a régi hagyományokba menekül, ahol ahogy idézi még minden sokkal világosabb és egyszerubb volt. 4 A hagyományokhoz való visszatérés lehet tradicionalizmus vagy ortodoxia, de semmiképpen sem fundamentalizmus. A befelé (az egyházra) irányuló fundamentalizmus Manfred Spieker szerint nem annyira a modernség által kiváltott sokkhoz kapcsolódik, mint inkább a mindenkori egyház belso állapota miatt aggódik. A hívo közösséget fenyegetettnek, hitbeli tudásukat gyatrának, jámborságukat langyosnak, liturgiájukat pedig az ördög muvének tartja 5. Az, hogy a felszabadítás teológiája a hit és a politika egységesítését tuzte ki célul, a fundamentalizmus szükséges, de nem elégséges feltétele. Most nézzük meg, hogy mi nem fundamentalizmus: A kinyilatkoztatás és a hagyomány szó szerinti értelmezése nem ismérve a fundamentalizmusnak. Az, hogy egy hívo a vallás rendelkezéseit és tanításait komolyan veszi, nem 1 Macedo, Stephen: Toleration and Fundamentalism. Oxford, 1993, Companion of Contemporary Political Philosophy. 2 Keddie, Nikki R.: Integrista-e az ajatollah. In: Világosság, december old. 3 V.N.Á.: A fundamentalizmus illúziója. In: Világosság, március old. 4 A fundamentalizmus. In: Mérleg 1991/ old. 5 Spieker, Manfred: Fundamentalista volt-e Péter, Pál, Mária és József? In: Mérleg, 1994/ old. 2
3 minosül fundamentalizmusnak. Továbbá: a tudományos elméletek elutasítása is csak részben ismérve a fundamentalizmusnak. Milroy szerint a teológiai tételek szimplifikálása a fundamentalizmus lényege. Azonban beláthatjuk, hogy az iráni fundamentalizmus, még ha ellentmondásokkal is, de teológia i- lag megalapozott, és ami még fontosabb: szimplifikációkat nem tartalmaz. Ugyanügy a hagyományokhoz való ragaszkodás nem minosülhet fundame n- talizmusnak. Vitatkoznunk kell Milroy azon állításával is miszerint a fundamentalisták azok, akik hiszik, hogy a kor összes kérdésére választ tudnak adni, illetve rendelkeznek a problémák megoldásának kulcsával. Ugyanis minden vallás ezt hiszi. A fundamentalizmus a hagyomány bizonyos elemeit kiragadja, és modern elemekkel elegyíti. A fundamentalizmus inkább modern, mint tradicionalista. A fundamentalizmus, de leginkább a siíta fundamentalizmus azzal, hogy a múlthoz felemás módon viszonyul és annak csak töredékét hajlandó haszná l- ni a politikai célok elérése érdekében, egész eszmeiségében egy retrográd legitimáció megteremtoje. Az siíta fundamentalizmus egész tanítása nem más, mint az imamátusnak az iszlám történetébol való kiragadása és a hittudós vilajetének rajta keresztül való legitimálása. A fundamentalizmus szervezodés iránya szerinti felosztása véleményünk szerint nem helytálló. Az, hogy egy mozgalom alulról- vagy felülrol szervezodik, nem lehet a fundamentalizmus tipizálásának eszköze. Az iráni fundame n- talista mozgalom is mélységesen elitista és felülrol szervezodo mozgalom. És ez a tény az összes fundamentalista mozgalomra igaz. A 19. századi fundamentalista gondolkodás atyja Dzsamál ed-din Afgáni volt. O az elso fundamentalista gondolkodó, aki az iszlám világ problémáit megfogalmazta és megoldásukra javaslatokat tett. Afgáni küzdelmének célja az iszlám világ politikai aktivitásának növelése, az iszlám és a politika egységének hangsúlyozása volt. O volt az, aki az alkotmányos monarchia eszméjét a siíta papsággal elfogadtatta. Afgáni, miközben a nyugati civilizáció tudományos, technikai vívmányainak utánzására ösztönözte az iszlám társadalmakat, ellene volt annak, hogy a muszlimok gondolkodásának alapjai, vagyis világnézetük nyugati legyen. Az elozoek alapján a fundamentalizmus három fajtáját különböztethetjük meg: A fundamentalizmus elso típusa a vallási tanítások vagy eloírások eroszakos eszközökkel történo érvényesítése. A fundamentalizmus második típusa a tudományos elméletek és a modern vallási értelmezési törekvések vallási alapokon történo visszautasítása. Ez a fundamentalizmus a tudomány autonómiáját kérdojelezi meg. A harmadik fajta fundamentalizmus a vallási tanításokban körülírt és a vallás gyakorlatában megvalósított intézményi, közjogi állapotokhoz való részleges vagy teljes visszatérés eszméje. Jelen 3
4 hozzászólásom ez utóbbinak egy fajtáját elemzi mivel az iráni fundamentalizmus a fenti két meghatározással nem magyarázható meg. FUNDAMENTALIZMUS AZ ISZLÁMBAN Az Interneten megjelent The Rise of Political Isla m címu tanulmány a fu n- damentalizmus tantételeit a következo pontokban összegzi: Az iszlám sokoldalú ideológia az egyéni és társadalmi élet, az állam és a társadalom számára. A Korán, Isten kinyilatkoztatása és a hagyomány, a Szunna a muszlim élet alapjai. Az iszlám törvénye, azaz a saria a próféta modell értéku magatartásával a muszlim élet szent vezérfonala. Az Isten szuverenitásának helyreállítása iránti muszlim huség vezet sikerhez, hatalomhoz és a jóléthez az iszlám közösség, az Umma számára. Az iszlám társadalmak gyengesége az Isten kinyilatkoztatott törv é- nye iránti hutlenségben keresendo és abban, hogy szekuláris materialista ideológiákat, mint nyugati értékeket követtek. Az iszlám hatalmához és uralmához való visszatérés az iszlámhoz és az isteni törvényekhez való visszatérést feltételez. A tudomány és technológia alkalmazása egy az iszlám által szabott orientációban kell megtörténjen, hogy a muszlim társadalom szekularizációját és nyugatiasodását elkerüljék. 6 Az iráni fundamentalizmus megértéséhez alapveto annak belátása, hogy a siíta egyház abszolutista törekvései annak elitista mozzanatában rejtve voltak. Vagyis ahogyan a siíták tizenkettedik imámja, Mahdi elrejtezik, úgy ez a siíta tendencia is egészen az 1983-as véres eseményekig rejtve volt. Azok a milliók, akik az 1979-es monarchia-ellenes, tehát abszolutizmus-ellenes forradalmat gyozelemre vitték, errol a másik abszolutizmusról keveset tudtak. A fundamentalista mozgalom Iránban 1963-ban, 7 azaz Khomeini ajatollah Iránból való számuzetésével vette kezdetét. Motáhhári eloször azokat az állapotokat írja le, amelyek közepette a mozgalom megkezdodött: Egy brutális és vad diktatúra és mindennemu szabadság elvétele. 6 Dong- Joo, Joo: The Rise of Political Islam: Factors and Issues. fundamentalism.htm ( ) 7 Motáhhári, Morteza: Nehzáthaje eszlami dár szád szale akhir. Iszlám mozgalmak az utóbbi száz évben. Teherán, i. n., Szádra kiadó. 61. old. 4
5 A neokolonializmus befolyása, vagyis a látens kolonializmus a ga z- dasági, kulturális és politikai szférákban. A vallás eltávolítása a politikától. Erofeszítések arra, hogy Iránt az iszlám elotti tudatlanságba visszatérítsék. Az iszlám örökség ferdítése és annak iráninak való álcázása. Állami marxizmus propagálása és terjesztése. A marxizmus ateizmusának felkarolása annak politikai, társadalmi aspektusai nélkül. Kegyetlen mészárlások, börtönök és kínzás. Diszkrimináció és az osztályok közötti különbségek növelése a külsodleges reformok ellenére. A nem- muzulmán személyek hivatali fölérendeltsége muzulmánok felett a hivatalokban. Az iszlám törvényeinek megszegése. Az iráni iszlám irodalom elleni háború az idegen szavak elleni kü z- delem címén. Az iszlám országokkal meglevo együvé tartozás megszüntetése és a nem- muzulmán országokkal, pl. Izraellel való kapcsolatok kialakítása. A mozgalom háttereként említi: Az emberek a nyugati liberalizmusban és a keleti szocializmusban is csalódtak. Iszlám írók és gondolkodók 1941-tol az új generációknak az iszlám vonzó arculatát mutatták. Az iráni siíta papság vezeto személyiségei a mozgalom vezetését vállalták. Az iráni fundamentalizmusnak két vonala van. Tömegmozgalom. Ennek vezetoi Khomeini, Taleghani és Golpajegani ajatollahok voltak. Ebben a mozgalomban a propaganda alapját a Sah diktatúrája, az elnyomás és a nyugati imperializmus elleni kü z- delem jelentette. A Sah iszlám-ellenessége, mint hagyományellenesség jelent meg és a siíta egyház abszolutista hatalmi igénye a töm e- gek számára rejtve maradt. Az elitista fundamentalizmus, amelynek képviseloiként Motáhh ári ajatollahot, Amoli ajatollahot és Teheráni ajatollahot lehet említeni. Ok a siítizmus hatalmi igényével kapcsolatos elméleti hátteret dolgozták ki. Ez az elméleti tevékenység a siítizmus politikai teológiája és két részbol áll. Az imamátus elméletének szisztematikus és történeti megalapozása. 5
6 A hittudós vilajete, vagy felügyelete, amely a Mahdi imám eljöveteléig helyettesíto funkciót tölt be. Motáhhári a mozgalom céljaiként a következoket említi: Az elso és igazi iszlámhoz való visszatérés, szellemi forradalom gy a- nánt. Radikális változások a nép életében. Az elnyomók eltávolítása a hatalomból. Az iszlám törvényeinek és rendelkezéseinek a társadalmi életbe való bevezetése, vagyis a társadalom polgári és társadalmi rendszerének teljes megváltoztatása. A hatalomra jutott iszlám fundamentalista mozgalom a fasizmus és a kommunizmus után a 20. század harmadik totalitárius diktatúrája. Mindazonáltal a fundamentalizmus az említett két ideológiától jelentosen eltér. Az iszlám fundamentalizmus a történeti szenvedélyt sem faji-, sem osztálygyulölet irányába nem vezeti. Totalitárius vonása abban a ragaszkodásban van, amit a próféta abszolút uralma iránt tanúsít. Az iszlám fundamentalizmus hisz abban, hogy miután a próféta élete során a hívok életének legkülönbözobb szféráiba beleszólhatott, úgy az iszlám vezeto, aki a prófétát és az imámokat helyettesíti, hasonló jogokkal bír. AZ ISZLÁM FUNDAMENTALISTA MOZGALOM RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE A fundamentalista mozgalom Iránban 1963-ban kezdodött. Keletkezésének elozményei a következok voltak: Azzal, hogy a siítizmus Iránban a 16. század elején Iszmail Száfávi és vele a Száfávi dinasztia hatalomra kerülésével államvallássá lett, a siíta egyház maga nem vált államegyházzá, ennél fogva alkalmas maradt arra, hogy bármelyik korban ellenzéki szerepet töltsön be. Ehhez hozzájárult a populizmusa is, ami a 20. századig töretlenül eros ödött. A siítizmus hagyományosan is ellenzéki tényezo volt. Államvallássá válásában az is szerepet játszott, hogy a perzsák nemzeti tudatával összefonódva az arab- és török szunnitizmussal szemben biztos ideológiai bázis volt. Az 1891-es dohánymozgalom és az 1905-ös másrúté-forradalom vezetoi siíta vallási vezetok voltak és ezen mozgalmakat azok gyozelméig vezették. Utána azonban visszavonultak. Vagyis: sem az imámok abszolút uralmáról, sem az imamátust helyettesíto hittudós vilajetérol nem beszéltek és hatalmi igényekkel nem léptek fel. Ez a negatív tett nagy tekintélyt szerzett a siíta egyháznak. A fundamentalista mozgalom Iránban a fenti tényezok révén tudta megszerezni a nép bizalmát. 6
7 A fundamentalista mozgalom Iránban is egy elitista elméleti mozgalomból és egy tömegmozgalomból tevodött össze, amelyeket a siíta egyház prominens vezetoi irányítottak. Az 1979-es forradalomban az új vallási- politikai elit a siíta hagyományt valamint a forradalom eszméjét voluntarista módon értelmezte, s 1983-ban fegyveres eszközökkel a népre kényszerítette. Az iráni fundamentalizmus elméleti vonalának munkássága a modern siíta politikai teológia. Ennek a teológiának egyik része az imamátus, a prófétának az im á- mok abszolút uralmával való helyettesítésérol szóló elmélet. Másik része az imámok abszolút uralmát helyettesíto hittudós vilajete. 8 Amennyiben a siíta fundamentalizmus az imamátus vonzáskörébe tatozó tanításokat kiragadja az iszlám történetébol, úgy a modern siíta politikai teológia egy retrográd legitimáció. Az iszlám köztársaság eszméje nem Khomeini ajatollah gondolata volt, hanem az iráni nép akarata irányult a köztársaság megalapítására. Az Iráni Iszlám Köztársaság eklektikus történeti képzodmény és ez az eklekticizmus ellentmondásokkal jár. Ilyen ellentmondás az, hogy miközben az imamátus elméleti kifejtésében filozófiai alapok is vannak, az iráni alkotmányban a mérlegelés és a döntés teológiai elvek alapján kell, hogy történjen. A siítizmus modern politikai teológiája egy eróziót ábrázol: az imám nem képes a kinyilatkoztatások átvitelére, de a próféta összes jogkörével rendelkezik. A hittudós nem rendelkezik buntelenséggel és csalhatatlansággal, de az imám jogköreivel rendelkezik. Ez egy erózió. A siíta fundamentalizmus ábrázolója egy sorvadásnak, amelyben az emberiség az aranykor elmúlása óta szenved és fokozatosan veszít kozmikus képességeibol. Manapság az iszlám fundamentálistákat magával a gonosszal azonosítják. A népszeru riporterek és a közélet nagy része a nemzetközi terrorizmusért egyedül felelos vallási irányzatnak tartják ezt az eredetileg konzervatív és nyugodt vallási-erkölcsi alapokon nyugvó népességet. Higgyünk benne, hogy egyes iszlám politikusok magamutogató szereplése és öntömjénezo tetszelgése a kamerák elott nem egyenlo egy teljes népesség életmódjával. A politikai konszenzus és a békés egymás mellett élés, de legfoképpen az élni hagyás elmélete minden agresszív cselekedetnél nagyobb hatással van a konfliktusok elsimítására. Remélem, hogy rövid hozzászólásommal bepillantást engedtem abba a zárt és sejtelmes világba, ahonnan azok a terroristák jöhetnek, akiktol mana p- ság az egész világ retteg. Tengernyi kutatómunkára lesz még ahhoz szükség, hogy a terroristák cselekedeteinek összes vallási, politikai, kulturális és em- 8 Lotfi Ramin: A perzsa fundamentalizmus vallási és filozófiai alapjai. Budapest, 2000, ELTE. 7
8 beri mozgatórugóját feltárjuk, és ez által megelozhessük a tömegszerencsétlenségeket és az egyéni terrorcselekményeket. FELHASZNÁLT IRODALOM Dong- Joo, Joo: The Rise of Political Islam: Factors and Issues. /en/docs/fundamentalism/htm. Keddie, Nikki R.: Integrista-e az ajatollah? In: Világosság, december. Lotfi Ramin: A perzsa fundamentalizmus vallási és filozófia i alapjai. Budapest, 2000, ELTE. Macedo, Stephen: Toleration and Fundamentalism. Oxford, 1993, Companion of Contemporary Political Philosophy. Motáhhári, Morteza: Nehzáthaje eszlami dár szád szale akhir. (Iszlám mo z- galmak az utóbbi száz évben.) Teherán, i. n., Szádra kiadó. Spieker, Manfred: Fundamentalista volt-e Péter, Pál, Mária és József? In: Mérleg, 1994/3. sz. V.N.Á.: A fundamentalizmus illúziója. In: Világosság, március. A fundamentalizmus. In: Mérleg. 1991/2. sz. 8
felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása
REZÜMÉK AZ ISZLÁM FORRADALOM A radikális politikai iszlám felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása következtében
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenABLAKA GERGELY (SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ)
(SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ) SZEMÉLYES ADATOK: Név: Ablaka Gergely Születési hely és idő: Budapest, 1979. December 14. E-mail: ablakagergely@yahoo.com TANULMÁNYOK: 2003 szeptemberétől: Eötvös Loránd Tudományegyetem
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok
RészletesebbenSzakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai
1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól
RészletesebbenTerror és öngyilkos merényletek: Az iszlám szemszögébõl
Terror és öngyilkos merényletek: Az iszlám szemszögébõl Az esszék írói M. FetHullah Gülen iszlámtudós, kiemelkedő egyéniség a vallásközti párbeszéd és az oktatás fejlesztésének területein. Dr Ibrahim Canan
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenOsztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
RészletesebbenAz erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
RészletesebbenFÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL.
Gosi Mariann FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL Az európaiak még mindig nem vették tudomásul, hogy milyen komoly
RészletesebbenSZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET
SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27
TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
Részletesebben4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága
4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága Etnikai- és vallási viszonyok alakulása, etnikai és vallási konfliktusok a világban, a hazánkat jellemző etnikai sajátságok és folyamatok Népesség-
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenH A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E
A KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA KÉRDÉSEI A NEMZETKÖZI MŰVELETEK TÁMOGATÁSÁBAN QUESTIONS OF THE CULTURAL ANTHROPOLOGY IN THE SUPPORT OF INTERNATIONAL MILITARY OPERATION A kulturális antropológia katonai alkalmazása
RészletesebbenRostoványi Zsolt hosszú évek óta a
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.
RészletesebbenANARCHIZMUS Bánlaki Ildikó 2010
ANARCHIZMUS Bánlaki Ildikó 2010 káosz zűrzavar terrorizmus ANARCHIZMUS BALOLDAL JOBBOLDAL? LIBERALIZMUS SZOCIALIZMUS? EGYÉN KÖZÖSSÉG? MAGÁNTULAJDON KÖZÖSSÉGI TULAJDON? ATEIZMUS VALLÁSOSSÁG? ERŐSZAKOS ERŐSZAKELLENES?
RészletesebbenAdvent Publishing House Budapest Borsfa street 55. Hungary HU-1171
A keresztény ember cselekvő optimizmusa árad ebből a könyvből. Szinte minden lapja arról beszél, hogy milyen szép ez az Isten által teremtett világ és benne milyen szép lehet az ember békessége, élete.
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenZavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,
Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura
Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
Részletesebben100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint
ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus
RészletesebbenÉrettségi témakörök 2012/2013-as tanév
Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,
RészletesebbenHelyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című
Részletesebben9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
RészletesebbenAz oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)
Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára
RészletesebbenVALLÁSTUDOMÁNY (MA) TANEGYSÉGLISTA (2011)
VALLÁSTUDOMÁNY (MA) TANEGYSÉGLISTA (2011) Szakfelelős: dr. Déri Balázs egyetemi tanár (Ókortudományi Intézet) deri.balazs@btk.elte.hu A Valláselmélet szakirány felelőse: dr. Bodnár István egyetemi docens
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Politikatudományok BA szak Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete 2018 I. Bevezetés a politikatudományba 1. A politika és a politikatudomány alapfogalmai: állam,
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenTÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont
TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA 1 A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont Írásbeli
RészletesebbenMa már minden negyedik amerikai "felvilágosultnak" mondható. Hallelúja!
Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" 2014 január 08. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még értékelve Givenincs Ma már minden negyedik Mérték Az ak 74 százaléka
RészletesebbenINTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP
INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP Az interjú feltöltése során kérjük, pontosan töltse ki az alábbi űrlapot és figyelmesen válaszolja meg az interjúra vonatkozó kérdéseket. Az interjú feltöltésének állapotát folyamatosan
Részletesebben1. A teheráni konferencia
12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
RészletesebbenTartalom. x 7.
Tartalom LEGYEN VILÁGOSSÁG! 23 A. MINDENT EGYESÍTŐ ELMÉLET? 29 1. A valóság rejtélye 29 Egy kettős rejtély 30 Az új világmodell: Kopernikusz, Kepler, Galilei 31 Az egyház a természettudomány ellen 34 A
RészletesebbenA rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3.
A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS 2018. DECEMBER 3. Az előadás szerkezete Mit jelent a rendszerparadigma? Szocializmus vs kapitalizmus A nyugati civilizáció fejlődésének fő
RészletesebbenNEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S
NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának
Részletesebben7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet
7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi
RészletesebbenEMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM
EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:
RészletesebbenTÖRTÉNELEM osztatlan tanárképzés, 2016/17. II. félév
I. ÉVFOLYAM (83 FŐ) BTTR212OMA Görög történelem 2 koll. 3 Forisek Péter H. 12-14 XII BTTR213OMA Római történelem 2 koll. 3 Szabó Edit Sze. 12-14 XII 2 gyj. 2 Forisek Péter-Bacsa K. 10-12 406 Az ókor nagy
RészletesebbenTÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
RészletesebbenIsten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk
Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk A Biblia világosan tanítja:a keresztény ember nem önmagában elszigetelt lélek, akinek magányosan kell élnie vallásos életét. A Biblia világosan tanítja:
Részletesebben9. SZÁMÚ MELLÉKLET A VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI TANTÁRGYAK ÉS AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
9. SZÁMÚ MELLÉKLET A VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI TANTÁRGYAK ÉS AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Érettségi felkészítés: Az iskola a vizsgakövetelmények szerinti teljes körű felkészítési kötelezettséget a következő
RészletesebbenÓnody György AZ ISZLÁM RENESZÁNSZA
Ónody György AZ ISZLÁM RENESZÁNSZA A világ ma az iszlám reneszánszáról beszél.* Ez a megfogalmazás természetesen nem egészen pontos. Nem az iszlám született ugyanis újjá, nem is porolták le, nem is frissítették
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenBÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori
RészletesebbenAz Ószövetség másik fele
A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI K a r a s s z o n Is t v á n Az Ószövetség másik fele A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszékének
RészletesebbenEgy protest mozgalom az Egyesült Államokban
Paár Ádám Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban A Republikánus Párt konzervatív hátországában szerveződő, azonban a republikánusoktól független Tea Party mozgalom sikeres szereplése a májusi szenátusi
RészletesebbenNyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.
A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől
RészletesebbenKultúra és értékek. Prazsák Gergő PhD ELTE, TáTK tudományos munkatárs. Értékek, érzelmek, generációk konferencia Budapest, október 8.
Kultúra és értékek Prazsák Gergő PhD ELTE, TáTK tudományos munkatárs Értékek, érzelmek, generációk konferencia Budapest, 2012. október 8. Mit nevezünk értéknek? Mind az egyéni psziché, mind a társadalmi
RészletesebbenA vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok
RészletesebbenTÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk
RészletesebbenAZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1. A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek
RészletesebbenTípusok és a demokrácia problémája. TÓTH CSABA, PhD
Típusok és a demokrácia problémája TÓTH CSABA, PhD Kiindulópontok: science fiction és politika kapcsolatának tanulmányozása Irányok: Mint irodalmi alkotások a jelenről, a korszellemről szólnak Science
RészletesebbenMeg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015)
Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015) Az alábbi táblázatban a megírt szakdolgozatokat, szakdolgozat címeket találjátok.
Részletesebben8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban
8.1 Az els világháború jellege, jellemz i; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemz i. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak
RészletesebbenSZENT II. JÁNOS PÁL PÁPA HATÁSÁNAK MEGÍTÉLÉSE
SZENT II. JÁNOS PÁL PÁPA HATÁSÁNAK MEGÍTÉLÉSE a Századvég Alapítvány saját kutatása alapján GYORGYOVICH MIKLÓS Vezető kutató gyorgyovich@szazadveg.hu 2017. május 9. TARTALOM VALLÁSOSSÁG, EGYHÁZAK, ATTITŰDÖK
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenEmber embernek farkasa
Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic
RészletesebbenNemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem
Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai
RészletesebbenA keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz
KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész (30 pont) 1. Írja a fogalmak
RészletesebbenElöljáróban. 13. hitelv
hit13.qxd 2007.11.06. 21:40 Page 1 A Hetednapi Adventista Egyház hitelvi füzetei 13. hitelv A maradék és küldetése Megharagudott a sárkány az asszonyra, és elment, hogy hadat indítson a többiek ellen,
RészletesebbenAjánlott témák jegyzéke évfolyam- és szakdolgozatok készítéséhez 1
Ajánlott témák jegyzéke évfolyam- és szakdolgozatok készítéséhez 1 Kedves Hallgatók! Az alábbi témákat ajánljuk fontosságuk, aktualitásuk miatt figyelmetekbe évfolyamdolgozatotok illetve szakdolgozatok
RészletesebbenVázlat. 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség
Vázlat 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség 6. Termodinamika 7. Informatika 8. Filozófiai következtetések 9. Szociológiai háttér 1.
RészletesebbenZÁRÓVIZSGAI TÉTELSOR VALLÁSTANÁR SZAKON Bibliai teológia tárgyból
Bibliai teológia tárgyból Ószövetségi bibliai teológia 1. A teremtés 2. Az ısatyák 3. A Mózes-tradíciók 4. A Sínai-szövetség 5. Izrael élete a királyság elıtti korban (az Ígéret Földjének birtokba vétele,
RészletesebbenKatonai Vezetőképző Intézet TDK javasolt témái, témakörei
Katonai Vezetőképző Intézet TDK javasolt témái, témakörei Hadászat- és Hadelmélet Tanszék 1. A hadikultúrák megjelenése a modern hadügyben 2. A hadikultúrák elméleti kérdései 3. A gerilla hadviselés elméletének
RészletesebbenFidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja. Kereszténydemokrata Néppárt 1 S% T/... számú törvényjavasla t
Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Képviselőcsoportja 1 S% É e :Zola MM 19. a T/... számú törvényjavasla t a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételr ől Előterjesztő : Budapest, 2010.
RészletesebbenLétezik olyan, hogy európai közgazdaságtan?
(Csaba László: Európai közgazdaságtan. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2014.) Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan? Ha egy amerikai közgazdászt kérdeznénk, jó esélylyel nemleges választ kapnánk. E válaszszal
RészletesebbenBrátán János Apológia Kutatóközpont Budapest, 2009
Brátán János Apológia Kutatóközpont Budapest, 2009 A sorozatról 1. Darwin, a bajok eredete? (szept. 26) 2. Evolúció: a természettudományos elmélet (okt. 10) 3. Evolúció hívőknek (okt. 24) 4. Értelmes tervezettség:
RészletesebbenA KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA
A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenKI OLVASSON TEOLÓGIÁT? 7. I. RÉSZ PROLEGOMENA / Alapfogalmak és meghatározások Néhány elıfeltétel A tekintély kérdése 21
KI OLVASSON TEOLÓGIÁT? 7 I. RÉSZ PROLEGOMENA / 11 1. Alapfogalmak és meghatározások 13 2. Néhány elıfeltétel 16 3. A tekintély kérdése 21 II. RÉSZ AZ ÉLİ, IGAZ ISTEN / 27 4. Isten megismerése 29 5. Isten
RészletesebbenAles Debeijak. A tradicionalizmus
A fundamentalizmus indiszkrét bája?': Ales Debeijak A vallás és a szekularizált modern állam politikája közötti viszonyról szóló értelmiségi vitákban manapság számos olyan kifejezés fordul elő, melyeket
RészletesebbenMeghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november
Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2012.november Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.
RészletesebbenA megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)
A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenSZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.
SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00
RészletesebbenPolitikatudományi alapok II.
Politikatudományi alapok II. Modernizációelméletek és ideológiák Dr. Glied Viktor VÁLSÁG Válságok 1. 1873 pénzügyi válság 1914-1918 I. világháború világ újrafelosztása, a tőkeáramlás biztosítása, USA felemelkedése,
RészletesebbenFőhajtás, mérce és feladat
Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt
Részletesebben2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1.
2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Karasszon Dezső: Ésaiás könyvének magyarázata,
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenVankó Zsuzsa: A kereszténység mai irányzatai
Rendszeres teológia Vankó Zsuzsa: A kereszténység mai irányzatai Bevezetés Közismert tény, hogy a kereszténység jobbára csak az első században, az apostoli korban volt igazán egységes. Ma már szinte áttekinthetetlennek
RészletesebbenSZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai
SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok
RészletesebbenA gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.
RészletesebbenVallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések
Vallásszociológia avagy azok a bizonyos végső kérdések Az ősidők óta. Vagyis minden emberi társadalomban létezett. Durkheim: A társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól Def: a szent dolgokra
RészletesebbenLaudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára. Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon
Laudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon feltérképez minden fejezetet, röviden összefoglalja értelmüket és rávilágít
RészletesebbenFRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország
FRESLI MIHÁLY Az elveszett Oroszország Korszakok és váltások - államok, lobogók, forradalmak. Kevés olyan ország van a földkerekségen, amelynek a történetét még oly karakteresen fémjeleznék ezek a fogalmak,
RészletesebbenKÖNTÖS LÁSZLÓ. részletek
KÖNTÖS LÁSZLÓ részletek Pápa, 2013 Kiadó: Dunántúli Református Egyházkerület 8500 Pápa, Árok u. 6. Tel.: (+36 89) 512-400, Fax: (+36 89) 512-402 E-mail: dtpuspoki@refdunantul.hu Felelős kiadó: Steinbach
Részletesebben