PESTI ÚTI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Szűrszabóné Révész Zsuzsanna

Átírás

1 Óvoda neve: Pesti úti Óvoda Óvoda címe: Cegléd, Pesti út 10. OM azonosító: Telefonszám: 53/ Fax szám: 53/ cím: PESTI ÚTI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készítette: Szűrszabóné Révész Zsuzsanna Óvodavezető 1

2 A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szervezeti Működési Szabályzatot az óvoda vezetője készíti el és véleményezésre, elfogadásra előterjeszti. A szülői közösség véleményezését követően a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A nevelőtestület nevében aláírásra jogosultak: Pesti Úti Óvodában: Ecseri Mihályné általános v.h. Köztársaság Utcai Tagóvodában: Mészárosné Kleineisel Éva tagóvoda - vezető I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja hogy meghatározza a Pesti úti Óvoda, mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Célja az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. 2. Az SZMSZ hatálya Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi vezetőjére, közalkalmazottjára, az óvodába járó gyermekek közösségére. Az SZMSZ - ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. 3. Az SZMSZ jogszabályi alapja A közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. Tv. (Ktv.); évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről; 2

3 229/2012. (VIII.28.) Korm.rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról; 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 2012.évi.I.tv. A munka törvénykönyvéről 2011 évi CLXXXIX. tv. A helyi önkormányzatokról 4/2010 (I.19.)OKM. Rendelet a Pedagógiai Szakszolgálatokról 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az ÁHT. tv. végrehajtásáról 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú min.rend. módosításáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXII. tv. (Kjt.) és annak módosításai, 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet (R) és módosításai, 1997.évi XXXI Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról, 1999.évi XLII. Törvény 4. (7) bekezdés a nem dohányzók védelméről 32/2008.(XI.24.)OKM rendelet /2011. (VI.24.) NEFMI rendelet 224/2011. (VI.23.) Ök. Határozat 4. Az SZMSZ hatályba lépése Az SZMSZ a a nevelőtestület jóváhagyása napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz.. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az óvoda korábbi SZMSZ e. Az SZMSZ 1 példányát az óvodában (tagóvoda esetében minden tagóvodában) ki kell függeszteni, s arról az első szülői értekezleten a szülőknek tájékoztatást kell adni. 5. Az SZMSZ személyi hatálya az óvodába járó gyermekek közössége, a gyermekek szülei, törvényes képviselői, a nevelőtestület, az intézményvezető, vezető helyettes, tagóvoda vezető, 3

4 a nevelőmunkát segítők, egyéb munkakörben dolgozók. 6. Az SZMSZ felülvizsgálatának módja ha az óvoda működési rendjében változás történik ha a jogszabály előírja II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. Az intézmény jellemzői Az intézmény, költségvetési szerv neve és székhelye: PESTI ÚTI ÓVODA 2700.Cegléd Pesti út 10 OM azonosító: Az intézmény alapítója: CEGLÉD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Az intézmény fenntartója: CEGLÉD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2700.Cegléd, Kossuth tér 1. Irányító szerv neve, székhelye: Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Cegléd, Kossuth tér 1. Az alapító okirat száma és kelte: 306/2012.(XII.13.) Ök.hat. Törzsszám: Működési kör, felvételi körzete: Cegléd város közigazgatási területe a 144/2008.(IV.24) Ök. Határozat melléklete szerint. Az intézmény típusa: Óvoda A költségvetési szerv szakágazat szerinti besorolása : Fő tevékenysége: Óvodai nevelés Alaptevékenységei az államháztartási szakfeladat rend szerint: o Óvodai nevelés ellátás o Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése ellátása o Óvodai intézményi étkeztetés Közoktatási ezen belül nevelő intézmény, amely hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig legfeljebb 7 éves korig foglalkozik a gyermekekkel. Az Országos Óvodai Nevelési Program alapján a családi neveléssel együtt - megalapozza 4

5 a gyermek személyiségének és képességinek fejlődését, gondoskodik testi neveléséről, és felkészíti az iskolai életmódra. Székhelyén és tagintézményében ellátja a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével rendelkező ép értelmű, sajátos nevelési igényű gyermek nevelésétoktatását integrált formában saját fejlesztő pedagógus vagy utazó gyógypedagógus igénybevételével, az Alapító Okiratban megfogalmazottak szerint. Tagintézményének telephelye: INTEGRÁLÁS ÉVE: KÖZTÁRSASÁG UTCAI TAGÓVODA CEGLÉD. KÖZTÁRSASÁG UTCA 18. OM : Az alapító megnevezése, címe: CEGLÉD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Az intézmény felügyeleti szerve, címe: CEGLÉD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Az intézmény törzsszáma: Intézmény tipusa: Óvoda Fő tevékenysége: Óvodai nevelés. Alaptevékenységei az államháztartási szakfeladat rend szerint: o Óvodai nevelés ellátás o Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése ellátása o Óvodai intézményi étkeztetés Közoktatási ezen belül nevelő intézmény, amely hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig legfeljebb 7 éves korig foglalkozik a gyermekekkel. Az Országos Óvodai Nevelési Program alapján a családi neveléssel együtt - megalapozza a gyermek személyiségének és képességinek fejlődését, gondoskodik testi neveléséről, és felkészíti az iskolai életmódra. Székhelyén és tagintézményében ellátja a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével rendelkező ép értelmű, sajátos nevelési igényű gyermek nevelésétoktatását integrált formában saját fejlesztő pedagógus vagy utazó gyógypedagógus igénybevételével, az Alapító Okiratban megfogalmazottak szerint. Az integrált intézmény fejlesztő pedagógusa: Korondi Miklósné, aki - munkaköri leírásának megfelelően - látja el mindkét Óvodában a fejlesztési feladatokat. 5

6 b.) Az integrált intézmény alaptevékenységhez kapcsolódó egyéb tevékenységei Gyógy-testnevelés prevenció, korrekció Úszásoktatás Hitoktatás igény szerint A fenntartó az óvodai csoportok számát 12 csoportban határozta meg. A felvehető maximális gyermeklétszám: Pesti Úti Óvodában: 160 fő Köztársaság Utcai Tagóvodában: 155 fő Az óvoda önálló jogi személy. A gazdálkodási feladatok elvégzésével a Képviselő - testület az Óvodák és Bölcsődék Gazdasági Hivatalát bízza meg. Önálló költségvetéssel, gazdálkodási jogkörrel és önálló bankszámlával rendelkező költségvetési szerv. Az intézmény tárgyi adómentes tevékenységet folytat. A feladatellátást szolgáló vagyon: A feladatok ellátásához az óvodáknak rendelkezésére áll a székhelyein lévő ingatlan, a rajta található óvodai épületekkel. A feladatok ellátásához rendelkezésre állnak az óvodában leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök. Vagyon feletti rendelkezési joga: Az Óvoda a használatába kapott vagyont a 9/2001 (III. 29.) sz. Ök. Rendelet szerint köteles használni. 2. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét Cegléd Város Önkormányzat Képviselő-testülete legalább 5 évre szóló határozott időre bízza meg, az érvényes jogszabályoknak megfelelően. A tagóvoda élén Tagóvoda-vezető irányítja a nevelőtevékenységet. Megbízásukra és alkalmazásukra a Köznevelési törvény rendelkezései, valamint az SZMSZ előírásai az irányadók. Az intézmény képviseletére jogosultak: a mindenkori kinevezett óvodavezető, illetve annak távolléte esetén az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend az irányadó. 6

7 3. Az intézmény működési alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg. Az alapító okirat Az óvoda pedagógiai programja Az óvoda éves pedagógiai munkaterve Továbbképzési program,- beiskolázási terv Jelen SZMSZ és mellékletei Közalkalmazotti szabályzat, vagy Kollektív szerződés 3.1. Az alapító okirat, mely tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését Az óvoda pedagógiai programja, amely tartalmazza (NKt.26.) az óvoda nevelési alapelveit, azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, képesség kibontakoztatását, a közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését, a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységét, közösségi és erkölcsi nevelést a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, 3.3. Az óvoda éves pedagógiai munkaterve Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. 7

8 Az éves pedagógiai munkatervet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogad el. Elkészítéséhez ki kell kérni az SZMK és a fenntartó véleményét. (Nkt. 70. (2) bek. R.+. (1.) bek) 3.4. Az éves munkaterv tartalmazza: A kiinduló helyzetképet a pedagógiai munka hangsúlyos területeit, az adott nevelési évben Program tervet, mely az alábbi pontokra terjed ki: nevelési év rendje, a nevelési program kiemelt tanévre lebontott feladati tanév rendje, nevelési év, tanév kezdő és befejező időpontja, nyári zárva tartás időpontja, egyéb óvodai zárva tartások és ügyeletek rendje szakmai programok, nevelésnélküli munkanapok rendje, felhasználása időpontja megemlékezések, ünnepek, rendezvények időpontja kapcsolattartási formák, programok, feladatelosztás a nevelőtestületben. Nevelőtestületi értekezletek jellegét, időpontját, Fakultatív hit-és vallásoktatás idejét, helyét Gazdálkodást, fejlesztést Az ellenőrző, értékelő tevékenységek ütemezését is. 8

9 III. AZ ÓVODA SZERVEZETI RENDSZERE IRÁNYÍTÁSA 1. Az óvodavezetés szerkezeti felépítése Óvodavezető Gazdasági vezető Általános Óvodavezető helyettes Tagóvoda vezető Óvodapedagógusok Dajkák Egyéb kisegítő alkalmazottak 2. Az óvodavezető és feladatköre Az óvoda élén az óvodavezető áll a (Nkt a )alapján, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az óvoda vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét feladatait a közoktatási törvény, az óvoda belső szabályzatai, valamint a fenntartó határozza meg Az óvodavezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért, a tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség, teljesítéséért és a számviteli rendért (önálló gazdálkodás esetén), 9

10 az óvoda gazdasági eseményeiért, a pedagógiai munkáért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért, az intézmény ellenőrzési és értékelési rendszerének működéséért Az óvodavezető feladata a nevelőtestület vezetése a nevelőtestületi - és alkalmazotti közösség értekezleteinek megtartása a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezetekkel, az óvodaszékkel való együttműködés, a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása, az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe, a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire 10

11 vonatkozó kérdésekben, az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat, a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása, észszerű, takarékos gazdálkodás megszervezése. Az óvodavezető megbízatása az óvoda alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra szól Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza az általános óvodavezető helyettesre a nevelőmunka ellenőrzésének az éves ellenőrzési tervben meghatározott részét, (terv alapján) az egyeztetési kötelezettséget, az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet-, és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzésének egy részét, a munkából távolmaradók nyilvántartását étkezési térítési díjak elszámolását (felnőtt) térítési díj befizetések ellenőrzését, elszámolását a gyermekek fejlődését rögzítő dokumentumok ellenőrzését hóvégi jelentések elkészítésének segítését ( hiányzók jelentését, felnőtt étkezési kedvezmények vezetését) a vezető távollétében a szakszerű helyettesítés és túlmunka szervezését gazdasági vezetőre gazdasági feladatok elvégzését, felügyeletét, ellenőrzését A gazdasági vezető feladatait a munkaköri leírása alapján végzi. 11

12 3. Az óvodavezető közvetlen munkatársai Az óvodavezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: óvodavezető helyettes tagóvoda vezető gazdasági vezető 3.1. Az óvodavezető helyettes felelős a házi továbbképzések megszervezéséért, a szülői munkaközösség működésének segítéséért, a helyettesítési beosztás elkészítéséért a vezetői hatáskörből átruházott feladatok igényes elvégzéséért Az óvodavezető helyettes részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg A tagóvoda - vezető a tagóvoda tekintetében ellátja az általános óvodavezető helyettesi feladatokat.( 2./3.pont, és 3/1. pont) A nevelőtestület az óvodavezető helyettes és a tagóvoda vezetők személyéről titkos szavazással nyilvánít véleményt. Az óvodavezető helyettes és a tagóvoda vezetők megbízása határozott időre szól. Az óvodavezető helyettes, a tagóvoda vezető, illetve a más vezető beosztású dolgozók munkájukat a munkaköri leírásuk, valamint az óvodavezető közvetlen irányítása alapján végzik. 4. A vezetők helyettesítési rendje Az óvodavezető távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását az általános óvodavezető helyettes látja el. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. (pl: Munkáltatói jogkör) 12

13 Az óvodavezető helyettes és a tagóvoda vezető távolléte esetén az óvodavezető helyettesi és a tagóvoda vezetői feladatokat az adott óvodában dolgozó rangidős óvodapedagógus látja el. Intézkedési jogköre a gyermekek biztonságos megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az óvodavezető a vezető beosztású munkatársaival havonta, illetve szükség szerint megbeszélést tart. A megbeszélést az óvodavezető hívja össze. A megbeszélésről jegyzőkönyv, illetve feljegyzés készül. 5. Az óvoda vezetőségének kibővített tagjai az óvodavezető az óvodavezető helyettes a tagóvoda vezető szakszervezet titkár SZMK elnök Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége havonta, tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. Az óvoda vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A Szakszervezet és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Kollektív Szerződés rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Szakszervezeti képviselő és az óvodavezető feladatra. 6. Az óvoda dolgozói Az óvoda dolgozóit a közoktatási törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvodavezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az óvodában alkalmazottak köre: óvodavezető, óvodavezető helyettes, 13

14 tagóvoda vezető óvodapedagógusok. A pedagógiai munkát közvetlenül segítők: a dajkák és egyéb kisegítő alkalmazottak köre (pl. fűtő, stb.) IV. AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAIK EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 1. Az óvodaközösség Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. 2. A szülői szervezet (SZMK) Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet (SZMK) működtetnek. Az óvodai csoportok SZMK-t az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Minden korcsoportban külön szülői szervezet működik, élükön az elnökkel és az őt segítő aktívákkal. (Integrált óvodai intézmény esetén a szülői szervezete választ a tagóvoda szülői szervezete közül egy elnököt.) A szülői szervezetek meghatározott munkaterv szerint működnek, mely munkaterv része az óvoda éves munkatervének. Az elnökkel a vezető óvónő és a tagóvoda vezető tartja a kapcsolatot. Az óvodavezető akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes tartja a kapcsolatot. A korcsoportok szülői szervezetek (közösség) kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a korcsoportokban választott elnök segítségével juttathatják el az óvoda vezetőjéhez. Az SZMK működési feltételeinek biztosításáról az óvodavezető gondoskodik. Az óvodai szülői szervezet (SZMK) választmánya (vezetősége), vagy az óvodai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szülői Munkaközösségi Értekezletet évente 3 alkalommal tartunk, tájékoztatva a szülőket az óvoda feladatairól, tevékenységéről. Az óvodapedagógus a saját 14

15 korcsoport szülői munkaközössége képviselőjének szükség szerint ad tájékoztatást. Integrált óvodai intézmény esetében is a fent említett tájékoztatási rend működik. Az óvodai szülői szervezete (SZMK) döntési jogot gyakorol: a saját működési rendjében, munkatervének elfogadásában, szülői képviseletet ki lássa el intézményi szinten Az óvodai szülői szervezet (SZMK) egyetértési, véleményezési jogot gyakorol az alábbi területeken: az óvodai SZMSZ kialakításában, a házirend kialakításában, az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor, a vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás módjában, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában a munkatervnek a szülőket is érintő részében. Képviseli a szülőket és a gyermekeket a Nemzeti Köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor. Képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Az óvodavezetői pályázatról véleményt nyilváníthat melyet írásba foglal és az előkészítő bizottság elnökének átad. 15

16 Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjét (integrált óvodák esetében, a tagintézmények szülői munkaközösség vezetőjét is), meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata, a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának, 8 nappal korábbi átadásával történik. 3. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Nemzeti Köznevelési törvény, (illetve az ehhez kapcsoló rendeletek) valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és a kollektív szerződése rögzíti. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Alkalmazotti értekezletet az óvodavezető éves munkatervben rögzítettek alapján óvodánként a nevelési év folyamán havonta összehívja. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvodai munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, melyet a helyettes, v. tagóvoda vezető vezet. 4. A nevelők közössége 4.1. A nevelőtestület A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. 16

17 A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Nemzeti Köznevelési törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (Nkt bekezdés) 4.2. A nevelőtestület jogosítványai a.) Döntési jogkörébe tartozik a pedagógiai program és módosításának elfogadása (Nkt. 70. (1-3) bekezdés) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása az óvoda éves munkatervének elfogadása a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a házirend elfogadása az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása jogszabályban meghatározott más ügyek. Továbbképzési program elfogadása b.) c.) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az óvodavezető helyettes és a tagóvoda vezetők megbízása, illetve megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre, vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. (Kivétel ez alól a pedagógiai 17

18 program és az SZMSZ elfogadása, házirend elfogadása) d.) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, beszámolás az átruházott feladatokról A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja: nevelési évet nyitó értekezlet őszi nevelési értekezlet tavaszi nevelési értekezlet nevelési évet záró értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az óvoda vezetője, vagy a tagóvoda vezetők szükségesnek látja. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. (A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá.) A nevelőtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályokban meghatározott kivételekkel nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában. 18

19 5. Az óvodapedagógusok szakmai közösségei Az óvodai intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. Célja: Az intézmény szakmai munkájának segítése, ellenőrzése. Kizárólag a helyi nevelési program tartalmának megfelelő témában hozható létre. Óvodánkban e feladatot nevelési területenként szakmai munkaközösségek látják el, az intézményvezető jóváhagyásával. A munkaközösség vezetők szakmai és módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelési intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Éves munkaterv alapján, kiegészített munkaköri leírás alapján dolgoznak. Az óvodában a hatékony működés érdekében egy-egy közösség 5 főből áll. Így érdekelt az egész testület a minőségi szakmai munkában A munkaközösség vezetők megbízásának elvei az óvodában legalább 5 éves kiemelkedő szakmai tevékenység a nevelőtestület által elismert tekintély továbbképzéseken való aktív részvétel jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkezzen az óvodavezető szakmai, módszertani segítője legyen A munkaközösség vezetők feladatai: figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, az óvodai szakmai és módszertani tevékenység irányítása, segítése, ellenőrzése a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a tervező munkában segítségadás, elgondolásai legyenek tudatosak, álljanak összhangban az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával, 19

20 kísérje figyelemmel a szakirodalmat, az új módszereket, esetenként számoljon be ezekről a szakmai megbeszéléseken a bemutató foglalkozáson látottakat értékelje, önként vállaljon feladatokat. 5.3 Munkaközösségek kiemelt feladatai: -Legyen elkötelezett a nevelőintézmény a minőségelvű és partnerközpontú működés iránt. -Nyújtson segítséget az óvoda, a mentális problémákkal küszködő gyermekeknek a zökkenőmentes beilleszkedése érdekében. Legyen hatékony a gyermek- és ifjúságvédelem mind prevenciós mind a hátránykompenzációs munkában. -Alkalmazza az intézmény a rendelkezésre álló információs és kommunikációs technikai eszközöket, gondoskodjon a zökkenőmentes információáramlásról. (a rendelkezésre álló programok felhasználásával -A munkaközösségek tagjai figyeljenek az adott nevelési terület fokozott fejlesztésére Az integrált óvodában az alábbi - munkaközösségek működnek: Vizuális Pákozdi Ágnes m.közösség vezetővel Anyanyelvi + ének-zene Rimóczi Sándorné Testnevelési + egészségfejlesztési Telekné H. Anikó Természetismereti Dóczi Károlyné Mentálhigiénés Mészárosné K. Éva 5.5. Szervezeti-irányítási struktúra A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Vezetői szint LEGFELSŐBB VEZETŐI SZINT (intézményvezető) Szervezeti egység szervezeti egység neve: nevelőtestület Rendje és formája - Értekezletek ideje, rendszeressége: évente 5 alkalom, nevelés nélküli munkanapokon -Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: havonta, kötelező órákon túl -Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl -Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél 20

21 szervezeti egység neve: alkalmazotti közösség szervezeti egység neve: Támogató szervezet - Értekezletek ideje, rendszeressége: évente 2-szer nevelés nélküli munkanapokon - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: havonta, kötelező órákon túl - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél - Értekezletek ideje, rendszeressége: havonta, kötelező órákon túl - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: évente 3 alkalommal, tervezés, folyamatértékelés, év végi értékelés. szervezeti egység neve: munkaközösség -nevelési év eleji munkatervi megbeszélés, -munkaközösségi foglalkozások (évi min.4) -év végi beszámoló elkészítése Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Szervezeti egység 1. NEVELŐTEST ÜLET SZERVEZETI EGYSÉG Partner (másik) szervezeti egység szervezeti egység neve: alkalmazotti közösség szervezeti egység neve: támogató csoport Rendje és formája - Együttes értekezletek ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon - Vezetői megbeszélgetések, tájékoztatók ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél - Együttes értekezletek ideje, rendszeressége: évente 3 alkalommal, tervezés, folyamatértékelés, év végi értékelés. - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon - Vezetői megbeszélgetések, tájékoztatók ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél szervezeti egység neve: TEAM munkaközösség -nevelési éveleji munkatervi megbeszélés, -munkaközösségi foglalkozások (évi min.4) -év végi beszámoló elkészítése 21

22 A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettese c) munkaközösség vezető Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. Intézményközi munkaközösség jöhet létre közös megegyezés alapján. Az intézményi kapcsolat A kapcsolatot jelentő szervezet neve és címe típusa 1. FENNTARTÓI Cegléd Város Polgármesteri Hivatala Cegléd, Kossuth Tér 1. Tel: Más oktatási intézmény Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola Cegléd, Pesti út Református Általános Iskola és Óvoda 2700 Cegléd, Szabadság tér Táncsics Mihály Általános Iskola és Óvoda Cegléd, Eötvös tér Várkonyi István Általános Iskola és Óvoda 2700.Cegléd, Széchenyi tér 3. Intézményt támogató szervezetetek Gyermekmosolyért Alapítvány Cegléd 22

23 4. Gyermekjóléti szolgálat Humán Szolgáltató Központ 2700.Cegléd, Pesti út Egészségügyi szolgáltató Dr. Nagy Béla Dr.Füle Lóránt Városi Bölcsődei és Védőnői Szolgálat 2700.Cegléd, Deák tér 6. Egyéb: Losontzi István Általános Iskola Egyesített Pedagógiai Szakszolgálata Nevelési Tanácsadó Cegléd, Kossuth tér 10/a 7.Intézményközi Munkaközösség Kossuth Művelődési Központ és Könyvtár Cegléd, Kossuth 5/a A csatlakozni kívánó intézmények együttműködési megállapodás alapján Működés rendje: A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és programjáról. A nevelési év elején a tagok javaslatai alapján a munkaközösség-vezető elkészíti az éves tervet, melyet az intézményvezetővel egyeztet, összehangol az év pedagógiai céljaival, egyéb feladataival. Év végén értékelést készít a az év eredményeiről, munkájukról. Megbízás többször meghosszabbítható. A munkaközösség ingyenes használja az intézmény épületét, berendezését. A működéshez felmerült szükséges költségeket a tagok biztosítják, illetve az intézményvezető engedélyével felhasználhatnak a költségvetésből is a szükséges egyeztetések lefolytatásával. Döntési jogkör: Nevelőtestület által átruházott kérdésekben Továbbképzési programról Véleményezési jogkör: Pedagógiai munka eredményessége, javaslat a továbbfejlesztéshez Pedagógiai Program Nevelő munkát segítő eszközök, segédkönyvek, segédletek kiválasztása Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét és működési rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti közös megállapodás szabályozza. 23

24 V. A KÖZPONTI ÓVODA ÉS A TAGÓVODA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI ÉS RENDJE Az intézmény közösségeinek tevékenységét a tagóvoda - vezető, és a választott közösségi képviselők segítségével az óvodavezető fogja össze. Nevelési évenként a kapcsolattartás bővebben az éves munkatervben kerül megfogalmazásra.(feladat, cél, felelősök megjelöléséve) Az általános óvodavezető helyettes gondoskodik arról, hogy a gyermekeket és a pedagógusokat érintő óvodavezetői intézkedések, a tagintézményben kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek. 1. A kapcsolattartás rendszeres formái különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, nyílt napok, fogadóórák. 2. Az óvodák egymás közötti kapcsolattartási módja közös nevelőtestületi értekezletek, nyílt napok mindkét óvodában közös kirándulások szervezése, óvodák egymás közötti látogatása gyermekcsoportokkal, két-két óvoda közös gyermeknapi ünnepsége, Az óvodavezető a tagóvoda vezetőjével szükség szerint tanácskozik. Az óvodavezető minden kedden és szerdán a tagóvodában tölti munkaidejének nagy részét. 24

25 VI. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel. 1. Polgármesteri Hivatal és óvoda kapcsolata jelentések, beszámolók, intézményvezetői tanácskozásokon keresztül kölcsönös informálás, 2. Általános Iskola és óvoda kapcsolata az éves munkatervben rögzítetteken kívül, szükség szerinti látogatások, hospitálások, közös rendezvények. 3. Nevelési Tanácsadó és óvoda kapcsolata iskola felkészültség megállapítása a nevelési tanácsadó vezetője részéről, a nagycsoportos óvodások köréből (óvodavezető, csoportvezető óvónő javaslata alapján). logopédiai szűrések és kezelések az arra rászoruló gyermekeknél, 4. Gyermekjóléti szolgálat és az óvoda kapcsolata Az óvoda gyermekfelelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gyakorolja, gondozza. 5. Bölcsőde és óvoda kapcsolata Szükség szerint a beszoktatások előtt 6. Művelődési Ház, Könyvtár, Gyermekorvos, védőnők és óvoda kapcsolata nevelési évenként az éves munkatervben rögzítetteken kívül, szükség szerinti tervszerű látogatások. 25

26 7. Egyházak és óvoda kapcsolata a hitoktatás megszervezésének elősegítése. A történelmi egyházak képviselőjével az óvodavezető tartja a kapcsolatot. 8. Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás az óvoda vezető és a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott felelősök feladata 7. Az egészségügyi szolgáltatóval. való kapcsolattartás az óvoda vezető feladata VII. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE 1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás) Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át, folyamatosan működik. A nevelési év a tárgyév szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31. napjáig tart. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel.( Ennek ideje 4 hét.) Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyári zárva tartás időpontjáról a szülők legkésőbb az adott év január 31-ig értesítést kapnak. A nyári zárva tartás előtt 30 nappal, össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket és a szülőket a gyermekeket fogadó óvodáról, a zárást megelőzően tájékoztatni kell. ( Pesti úti Óvoda esetében a Széchenyi úti Óvoda, a Köztársaság Utcai Tagóvoda esetében a Szép utcai Óvoda az ügyeletes.) Pesti Úti Óvodában: A nyitvatartási idő napi 11 óra, 6-17 óráig. Köztársaság Utcai Tagóvodában: A nyitvatartási idő napi 12 óra 6-18 óráig 26

27 Az ügyelet reggel 6 órától 7 óráig, délután órától,18 óráig tart. Az óvodát reggel a munkarend szerint, 6 órára érkező dajka nyitja. A nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető (vagy óvodatitkár) irodájában történik. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. Nevelés nélküli munkanapot nevelési évenként 5 alkalommal vesz igénybe a nevelőtestület, melyet nevelési értekezletek, illetve továbbképzés céljára használ fel. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. Erről a szülők jogszabályban előírtak szerint tájékoztatást kapnak 7 nappal a nevelési nélküli munkanap előtt. 2. A vezetők benntartózkodási rendje Az óvodavezetőnek, vagy a helyettesének a teljes nyitva tartás ideje alatt az intézményben kell tartózkodnia. Amennyiben az óvodavezető, vagy helyettese (tagóvoda vezető) rendkívüli, előre nem látott ok miatt nem tud az intézményben tartózkodni, úgy meg kell bízni a nevelőtestület egyik tagját az esetleg szükséges intézkedések megtételére. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A vezető benntartózkodási rendjét az éves munkaterv tartalmazza. 3. Egyéb a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, az alapító okiratban foglaltak szerint lehetséges. (Pl: Szavazó helység: Köztársaság Utcai Tagóvoda). Egyébként az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda konyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. 27

28 Az óvodában tilos a reklám tevékenység kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. Az óvoda dolgozói továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. (kivéve: az óvoda által megszervezett könyv-, illetve játékvásár esetén.) Az óvoda helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Az óvoda helyiségeinek használói felelősek: az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért, az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat. (nyílt nevelési nap, ünnepélyek szülői értekezletek.) Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos! Az óvodák egész területén és környékén tilos a dohányzás! Az óvoda épületében az óvodai dolgozókon és a gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyek intézői tartózkodhatnak. 4. A gyermekek kisérése A gyermekek intézményen kívüli kisérése esetén minden tíz gyermek után egy óvodapedagógust, és egy dajkát kell biztosítani. Az óvoda berendezéseit, felszereléseit csak az óvodavezető engedélyével lehet az óvodából elvinni, átvételi elismervény ellenében. 28

29 Gyermekek étkeztetését mindenkor a fenntartóval szerződésben álló szolgáltató látja el. 5. Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés A szervezett jelentkezés időtartamát a fenntartó határozza meg. Az érdeklődők hirdetmény útján tájékozódhatnak a jelentkezés időpontjáról és a feltételekről. Jelentkezni, a kitöltött jelentkezési lap leadásával, a gyermek személyét igazoló hivatalos iratok ( születési anyakönyvi kivonatának és lakcím kártyájának, valamint TAJ kártyájának) bemutatásával lehet. Az óvodavezető átveszi a jelentkezési lapot és beírja a gyermek adatait a felvételi előjegyzési naplóba. A felvételről az óvodavezető dönt. Túljelentkezés esetén az intézményi felvételi bizottság dönt a felvételi szempontsor alapján. Az intézményben elutasítottak elhelyezéséről a fenntartó által összehívott felvételi bizottság dönt, amelyről jegyzőkönyv készül. A felvétel tényéről írásos értesítés, az elutasításról és az átirányításról határozat formájában tájékoztatjuk a jelentkezőket. Az értesítést és a határozatot az óvodavezető által kijelölt időben személyesen lehet átvenni, melynek tényét aláírással kell igazolni. Amennyiben az adott időpontig nem történt meg az átvétel, a szülőt a következő 3 munkanapon belül tértivevényes levélben kell kiértesíteni. ( határozat kiküldés részünkről) A határozat ellen fellebbezéssel lehet élni, melyet Cegléd város jegyzőjének címezve az óvodavezetőnél lehet leadni. A gyermekek csoportba való besorolásáról az óvodavezető dönt a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása a nevelési év első napjával (szept.1.) történik. Sajátos nevelési igényű gyermek felvétele szakértői vélemény alapján történik. Felvételre a nevelési év folyamán bármikor sor kerülhet, amennyiben az adott intézményben van szabad férőhely. Felvételi eljárást befolyásoló prioritások: Ötödik életévét betöltő tankötelezett korú Nkt.); 29

30 Halmozottan hátrányos helyzetű; Az óvoda felveheti azt a körzetbe lakó gyermeket is, aki a 3. életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti. Bölcsődébe járó gyermek (dolgozó szülő gyermeke ) Testvérgyermek Többgyermekes család, Egyedülálló szülő, A gyesen, gyeden lévő szülőknek is meg kell adni a lehetőséget, hogy amennyiben a férőhely engedi óvodás korú gyermekének igénybe vehesse az intézmény szolgáltatásait. Körzethatáron belül lakik A körzethatáron kívül lakó gyermekek csak abban az esetben vehetők fel, ha a jelentkezők száma nem haladja meg a férőhelyek számát. 6. Felmentés a rendszeres óvodába járás alól A gyermeket a szülő kérelmére, - ha a családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja, - az óvoda vezetője felmentheti az alól, hogy a ( Nkt. ) bekezdése alapján óvodai nevelésben vegyen részt. (Ha a gyermek fejlettsége azt mutatja, hogy óvodába járás nélkül is meg tudja kezdeni az iskolai tanulmányait.) 7. Az óvodai elhelyezés megszűnése Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha: a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad a bejelentésben megjelölt napon, a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján, a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról. 30

31 (Kivéve ez alól azt a gyermeket, aki hátrányos helyzetű, illetve akit a gyámhatóság intézkedésére vettek fel, illetve azt, aki az 5. életévét betöltötte és napi négy órát köteles az óvodai nevelésben eltölteni. az óvodába.) 8. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó rendelkezések A gyermekek távolmaradását a szülőnek be kell jelenteni. (hiányzás 1 napján) Ha a szülő gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába vinni, tájékoztatnia kell az óvodapedagógust. Az egészséges gyermek hiányzását az óvoda vezetője, illetve a tagóvodák vezetői engedélyezhetik. Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján, lehetőleg fél 9-ig be kell jelenteni az óvodapedagógusnak. A két hetet meghaladó, huzamosabb távollétet az óvodavezetővel egyeztetni kell. Ha a gyermek betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába.( HÁZIREND) Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan, melynek következményeit az óvodai házirend tárgyalja. 9. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek, v. helyettesnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel való egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. 31

32 VIII. AZ OKTATÓ- NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE Az óvoda belső ellenőrzési rendszere átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője a felelős. 1. A pedagógiai (nevelő) munka belső ellenőrzésének feladatai biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint az óvoda pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő munka eredményességét, hatékonyságát, az óvoda vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. Óvodákban a nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak az óvoda vezetője az óvodavezető- helyettes a tagóvoda vezető munkaközösség vezetők külső megbízott (felkérés esetén) Az óvodavezető az általa szükségesnek tartott esetben jogosult az óvoda pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 3. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során a pedagógusok munkafegyelme. a foglalkozások pontos megtartása, a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, az óvónő-gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben 32

33 tartása, a nevelői munka színvonala a foglalkozásokon: a foglalkozásra történő előzetes felkészülés, tervezés, a foglalkozás felépítése és szervezése, az alkalmazott módszerek, a gyermekek munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a foglalkozáson, az eredményesség vizsgálata, a helyi nevelési terv követelményeinek teljesítése, a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége, 4. Az ellenőrzés fajtái Tervszerű, előre megbeszélt szempont szerinti ellenőrzés. Spontán, alkalomszerű ellenőrzés. a problémák feltárása, megoldása érdekében a napi felkészültség felmérésének érdekében Az óvodán belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a "Belső ellenőrzési szabályzat" c. utasítás határozza meg. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az óvodai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az óvodavezető a felelős. Az óvodavezető és helyettese az éves munkaterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás és munkaterv alapján a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az éves munkaterv a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület jóváhagyásával készül. Az adott évre tervezett ellenőrzésekről már ekkor tudomást szereznek a nevelők. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit, és ütemezetését. 33

34 Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az óvodavezető helyettes, a szülői munkaközösség. Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Nevelési évenként egy alkalommal, minden alkalmazott ellenőrzésére sor kerül. Az ellenőrzés tapasztalatairól a vezető feljegyzést készít, amelyet ismertet az óvodapedagógussal. A nevelési év végén megtartott óvodaévzáró értekezleten, az óvodavezető az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja az óvoda dolgozóit. A nevelési év záró értekezletén az óvodavezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. IX. GYERMEKVÉDELMI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ELLÁTÁSA Az óvoda kiemelt gyermekvédelmi feladatokat lát el. A gyermekvédelmi felelősök éves munkaterv alapján végzik ez irányú tevékenységüket. Az óvodai intézmény vezetője és az óvodában dolgozók is közreműködnek a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Az óvodavezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák segítése. 34

35 Óvodaév kezdetekor írásban és szóban is ismertetni kell a szülőkkel a gyermekvédelmi felelősök személyét, valamint tájékoztatni kell a szülőket, hogy milyen időpontban, és hol kereshetőek fel. 1. Az óvoda (óvodavezető és gyermekvédelmi felelős) gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, a problémákat, a hátrányos helyzetet okozta tüneteket, az okokat felismerni és ha szükséges szakember segítségét kérni, rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, rendszeres családlátogatások végzése a csoportvezető óvónővel, a családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevételével, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást javaslatával, elősegíteni, az óvodai dolgozóknak személyiségfejlesztő tréningek tartása, az új és pályakezdő óvónők részére, a gyermekvédelmi munkához segítség nyújtás megszervezése, az óvodavezető együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó, feladatot ellátó más személyekkel, intézménnyel és hatóságokkal, a Gyermekjóléti Szolgálati esetmegbeszéléseken való részvétel, (az óvodavezető akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes), kölcsönös informálás a két intézmény között, havonta egy alkalommal, kibővített intézményvezetői értekezlet formájában. A Gyermekjóléti Szolgálat véleményét az óvodavezető minden esetben köteles kikérni, ha a szülő az 5. életévét betöltött gyermek esetében felmentést kér az óvodavezetőtől, gyermeke rendszeres óvodába járása alól. Az óvodavezető együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézménnyel és hatóságokkal, a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását rendszeresen 35