PESTI ÚTI ÓVODA ÉS KÖZTÁRSASÁG UTCAI TAGÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Kelt: Cegléd, Készítette: Orosz Zoltánné óvodavezető

Átírás

1 Óvoda neve: Pesti Úti Óvoda Óvoda címe: 2700 Cegléd, Pesti út 10. OM azonosító: Telefonszám: 53/ Fax szám: 53/ cím: PESTI ÚTI ÓVODA ÉS KÖZTÁRSASÁG UTCAI TAGÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Kelt: Cegléd, Készítette: Orosz Zoltánné óvodavezető

2 Tartalomjegyzék I. Általános Rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ jogszabályi alapja Az SZMSZ személyi hatálya Az SZMSZ felülvizsgálatának módja... 6 II. Az intézmény általános jellemzői Az intézmény jellemzői Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény működési alapdokumentumai Az alapító okirat, Az óvoda pedagógiai programja Az óvoda éves pedagógiai munkaterve Az éves munkaterv tartalmazza... 9 III. Az óvoda szervezeti rendszere irányítása Az óvodavezetés szerkezeti felépítése Az óvodavezető és feladatköre Az óvodavezető felelős Az óvodavezető feladata Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza Az óvodavezető közvetlen munkatársai Az óvodavezető helyettes felelős A tag óvodavezető Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség vezető beosztást betöltők részére Óvodatitkár Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség A vezetők helyettesítési rendje Az óvoda vezetőségének kibővített tagjai Az óvoda dolgozói IV. Az óvoda közösségei, kapcsolataik egymással és az intézmény vezetésével Az óvodaközösség A szülői szervezet (közösség) Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége A nevelők közösségei A nevelőtestület A nevelőtestület jogosítványai

3 4.3. A nevelőtestület értekezletei Az óvodapedagógusok szakmai munkaközösségei Célja Feladata: Létrehozása Munkaközösség vezető megbízás és díjazása Működés rendje: Döntési jogkör: Véleményezési jogkör: V. A központi óvoda és a tagóvoda kapcsolattartási formái és rendje A kapcsolattartás rendszeres formái Az óvodák egymás közötti kapcsolattartási módja VI. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Polgármesteri Hivatal és óvoda kapcsolata Általános Iskola és óvoda kapcsolata Pedagógiai Szakszolgálat, SNI gyermekek fejlesztését végző szakemberek és óvoda kapcsolat Gyermekjóléti szolgálat és az óvoda kapcsolata Művelődési Ház, Könyvtár, Filmszínház, Bábszínház, Sportcsarnok, VOLÁN, Uszoda és az óvoda kapcsolata Gyermekorvos, védőnők, ANTSZ és az óvoda kapcsolata Egyházak és óvoda kapcsolata Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás VII. Az óvoda működésének rendje A gyermekek fogadása (nyitva tartás) A vezetők benntartózkodási rendje A gyermekek kísérése Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések Óvodai jelentkezés és felvétel folyamatának szabályozása Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki Felmentés a rendszeres óvodába járás alól Az óvodai elhelyezés megszűnése A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó rendelkezések Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával..31 VIII. Az oktató- nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje Óvodákban a nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során Az ellenőrzés fajtái

4 4. Az intézmény gazdasági ellenőrzése IX. Gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása X. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Gyermekek orvosi ellátása: Az intézményben dolgozók munka alkalmassági vizsgálata: XI. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén XII. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők XIII. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések XIV. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok XV. Tájékoztatás a Pedagógiai programról, az SZMSZ-ről, és a Házirendről XVI. Kártérítési felelősség Az óvodai SZMSZ kötelező mellékletei Legitimációs záradék

5 A 2011 évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről 25. (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Széchenyi úti Óvoda nevelőtestülete az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban SZMSZ) fogadta el. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja hogy meghatározza a Pesti úti Óvoda, Köztársaság utcai tagóvoda, mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. hogy meghatározza a Pesti úti Óvoda, Köztársaság utcai tagóvoda, mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Célja az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. 2. Az SZMSZ hatálya Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi vezetőjére, közalkalmazottjára, az óvodába járó gyermekek közösségére. Az SZMSZ - ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. 3. Az SZMSZ jogszabályi alapja A közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. tv. (Ktv.), évi CXC. tv. A Nemzeti köznevelésről évi I. tv. A munka törvénykönyvéről 1992 A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. (Kjt.) és annak módosításai évi LXV. tv. A helyi önkormányzatokról évi CLXXXIX tv. A helyi önkormányzatokról 1997.évi XXXI tv A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 26/1997 (IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról 5

6 1999. évi XLII. tv 4. (7) bekezdés A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának szabályairól évi CXXV. tv Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség 137/1996 (VIII.28.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról 2/2005. (III.1.) OM Rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 138/1992 (X.8) A Kjt. Végrehajtásáról 10/1994. évi MKM. Rendelet a Pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó intézmények működéséről 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről 229/2012 (VIII. 28.) Kormányrendelet a Nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 4/2010 (I. 19.) OKM Rendelet a Pedagógiai szakszolgálatokról, A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 15. (2) évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 3 (1) 11 (6.) 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei 363/2012 (xii.17) Kormányrendelet az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról 15/2013 (II.26) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 4. Az SZMSZ hatályba lépése Az SZMSZ a nevelőtestület jóváhagyása napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az óvoda korábbi SZMSZ e. Az SZMSZ 1 példányát az óvodában (tagóvoda esetében minden tagóvodában) ki kell függeszteni, s arról az első szülői értekezleten a szülőknek tájékoztatást kell adni. 5. Az SZMSZ személyi hatálya az óvodába járó gyermekek közössége, a gyermekek szülei, törvényes képviselői, a nevelőtestület, az intézményvezető, vezető helyettes, tagóvoda vezetők, a nevelőmunkát segítők, egyéb munkakörben dolgozók, 6

7 valamint azok, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával és meghatározott körben használják helységeit. Az SZMSZ felülvizsgálatának módja felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente ha az óvoda működési rendjében változás történik ha a jogszabály előírja II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. Az intézmény jellemzői Az alapító okirat száma és kelte: 306/2013.(VI. 07.) Ök.hat. 167/2016.(VI. 23.) Ök. határozat Működési kör, felvételi körzete: Cegléd város közigazgatási területe a 144/2008.(IV.24) Ök. Határozat melléklete szerint. Az intézmény működési területe: az óvoda Cegléd városban lakó állampolgárok esetében állampolgári jogon biztosított óvodai nevelői feladatokat lát el. Közoktatási ezen belül nevelő intézmény, amely hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig legfeljebb 7 éves korig foglalkozik a gyermekekkel. Az Országos Óvodai Nevelési Program alapján a családi neveléssel együtt - megalapozza a gyermek személyiségének és képességinek fejlődését, gondoskodik testi neveléséről, és felkészíti az iskolai életmódra. Székhelyén és tagintézményében ellátja a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével rendelkező ép értelmű, sajátos nevelési igényű gyermek nevelésétoktatását integrált formában saját fejlesztő pedagógus vagy utazó gyógypedagógus igénybevételével, az Alapító Okiratban megfogalmazottak szerint. Tagintézményének telephelye: KÖZTÁRSASÁG UTCAI TAGÓVODA CEGLÉD. KÖZTÁRSASÁG UTCA 18. OM : INTEGRÁLÁS ÉVE: Az alapító megnevezése, címe: CEGLÉD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Az intézmény felügyeleti szerve, címe: CEGLÉD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 7

8 Az intézmény törzsszáma: Intézmény tipusa: Óvoda Fő tevékenysége: Óvodai nevelés. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: o Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai o Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai o Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai o Óvodai intézményi étkeztetés Közoktatási ezen belül nevelő intézmény, amely hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig legfeljebb 7 éves korig foglalkozik a gyermekekkel. Az Országos Óvodai Nevelési Program alapján a családi neveléssel együtt - megalapozza a gyermek személyiségének és képességinek fejlődését, gondoskodik testi neveléséről, és felkészíti az iskolai életmódra. Székhelyén és tagintézményében ellátja a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével rendelkező ép értelmű, sajátos nevelési igényű gyermek nevelésétoktatását integrált formában saját fejlesztő pedagógus vagy utazó gyógypedagógus igénybevételével, az Alapító Okiratban megfogalmazottak szerint. b.) Az integrált intézmény alaptevékenységhez kapcsolódó egyéb tevékenységei Gyógy-testnevelés prevenció, korrekció Úszásoktatás Hitoktatás igény szerint 325/2009.(XII.17.) Ök.határozat alapján jóváhagyja a Pesti úti Óvoda Nevelési programját A fenntartó az óvodai csoportok számát 12 csoportban határozta meg. A felvehető maximális gyermeklétszám: Pesti Úti Óvodában: 160 fő Köztársaság Utcai Tagóvodában: 155 fő Az óvoda önálló jogi személy. 8

9 A gazdálkodási feladatok elvégzésével a Képviselő - testület az Ceglédi Intézmények Gazdasági Hivatalát bízza meg. Önálló költségvetéssel, gazdálkodási jogkörrel és önálló bankszámlával rendelkező költségvetési szerv. Az intézmény tárgyi adómentes tevékenységet folytat. A feladatellátást szolgáló vagyon: A feladatok ellátásához az óvodáknak rendelkezésére áll a székhelyein lévő ingatlan, a rajta található óvodai épületekkel. A feladatok ellátásához rendelkezésre állnak az óvodában leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök. Vagyon feletti rendelkezési joga: Az Óvoda a használatába kapott vagyont a 9/2001 (III. 29.) sz. Ök. Rendelet szerint köteles használni. Az intézmény tevékenysége: Közoktatási, ezen belül nevelő intézmény Az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. A fenntartó az óvodai csoportok számát: 6+8 csoportban határozta meg. A felvehető maximális gyermeklétszám: fő Az intézmény működési területe: az óvoda Cegléd városban lakó állampolgárok esetében állampolgári jogon biztosított óvodai nevelői feladatokat lát el. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben Intézményen kívüli gyermekétkeztetés Az intézmény gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi-gazdasági feladatait az Ceglédi Intézmények Gazdasági Hivatala, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. A feladatellátást szolgáló vagyon: A feladatok ellátásához az óvodának rendelkezésére áll a székhelyein lévő ingatlan, a rajta található óvodai épületekkel. A feladatok ellátásához rendelkezésre állnak az óvodában leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök. Vagyon feletti rendelkezési joga: Az óvoda a rendelkezésre álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni 9

10 2. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét Cegléd Város Önkormányzat Képviselő-testülete legalább 5 évre szóló határozott időre bízza meg, az érvényes jogszabályoknak megfelelően. A tagóvoda élén Tagóvoda-vezető irányítja a nevelőtevékenységet. Megbízásukra és alkalmazásukra a Köznevelési törvény rendelkezései, valamint az SZMSZ előírásai az irányadók. Az intézmény képviseletére jogosultak: a mindenkori kinevezett óvodavezető, illetve annak távolléte esetén az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend az irányadó. 3. Az intézmény működési alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg. Az alapító okirat Az óvoda pedagógiai programja Az óvoda éves pedagógiai munkaterve Továbbképzési program,- beiskolázási terv Jelen SZMSZ és mellékletei Közalkalmazotti szabályzat, vagy Kollektív szerződés 3.1. Az alapító okirat, mely tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését Az óvoda pedagógiai programja, amely tartalmazza NKt.26.) EMMI.R 6.. az óvoda nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, képesség kibontakoztatását, a közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését, a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységét, közösségi és erkölcsi nevelést a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, 10

11 a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét. b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet is tartalmazza Az óvoda éves pedagógiai munkaterve 20/2012. (VIII.31.)EMMI rendelet Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. Az éves pedagógiai munkatervet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogadja el Az éves munkaterv tartalmazza: (EMMI. R. 4.. ( 1 ) A kiinduló helyzetképet a pedagógiai munka hangsúlyos területeit, az adott nevelési évben Program tervet, mely az alábbi pontokra terjed ki: nevelési év rendje, a nevelési program kiemelt tanévre lebontott feladati tanév rendje, nevelési év, tanév kezdő és befejező időpontja, nyári zárva tartás időpontja, óvodai szünetek időpontja, szakmai programok, nevelésnélküli munkanapok rendje, felhasználása időpontja megemlékezések, ünnepek, rendezvények időpontja kapcsolattartási formák, programok, feladatelosztás a nevelőtestületben. 11

12 Nevelőtestületi értekezletek jellegét, időpontját, Fakultatív hit-és vallásoktatás idejét, helyét Gazdálkodást, fejlesztést Az ellenőrző, értékelő tevékenységek ütemezését III. AZ ÓVODA SZERVEZETI RENDSZERE IRÁNYÍTÁSA 1. Az óvodavezetés szerkezeti felépítése Az óvodavezetés szerkezeti felépítése Óvodavezető Gazdasági Igazgató Óvodatitkár Általános Óvodavezető helyettes Tagóvoda vezető Óvodapedagógusok Dajkák - Pedagógiai asszisztensek Egyéb kisegítő alkalmazottak 12

13 Óvodavezető Ceglédi Intézmények Gazdasági Hivatala Óvodavezető helyettes Tagóvoda vezetők Fejlesztő pedagógus Óvodapedagógusok Pedagógiai munkát segítők Egyéb kisegítő alkalmazottak 2. Az óvodavezető és feladatköre Az óvoda élén az óvodavezető áll a (Nkt a ) alapján, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az óvoda vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét feladatait a Nemzeti köznevelési törvény, az óvoda belső szabályzatai, valamint a fenntartó határozza meg Az óvodavezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért, a tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség, teljesítéséért és a számviteli rendért (önálló gazdálkodás esetén), az óvoda gazdasági eseményeiért, a pedagógiai munkáért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, 13

14 a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működéséért. 2.2 Az óvodavezető feladata a nevelőtestület vezetése a nevelőtestületi - és alkalmazotti közösség értekezleteinek megtartása a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezetekkel, az óvodaszékkel való együttműködés, a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása, az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe, a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben, az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat, a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása, ésszerű, takarékos gazdálkodás megszervezése. a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosítása a szülői munkaközösség segítése pedagógus etika normáinak betartása Az óvodavezető megbízatása az óvoda alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra szól. 14

15 2.3. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza az óvodavezető helyettesekre és a tag-óvodavezetőkre a nevelőmunka ellenőrzésének az éves ellenőrzési tervben meghatározott részét, (terv alapján) az egyeztetési kötelezettséget, a technikamunkatársak foglalkoztatására, az élet-, és munkakörülményeikre vonatkozó kérdések tekintetében. a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését az éves ellenőrzési tervben meghatározottak szerint a tűzvédelmi és balesetvédelmi feladatok közvetlen irányítását és térítési díj befizetések ellenőrzését, elszámolását a gyermekek fejlődését rögzítő dokumentumok ellenőrzését hó végi jelentések elkészítésének segítését (hiányzók jelentését, felnőtt étkezési kedvezmények vezetését) a vezető távollétében a szakszerű helyettesítés és túlmunka szervezését gazdasági vezetőre gazdasági feladatok elvégzését, felügyeletét, ellenőrzését A gazdasági vezető feladatait a munkaköri leírása alapján végzi. 3. Az óvodavezető közvetlen munkatársai Az óvodavezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: általános óvodavezető helyettes szakmai óvodavezető helyettes óvodatitkár Az óvodavezető a vezető beosztású munkatársaival szükség szerint megbeszélést tart. A megbeszélés összehívását az érintettek közül bárki kezdeményezheti. A megbeszélésről feljegyzés készül. 15

16 3.1. Az általános óvodavezető helyettes felelős továbbképzésekkel kapcsolatos szervezési és adminisztrációs feladatok ellátásáért szabadságolási terv elkészítéséért nyilvántartások vezetéséért csoportok adminisztrációs munkájának időnkénti ellenőrzéséért technikai dolgozók irányításáért 3.2 A szakmai óvodavezető helyettes felelős a szakmai munka koordinálása, megsegítése és ellenőrzése a helyettesítési beosztás elkészítéséért A tag óvodavezetők a tagóvoda tekintetében ellátják az általános óvodavezető helyettesi feladatokat. Az óvodavezető helyettes és a tagóvoda vezetők megbízását a nevelőtestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményvezető adja. Az óvodavezető helyettes és a tagóvoda vezetők megbízása határozott időre szól. 3.4 Óvodatitkár Feladata elsősorban az intézmény adminisztrációs adat és iratkezelési feladatainak elvégzése, a rendeltetésszerű működéshez szolgáló feltételek biztosítása. Az óvodavezető helyettes, a tagóvoda vezetők, a az óvodatitkár munkájukat a munkaköri leírásuk, valamint az óvodavezető közvetlen irányítása alapján végzik Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség vezető beosztást betöltők részére évi CLII. törvény 3. (1) alapján vagyonnyilatkozat tétel személyi hatálya kiterjed: a közszolgálatban álló személyre, aki önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett rendelkezik az intézmény vezetőjére az intézmény vezető helyetteseire a tagóvoda vezetőkre 16

17 A vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás és képviselet Ellátandó feladatok a vezetők munkaköri leírása alapján Szakszerű és törvényes működés Célszerű és takarékos gazdálkodás Pénzügyi és gazdálkodási feladatok Feladatot ellátó vezető Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető Egyéb /helyettes, ellenőr stb./ Óv.vez. hely. tagóvoda vez. Óv.vez. hely. tagóvoda vez Óv.vez. hely. tagóvoda vez. Gyermek és ifjúságvédelem Óvodavezető Gyermekvédelmi felelős Gyermekbalesetek megelőzése Óvodavezető Óv.vez. hely. tagóvoda vez. Munkaegészségügyi vizsgálat Óvodavezető Óvodavezető megszervezése helyettes, tagóvoda vezetők Ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer működtetése Pedagógiai program jóváhagyása, végrehajtása, ellenőrzése. Éves munkaterv elkészítése, értékelése Beiskolázási feladatok lebonyolítása Pedagógus továbbképzési program és beiskolázási terv elkészítése Nemzeti ünnepek és egyéb hagyományok ápolása Munkáltatói jogkörök gyakorlása folyamatos Megjegyzés kiadmányozáshoz 4 héten túli tartós hiányzás esetén 4 héten túli tartós hiányzás esetén kivétel: folyamatos megrendelésszerződés: dolgozói bérlet, rezsi költség, meglévő előfizetés, helyettesítés elszámolása folyamatos folyamatos folyamatos Óvodavezető Sz.Óv.vez. hely. tagóvoda vez. folyamatos Óvodavezető Sz.Óv.vez. folyamatos hely. tagóvoda vez. Óvodavezető Óv.vez. hely. 4 héten túli tartós hiányzás esetén Óvodavezető Óvodavezető Sz. Óv.vez. hely. tagóvoda vez. Óvodavezető Sz.Óv.vez. hely. tagóvoda vez. fejle.ped. Á. Óv.vez. hely. Óvodavezető 4 héten túli tartós hiányzás esetén 4 héten túli tartós hiányzás esetén folyamatos Á.Óv.vez. hely. 4 héten túli tartós hiányzás esetén 17

18 Megbízások Óvodavezető Á. Óv.vez. hely. tagóvoda vez. 4 héten túli tartós hiányzás esetén A vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás és képviselet Ellátandó feladatok a vezetők munkaköri leírása alapján Feladatot ellátó vezető Egyéb /helyettes, ellenőr stb./ Megjegyzés kiadmányozáshoz Munkaköri leírás elkészítése Óvodavezető Á. Óv.vez. 4 héten túli tartós hiányzás esetén hely. tagóvoda vez. Közalkalmazottak besorolása, Óvodavezető Á. Óv.vez. 4 héten túli tartós hiányzás esetén nyilvántartások hely. Életpálya modell működtetése Óvodavezető Sz. Óv. vez. folyamatos hely Alkalmazottak erkölcsi és Óvodavezető Óv.vez. hely. 4 héten túli tartós hiányzás esetén anyagi elismerése Szabadságok tervezése, ütemezése Á.Óv.vez. hely. tagóvoda vez. Óvodavezető folyamatos Szünetek alatti ügyelet biztosítása Munkarend szervezése, ellenőrzése Á. Óv.vez. hely. tagóvoda vezetők Á. Óv.vez. hely. tagóvoda vez. Óvodavezető Óvodavezető Tanügy igazgatási feladatok Óvodavezető Á Óv.vez. hely. tagóvoda vez. Kapcsolattartás szülői közösséggel és egyéb partnerekkel Nyilvántartások naprakész vezetése, Szabályzatok dokumentumok elkészítése, hozzáférhetősége Csoportok adminisztratív teendőinek ellenőrzése Tűz és munkavédelmi előírások betartása Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető Óv.vez. hely. tagóvoda vez. folyamatos folyamatos 4 héten túli tartós hiányzás esetén, kivétel a meglévő jogviszonnyal kapcsolatos igazolások folyamatos folyamatos Óv.vez. hely. folyamatos tagóvoda vez. Óv.vez. hely. 4 héten túli tartós hiányzás esetén tagóvoda vez. Óv.vez. hely. folyamatos tagóvoda vez. Óv.vez. hely. folyamatos tagóvoda vez. 18

19 Leltározás selejtezés Óvodavezető Óv.vez. hely. 4 héten túli tartós hiányzás esetén tagóvoda vez. Épület és vagyontárgyak Óvodavezető Óv.vez. hely. folyamatos védelme tagóvoda vez. Intézmény képviselete Óvodavezető Á.Óv.vez. folyamatos hely. tagóvoda vez. Biztosítja a gyermekek Sz. Óv.vez. Óvodavezető folyamatos részvételét városi hely. tagóvoda eseményeken vez. jelmagyarázat: Á=általános helyettes, Sz=szakmai helyettes 4. A vezetők helyettesítési rendje Az óvodavezető távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását az általános óvodavezető helyettes látja el. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. (pl: Munkáltatói jogkör) Az óvodavezető helyettes és a tagóvoda vezető távolléte esetén az óvodavezető helyettesi és a tagóvoda vezetői feladatokat az adott óvodában dolgozó rangidős óvodapedagógus látja el. Intézkedési jogköre a gyermekek biztonságos megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az óvodavezető a vezető beosztású munkatársaival havonta, illetve szükség szerint megbeszélést tart. A megbeszélést az óvodavezető hívja össze. A megbeszélésről jegyzőkönyv, illetve feljegyzés készül. A megbízott intézkedési jogköre a gyermekek biztonságos megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Vezetői beosztás megnevezése Az intézményben való tartózkodásának rendje Óvodavezető naponta Általános óvodavezető helyettes hétfő, szerda Szakmai óvodavezető helyettes hétfőtől csütörtökig vagy Tagóvoda vezetők naponta vagy Megbízott naponta vagy Az óvoda vezetőségének kibővített tagjai az óvodavezető az általános óvodavezető helyettes a szakmai óvodavezető helyettes 19

20 a tagóvoda vezető a szakmai munkaközösségek vezetői a közalkalmazotti tanács elnöke, Szülői Munkaközösség szakszervezet Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége havonta, tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. Az óvoda vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. A Közalkalmazotti Tanács és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodavezető feladata. 6.Az óvoda dolgozói Az óvoda dolgozóit a Nemzeti Köznevelési Törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvodavezető alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Köztársaság Pesti Úti Óvoda utcai Tagóvoda Csoportok száma 6 8 Óvodapedagógusok Fejlesztő pedagógus 1 Pedagógiai asszisztens 2 2 Dajkák száma 6 8 Óvodatitkár 1 0 Fűtő-karbantartó, udvaros

21 Rehabilitációs munkaerő 2 1 IV. AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAIK EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 1. Az óvodaközösség Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. 2. A szülői szervezet (SZMK) Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) működtetnek. Az óvodai csoportok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Minden csoportban külön szülői szervezet működik, élükön az elnökkel és az őt segítő aktívákkal. A csoportokban működő szülői szervezetek tagjai alkotják az intézmény Szülői Munkaközösségét /továbbiakban SZMK/. Az óvodavezető a tanév elején összehívja az SZMK tagokat, ahol megválasztják képviselőjüket, az elnököt. Az SZMK elnöke közvetlen kapcsolatot tart az óvoda vezetőjével. Az óvodavezető akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes tartja a kapcsolatot. A csoportok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a választott elnök segítségével juttathatják el az óvoda vezetőjéhez. Az óvodai SZMK vagy az óvodai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvoda vezetője az óvodai SZMK-t nevelési évenként két alkalommal illetve szükség szerint hívja össze, és ezen tájékoztatást ad az óvoda feladatairól, tevékenységéről, gazdálkodásáról. Integrált óvodai intézmény esetében a tagóvoda vezetője a nevelési év megkezdésekor illetve szükség szerint összehívja az SZMK-t, ahol szintén tájékoztatást ad szervezetnek az óvoda munkájáról. Az óvodai SZMK döntési jogot gyakorol: a saját működési rendjében, munkatervének elfogadásában, tisztségviselőinek elfogadásában, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben. Az óvodai SZMK, véleményezési jogot gyakorol az alábbi területeken: az óvodai SZMSZ kialakításában, 21

22 a házirend kialakításában, az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor, a vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás módjában, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, a munkatervnek a szülőket is érintő részében, a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben véleményt kérhet és nyilváníthat. Képviseli a szülőket és a gyermekeket a Nemzeti köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor. /Gyermekek nagyobb csoportja: az azonos érdekeltségű csoportba járó gyermekek közössége, minimum 20 fő./ Képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Az óvodavezetői pályázatról véleményt nyilváníthat, melyet írásba foglal és az előkészítő bizottság elnökének átad. Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjét (integrált óvodák esetében, a tagintézmények szülői munkaközösség vezetőjét is), meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata, a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának, 8 nappal korábbi átadásával történik. 3. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Nemzeti Köznevelési törvény, (illetve az ehhez kapcsoló rendeletek) valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és a kollektív szerződése rögzíti. 22

23 A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Alkalmazotti értekezletet az óvodavezető éves munkatervben rögzítettek alapján óvodánként a nevelési év folyamán havonta összehívja. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvodai munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, melyet a helyettes, v. tagóvoda vezető vezet. 4. A nevelők közössége 4.1. A nevelőtestület A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja és nevelő munkát segítő felsőfokú iskolai végzettségű /fejlesztőpedagógus, pedagógiai asszisztens/ alkalmazottja. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Nemzeti Köznevelési törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (Nkt bekezdés) 4.2. A nevelőtestület jogosítványai a.) Döntési jogkörébe tartozik a pedagógiai program és módosításának elfogadása (Nkt. 70. (1-3) bekezdés) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása az óvoda éves munkatervének elfogadása a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a házirend elfogadása az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása jogszabályban meghatározott más ügyek. 23

24 b.) c.) Továbbképzési program elfogadása A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet: a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az óvodavezető helyettes és a tagóvoda vezetők megbízása, illetve megbízás visszavonása előtt, illetve külön jogszabályban meghatározott ügyekben A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre, vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. (Kivétel ez alól a pedagógiai program és az SZMSZ elfogadása, házirend elfogadása) 4.3. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja: nevelési évet nyitó értekezlet őszi nevelési értekezlet tavaszi nevelési értekezlet nevelési évet záró értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az óvoda vezetője, vagy a tagóvoda vezető szükségesnek látja. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. (A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá.) A nevelőtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályokban meghatározott kivételekkel nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. 24

25 A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában. 5. Az óvodapedagógusok szakmai közössége Az óvodai intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. Óvodánkban e feladatot nevelési területenként szakmai munkaközösségek látják el, az intézményvezető jóváhagyásával. A munkaközösség vezetők szakmai és módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelési intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Éves munkaterv alapján, kiegészített munkaköri leírás alapján dolgoznak. Az óvodában a hatékony működés érdekében egy-egy közösség 5 főből áll. Így érdekelt az egész testület a minőségi szakmai munkában. A munkaközösség vezetők megbízásának elvei az óvodában legalább 5 éves kiemelkedő szakmai tevékenység a nevelőtestület által elismert tekintély továbbképzéseken való aktív részvétel jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkezzen az óvodavezető szakmai, módszertani segítője legyen 5.2. A munkaközösség vezetők feladatai: figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, az óvodai szakmai és módszertani tevékenység irányítása, segítése, ellenőrzése a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a tervező munkában segítségadás, elgondolásai legyenek tudatosak, álljanak összhangban az intézmény munkatervével, pedagógiai 25

26 programjával, kísérje figyelemmel a szakirodalmat, az új módszereket, esetenként számoljon be ezekről a szakmai megbeszéléseken a bemutató foglalkozáson látottakat értékelje, önként vállaljon feladatokat. 5.3 Munkaközösségek kiemelt feladatai: Legyen elkötelezett a nevelőintézmény a minőségelvű és partnerközpontú működés iránt. -Nyújtson segítséget az óvoda, a mentális problémákkal küszködő gyermekeknek a zökkenőmentes beilleszkedése érdekében. Legyen hatékony a gyermek- és ifjúságvédelem mind prevenciós mind a hátránykompenzációs munkában. Alkalmazza az intézmény a rendelkezésre álló információs és kommunikációs technikai eszközöket, gondoskodjon a zökkenőmentes információáramlásról. (a rendelkezésre álló programok felhasználásával A munkaközösségek tagjai figyeljenek az adott nevelési terület fokozott fejlesztésére Az integrált óvodában az alábbi munkaközösségek működnek: Vizuális Pákozdi Ágnes m.közösség vezetővel Anyanyelvi + ének-zene Rimóczi Sándorné Testnevelési + egészségfejlesztési Telekné H. Anikó Természetismereti Dóczi Károlyné Mentálhigiénés Mészárosné K. Éva 5.1.Célja: Az intézmény szakmai munkájának segítése, ellenőrzése. Kizárólag a helyi pedagógiai program tartalmának megfelelő témában hozható létre. 5.2 Feladata: A pedagógusok számára bemutató foglalkozások megtartása, konzultációs lehetőségek és hospitálás biztosítása, eszközfejlesztés, szakirodalmak megismerése, módszertani és pszichológiai ismeretek átadása, szakmai innováció kezdeményezése és megvalósítása. Az 26

27 intézmény szakmai dokumentumainak elkészítésében történő részvétel. Szakmai munka ellenőrzésében való közreműködés, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. 5.3 Létrehozása: nevelőtestület legalább 5 tagjának kezdeményezésére, intézményvezető jóváhagyásával. A munkaközösség vezetők szakmai és módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelési intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Éves munkaterv alapján, kiegészített munkaköri leírás alapján dolgoznak. Az óvodában a hatékony működés érdekében egy-egy közösség 5 főből áll. Így érdekelt az egész testület a minőségi szakmai munkában. 5.4 Munkaközösség vezető megbízás és díjazása: Díjazása Nemzeti köznevelési törvény alapján meghatározottak, illetve az intézmény költségvetése alapján magasabb mértékben. A munkaközösségi tagok kezdeményezése alapján az intézményvezető bízza meg. legalább 5 éves kiemelkedő szakmai tevékenység a nevelőtestület által elismert tekintély továbbképzéseken való aktív részvétel jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkezzen az óvodavezető szakmai, módszertani segítője legyen 5.5 Működés rendje: A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és programjáról. A nevelési év elején a tagok javaslatai alapján a munkaközösség-vezető elkészíti az éves tervet, melyet az intézményvezetővel egyeztet, összehangol az év pedagógiai céljaival, egyéb feladataival. Év végén értékelést készít a munkaközösség-vezető az év eredményeiről, munkájukról. Megbízása többször meghosszabbítható. 27

28 A munkaközösség ingyenesen használja az intézmény épületét, berendezését. A működéshez felmerült szükséges költségeket a tagok kérésére az intézményvezető a költségvetésből biztosítja. 5.6 Döntési jogkör: Nevelőtestület által átruházott kérdésekben Továbbképzési programról 5.7 Véleményezési jogkör: Pedagógiai munka eredményessége, javaslat a továbbfejlesztéshez Pedagógiai Program Nevelő munkát segítő eszközök, segédkönyvek, segédletek kiválasztása Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét és működési rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti közös megállapodás szabályozza. V. A KÖZPONTI ÓVODA ÉS A TAGÓVODA KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI ÉS RENDJE Az intézmény közösségeinek tevékenységét a tagóvoda - vezető, és a választott közösségi képviselők segítségével az óvodavezető fogja össze. Nevelési évenként a kapcsolattartás bővebben az éves munkatervben kerül megfogalmazásra.(feladat, cél, felelősök megjelölésével) Az általános óvodavezető helyettes gondoskodik arról, hogy a gyermekeket és a pedagógusokat érintő óvodavezetői intézkedések, a tagintézményben kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek. 1. A kapcsolattartás rendszeres formái különböző értekezletek, vezetőségi megbeszélések közös rendezvények, személyes, telefonos és -es kapcsolattartás, zárt közösségi oldal, onedrive. 2. Az óvodák egymás közötti kapcsolattartási módja közös nevelőtestületi értekezletek, 28

29 közös kirándulások szervezése, belső /munkaközösségi/ továbbképzések (házi bemutató foglalkozások, lehetőség szerint tagóvodában), óvodák egymás közötti látogatása gyermekcsoportokkal, két-két óvoda közös gyermeknapi ünnepsége, Az óvodavezető a tagóvoda vezetőjével havonta egyszer, ill. szükség szerint tanácskozik. Az óvodavezető minden kedden és szerdán a tagóvodában tölti munkaidejének nagy részét. VI. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel. 1. Polgármesteri Hivatal és óvoda kapcsolata jelentések, beszámolók, intézményvezetői tanácskozásokon keresztül kölcsönös informálás, 2. Általános Iskola és óvoda kapcsolata az éves munkatervben rögzítetteken kívül, szükség szerinti látogatások, hospitálások, közös rendezvények. 3. Pedagógiai Szakszolgálat, SNI gyermekek fejlesztését végző szakemberek és óvoda kapcsolata iskola felkészültség megállapítása a nevelési tanácsadó vezetője részéről, a nagycsoportos óvodások köréből (óvodavezető, csoportvezető óvónő javaslata alapján). logopédiai szűrések és kezelések az arra rászoruló gyermekeknél, 4. Gyermekjóléti szolgálat és az óvoda kapcsolata 29

30 Az óvoda gyermekfelelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gyakorolja, gondozza. 5. Bölcsőde és óvoda kapcsolata Szükség szerint a beszoktatások előtt 6. Művelődési Ház, Könyvtár, Gyermekorvos, védőnők és óvoda kapcsolata nevelési évenként az éves munkatervben rögzítetteken kívül, szükség szerinti tervszerű látogatások. 7. Egyházak és óvoda kapcsolata a hitoktatás megszervezésének elősegítése. A történelmi egyházak képviselőjével az óvodavezető tartja a kapcsolatot. 8. Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás az óvoda vezető és a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott felelősök feladata VII. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE 1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás) Az óvoda hétfőtől - péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át, folyamatosan működik. Az óvoda nyitva tartása: Összevont óvónői felügyelet: Köztársaság utcai Tagóvoda: Összevont óvónői felügyelet: hétfőtől péntekig óráig ig, ill ig az ügyeletes teremben hétfőtől péntekig óráig ig, ill ig az ügyeletes teremben A nevelési év a tárgyév szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31. napjáig tart. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. ( Ennek ideje 4 hét.) Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. 30

31 A nyári zárva tartás időpontjáról a szülők legkésőbb az adott év január 31-ig értesítést kapnak. A nyári zárva tartás előtt 30 nappal, össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket és a szülőket a gyermekeket fogadó óvodáról, a zárást megelőzően tájékoztatni kell. ( Pesti úti Óvoda esetében a Széchenyi úti Óvoda, a Köztársaság Utcai Tagóvoda esetében a Deák utcai Óvoda az ügyeletes.) Egyéb óvodai zárva tartások és ügyeletek rendje az éves munkatervben foglaltak szerint. A nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető irodájában történik. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. Nevelés nélküli munkanapot nevelési évenként max. 5 alkalommal vesz igénybe a nevelőtestület, melyet nevelési értekezletek, illetve továbbképzés céljára használ fel. Erről a szülők jogszabályban előírtak szerint tájékoztatást kapnak 7 nappal a nevelés nélküli munkanap előtt. Ezeken a napokon indokolt esetben (10 fő felett) ügyeletet szervezünk. 2. A vezetők benntartózkodási rendje A vezető kötetlen munkaidőben látja el feladatait. Az óvodavezetőnek, vagy a helyettesének a teljes nyitva tartás ideje alatt az intézményben kell tartózkodnia. Amennyiben az óvodavezető, vagy helyettese (tagóvoda vezető) rendkívüli, előre nem látott ok miatt nem tud az intézményben tartózkodni, úgy meg kell bízni a nevelőtestület egyik tagját az esetleg szükséges intézkedések megtételére. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A vezető benntartózkodási rendjét az éves munkaterv tartalmazza. 3. Egyéb a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, az alapító okiratban foglaltak szerint lehetséges. (Pl: Szavazó helység: Köztársaság Utcai Tagóvoda). Egyébként az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda konyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. Az óvodában tilos a reklám tevékenység kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. 31

32 Az óvoda dolgozói továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. (kivéve: az óvoda által megszervezett könyv-, illetve játékvásár esetén.) Az óvoda helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Az óvoda helyiségeinek használói felelősek: az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért, az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat. (nyílt nevelési nap, ünnepélyek szülői értekezletek.) Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos! Az óvodák egész területén és környékén tilos a dohányzás! Az óvoda épületében az óvodai dolgozókon és a gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyek intézői tartózkodhatnak. 4. A gyermekek kisérése A gyermekek intézményen kívüli kisérése esetén minden tíz gyermek után egy óvodapedagógust, és egy dajkát kell biztosítani. Az óvoda berendezéseit, felszereléseit csak az óvodavezető engedélyével lehet az óvodából elvinni, átvételi elismervény ellenében. Gyermekek étkeztetését mindenkor a fenntartóval szerződésben álló szolgáltató látja el. 5. Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés a) A szervezett jelentkezés időpontját a fenntartó határozza meg. b) Az érdeklődők hirdetmény útján tájékozódhatnak a jelentkezés időpontjáról és a feltételekről. 32