7. KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK
|
|
- Zsófia Gulyás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK 7. KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK Az épületenergetika az Európai Unió energia és klímapolitikájának egyik fő prioritási területe. Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2002/91. számú európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2010/31 irányelv (Energy Performance of Buildings Directive EPBD) többek között előírja, hogy 2020 után (közintézmények esetében 2018 után) csak közel nulla energiafelhasználású épületek épülhetnek. Szintén kötelező előírás, hogy 2012 től nem támogatható olyan új építés, vagy felújítás, amely nem teljesíti a Bizottság által később meghatározott költségoptimum szerint számolt minimumkövetelményeket. Az energia végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló 2006/32/EK irányelv a tagállamoknak 2020 ig kitekintő Energiahatékonysági Cselekvési Terv kidolgozását írja elő és fő szektorként az épületeket, a közlekedést és a közületeket jelöli meg. A közösségi klíma és energiapolitika 2020 ig 20% os energiamegtakarítási és 20% os megújulós részarány növekedési célt fogalmazott meg EU szinten. Magyarország felmentést kapott a 20% os cél alól, és mindössze 13% ot kell elérni 2020 ig. Lényeges, hogy az Európai Tanács november 17 i állásfoglalásában leszögezte, hogy a fejlett ipari országoknak 2050 re 80% kal kell csökkenteniük üvegházhatású gázkibocsátásaikat. E dekarbonizációs folyamatnak a fő pillére az épületekhez kapcsolódó energiafelhasználás és vele együtt történő CO 2 kibocsátás jelentős csökkentése. A fenntartható, klímabarát stratégiák és megoldások nemcsak az energetikára vonatkoznak, hanem a vízgazdálkodásra és a zöldépítészeti eszközökre (zöldtetők, zöldhomlokzatok) is ÉPÜLETEINK FOSSZILIS ENERGIAFOGYASZTÁSA Az épületek energiafelhasználása erősen éghajlatfüggő. Európa északi részén értelemszerűen inkább télen, a Mediterráneumban inkább nyáron van nagyobb szükség az ideális belső hőmérséklet biztosítására. Európa legnagyobb, központi területe a mérsékelt és kontinentális éghajlati területek határvidékén terül el. Ennek következtében a hőmérséklet nyári és téli szélsőértékei igen magasak, így mind a fűtésre, mind a hűtésre, illetve napvédelemre hangsúlyt kell fektetni az épületek tervezése során. A tradicionális épületek jól kiforrott formáikkal és anyaghasználatukkal Európa minden régiójában jól alkalmazkodtak a helyi klímához, igaz, a mainál lényegesen alacsonyabb komfortfokozaton. A modern építészet és a mai életmód azonban sok esetben elszakadt a helyi klimatikus adottságoktól, és a modern ember korábbi koroknál lényegesen magasabb szintű hőkomfort igényét egyre bonyolultabb gépészeti eszközökkel elégíti ki. A gépészeti berendezések üzemeltetése azonban energiafogyasztással jár, ami a fosszilis energiahordozók gyors kiapadásához vezet és a CO 2 kibocsátás által jelentős mértékben hat a globális éghajlatváltozásra. A természeti és az épített környezet viszonyában jelentős változások történtek az elmúlt évszázad során. Az igényszint, az egyéni fogyasztás növekedése, valamint az emberiség létszámának növekedése összességében hatványozott környezetterhelést eredményezett, aminek jelentős része kapcsolódik az épített környezet létesítéséhez és fenntartásához éve az épületek még csak szerkezetből álltak, és tartósak voltak. A XX. század elejétől az épületeken belül a gyorsan avuló szakipar és épületgépészet aránya túlnyomóvá vált. Ez megköveteli a ciklikus felújítást, modernizációt. A technológiai fejlődési folyamat fő iránya látszólag a magas technológia a high tech az intelligens épületek irányába halad, azonban közben ellenkező irányú folyamatok is elindultak, melyekben a cél a gépészet, a technológia minimalizálása, a passzív és 138
2 KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK természetközeli eszközök, a szelíd technológia, vagy low tech előnyben részesítése. Az intelligens épület, az épületautomatizálás bizonyos esetekben elkerülhetetlen, de minél bonyolultabb egy rendszer, annál sérülékenyebb. A passzív építészeti megoldások passzív fűtés hűtés szellőzés, természetes megvilágítás stb. lehetővé teszik, hogy az épületek alapfunkcióikat áramszünet és elektronikai zavarok esetén is betöltsék. A fenntartható fejlődés kifejezés még egy növekedésorientált gazdasághoz kötődött. Ezt később felváltotta a környezet fenntarthatósága fogalom, és a növekedés helyett a minőségi változás követelménye. Ennek megfelelően eljárt az idő az energiaigény prognosztizálása során megszokott egyenletes kapacitásnövelés felett, mivel a források korlátosak, és a legnagyobb hangsúlyt az energiahatékonyság kapja. 17. ábra: Épületek költségeinek alakulása (forrás: Czerny J.) A lakóépületek legnagyobb energiaköltségét ma még a fűtés jelenti. A lakó és középületek fűtése Magyarországon a CO 2 kibocsátás 32% át adja ( Az emelkedő nyári átlaghőmérséklet és az egyre nagyobb szélsőségek miatt a korábban légkondicionálással ellátott magas igényszintű épületek szállodák, irodaházak, színházak mellett más épülettípusoknál lakóházaknál is a megfelelő napvédelem helyett tömegével szerelték fel a hűtőberendezéseket. Ezt a kérdést bár egyre nagyobb jelentőségű még statisztikai adatok sem kezelik önállóan. Egyes lakóházaknál és valamennyi korszerű irodaépület esetében a hűtési energiaköltség meghaladja a fűtését, illetve a hűtési igény a mértékadó a gépészeti tervezés során. A klasszikus hűtőberendezések elektromos árammal üzemelnek, így primerenergiaigényük igen magas, és mivel az áram jelentős részét még gáz és szénerőművekben termelik meg, ezek CO 2eq kibocsátása meghaladhatja a fűtésre használt gáz vagy szilárd tüzelőanyag kibocsátását. Életciklus költség Annuitás költség Diszkontált jelenérték Hasznos élettartam Beruházási költségek Éves fenntartási költségek Felújítási, modernizálási és karbantartási költségek 18. ábra: Épületek életciklus költség elemzése (forrás: Czerny J.) Az energiafelhasználás és környezetterhelés vizsgálatakor fontos, hogy ne csupán az épületek használata során fellépő fogyasztást, hanem azok teljes életciklusát vizsgáljuk. Az életciklus elemzés (Life Cycle Assessment LCA) során az építéstől az üzemeltetésen és a szükséges karbantartásokon keresztül egészen az épület bontásáig bezárólag számítjuk a környezetterhelést. Az épületek létesítésére elhasznált, beépített energia mértékét az építőanyagok gyártásakor és helyszínre szállításakor ráfordított energia adja. Egy fenntartható települési stratégia, vagy szabályozási terv meghatározhatja az új építés esetén elérendő maximum beépített energiatartalmat. Előnyt kell élvezzenek a helyi, természetes és újrahasznosított építőanyagok. A meglévő, rossz minőségű épületek fenntartása ugyanakkor lényegesen magasabb energiaigénnyel jár, mint az anyagok előállítására és az építésre fordított energia. 139
3 KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK 19. ábra: Egy hagyományos és egy ökoház összes energiaigénye (forrás: Medgyasszay P.) Az LCA elemzésekkel az ÉMI és a BME foglalkozik. A beépített energiatartalom maximált követelményértéke (400 kwh/m 2 ) Magyarországon a galgahévízi ökofalu szabályozási előírásai közt szerepel. Az épületek fenntarthatósága nemcsak a környezeti fenntarthatóságot jelenti, hanem a gazdasági fenntarthatóságot is. Az életciklusban való gondolkodás az épület teljes környezetterhelését veszi tekintetbe, beleértve a bontás utáni hasznosítást. A költségelemzés a teljes életciklus valamennyi költségét építés, működtetés, ciklikus felújítás, modernizálás, bontás előre, mai jelenértéken kiszámítja. Így még a beruházás megkezdése előtt kép nyerhető arról, hogy az épületet megépítése után a használó képes e fenntartani, az energiahatékonysági, megújuló energiával kapcsolatos többletráfordítások megtérülési ideje mennyi, mennyivel csökkentik ezek az eszközök az életciklus költségeket, azaz mennyivel kerülne többe a működtetés, ha ezekre nem fordítunk költséget. E számítás a nemzetgazdaság és a környezeti állapot szempontjából létkérdés, mivel ez a tartósság és teljes körű fenntarthatóság elérésének eszköze. E költségszámítás lassan bevonul az ingatlanfejlesztők, létesítmény fenntartók eszköztárába, és várható, hogy be fog kerülni a közbeszerzés követelményei közé, majd onnan átterjed az általános építőipari praxisba. Bontott és építkezésből kimaradt építőanyag börze A Független Ökológiai Központ a magyarországi környezeti nevelés és szemléletformálás egyik fontos szereplője a civil szférában. Meghatározó tevékenységi köre a fenntartható építés támogatása, a Fenntarthato.hu portálon mutatja be épületszerkezetek, épületek és települések tervezésének, építésének és működtetésének környezetkímélő módjait. Ehhez kapcsolódó egyik ötletes és jól bevált szolgáltatása a 2003 ban indult nemsitt.hu építőanyag börze. A honlap fő célja a takarékosság és újrahasznosítás támogatása az építőiparban: a bontott vagy építkezésből kimaradt anyagok hasznosításával kevesebb új építőanyagot kell előállítani, nem kell a hulladékot elhelyezni, ezzel csökkenthetjük a környezet terhelését és jelentős energiát is megtakaríthatunk, például a tégla újrahasznosításával. Az oldalon ingyen helyezhető el hirdetés, bontásból származó újrahasznosítható vagy építkezés során kimaradt építőanyagokról, akár eladásról vagy cseréről van szó. Az ingyenes megjelenéssel a kis értékű vagy kis 140
4 KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK mennyiségű építőanyag is meghirdetésre kerülhet, így a takarékos megoldások mindenki számára hozzáférhetőek. Az oldal létrehozását támogatta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KAC kerete, majd 2011 nyarán a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás keretének támogatásával újult meg. Az úttörő szolgáltatás sikerét bizonyítja, hogy több hasonló kezdeményezés is felvállalt hasonló szolgáltatást azóta, és a nemsitt.hu forgalma manapság is jelentős. Elérhetőség: Független Ökológiai Központ Alapítvány Budapest 1035, Miklós tér 1. E mail: info@nemsitt.hu Web: Oostende, építésügyi tanácsadás és kölcsönök Oostende városa Belgium északnyugati részén, a tengerparton fekszik. Lakosságszáma kb fő. Oostende Az EOS (Energy Saving Oostende) nevű szervezetet Oostende városa hozta létre azzal a céllal, hogy csökkentse a magánszemélyek és szervezetek energiakiadásait. Ennek elérésére a szervezet ingyenes tanácsadást és kedvező feltételekkel kölcsönt is nyújt. Az EOS szakértői évente 700 háztartást vizsgálnak meg, hogy felmérjék a házak állapotát energiagazdálkodási szempontból. Minden háztartás kap egy ingyenes ajándékcsomagot, amely hasznos, energiagazdaságos termékeket tartalmaz. A szakemberek javaslatokat is adnak, hogy miként lehetne csökkenteni az épület energiafogyasztását. A tanácsok megvalósítása később természetesen költséges lesz, ezért a szervezet kamatmentes kölcsönhöz is hozzásegíti ügyfeleit. A szervezet egy energiaköltség csökkentő beruházásokat támogató intézménytől, az FRGE től (Fonds ter Reductie van de Globale Energiekost Globális Alap az Energiaköltségek Csökkentésére) kap 2% os kölcsönt, a kamat fizetését azonban a város átvállalja, ezért adja az EOS ingyenesen kölcsöneit. A kölcsön legfeljebb lehet, az összeget pedig 5 év alatt kell visszafizetni. Elérhetőség: Bart Van Camp, EOS E mail: Bart.vancamp@oostende.be Web: ÉPÍTÉSZETI LEHETŐSÉGEK A KLÍMAVÁLTOZÁS MEGELŐZÉSÉRE MITIGÁCIÓ Energiatudatos építés építészeti lehetőségek az éghajlatváltozás mérséklésére Bármilyen településről legyen szó, szüksége van egy fenntartható fejlesztési stratégiára, melynek szerves része az energiastratégia, valamint a klímastratégia. A település része a tájnak, a táj látja el a települést erőforrásokkal, a település pedig szolgáltatásokkal, termékekkel viszonozza. A fenntartható település az őt körülvevő és ellátó tájjal egyensúlyban, szimbiózisban él. Ehhez a táj egyensúlyi állapotát kell először definiálni, és az egyensúly helyreállításához szükséges stratégiát kidolgozni, mely a fenntartható tájhasználaton alapul. A fenntartható tájhasználat az iparosított, ágazatokra szabdalt mezőgazdasággal szemben az organikus, biológiai mezőgazdaságot jelenti, ahol a növénytermesztés és állattenyésztés organikus egységet alkot. A biológiai gazdálkodás megszünteti a táj, a termőföld túlhasználatát, megvalósítja annak ritmikus megújulását. E gazdálkodás része a fenntartható erdőművelés is. 141
5 KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK A fenti okok miatt az energiastratégia elkészítését meg kell előzze a település bel és külterületének tájhasználati vizsgálata, majd a fenntartható tájhasználatra való átállási stratégia kidolgozása. Az átállási folyamattal párhuzamosan készítendő az energiastratégia. A stratégiakészítés első lépése a teljes megújuló energia és energiahatékonysági potenciál felmérése. A teljes potenciál ismeretében először az energiahatékonysági intézkedések határozhatóak meg. Ezt követően lehetséges a gazdaságosan kiaknázható megújuló források ismeretében alternatívákat, energiamodelleket felállítani, majd ezek megvalósíthatóságát megvizsgálva javaslatot, stratégiát készíteni. A végcél egy olyan jövőkép kialakítása, mely éves időtávlatban megvalósítja a település energiaönállóságát. Az energiapotenciál felmérése az adott területen elérhető valamennyi megújuló energiafajta kiaknázható mennyiségének becslését vagy kiszámítását jelenti: napenergia potenciál: A napenergia energetikai célú hasznosításra alkalmas felületeinek és teljesítménypotenciáljuk összesítése. Ezek: o jól tájolt magastető felületek, lapos tetők o vonalas létesítmények mentén (vasút, autóút, autópálya) elhelyezhető zajvédő falak felülete o egyéb hasznosításra alkalmatlan területek biomassza potenciál: Szilárd és folyékony, elsődleges és másodlagos biomassza mennyiségek és energiahozamuk adatai: o erdőművelés tűzifa és hulladékhozama o mezőgazdasági hulladék: zöldhulladék, hígtrágya stb. o energiaültetvények hozama o kommunális hulladék szerves frakciója o kommunális és ipari szennyvizek szélenergia potenciál: A település bel és külterületén szélenergia termelésére alkalmas helyek lehatárolása, a rajtuk elhelyezhető berendezések száma, teljesítménye. vízenergia potenciál: A vízienergia termelésre alkalmas patakok, folyók esési adatai, duzzasztási lehetőségei által becsülhető teljesítmény. geotermikus energia potenciál: Termálvízkutak potenciálja, kaszkád rendszerű hasznosításának teljesítményadatai, nagymélységű geotermikus hasznosítás lehetősége (Hot Dry Rock HDR technológia) nagyerőművi célra. Mindezen potenciál vizsgálható kisebb egységek lakótömbök, telkek léptékében is. A helyben előállított energia csökkenti a terület ökológiai és karbonlábnyomát. Energiahatékonysági potenciál 20. ábra: 17 hektáros PV mező, Burgtonna, Ausztria Ahhoz, hogy egy város épületeinek energiafelhasználását és így a CO 2 kibocsátását csökkenteni lehessen, első lépésként fel kell térképezni a meglévő épületállomány minőségét. Ez a városvezetés és az energetikus, illetve települési főmérnök vagy főépítész feladata. Az energiahatékonyság növelése a legjobb lehetőség, hogy csökkenjen a CO 2 emisszió, és erről akkor kapható megfelelő kép, ha az épületek energiatanúsítványa rendelkezésre áll. 142
6 KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK Megfelelő képet adna az épületekről, ha rendelkezésre állna azok energiatanúsítványa. Mivel az energiatanúsítvány elkészítésének kötelezettsége még január 1 jétől van érvényben (176/2008 VI.30. sz. Kormányrendelet ), és nem általánosan elterjedt december 31 ig a meglévő épületek energiatanúsítása önkéntes, erre a célra csak bizonyos kiegészítő információkkal alkalmas. Fontos lenne egy telkekre és épületekre kiterjedő térinformatikai rendszer és adatbázis megvalósítása, melybe az épületállomány adatait folyamatosan fel lehet tölteni. Ennek meglétéig is készíthető azonban a település épületállományának egészéről, vagy részéről például a középületekről energetikai audit. A legfontosabb adatok a fűtött alapterület, a fő épületszerkezetek jellege és az éves energiafogyasztás adatai számlák alapján. Ezen információk ismeretében jó közelítéssel meghatározható az épületek energiahatékonysága. Célszerű elsőként a fűtési energiaigényt meghatározni, kwh/m 2 év ben, ezt egészítheti ki a hűtési energiaigény, valamint az áramfogyasztás adata. Épületenként készítendő egy adatlap, amit kérdezőbiztosok töltenek ki. A fontosabb adatok: épület fűtött alapterülete (m 2 ) falszerkezet ablaktípus energiaköltségek 1 évre o fűtés (gáz, tűzifa stb.) o áram (fűtés, hűtés) Stratégia készítéséhez elegendő egy egyszerűsített módszer. Az egész település (településrész) adatait kell összegyűjteni: háztartások száma személyek száma éves fűtési igény éves HMV igény ipari létesítmények energiaigénye (hő + áram) mezőgazdasági létesítmények energiaigénye(hő + áram) kereskedelmi létesítmények energiaigénye(hő + áram) középületek energiaigénye(hő + áram) közvilágítás áramigénye összes hőigény (fűtés + HMV) összes villamos energiaigény Az összegyűjtött adatokból az épületek energiaosztály, illetve össz energiaigény kategóriákba sorolása már lehetséges. Ehhez segítséget jelent a PHI táblázata, mely feltünteti a fűtés mellett a HMV és áramigényt is. A táblázatban az utolsó a nullás, azaz autonóm ház. Az alulról indított felmérés mellett célszerű párhuzamosan felülről, a település egészének energiafogyasztási adataiból, statisztikai adatokból kiindulva végezni az állapotfelmérést. Az épületállomány energetikai adataiból jó közelítéssel meghatározható az energiahatékonysági intézkedésekkel megtakarítható potenciál. Mivel az energiahatékonyság révén lehet a legköltséghatékonyabban emisszió csökkentést elérni, az elsődleges feladat egy energiahatékonysági cselekvési terv elkészítése. Ez alapfeltétele a megújuló energiák használatának. A meglévő épületállomány megtakarítási potenciáljának maximumát év alatt lehet elérni. Egy teljes átállás, azaz egy fenntartható és energetikailag önálló település célkitűzése jó stratégia esetén év alatt érhető el. 143
7 21. ábra: Épületek energetikai minősítési módjai (Passzív Ház Intézet alapján) KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK A cselekvési terv része a támogatási program kidolgozása is, amely az uniós pályázatok sikerét is támogathatja helyi forrásokkal, intézkedésekkel. Például kamatmentes hitellel az önrész biztosítására, gyorsított engedélyezési eljárással, helyi adókedvezménnyel, az energiahatékonysági háttéripar támogatásával. Meglévő épületeink esetében korlátozott lehetőségeink vannak az energia fogyasztás csökkentésére, új épületek esetében azonban már a tervezés folyamán célszerű figyelembe venni az energiatudatos tervezési elveket, hiszen így lényegesen könnyebben, olcsóbban és hatékonyabban lehet kialakítani az alacsony energiafelhasználást. Nyilvánvaló, hogy mind energetikai, mind hőérzeti szempontból az év egészét figyelembe kell vennünk. Ezt fontos hangsúlyozni, mert az elmúlt évek során az energiatudatos szemlélet leginkább a fűtési energiafogyasztás csökkentéséről és a szoláris hőnyereség nagyfokú hasznosításáról szólt. A cél azonban olyan megoldások keresése, amelyek az egész év folyamán felhasznált primer energiaigényt csökkentik, kellemes hőkomfortot biztosítva a használók számára. A tervezőknek a megfelelő belső hőkomfortot lehetőség szerint természetes, passzív építészeti és épületszerkezeti eszközökkel kell biztosítani, a gépi hűtés jelentős primer energiaigénye miatt. A fűtési hőenergia igény a következő komponensek mérlegéből áll össze (VÁRFALVI J. ZÖLD A., 1994): transzmissziós hőveszteség: a határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek és a hőhidak függvénye; szellőzési hőveszteség: a filtrációs és a mesterséges szellőzésből adódó hőveszteség; szoláris hőnyereség: a tájolás, az üvegezési arány, az árnyékoltság és az üvegezés energiaátbocsátási jellemzőjének ( g érték) függvénye; belső hőforrásokból adódó hőnyereség: az épületben tartózkodó emberek számától, a használt berendezésektől és a mesterséges világítástól függően. A fűtési energia mellett említendő a használati melegvíz igény (HMV) is, mely egész évben állandó, és az épület szerkezeteitől független. A HMV ellátás legáltalánosabb megoldása a napkollektoros melegvíz készítés, mely az év ¾ részében fedezi az igényt. A passzívházak körében terjed a kompakt készülék, mely a hővisszanyerő szellőztetés ellátása mellett a távozó levegőből hőszivattyú segítségével elvont hőből készíti a HMV t. 22. ábra: Drezda, panelrehabilitáció: visszabontás 6 emeletről 3 ra, független teraszok A fűtési energiaigény csökkentését értelemszerűen a fenti tényezőkön keresztül lehet elérni: fokozott hőszigeteléssel és a hőhidak csökkentésével légtömör szerkezetekkel és hővisszanyeréssel (utólagos nyílászáró tömítésekkel, szellőztető berendezésekkel) a szoláris nyereség fokozásával (napcsapdák építésével, az üvegezett felületek növelésével). A fennmaradó fűtési igényt jó hatásfokú, szabályozott fűtéssel és megújuló forrásokkal célszerű fedezni. Gyors és látványos eredmény érhető el a közvilágítás átállításával LED+PV üzemre. A LED világítótestek választékában már megtalálhatóak az utcai lámpák is, 144
8 KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK kiemelkedően energiatakarékos tulajdonságokkal. Az alacsony fogyasztás lehetővé teszi, hogy az éjszaka felhasznált energiát a villanyoszlopra szerelt fotovoltaikus elem gyűjti, akkumulátor tárolja. A közvilágítás így a hálózattól függetlenítve, önellátóan működik, alkonykapcsolóval Energiatudatos építkezés A transzmissziós hőveszteségek csökkentésének első lépése az optimális felület/térfogat arány mellett az épület összes külső, illetve fűtetlen térrel határos szerkezetének intenzív hőszigetelése. Mindemellett a penészesedés elkerülése érdekében rendkívül fontos a hőhidak megszüntetése, illetve hatásának csökkentése, melyet alapvetően a határoló szerkezetek külső oldalán elhelyezett hőszigeteléssel érhetünk el, lehetőleg áttörések nélkül. Tipikus hőhidak a divatos vasbeton konzolos teraszok, árnyékoló betonlemezek. A hőhidak elkerülésére alkalmazott megoldások: a hővezető szerkezetet teraszlemezt megszakító, hőhídmentes konzolok, az épülettől szerkezetileg független terasz kialakítása. Szlovák épületenergetikai program Az épületek felújítása és korszerűsítése az egyik hosszú távú stratégiai prioritás a szlovák nemzeti lakáspolitikában. Az egyik cél, hogy elérjék az energiafogyasztás folyamatos csökkenését az 555/2005 számú, az épületek energiahatékonyságáról szóló rendelkezés szerint. Szlovákiában is viszonylag sok az egykori szocialista időszakban épült, mára már renoválásra szoruló tömbház ben a hatékonyság javítása és a szén dioxidkibocsátás csökkentésére Kormányzati Szigetelési Program indult. A programot a Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium felügyelte és az összes szlovák város részt vesz benne. A program kedvező hiteleket nyújtott (0% kamat, a teljes alap 70 millió euró) a lakóépületek teljes szigetelésére. Az ehhez szükséges pénzügyi eszközöket az európai emissziókereskedelemből származó bevételekből és a kormányzat építésügyi alapjából bocsátották a program rendelkezésére. Összesen 350 projekt valósult meg, amely háztartás megújulását jelentette. Ennek eredményeként a számított energiafogyasztás csökkenés a szigetelt lakóépületeknél több mint 40% volt. Ez a program ideális lehet olyan városoknak, ahol az épületek alacsony energiahatékonyságúak és ahol a lakosoknak pénzügyi támogatásra van szükségük otthonaik felújítására. Kapcsolat: Prievozská 2 / B, Bratislava 26 Telefon: +421 (0) Web: E mail: elena.szolgayova@mindop.sk A jól hőszigetelt külső falszerkezetek fontos része a megfelelő nyílászáró. A mai korszerű, hőszigetelő, háromszoros üvegezésű nyílászárók energetikai szempontból gyakorlatilag a külső falakkal egyenértékűek. A kiváló minőségű nyílászáró szerkezetek beépítése bizonyos esetekben azonban kockázattal is jár, ugyanis ha az igen jó légzárású nyílászáróval ellátott helyiségek szellőztetése nem megfelelő, a belső tér páratartalma hamar megnövekszik, a levegő elhasználódik. A pára a hőhidak belső felületén időszakos páralecsapódást okozhat, mely hosszú távon penészesedéshez vezet. A légcsere hiánya miatt gyakoribbá válik a szellőztetés, ami fokozott fűtési igényt eredményez. A filtrációs veszteség csökkentésével együtt jár a megfelelő légcsere biztosítása. A téli hőveszteség további csökkentése elsődlegesen a szellőzési hőveszteség csökkentésével lehetséges. Az alacsony energiafogyasztás alapja a kedvező felület/térfogat arány, az épület egész külső térelhatárolására kiterjedő légtömör kialakítás és a hővisszanyerős gépi szellőzés, valamint az igényekhez igazodó és lehetőleg nem túl magas légcsere. Az egész épületburkot légtömören kell kialakítani, különös tekintettel a nyílászáró beépítésekre, de minden csatlakozás kritikus, ezért szükség van lég és párazáró fóliák, tömítések alkalmazására. A hővisszanyerő szellőztető berendezést kiegészítheti a talajkollektor, mely a talajba süllyesztett légbevezető csövön át szívja be a friss levegőt. Ez télen előmelegíti a friss levegőt, nyáron előhűti. 145
9 KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK Fluctuvent, magyar találmány az energiatakarékos szellőztetésért Új építés esetén alkalmazható egy hazai fejlesztésű, költséghatékony, falba épített, helyiségenkénti szellőztető hővisszanyerő berendezés. A szabadalom a 44 es Porotherm ragasztott falazóelemére épül, mely a teljes szintmagasságban folytonosan hagyja a falazóelemben lévő lyukakat, mivel azokat a ragasztó nem zárja le. Az így kialakított függőleges kürtőt alul a külső tér felé, felül pedig a helyiség (belső tér) felé nyitja meg, és ebbe ventilátorokat beépítve jut egy olyan hővisszanyerős szellőző egységhez, aminek hőtároló hőcserélő elemét itt maga a falazat anyaga szolgáltatja olcsón és egyszerűen kivitelezhetően, a falazással egy műveletben. A légcsere másik, egyszerűbb, bár kevésbé hatékony változata a falba, illetve ablaktokba épített légbeeresztő elemek alkalmazása, melyekhez egy belső elszívó ventilátor tartozik. A légbeeresztő elem a levegő elhasználódásával párhuzamosan emelkedő páratartalmat érzékelve önműködően kinyit, majd a normál páratartalom elérésével lezár. Az energiahatékonysági felújítások során elengedhetetlenül szükséges a hő és páratechnikai méretezés, ennek híján penészedés, korrózió, betegségek és épületkárok várhatóak. Az alacsony energiafelhasználású, vagy passzívházak esetében az üvegezett nyílászárók már nem a hőveszteség, hanem a hőnyereség forrásai, ezért gyakran szükséges a benapozott homlokzatokon az üvegfelületeket növelni a szoláris nyereségek maximális kihasználása érdekében. Ennek lehetőségei: déli tájolású üvegezett felületek és/vagy speciális üvegezés (tömegfal, Trombe fal, transzparens hőszigetelés) alkalmazása. A hűtési energiaigény a következő összetevőkből adódik: épületszerkezetek átmelegedése (transzmisszió) szoláris terhelés légcserével bejutó környezeti hő belső hőterhelés (használó személyek és gépek hőleadása). A hűtési igény csökkentését a következő módokon érhetjük el: a hőszigetelés növelésével (az átmelegedési idő hosszabb lesz, mint a hőterhelés időtartama), szabályozott légcserével és passzív hűtés beiktatásával, hatékony napvédelemmel, árnyékolással, beleértve a lombos fákat, zöldhomlokzatot, a hőtároló kapacitások megnövelésével (nehéz szerkezetek), a belső hőforrások csökkentésével, éjszakai átszellőztetés szabad hűtés révén. Lakóházak esetén a fenti eszközök általában elegendőek, nincs szükség gépi hűtésre. A felmelegedés hatásai elleni védelem A felmelegedés évtizedeken belül várható közvetlen hatása a nyári csúcs és átlaghőmérsékletek emelkedése. Rövidesen nem lesz ritka a C os csúcshőmérséklet, ami bizonyos épülettípusokat (irodák, lakótelepek, könnyűszerkezetes épületek, tetőtér beépítések) hűtés, vagy hővédelmi beavatkozások nélkül használhatatlanná tesz. Egy erdővel borított és egy nyílt, erdő nélküli terület nyári hőmérséklete közt 10 C különbség adódhat 1. A legegyszerűbb extenzív zöldtető képes a nyári felületi hőmérséklet akár 50 C os csökkentésére is (a szilárd burkolatok, fémlemezfedések 80 C ra is felmelegedhetnek, míg a zöldtető felülete legfeljebb C). A legjobb klímaszabályozó eszköz tehát a növényzet, illetve az erdő, ami a vízfelületnél 8 szor nagyobb párolgást tesz lehetővé. Ha egy panelos lakótelep valamennyi lakásába klímaberendezést szerelnek, az utca hőmérséklete akár 10 C t is 1 Részletek Molnár Géza eddig nem publikált saját méréseiről írt beszámolójából: Miskolcon kb. 11 körül a diósgyőri lakótelepen mértünk 40 fok körüli hőmérsékletet árnyékban. Aztán a város mellett 35 fok körülit, 30 volt Monok mellett egy fiatalosban és 26 egy völgyben Erdőbénye előtt.( ) A két végpont között mintegy hatvan kilométer és három órányi távolság van (azaz du. 2 kor mértük az utolsót.) 146
10 KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK emelkedhet. Önmagában a növényzet is képes a hűtési feladatot ellátni, mivel a klímaberendezések általában a külső hőmérsékletnél 10 C kal alacsonyabb belső hőmérsékletre hűtenek. A sivatagosodás folyamata kettős fenyegetést jelent, egyrészt a táj kiszáradási folyamatát, másrészt a termőtalaj pusztulását. Mindkét veszély ellen a legjobb védelem a zöldfelületek növelése és a humuszképződés elősegítése, beleértve a zöldépítészeti eszközöket. A zöldfelületek növelése a legköltséghatékonyabb klímavédelmi eszköz, s mint ilyen, hozzátartozik a települési klímavédelmi intézkedések eszköztárához. Fékezik a csapadék lefutását, tárolják a csapadékot, illetve párologtatnak. Az épületenergetikai fejlesztések támogatják többek között a zöldtechnológiák elterjesztését, az éghajlatvédelmi vállalások teljesítését, a munkahelyteremtést és a vállalkozásösztönzést. Az építőiparban az energiatakarékos felújításhoz és új építéshez jelentős mennyiségű képzett (de nem elsősorban felsőfokú végzettségű) munkaerőre van szükség, lendületet ad a kreatív és zöld ipar vállalkozásainak is (pl. magas teljesítményű építési termékek, technológiák alkalmazása és elterjesztése). Az épületenergetikai fejlesztések által támasztott kereslet javítja az építőipari kis és középvállalkozások versenyképességét, talpra állítja az építésgazdaság tervezői, gyártói, kivitelezői, kereskedői stb. kapacitásait. Összességében az épületek energiafogyasztásának mérséklése a fenntartható fejlődés felé való átmenet jó gyakorlata, ugyanis egyszerre csökkenti hazánk külföldi energiaforrásoktól való függőségét, javítja a családok és a közintézmények gazdasági helyzetét, serkenti a vállalkozásokat és segít a klímavédelem területén vállalt nemzetközi kötelezettségeink teljesítésében. A klímabarát építészeti megoldások széles körben való alkalmazása egyszerre szolgálja a klímaváltozás mérséklését, és az annak elkerülhetetlen következményeihez való alkalmazkodást. Az épületek megfelelő hőszigetelése, napvédelme és tájolása révén jelentősen csökkenthető azok fűtési, illetve hűtési célú energiafelhasználása, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának, és így az általuk előidézett klímaváltozás mérséklését eredményezi. A víztakarékos és természetközeli szennyvíztisztítási technológiák, valamint a zöldépítészeti eszközök alkalmazása ugyanakkor jól szolgálja a megváltozó környezeti feltételekhez való alkalmazkodást is. A napvédelem elsődleges eszközei a fix vagy mozgatható árnyékoló szerkezetek. Az árnyékvető elhelyezhető az üvegezés külső vagy belső oldalán, illetve a hőszigetelő üvegezés rétegei között. Mivel az üvegezés napcsapdaként működik, az árnyékolók a ráeső napsugárzás egy részét elnyelik és felmelegednek, a hővédelem tekintetében a külső oldalon elhelyezett, átszellőztethető szerkezetek nyújtanak maximális nyári napvédelmet. Hagyományos megoldás fedett teraszok, tornácok épületekhez illesztése oly módon, hogy azok tetőszerkezete kihasználva a téli és nyári napállások magasságának különbségét nyáron árnyékoljon, télen viszont beengedje az épületbe a napsugarakat, csökkentve a téli fűtési igényt. A passzívházak közt újra szép számmal találunk tornácos épületeket. Az árnyékoló szerkezetek közt találjuk a transzparens napelemeket, melyek a beeső fény egy részét átengedik, egyúttal áramot is termelnek. Ha alapos tervezéssel minimalizáltuk, de nem lehetséges tovább csökkenteni a hűtési igényt, akkor szükséges aktív hűtést alkalmazni. Ez esetben három megoldás lehetséges: A legnagyobb komfortot a légkezelést is végző légkondicionáló berendezések nyújtják, de velejárójuk a legnagyobb beruházási és üzemeltetési költség. A nyári üzemű léghűtő (klíma) berendezések beruházása és üzemeltetése is igen magas. A legköltséghatékonyabb megoldás, ha az épületben fűtő és hűtő funkciójú hőszivattyú üzemel. A különleges üvegezés lehet állandó tulajdonságú, mint pl. az elnyelő (abszorbeáló), a visszaverő (reflexív) és a bevonatolt üvegek, illetve változó tulajdonságú üvegezés, melynek fényáteresztő képessége a környezeti hatásoktól függ (fotoszenzitív, thermoszenzitív), vagy esetlegesen az elektromos áram segítségével szabályozható. A passzívházak megjelenésével az üvegezés elsődleges 147
11 KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK feladata a maximális fényáteresztés és téli hőnyereség. Ezért a bevonatolás helyett a különleges tisztaságra és átlátszóságra törekednek, a napvédelmet külön árnyékoló szerkezettel oldják meg. A nagy tömegű, nehéz szerkezetekkel épült épületekben nappal a fal és padlószerkezetek elnyelik a beeső sugárzás egy részét, ezzel csillapítva a helyiség levegőjének hőmérséklet ingadozását. Ezzel kapcsolatban megemlítendő, hogy a külső falak fehérre történő festése növeli annak albedóját (fényvisszaverő képességét), aminek következtében kevesebb sugárzást nyel el, kevésbé melegszik fel, mint a színes fal. Ugyanígy hőszigetelő és klímaszabályozó hatású a tetőkert, a zöldtető, illetve 23. ábra: Passzívház, Weiz, Ausztria kéthéjú hidegtető, padlás kialakítása. A hőtároló képesség a helyiséget határoló szerkezetek tömegével egyenesen arányos. A felmelegedés hatása a legegyszerűbb és legolcsóbb módon egy alapos éjszakai átszellőztetéssel csökkenthető, amely az éjszakai hűvös levegővel lehűti a nagy tömegű épületszerkezeteket, jelentősen késleltetve ezzel a nappali belső hőmérséklet maximum értékét. A túlzott felmelegedést tovább csökkenti a kéthéjú, átszellőzetett épületburok alkalmazása az összes határoló szerkezeten. Ha egy lakóépület szerkezetei hőtechnikailag megfelelőek és napvédelme megoldott, hűtésre nincs szükség. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy napközben a lakóházak zöme üres, mivel a lakók otthonukon kívül dolgoznak, vagy iskolában vannak és rajtuk kívül nincs más hőforrás a lakásban, a hűtőszekrényt kivéve. Ha otthon vannak, akkor viszont légcserére van szükség, és a friss levegő hűtése megoldandó feladat. Ha az épület rendelkezik megfelelő hőtároló tömeggel, az éjszakai átszellőztetés alatt lehűtött épület zárt nyílászárók esetén egész nap képes megőrizni a hűvöset. 24. ábra: Szélkémények,Yazd, Irán A friss levegő hűtése passzív, részben passzív és aktív eszközökkel megoldható: levegős talajkollektorokkal, ahol a talaj kb. 14 C os hőmérsékletű közegében lefektetett csőhálózaton átvezetett friss levegő lehűl, így jut be a házba aktív hűtés nélkül, a friss levegőből hőszivattyúval elvont hőből használati meleg vizet készítő kompakt készülékekkel, melyek az így lehűtött levegőt juttatják a lakótérbe, passzív szellőzési rendszerekkel, melyek ventilátorok nélkül mozgatják a levegőt (szélkémények, szolárkémények, Venturi tárcsák), a beszívást hűvös tereken át pince, árnyékos udvar szökőkúttal stb. vezetve. A napvédelem legegyszerűbb eszköze lombhullató fák telepítése a benapozott homlokzat elé. Ezt követi a tornácos és egyéb külső árnyékoló szerkezetek alkalmazása. A fő cél a nyári napvédelem mellett a téli szoláris nyereség maximalizálása, ezt a fix árnyékvető él tornáchoz hasonló kialakításával vagy mobil árnyékolóval érhetjük el. A középületek tökéletes napvédelme és hőtechnikailag megfelelő szerkezetei esetén is a hűtési igény a mértékadó az épület energiafogyasztásában. Ennek két oka van: az épületben jelenlévő személyek, valamint az irodagépek, világítás folyamatosan hőt termelnek. Ez a hőtermelés télen jól jön, mert a fűtési igényt mérsékli, nyáron viszont el kell vonni az épületből. 148
12 Természetesen csak a belső hőtermelő berendezésekre lehet befolyást gyakorolni, a következő eszközökkel: olyan építészeti kialakítással, mely a természetes megvilágítást a napvédelemmel együtt maximalizálja: megfelelő traktusmélység, átriumos kialakítás, transzparens válaszfalak, egyterű irodák, irányítható árnyékoló, illetve fényvető lamellák passzív fénybevezető elemek: felülvilágítók, fényvezető csatornák (Velux, Solatube) KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK energiatakarékos irodagépek kiválasztása: asztali gép helyett laptop, 25. ábra: The Queen s Building, De Montfort University, LCD monitor képcső helyett, standby killerek, éjszakai áramtalanítás, külön szerverhelyiség hűtéssel vagy szellőztetéssel energiatakarékos világítás, jelenlétérzékelős világítás, helyi világítás, LED, illetve kompakt fénycsöves világítótestek. Fontos, hogy az épület üzemeltetőjének legyen módja befolyásolni a használók által működtetett irodagépek kiválasztását. 26. ábra: Ulm, Energon passzív irodaház 27. ábra: Bécs, Energy Base, passzív irodaház (fotó: Szekér L.) Ha a passzív napvédelemnek, a megfelelő épületszerkezetek kiválasztásának és a belső hőterhelés csökkentésének teljes eszköztárát kimerítettük már, akkor kell a fennmaradó hőterhelésből meghatározni a hűtési igényt. Az aktív hűtőberendezések közül gazdaságosabbak a télen fűtésre is használható hőszivattyús rendszerek, mint a csak hűtésre szolgáló berendezések. Kiemelkedően jó hatásfokúak azon hőszivattyús megoldások, melyek az épületből elvont hőt szondákkal a talajba, vagy kutakkal a talajvízbe juttatják, azt pufferként használják. A nyáron betárolt hőt télen ki lehet vonni a talajból Épületek majdnem nulla energiafogyasztással Energiatanúsítvány, energiaosztályok Az Európai Unió az épületekre vonatkozóan is bevezette az energiaosztályokat, egy adott épületet az energiatanúsítvány zöldkártya elkészítésével lehet osztályba sorolni. A kormány 176/2008. sz. rendelete értelmében január 1 jétől az ingatlanok használatbavételi engedélyéhez, tartós egy 149
13 KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK évet meghaladó bérbeadásához, 1000 m 2 nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén Energetikai Tanúsítvány kiállítása szükséges. A meglévő épület, önálló rendeltetési egység, lakás adásvételéhez energetikai tanúsítás a rendeletben megszabott árakkal december 31 ig önkéntes január 1. után a tanúsítvány beszerzése kötelező. Az épület energetikai vizsgálata során felmérik a gépészeti rendszert, ellenőrzik az épületszerkezetek hőátbocsátási tényezőjét a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet szerint, kiszámítják az épület fajlagos primerenergia fogyasztását és meghatározzák az épület energetikai osztályba sorolását, majd energiatakarékossági javaslatokat adnak. Fontos megjegyezni, hogy az energiaosztályok számítása nem csak a fűtési energiaigényt veszi tekintetbe, hanem a felhasznált energiahordozót, a hatásfokot és a HMV hőigényt. Ezért nem azonosítható a passzívház követelményekkel. Szükséges lenne definiálni az alacsony energiaigényű ház magyarországi követelményét, mely legalább A lehet. 28. ábra: Épületek energetikai osztályai Ezen túlmenően meg kell jelennie a közel nulla követelménynek. Mivel a közelmúltban megjelent az A++ energiaosztály, melyet épületek esetében a passzívházakra alkalmaznak, a közel nulla energiaigényű (energetikailag önálló, vagy autonóm, és fosszilis energiát nem alkalmazó) épületek esetében indokolt az A+++ osztály. Ezen értékeknek a hűtési igényre is ki kell térniük. Az aktívház kategória bevezetése nem szükséges, az önkéntes célkitűzés maradhat. Az EPBD a közel nulla energiafelhasználású épületek követelményeit nem határozza meg, azt nemzeti hatáskörben hagyja. A nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben szükséges ezen kategóriák nevesítése. Számos definíció és fogalom kering e témában, melyeket szükséges lenne szakmai konszenzus alapján, jogszabályi szinten is pontosítani. Passzívházak (PH) A PHI (Passivhaus Institut, Darmstadt, Németország) által kidolgozott és általánosan elfogadott fogalom, mely különböző épülettípusokra vonatkozóan követelményértékeket határoz meg az éves fűtési energiaigényre. A követelményérték alapesetben lakóépületekben 15 kwh/m 2 év fűtési energiaigény, de az épület teljes primer energiaigénye sem haladhatja meg a 120 kwh/m 2 év értéket. Összehasonlításképpen: a hazai lakóépületek átlagos fűtési energiafogyasztása átlagosan kwh/m 2 évente. A passzívházban is van fűtés, azonban a fűtési hőigény olyan alacsony, hogy a szükséges fűtőteljesítmény a mai átlag mintegy tizede: egy lakás esetén kb. 18 kw helyett 2 3. Kevesebb és kisebb felületű hőleadóra van szükség. Az aktív gépészet része viszont a szellőztető rendszer, mivel a tökéletesen szigetelt, légtömör épület esetében a légcsere hőveszteségének jelentősége megnő. Egy családi ház szellőztetését egy mindössze kb. 60 W os ventilátor működteti, a visszanyert energiához képest fogyasztása elenyésző. A kifejlesztett méretezési szoftver, mely magyar nyelven is hozzáférhető (Passivhaus Projektierungs Paket PHPP), az általánosan elterjedt szoftvereknél pontosabb méretezést tesz lehetővé, és az épület értékelésekor a gépészeti megoldások mellett azok primerenergia igénye is szerepet játszik. A PHI az ezen érték eléréséhez szükséges passzívház technológia megoldásait is megadja (hőhídmentesség, U értékek, légtömörség, hővisszanyerő szellőztetőrendszer), valamint épületek és építőipari termékek minősítési rendszerét is kidolgozta és működteti. A passzívház definíció Európaszerte ismert, de honosítására szükség van, ami a Kárpát medence klimatikus adottságaihoz való igazítását, a lakóházakra és középületekre vonatkozó eltérő követelmények megfogalmazását is jelenti, mivel a fűtési energiaigény mellett a hűtési követelmények nagyobb súllyal esnek latba, mint Németországban. Az EPBD még nem határozta meg a költséghatékonyság követelményeit, de a szabályozás iránya látható. A passzívházak költségigénye nagy szórást mutat. Míg az első passzívház az ÉTK által évente 150
14 KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK kiadott Építőipari költségszámítási segédlet szerint megadott hagyományos technológiával épített családi ház átlagáránál (nettó 239 eft/m 2 ) alacsonyabb költségen épült, ezt jóval meghaladó költséggel megépített passzívházakat is találunk. A német adatok szerint a passzívház létesítési költsége átlagosan 10 % többletet mutat hagyományos épületekkel szemben. Több kérdés is felvetődik: 1. lehet e egy átlagos családi ház árából passzívházat megvalósítani? 2. lehet e a közel nullás követelményt egyszerűbb technológiával és alacsonyabb költséggel elérni? 3. lehet e kötelezővé tenni a passzívház szabványt? Az első kérdésre a válasz: igen. Ha az említett példa nehezen is valósítható meg, passzívházként kifejlesztett könnyűszerkezetes épülettel, és bizonyos esetekben nedves technológiával is elérhető a cél. A könnyűszerkezetes passzívház épülettípusok kiküszöbölik a hasonló szerkezetű épületek negatívumait (hőtároló kapacitás hiánya), Ausztriában a passzívházak zöme így épül. Szilárd falazattal már nehezebb a költséghatáron belül maradni, de helyi építőanyagok (földtégla, szalma) és saját erő igénybevételével lehetséges (lásd táblázat). 29. ábra: Autonóm ház ajánlott terve A fenti terven ábrázolt 125 m 2 es lakóház a ZBR pályázati támogatást is felhasználva bruttó 38 mft költségű, azaz egy átlag lakóház ára + 7 8% többletráfordításért produkál egy hálózattól függetlenül működő, nulla rezsi épületet. A második kérdésre az alábbi táblázatos összehasonlítás segíthet a választ megadni. A helyben előállított megújuló energia (nap és biomassza) felhasználásával alacsonyan tartható a primerenergiaigény, így a hőtechnikailag a passzívháznál alacsonyabb teljesítményű, könnyebben és olcsóbban megépíthető épület esetében a környezetterhelés közel azonos szinten tartható. Költséghatékonyan létesített passzívház és természetes anyagból készült alacsony energiás ház létesítési és üzemeltetési tapasztalatainak összevetése (készítette: Medgyasszay Péter) Kép Létesítés helye Isaszeg Magyarkút Tervező n.a. Medgyasszay Péter Épület mérete 140 m m 2 Lakók száma Létesítés időpontja Létesítés költsége 198 eft/m eft/m 2 Fűtés bruttó 16 kwh/m 2 a [1] (áram) 68 kwh/m 2 a (tűzifa) energiaigénye Szellőztetés bruttó 4 kwh/m 2 a [1] (áram) energiaigénye HMV bruttó 6 kwh/m 2 a [1] (áram) 33 kwh/m 2 a (gáz) energiaigénye Egyéb energiaigény 17 kwh/m 2 a [1] (áram) 25 kwh/m 2 a [1] (áram) 151
15 KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK Összes primer 65 kwh/m 2 a 74 kwh/m 2 a energiaigény [2] Fűtés, HMV nem 61 kwh/m 2 a 33 kwh/m 2 a megújuló energiaigénye [3] Fűtési költség Ft/év Ft/év Szellőztetési költség Ft/év HMV költség Ft/év Ft/év Egyéb költségigény Ft/év Ft/év Üzemeltetési költség Ft/év Ft/év Korrigált értékek 120 m 2 es fűtött alapterületre, 4 fő használati meleg víz fogyasztására számítva Összes primer 72 kwh/ m 2 a 70 kwh/ m 2 a energiaigény [4] Összes primer 103 kwh/ m 2 a 84 kwh/ m 2 a energiaigény [5] Fűtés, HMV nem 69 kwh/ m 2 a 18 kwh/ m 2 a megújuló energiaigénye[6] Fűtés költségigénye Ft/év Ft/év Szellőztetés Ft/év költségigénye HMV költségigénye Ft/év Ft/év [1] Csoknyai Tamás, Talamon Attila: On site monitoring in a passive house In: 16th Building Services, Mechanical and Building Industry Days Building Energy International Conference. pp [2] 7/2006 TNM rendelet szerint (Egyéb energiaigény nélkül) [3] fa megújulóként, elektromos áram 5% megújuló energia tartalommal [4] 7/2006 TNM rendelet szerint (Egyéb energiaigény nélkül) [5] passzívházak számítási módszere szerint, (egyéb energiaigénnyel, gáz=1, fa=0, elektromos áram=2,5*0,95 azaz 5% os megújuló energia tartalommal) [6] fa megújulóként, elektromos áram 5% megújuló energia tartalommal A harmadik kérdésre a válasz: bizonyos épülettípusoknál célszerű, de magánépítkezéseknél semmiképpen. A passzívház mint csúcsmegoldás hasonlóképpen az aktívházhoz önkéntes döntés kell maradjon, mert a fenntartható épület más utakon is elérhető. A bemutatott példák azt igazolják, hogy a passzívház és az alacsonyenergiás ház egyaránt megépíthető költséghatékonyan és közel azonos primerenergia igénnyel. Továbbfejlesztéssel mindkettő alkalmas a közel nullás követelmény elérésére. A példa jól mutatja, hogy a napkollektoros használati melegvízkészítés jelentékeny módon csökkenti a primerenergia igényt. 30. ábra: Passzívház alapelvei Lakó és középületek esetében a megújuló energiahordozók sorában leginkább a biomassza, a szoláris hő és a földhő használata terjed. A napsütés energiáját elektromos áram ún. fotovoltaikus cellákkal (más néven napelemekkel) történő előállítására, illetve termikus napkollektorokkal használati melegvíz készítésre fordíthatjuk. Ezen kiegészítő elemek a déli, délnyugati homlokzatokon, tetőkön helyezhetők el. 152
16 KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK Szada, az első magyar minősített passzívház Szada A szadai passzívház 125 m 2 alapterületű, földszintes, alápincézetlen épület. Fűtési energiaigénye 15 kwh/m 2 év. Lemezalapra épült, polisztirol zsalus vasbeton technológiával. Meleg vizét vákuumcsöves kollektor állítja elő, fűtését pelletkazán végzi. Építési költsége bruttó 230 eft/m 2. A ház fotovoltaikus elemekkel továbbfejlesztve alkalmas a nulla energiás ház követelmény elérésére. Tervezője Szekér László. Vaxjö, városrész fából Vaxjö Vaxjö Svédország déli részén fekszik, lakosainak száma kb ban a központtól nem messze egy új kerületet kezdett építeni a helyi önkormányzat. A 25 hektáros területű városrész neve Välle Broar, különlegességét az adja, hogy fából tervezik építeni a teljes kerületet. Az építkezés célja megmutatni, hogy fából is lehet olyan környezetet kiépíteni, amely teljes mértékben városi hangulattal, városi minőségű szolgáltatásokkal bír. Mivel az ország hatalmas faállománnyal rendelkezik, nem okoz gondot az anyag beszerzése. A fa jellegéből adódóan környezetbarátabb, mint például a beton, üveg vagy műanyagok, és klimatikai szempontból is kiváló. A projekt három célkitűzéssel indult el: gyarapítani a tudást és felkelteni az érdeklődést a fával való építéssel kapcsolatban, a fa mint kevesebb energiával és ökológiai lábnyommal felhasználható anyag alkalmazásának ösztönzése, a vásárlói oldal ragaszkodjon a fához mint magasabb esztétikai élményt nyújtó anyaghoz. Ezek mellett az új kerület a Vaxjöi Egyetem, a város, a helyi vállalatok és kutatóintézetek szakembereinek fejlesztési területeként fog szolgálni. Az építés előzetes becslések szerint 10 évig fog tartani. Elérhetőség: Szervezet: Växjö városa Kontaktszemély: Peter Rydell E mail cím: peter.rydell@vaxjo.se Web: Alacsony Energiás Házak (AEH) A definíció német eredetű (Niedrig Energie Haus NEH), és onnan terjedt el Európában. Országonként eltérő követelményértékeket határoztak meg szintén a fűtési energiaigényre vonatkozóan, 40 és 80 kwh/m 2 év között. Magyar definíció még nincs. Fontos szempont a követelmények meghatározásánál, hogy hagyományos építőanyagokkal, nem passzívház technológiával is elérhető kwh/m 2 év érték (a mai épületállomány átlagértéke 350 körüli), valamint helyi megújuló energiaforrással üzemeltetve a passzívházakra előírt primerenergia igény is könnyűszerrel elérhető. Ezzel klímavédelmi és költséghatékonysági szempontból a passzívházzal egyenértékű megoldások is lehetségesek, szükségtelen tehát túl szigorú értéket előírni. Célszerűnek tűnik az A energiaosztálynál meghúzni a vonalat: például Magyarországon az "A" tartomány kwh/m 2 év, míg Németországban, mivel különböző a számítási módszer a "B" tartomány 50 kwh/m 2 év, az "A" pedig 25 kwh/m 2 év, és az 153
17 KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK "A + "a 15 kwh/m 2 év, mégis mind az úgynevezett legalacsonyabb energiájú ház kategóriájába tartoznak. Az EPBD által előírt közel nulla épületek megvalósításához alapfeltételként szükséges, hogy az új épületek legalább az Alacsony Energiaigényű Házak, vagy az A, illetve az A + energiaosztály követelményeit kielégítsék. A következő prioritás, hogy ezen épületállomány energiaellátása lehetőleg helyben előállított megújuló energiával, alacsony primerenergia igénnyel fedezhető legyen. Ez a helyi, decentralizált, közösségi megújuló energiatermelő rendszerek terjedését követeli meg. Energetikailag önellátó házak, Autonóm házak (AUH), Aktívházak: A közel nulla házak definícióját meghaladó fogalom a nullás, azaz az energetikailag önellátó, az aktív vagy nullenergia ház. A közel nullás követelményt legjobban az autonóm ház fogalma fedi le, mely az energiaönállóságot jelenti. Mindezen kategóriák eléréséhez elengedhetetlen a követelmények kiterjesztése az elektromos energiafogyasztásra. A szigorú nullás kategória betű szerinti értelmezése kizárja a biomassza fűtést, mivel szükséges a külső megújuló energiahordozó a biomassza bevitele, ami épületszinten nem teszi lehetővé az önellátást, csak az elektromos alapon működő, hőszivattyús megoldásokat. Ez nyilvánvalóan nem lehet kizárólagos követelmény, mivel rendelkezésre áll egy hatalmas CO 2 semleges biomassza tüzelőanyag potenciál. Ezért az önellátás helyett az önállóság (autonómia) fogalma állítható követelményként az épületenergetika, települési energiastratégia, de az országos energiastratégia céljaként is. Ez a követelmény kooperációt tesz lehetővé a különböző adottságú területek (lakótömbök, városrészek, város és környéke, kistérségek, akár határokon átnyúló régiók) közt, ahol a szereplők egymás eltérő adottságait feleslegeit és hiányait képesek kiegyenlíteni. Ezzel szemben az önellátás mint pl. a szigetüzem felesleges tároló és tartalékkapacitások kiépítését igényli, amit egy több lábon álló, hálózatos rendszer ki tud váltani. Egy település klímavédelmi stratégiájának része kell legyen az új épületállomány részére felállított követelményrendszer, valamint a meglévő épületállomány feljavításának teendői. Az energetikailag feljavítandó, meglévő épületállomány megtakarítási potenciálja a legnagyobb, ezért ennek kiemelt szerepet kell adni a stratégiában. Új építés esetén az EPBD követelményei mérvadóak, tehát legalább alacsony energiaigényű házak (AEH vagy A osztály) építésére van szükség. Ennél rosszabb épületeknél ez a célkitűzés nem érhető el költséghatékony módon. A passzívház technológia kiemelten alkalmas középületek, például iskolák számára, ahol egy helyiségben osztályteremben sokan tartózkodnak, és a frisslevegő ellátás jelentősége nagy. A minimalizált hőveszteség és a hővisszanyerő szellőztető berendezések által elérhető 90% feletti hatásfok tanítási időben lehetővé teszi, hogy önmagában a gyerekek hőleadása képes legyen az épület kifűtésére. Drezda Loschwitz, passzív iskola A Friedrich Schiller Általános Iskolában Drezdában 171 gyermek tanul. A 2777 m 2 hasznos alapterületű épület hőigénye 80 kw. A fűtés csak akkor üzemel, ha nincsenek diákok az épületben. Tanítási időben a gyerekek hőleadása fűti az épületet. Az új iskolaépület között épült. Kapcsolat: Architekturbüro Raum und Bau GmbH Telefon: Fax: E mail: post.dd@raumundbau.de Web: 154
18 Aktívházak KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK Az aktívházak definíciója inkább PR jellegű fogalom, mely a passzívházaktól való különbözőséget kívánja kiemelni. Eszerint az aktívház egy energetikailag önellátó épület, mely a definíció szerint több energiát termel, mint amennyit elfogyaszt. Ezen épületek jobbára a saját PV felületeikkel megtermelt árammal üzemelő hőszivattyús fűtéssel rendelkeznek, ahol a többlettermelés csak időszakosan jelentkezik nyáron. Télen az aktívház kevesebbet termel, mint amit elfogyaszt, a hiányt a nyáron eladott áram bevételéből vásárolja meg. A termelt és értékesített felesleg, valamint a hiányzó és megvásárolt árammennyiség költségegyenlege éves átlagban nulla. Itt egy olyan energetikailag autonóm épületről van szó, mely feltételez egy nagy kapacitású elektromos hálózati hátteret. Ha túl sok ilyen ház létesül, az az elektromos energia irányába tolja a fűtési célú energiafelhasználást, és ez országos szintű problémát okozhat, továbbá nőhet a CO 2 emisszió, kivéve, ha az elektromosság megújuló forrásból származik. Ez a kockázat Ausztria esetében nem áll fenn, mert jelentékeny vízierőmű potenciállal rendelkezik. Magyarországon azonban csak akkor lehet az egész energiarendszerre nézve pozitív eredménnyel növelni a hőszivattyús rendszerek számát, ha olyan rendszerek létesülnek, amik az éjszakai áramot képesek felhasználni, mely az atomerőmű nehezen szabályozható üzemeléséből adódó felesleg. Ez a hőszivattyús rendszerek árnyaltabb szabályozását követeli meg. A saját éves szükségletnél több áram termelése lehetséges, csak nem kifizetődő, ugyanis a decentralizált, kisléptékű áramtermelés (nap és szélenergia segítségével) még igen beruházásigényes. A saját fogyasztásnál többet előállító létesítmény hagyományos elnevezése: erőmű. Az áram előállítása erőművi léptékben, illetve kooperatív rendszerekben például ha decentralizált, helyi kiserőműről is van szó, pl. biogáz alapú kapcsolt energiatermelés, vagy szélerőmű jóval hatékonyabb és olcsóbb ennél. Éppen elegendő cél egy épület esetében az autonóm, önálló üzemelés, a saját elektromos energiaszükséglet előállítása, akár biomassza tüzeléssel. 31. ábra: Sunlighthouse aktívház, Ausztria 32. ábra: Autonóm menedékház, Monte Rosa, Svájc Zéró CO 2 vagy éghajlat semleges épületek Zéró karbon, avagy klímasemleges épületek: pontos definíció híján az értelmezések tág tere nyílik, aszerint, hogy az épület maga nem bocsát ki CO 2 t, vagy a primerenergia felhasználása is CO 2 mentes. A teljes CO 2 semlegesség előírása bizonyos esetekben még a passzívház követelményeket is meghaladó szintet jelent, ami legfeljebb hosszú távú célként fogalmazható meg. Vízhatékonyság A fenntartható, klímabarát stratégiák és megoldások nemcsak az energetikára vonatkoznak, hanem a vízgazdálkodásra és a zöldépítészeti eszközökre (zöldtetők, zöldhomlokzatok) is. A klímaváltozás az ivóvíz felértékelődését hozza. Az ivóvízkészletek végesek, a víz ára továbbra is emelkedni fog. A 155
19 KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK szennyvízkezelés és csatornázás költségei egyes településeken elérik az 1000 Ft/m 3 es szintet, ami egy négyfős család esetében havi Ft os díjat jelent. A szippantott szennyvíz díja sok településen a 2000 Ft/m 3 t is eléri. Ezen kiadások már meghaladják egy lakás éves fűtési költségét. A mégoly fontos energiahatékonyság mellett tehát fontos a vízhatékony megoldások előnyben részesítése is. Ezek lehetővé teszik e költségek % os mérséklését. Hiányukban az illegális szennyvízelhelyezési gyakorlat válik általánossá. A klímaszabályozásban fontos szerepe van a helyben tisztított és újrahasznosított szennyvíznek és a víztakarékos megoldásoknak, beleértve az esővíz hasznosítást, melyek együttesen csökkentik a vízbázis terhelését. A decentralizált tisztítási technológiák közül a természetközeli, növényi tisztítók fontos szerepet játszanak a párologtatásban, a CO 2 megkötésben és az oxigéntermelésben. A védőtávolság nélküli pl. Kickuth féle gyökértéri technológia akár városon belül is alkalmazható (Berlin Kreuzberg, 6 os tömb) ALKALMAZKODÁS ÉS FELKÉSZÜLÉS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSRA AZ ÉPÍTŐIPARBAN Az előrejelzések szerint a klímaváltozás egyik legjelentősebb várható hatása a szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése. Ezen események például: a hőhullámok, a korai és késői fagyok, az özönvízszerű esőzések, zivatarok, s az ennek következtében kialakuló árvíz és belvíz, ezzel egy időben a tartós szárazság, az aszály, illetve a jelentős szélviharok. 33. ábra: Közvetlen és közvetett éghajlati hatások, komplex társadalmi gazdasági következmények Sok esetben a lokális klímaváltozási jelenségek nagy részét emberi tevékenység okozza. A mikroklímát befolyásoló tényezők közül legfontosabb az erdősült területek és síkságok, a növényzet, a zöldfelületek és szilárd burkolatú felületek aránya. Általános jelenség a vízelvezetések, lecsapolások, folyamszabályozások és más tényezők miatti kiszáradás, vagy ennek ellenkezője, a belvizek keletkezése. Az Alföldön átsöprő árvizek ellenére a talajvízszint fokozatos süllyedése tapasztalható. A tarvágásos erdőművelés következtében a mezoklíma is megváltozik, ennek következtében a területen kevesebb eső esik. E beavatkozások megbontják a felszíni és felszín alatti vizek egyensúlyát. 156
20 KLÍMATUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK Az épített környezet alakításakor a mediterrán vidékek kivételével ma még csak ritkán számolnak az éghajlatváltozással, márpedig az épületeken belül tartózkodó emberek komfortérzetére a nyári kánikulák igencsak befolyással vannak. Az épületek tervezésénél a lakosság és az építőipari szakma is elsősorban a téli hőveszteségek csökkentésére koncentrál. A közgondolkodásban a hőszigetelés mellett hangsúlyt kellene helyezni az épületek napvédelmének és nyári hőkomfortjának biztosítására is. Hasonlóképpen hiányzó tervezési szempont a nyári esőzések ritkábbá válása. A szélsebességek maximumának várható növekedése szintén nincs napirenden a mai építőipari gyakorlatban. A tetőfedések, homlokzati burkolatok rögzítésére kidolgozott tervezési iránymutatások e tekintetben nem biztosítanak elegendő tartalékot, ezért a szélsebesség növekedése a jövőben mind a meglévő, mind új épületek esetén gondot jelenthet. Az építésüggyel kapcsolatban fontos tényező, hogy a jövőben a kivitelezési helyszínek és tevékenységek növekvő időjárás érzékenységére számíthatunk. A nyáron végzett kültéri építési tevékenységek során a magas hőmérséklet és a megnövekedett ultraibolya sugárzás fokozódó munkabiztonsági kockázatot jelent. A kültéri betonozási munkálatok feltételei is kedvezőtlenebbre fordulnak: a szárazabb és forró nyarak a kötési idő megváltozását vonhatják maguk után, és megnehezíthetik a forró felületeken végzendő tetőfedő munkákat is (fémlemezfedések) Alkalmazkodás a hőhullámokhoz, a szélsőséges időjárási eseményekhez, viharokhoz A nyári hőhullámok Európa déli országaiban napjainkban is a nyár megszokott eseményei, azok azonban a jövőben várhatóan Európa északibb térségeiben is egyre gyakoribbá válnak. Az alkalmazkodás említett építészeti megoldásai feleslegessé teszik az energiaigényes légkondicionálók használatát. Az éghajlatváltozás során várható maximális széllökések növekedése elsősorban az épületek külső határoló szerkezeteit érinti, így a homlokzaton és a tetőn lévő szerkezeteket. A tartószerkezeti méretezés mellett a homlokzatokon a szerelt burkolatok és a nyílászárók, árnyékolók tekintetében kell problémákra számítani, a tetőn pedig elsősorban a tetőfedő elemek és a vízszigetelő lemezek, illetve tetősíkból kiálló elemek: a villámvédelmi berendezések, kémények, antennák károsodására kell elsősorban felkészülni. Az épületek környezetében fellépő erős széllökések károsíthatják az utcai berendezéseket (jelzőlámpa, villanyoszlop, telefonfülke) és a növényzetet egyaránt, akár jelentős károkat okozva ezzel az épületen is. A városvezetésnek a várhatóan gyakoribbá váló viharokra való felkészülés során első lépésként fel kell mérnie, hogy a település épületállománya mennyire ellenálló az erős széllökéseknek. Tatabánya, az éghajlatváltozás hatásai az épületállományra Egy, a klímaváltozás hatásainak értékelésére szolgáló módszertant sikerült kidolgozni az Európai Unió által finanszírozott CLAVIER kutatási projektben (Climate Change and Variability: Impact in Central and Eastern Europe eu.org). A projekt során egy magyarországi középváros, Tatabánya Tatabánya épületállományát vizsgálták abból a szempontból, hogy a évekre prognosztizált éghajlatváltozás milyen hatással lesz majd várhatóan az épületek tetőszerkezetének széllel szembeni állékonyságára. A vizsgálat módszertana azonban jól alkalmazható bármelyik város esetében. Az értékelés első lépését a különböző épületek típusba sorolása képezi, amelyet ezen épülettípusok sérülékenységének maghatározása követ a kitettség, az érzékenység és az alkalmazkodó képesség figyelembevételével. Az épületek potenciális viharkároknak való kitettsége a mértékadó széltehertől függ, amelyek számítása során a szélteher tekintetében két legjelentősebb tényezőt, az épület, és így a tető magasságát és formáját, illetve környezetének beépítettségét vettük figyelembe. A széllel szembeni érzékenység elsősorban a tető kialakításától, annak méretétől és a héjalástól (kis vagy 157
KÖLTSÉGHATÉKONY MEGVALÓSÍTÁS, OLCSÓ FENNTARTHATÓSÁG, MAGAS ÉLETMINŐSÉG! OPTIMUMHÁZ TERVEZÉSI-IRÁNYELV
KÖLTSÉGHATÉKONY MEGVALÓSÍTÁS, OLCSÓ FENNTARTHATÓSÁG, MAGAS ÉLETMINŐSÉG! OPTIMUMHÁZ TERVEZÉSI-IRÁNYELV az alacsony energiaigényű lakóépületekre vonatkozó követelményrendszer Megjelent: Budapest, 2014 Szerző:
RészletesebbenStandard követelmények, egyedi igények, intelligens épület, most légy okos házépítés. Fritz Péter épületgépész mérnök
Standard követelmények, egyedi igények, intelligens épület, most légy okos házépítés Fritz Péter épületgépész mérnök fritz.peter.hu@gmail.com Milyen házat kellene építeni? Energiatakarékos Energiahatékony
RészletesebbenPasszív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.
Passzív házak Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. 1 Passzív ház Olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet
RészletesebbenTakács Tibor épületgépész
Takács Tibor épületgépész Tartalom Nemzeti Épületenergetikai Stratégiai célok Épületenergetikát befolyásoló tényezők Lehetséges épületgépészeti megoldások Épületenergetikai összehasonlító példa Összegzés
RészletesebbenMilyen döntések meghozatalában segít az energetikai számítás? Vértesy Mónika energetikai tanúsító é z s é kft
Milyen döntések meghozatalában segít az energetikai számítás? Rendelet írja elő a tanúsítást 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról Új épületeknél már kötelező
RészletesebbenUniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november
Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november Új szabályozások Kormány rendelet Az egyes épület-energetikai tárgyú, valamint
RészletesebbenÉpületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök
Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20
Részletesebben2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17.
2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez, kérem,
RészletesebbenÉpületenergetika oktatási anyag. Baumann Mihály adjunktus PTE Műszaki és Informatikai Kar
Épületenergetika oktatási anyag Baumann Mihály adjunktus PTE Műszaki és Informatikai Kar Különböző követelményszintek Háromféle követelményszint: - 2006-os követelményértékek (7/2006, 1. melléklet) - Költségoptimalizált
RészletesebbenMedgyasszay Péter PhD
1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső
RészletesebbenPasszívházak, autonóm települések. Ertsey Attila
Passzívházak, autonóm települések Ertsey Attila TOSICS IVÁN - VÁROSKUTATÁS KFT. Fenntartható védekezés a klímaváltozás ellen CO 2 emisszió kiváltása: energiatakarékosság átállás megújuló energiaforrásokra,
RészletesebbenPasszív házak. Csoknyai Tamás BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék
Passzív házak Csoknyai Tamás BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék Mi az a passzívház? Minimális fűtési energiafelhasználás Minimális fűtési hőszükséglet Passzív-szolár szolár technikák alkalmazása
RészletesebbenKözel nulla energiafelhasználású épületek felújításának számítási módszerei (RePublic_ZEB projekt)
Közel nulla energiafelhasználású épületek felújításának számítási módszerei (RePublic_ZEB projekt) Pollack Expo 2016 2016. február 25. dr. Magyar Zoltán tanszékvezető, egyetemi docens BUDAPESTI MŰSZAKI
RészletesebbenAz új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete
Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete Dr. MAGYAR ZOLTÁN Építéstudományi Egyesület Pécsi Tudományegyetem PMMK 38. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás Siófok, 2005.
RészletesebbenÉpületenergetika EU direktívák, hazai előírások
Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK EU direktívák hazai rendeletek EPBD - Épületenergetikai
RészletesebbenJelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.
Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és
RészletesebbenÉpületenergetikai megoldások a háztartások energiaigényének mérséklésére
Épületenergetikai megoldások a háztartások energiaigényének mérséklésére Talamon Attila Szent István Egyetem 2014.03.13. Bevezetés Tények: A lakossági energiafogyasztás Magyarország teljes energiafelhasználásának
RészletesebbenÉpületenergetika. Az energetikai számítás és tanúsítás speciális kérdései Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK
Épületenergetika Az energetikai számítás és tanúsítás speciális kérdései Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK Épületrész vagy lakás tanúsítása 7/2006 TNM rendelet: Nincs egyértelmű előírás Minden szövegkörnyezetben:
RészletesebbenENERGIAHATÉKONYSÁGI TIPPEK KONFERENCIA Energiatudatos építészet/felújítás egy konkrét, megvalósult példán keresztül BME MET 2013. 04. 27.
Energiatudatos építészet/felújítás egy konkrét, megvalósult példán keresztül BME MET 2013. 04. 27. Előadó: Medgyasszay Péter PhD egyetemi docens, BME Magasépítési Tanszék TARTALOM 1. Alapvetés 1.1 Környezeti
RészletesebbenAz épületenergetikai követelmények
Az épületenergetikai követelmények Dr. Szalay Zsuzsa. Baumann Mihály, Dr. Csoknyai Tamás 2015.09.27. Hová tart az épületenergetikai szabályozás? Közel nulla követelmények 2016.02.15. 34. / Közel nulla
RészletesebbenÉpített környezet a világ széndioxid kibocsátásának közel feléért felelős: klímaváltozás
Épített környezet a világ széndioxid kibocsátásának közel feléért felelős: klímaváltozás Épületek 45% Közlekedés 30% Ipar 25 % Mit tehetünk? energiatakarékos épületek létrehozása megújuló természeti erőforrások
RészletesebbenKódszám: KEOP-2012-5.5.0/D
Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D 1. A támogatás célja: Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése összhangban a hazai és EU stratégiával ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást
RészletesebbenA felelős üzemeltetés és monitoring hatásai
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu zmagyar@invitel.hu A felelős üzemeltetés
RészletesebbenAz új épületenergetikai és klímavédelmi
Az új épületenergetikai és klímavédelmi szabályozási rendszer Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Tartalom Energetikai EU direktívák Épületenergetikai direktíva
RészletesebbenJogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan
Fenntartható építészet Égetett kerámia építőanyagok a korszakváltás küszöbén Régi és új kihívások Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan 1 Új súlypontok az épületek energiahatékonyságának
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenAZ ÉPÜLETENERGETIKAI KÖVETELMÉNYEK VÁLTOZÁSA- MENNYIRE KÖZEL A NULLA?
AZ ÉPÜLETENERGETIKAI KÖVETELMÉNYEK VÁLTOZÁSA- MENNYIRE KÖZEL A NULLA? BME MET 20150611 Előadó: Szalay Zsuzsa PhD adjunktus, BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék Épületek energiahatékonysági, (épületenergetikai/
RészletesebbenNemzeti Épületenergetikai Stratégia
Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Épületenergetika és Épületgépészeti Tanszék 2013.11.06. Középület állomány típusépületei Középületek elemzése Állami és önkormányzati
RészletesebbenÉpületenergetika. Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK
Épületenergetika Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK EU direktívák hazai rendeletek EPBD - Épületenergetikai direktíva 91/2002/EK
RészletesebbenA..TNM rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról
A..TNM rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról 2. sz. Melléklet Tervezési adatok 1 1. Éghajlati adatok
RészletesebbenÉpületenergetika: szabályozási környezet és abszolút alapok
Épületenergetika: szabályozási környezet és abszolút alapok 2018. Április 9. okl. építészmérnök, tudományos munkatárs BME Épületszerkezettani Tanszék 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai
RészletesebbenAz 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről
55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének A rendeletben előírt műszaki követelményeket azon megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek
RészletesebbenMegoldás falazatra 2
Megoldás falazatra 2 Mitől okos a tégla? Az okostéglák olyan új fejlesztésű termékek, melyek hőszigetelő képessége 40-50 %-kal jobb, mint az ugyanolyan falvastagságban kapható hagyományos, nútféderes falazóelemeké.
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenHelyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén
Alaprajz Tervezői Napok - BME, Magasépítés Tanszék - Ea: Medgyasszay Péter PhD Fenntartható ház. Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház mentén Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök,
RészletesebbenENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA
ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK
RészletesebbenÉlő Energia 2009-2012 rendezvénysorozat jubileumi (25.) konferenciája. Zöld Zugló Energetikai Program ismertetése
Élő Energia 2009-2012 rendezvénysorozat jubileumi (25.) konferenciája Zöld Zugló Energetikai Program ismertetése Ádám Béla HGD Kft., ügyvezető 2012. május 22. : 1141 Bp., Zsigárd u. 21. : (36-1) 221-1458;
RészletesebbenAZ ELSŐ MAGYAR PASSZÍVHÁZ MINŐSÉGŰ ISKOLA S Z E K É R L Á S Z L Ó DLA
AZ ELSŐ MAGYAR PASSZÍVHÁZ MINŐSÉGŰ ISKOLA A WGBC elismerése egy magyar passzívháznak Kezdetek- ilyen volt Tervek Iskolaépület felújítás és új passzívházas új szárny, Budapest Építészet: Szekér László
Részletesebbene 4 TÉGLAHÁZ 2020 Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó
Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó TARTALOM: Az e 4 koncepció Passzívház egy rétegű monolit tégla falazattal Energia hatékony téglaház modell = a jövő háza? Az egész több, mint a részek
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenKombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató
Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő
RészletesebbenA felelős üzemeltetés és monitoring hatásai
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu zmagyar@invitel.hu A felelős üzemeltetés
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
RészletesebbenÉpületenergetikai fejlesztések Varga Zoltán szakközgazdász
Épületenergetikai fejlesztések Varga Zoltán szakközgazdász 2016.11.04. Vállalkozói költségek csökkentése A vállalkozás energia felhasználásának csökkentése beruházással A vállalkozás energia felhasználásának
RészletesebbenEnergetikai pályázatok 2012/13
Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság
RészletesebbenI. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap Energiahatékony megoldások ESCO
I. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap 2017.03.29. Energiahatékony megoldások ESCO AZ ESCO-RÓL ÁLTALÁBAN ESCO 1: Energy Service Company ESCO 2: Energy Saving Company Az ESCO-k fűtési, világítási rendszerek,
Részletesebben39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról
39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet Hatályos: 2021.01.02-39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról Az épített környezet
RészletesebbenEnergiahatékonyság és minőségi építési termékek ÉMI100
Energiahatékonyság és minőségi építési termékek ÉMI100 Sólyomi Péter ÉMI Nonprofit Kft. Szerkezettudományi és Energetikai Divízió 1 A múlt követelményei: 1979 k mf 2,3 W/m 2 K (k mf 1,8 W/m 2 K) 2 A múlt
RészletesebbenÚj Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011
Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Nemzeti Fejlesztési Miniszter az ENSZ Éghajlatváltozási
RészletesebbenNapelemek és napkollektorok hozamának számítása. Szakmai továbbképzés február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr.
Napelemek és napkollektorok hozamának számítása Szakmai továbbképzés 2019. február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr. Horváth Miklós Napenergia potenciál Forrás: http://re.jrc.ec.europa.eu/pvg_tools/en/tools.html#pvp
RészletesebbenAz enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.
Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés
RészletesebbenAz önkormányzati energiagazdálkodás néhány esete Dr. Éri Vilma Éghajlatváltozás, energiatakarékosság, környezetvédelem és kármentesítés VIII. Környezetvédelmi Konferencia Dunaújváros, 2006. június 6. Amiről
RészletesebbenÚj Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer - Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram
Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer - Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium meglévő lakóépületek felújítására és új energiatakarékos lakóházak
RészletesebbenMartfű általános bemutatása
2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő
RészletesebbenTANTÁRGYI PROGRAMOK Épületfizika Komfortelmélet
TANTÁRGYI PROGRAMOK 5.1. Tantárgyak megnevezése: Épületfizika Számonkérés módjai: otthoni feladatok, kollokvium A tárgy célja megismertetni a hallgatókkal egyrészt az épületek szerkezeteinek azon fizikai
RészletesebbenA.. rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról
A.. rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról 3.sz Melléklet Követelményértékek 1 1. A határoló-és
RészletesebbenBETON A fenntartható építés alapja. Hatékony energiagazdálkodás
BETON A fenntartható építés alapja Hatékony energiagazdálkodás 1 / Hogyan segít a beton a hatékony energiagazdálkodásban? A fenntartható fejlődés eszméjének fontosságával a társadalom felelősen gondolkodó
RészletesebbenEnergiakulcs - az alacsony energiaigényű épület gépészete. Előadó: Kardos Ferenc
Energiakulcs - az alacsony energiaigényű épület gépészete Előadó: Kardos Ferenc Épületgépészeti feladatok alacsony energiaigényű épületekben Fűtés Szellőztetés Használati melegvíz-előállítás Komforthűtés
RészletesebbenPályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül
Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni
RészletesebbenENERGIA- MEGTAKARÍTÁS HŐVISSZANYERÉS A FÜRDŐVÍZBŐL RÉZCSÖVEK SEGÍTSÉGÉVEL RÉZZEL SOROZAT/ 1
ENERGIA- RÉZZEL MEGTAKARÍTÁS HŐVISSZANYERÉS A FÜRDŐVÍZBŐL RÉZCSÖVEK SEGÍTSÉGÉVEL SOROZAT/ 1 Sorozat előszó A réz tartós és fenntartható fémként, hosszú élettartammal és teljesmértékű újrahasznosíthatósággal,
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI- ÉS FELDOLGOZÓ ÜZEMEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA VP
MEZŐGAZDASÁGI- ÉS FELDOLGOZÓ ÜZEMEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA VP5-4.1.6-4.2.3-17 A felhívás lehetőséget teremt kertészeti termesztésre, állattartásra, továbbá élelmiszer-feldolgozásra és borászati
RészletesebbenA napenergia családi házakban történő felhasználási lehetőségeinek áttekintése. Szabó Zsuzsanna V. földrajz környezettan szak
A napenergia családi házakban történő felhasználási lehetőségeinek áttekintése Szabó Zsuzsanna V. földrajz környezettan szak Szakdolgozat témakörei 1. Nap, napsugárzás, napenergia Nap felépítése napsugárzás,
RészletesebbenVP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.
VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban 1 Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2. napjától 2021. január 4. napjáig van
RészletesebbenAz épületenergetikai követelmények. Előadó: Dr. Szalay Zsuzsa adjunktus BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék
Az épületenergetikai követelmények Előadó: Dr. Szalay Zsuzsa adjunktus BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék Az épületenergetikai szabályozás Az Európai Bizottság és Parlament 91/2002 Irányelve értelmében
RészletesebbenKomfortos fürdőzés egész évben
Komfortos fürdőzés egész évben A szabályzott belső légállapot egy fontos tényező különösen a medenceterekben, ahol a magas relatív páratartalom és a kondenzáció előfordulása csökkentheti a felhasználók
RészletesebbenKiváló energetikai minőség okostéglával! OKOSTÉGLA A+++
Kiváló energetikai minőség okostéglával! A+++ Megoldás falazatra Miért fontos a megfelelő téglaválasztás? Amikor téglaválasztás előtt állunk, gyakran nem is tudatosul bennünk, milyen fontos döntést kell
RészletesebbenKözel nulla épületek követelményei: amitől tartani kell, és amitől nem
Közel nulla épületek követelményei: amitől tartani kell, és amitől nem Medgyasszay Péter PhD Belső Udvar Építész, Kutató és Szakértő Iroda okl. építészmérnök, MBA 2018. 04. 13.. MEDGYASSZAY PÉTER Közel
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
RészletesebbenV. A Kormány tagjainak rendeletei
19584 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 127. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei A Miniszterelnökséget vezető miniszter 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
RészletesebbenÉpület rendeltetése Belső tervezési hőmérséklet 20 Külső tervezési hőmérséklet -15. Dátum 2010.01.10. Homlokzat 2 (dél)
Alapadatok Azonosító adatok lakóépület Épület rendeltetése Belső tervezési hőmérséklet 20 Külső tervezési hőmérséklet -15 Azonosító (pl. cím) vályogház-m Dátum 2010.01.10 Geometriai adatok (m 2 -ben) Belső
RészletesebbenÉPÜLETENERGETIKA. Dr. Kakasy László 2015.
ÉPÜLETENERGETIKA Dr. Kakasy László 2015. AZ ÉPÜLETENERGETIKAI TERVEZÉS Az épületenergetikai szabályozás szintjei: I.szint: összesített energetikai jellemző E p kwh/m 2 év (épület+gépészet+villamos. jellemző)
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA
MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai
RészletesebbenÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT!
ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! 24. Távhő Vándorgyűlés Épület-felújítások üzemviteli tapasztalatai dr. Zsebik Albin zsebik@energia.bme.hu BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék NYÍREGYHÁZA,
RészletesebbenAZ ORSZÁGHÁZ ENERGIAKONCEPCIÓJÁNAK TERVE A REICHSTAG RENDSZERÉNEK MINTÁJÁRA
KAZINCZY GYÖNGYVÉR BME Építészmérnöki Kar 5. évfolyam AZ ORSZÁGHÁZ ENERGIAKONCEPCIÓJÁNAK TERVE A REICHSTAG RENDSZERÉNEK MINTÁJÁRA ÉPÍTÉSZKARI TUDOMÁNYOS ÉS MŰVÉSZETI DIÁKKÖRI PÁLYÁZAT BUDAPESTI MŰSZAKI
RészletesebbenNemzeti Épületenergetikai Stratégia Módszertan és eredmények. Matuz Géza Vezérigazgató-helyettes
Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Módszertan és eredmények Matuz Géza Vezérigazgató-helyettes NÉeS elkészítése A 2012/27/EU Energiahatékonysági Irányelv (EED) 4. cikk előírása A tagállamok hosszú távú
RészletesebbenPasszívházak. Dr. Abou Abdo Tamás. Előadás Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium Székesfehérvár, november 23.
Dr. Abou Abdo Tamás Passzívházak Előadás Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium Székesfehérvár, 2016. november 23. www.meetthescientist.hu 1 26 Miért építsünk energiatakarékos házakat a világban,
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenA Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában
CEU Auditorium A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Dr. Ádám Béla Megújuló Energia Platform elnökségi tag, Budapest Tartalom A Megújuló Energia Platform (MEP) bemutatása: alapelvek, céljai,
RészletesebbenAz épületenergetikai tanúsítvány és értelme Küszöbön a felújítás!
Az épületenergetikai tanúsítvány és értelme Küszöbön a felújítás! Előadó: Kozma Hilda Tartalom 1. Épületek energetikai tanúsítása 2. Épületenergetikai korszerűsítés projekt menedzsment Csak egy újabb papír?
RészletesebbenBaumann Mihály adjunktus PTE PMMK Épületgépészeti Tanszék
Az elsı lépések, avagy az épületek energetikai tanúsítása, tanúsítás jelentısége a lakásszövetkezetek és az ingatlanforgalmazók szemszögébıl Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK Épületgépészeti Tanszék 2002/91
RészletesebbenÉPÜLETENERGETIKA. Dr. Kakasy László 2016.
ÉPÜLETENERGETIKA Dr. Kakasy László 2016. AZ ÉPÜLETENERGETIKAI TERVEZÉS Az épületenergetikai szabályozás szintjei: I.szint: összesített energetikai jellemző E p kwh/m 2 a (épület+gépészet+villamos. jellemző)
RészletesebbenMagyarországon gon is
Energiatakarékos kos üvegezés Lehetőségek, buktatók, k, trendek Épületek energiatanúsítása sa 2009-től Magyarországon gon is 7/2006 TNM és s 176/2008 Kormány rendelet Sólyomi PéterP ÉMI Kht. Épületszerkezeti
RészletesebbenKörnyezettudatos épületek a gyakorlatban. Magyarországon
Környezettudatos épületek a gyakorlatban Magyarországon Mitől zöld a zöld? Zöld építés = hőszivattyúvalhűtött fűtötthűtött fűtött üvegkalitka? Zöld építés = műanyagba csomagolt betonkocka? Zöld építés
RészletesebbenZÖLDÜLŐ ÉPÜLETEK. Király Zsuzsanna Energiaklub. www.gpp-proca.eu
ZÖLDÜLŐ ÉPÜLETEK Király Zsuzsanna Energiaklub Zöld beszerzés előnyei Ellátásbiztonság Energiamegtakarítás, klímavédelem Zöld beszerzés Költségmegtakarítás Anyagtakarékosság, és hulladékmegelőzés Az építőipar
RészletesebbenEnergetikai Tanúsítvány
Energetikai Tanúsítvány ETDV13154 Épület (önálló Társasházi lakás rendeltetési egység): Címe: 1137 Budapest, Katona József utca 35. 3/4. Helyrajzi szám: 25204/4/A/19 É47.514597 GPS: K19.049437 Megbízó:
RészletesebbenEnergetikai Tanúsítvány
Energetikai Tanúsítvány ETDV13153 Épület (önálló Társasházi lakás rendeltetési egység): Címe: 1137 Budapest, Katona József utca 35. 3/3. Helyrajzi szám: 25204/4/A/18 É47.514597 GPS: K19.049437 Megbízó:
RészletesebbenAktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenNapkollektoros pályázat 2012. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató
Napkollektoros pályázat 2012 Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató 10 ÉVE MEGÚJULUNK 2 2002 óta azért dolgozunk, hogy Magyarországon is minél több ember számára legyen elérhető
RészletesebbenTájékoztató a Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai. fejlesztésének támogatása kombinált hiteltermékkel című,
Tájékoztató a Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztésének támogatása kombinált hiteltermékkel című, GINOP-4.1.1-8.4.4-16 számú felhívásról A pályázati kiírás keretében a
RészletesebbenAZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE
AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m
RészletesebbenFrank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG
Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro
RészletesebbenZöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye
Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
Részletesebben