az ELTE Tanárképző Központ 2013/2014. tanévének eredményeiről ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dr. Károly Krisztina főigazgató Dr. Perjés István főigazgató-helyettes

Átírás

1 ELTE/11170/1(2014) BESZÁMOLÓ az ELTE Tanárképző Központ 2013/2014. tanévének eredményeiről * ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dr. Károly Krisztina főigazgató Dr. Perjés István főigazgató-helyettes Budapest, 2014.

2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az ELTE Tanárképző Központ létrehozásáról a CCXLIV/2013. (VII. 1.) Szen. sz. határozat rendelkezett, amelyhez kapcsolódóan a vonatkozó Szen. sz. határozat előírta az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását a Tanárképző Központ létrehozására figyelemmel. E döntéseknek megfelelően a Tanárképző Központ (TKK) szervezetét és működését annak SZMSZ-e szabályozza. A Központ infrastruktúráját és személyi állományát az ELTE a 2013/2014-es tanévben kialakította. A Központ székhelye az ELTE PPK Kazinczy utcai épülete. A minőségi tanárképzés szakmai, tartalmi, tudományos és szervezeti feladatainak összehangolására az Egyetem Szenátusa augusztus 1-jével hozta létre az ELTE Tanárképző Központját. Az új, osztatlan tanári mesterképzés a 2013/14-es tanévben indult először az ELTE-n 26 tanári szakon. Akkor 444 hallgató kezdte meg tanulmányait. Az ELTE TKK elsődleges célja, hogy a tanárképzésben érintett karokkal és a gyakorlóiskolákkal együttműködésben elősegítse az ELTE példaértékű, regionális vezető szerepét és kiválóságát a pedagógusképzésben, megteremtse a minőségi tanárképzés szakmai, tartalmi, tudományos és szervezeti koordinációját, valamint, hogy hatékonyan hozzájáruljon mind több és több kiváló és motivált hallgató idevonzásához. Fontos feladatunk az osztatlan tanári szakok szervezett, versenyképes, minőségi és a hallgatók igényeit figyelembe vevő működésének kialakítása és biztosítása; a szakmai/diszciplináris és a pedagógiai képzés kapcsolatának megteremtése; az elmélet és a gyakorlat közötti kapcsolódási pontok erősítése; a gyakorlóiskolákkal való szakmai együttműködés kereteinek bővítése, munkájuk segítése; az Egyetem nemzetköziesítési törekvéseinek támogatása a tanárképzés területén; valamint egységes minőségbiztosítási rendszer kialakítása. A beszámoló keretében a Tanárképző Központ első évének azokat a legfontosabb mutatóit foglaljuk össze, amelyeket a Központ szakmai, tartalmi, tudományos és szervezeti területeken elvégzett munkája eredményezett.

3 SZAKMAI TEVÉKENYÉG Az Nftv (2) bekezdése szerint a Tanárképző Központ koordinálja különösen a hallgatói meghallgatást, kiválasztást, felvételt, átvételt, a kreditelismerés, a pedagógiai szakképzés, a záróvizsga letételének folyamatát, és szervezi, ellenőrzi, valamint értékeli az iskolai gyakorlatot. Nyomon követi a hallgatói előremenetelt, pályakövetést végez. Legfontosabb feladata a tanárképzésben érintettek segítése, támogatása. Az ELTE 24/2013 (II.5) Kormányrendelet alapján elnyert kiemelt egyetem címmel járó állami támogatáshoz készített Intézkedési tervében a tanárképzés példaértékű modelljének kialakítását is vállalta. Az ELTE Tanárképző Központját és modelljét 2014 tavaszán a Központ főigazgatója mutatta be az EMMI által, a tanárképző központok vezetői számára szervezett szakmai napon. A modell szakmai rendszere: A közismereti tanárképzésben tanári szakképzettség osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető, amelynek három formája van: 4+1 éves, 4,5+1 éves, valamint 5+1 éves képzés. A plusz egy év a szakmai gyakorlatot jelenti. A 10 féléves képzésben általános iskolai, a 11 féléves képzésben vegyes (általános és középiskolai), a 12 féléves képzésben középiskolai tanár szakképzettséget lehet szerezni. Az osztatlan tanárképzés (mindhárom képzési formában) egy 6 féléves közös képzési szakasszal kezdődik. A tanári diploma megszerzését követően a tudományos pályát választókat több doktori iskola várja, a gyakorlat felé fordulók pedig a tanártovábbképzések rendkívül gazdag kínálatából választhatnak. A tanárképzés szakmai és tartalmi kérdéseivel kapcsolatosan a Központ fontos célja az intézményen belüli és annak keretein túlmutató együttműködések elősegítése is, többek között a kapcsolattartás és a közös munka ösztönzése a karokkal, a hallgatói önkormányzatokkal, más társegyetemekkel, a szakmai szervezetekkel való együttműködés, valamint szükség esetén szakmai javaslattétel és véleményezés kezdeményezése és koordinációja a törvényalkotók és a döntéshozók számára novemberében a tanárképzésben érintett karok, valamint a gyakorlóiskolák képviselőinek bevonásával öt munkabizottságunk kezdte meg működését, melyek a tanári felkészítés, az alkalmassági vizsga, a szakindítás, az Educatio és összegyetemi nyílt nap, valamint a továbbképzések területén kezdtek el dolgozni (a munkabizottságok tagjainak listáját az 1. sz. melléklet tartalmazza.) A Tanári felkészítés munkabizottság elkészítette az osztatlan tanárképzésben résztvevő hallgatókra vonatkozó belső (karközi) kreditelismerési eljárásrendet, a hallgatói tájékoztatót, valamint összeállította a kreditfelelősök listáját. A szakváltással és átjelentkezéssel kapcsolatos eljárásrend, valamint a határozatsablonok és a kérelmek véglegesítése is hamarosan befejeződik. A munkabizottság elkészített egy ütemtervet a tanári felkészítés (100 kredit) felelősségi köreinek, a minőségbiztosításnak, a rövid és hosszú gyakorlatok tartalmi/szakmai és szervezési kérdéseinek tisztázására. A rövid/szaktárgyi tanítási gyakorlat koncepciója kialakult, az Országos koordinációval

4 a pedagógusképzés megújításáért című TÁMOP (4.1.2.B.2-13/1) pályázathoz kapcsolható tevékenységek integrálódtak a bizottság munkájába. Az Alkalmassági vizsga munkabizottság munkája során összegyűjtötte és összegezte a évi felvételi eljárás tapasztalatait, majd fejlesztőmunkát kezdeményezett a tanárképzésben érintett karok és az ELTE gyakorlóiskolák szakértőinek bevonásával. Ennek nyomán elkészült a felvételizők számára a pályaalkalmassági vizsgálatra javasolt pedagógiai jellegű olvasmánylista, egy útmutató a motivációs levél megírásához, a pedagógiai esetleírások, valamint egy átfogó tájékoztató a pályaalkalmassági vizsgálatról. A Szakindítási munkabizottság egy olyan egységes formai és szakmai kritériumrendszert (útmutatót) alakított ki az oktatók számára, amely összhangban van a MAB akkreditációs elvárásaival, és amely segíti a karokon az új szakok indításához szükséges szakindítási dokumentáció elkészítését. Emellett kidolgozta az új diploma megszerzésére irányuló négy féléves osztatlan mesterképzési szak tervezetének tanári felkészítésre vonatkozó 20 kreditjének megoszlását is, mely mintául szolgálhat a további hasonló képzések kialakításakor, valamint kialakította az osztatlan tanári tantervek honlapon való egységes formai megjelenítését. A munkabizottság szakmai felügyeletével, az Informatikai Kar a hallgatók bevonásával fejleszti az osztatlan tanárképzés tanterveit tartalmazó oldalt (tkk.tanterv.elte.hu), mely a tanulmányok tervezéséhez és az órarendkészítéshez kíván segítséget nyújtani a hallgatóknak. Az oldal megnyitását 2014 őszére tervezzük. Az Educatio és ELTEfeszt szervezésével foglalkozó munkabizottság együttműködve az egyetemi munkabizottsággal összeállította és megszervezte a TKK programsorozatát. A 2014 januárjában megrendezett Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon a TKK önálló standdal, saját szóróanyaggal jelent meg, a folyamatosan érkező érdeklődők informálásában a kari HÖK-ök tanárképzési referensei nyújtottak segítséget. (Az itt összegyűjtött tapasztalatok és a gyakran ismételt kérdések rögzítésre kerültek, a későbbi eredményes felhasználás érdekében.) február 1-jén a Lágymányosi Kampuszon került megrendezésre az első ELTEfeszt, ahol a Tanárképző Központ is színes programkínálattal és állandó standdal várta a tanárképzés iránt érdeklődő fiatalokat. A szemináriumok és előadások mellett az osztatlan tanárképzéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekre válaszoltunk egész nap a Hallgatói Önkormányzat önkénteseivel együtt a TKK standjánál. A TÁMOP pályázat és a diszciplináris karok továbbképzésekkel/mentorképzésekkel kapcsolatban megfogalmazott igényei miatt, valamint a diszciplináris karok erre irányuló kifejezett kérésére, szükségessé vált a Tanárképző Központ keretein belül egy kifejezetten a továbbképzések kialakításával és összehangolásával foglalkozó szakmai munkabizottság létrehozása. A Továbbképzési munkabizottságban, amely 2014 júliusában alakult meg, minden, az osztatlan tanárképzésben illetékes kar képviselve van. A TKK főigazgatója a munkabizottság támogatását és közreműködését kérte a karok közötti együttműködések lehetőségeinek és kereteinek kialakításában a továbbképzések, különösen a mentorképzések területén. Alakuló ülésén a bizottság tagjai megállapodtak a karok közötti együttműködés lehetséges irányaiban a mentorképzés területén.

5 Mivel a TKK egyik kiemelt célja a gyakorlóiskolákkal való szakmai együttműködés kereteinek bővítése és a munkájuk segítése, a főigazgató a gyakorlóiskolák képviselőit is bevonta a fenti munkabizottságokba, a képzés tartalmi fejlesztésébe, a Központ tudományos tevékenységébe (pl. a 4. részben kifejtésre kerülő konferencia-sorozat programbizottságába), és az aktuális kérdések/problémák kezelése érdekében rendszeres konzultációkat (egyeztető megbeszéléseket) kezdeményezett a felügyelete alá tartozó három gyakorlóiskola (Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium, Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, Trefort Ágoston Gyakorlóiskola) vezetőivel márciusában a Központ főigazgatójának vezetésével megalakult az új Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács (TTT), mely azóta folyamatosan ülésezik az újonnan elfogadott ügyrendnek megfelelően. A Tanács 15 új határozatot hozott, melynek jelentős része akkreditációs anyagok bírálatát, vezetőtanári megbízások támogatását, tantervi módosítások elfogadását érintette. Az ezekről szóló jegyzőkönyvek megtekinthetők a TTK ( honlapján. A Központ munkáját segítette a TKK Egyeztető Testülete, amely a főigazgató helyettesének személyéről, valamint a TKK SzMSz-ének módosításáról szavazott. Szakmai munkánk keretében a tanév folyamán a következő kormányzati előterjesztéseket véleményeztük: A Nemzeti Erőforrás Minisztérium által kidolgozott, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló EMMI rendelet módosításáról című rendelet-tervezet; az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program, és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program támogatásának szabályairól szóló EMMI rendelet módosításáról című rendelet-tervezet; a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló EMMI rendelet módosításáról című rendelet-tervezet; a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről című rendelet-tervezet; a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló rendelet-tervezet. TARTALMI-KÉPZÉSI FEJLESZTÉSEK, TEVÉKENYSÉGEK A 2013/2014-es tanévben meghirdetett osztatlan tanárképzési szakok a következő szakpárokban indultak el: Bölcsészettudományi Kar: 51 szakpár; Informatikai Kar: 4 szakpár; Természettudományi Kar: 24 szakpár végén meghirdetésre került 219 osztatlan tanári szakpár mindkét finanszírozási formában, azaz összesen 438 szakpár közül választhattak a jelentkezők. Ebből 168 szakpárra jelentkezett 1245 felvételiző és 1748 jelentkezést adtak be, melyből 548 első helyes volt. A pályaalkalmassági vizsgálatra 1109 felvételiző számára küldtünk behívó levelet. A felvételizők folyamatos, több csatornán ( , honlap, telefon) történő tájékoztatása mellett, a hallgatók tanulmányi kérdéseiben is tájékoztatást adtunk. Az osztatlan tanárképzés tanegységlistái a Központ honlapjáról is elérhetők.

6 Elkészült a pályaalkalmassági vizsgálat menetéről szóló tájékoztató a pályaalkalmassági vizsgálatban résztvevő bizottsági elnökök, tagok számára február elején négy alapképzésről osztatlan tanárképzésre átjelentkező hallgató számára került lebonyolításra az első pályaalkalmassági vizsgálat. Emellett ideiglenes ügyrenddel és kérelmekkel segítettük a kari tanárképzési referensek munkáját május 26 és június 27 közötti időszakra, 11 napra 69 bizottság munkáját és összesen 1139 (az átjelentkezőkkel együtt) jelentkező pályaalkalmassági vizsgálatát kellett megszervezni és lebonyolítani. A felkért oktatókból a vizsgálatokon 121 bizottsági tag és 44 elnök vett részt, akik 899 jelentkező vizsgálatát végezték el. A vizsgálatok során támogattuk és előkészítettük a bizottsági tagok munkáját, rögzítettük az osztatlan tanárképzésre jelentkezett hallgatók eredményeit a valamint több csatornán (levél, , honlap) folyamatosan tájékoztattuk az osztatlan tanárképzésre jelentkező hallgatókat. A évi általános felvételi eljárás eredményei alapján az osztatlan tanárképzésre 487 hallgatót vettünk fel, 88 szakpárra. A legmagasabb pontszám 478 volt a matematikatanár; spanyol nyelv és kultúra tanára szakpáron, míg az átlag ponthatár az osztatlan tanárképzésen 397 lett. A Központ szoros együttműködésben dolgozik a tanárképzésben érintett karokkal, azok tanárképzési referenseivel (a tanulmányi és adminisztrációs ügyekben) és szakmódszertani központjaival (a szakmai, tartalmi és tudományos területeken). Ennek jegyében elkészült a gólyáknak szóló tájékoztató és köszöntő, melyet több fórumon is közzétettünk. A Természettudományi Kar kezdeményezésével 2014 őszére a gólyáknak szervezett Tanári Napok Tata rendezvény szervezéséhez a Központ irodaszerekkel és a program intézményi koordinációjával, népszerűsítésével, valamint a táborban való személyes részvétellel járult hozzá. Az ELTE Hallgatói Követelményrendszerének 34/A. -át a kari tanulmányi hivatalvezetők és az oktatási igazgató közreműködésével módosítottuk. Az osztatlan tanárképzés keretein belül az ELTE két hittudományi egyetemmel is közös képzést alakított ki. A Sapientia Hittudományi Egyetemmel 7 bölcsész szak esetében (angol nyelv és kultúra tanára, ének-zene tanár, francia nyelv és kultúra tanára, latin nyelv és kultúra tanára, magyartanár, német nyelv és kultúratanára, történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára), míg az Evangélikus Hittudományi Egyetemmel 15 szaknál (angol nyelv és kultúra tanára, informatikatanár, magyartanár, német és nemzetiségi németnyelv és kultúratanára, német nyelv és kultúratanára, természetismeret-környezetismeret tanár, történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára, ének-zene tanár, földrajztanár, matematikatanár, biológiatanár, fizikatanár, kémiatanár, latin nyelv és kultúra tanára, francia nyelv és kultúra tanára) biztosítjuk a szakpár másik felét. A közismereti tanárszakjainkkal párosított hittanár-nevelőtanár szakokon a 2014/2015 tanévben összesen 5 hallgató (3 hallgató a Sapientia oldaláról és 2 hallgató az EHE oldaláról) kezdi meg tanulmányait. Az együttműködés kereteinek kialakításában a Tanárképző Központ is részt vesz.

7 A tananyag- és szakfejlesztést a Központ főigazgatója által vezetett Tanárképzési és Tanár-továbbképző Tanács koordinálja. TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG A napi működés aktuális feladatai mellett a Központ kiemelt figyelmet szentel az egyetem küldetésének tudományművelő eszméje képviseletének. Ennek jegyében, a tanárképzés és a szakmódszertanok tudományos hátterének erősítése céljából hagyományteremtő szándékkal tudományos konferencia-sorozatot indít útjára. A 2014-es első tudományos szimpózium a Tudós tanárok tanár tudósok: konferencia a minőségi tanárképzésről címet viseli. A tanácskozás a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Magyar Tudomány Ünnepének évi rendezvényeinek alkotja részét, megrendezésére 2014 novemberében kerül sor. A konferenciát abból az alkalomból szervezzük, hogy a tanárképzés át-/visszaállt az osztatlan formába, amely számos szakmai, tartalmi, tudományos és szervezési kérdés megoldását, újragondolását teszi szükségessé. A tanárképzés új rendszerének bevezetése és kapcsolódó szakmai kihívásai elengedhetetlenné teszik a munkánk kutatási hátterének ösztönzését és segítését. Az Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért című TÁMOP (4.1.2.B.2-13/1) pályázat keretében, a Tanárképző Központ főigazgatójának szakmai vezetésével 2014 tavaszától folyik az a kutatási, fejlesztési munka, melynek célja a felsőoktatási pedagógusképzések, továbbképzések minőségének fejlesztése, a tartalmi és szakmódszertani korszerűség és versenyképesség biztosítása, továbbá a pedagógusképzést segítő szakmai tartalomfejlesztés, a hálózatok továbbfejlesztése, kiteljesítése és térségi felsőoktatási pedagógiai központok szakirányos működtetése. A projekt megvalósítását a következő tematikailag specifikált operatív célok segítik elő: (1) A pedagógusképzés módszertani támogatása, képzés- és tartalomfejlesztés; (2) A szakmai gyakorlat elindításához szükséges fejlesztések kialakítása; (3) Pedagógusképző kutató- és szolgáltató központok hálózatának fejlesztése; (4) A közoktatási és felsőoktatási intézmények együttműködésének bővítése, összehangolása. A projektben olyan országos hatáskörű módszertani és képzésfejlesztések folynak, melyek révén megerősödhet és országos lefedettségűvé válhat a pedagógusképző intézmények közötti hálózat. A hálózatépítés keretében működő munkacsoportok az ELTE-s szakemberek szakmai műhelyek megalapításával, országos együttműködés létrehozásával, konferenciák szervezésével, a képzések összehangolásával, kutatások menedzselésével és a pedagóguspálya népszerűsítésével is foglalkoznak. A Központ saját kutatási tevékenységének keretében a 2014-ben lezajlott Pályaalkalmassági vizsgálathoz kapcsolódóan folyamatban van egy, a pályaalkalmassági vizsgálatról szóló kérdőíves kutatás, amelynek eredményeit szeptember folyamán tesszük közzé. A 2014 áprilisában lezajlott III. Digitális Pedagógus Konferencián a Központ munkatársai A digitális implementáció

8 intézményesülése, a digitális pedagógiai kultúra támogatása címmel tartottak előadást. SZERVEZETI-INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK 2013 októberének végére az ELTE központi keretéből felújított, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar által felajánlott irodákkal, az Informatikai Kar és a Pedagogikum Központ által felajánlott informatikai eszközökkel a Központ infrastrukturális háttere is rendeződött decemberében elkészült a TKK Szervezeti és Működési Szabályzata, majd június végére egy új bővített, részletesebb változat is. Az SZMSZ szerint a Tanárképző Központ önálló szervezeti egység (költséggazda). A Központ részére a gazdálkodási és a humánpolitikai tevékenység megszervezését és részben felügyeletét (különösen az ellenjegyzés tekintetében) a Pedagogikum Központ Gazdasági, ill. Humánpolitikai Főosztálya látja el. A Központot főigazgató vezeti, munkáját főigazgató-helyettes támogatja, szakmaiadminisztrációs feladatait a felvételi- és tanulmányi ügyek koordinátora, az oktatás- és gyakorlatszervezési ügyek koordinátora, a tudományszervezési és pályázati ügyek koordinátora, valamint a titkársági referens látja el márciusában létrejött a Pedagogikum Központ és a TKK közötti megállapodás az ELTE közoktatási intézményekkel történő kapcsolattartásához kötődő feladatokról. A Központ az ELTE három gyakorlóiskolája felett gyakorol szakmai felügyelet (tankönyvrendelések jóváhagyása, adatszolgáltatás stb.) júliusában először hagyományteremtő céllal, ünnepélyes keretek között vehette át 9 pedagógus a vezetőtanári megbízását. A Központ működésének első évében kidolgozta arculati elemeit és honlapját ( A Központ menüpont a küldetésnyilatkozat, a kapcsolattartási címek, valamint a szervezeti felépítés mellett legutóbb kiegészült A magyar tanárképzés történeti áttekintésével. A Felvételizőknek pont információi között fő helyen szerepel a képzés bemutatása és a pályaalkalmassági vizsgálat részletes leírása; emellett kialakításra került az egyetemközi együttműködések alpontja. Az Oktatás/képzés az aktualizált jogszabályokkal, a gyakorlóiskolák bemutatkozásával és a tantervek, tanegységlisták elérésén túl a kreditelismerés eljárásrendjével foglalkozik. Az Oktatóknak/Hivataloknak jelszóval védett menüpontba folyamatosan kerülnek feltöltésre a kidolgozott eljárásrendek és tájékoztatók. A Tudományos élet menüpont folyamatosan bővül folyóiratokkal, konferencia felhívásokkal, valamint itt helyeztük el a Központ által szervezett Tudós tanárok tanár tudósok konferencia külön menüpontját. A honlapon lévő regisztrációs rendszer lehetővé teszi az absztraktok online bírálatát is, így megkönnyítve a konferencia programbizottságának munkáját. Elindult a Központ Facebook oldalának népszerűsítése, karbantartása: jelenleg 225 hallgatónkhoz juttathatunk el itt információkat, de ez a szám dinamikusan növekszik.

9 A Tanárképző Központot bemutató kiadványok közül 2014 januárjára elkészült egy rövid tájékoztató (1000 példányban), mellyel a TKK megjelenhetett az Educatio és ELTEfeszt kiállításokon. Nyomdai előkészítés alatt áll az osztatlan tanárképzést, a képzésben részt vevő karokat, valamint a TKK-t bemutató (kb. 50 oldalas) kiadványa. * Ezúton szeretnénk köszönetet mondani az osztatlan tanárképzésben érintett karok vezetőinek, oktatóinak és hivatali munkatársainak, valamint a hallgatói önkormányzatok tanárképzési referenseinek a Tanárképző Központ szervezeti és infrastrukturális kialakításához nyújtott támogatásáért és működésünk első éve során tanúsított segítő együttműködéséért és áldozatos munkájáért. Hálásak vagyunk az Egyetem vezetésének is a Központot mindvégig segítő hozzáállásáért. Budapest, 2014 szeptembere

10 A Tanárképző Központ által létrehozott karközi munkabizottságok 1. sz. melléklet Tanári felkészítés munkabizottság Dr. Károly Krisztina (TKK) elnök Dr. Major Éva (BTK) koordinátor Dr. Szivák Judit (PPK) koordinátor Dr. Cseszregi Tamás (ELTE Oktatási Igazgatóság) Dr. Homonnay Zoltán (TTK) Dr. Papp Gabriella (BGGyK) Dr. Schróth Ágnes (Trefort Ágoston Gyakorlóiskola) Dr. Zsakó László (IK) Horváth Balázs (BTK HÖK) Kolláth Enikő (TKK) Szakindítási munkabizottság Dr. Károly Krisztina (TKK) elnök Dr. Michaletzky György (TTK) koordinátor Antalné dr. Szabó Ágnes (BTK) Dr. Cseszregi Tamás (ELTE Oktatási Igazgatóság) Dr. N. Kollár Katalin (PPK) Dr. Gergó Lajos (IK) Dr. Papp Gabriella (BGGyK) Dukán András Ferenc (TTK HÖK) Bot Krisztina (TKK) Alkalmassági vizsgálat munkabizottság Dr. Károly Krisztina (TKK) elnök Dr. Rapos Nóra (PPK) koordinátor Dr. Billédi Katalin (BGGyK) Dr. Feldné dr. Knapp Ilona (BTK) Dr. Garam Ágnes (Apáczai Csere János Gyakorló Iskola) Dr. Horváth Erzsébet (TTK) Dr. Zsakó László (IK) Zágonyi Beáta (PPK HÖK) Bot Krisztina (TKK) Educatio és összegyetemi nyílt nap munkabizottság Dr. Károly Krisztina (TKK) elnök Kolláth Enikő (TKK) koordinátor Csizmadia Anna (BTK HÖK) Lénárt Anikó (IK) Dr. Regényi Enikő (BGGyK) Dr. Szivák Judit (PPK) Végh Tamás (TTK Felvételi Iroda) Nemes Balázs (IK HÖK) Továbbképzési-mentorképzési munkabizottság Dr. Károly Krisztina (TKK) elnök Dr. H. Nagy Anna (PPK) koordinátor Antalné dr. Szabó Ágnes (BTK) Karkus Zsolt (TTK) Dr. Zsakó László (IK) Balogh Andrea (TKK)