A Szatmári Többcélú Kistérségi. Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és. fejlesztési terve

Átírás

1 A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve MÁTÉSZALKA

2 T A R T A L O M J EG Y Z É K I. Többcélú kistérségi társulás megalakulása.. 3. I.1. Jogi háttér 3. I.2. Többcélú kistérségi társulás alapadatai..5. I.3. A többcélú kistérségi társulás vállalt közoktatási feladatai 6. II. HELYZETELEMZÉS.7. II.1. A kistérség földrajzi helyzete. 7. II.1.1. A kistérség gazdasági infrastrukturális és társadalmi helyzete 8. II.1.2. Demográfiai tendenciák a kistérségben 9. II.1.3. A kistérség település szerkezete és közlekedési viszonyai 11. II.2.0. A közoktatási feladatellátás biztosítása a kistérségben önkormányzati bontásban 13. II.2.1 Az óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei II.2.2 Az általános iskolai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei 19. II.2.3. Középiskolai oktatás. 29. II.2.4. Alapfokú művészeti oktatás. 30. II.2.5. Pedagógiai szakszolgálatok 31. II.2.6. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 34. II.2.7. Nem állami önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módja.36. II.2.8. Közoktatási esélyegyenlőségi terv II.2.9. Helyzetelemzés összegzése. 52. III. A közoktatási feladatellátás területén megfogalmazott szervezési és fejlesztési feladatok 53. 2

3 I. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS MEGALAKULÁSA I. 1. Jogi háttér Az Évi LXV. Törvény 41 (1) bekezdésben foglalt felhatalmazás, valamint a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló Évi CXXXV. Törvény 16. -a és területfejlesztésről és területrendezésről szóló Évi XXI. törvény rendelkezései alapján a Mátészalkai kistérség 26 települési önkormányzat határozatával november 4-én megalakult a jogi személyiséggel rendelkező SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS. Székelye 4700 Mátészalka Rákóczi út 43. A polgármesterek megállapodtak, abban hogy az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek kiküszöbölése érdekében többcélú kistérségi társulást hoznak létre. A társulásba tömörült két város, négy nagyközség, 20 község összesen 26 település Határozatszáma: 3/2005 (IV. 07.) TT f. határozat. Céljuk: - A közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalon történő hatékonyabb ellátása. - minden állampolgár számára váljanak elérhetővé a minőségi szolgáltatások - mérséklődjenek az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek - A kistérségi államigazgatási feladatok, közigazgatási ügyintézés hatékonyabb ellátása - nagyobb lehetőséget kapjanak az uniós források megszerzésére - a szolgáltatások színvonala a gazdaságossági szempontok érvényesítésével lényeges többletráfordítás nélkül javuljon. - Oldja a város és vonzáskörzete között felhalmozott érdekellentételeket, és hatékonyan tudja elősegíteni a város és vonzáskörzete mennyiségi és minőségi fejlődését. Az intézkedési terv szerepe: A közoktatási, feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv (továbbiakban intézkedési terv) elsősorban a közoktatás hatékonyságának növelését kívánja szolgálni. Ennek érdekében elengedhetetlen a szoros együttműködés a települési önkormányzatok között. Az intézkedési terv meghatározza a közoktatási prioritásokat, szervezeti és strukturális 3

4 változtatásokat, és orientálja az ebben érintett önkormányzatokat, óvodákat, általános iskolákat, középiskolákat, kollégiumokat, fenntartói hovatartozás nélkül. Az intézkedési terv keretet és iránymutatást ad az intézményeknek a minőségi megújulás irányába. A fejlesztési terv a kistérség területére készült és 2008 julius 1-től augusztus 31-ig érvényes. Az intézkedési terv szükség esetén a polgármesterek tanácsa döntésével bármikor módosítható, kiegészíthető. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulásban, 2006-ban készült közoktatásra vonatkozó fejlesztési koncepció. E dokumentum a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás közoktatás fejlesztési terve mely az önkormányzatok által beküldött adatlapok, helyzetelemzések, a megyei fejlesztési terv, személyes konzultációk, vonatkozó jogszabályok felhasználásával készült. Valamennyi adatszolgáltatónak készséges közreműködéséért a terv készítői ezúton mondanak köszönetet. 4

5 I. 2. A többcélú kistérségi társulás alapadatai Régió: Kistérség neve: Észak Alföld Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás KSH azonosító: Kijelölt önkormányzat: Mátészalka Város Önkormányzata sorszám A kistérség települései Tagja-e a többcélú társulásnak (I/N) 1. Fábiánháza Község I 2. Fülpösdaróc Község I 3. Géberjén Község I 4. Györtelek Község I 5. Hodász Nagyközség I 6. Jármi Község I 7. Kántorjánosi Község I 8. Kocsord Község I 9. Mátészalka Város I 10. Mérk Nagyközség I 11. Nagydobos Nagyközség I 12. Nagyecsed Város I 13. Nyírcsholy Község I 14. Nyírkáta Község I 15. Nyírmeggyes Község I 16. Nyírparasznya Község I 17. Ópályi Község I 18. Ököritófülpös Nagyközség I 19. Őr Község I 20. Papos Község I 21. Rápolt Község I 22. Szamoskér Község I 23. Szamosszeg Község I 24. Tiborszállás Község I 25. Vaja Nagyközség I 26. Vállaj Község I 5

6 - A Közoktatási Törvény 20. (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott intézményeket óvodát és általános iskolát fenntartó mikro társulások működését koordinálja illetve megállapodás alapján ezen intézmények fenntartását biztosítja. I. 3. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS VÁLLALT KÖZOKTATÁSI FELADATAI: - A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás a nevelési oktatási intézmények feladatai ellátásának segítésére, működési területén, önkéntesen vállalt feladatként, a közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény ban megjelölt pedagógiai szakszolgálati feladatok közös ellátása, ezen belül: Pályaválasztási tanácsadás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Gyógy-testnevelés - A társulás anyagilag és szervezéssel támogatja a pedagógiai szakmai szolgáltatás kistérségi feladatainak ellátását, melyet együttműködési megállapodás alapján a Mátészalka és Környéke iskolaszövetség koordinálásával kíván megvalósítani. - Az intézményi társulások segítésére iskolabusz szolgáltatást biztosít az azt igénylő önkormányzatok, intézmények részére külön megállapodás alapján. 6

7 II. HELYZETELEMZÉS II.1. A kistérség földrajzi elhelyezkedése: Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás A Szatmári többcélú Kistérségi Társulás az ország legkeletibb megyéjében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-keleti részén található. A kistérség települései Mátészalka körül helyezkednek el. A várostól É-ra, Ny-ra és K-re eső települések egy kb. 14 km-es, a délre eső települések egy 25 km sugarú körben találhatók. A térség északon a Beregi síksággal határos, nyugati része a Nyírséghez, keleti, délkeleti része a szatmári síksághoz tartozik. A térségen belül eltérő adottságokkal rendelkezik a Szamos melléke, amely folyó keletről határolja a vizsgált térséget. A térség délkeleti része Romániával határos, itt helyezkedik el az Ecsedi-láp is. Az utóbbi évtizedekben a megye szatmári részének nevezik ezt a területet. A kistérség összterülete 624, 74 km 2, a megye területének 10, 52 %-a, az állandó lakónépesség száma fő, (2005) népsűrűsége 107,5 fő/km 2. A települések között lakosságszámban jelentősebbek a fős Mátészalka, (a kistérség össznépességének 27, 15%-a), a 7091 fős Nagyecsed, illetve 3000 fő körüli 7

8 Hodász, Kocsord, Vaja és Ópályi községek. Az 1000 főnél kisebb népességű falvak száma 6, három település lakossága az 500 főt sem éri el. A térségben egy település, Nagyecsed tartozik az 5 ezer főnél népesebb települések közé, a 2 5 ezer főt számláló középfalvak aránya 42, 31%, az lakosú kisfalvak aránya 38,46%, az 500 főnél kisebb népességű aprófalvak aránya 11,54%. A térségre tehát a kis és középfalvak a jellemzőek. II.1.1 A kistérség gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete A kistérségre jellemző, hogy Mátészalka kiemelkedő elsőrendű központi szerepet tölt be a kistérség társadalmi-gazdasági életében. Vonatkozik ez a gazdaság koncentrációjára, az intézményi, szolgáltatási és kereskedelmi ellátásra, az infrastruktúrára egyaránt. A város és a térség települései között ezért egyrészt szoros egymásrautaltsági kapcsolat jellemző, másrészt ebből következően a viszony nem mentes a feszültségektől sem. A városok közül egyedül Mátészalka tekinthető teljes körű városi ellátást biztosító központnak. Nagyecsed mindössze részleges városi ellátást és részleges városi igazgatást biztosító alközpontként értelmezhető. Mátészalka eddig kiépült intézményhálózatának köszönhetően központi szerepkörrel rendelkezik a térségben az alábbi területeken: közlekedés alap- és középfokú oktatás banki- és pénzügyi szolgáltatások egészségügy, szociális ellátás gazdaság foglakozatás kultúra szennyvíz-kezelés ivóvíz-szolgáltatás A körzet központja Mátészalka, a térség egyetlen 10 ezres lélekszámot meghaladó települése. Vonzáskörzetéhez 25 település tartozik: Fábiánháza, Fülpösdaróc, Géberjén, Györtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Kocsord, Mátészalka, Mérk, Nagydobos, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Ököritófülpös, Őr, Papos, Rápolt, Szamoskér, Szamosszeg, Tiborszállás, Vaja, Vállaj. A kistérségben az együttműködés, a partnerségben rejlő célszerűség ismert és elég gyakori. Az elmúlt években öt önállónak mondható mikro-térségi együttműködés alakult ki főleg egészségügy szolgáltatások koordinálásra: 8

9 Nagyecsed-Tiborszállás-Mérk-Vállaj- Fábiánháza Ököritófülpös-Kocsord-Győrtelek-Géberjén-Fűlpösdaróc-Rápolt Vaja-Kántorjánosi-Hodász-Őr Ópályi-Nyírparasznya-Nagydobos-Szamosszeg-Szamoskér Mátészalka-Nyírmeggyes-Nyírkáta-Jármi-Papos-Nyírcsaholy Ezen mikro-térségek szolgáltatásai tovább bővülnek egyéb közszolgáltatási, szakellátás-jellegű társulások megszervezésével. II.1.2 Demográfiai tendenciák a kistérségben: Régió megnevezése: Kistérség megnevezése: Észak-Alföld Szatmári Többcélú kistérségi Társulás A település neve 0-1 évesek száma 1-2 évesek száma 2-3 évesek száma Demográfiai adatok évesek száma 4-5 évesek száma 5-6 évesek száma 6-10 évesek száma évesek száma évesek száma évesek száma évesek száma évesek száma 1. Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Győrtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj Kistérség összesen * A MÁK területi igazgatóságai által kiküldött, 2005.év január 1-i állapotot tükröző adatok 9

10 A kistérség a megye harmadik legnépesebb kistérsége az ország leghátrányosabb kistérségeinek egyike. Jövedelmi szintje elmarad a megyei átlagtól. A térségben a népesség gazdasági aktivása (az aktív keresők aránya) 23,8 %, ami a legalacsonyabb érték a megyében. Ennek oka a magas térségi munkanélküliség 19,7%, ami jelentősen meghaladja az országos átlagot (9,8%). A térségre - az utóbbi években - a lakosságszám csökkenés jellemző. A kistérségben élők száma 2000-től ig főről főre csökkent. Ennek - országosan is - tipizálható okai a születések számának csökkenése, az elhalálozások számának emelkedése, a szülőképes lakosság elvándorlása. Az adatok jól mutatják a korösszetétel viszonylag kedvezőtlen alakulását, a születési arányok folyamatos romlását. A kistérségben a regisztrált munkanélküliek száma 1999-ben fő, ben fő volt. A munkanélküliek aránya a éves (aktív korú népességből) 1999-ben 12,6% míg 2002-ben 11,9%. A csökkenés a munkanélküli ellátásból kikerülők számának folyamatos növekedésének köszönhető. Az átlag alatti a munkanélküliek aránya Mátészalkán (6,7%), Fülpösdarócon (7,8%) és Jármiban (5,7%), és 15% fölötti Fábiánházán (17,9%), Kántorjánosiban (19%), Nyírkátán (16,0%), Nyírparasznyán (17,1%), Ököritófülpösön (18,1%), Rápolton (27,3%), Szamoskéren (17,8%), Szamosszegen (18,1%), Vaján (18,1%). A többi településen nagyjából a kistérségi átlag körül van. A demográfiai mutatók alapján és a gazdaságban bekövetkezett szerkezet váltás miatt további népesség csökkenésre lehet számítani, mely sok egyéb mellett megnehezíti néhány intézmény fennmaradását is. Kevés a munkahely és magas azoknak a családoknak a száma, amelyek segélyekből, rossz anyagi és egzisztenciális körülmények között élnek. Ez fokozottan igaz a cigány lakosság esetében, akiknek a száma emelkedő tendenciát mutat. A térség jelentős részét alkotó cigány lakosság aránya az összlakosságon belül 7,3 %, ezen belül Hodász, Ópályi, Nagyecsed lakosságának arányában haladja meg a 15%-ot. A megyei mutató 12,5%. Mátészalkán a cigány etnikum száma a lakosság 3 %-a. Néhány településen az első osztályba a 2007/2008-as tanévre beiratkozott roma tanulók aránya meghaladja az 50%-ot. A problémák etnikai, munka-erőpiaci és szociális jellegűek. A cigányságnak sajátos kultúrája van, és társadalmi, gazdasági elmaradottsága az átlagnál nagyobb. Rohamosan növekvő arányuk, valamint a problémák kezelésében való részvételük minősége a térség helyzetét és esélyeit jelentősen befolyásolja. 10

11 Képzésük megoldása, a felzárkóztatásuk meggyorsítására, esélyegyenlőségük biztosítása elengedhetetlen. Hiányoznak a megfelelő civil szerveződések körükben, a meglévők sok konfliktussal működnek, több esetben csak szűk csoportok érdekeit szolgálják. A cigány népesség körében az összlakossághoz képest magasabb a munkanélküliség, jóval alacsonyabb az iskolai végzettségi szint és életkörülményeik, jövedelmi szintjük sokkal rosszabbak a magyar lakosság átlagához képest. Ugyanakkor a természetes szaporodásuk magasabbak a magyar lakossággal szemben. A munkanélküli lakosság alkalmi munkákból él, mely rányomja a bélyegét a családban nevelődő gyerekek pszichés fejlődésére, és negatívan befolyásolja a településtől távol eső szolgáltatások igénybevételét is (pl.: gondot jelent a szülőnek elvinni az egyébként rászoruló gyermekét különféle fejlesztő foglalkozásokra). A fent leírt gazdasági, társadalmi változások negatívan hatnak a fiatalok gyerekvállalási kedvére. A születések száma között nagy a szóródás. Hat olyan település van Fülpösdaróc, Géberjén, Nyírparasznya, Rápolt, Szamoskér, Vállaj ahol 50, vagy annál kevesebb gyerek született 6 év alatt. Nagyecsed és Mátészalka településeken a születések aránya a legmagasabb. A születések számát a beiskolázási mutatók szempontjából meghatározó adatként kell kezelni. II.1.3 A kistérség település szerkezete és közlekedési viszonyai A térségből Budapest Debrecenen és keresztül a 471. sz. és a 4. sz. úton, illetve Nyíregyházán keresztül a 49. sz. és a 41. sz. utakon érhető el. A kistérség legfontosabb közúti kapcsolatai: 49. sz. út, mely keleti irányba Románia felé biztosítja az eljutást Csengersima határátkelőnél, nyugat felé a 41. útba torkolva Nyíregyháza és a főváros felé biztosít kapcsolatot, a 49. sz. útról Györteleknél leágazó 491. számú úton Fehérgyarmat, illetve a magyar-ukrán határ felé lehet eljutni közvetlenül a beregsurányi határátkelő, közvetett kapcsolattal a tiszabecsi határátkelő is könnyen elérhető. 11

12 A 471. sz. út Nyírbátoron át Debrecen, illetve a déli országrész felé jeenti a kapcsolatot, Ópályi és Vásárosnamény felé vezető északi út (4117. számú) Fábiánháza, Nagyecsed, Mérk, Vállaj, - Csalános felé határátkelő Románia irányába - felé vezető déli út (4915. számú) Mátészalka, mint a kistérség központja, közúti, vasúti közlekedési csomópont. Öt irányban kiinduló első és másodrendű közútvonalak, (Nyírbátor, Vállaj, Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Nyíregyháza, és öt irányban kiinduló vasútvonalak teszik jól átjárhatóvá a kistérséget. A települések a főútvonalak mellet helyezkednek el. Géberjén, Fülpösdaróc, Szamosszeg, Rápolt, Tiborszállás a fő közlekedési útvonalaktól távolabb helyezkedik el. A menetrendszeri autóbusz járatokkal minden település jól megközelíthető. A vasútvonalak a települések többségében külső peremterületeket érintik így a napi közlekedésben autóbusz-forgalomhoz viszonyítottan forgalmuk nem jelentős. A közlekedési eszközök menetrendje a munkába járáshoz és a diákutazás igényeihez igazított. Az M3-as autópálya várhatón Őr község területén érinti a kistérséget, mely várhatóan nagyobb forgalmat és gazdaságfejlődést eredményezhet. A 49. számú főútvonal megépülte rohodi elágazástól a csengersimai határátkelőhöz valószínűleg a települések közúti terhelését csökkenti majd. Három irányban halad a teherforgalom az országhatárok felé Ukrajna (Tiszabecs), Románia ( Vállaj, Csengersima ). Az intézményi társulások tanulóinak utaztatását a társulás autóbuszaival ( Jármi- Papos ), valamint a volán vállalatokkal, illetve az önkormányzatok saját autóbusszal oldják meg. Összességében megállapítható hogy a kistérség elérhetősége, a kistérségen belüli közlekedés megoldott az érdemi gazdasági és közoktatási munkát nem hátráltatja. A kistérség településszerkezete változatos, többnyire szalagtelkes, a főútvonalak mellett elhelyezkedő falusi települések egymástól négy-öt kilométer távolságra. A két város Mátészalka és Nagyecsed viszonylatában Mátészalkának van sakktáblás modern település szerkezete. A települések nagysága változó öt-hatszáz lelkes kis településektől a két háromezer lakosú nagytelepüléseken keresztül, a tizenhétezer lakosú városig. 12

13 II.2.0 A közoktatási feladatellátás biztosítása a kistérségben önkormányzati bontásban II.2.1. Az óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei A kötelező feladatellátás biztosításának módja és formája: Település Fenntartó Szervezeti forma, ellátási hely Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Győrtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Fábiánháza önkormányzata Géberjén önkormányzata Géberjén Önkormányzat a Győrtelek önkormányzat Hodász Önkormányzat Jármi Önkormányzat Kántorjánosi Önkormányzat Kocsord Önkormányzat Mátészalka Város Önkormányzat a Mérk Önkormányzat a Nagydobos Önkormányzat a Nagyecsed Város Önkormányzat a Nyírcsaholy Önkormányzat a Csop ort szám Gyer ek létszá m Óvón ői létszá m Felvételi körzet Önálló intézmény Fábiánháza, Előtelek települések Társult többcélú intézmény Géberjén Társult többcélú intézménym. Géberjén Fülpösdarócz és Géberjén települések Önálló intézmény Győrtelek területe Önálló intézmény Hodész község Önálló intézmény Jármi község Önálló intézmény Kántorjánosi község Önálló intézmény Kocsord község Önálló intézmény Mátészalka település Intézmény fenntartó társulás Mérk-Vállaj Mérk község Önálló intézmény Nagydobos község Önálló intézmény Nagyecsed község Önálló intézmény Nyírcsaholy község 13

14 Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tíborszállás Vaja Vállaj Nyírkáta Önkormányzat a Nyírmeggyes Önkormányzat a Nyírparasznya Önkormányzat a Ópályi önkormányzata Ököritófülpös Önkormányzat a Ör Község Önkormányzat a Papos Község Önkormányzat a Ököritófülpös Önkormányzat a Szamosszeg Önkormányzat a Szamosszeg Önkormányzat a Nyírmeggyes Önkormányzat a Vaja Község Önkormányzat a Vállaj Község Önkormányzat a Önálló intézmény Nyírkáta község Intézmény fenntartó társulás Tiborszállás Nyirmeggyes Nyírmeggyes község Önálló intézmény Nyírparasznya község Önálló intézmény Ópályi község Önálló intézmény Ököritófülpös, Ráplt települések Önálló intézmény Őr község Önálló intézmény Papos község Intézmény fenntartó társulás Szamosszeg, Szamoskér Intézmény fenntartó társulás Tiborszállás Nyirmeggyes Szamosszeg, Szamoskér települések Tiborszállás község Önálló intézmény Vaja község Intézmény fenntartó társulás Mérk-Vállaj Vállaj község 14

15 Az óvodás korú gyerekek létszáma településenként: Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Györtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagyecsed Nagydobos Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes A kistérségben működő óvodák szervezeti formája: Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj Szervezeti forma Intézmények száma Önálló intézmény 21 Int. fenntartó 2 társulás ÁMK 1 Egyéb 1 Egyéb 2 ÖSSZESEN 24 A kistérségben működő óvodák fenntartói: Fenntartó Intézmények száma Települési 22 önkormányzat Fenntartói társult 2 Kistérségi társulás ÖSSZESEN 24 15

16 A huszonhat település közül huszonháromban működik óvoda. Fenntartásukról teljes mértékben a helyi önkormányzatok gondoskodnak, csak Rápolt, Fülpösdaróc és Szamoskér települései látják el intézménytársulás formájában óvodáztatást. Az óvodai csoportok átlaglétszámai: ,7 34,0 34, ,7 24,0 24,5 17,6 16,0 28,5 22,5 24,9 20,318,8 19,8 26,3 26,5 24,3 21,0 21,3 17,0 20,0 27,5 16, Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Györtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagyecsed Nagydobos Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj csoportok átlaglétszáma Óvodai csoportok és óvónők száma: Fábiánháza 3 7 Fülpösdaróc Géberjén Györtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagyecsed Nagydobos Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos 1 3 Rápolt Szamoskér 3 1 Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj Óvodások száma életkor szerint: csoportok száma óvónők száma 16

17 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek száma településenként: Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Györtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagyecsed Nagydobos Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Szamoskér HH HHH Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj Helyben lakó és a bejáró gyermekek száma 17

18 Fábiánháza 0 Fülpösdaróc Géberjén Györtelek Hodász Jármi Kántorjánosi 1 Kocsord Mátészalka 1 Mérk Nagyecsed Nagydobos Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya 0 0 Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás A iskola előtti nevelés biztosítása kötelező alapellátás. Ez megoldott, de nem minden esetben az adott település óvodájában. Rápolton, Fülpösdarócon, Szamoskéren nem működik óvoda, társulás kereteiben a szomszédos településekkel oldják meg a gyerekek óvodai elhelyezését. Három településen ( Tiborszállás Nyírmeggyes, Ópályi AMK keretében iskola, óvoda, művelődési ház és könyvtár összevonásban. A férőhelyek, kihasználtsága arra enged következtetni, hogy minden óvodáskorú gyerek iskola előtti nevelésben részesül. Az óvodai kihasználtság térségi átlaga a beíratott gyerekeket tekintve 96. 3%, a rendszeres óvodába járás napi gyakorlata azonban rendkívül polarizált. Egy óvodai csoportra jutó átlaglétszám 23,1 fő, az országos átlag 22,3 fő. Igen magasak az átlaglétszámok Kántorjánosi, Nyírkáta, Papos, Szamosszeg településeken, átlagalatti a csoportlétszám Hodász, Jármi, Őr, Vállaj községekben. Az önkormányzatok a magas fenntartási költségeket, a kiadások csökkentésével, próbálják kompenzálni, intézményi integrációt hajtanak végre, csoportokat vonnak össze. A kistérségi fejlesztés szorgalmazza, hogy minden településen legyen jól felszerelt óvoda, minden óvodáskorú gyerek járjon rendszeresen óvodába. Az önkormányzatok anyagi teherbírásuk szerint döntsék el milyen intézménytípusban oldják meg ezt a feladatot (többcélú intézmény, önálló intézmény) A kistérségben évben 2705 óvodás gyerek volt, addig a 2007/2008 nevelési évben 2379 óvodás korú gyerek jár óvodába (ez 13 csoportnyi gyerek). Ezeket a problémákat a korábban részletezett alacsony születési ráta magyarázza. A bejáró, átjáró gyerekek számaránya nem magas, összesen 93 gyerek jár más település óvodájába ( Mátészalka 42 fő, Géberjén 13 fő, Nyírmeggyes 19 fő. Vaja Vállaj 2 18

19 II.2.2. Általános iskolai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben A kötelező feladatellátás módja: Szervezeti forma Intézmények száma Önálló intézmény 20 Int. Fenntartó társulás 5 ÁMK 2 Más szervezeti keretek ÖSSZESEN A kistérségben működő iskolák fenntartói Fenntartó Intézmények száma települési önkormányzat 23 fenntartói társulások 4 kistérségi társulások megyei önkormányzat Egyéb 1. Egyéb 2. ÖSSZESEN 27 Az általános iskolai oktatás a 27 település közül 24 településen folyik, csak Fülpösdaróc, Rápolt, Papos nem tart fent iskolát, a szomszédos településsel közoktatási megállapodás alapján működnek. Egy a református egyház által fenntartott általános iskola működik Mátészalkán. 19

20 Kötelező felvételt biztosító intézmények köre és körzethatáraik: Sorszám Település Beiskolázási körzet Egyéb 1. Fábiánháza Fábiánháza-Előtelek települései 2. Géberjén Géberjén -Fülpösdaróc települései Intézménytársulás formájában 3. Győrtelek Győrtelek település 4. Hodász Jármi község 5. Jármi Jármi Papos települések Intézménytársulás formájában 6. Kántorjánosi Kántorjánosi település 7. Kocsord Kocsord település 8 Mátészalka Mátészalka település Három általános iskola külön körzethatárok szerint 9. Nagyecsed Nagyecsed település 10. Mérk Mérk,Vállaj telepölései Intézménytársulás formájában 11. Nagydobos Nagydobos település 12. Nyírcsaholy Nyírcsaholy település 13. Nyírkáta Nyírkáta település 14. Nyírmeggyes Nyírmeggye, Tiborszállás Települései 15. Nyírparasznya Nyírparasznya település 16. Ópályi Ópályi település 17. Ököritófülpös Ököritófülpös, rápolt települések 18. Őr Őr települések 19. Szamosszeg Szamosszeg, Szamoskér települései 20. Vaja Vaja község területe 21. Nagyecsed Intézménytársulás formájában Intézménytársulás formájában 20

21 1-4. évfolyam tanulólétszáma településenként: Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Györtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznaya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5-8 évfolyam tanulólétszámai településenként Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Györtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznaya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 21

22 Átlaglétszám településenként: Tanulócsoportok átlaglétszáma településenként 25,0 24,9 23,7 20,0 15,0 18,4 21,6 21,5 19,8 17,5 13,5 20,8 20,8 19,7 19,8 19,8 19,1 18,5 17,8 18,2 15,9 15,5 16,2 14,7 10,0 5,0 0,0 Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Györtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznaya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj Hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók létszámának alakulása településenként: , Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Györtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka 123 Mérk Nagydobos Nagyecsed 271 Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznaya 58 Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér 162 Szamosszeg 57 Tiborszállás Vaja 182 Vállaj Hátrányos Halmozottan hátrányos 22

23 23 Tanulók, osztályok száma: Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Györtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznaya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj Iskoláskorú, sajátos nevelési igényű gyerekek nevelése oktatása: Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Györtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznaya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj

24 A kistérségi társulás területén egy önálló és egy tagozati jellegű eltérő tanterű iskola működik. Ezt a helyzetet részben a hagyományok részben lehetőségek alakították igy. A iskolák többségében integrált oktatási formában történik az SNI-is gyerekek nevelése oktatása. Sajnos az utóbbi intézményekben kevés a szakképzett tanár, nincs forrás az utazó gyógypedagógusok alkalmazására, hiányosak az oktatáshoz szükséges felszerelések. Jelentős számú gyerek küzd részproblémákkal (diszlexia, diszcalculia, diszgráfia, stb.) Alig van fejlesztő pedagógus, a szakszolgálati rendszer leterhelt kevés idő jut ez utóbbi gyerekek sajátos nevelésére. Nemzeti etnikai kisebbségi nevelés oktatás biztosítása a kistérségben: Györtelek Hodász Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nyírparasznaya Ópályi Vaja Vállaj A nemzeti etnikai kisebbségek jogairól szóló1993. Évi LXXVII, törvény szabályozza a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyek oktatással kapcsolatos jogait, az állam kötelezettségeit, a kisebbségi önkormányzatok jogosítványait. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás területén a német és roma kisebbségi oktatás érintett. Német kisebbségi oktatatás folyik Mérken ( vállaji gyerekeknek), és Mátészalkán a Széchenyi István Általános Iskolában, ahol nyelvoktató és két-tannyelvű program szerint oktatnak. 24

25 A roma oktatatási program egy iskolában Nyírparasznyán működik. A roma társadalom integrációja egy aktívan tevékenykedő cigány középréteg megléte nélkül elképzelhetetlen A tehetséggondozás a felzárkóztatás megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen az iskolák nagy része számára. A roma származású tanulók növekvő száma figyelemfelkeltő tényező. Az esélykülönbségek szempontjából döntő tényező az erősödő szelekció, az intézmények társadalmi rétegek szerinti szegregálása, ami leginkább a roma tanulók pályafutását befolyásolja. Az ő iskolai mobilitásuk, ennél fogva társadalmi érvényesülési esélyeik sokkal korlátozottabbak. Körükben nagyarányú a lemorzsolódás, az oktatási rendszerből való kiszorulás. Közülük az átlagosnál kevesebben fejezik be az általános iskolát, és csak szórványosan kerülnek be közép-, illetve felsőfokú intézményekbe. Fontos lenne, hogy azokon a településeken, ahol magas a roma származású gyerekek száma az integráción kívül speciális felzárkóztató oktatást lenne szükséges megszervezni, konzorciumban a környező mikro-térségi településekkel. Bejáró tanulók településenként: Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Györtelek Hodász Jármi 88 Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznaya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj Jelentős a más településekről bejáró tanulók aránya. Mátészalkára 352 gyerek jár a környező településekről (Jármi, Papos, Nyírparasznya, Ópályi) Az elvándorlások oka, a szülő munkahelyének közelsége, a roma származású tanulók magas aránya, rosszabb iskolai feltételek. Az elmúlt két évben befogadó iskolaként megjelent Géberjén, és Tiborszállás is. 25

26 A kistérség 22 településén az általános iskolákban 6884 fő tanul, az 1 pedagógusra jutó átlaglétszám 11,14 fő, 1 tanulócsoportra jutó tanulólétszám 21,05 fő. Az osztálylétszámok változóak, 6 fő és 32 fő között mozognak. Az önkormányzatok ilyen jellegű problémáikat sajátos megoldásokkal, vagy átcsábításokkal próbálják kompenzálni. A létszámhiányos kistelepülések önkormányzatai csak rendkívüli erőfeszítések árán tudják fenntartani az intézményeket, vagy csorbítják a közoktatási törvényben, a Nemzeti Alaptantervben meghatározott ellátási feladatokat, (szakkörök működtetése, tehetséggondozás, felzárkóztatás mellőzése, a minimális óraszám biztosítása, szakos tanárok mellőzése). Mindezek mellett jelentős forrásokat vonnak el a település fenntartásától, az iskolák minden áron való fenntartására. A térség önkormányzatai évről évre jelentős összegeket áldoznak a fenntartásukban lévő iskolák állagmegóvására, korszerűsítésére, az életveszélyessé vált tantermek kiváltására. Jelenleg három település (Jármi, Nagyecsed, Mátészalka intézményi feltételei nem felelnek meg a XXI század igényeinek. Általános iskola csak 4 településen nincs: Rápolt, Fülpösdaróc, Papos és Szamoskér. A 438 általános iskolai osztályteremre 6884 tanuló jut, egy osztályteremre 15,7 fő jut. Az egy pedagógusra jutó tanulólétszám 10,63 fő, de rendkívül polarizált. Ezek az adatok közel azonosak a megyei mutatókkal. A térség önkormányzatai évről évre jelentős összegeket áldoznak a fenntartásukban lévő iskolák állagmegóvására, korszerűsítésére, az életveszélyessé vált tantermek kiváltására. A fenntartás költségei jelentős erőket vonnak el a települési önkormányzatoktól, ezáltal a települések működésétől komfortosításától. A kistérség általános iskolái jól felszereltek, némely esetekben túlfejlesztettek. Fejlesztési igények mutatkoznak Nagyecsed, Jármi, Mátészalka településeken. Kevés és hiányos a tornatermi ellátottság, javult az úszás oktatás feltételrendszere. (Jármi, Mátészalka) Iskolaotthonos oktatás kevés iskolában működik. Ez a forma kiválóan alkalmas a felzárkóztatás eredményesebb végrehajtására, különösen ebben a kistérségben, ahol a szociális hátrányokból fakadó hiányosságok kompenzálása elsődleges feladat. Sajnos vélt takarékossági szempontok miatt kevesebben élnek ennek lehetőségével. Hasonló a helyzet a napközis ellátottsággal, ami azt jelenti, hogy a nyolc tanulócsoportos iskolákban egy-egy összevont csoport működik alsó tagozaton, felsőben csak kevés helyen van tanulószoba. Az iskolák a rossz helyzetet a vidék ilyen irányú igényeivel magyarázzák, pedig az iskoláknak 26

27 kellene szorgalmazni ezek működését, hiszen a szociokulturális hátrányok kompenzálásának egyik lehetséges módja hogy minél tovább tartsuk távol a tanulót a hátrányosan befolyásoló környezettől, de közrejátszanak ebben az önkormányzatok takarékoskodó intézkedései is. Napközis és tanulószobás tanulók száma településenként: Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Györtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznaya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj A tankötelezettség 18 évre való meghosszabbítása az alapműveltség elsajátításának szakaszát 8-ról 10 évre emelte. A kistérségi közoktatási közös feladatok megszervezésénél erre oda kell figyelni. Az általános iskolák 25,9%- ába 200-nál kevesebb tanuló jár, és egy iskolába kevesebb, mint 100 tanuló. Fontos lenne, hogy minden településen maradjon meg az alsós 1-3 osztály. Akik a kiegészítő forrásokat nem tudják biztosítani, azok a kötelező iskolai feladatok lefaragásával, vagy közmunkások, pályakezdő munkanélküliek, vagy nyugdíjasok határozott idejű kinevezésével csökkentik, szabálytalanul a költségeket. A kistérségben öt iskolafenntartó társulás működik. Iskolafenntartói társulás keretében látja el az alapfokú oktatást Géberjén a Fülpösdaróci 1-8 évfolyam, Jármi a Paposi 5-8. évfolyam, Szamosszeg a Szamoskéri 1-8. évfolyam Ököritófülpös-Rápolt 1-8 évfolyam, Nyírmeggyes - Tiborszállás. Napközis és tanulószobai ellátásban a kistérség tanulók összlétszámának 39,1%- a részesül, az iskolaotthonos formában tanuló gyerekek aránya 15,9 %-k

28 Fontos lenne, hogy minél több gyerek részesüljön napközi otthoni vagy iskolaotthonos ellátásban a korábban leírt szociális, mentális hátrányok csökkentése miatt. A kistérségben az 1 pedagógusra jutó gyermeklétszám 11.7 fő, az országos átlagnak megfelelő. A számok azonban nem tükrözik a valós helyzetet hiszen az iskolák részfoglalkozású, óraadó tanárok töredéklétszámával nem számolnak. A szakos ellátottság változó képet mutat, a kistelepüléseken nehezen biztosítható a kiadható órák miatt, kevés az áttanítás sok a nyugdíjas szerződéses alkalmazott. A technikai létszámok minimálisan biztosítottak, de közmunka programok miatt gyakran változnak. Az általános iskolák ma két feladat előtt állnak, egyfelől a tartalmi, módszertani megújulás, másrészt a közigazgatásilag racionális, pedagógiailag elfogadható és indokolható szerkezeti átalakulás, mely nem képzelhető el a humán erőforrások összpontosítása nélkül. Ezt könnyítené meg a társulás következetes megszervezése, amely a közoktatás formai, tartalmi kiépítését valósítaná meg. A közoktatás szakmai helyzete: Az igazgatói fluktuációk miatt az igazgatók felkészültsége jelentősen polarizált. Egy-egy választás után az igazgatók egynegyede kicserélődik. A kezdő igazgatók képzése, átképzése nem megoldott, az igazgatói kinevezéshez nincs kötelező előképzettség előírva. A pedagógusok szakmai képzettsége, önképzése szintén heterogén. Iskolák a továbbképzési keretét főként másoddiploma megszerzéséhez használják fel, így a kötelező továbbképzési rendezvényekre nehezen mozgósíthatók. Ennek két oka van, egyrészt a nagyfokú leterheltség (kevés a tanárlétszám, szűkös az iskolai továbbképzési keret) másrészt, magasak a továbbképzés költségei. A szaktanácsadási rendszer nem működik, az önkormányzatok és az iskolák nem tudják finanszírozni ennek költségeit, de az ingyenes szaktanácsadást is csak egy-két intézmény veszi igénybe. A szakértői átvilágítások nem koordináltak, nem minden esetben a valós célokat szolgálják az iskolákban, sok esetben a jól elkészített szakértői anyagok sem kerülnek megtárgyalásra, a hiányosságok nem kerülnek feltárásra, kevés az intézkedés Az iskolai dokumentációk jelentős része nem felel meg a szűkebb társadalom igényeinek, az intézmény elvárásainak, a pedagógiai programok végrehajtása, a minőségbiztosítási rendszer több intézményben formálisan működik. A szakemberek módszertani kultúrája többségében a hagyományos módszertani elemekre korlátozódik. A szakos ellátottság az utóbbi években jelentősen negatív tendenciát mutat. Igaz nincs az intézményekben képesítés nélküli nevelő, de az óraszámok átrendeződésével (csökkenésével) nagyon nehezen biztosítható a szaktanári 28

29 ellátottság. Így nézve van szakos nevelő mindenütt, de sok az olyan óra melyet nem szakos pedagógusok oktatnak. Jelenleg egy nyolc osztályos általános iskolában nem lehet a helyi létszámmal a szakos ellátottságot biztosítani, csak áttanítással. Ez utóbbira is szép számmal akad példa. II.2.3. Középiskolai oktatás: A középiskolai oktatás Mátészalka város két középfokú oktatási intézményére koncentrálódik ( a 2006/2007-es tanévben került sor három középiskola összevonására Mátészalkán), a tanulók kevés százaléka Nyíregyháza, Debrecen, Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Nagykálló középiskoláit veszi igénybe. Egyre kevesebb az elvándorló középiskolai gyerek, melyet valószínűleg az iskoláztatás magas költségei és az utazás körülményei indokolnak. Mátészalka valamennyi középfokú intézménye városi fenntartású, ami jelentős többletterhet jelent a településnek. Fontos lenne átgondolni, milyen lehetőségek rejlenek a kistérségben ezen együttműködésekre, a tankötelezettség 18 éves korra történő meghosszabbításával milyen lehetőségek kínálkoznak, a szakiskolai fejlesztésekre esetleg egy mikro térségi központban. Mátészalka középfokú oktatási szerkezetének kialakítása részben a térség adottságainak megfelelően történt. Ennek megfelelően, már 1927-ben a polgári iskolák mellett mezőgazdasági irányú képzés indult meg Mátészalkán. Napjainkban az alábbi két középfokú intézmény működik a kistérségben: Esze Tamás Gimnázium önálló intézmény emeltszintű tagozatos oktatással Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium ipari és mezőgazdasági szakmacsoportokkal Az elmúlt 10 évben a város állami támogatással felújíttatta a volt Gépészeti Szakközépiskolát, valamint a Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskolát és Szakiskolát, 2002-ben az Esze Tamás Gimnáziumot. A volt Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola épületei jelentősen amortizálódtak, felújításuk szükségszerű. A Három középiskolai kollégium közül csak A Baross László Szakközépiskola és Szakiskola tagintézmény Kollégiuma felel meg a XXI. Század igényeinek. A kollégium férőhelyek szám elegendő, komfortosításuk indokolt. 29

30 A középfokú intézmények szakirányai: Esze Tamás Gimnázium: angol és német nyelv emelt szinten, egyedi kémia-biológia, emelt óraszámú, matematika, számítástechnika, humán szakcsoport Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium székhely intézménye (Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola): famegmunkáló, ruhaipari szakirány, ruhaipari technikus, gépszerelő és karbantartó, ruhakészítő, fodrász, építő (kőműves), kárpitos, karosszérialakatos, gépjármű-technikai szerelő, autóvillamossági szerelő, hegesztő, esztergályos, épületvillamossági szerelő, műszergyártó és karbantartó, optikai üvegcsiszoló, bútorasztalos, épületasztalos, ács - állványozó, szobafestő és mázoló, csőhálózat-szerelő, mechanikai műszerész, opto-mechatronika; Gépészeti Szakközépiskolai tagintézménye: informatikai, ált. gépszerelő, gépész-fémtechnikai, közgazdasági, számítástechnikai szoftverüzemeltető, finommechanikai, és automatizálási technika szeptember 1-jével elindult az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés banki szakügyintézői, szeptember 1-jével pedig gépipari mérnökasszisztens szakon az érettségizett tanulók részére a Dunaújvárosi Főiskola minőségbiztosítása mellett. Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskolai tagintézmény: mg. gépésztechnikus, ált. mezőgazdasági szakmunkás, mg. technikus, állattenyésztő szakmunkás, erdész. A nem Mátészalkán működő egyetlen középiskola Nagyecseden van, a Báthory István Református Gimnázium, jelenleg 5 tanterme, 77 tanulója van és 11 főállású pedagógus és 5 óraadó végzi az oktatást. II.2.4. Alapfokú művészeti oktatás Az oktatási rendszerben zajló folyamatok szerves része a tehetség kibontakoztatását segítő nevelési forma. Ebben az iskolatípusban a tankötelezettség nem teljesíthető. A térségben 465 gyerek tanul zenét, ez a kistérségi gyereklétszám csupán 6,3%- a. Táncművészetet 1054 gyerek tanul, a kistérség tanulóinak 14,2%-a. Színművészetet- bábművészetet 154 gyerek tanul, a kistérség tanulóinak 1,7%-a. Képző- és iparművészeti képzésben 435 fő, a kistérség tanulóinak 5,9%-a részesül sajnos kevés kontroll alatt. Ezek az adatok meglepőek, valószínűsíthető oka az lehet, hogy a művészeti magán iskolák még nem fedezték fel ezeket a településeket. 30

31 Kétségkívül el lehetne gondolkozni azon, hogy a mátészalkai önkormányzati fenntartású Alapfokú Művészeti Iskola tárgyi, személyi erőforrásai elbírnának- e egy kistérségi tagintézmény rendszerű oktatást, szélesítve ezzel Mátészalka művészeti oktatásának hatósugarát. A művészeti alapképzés kistérségi kiépítésének lehetőségeit át kell gondolni, és mikro- körzetenként lenne szerencsés átszervezni. II.2.5. Pedagógiai szakszolgálatok Szatmári Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálatok Az évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 10 - a kimondja: (3) A gyermekek, tanulónak joga, hogy f.) állapotának, személyes adottságainak megfelelő megkülönböztető ellátásban különleges gondozásban, ellátásban részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. A Pedagógiai Szakszolgálat jelentős átalakuláson ment keresztül, jogi feltételrendszere, az intézmény központi támogatása az utóbbi két évben megváltozott. Helyzetét a szakmai kihívások növekedése, a fenntartó feltételeinek való megfelelés, a rugalmas működésre törekvés és a kliensek ( intézmények, szülők ) igényeinek való megfelelés határozza meg. Mindezek konkrét és térségi szemléletű tervezést igényelnek, jelentős szervezőmunkával és mobil szakemberekkel. Elmondható, hogy kialakult egy intézmény, az ellátás közel került az ellátottakhoz. A Szakszolgálatok pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek/tanulónak, támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A Szakszolgálatok igénybevételéről való döntés joga a szülőt illeti meg. Az óvoda és az iskola is kérheti a segítséget, azonban e jogával csak a szülő egyetértésével élhet. A Szakszolgálat munkatársai négy tevékenységi körben nyújtanak segítséget a 3 18 éves korú gyermekeknek/tanulóknak: - nevelési tanácsadás - logopédiai ellátás - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás - gyógytestnevelés 1. Nevelési tanácsadás - Szülők, pedagógusok segítése magatartászavarral, beilleszkedési, vagy tanulási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése terén, azáltal, hogy lehetővé válik a gyermekek teljesebb megismerése, problémáik átlátása; 31

32 - Pszichológiai -, pedagógiai diagnosztika a probléma meghatározása céljából; - Pszichoterápia a gyermekek pszichés eredetű zavarainak rendezése érdekében - Beiskolázással kapcsolatos vizsgálatok elvégzése, szakvélemény készítése - egyéb szakvélemény készítése az óvoda, iskola, szülő kérésére A közoktatásról szóló törvény ának újra fogalmazott (4) bekezdése tartalmazza a szakmai elvárásokat. Az új típusú szolgáltatás a korábbi hagyományos szolgáltatásokhoz képest szélesebb keretet nyújt az együttműködéshez. A nevelési tanácsadás szolgáltatásait a gyermek, tanuló, illetve a szülő akkor is igénybe veheti (veszi), ha egyébként a gyermekkel/tanulóval nincsen gond vagy probléma, hanem csupán ahhoz kell segítség, hogy az egyéni adottság, fejlettség, képesség, tehetség, fejlődési ütemhez milyen módon kell igazodnia az óvodai nevelésnek, iskolai nevelésnek és oktatásnak. A nevelési tanácsadásban 2 fő pszichológus és 4 fő pszichopedagógus végzettségű szakember látja el a feladatokat. A kistérség 25 általános iskolájában és 30 óvodájában heti rendszerességgel utaznak ki, viszik magukkal a szükséges felszerelést. 2. Logopédiai ellátás - A beszéd és kommunikáció óvodai, iskolai előmenetelt akadályozó hibáinak és zavarainak szűrése, diagnosztikája és terápiája ( pl. pöszeség, megkésett/akadályozott beszédfejlődés, dadogás, hadarás ) - Az olvasás, írás és számolás zavarainak megelőzése, diagnosztikája ( diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia ) - Szakvélemény adása ( az óvoda iskola, illetve a szülő kérésére ) - Szakértői vizsgálat kezdeményezése, minősítés alóli felmentés, egyéni pedagógiai törődés kezdeményezése Az intézmény 3 fő logopédusa ( ebből 1 a vezető ) és 3 fő részmunkaidős, munkavállalói szerződéssel dolgozó szakembere szintén heti rendszerességgel látja el a 25 iskola és 30 óvoda tanulóit. 3. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás - Abban segíti a tanulót és a szülőt, hogy milyen iskolaválasztás segíti a leghatékonyabban a tanuló fejlődését. A tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának vizsgálata alapján von le következtetéseket, és szolgáltat tanáccsal. 32

33 A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást végző 1 fő pedagógus előre egyeztetett időpontokban látogatja végig a kistérség iskoláit. Szülői értekezleteken illetve osztályfőnöki órákon tart előadásokat az érintetteknek. Kiscsoportos és egyéni foglalkozások megtartásával minden hozzáfordulónak tanáccsal szolgál. Növekszik a tanácsot kérő középiskolások száma. Fontos, hogy a jövőben a pályaválasztási tanácsadó pedagógus szakirányú végzettséget szerezzen. 4. Gyógytestnevelés - Mozgásszervi ( ortopédiai ) eltérések korrekciója - Iskolaorvos és szakorvos előzetes szűrővizsgálata alapján a gyermek speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása A Szakszolgálatnál főállású gyógytestnevelő nem dolgozik. Munkavállalói szerződéssel 1 fő gyógytestnevelő az Esze Tamás Gimnázium kis tornatermében heti 6 órában látja el a kistérségi középiskolás tanulóit. A speciális tornaeszközök a Szakszolgálatok tulajdonában vannak. 1 fő gyógytestnevelő szintén munkavállalási szerződéssel, heti 4 órában Nyírkáta, Hodász, Nyírmeggyes, és Ópályi felső tagozatos tanulóit látja el heti 1 1 órában. A gyógytestnevelő munkájára szintén nagy igény mutatkozik. A Semmelweis Egyetem tesztje alapján, amit a Kistérség 3 18 éves korú gyerekein elvégeztek a pedagógusok, 65% - os a rászorultság! A Pedagógiai Szakszolgálat munkájára a Kistérség valamennyi közoktatási intézménye igényt tart. A középiskolákba kapacitás hiány miatt nem tudnak kimenni a szakemberek, holott az igények megfogalmazódtak. A Pedagógiai Szakszolgálat sokrétű, szerteágazó, speciális feladatokat lát el, melyhez speciális felkészültségű szakemberekre, komplex összehangolt tevékenységre és nem utolsó sorban jelentős tárgyi feltételekre van szükség. A térség területén folyamatosan elvégzett szűrések, felmérések alapján megállapítható, hogy a fejlesztésre szoruló gyermekek száma az országos tendenciához képest is növekszik. Tény, hogy egyre több a beszédhibás, nyelvi kommunikációs zavaros, dyslexiás, dysgráfiás, dyscalculiás gyermek, akiknek komoly szakmai felkészültséggel rendelkező szakemberekre van szükségük. A Szakszolgálat a jövőben is arra törekszik, hogy a szolgáltatások hozzáférését minden településen biztosítani tudja. Minden problémás eset előttük van, nincs kallódó gyerek. A kistérségben magas a hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók száma, akik egyébként nem kerülnének szakember elé. 33