Jogszabályi háttér. A be vallásra kötelezettek

Átírás

1 Kitöltési útmutató a számú, az ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagjának a részesedés elidegenítésekor keletkező adókötelezettségének bevallásához, valamint önellenőrzéséhez Jogszabályi háttér - A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) - Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) - A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) - A tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tptv.) A be vallásra kötelezettek Bevallásra kötelezett az ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagja, amennyiben a Tao. tv. szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedésének ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén szerzett bevételt. 1 A külföldi társaság (a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet 2 ), mint tag csak a részesedésének elidegenítésekor, kivonása során, illetve a társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor realizált nyeresége okán válik adóalannyá, vagyis ekkor lesz bevallásra kötelezett. A külföldi magánszemély tag 3 akkor lesz adóalany, illetőleg akkor válik bevallásra kötelezetté, ha az ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedése ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy a társaságból történő kivonása révén bevételre tesz szert. Általános tudnivalók Ingatlannal rendelkező társaságnak minősül 4 a belföldi illetőségű adózó, vagy külföldi vállalkozó amennyiben a következő három körülmény együttesen fenn áll: 1. a részesedését elismert tőzsdén nem jegyzik és 2. a beszámolójában vagy a kapcsolt vállalkozásaival együttesen, az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegforduló-napi piaci értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75% és 3. tagja vagy a csoport valamelyikének tagja az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel a M agyarország nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását Tao. tv. 2. (4) c) pont Tao. tv pont Tao. tv. 2. (4) c) pont Tao. tv /a) pont

2 Az illetőséget a tag nyilatkozata alapján kell figyelembe venni. Amennyiben a nyilatkozat nem áll rendelkezésre, a 3. pont szerinti illetőség fennállását a belföldi társaságnak vélelmeznie kell. A belföldi társaság az ingatlan 75%-os arányának megállapításához szükséges adatokról a külföldi adókötelezettség keletkezését követő naptári év július 31-éig tájékoztatnia kell a csoporthoz tartozó valamennyi kapcsolt vállalkozását. Ezt követően ugyanezen év augusztus 31-éig az ingatlannal rendelkező társaság köteles e minőségét az állami adóhatóságnak bejelenteni. Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és bevallani, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be az állami adóhatósághoz, a tagot emiatt később terhelő, az állami adóhatóság által megállapított adóért a belföldi társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli. 5 Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja a részesedés elidegenítésekor, illetve a társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor az ellenértéknek a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege. 6 Ha az ellenérték vagy a szerzési érték nem forintban keletkezik, akkor annak értékét a M agyar Nemzeti Bank hivatalos, a szerződés megkötésének napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani. Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja az ellenértéket jegyzett tőke leszállítása következtében szerzi, és a kötelezettség kimutatása nem forintban történik, akkor az ellenértéket a M agyar Nemzeti Bank hivatalos, a tőkeleszállítás cégbejegyzésének napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a M agyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a M agyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni. 7 Elidegenítésnek minősül az értékesítés, a nem pénzbeli hozzájárulásként történő juttatás, valamint a térítés nélküli átadás. 8 Ellenérték: a) eladáskor a szerződés szerinti ellenérték, kapcsolt vállalkozás részére történő elidegenítéskor a szokásos piaci érték, b) nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátáskor a létesítő okirat szerinti szerződésben meghatározott érték, kapcsolt vállalkozás részére történő rendelkezésre bocsátáskor a szokásos piaci érték, c) ellenérték nélküli átadáskor a piaci érték, d) jegyzett tőke kivonás útján történő leszállításakor a bevont részesedés névértéke fejében átvett (járó) eszközök értéke. 9 A szerzési érték a szerződés szerinti érték Art. 4. sz. melléklet 16. pont Tao. tv. 15/A (1) bekezdés e szerint Tao. tv. 15/A (2) bekezdés e szerint Tao. tv. 15/A (3) bekezdés e szerint Tao. tv. 15/A (4) bekezdés e szerint Tao. tv. 15/A (5) bekezdés e szerint 2

3 Az Szja tv. 11 rendelkezése szerint a külföldi illetőségű magánszemélynek a Tao. tv. szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedése ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén megszerzett bevételének jövedelem megállapítására az Szja tv. 62. rendelkezései helyett az értékpapírkölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelemre, illetve a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Bevallás benyújtásának módja Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására kötelezett adózó e kötelezettségének keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton is teljesítheti. Ha az adózó választotta az elektronikus benyújtást, elektronikusan kell eleget tennie a bevallási kötelezettségének. Amennyiben az adózó nem kötelezett a bevallás benyújtásának elektronikus úton való teljesítésére, úgy a bevallási kötelezettségét papíralapon benyújtott bevallásával is teljesítheti, illetve a NAV Internetes honlapjáról letölthető bevallás kitöltő programmal kitöltött és kinyomtatott bevallás postai úton történő benyújtásával. A bevallás kitöltő programja és a hozzá tartozó kitöltési útmutató letölthető a NAV Internetes honlapjáról ( Letöltések Nyomtatványkitöltő programok). Azon adózók, akik nem elektronikusan, hanem papíralapon nyújtják be bevallásukat, de a kitöltéshez/kinyomtatáshoz az Internetről letölthető kitöltő-ellenőrző programot kívánják használni, szintén itt találják meg a kitöltéshez szükséges programokat és dokumentumokat. A be vallás benyújtási határideje november Aláírás, ellenjegyzés Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett a képviselője, meghatalmazottja írja alá. Amennyiben a magánszemély, adózó az állami adóhatóság előtt nem kíván személyesen eljárni, úgy a képviseletében eljárhat és a bevallást helyette aláírhatja a törvényes képviselője, valamint meghatalmazottként: képviseleti jogát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás vagy megbízás alapján más nagykorú személy. Amennyiben a meghatalmazó egyéni vállalkozó, akkor meghatalmazás alapján a nagykorú alkalmazottja is aláírhatja a bevallást Szja. tv. 61 (3) bekezdése szerint Art. 4. sz. melléklet 15. pont Art. 7. (1) bekezdés 3

4 Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adózó képviseletét munkaviszonyban álló és megbízás alapján eljáró jogtanácsos is elláthatja, valamint meghatalmazottként: a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja. Ha a bevallást az adózó meghatalmazottja írja alá az állami adóhatósághoz az Art 7. (5) bekezdésében meghatározott módon bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a főlap (D) blokkjában X-szel kell jelölni. Ilyen esetben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbe vallás érvénytelen! Ha a bevallást az Art. 7. (3) bekezdése szerint, az állami adóhatósághoz az Art 7. (5) bekezdése szerint bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a főlapon a megfelelő kódkockában X-szel kell jelölni. Felhívjuk a figyelmét, hogy az állami adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az állami adóhatósághoz bejelentett, de jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbe vallás meghatalmazás csatolása nélkül érvénytelen, csak az állami adóhatósághoz erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, a meghatalmazás érvényességét, azon kötelezettségeket, amelyek teljesítésére kiterjed, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelyből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható. Az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg.. 14 M eghatározott esetekben a pénzügyi képviselő megbízása kötelező. A pénzügyi képviselő megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi képviselő jogosult. Amennyiben a bevallást az állami adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselő írja alá, úgy ezt a tényt a bevallás főlapjának (D) blokkjában a megfelelő kódkockában X-szel kérjük jelölni. A pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozás nevében teljesíti annak belföldi adókötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A pénzügyi képviselet fennállása alatt a külföldi vállalkozás az állami adóhatóság előtt személyesen vagy más képviselője útján nem járhat el, az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi képviselő jogosult. A pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozás adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. Amennyiben a bevallást az állami adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselő írja alá, úgy ezt a tényt a borítólap (D) blokk megfelelő kódkockájában X -szel kérjük jelölni. Az állami adóhatóságnál rendszeresített állandó meghatalmazás nyomtatvány, valamint az eseti meghatalmazásra ajánlott nyomtatvány minták a NAV honlapjáról letölthetőek ( letöltések adatlapok,igazolások,meghatalmazás minták). 14 Art. 9. 4

5 Az adóbevallást az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti. 15 Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az állami adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg. Amennyiben a bevallás ellenjegyzésére kerül sor, úgy azt a borítólap (D) blokkjában kell megtenni. Szerepeltetni kell továbbá az adótanácsadó, okleveles adószakértő nevét, adóazonosító számát, a bizonyítvány/igazolvány számát. A be vallás adóhatósági javítása, adózói javítása (helyesbítése), önellenőrzése A számú bevallást kell benyújtani alapbevallásként, továbbá javítás, helyesbítés, és önellenőrzés, esetében is. Adóhatósági javítás: Az állami adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. 16 Ha az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó a fennálló adótartozásáról, köztartozásáról a nyilatkozattételt vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az állami adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek megfelelő határidő kitűzésével az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel. 17 A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak azon túlmenően, hogy a bevallás javítását a NAV illetékes igazgatóságánál személyesen, vagy írásban kezdeményezi lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújtsa. Ebben az esetben a főlap B) blokkjában a vonatkozó kódkockába be kell írnia az eredeti (az állami adóhatóság által hibásnak minősített) bevallás 10 jegyű vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg. Figyelem! A bevallást nem elektronikus úton benyújtó adózók a főlap (B) blokkjában a Hibásnak minősített bevallás vonalkódja rovatban nem szerepeltethetnek adatot. Adózói javítás (helyesbítés) 18 : Amennyiben az állami adóhatóság által elfogadott, feldolgozott bevallás után, az adatok tekintetében ugyanarra az időszakra adózói javításként (helyesbítésként) nyújtja be ismételten a bevallást, akkor az adózói javításkor (helyesbítéskor) az adóalap, illetőleg adó, (költségvetési támogatás összeg) változást nem eredményez. Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az állami adóhatóság által elfogadott bevallás bármely adata ( lap) téves, vagy valamely tájékoztató adat az elfogadott bevallásból kimaradt, vagy a vonatkozó bevallás időszaka téves, azaz a bevallás nem teljes körű. Adózói javításnak minősül az az eset is, amikor a kötelezettség változás nem éri el az 1000 Ft-ot, a magánszemélyek jövedelemadója esetében a 100 Ft-ot. Adózói javítás (helyesbítés) esetén az új adatokkal valamennyi az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson szerepeltetett adatot ki kell tölteni. Amennyiben az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson olyan adat szerepelt, amelyet az adózói javítás (helyesbítés) nem érint, úgy az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson közölt adatot meg kell ismételni! Art. 31. (14) bekezdés Art. 34. (1) bekezdése szerint Art. 34. (6) bekezdésben szabályozott esetben Art. 34. (7) bekezdés 5

6 Figyelem! Ebben az esetben a Hibásnak minősített bevallás vonalkódja mezőt üresen kell hagyni! Tájékoztatjuk, hogy az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. (XII. 29.) PM rendelet 17/A. (2) bekezdés c ) pontja értelmében Ön jogosult a papír alapon benyújtott bevallása esetén annak a NAV Ügyintéző Contact Center útján történő javítására telefonon is, amennyiben az nem igényel személyes jelenlétet és rendelkezik a rendszer használatához szükséges ügyfél-azonosító számmal. A NAV Ü gyintéző Contact Centere a 40/ es telefonszámon, munkanapokon 8:30-tól 16 óráig, valamint péntekenként 8:30- tól 13:30-ig hívható. Amennyiben nem rendelkezik ügyfél-azonosító számmal, úgy azt a 11UK30-as kérelem benyújtásával igényelheti meg. Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkor a főlap C) blokkjában a bevallás jellege kódkockába H betűt kell bejegyezni. Fontos! Amennyiben az értékadatok adózói javítása (helyesbítése) az adózó kötelezettségének az 1000 Ft-ot, a magánszemélyek jövedelemadója esetében a 100 Ft-ot meghaladó adóalap, adó változását eredményezi, úgy a bevallás tekintetében önellenőrzést kell végezni. Önellenőrzés 19 : A NAV által elfogadott, feldolgozott bevallás után, ugyanarra az időszakra, adóalap, illetőleg adó módosítására kizárólag csak önellenőrzés keretében van lehetőség elévülési időn belül. Önellenőrzéssel csak azt az adót (adóalapot), lehet módosítani, amely módosításnak az együttes összege az forintot, a magánszemélyek jövedelemadója esetében a 100 Ft-ot meghaladja. 20 Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok módosíthatóak. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az állami adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem módosítható. Az állami adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló értesítés kézbesítésének az előzetes értesítés mellőzése esetén a megbízólevél bemutatásának, átadásának napját megelőző napon az állami adóhatósághoz benyújtotta (postára adta). Az önellenőrzést az önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével végezze el. Az önellenőrzési pótlék megállapításakor segítséget nyújt a NAV Internetes honlapján ( található program. Önellenőrzéskor a módosított, új adatokkal valamennyi az önellenőrzéssel érintett bevalláson szerepeltetett adatot ki kell tölteni! Amennyiben az önellenőrzéssel érintett bevalláson olyan adat szerepelt, amelyet az önellenőrzés nem érint, úgy az önellenőrzéssel érintett bevalláson közölt adatot meg kell ismételni! Art aiban foglaltak szerint Art. 50. (3) bekezdése 6

7 Az önellenőrzési pótlék kiszámítása 21 Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell. Az adózó terhére mutatkozó helyesbítés esetén az önellenőrzési pótlék alapja a bevallott és az önellenőrzéssel feltárt helyesbített adó összegének különbözete. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól a tévedés adózó által történő feltárásáig (nyilvántartásba történő feljegyzés) terjedő időszakra kell kiszámítani. Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazon bevallás ugyanazon adatának ismételt önellenőrzése esetén annak másfélszerese. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot a jegybanki alapkamat változásai szerinti időintervallumokra kell bontani. A számítás eredményét minden esetben három tizedes jegy pontossággal kell meghatározni. Ha az önellenőrzés következtében az adózó kötelezettsége növekedett ugyan, de a korrigálással megállapított adókülönbözet összegét az adózó az eredeti bevallás benyújtásakor (esedékességekor), vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani, és megfizetni. Ha ismételt önellenőrzés miatt nyújtja be a bevallását, akkor a bevallás jellege kódkockában önellenőrzést,,o betűt kell írni, és azt a es lapon a megfelelő kódkockában X - szel jelölnie kell. Amennyiben az adózó a korábbi önellenőrzése során hibásan számította ki és vallotta be az önellenőrzési pótlék összegét, akkor annak módosítását is ezen a bevalláson teheti meg. Az önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén az Önellenőrzési lapon kizárólag az önellenőrzési pótlék bevallására szolgáló (03-as vagy 06-os) sorban szerepeltethető adat. Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak módosítása miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a vonatkozó sorban. Egy nyomtatvány egy funkciót tölthet be, vagy csak önellenőrzést vagy csak eredeti (alap) bevallást vagy csak helyesbítést, vagy csak ismételt önellenőrzést lehet teljesíteni. 21 Art

8 Késedelmesen benyújtott bevallás A bevallást csak az elévülési időn belül lehet késve benyújtani, pótolni. 22 A év időszakára vonatkozó, határidőre benyújtani elmulasztott bevallást a számú nyomtatványon kell pótlólag benyújtani, legkésőbb december 31-ig. Ha a számú nyomtatványt a benyújtani elmulasztott évi bevallás pótlására, a fenti elévülési időn belül késedelmesen nyújtja be, úgy a bevallási főlap (C) blokkjában a Bevallás jellege mezőben pótlás esetén sem kell jelzést tenni, mert azt alapbizonylatként kell értelmezni. A bevallási főlap (C) blokkjában azt az adó-megállapítási időszakot kell szerepeltetni a bevallási időszak kezdő-záró dátumaiban, amellyel kapcsolatban az adózó elmulasztotta benyújtani a bevallást, és amelyre jelenleg a pótlást, késedelmes benyújtást elvégzi. A bevallás késedelmes benyújtása esetén a kitöltés külön tájékoztatást nem igényel, mert az teljesen azonos az alapbevallás kitöltésével. Jogkövetkezmények 23 A magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az állami adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki. A bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az állami adóhatóság az adózót határidő tűzésével teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 20 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható. A be vallás részei: 1) Főlap: Bevallás az ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagjának a részesedés elidegenítésekor keletkező adókötelezettségéről. 2) lap: Az ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagjának a részesedés elidegenítésekor keletkező adókötelezettségének bevallására szolgál. 3) lap: Az ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagjának a részesedés elidegenítésekor keletkező adókötelezettségének önellenőrzésére szolgál. 4) lap: Nyilatkozat Art (1) bekezdés Art

9 1) A főlap kitöltése A főlap A blokkjának kitöltése az állami adóhatóság feladata. A be vallási főlap (B) blokkja tartalmazza a bevallás készítésére kötelezett adózó adatait, amit értelemszerűen kell kitölteni, valamint annak az ügyintézőnek a nevét és telefonszámát, aki a bevallás kijavítása érdekében a feldolgozás során feltárt hiba javításába bevonható. Ha a bevallást külső cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás javításába bevonható, az ő adatait kérjük szerepeltetni. A bevallást ebben az esetben is az adózó képviselőjének (meghatalmazottjának) kell aláírnia, e nélkül a bevallás érvénytelen. Azoknak az adózóknak, amelyek bevallásukat elektronikus formában teljesítik, a (B) blokk erre szolgáló adathelyén kell jelölést alkalmazniuk az elektronikusan benyújtott bevallás javítása esetén az állami adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódjának feltüntetésével (a nem elektronikus bevallást benyújtók itt nem szerepeltethetnek adatot). A főlap (C) blokkjában található bevallási időszak kezdetét jelölő dátum rovatban csak tárgyévi dátum lehet, jelen esetben évi a bevallási időszak végének dátumához a tárgyév utolsó napját kell beírni (2010. december 31.). A bevallás jellege kódkockában helyesbítés esetén H, önellenőrzés esetén O, ismételt önellenőrzés esetén a bevallás O jellegének megadása mellett, annak ismételt tényét a es lap (O) blokkjában kell X-szel jelölni. Alap be vallásnál a kódkocka üresen marad! A főlap (D) blokkjában kell az adóbevallást az arra jogosultsággal rendelkező benyújtónak az aláírásával hitelesíteni, valamint az eljárói jogosultságát megjelölni. Az adóbevallást főszabály szerint az adózónak kell aláírnia. Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett a képviselője, meghatalmazottja írja alá, melynek részletes szabályozása jelen kitöltési útmutató Aláírás, ellenjegyzés című fejezetben került részletezésre. Az adóbe vallás az arra jogosult aláírása nélkül nem érvényes! 2) lap: Az ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagjának a részesedés elidegenítésekor keletkező adókötelezettségének bevallására Kérjük, hogy a bevallási lap fejlécében a nevét és az adószámát, vagy az adóazonosító jelét töltse ki, illetve a kitöltött lapot az alsó részen az aláírásra szolgáló blokkban feltétlenül írja alá! A blokk: Társaságok adókötelezettsége A Tao tv adóévtől ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagja néven adóalanyként nevesíti és megadóztatja a külföldi személyt (a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, 9

10 egyéb szervezet), amennyiben az ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedését elidegeníti, vagy tőkeleszállítással kivonja. Elidegenítésnek minősül az értékesítés, a nem pénzbeli hozzájárulásként történő juttatás, valamint a térítés nélküli átadás. Az adókötelezettség keletkezésének napja a részesedés elidegenítésének, illetve a jegyzett tőke kivonásának a napja. Az adó alapja a részesedés elidegenítésekor, illetve a társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor az ellenértéknek a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege. Ellenértéknek minősülő értékek felsorolása, valamint a külföldi pénzértékben keletkező ellenérték esetén alkalmazandó szabályok a jelen kitöltési útmutató általános tudnivalói között (2. oldal) kerültek részletezésre. Az adó mértéke az általános társasági adókulcshoz igazodva 19%. Az ingatlannal rendelkező társasági tagot adóelőleg bevallási és fizetési kötelezettség nem terheli. Az adózó a fentiekben részletezett szabályok szerint megállapított adót az adóévet követő év november 20-áig (a adóévet érintően november 20-áig) fizeti meg és vallja be jelen nyomtatványon. Az adót a M agyar Államkincstárnál vezetett számú, NAV Társasági adó bevételi számlára kell megfizetni. Az adónem kódja: 101 Amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, úgy a bevallás a munkaszüneti napot követő munkanapon történő benyújtása esetén a határidő teljesítettnek tekintendő. A bevallás késedelmes benyújtása esetén az állami adóhatóság mulasztási bírságot állapíthat meg. A bevallásba az adatokat az előnyomott ezer forint szöveg figyelembevételével forintra kerekítve kell bejegyezni, a kerekítés általános szabályai szerint (499 Ft-ig lefelé, 500 Ft-tól felfelé kell kerekíteni). Pl: forint esetén a beírandó szám 187. Az adókötelezettség megállapítása soronként: 01. sor: a) oszlop: Ebben a mezőben kell feltüntetni a részesedés elidegenítése vagy kivonása révén szerzett teljes bevételt (ellenértéket). b) oszlop: Ebbe a mezőbe kell beírni a részesedés megszerzésére, tartására fordított, igazolt kiadásokat, melyek csökkentik az 1. sor a) mezőben feltüntetett teljes bevételt. c) oszlop: Ez a mező tartalmazza az összes bevételt és az annak megszerzésére fordított igazolt kiadások különbözetét (1. sor a) mező 1. sor b) mező). Ha ez az összeg pozitív előjelű, akkor adófizetési kötelezettség keletkezik. d) oszlop: Az 1. sor c) mezőjében keletkezett pozitív összeg 19%-át kell ebben a mezőben szerepeltetni. 10

11 02. sor: a) oszlop: Ebben a mezőben kell feltüntetni a jegyzett tőke leszállításakor szerzett teljes bevételt, a bevont részesedés névértéke fejében átvett (járó) eszköz értékét (ellenértéket). b) oszlop: Ebbe a mezőbe kell beírni a bevont részesedés szerzési (szerződés szerinti) értékét, valamint a bevont részesedés szerzésére, tartására fordított, igazolt kiadások összegét, melyek csökkentik az 1. sor a) mezőben feltüntetett teljes bevételt. c) oszlop: Ez a mező tartalmazza a jegyzett tőke leszállításából keletkezett teljes nyereséget, mely után adófizetési kötelezettség keletkezik. d) oszlop: A 2. sor c) mezőjében keletkezett összeg 19%-át kell ebben a mezőben szerepeltetni. 03. sor: c) oszlop: Ez a mező tartalmazza az 1. sorban szerepeltetett részesedés elidegenítése vagy kivonása révén szerzett realizált nyereség és a 2. sorban feltüntetett jegyzett tőke leszállításából keletkezett realizált nyereség összegét (1. sor c) mező + 2. sor c) mező). d) oszlop: A 3. sor c) mezőjében keletkezett pozitív összeg 19%-át kell ebben a mezőben szerepeltetni. 04. sor d) oszlop: Ez a mező tartalmazza a 3. sorban meghatározott adókötelezettségből következően fizetendő adó összegét, vagyis a két sor adattartalma pozitív előjelű adóalap esetén megegyezik. B blokk: A magánszemélyek adókötelezettsége Az Szja tv. 61. (3) bekezdése értelmében évtől ingatlanértékesítésből származó jövedelme keletkezik annak a külföldi illetőségű magánszemélynek, aki a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedésének ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén jövedelmet szerez. Az adókötelezettség keletkezésének napja a részesedés ellenérték fejében történő átruházásának vagy kölcsönbe adásának, illetve a részesedés ingatlannal rendelkező társaságból történő kivonásának a napja. A felsorolt ügyletekből származó jövedelem megállapítására az Szja tv. 61. (3) bekezdése alapján az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelemre, illetve a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A jövedelem után fizetendő adó mértéke 25%. Az ingatlannal rendelkező társasági tagot adóelőleg bevallási és fizetési kötelezettség nem terheli. Az által megállapított adót az adóévet követő év november 20-áig (a adóévet érintően november 20-áig) fizeti meg és vallja be jelen nyomtatványon. 11

12 Az adót a M agyar Államkincstárnál vezetett számú NAV Személyi jövedelemadó beszedési számlára kell megfizetni. Az adónem kódja: 103 Figyelem! A bevallás ezen blokkjában az adatokat forintban kell megadni! Az adókötelezettség megállapítása 5. sor: Ingatlan értékesítésből származó jövedelem, és adója a) oszlop: Ebben a mezőben kell feltüntetni az ingatlan értékesítésből származó teljes bevételt. b) oszlop: Ebbe a mezőbe kell beírni az ingatlan értékesítésből származó bevétel megszerzése során felmerült, igazolt kiadásokat, melyek csökkentik az 5. sor a) mezőben feltüntetett teljes bevételt. c) oszlop: Ez a mező tartalmazza az összes bevétel és az annak megszerzésére fordított igazolt kiadások és járulékos költségek különbözetét (5. sor a) mező 5. sor b) mező). Ha ez az összeg pozitív előjelű, akkor adófizetési kötelezettség keletkezik. d) oszlop: A 5. sor c) mezőjében keletkezett pozitív összeg 25%-át 24 kell ebben a mezőben szerepeltetni lap: Önellenőrzési lap Az önellenőrzésre, ismételt önellenőrzésre, valamint az önellenőrzési pótlék kiszámítására vonatkozó szabályokat részletesen jelen kitöltési útmutató (6. oldal) általános tudnivalók része tartalmazza. Kérjük, hogy a bevallási lap fejlécében a nevét és az adószámát, vagy az adóazonosító jelét töltse ki, illetve a lap kitöltését követően ne felejtse el feltüntetni a lap F) blokkjában a dátumot, valamint aláírásával hitelesíteni a szerepeltetett adatokat. Amennyiben bevallása ismételt önellenőrzésnek minősül, ne felejtse el azt ezen a lapon az (O) blokkban jelölni. A Társaság ( D) blokk 01., 02. és 03. sorok) és a Magánszemély ( E) blokk 04., 05. és 06. sorok) adókötelezettségének önellenőrzése 01., valamint 04. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az önellenőrzés során keletkezett kötelezettség változás összegét. Az a) oszlopba a kötelezettség változás alapját, vagyis az eredeti bevallásban megállapított adóalap és az önellenőrzés során megállapított adóalap különbözetét kell beírni. A b) oszlopba a kötelezettség különbözetét, vagyis az eredeti bevallásban megállapított adó és az önellenőrzés során megállapított adó különbözetét kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha a kötelezettség összege csökken az önellenőrzés eredményeként, akkor az a) és b) oszlopba beírt összeg elé negatív - előjelet kell tenni. Ekkor ez az összeg, ha a folyószámlán túlfizetés mutatkozik, kiutalható, illetve átvezethető. 24 Szja. tv. 67. (2) bekezdés 12

13 Ha az önellenőrzés során kötelezettség többlet keletkezik, akkor azt az önellenőrzési pótlék felszámításával és befizetésével kell egyidejűleg megfizetni. 02., valamint 05. sor b) oszlop: Ebben a mezőben akkor kell adatot feltüntetni, ha az önellenőrzés miatt pótlékot is kell fizetni. 25 Önellenőrzési pótlékot abban az esetben kell fizetni, ha az eredeti bevallásban feltüntetett adókötelezettség alacsonyabb, mint az önellenőrzésként kitöltött bevallásban szereplő adókötelezettség, vagyis adókötelezettség többlet keletkezik. Ekkor az önellenőrzési pótlék alapja meg fog egyezni gazdasági társaság esetében az 01. sor b) oszlopában, magánszemély esetében a 04. sor b) oszlopában megállapított összeggel. 03., valamint 06. sor b) oszlop: Ebbe a mezőbe az önellenőrzési pótlék alapja (02., valamint 05. sor b) oszlop adata) után, az Art. szerint 26 számított önellenőrzési pótlék összegét kell beírni. Amennyiben csak önellenőrzési pótlékot helyesbít, akkor ebbe a sorba kell csak adatot feltüntetnie, kötelezettségnövekedés esetén az összeget előjel nélkül kell beírni, míg kötelezettségcsökkenés esetén az összeg elé a negatív - előjelet ki kell tenni. Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazon bevallás ugyanazon adatának ismételt önellenőrzése esetén annak másfélszerese. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól a tévedés adózó által történő feltárásáig (nyilvántartásba történő feljegyzés) terjedő időszakra kell kiszámítani. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot a jegybanki alapkamat változásai szerinti időintervallumokra kell bontani. A jegybanki alapkamat változásait a NAV Internetes honlapján ( is megtekintheti. Az önellenőrzési pótlék kiszámításához segítséget nyújt a NAV Internetes honlapján ( a Pótlékszámítás menüpont alatt található pótlékszámító segédprogram. Túlfizetés visszaigényléséhez az adott évben erre szolgáló átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez elnevezésű 17-es számú nyomtatványt kell kitölteni, illetve benyújtani as lap: Nyilatkozat E lapot kell kitöltenie, ha az Art. 124/B. figyelembevételével az önellenőrzésének oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik Art. tv (1) és (2) bekezdés Art. tv (3) bekezdés 13

14 A lapot csak a számú bevallás részeként, azzal együtt (egyidejűleg) lehet benyújtani! Amennyiben az adózó a lapot önállóan nyújtotta be, azt az állami adóhatóság nem tudja figyelembe venni. A lap fejlécében az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni. U gyancsak itt jelölje a as lap sorszámát, mely minden esetben kitöltendő (kezdő sorszám: 01). Az (A) blokkban lévő 1. sorban kell jelölnie X-szel, ha önellenőrzésének oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik. A (B) blokkban lévő 2. sorban kell megadnia az adónem kódot (101-társasági adó vagy 103- személyi jövedelemadó), a 3. sorban pedig az adónem nevét, melyben végrehajtott önellenőrzésének indoka alaptörvény-ellenes vagy Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály. A (C) blokkban lévő sorokban az adózónak részleteznie kell, hogy a) melyik az az adókötelezettséget megállapító jogszabály, amellyel kapcsolatban önellenőrzését benyújtotta, továbbá b) milyen okból alaptörvény-ellenes, illetve az Európai Unió mely kötelező jogi aktusába ütközik és milyen okból, valamint c) ismeretei szerint az Alkotmánybíróság, vagy az Európai Közösségek Bírósága a kérdésben hozott-e már döntést, ha igen, közölje a döntés számát. E blokk szabadon gépelhető részt tartalmaz, melyben az adózónak részletesen ki kell fejtenie az előzőekben leírtakat. Ne felejtse el a nyomtatványt aláírni, amennyiben papíralapon nyújtja be az állami adóhatóságnak! Nemzeti Adó- és Vámhivatal 14