r e h a b ÖRÖKSÉGVÉDELEM RÉGÉSZETI FEJEZET

Átírás

1 ÖRÖKSÉGVÉDELEM RÉGÉSZETI FEJEZET 1. Vizsgálat A régészeti örökség vizsgálatát az A.P.S. Mérnöki Iroda Kft. (1112 Budapest, Gulyás utca 27/6.) megbízásából a Budapest IX. kerület Középső Ferencváros (Mester utca Haller utca- Üllői út Ferenc körút által határolt terület) Kerületi Építési Szabályzatához szükséges örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarészének elkészítéséhez végeztük. A régészeti örökség leírásánál a kulturális örökség védelméről szóló 199/2014. (VIII. 1.) Korm. Rendelet értelmében a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásban szereplő adatokat, valamint az ide vonatkozó szakirodalmat, a helyszíni szemle tanulságait vettük alapul. 1.a) Történeti leírás, régészeti örökség. Általában véve a IX. kerület nem tartozik a főváros régészetileg frekventált területei közé. A vizsgált terület, Középső Ferencváros pedig a városrésznek is olyan területe, melyről csak egyetlen egy szórványleletet ismerünk. A Tűzoltó utca 8. szám alól 1932-ben került a Magyar Nemzeti Múzeumba szórványként egy ismeretlen rendeltetésű agyag kúpocska, melyet őskorinak határoztak meg. A területnek a történeti időkben betöltött szerepére földrajzi körülményeiből következtethetünk. Vízrajzi-domborzati viszonyait tekintve a terület a pesti síkság déli részén a Duna bal parti sávjában található. Az őskorban a későbbi középkori Pest alatti partvonal egészen a mai Határ út vonaláig mocsarakkal, vizenyőkkel tarkított szétterülő lapály volt annak eredményeként, hogy a régi pleisztocén Duna-ágak medrét morotva maradványok, vízmosások, pusztai szikes tavak foglalták el és a nagy árvizek szabadon öntötték el az elhagyott medermélyedéseket, melyekből a Duna partvonalán nagyjából a Soroksári út vonalában homokdűnék sora emelkedett ki. Később, a középkor folyamán a szárazabbra váltó időjárás miatt a terület kiszáradt, sokkal vízmentesebb képet mutatott. A terület a középkori Pest külterületének számított, melyet a koraújkorban is csak legelőként használtak. A szabályozási tervvel érintett terület régészeti érintettségét vizsgálva a közvetlen környezete régészetitörténeti szerepét sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A vizsgált területhez legközelebb eső régészeti lelőhely a Boráros térre van bejelölve. Bár régészeti lelet, illetve maradvány a területről nem ismert, a XVIII. századból fennmaradt telekkönyvi adatok helymeghatározásánál, illetve a pestvárosi tanács május 2-i levelében említenek egy pusztatemplomot melynek környékén terjedelmes romok láthatóak. Ezek a romok Mikoviny 1737-es térképén sem találhatóak, ugyanakkor később is szerepel még helymeghatározásként ez az elnevezés. Mikoviny térképe 1737-ből 175

2 A fenti adatok miatt a korábbi kutatás feltételezte, hogy a középkori településszerkezetben itt Pest városa és Gubacs falu között egy újabb falu helyét kellene keresni. Mivel azonban ez idáig semmi kézzel fogható maradvány nem került elő, viszont az oklevelek alapján hiányzó Árpád-kori falu helyére a pesti városfalhoz közeli két, az utóbbi évtizedben, illetve múlt évben felbukkant lelőhely is szóba jöhet, nem valószínű, hogy itt a középkorban település lehetett. Annak ellenére, hogy az említett romok maradványai még nyomokban sem kerültek elő, a római limes vonalának meghatározásánál Nagy Tibor nyomán a feltételezhető középkori romok elődjét egy római őrtoronyban jelöli meg a régészeti kutatás. A római birodalom határán végigfutó védelmi rendszernek, melyet a Duna mentén Ripa pannonica néven tartanak nyilván, út menti objektumai, ha léteztek is ezen a Duna szakaszon, a vizsgált területet már nem érintik. Szakirodalom: Gárdonyi Albert: A ferencvárosi pusztatemplom. Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932) Belitzky János: Adatok Budapest koraközépkori helyrajzához Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938) Györffy György: Budapest története az Árpád korban Budapest története I Nagy Tibor: Budapest története az őskortól a honfoglalásig Budapest története I Varga Gábor: Római kori őrtornyok Budapesten (Mitosz és valóság) Archaeologiai Értesítő 136(2011) Bácskai Vera: Források Buda, Pest és Óbuda történetéhez, Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. Bp., Kossuth Ny., b) Védettségek: területi és egyedi A Középső Ferencváros (Mester utca Haller utca- Üllői út Ferenc körút által határolt terület) területén a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásban az alábbi nyilvántartott régészeti lelőhely szerepel, mely a évi LXIV. Tv a alapján általános régészeti védelem alatt áll. Nyilvántartási szám Lelőhely Lelőhely jellege Tűzoltó utca 8. (hrsz:37109) Szórványlelet, őskor 1.c) Az örökségi értékek elemzése A jelenleg ismert régészeti adatok alapján a vizsgált területen nem várható régészeti emlék előkerülése, bár ezt kizárni sem lehet. A Tűzoltó utcai őskori szórvány lelet alapján annyi feltételezhető, hogy az esetleges további őskori leletek, akár temetkezés, akár telep részei, mind földobjektumok, szerencsés esetben korhatározó edény- ill, fémleletekkel.. 1.d) Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggés-rendszerében A vizsgált terület teljes elfedettsége miatt a régészet terepbejárásos módszerével itt adatokat gyűjteni nem lehet. Középső Ferencvárosban igen jelentős építési tevékenység folyt az utóbbi két évtizedben. A lakóépületek mellett olyan nagy felületű és mélységű földmunkát igénylő építkezések zajlottak, mint az Orvostudományi Egyetem elméleti tömbje, és további létesítményei, melyek során régészeti emlékek ezidáig nem kerültek elő. A terület legkorábbi, az 1.a. pontban szereplő 1737-es ábrázolása teljesen lakatlan, minden objektum nélküli területet ábrázol, melynek Duna felőli része vizenyős, a mai Úllői út menti része szárazabb sík vidék, ahol néhány kertet műveltek. Részlet az 1775-ös katonai felmérésből Az 1775-ös katonai felmérésen a vizsgált terület teljesen sík pusztaság. Az őskortól a középkorig kedvelt, emberi megtelepedésre alkalmas domborzati viszonyok éppen a mai Haller utca vonalától délre kezdődnek. Fentiek alapján kimondható, hogy a régészeti emlékek majdnem teljes hiánya, és ezzel összefüggésben a terület történeti időkben valószínűsíthető lakatlansága a korabeli domborzati viszonyokkal is magyarázható. 176

3 2.a) A tervezett beavatkozás hatása a régészeti örökség elemeire (folyamatok iránya, visszafordíthatósága) Bármely földmunkával járó beruházás az esetleges régészeti-történeti rétegeket megsemmisíti, így a folyamat visszafordíthatatlan. Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyetlen nyilvántartott régészeti lelőhelyen kívül nincs adat további régészeti jelenségre. 2.b) Régészeti emlékek feltárhatóságának megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A teljes megsemmisülést megelőzendő a nyilvántartott régészeti lelőhely esetében a megelőző régészeti feltárás elvégzése szükséges. Ez jelentheti azt is, hogy a konkrét beruházási szándék esetén a megvalósítási és kiviteli tervek ismeretében a gyakorlati kivitelezés folyamán egy Előzetes Régészeti Dokumentációban előírt próbafeltárással lehet meghatározni, hogy mely területrészek lehetnek érintettek régészeti szempontból, illetve a beruházás jellegétől függően szükséges-e régészeti feltárás, vagy elegendő a régészeti megfigyelés. 3. Összefoglaló A Középső Ferencváros területén jelentős régészeti emlék eddig nem került elő. Az egyetlen őskori szórvány lelet a nagy távolság miatt a hozzá legközelebb eső, az Üllői út túloldalán ismert őskori lelőhellyel lehet nem lehet összefüggésben. A terület középkori lakottságára vonatkozóan sem tárgyi sem okleveles emléket nem ismerünk. A Szabályozási Terv örökségvédelmi fejezetében a fenti pontokban felsorolt indokok miatt az alábbi előírás beépítését tartjuk szükségesnek a régészeti örökség védelmében: A Forster Központ közhiteles nyilvántartása szerinti régészeti lelőhely általános régészeti védelem alatt áll. A védett régészeti lelőhelyen megvalósuló tevékenység, építmény engedélyezésére indult eljárásokban szakhatóságként a 39/2015 (III.11.) Korm. Rendelet alapján szakigazgatási szervként a Budapest Főváros V. kerületi Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala az illetékes 4. Nyilatkozat Alulírott Adorjánné dr. Gyuricza Anna, régész, nyilatkozom, hogy a 39/2015 (III.11.) Korm. Rendelet előírásai alapján az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezete megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezem: szerepelek az adott örökségvédelmi területre vonatkozó szakértői névjegyzékben (régészeti lelőhelyvédelem), valamint rendelkezem régész szakirányú felsőfokú végzettséggel. Budapest, július 15. Adorjánné dr. Gyuricza Anna szakértői azonosító: B5COGJ 177

4 ÖRÖKSÉGVÉDELMI FEJEZET I. VIZSGÁLATOK Értékvédelem (1) A jelenleg hatályos védettségeket az alátámasztó munkarészek és a rendelet indokló része tartalmazza. (forrás: műemléki védettség: 7/2005. (III.1.) NKÖM rendelet; fővárosi védelem: a 37/2013. (V. 10.) Főv. Kgy. rendelet Budapest főváros építészeti örökségének fővárosi helyi védelméről 1. melléklet a 37/2013. (V. 10.) Főv. Kgy. rendelethez - 9. IX. kerület alapján; a helyi (kerületi) védettségek: a Ferencvárosi Önkormányzat 8/1996. (III.8.) rendeletének 1. sz. Melléklete). (2) A védettség által érintett épületekre vonatkozó előírásokat a hatályos vonatkozó törvények, rendeletek tartalmazzák. (3) A Területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek vannak. Bármilyen felszínmunkával járó beruházás esetén a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvényben foglaltak szerint kell eljárni. a) Területfejlődési visszatekintés - Ferencváros "Ferencváros" a főváros IX. kerületének régi-új neve. A Pest városkapuin kívül emelt városrész 1792-ben I. Ferenc trónralépésének alkalmából kapta nevét. Az 1879-ben Pest, Buda és Óbuda egyesítésével kialakult Budapest kerületei közül, a IX-es sorszámot kapta az akkor már a mai kiterjedésével azonos városrész. A főváros jellemző, sugaras-gyűrűs szerkezetének két "sugara" az Üllői út, Soroksári út (ill. Duna-part) határolja, az egyes gyűrűk mentén pedig eltérő, kifelé haladva egyre kevésbé városias beépítésű egységekből épül fel. A Belső-Ferencváros a Kiskörút (Vámház krt.) és a Nagykörút (Ferenc körút) közti rész a legrégibb, leginkább városias terület. Jellemző beépítése zárt sorú, három-négy-öt emeletes századforduló környékén épült bérházakkal, jelentős számú intézménnyel (Vámház, ma Közgazdaságtudományi Egyetem, Központi Vásárcsarnok, Iparművészeti Múzeum) A városrész beépítése gyakorlatilag befejezett, alig néhány üres telek és bontandó épület kínál foghíj- beépítési lehetőségeket. Folyamatban van ennek a városrésznek az összehangolt parkolási, közlekedési fejlesztése, a Ráday utca forgalomcsökkentése illetve sétálóutcává történő kialakítása, kulturális, szórakoztató, üzleti jelleggének kiemelése. A Középső-Ferencváros a Nagykörút és a Haller út közötti terület. A Haller út, amely sokáig a város határa, egyben árvízvédelmi vonala (Ferencvárosi védgát) is volt, ma is a városias, zárt sorú beépítés határvonala. A Középső-Ferencváros Mester utca és Üllői út közötti részen a nyolcvanas évek végén elkezdődött városrehabilitáció nyomán jelenleg is élénk magánépíttetői tevékenység folyik. A százéves szegényes bérkaszárnyák és a még régebbi, falusias házak helyén egyedi tervezésű társasházak épülnek, a budapesti átlagnál lényegesen nagyobb számban. A látványos eredményekkel párhuzamosan egyre növekedett az akció elismertsége ben az országos ingatlanfejlesztési nívódíjat és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszter különdíját, 1998-ban a FIABCI nemzetközi ingatlanfejlesztési pályázatán a közcélú beruházások kategóriájának 1. díját (az ingatlanfejlesztési szakma "Oscar díját") nyerte el. A jövőre vonatkozóan a környéken hagyományosan jelenlévő oktatási és egészségügyi intézmények bővítésére, a hozzájuk kapcsolódó beruházások elhelyezésére is lehetőséget ad ez a terület. A Soroksári út és a Vágóhíd utca menti terület a malmok és egyéb, mezőgazdasággal kapcsolatos ipari tevékenységek területe volt, lakóházakkal keverten. A maguk korában korszerű, a Ferencváros múlt századi fellendülését lehetővé tevő gyárak, üzemek mára elavultak, privatizáció kapcsán történő tulajdonosváltásokat követően mind tartalmilag és funkcionálisan, mind építészetileg teljes és folyamatos átalakuláson estek és esnek át. A Könyves Kálmán körút és a Lágymányosi-híd kiépítése gyökeres változást hoz a környék életébe, néhány éven belül az Új-Lipótváros és Róbert Károly körút déli tükörképe alakul itt ki. A nagyszabású fejlesztési lehetőségek mellett megmarad a kórházak és a hozzájuk kapcsolódó sportlétesítmények hagyományos zöldterülete. A Külső Ferencváros a kerület ipari területe három részre tagolódik. A Soroksári út - Gubacsi út - Külső Mester utca menti terület mezőgazdasági feldolgozó-ipari, nehéz- és hadiipari létesítményei a privatizáció kapcsán ezekben az években keresik új szerepüket. A feltétlenül megtartandó ipari karakter mellett várható a raktározási, valamint a kis- és nagykereskedelmi funkciók megjelenése. Sajnálatos, hogy ezzel párhuzamosan a környezetkímélőbb vasúti ellátást lehetővé tevő hagyományos iparvágány-hálózat rohamosan sorvad, annak ellenére, hogy a Külső Mester utca túlsó oldalán terül el az ország legnagyobb rendező pályaudvara. A Ferencvárosi Rendező Pályaudvar a Lágymányosi hídhoz és az újonnan kiépülő Könyves Kálmán körúthoz való csatlakozás lehetőségével egyedülálló utat nyithatna a nagyváros vasúton történő áruellátására. Mindez azonban a MÁV jelen lehetőségei és a vasúti szállítás egyenlőre alacsony presztizse miatt csak jövőbeli lehetőség. A Albert Flórián út menti, lényegesen újabb - ennek megfelelően korszerűbb - kevésbé beépített iparterület máris helyet adott néhány új beruházásnak, és az M5-ös út elkészülte után további fejlődése szinte biztosra vehető. A József Attila Lakótelep a főváros egyik legrégebbi és legbarátságosabb lakótelepe. Folyamatban van a közlekedésfejlesztés ill. forgalomcsökkentés. Az itt élők nagy része nemcsak átmeneti lakóhelynek tekinti lakótelepi lakását, hanem szívügyének érzi, hogy a környezet valamint a kulturális, infrastrukturális ellátások minél színvonalasabbá váljanak. 178

5 ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉS FERENCVÁROS VÁROSFEJLESZTÉSÉRŐL *forrás: Ferencvárosi Önkormányzat Főépítészi Iroda A Pest, Buda és Óbuda egyesítésével 1872-ben kialakult Budapest kerületei közül a IX. sorszámot kapta a mai kiterjedésével azonos városrész. Határa a fővárost jellemző, sugaras-gyűrűs szerkezetnek három eleme: az Üllői út, a Vámház körút és a Határ út, természetes határa a Duna és a Soroksári-Duna vonala. A kerület a gyűrű irányú útvonalak mentén tagozódik. A Kiskörút és a Nagykörút közötti terület Belső-Ferencváros, a Nagykörúttól kifelé, a kerületet szintén gyűrű irányban átmetsző vasúti vonalakig terjed Középső-Ferencváros, a vasútvonal és a Határ út közötti rész Külső-Ferencváros. Ferencváros lakosainak száma közel 60 ezer fő, területe 12,53 km2. Az elmúlt évszázadok - Ferencváros történetének rövid áttekintése ( ) Ferencváros legalább 500 éves múltra tekinthet vissza. Az első okleveles adat, amelyet e területtel kapcsolatba hozhatunk, 1403-ból származik. A Zsigmond király uralkodásának idején keletkezett oklevél egy Pest határában fekvő településről tesz említést, melynek neve Szentfalva szeptember 19-én a mohácsi csatában győztes török sereg átkelt Budánál a Duna bal partjára, és hét nap múlva felgyújtotta Pest városát. Valószínűleg ekkor pusztult el Szentfalva is. Az 1700-as évek közepétől indult meg a mai Belső-Ferencváros kiépülése a Ráday utca és a Széna piac, a későbbi Kálvin tér fokozatos betelepülésével ben megnyílt a Két Nyúl vendéglő a mai Lónyay és Erkel utca találkozásánál, 1775-bol pedig már írásos emlék bizonyítja a Két Oroszlán fogadó működését a Széna piacnál ben újabb fogadók, a Négy Sarokhoz címzett a Szénapiacon, és a Két Medvéhez címzett a mai Ráday utcában várták a vendégeket ben elhunyt II. Lipót király, és utódaként I. Ferenc lépett a trónra. Az egyre fejlődő városrész polgárai elérkezettnek látták az időt ahhoz, hogy ez a terület is külön nevet, városi rangot nyerjen magának. Folyamodványt intéztek a városi tanácshoz, hogy az a Helytartótanácshoz, illetve a királynak továbbítsa névfelvételi kérelmüket. Sándor Lipót nádor december 4-i keltezésű leiratában tudatta a kérelmet írókkal, hogy a király hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Pesttől délre fekvő terület Ferencváros nevet viselje. A trónra lépő Ferenc, József nádort bízta meg a magyar területek irányításával. József nádor Hild Jánost kérte fel Pest első szabályozási tervének készítésére, mely 1805-ben készült el. Irányításukkal jött létre a Szépítő Bizottmány, mely a nagyvonalú elképzelések megvalósítását évtizedekig segítette elő. E terv alapvetően Lipótváros szabályozását tartalmazta, de fontos elemeket határozott el a külvárosokra, így Ferencvárosra is. A XVIII. század végén bontani kezdték a Pest körüli városfalakat, és a mai Hotel Koronánál álló Kecskeméti kapu lebontása is hozzájárult a további fejlődéshez ban népszámlálást tartottak az országban, Ferencvárosban 1831 lakost és 220 épületet számoltak össze. Ekkorra már a mai Üllői út, Nagykörút és Közraktár utca határolta Belső- Ferencváros nagyjából beépült, az utcák vonala kialakult, és ezt követte a mai Ferenc-körúton túli terület kiépülése. A Mester utca és az Üllői út között a jelenlegi Thaly Kálmán utca vonaláig, az itteni szántóföldek felosztása révén, azok dűlő irányának megfelelően alakult ki Középső-Ferencváros mai utcahálózata. A Ferencvárosnak ezen a Rákos árkon túli részén (jelenlegi Ferenc krt. közelében) apró, falusias jellegű házak épültek, az itt lakók főleg zöldségtermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoztak fontos mérföldkőnek bizonyult a terület fejlődése szempontjából. Az árvíz, mely március 13-án árasztotta el Pestet, szinte teljes egészében lerombolta a terjeszkedő Ferencvárost. 529 épületéből 438 összedőlt, 72 pedig súlyosan megrongálódott. Egyedül a Kálvin tér környéki épületek állták ki a megpróbáltatást. Az ár levonulása után nagyszabású, ugyanakkor évtizedekig elhúzódó felújítási munkálatok indultak. Az elpusztult házak helyén újakat építettek, és számos utca szintjét megemelték, vonalukat megváltoztatták, és a Duna-part mentén a mai Haller utcáig kiépített gátak magasságát is megnövelték. Ezeknek a munkáknak köszönhetően nyerte el a mai napig is jellemző utcaszerkezetét a Belső- és Középső-Ferencváros. Az 1850-es évek elejétől Pest-Buda ipari, kereskedelmi és népesedési fejlődése felgyorsult ben a városrészek együttes lakossága 172 ezer, 1869-ben már 269 ezer főt tett ki. Ferencvárosban ezekben az években 8280, illetve 20 ezer lakót számoltak össze. Az ipari üzemek is ebben az évtizedben kezdtek nagyobb számban megtelepedni e területen. Ferencváros ipartörténeti fejlődésének vázolásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni a világszínvonalú budapesti malomipar ferencvárosi épületeit. A Duna-parton megépülő, a vízimalmok szerepét átvevő, korszerű technológiát alkalmazó malmok sora és a technikai különlegességnek számító Elevátor épülete a század második felére a fővárosi jelképévé vált. Ferencváros többek között malmainak is köszönheti a Budapest gyomra elnevezést, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a budapesti malomipar a századfordulón az akkori világ második legnagyobb gabona-feldolgozó központja lett ban Ferencváros lakóinak száma 30 ezer főre nőtt. Mind az egyre nagyobb számú helybeli lakos, mind az egész főváros élelmiszer-ellátásának javítása érdekében hosszú raktárak épültek ben adták át a Fővám Palotát, majd két évtized múlva a Központi Vásárcsarnokot. Budapest húsellátásának biztosítását volt hivatva ellátni az 1872-ben átadott közvágóhíd, majd az 1902-ben működését megkezdő sertésvágóhíd. 179

6 A tömegközlekedés és az áruszállítás terén jelentős előrelépést tapasztalhattak a Ferencvárosban lakók a század utolsó harmadában augusztus 1-én a Pesti Központi Vaspálya Társaság elindította első lóvasút járatát a Szénapiacról Újpestig. Budapest fejlődése szempontjából az országos vasúthálózat bővülésé nagy fontosságú volt ben készült el a Buda és Pest közötti vasúti kapcsolódást biztosító déli összekötő vasúti híd, 1882 decemberében, a Budapest-Zimony közötti vasútvonal megnyitásakor pedig már a MÁV Ferencvárosi Rendezőpályaudvarán (mely csupán 1885-ben nyerte el végleges formáját) is megkezdődött a személyforgalom ban lett átadva a MÁV Duna-part Teherpályaudvar, melynek helyén előzőleg katonai létesítmények álltak. Ferencvárosban a MÁV beruházások által egy hatalmas vasúti központ létesült, amely az észak-déli irányú áruforgalom legfőbb csomópontjává vált. A hatalmas pályaudvarok kétségtelenül maradandó hatást gyakoroltak a városrész ipari szerkezetére és lakóira egyaránt. A XIX. század végén a főváros ipari fejlődése nagy mértékben hatott Ferencváros kiépülésére. Malmok, gyárak hosszú sora húzódott végig a délpesti Duna-parton, munkások ezreit foglalkoztatták a termelésüket egye jobban növelő vas- és gépipari, vegyipari üzemek, az addig legeltetésre, zöldségtermesztésre használt területeket fokozatosan újabb és újabb iparvállalatok foglalták el. Nem véletlen, hogy Budapesten először ebben a kerületben indult munkáslakás-építkezés. Mindegyik ferencvárosi telepnek fontos jellemzője volt azonban, hogy elsősorban állami, illetve községi tulajdonú vállalatok szakmunkásainak szánták a lakásokat. A szállítási infrastruktúra és a gyáripar néhány évtized alatt fejlődött ki. A XIX-XX. századfordulójától napjainkig tartó folyamat a vasút és ipar visszavonulása, a városias átalakulás térnyerése. Sokat köszönhetett a kerület a millenniumi ünnepségsorozatnak, hiszen ennek keretében közintézmények egész sora épült ban fejezőtek be a Nagykörút építésének munkálatai és a Ferenc körút nagyközönség számára való átadása mintegy pontot tett az évi egyesítéssel megkezdődött városépítészeti fejlesztés végére október 4-én került sor, nagyszabású ünnepség keretében a Ferenc József-híd (Szabadság-híd) felavatására október 25-én nyitották meg a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján felépített Iparművészeti Múzeumot, a magyar szecessziós építészet kiemelkedő alkotását. Ferencváros első világháború utáni történetét nagy mértékben meghatározta a század elején már erőteljesen jelentkező lakáshiány ban Ferencvárosban 91 ezer ember élt, nyolc ezer fővel gyarapodott a kerület népessége 1910-hez képest. A terület fejlődése már korántsem volt olyan látványos, mint az előző század utolsó harmadában. A következő két évtizedben jóval kevesebb közintézményt adtak át. Látványosabb fejlődés csupán a tömegközlekedés és az áruforgalom terén ment végbe ben fejeződött be a ferencvárosi helyi kiköto építése, ben pedig felavatták a Budát Pesttel a Boráros térnél összekötő Horthy Miklós hidat novemberében adták át a Krencsey Géza és Münnich Aladár tervei alapján elkészült Nagyvásártelepet a Soroksári úton. Ferencvárosban már a XIX. században is jelentős protestáns és katolikus hitfelekezet működött, és ez megmutatkozott a művészeti szempontból is értékes Kálvin téri református, illetve a Bakáts téri római katolikus templom építésében. A XX. században újabb és újabb templomalapítások jelezték a hitélet fontosságát a kerületben ban szentelték fel az Üllői út 77. sz. alatt az Örökimádás templomot ban fejeződött be a Szent Keresztplébánia és templom építése az Ecseri úton. Ugyanebben az évben épült fel a Szent Cirill és Metód nevét viselő pravoszláv templom a Vágóhíd utca 15. sz. alatt októberében szentelték fel a Haller téren a Szent Vince római katolikus templomot. Ferencváros két világháború közötti történetét a most vázolt hitéletbeli, tanügyi, vagy éppen közlekedésügyi fejlődésen túl leginkább mégis a megoldatlan lakáshelyzet, a barakkvárosokban élő családok ezreinek nyomorúsága, és az ebből származó számos szociális probléma határozta meg. A ferencvárosi szükséglakótelepeken (Mária Valéria, Zita), illetve a legszegényebb rétegek lakhelyéül szolgáló Kiserdei telepen ezrek és ezrek húzódtak meg és próbáltak meg szálláshoz jutni ben elbontották a kiserdei telepet és a Zita szükséglakótelepet, és hozzákezdtek a Mária Valéria telep rendezéséhez. A II. Világháború hadi eseményei nagy károkat okoztak Ferencvárosban úgy emberéletben, mint az épületekben. Mivel a kerületben számos ipari üzem működött, a szövetségesek bombatámadásainak célpontja elsősorban a mai Középső és Külső-Ferencváros gyárai, illetve a pályaudvarok voltak. A bombázások és az utcai harcok azonban a középületeket és a lakóházakat sem kímélték. Több mint kétezer lakás sérült meg az utcai harcok során és 556 lakás teljesen megsemmisült. Súlyos károkat szenvedett a Fővámház, az Iparművészeti Múzeum, a református templom, a Szent László és Szent István kórház. A kerület egyik legjellegzetesebb épülete, az Elevátorház annyira megrongálódott, hogy a háború után lebontásra ítélték. A világháborút követő időszakban a lakáshelyzet terén számottevő változás ment végbe. Az 1950-es évek végén új lakásépítési program kezdődött és 1957-ben megindult a barakkok bontása, a lakótelep felépítése a hírhedt Mária Valéria helyén ig 7101 lakás készült el, 1980-ban pedig újabb 899 lakást adtak át a József Attila lakótelepen A következő évtized a lakások számát tekintve már nem hozott lényeges változást, hiszen 1980 és 1990 között csupán 65 lakással gyarapodott a ferencvárosi lakásállomány. Ebben az évtizedben a Ferencvárosban lakók száma 90 ezerről 76 ezerre csökkent. 180

7 Történeti térképek Pest-Buda Óbuda beépített területének várostérképe Pest-Buda-Óbuda áttekintő katonai célú térképe Pest-Buda Óbuda beépített területének vízrajzi térképe Pest-Buda-Óbuda áttekintő árvíztérképe az 1838.évi árvíz okozta épületkárok ábrázolásával

8 Pest-Buda belterületének várostérképe Pest áttekintő szabályozási térképe Budapest méter rendszerben készült kataszteri jellegű térképe Budapest közigazgatási térképsorozata

9 Budapest közigazgatási térképsorozata az épületek szintszámával és az újabb utcanevekkel b) Természet, táj, tájhasználat, településhálózat és településszerkezeti összefüggések Természet, táj, tájhasználat A vizsgált térség és tágabban, a Duna folyó bal partja - földrajzilag a Pesti hordalékkúp-síksághoz tartozik. A kistáj 98 és 251 m közötti tsztf-i magasságú. K felé lépcsőzetesen, a magasabb teraszok irányába emelkedik. Ezek nagyjából É-D-i irányú sávjait a Duna bal parti mellékfolyóinak völgyei Ny-K irányban mozaik- és sakktáblaszerűen szabdalták. Az átlagos relatív relief 8 m/km2. K és D felé az értékek csökkennek. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság. D felé, a Gyáli-patak irányába, ahol a felszínt futóhomokformák uralják, a magasabb teraszokon a fiatalabb, alacsony teraszokkal egy szintre kerültek, s a domborzat elveszti teraszos jellegét. A D felé nyitott, félmedenceszerűen megjelenő kistáj jellemző domborzati formái fluviális és deráziós úton képződtek. A kistáj alapját képviselő harmadidőszaki rétegek Ny-ról K felé fiatalodnak, s egyre magasabb orográfiai helyzetben találhatók. Ezek a képződmények egymással párhuzamosan ÉNy-DK-i irányú törésvonal-rendszerrel tömbökre tagolódtak, s az Alföld felé haladva a pleisztocén folyamán egyre nagyobb mértékben süllyedtek meg. A pleisztocén legelejétől képződő dunai hordalékkúp orográfiailag hasonló, de kronológiailag éppen ellentétes képet mutat, ugyanis K felé haladva a legidősebb pleisztocén képződmények pannóniai üledékekre települve találhatók. A Duna II/a. és II/b. terasza átmenő, felszíne gyakran parti buckákkal, futóhomokkal, lösz-szerű üledékekkel magasított. A IV. sz., gyakran édesvízi mészkővel takart, és az V. sz., valamint az idősebb teraszok csak foltokban jelennek meg. 2 Szerk.: Dr. Marosi Sándor Dr. Somogyi Sándor: Magyarország kistájainak katasztere. I. kötet. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Budapest,

10 Településhálózat és településszerkezeti összefüggések A vizsgált területet határoló utak a fővárosi első és másod rendű főúthálózat részei. Üllői út 2x2 sávos főút, a IX. kerületi oldalon megállási tilalom van érvényben, a parkolás a VIII. kerületi oldalon a szegély mellett megengedett. A terület belső kiszolgáló útjaival a kapcsolatokat összehangolt jelzőlámpás csomópontok biztosítják a Szabó E. térnél, az Erkel utcánál, a Köztelek utcánál és a Kinizsi utcánál. Az Erkel utcánál a Nagykörút felől történő balra kanyarodás engedélyezett. A Köztelek utcai csomópontban a Kiskörút felől az V. kerület Szentkirályi utca felé balra kanyarodás tiltott. Ferenc körút 2x2 forgalmi sávos főút kétoldali leállósávval, középen vezetett villamos pályával. Összehangolt jelzőlámpás csomópontjai az Üllői út és Boráros tér között a Tűzoltó utcánál, a Tompa utcánál és a Mester utcánál vannak. Haller utca Fontos fővárosi jelentőségű gyűrűirányú út, meghosszabbításával az Orczy úttal több nagy forgalmú sugárirányú főutat köt össze: Soroksári utat, Üllői utat, Kőbányai utat, és a Kerepesi utat. Keresztmetszete 2x1 forgalmi sávos, középen vezetett villamos pályával. Mester utca 2x1 forgalmi sávos utca szegély melletti párhuzamos helyenként 45 -os parkolással. Az utca két forgalmi iránya különböző funkciót tölt be. A Nagykörút felé vezető irány másodrendű főúti funkciójú, a külső kerületekből a Belváros felé közvetlenül vezeti a forgalmat. Déli irányában az utca gyűjtőútként működik. A Nagykörút felől közvetlenül nem érkeznek járművek, kizárólag a kerületrész eredő forgalmát vezeti a gyűrűirányú Haller utcára illetve a külső Mester utca felé. Kiszolgáló utcák A területen belüli kiszolgálóút hálózat jellemzően egyirányúsított utcákból áll, ahol a keresztmetszet lehetővé teszi, kétoldali parkolósáv van kijelölve, változó felállási renddel. A területen Tempo 30 forgalomcsillapítás nincsen bevezetve, az átépült, díszkő burkolatú utcákon sávelhúzással és vagy a keresztmetszet csökkentésével történik a sebességkorlátozás, helyenként 30-as sebességkorlátozó forgalomtechnikai táblával. A terület kiszolgáló gyűrű irányú utcái az Angyal utca, Liliom utca, Páva utca, Berzenczey utca, Bokréta utca, Viola utca, Thaly Kálmán utca, Lenhossék utca, Márton utca, Sobieski J. utca, Telepy utca, Ernő utca és a Mihálkovics utca. A terület sugár irányú kiszolgáló utcái a Tűzoltó utca, a Vendel utca, a Balázs Béla utca, a Tompa utca és a Gát utca. Terek A Középső Ferencváros szívében két nagy zöldfelülettel rendelkező park került kialakításra, a Ferenc tér és a Kerekerdő park. A két téren kívül a rehabilitációs időszakban több zöldfelülettel rendelkező teresedés lett kialakítva, mint a közterületről közvetlenül elérhető helyen (Salkaházi Sára park, Tűzliliom park, Szentágotai János tér, Remete par), mint a lakótömbök belsejében közös használatú zöldterületként, melyeknek a közterületi kapcsolatai biztosítottak. Ezek a zöldfelülettel rendelkező pihenésre és egyéb kikapcsolódásra alkalmas terek, parkok elsősorban a helyi lakók igényeit szolgálják ki. A legkiterjedtebb zöldfelülettel rendelkező Kerekerdő parkot és a Ferenc teret igyekeznek minél több célra felhasználni, pihenésre, sportolásra, gyermekjátszóterek részére. Tömegközlekedés A terület tömegközlekedéssel átlagon felül ellátott. A tömegközlekedési eszközök megállóhely kiosztása nagyon előnyös, a terület bármely pontjáról elérhetők, kevesebb mint 300m gyaloglással. A terület 780%-ról 500m gyaloglási távolságon belül található metrókapcsolat. A Középső Ferencvárost határoló főutak tömegközlekedési járatai a főváros jelentős része felé közvetlen kapcsolatot biztosítanak. A vizsgált térséget elhelyezkedéséből fakadóan érinti a főváros belváros centrikus közösségi közlekedési hálózatának több gerince. Az Üllői út alatt haladó észak-déli (M3) metró két állomása a tervezési terület két sarkán helyezkedik el a Ferenc körút Üllői út csomópontban és a Kálvin téren. Hálózati szempontból hasonló fontossággal bír a pesti és budai körúton haladó 4-es és 6-os villamos vonal. Utasforgalma megközelíti a gyorsvasutak forgalmát. A két viszonylat közös követési ideje csúcsidőben 2,5 perc. A térségben az Üllői útnál, a Mester utcánál és a Boráros térnél kerültek akadálymentes megállók kialakításra. A terület észak-déli irányú kötöttpályás kapcsolatát az 51 és a 51A viszonylatok biztosítják. Közvetlen átszállási kapcsolatuk van az 1-es villamoshoz. A térségben három megállójuk van, a Ferenc kőrúti végállomás, az Ipar utca és a Haller utca. A vizsgált terület nyugati oldalán halad a 24-es villamos, mely fontos gyűrűirányú tömegközlekedési viszonylat. Ez közvetlen kapcsolatot létesít a Ráckevei HÉV-vel továbbá a Keleti pályaudvarral és az ott végállomásozó M4- es metró vonallal. E négy kötöttpályás közlekedési eszköz mintegy keretbe foglalja a tervezési területet jelentő Középső Ferencvárost. A tervezési terület határát érinti még a 281-es autóbuszjárat. A járatot a kerület megrendelésére szerződéses alapon a BKV Zrt. közlekedteti. A viszonylat fő feladata a Külső Ferencváros feltárása illetve összekötése a Középső Ferencvárosban lévő szakorvosi rendelővel, a Haller utca Mester utca térségét köti össze az Aszódi úti lakóteleppel.. Megállói a tervezési területen: Szakorvosi Rendelő, Mester utca, Fehér Holló utca, Nagyvárad tér. Munkanapokon napközben félóránként jár, hétvégén nem közlekedik. 184

11 rehab 185 c) Településkép és utcaképek kerületi védett épületek és ok (cím, házszám, védettség típusa, tömbszám) Tűzoltó utca VÉ 1 Tűzoltó utca 6 VH 1 Angyal utca 30 VH 2 Angyal utca 32 VH 2 Angyal utca 38 VH 2 Tompa utca 12 VH 2 Tompa utca 8 VH 2 Tűzoltó utca 3 VH 2 Tűzoltó utca 5 VH 2 Angyal utca 18 VH 3 Mester utca 4-6 VH 3 Tompa utca 9 VH 3 Angyal utca 29 VH 4 Liliom utca 50 VH 4 Liliom utca 54 VH 4 Tompa utca 14 VH 4 185

12 186 rehab Településkép és utcaképek kerületi védett épületek és ok (cím, házszám, védettség típusa, tömbszám) Tűzoltó utca 7-9 VÉ 4 Angyal utca 17 VH 5 Angyal utca 23 VH 5 Liliom utca 22 VH 5 Liliom utca 28 VH 5 Liliom utca 30 VH 5 Liliom utca 32 VH 5 Liliom utca VH 5 Liliom utca 38 VH 5 Mester utca 12 VH 5 Mester utca VH 5 Mester utca 18 VH 5 Tompa utca 11 VÉ 5 Tompa utca 11 VH 5 Liliom utca 41 VH 6 Páva utca 32/a VH 6 186

13 187 rehab Településkép és utcaképek kerületi védett épületek és ok (cím, házszám, védettség típusa, tömbszám) Páva utca 32/b VH 6 Üllői út 53/a VH 6 Üllői út 53/b VH 6 Tűzoltó utca 15 VH 7 Mesterutca 22 VH 8 Mester utca 24 VH 8 Tompa utca 17/a VH 8 Tompa utca 19 VH 8 Berzenczey u. 26 VÉ 9 Berzenczey u. 26 VH 99 Berzenczey u. 30 VH 9 Berzenczey u. 32 VH 9 Páva utca 39 VÉ 9 Üllői út 57 VH 99 Üllői út 61 VH 9 Üllői út 63 VH 9 187

14 188 rehab Településkép és utcaképek kerületi védett épületek és ok (cím, házszám, védettség típusa, tömbszám) Berzenczey u. 22 VH 10 Páva utca 37 VH 10 Tűzoltó utca 19 VH 10 Tűzoltó utca 21 VH 10 Berzenczey u. 8 VH 11 Mester utca 34 VH 11 Bokréta utca 30 VH 12 Tűzoltó utca 32/a VH 12 Üllői út 69 VH 12 Tűzoltó utca 23 VH 13 Berzenczey u. 13 VH 14 Berzenczey u. 3 VH 14 Berzenczey u. 5-7 VH 14 Bokréta utca 10 VH 14 Bokréta utca 12 VH 14 Ferenc tér 4 VH

15 189 rehab Településkép és utcaképek kerületi védett épületek és ok (cím, házszám, védettség típusa, tömbszám) Üllői út VÉ 15 Viola utca 50 VH 15 Viola utca 52 VH 15 Bokréta utca 23 VH 16 Bokréta utca 27 VH 16 Ferenc tér 11 VH 16 Ferenc tér 9 VH 16 Tűzoltó utca 27/b VH 16 Viola utca 42 VH 16 Viola utca 44 VH 16 Balázs Béla utca 5 VH 17 Bokréta utca 15 VÉ 17 Bokréta utca 15 VH 17 Mester utca 46 VH 17 Viola utca 8 VH 17 Thaly K. utca 52 VH

16 190 rehab Településkép és utcaképek kerületi védett épületek és ok (cím, házszám, védettség típusa, tömbszám) Üllői út 83 VH 18 Üllői út 85 VH 18 Üllői út 87 VH 18 Thaly K. utca 38 VÉ 19 Thaly K. utca 50 VH 19 Tűzoltó utca 33/a VH 19 Tűzoltó utca 33/b VH 19 Tűzoltó utca 33/c VH 19 Viola utca 37/a VH 19 Viola utca 37/b VH 19 Viola utca 37/c VH 193 Thaly K. utca 12 VÉ 20 Thaly K. utca 8 VÉ 20 Viola utca 7 VH 20 Viola utca 21 VH 20 Viola utca 7 VH

17 191 rehab Településkép és utcaképek kerületi védett épületek és ok (cím, házszám, védettség típusa, tömbszám) Lenhossék u VÉE 21 Thaly K. utca 39 VH 21 Tűzoltó utca 66 VH 21 Üllői út 89/a VH 21 Üllői út 89/c VH 21 Üllői út 91/a VH 21 Üllői út 91/b VH 21 Üllői út 93 VÉE 21 Üllői út 95 VH 21 Lenhossék u. 30 VH 22 Tűzoltó utca 49 VH 22 Tűzoltó utca 51 VH 22 Vendel utca 20 VH 22 Balázs B. utca 14 VH 23 Lenhossék u VÉ Vendel utca 1 VÉ

18 192 rehab Településkép és utcaképek kerületi védett épületek és ok (cím, házszám, védettség típusa, tömbszám) Vendel utca 3 VÉ 23 Balázs B. utca 13 VH 24 Gát utca 10 VH 24 Gát utca 14 VH 24 Gát utca 2-6 VÉ 24 Gát utca 8 VH 24 Lenhossék u. 12 VH 24 Thaly K. utca 19 VH 24 Gát utca 5 VÉ 25 Gát utca 7 VH 25 Lenhossék u 10 VH 25 Thaly K. utca 11 VH 25 Lenhossék u 31 VH 26 Márton utca 28 VH 26 Üllői út 101 VH 26 Üllői út 103 VH

19 193 rehab Településkép és utcaképek kerületi védett épületek és ok (cím, házszám, védettség típusa, tömbszám) Lenhossék u 21 VÉ 28 Márton utca 18 VH 28 Balázs B. utca 25 VH 29 Balázs B. u 27/b VH 29 Gát utca 22 VH 29 Gát utca 20 VH 29 Gát utca VH 29 Lenhossék u 7 VH 29 Lenhossék u 9 VH 29 Márton utca 8/a VH 29 Márton utca 8/b VH 29 Gát utca 19 VH 30 Gát utca 23 VH 30 Gát utca 25 VH 30 Lenhossék u 5 VH 30 Mester u VÉ

20 194 rehab Településkép és utcaképek kerületi védett épületek és ok (cím, házszám, védettség típusa, tömbszám) H Márton utca 35/a VH 31 Sobieski J. u 28 VH 31 Sobieski J. u 34 VH 31 Sobieski J. u 36 VH 31 Sobieski J. u 38 VH 31 Sobieski J. u 40 VH 31 Sobieski J. u 42 VH 31 Üllői út 105 VH 31 Üllői út 107 VH 31 Üllői út 109/b VH 31 Üllői út 109/c VH 31 Üllői út 109/a VH 31 Márton utca 21 VH 32 Vendel utca 34 VH 32 Balázs B. utca 30 VH 33 Balázs B. u 32/a VH

21 195 rehab Településkép és utcaképek kerületi védett épületek és ok (cím, házszám, védettség típusa, tömbszám) Balázs B. u 32/b VH 33 Balázs B. u VÉ 34 Márton utca 11 VH 34 Márton utca 13 VH 34 Gát utca 31 VH 35 Haller utca 48 VH 35 Haller utca 50 VH 35 Haller utca 52 VH 35 Márton utca 3/a VH 35 Márton utca 5/a VH 35 Sobieski J. u 25/a VH 36 Sobieski J. u 25/b VH 36 Sobieski J. u 27/b VH 36 Sobieski J. u 29 VH 36 Sobieski J. u 31 VH 36 Sobieski J. u 33 VH

22 196 rehab Településkép és utcaképek kerületi védett épületek és ok (cím, házszám, védettség típusa, tömbszám) Sobieski J. u 35 VH 36 Sobieski J. u 37 VH 36 Sobieski J. u 39 VH 36 Sobieski J. u 41 VH 36 Telepy utca 26 VH 36 Telepy utca 28 VH 36 Telepy utca 30 VH 36 Telepy utca 32 VH 36 Telepy utca 34 VH 36 Üllői út 111 VH 36 Gát utca 36 VH 38 Haller utca 54 VH 38 Sobieski J. u 3 VH 38 Sobieski J. u 5 VH 38 Telepy utca 2/c VH 38 Ernő utca 24 VH

23 197 rehab Településkép és utcaképek kerületi védett épületek és ok (cím, házszám, védettség típusa, tömbszám) Ernő utca 28 VH 39 Telepy utca 23 VH 39 Telepy utca 25 VH 39 Telepy utca 27 VH 39 Tűzoltó u VÉ 39 Üllői út 113 VH 39 Ernő utca 15 VH 41 Ernő utca 17 VH 41 Ernő utca 19 VH 41 Ernő utca 7 VH 41 Mihalkovics u 12 VH 41 Mihalkovics u 14 VH 41 Mihalkovics u 16 VH 41 Mihalkovics u 18 VH

24 d) Településszerkezet és területhasználat e) Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A terület szerkezete kialakult, a jelenlegi területhasználat jellemzően lakófunkciójú, beékelődő nagyobb intézményi tömbökkel, valamint jellemző az épületek utcai kapcsolódású szintjeinek kereskedelmi-szolgáltatási célú hasznosítása. A területen a telekszerkezet a hatályos tervek alapján nagyrészt kialakult, a további fejlesztések során elsődlegesen telekegyesítések tervezettek, új közterület létesítése nem, de azok egyes szakaszainak bővítése tervezett. A terület nagyrészt beépült, de sok tömbben található egy-egy üres telek, melyek egy részének beépítése már folyamatban van. A beépítés módja a területen jellemzően zártsorú, hézagosan zártsorú, az intézményi telkek egy része szabadonálló beépítésű, az épületek jellemző átlagos szintszáma pince vagy alagsori szint+ földszint emelet, az épületek magassága az építés időpontjában általános épületszint függvényében változik. Az egyidejű beépítések során a párkánymagasságok közel azonosan kerületek kialakításra, jelentősebb eltérés a különböző építési időszakokban történt beavatkozás illetve épületpusztulás vagy azt követő átépítés után jött létre. Az elmúlt két évtizedben az új beépítések során a terület arculata sok tekintetben változott, de meghatározó szerepet kapott a terület egyedi értékeinek megőrzése és az építészeti kialakításhoz történő magas színvonalú alkalmazkodás. f) Védettségek: műemléki, területi és egyedi védettségek A védelem alatt álló épületek listája a rendelet megalkotásának időpontjában: Műemlékek (országos jelentőségű védelem alatt álló épületek) épület helyrajzi szám volt laktanya cím Üllői út Ferenc krt. 45. Liliom u. 62. stílusa, építés ideje késő klasszicista befoglaló tömb lajstrom szám / határozat szám, bírság kat. 1.tömb I. tervező, építő védelem tárgya, célja Hild József és Kasselik Ferenc műemléki környezete lakóház Gát u. 3. eklektikus 25. tömb III. József Attila szülőháza lakóház Fővárosi védelem a 37/2013. (V. 10.) Főv. Kgy. rendelet Budapest főváros építészeti örökségének fővárosi helyi védelméről 1. melléklet a 37/2013. (V. 10.) Főv. Kgy. rendelethez - 9. IX. kerület - alapján 1. Építmények tömbszám jelölés cím hrsz megnevezés, leírás Berzenczey utca Lechner-ház Lechner Ödön, Bokréta utca lakóépület = Tűzoltó utca 25/B Ferenc tér Baetz-féle nyilvános illemhely Mester utca /1 középiskola = Lenhossék utca 2. = Thaly Kálmán utca Üllői út 115/B = Ernő utca Brüll-ház Kiss Géza, Üllői út 119. = Mihálkovics utca Székesfővárosi kislakásos bérház Hübner Jenő, Üllői út 121. = Haller utca 88. = Mihálkovics utca Székesfővárosi tisztviselő bérház Pecz Samu, Épületegyüttesek Ferenc körút páratlan oldala a Boráros tértől az Üllői útig, páros oldala a Ferenc körút 6-tól az Üllői útig, 37105, 37106, 37532, 37533, 37534, 37535, 37536, 37537, 37538, 37550, 37552, 37553, 37554, 37555, helyrajzi számú ingatlanok. 198

25 Helyi védelem a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 8/1996. (III.4.) sz. rendelete a helyi (kerületi) értékvédelemről - alapján a Szabályozási Területen lévő épületek listája tömb hrsz utca ház megnevezés, leírás védelem fajtája szám Tűzoltó utca volt lovarda, eklektikus épület védett épület Tűzoltó utca 6 historizáló lakóház Angyal utca 30 késő Angyal utca 32 szecessziós jellegű lakóház Angyal utca 38 historizáló lakóház Tompa utca 12 szecessziós lakóház (Angyal utca) (22) Tompa utca 8 modern, historizáló lakóház (Angyal utca) (8) Tűzoltó utca 3 szecessziós lakóház Tűzoltó utca 5 modern lakóház (Angyal utca) (40) Angyal utca 18, átalakított Mester 4-6 szecessziós lakóház Tompa utca 9 szecessziós lakóház Angyal utca Angyal utca 29 késő Liliom utca 50 eklektikus, részben szecessziós lakóház Liliom utca Tompa utca 14 eklektikus, részben szecessziós Angyal utca 27 lakóház Tűzoltó utca 7-9 Semmelweis Egyetem Gyermekklinika védett épület É27 (Angyal utca) (Liliom utca) (43) (56) eklektikus, átalakított /1 Angyal utca 17, átalakított Angyal utca 23 koraeklektikus, romantizáló lakóház, átalakított Liliom utca 22 (Mester utca) (20) Liliom utca 28 historizáló lakóház, átalakított Liliom utca 30 historizáló lakóház, átalakított Liliom utca 32 késő, átalakított /2 Liliom utca 34-36, átalakított Liliom utca 38 kora, átalakított (Tompa utca) (15/b) Mester utca 12 szecessziós lakóház Mester utca 14-16, átalakított Mester utca 18 premodern lakóház Tompa utca 11 későklasszicista lakóház, átalakított védett épület (Angyal utca) (25) Tompa utca 11 késő klasszicista lakóház, átalakított Angyal utca Liliom utca 41 későeklektikus trafóház, (Tűzoltó utca) (20) ma intézményépület Páva 32/a (Tűzoltó utca) (24) Páva utca 32/b Üllői út 53/a késő (Liliom utca) (47) Üllői út 53/b Tűzoltó utca 15 szecessziós lakóház, átalakított (Páva utca) (30/b) premodern lakóház (5) Mester utca 24 modern lakóház Tompa utca (Liliom utca) 17/a (23) Tompa utca (Páva utca) 19 (16) historizáló szecessziós lakóház 199

26 tömb hrsz utca ház megnevezés, leírás védelem fajtája szám Berzenczey utca 26 későklasszicista lakóház védett épület (Tűzoltó utca) (28) Berzenczey utca 26 későklasszicista, koraeklektikus (Tűzoltó utca) (28) lakóház Berzenczey utca 30 kora, átalakított /2 Berzenczey utca 32 kora Páva utca 39 Zsinagóga, historizáló védett épület É4 Tűzoltó utca Üllői út 57 (Páva utca) (41) Üllői út 61 késő /1 Üllői út 63, átalakított (Berzenczey utca) (34) Berzenczey utca 22, átalakított Páva utca 37, (Tűzoltó utca) (17) átalakított Tűzoltó utca 19, átalakított Tűzoltó utca 21, átalakított (Berzenczey utca) (24) Berzenczey utca 8, átalakított Mester utca 34 szecessziós lakóház (Berzenczey utca) (2) Bokréta utca 30, átalakított (Tűzoltó utca) (32/b) Tűzoltó utca 32/a kora, átalakított Üllői út Tűzoltó utca 23 posztszecessziós lakóház, átalakított =(Berzenczey utca) (31) Berzenczey utca 13, átalakított Berzenczey utca 3 késői szecessziós lakóház, átalakított Berzenczey utca 5-7 késő, átalakított Bokréta utca 10 szecessziós lakóház Bokréta utca 12 kora, átalakított Ferenc tér 4 szecessziós lakóház védett épület (Berzenczey utca) (15) Üllői út Örökimádás templom és rendház, védett épület É1 későeklektikus, neogótikus Viola utca 50 későklasszicista lakóház, átalakított /2 Viola utca 52 későklasszicista lakóház, átalakított Bokréta utca 23 késő, átalakított Bokréta utca 27 késő, átalakított (Tűzoltó utca) (27/a) Ferenc tér 11 szecessziós elemekkel, átalakított Ferenc tér Tűzoltó utca 27/b, átalakított Viola utca 42, átalakított Viola utca 44, átalakított Balázs Béla utca 5, átalakított (Viola utca) (28) Bokréta utca 15 védett épület Bokréta utca 15, átalakított Mester utca 46, átalakított (Viola utca) (2) Viola utca 8, átalakított Thaly K. utca 52 eklektikus, szecessziós lakóház, (Tűzoltó utca) (48) átalakított Üllői út 83 a védelem megszüntetése javasolt Üllői út 85 kora a védelem megszüntetése javasolt Üllői út 87 kora 200

27 tömb hrsz utca ház megnevezés, leírás védelem fajtája szám (Thaly K. utca) ((60-62) a védelem megszüntetése javasolt Thaly Kálmán utca 38 óvoda, volt iskola, későeklektikus védett épület É Thaly Kálmán utca 50 szecessziós lakóház, átalakított (Tűzoltó utca) (35) Tűzoltó utca 33/a, utcakép (Viola utca) (39/a) Tűzoltó utca 33/b, utcakép Tűzoltó utca 33/c, utcakép Viola utca 37/a, utcakép Viola utca 37/b, utcakép Viola utca 37/c, utcakép Thaly Kálmán utca 12 posztszecessziós lakóház, átalakított Thaly Kálmán utca 8 késő Viola utca Viola utca Viola utca 7 késő, átalakított védett épület /2 Lenhossék utca Semmelweis Egyetem intézetei, Épületegyüttes ÉE3 eklektikus, téglaburkolatos Thaly K. utca 39 szecessziós lakóház, átalakított Tűzoltó utca 66 késő (Lenhossék utca) (36) Üllői út 89/a eklektikus, szecessziós lakóház (Thaly Kálmán utca) (45) Üllői út 89/c késő Üllői út 91/a Üllői út 91/b Üllői út 93 Semmelweis Egyetem intézetei, Épületegyüttes ÉE3 (Tűzoltó) (58-64) eklektikus, téglaburkolatos Üllői út 95 (Lenhossék utca) (46) Lenhossék utca 30 (Vendel utca) (20/b) Tűzoltó utca 49 az épület elbontásra került Tűzoltó utca 51 késő az épület elbontásra került Vendel utca 20 az épület elbontásra került Balázs Béla utca 14 (Thaly K. utca) (21) Lenhossék utca általános iskola, szecessziós védett épület É Vendel utca 1 Leövey Klára Középiskola, volt védett épület É29 (Thaly Kálmán utca) (23) Ranolder Intézet, eklektikus Vendel utca 3 Közgazdasági Politechnikum, volt védett épület É30 Balázs Béla utca 20 gyermekmenhely, eklektikus Balázs Béla utca Gát utca Gát utca /2 Gát utca 2-6 volt Lazarista templom és rendház védett épület É3 téglahomlokzatú neoromán Gát utca Lenhossék utca 12 (Gát utca) (16) Thaly K. utca 19 (Balázs Béla utca) (11) Gát utca 5, a szomszédos védett épület József Attila szülőház környezetekének szerves része Gát utca Lenhossék utca 10 (Gát utca) (13) Thaly K. utca (Gát utca) 11 (1) 201