A nyugdíjrendszer a évi változások tükrében. Konyári Ferenc

Átírás

1 A nyugdíjrendszer a évi változások tükrében Konyári Ferenc 1

2 Az öregségi nyugdíj feltételei Társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra az öregségi korhatár betöltésétől az jogosult, aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, és a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte. 2

3 Öregségi nyugdíj jogosultság 2015-ben A nyugdíjkorhatár az január 1-je előtt születettek esetében a betöltött 62. életév. Változás van az december 31-ét követő időpontban születettek esetében. Az öregségi nyugdíjkorhatár ha 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, 1953-ban született, a betöltött 63. életév, 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, 1955-ben született, a betöltött 64. életév, 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. 3

4 A biztosítási jogviszony megszűnése Jogosultsági feltétel a biztosítással járó jogviszony megszüntetése is. Az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes-, vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. (1) bekezdés a) b) és e) g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban sem Magyarországon, sem EU államban nem állhat. Változatlan az a szabály, hogy a vállalkozói körben a jogviszony átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá a nyugdíj megállapításának napjával. 4

5 Munkanélküli ellátások Ha a saját jogú nyugellátást igénylő részére álláskeresési támogatást (álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, keresetpótló juttatás) folyósítanak, a saját jogú nyugellátást legkorábban az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani. 5

6 Nyugdíj életkorra tekintet nélkül Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. (1) bekezdés a) b) és e) g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. 6

7 A kereső tevékenység minimuma Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet. 7

8 Gyermeknevelési időtartamok Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő. 8

9 Nem számít be jogosító időnek A szabályozás a kereső tevékenységnek nem minősülő szolgálati időket, mint pl. a tanulmányi időt, a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe. Jogosultsági időként továbbá nem vehető figyelembe a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama, a passzív táppénz folyósítási ideje (a biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított táppénz időtartamát a jogosultsági időből kiejteni nem kell). Az összeg kiszámítása az öregségi nyugdíj szabályai szerint történik. 9

10 Szakmunkástanuló gyakorlata A nyugdíjtörvény 18. (2b) bekezdése alkalmazásánál keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembe venni a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatát, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is. 10

11 Korhatár előtti ellátás megállapítása Jogosult Az évben született nő, aki még az öregségi korhatárt nem töltötte be és december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett, az, aki a törvény szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett. 11

12 Korkedvezmény A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményre jogosultak. A jogosult a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a törvény december 31-én hatályos szabályai szerint december 31-ig szerzett. 12

13 Bányászok kedvezménye A korkedvezményre jogosító munkakörben legalább három évet eltöltött bányász akkor is jogosult egy év korkedvezményre a nyugdíjkorhatár előtt egy évvel, ha nem szerzi meg a tíz év korkedvezményre jogosító időt. Ezt a kedvezményt kizárólag azok vehetik igénybe, akiknek a munkaviszonya bányászati szerkezetátalakítás, bányabezárás miatt szűnt meg. 13

14 A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megszűnése A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megszűnik, ha a jogosult meghal, a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, a jogosult részére a nyugdítörvény 18. (2a) (2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg, a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti. 14

15 Öregségi nyugdíj igénylése a korhatár előtti ellátás után Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő a nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátásnak az adóztatás miatt csökkentett ellátását csökkentés nélkül öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. Az öregségi nyugdíj fentiek szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérheti a nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha az ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett az esetben lehet ismételten megállapítani. 15

16 Az átszámítás alapja A korhatár előtti ellátásban mivel nem minősül nyugdíjasnak keresőtevékenység folytatása esetén valamennyi, a biztosítási jogviszonnyal összefüggő egyéni járulék megfizetésére köteles és a nyugdíjjárulék-fizetéssel szolgálati időt szerez. Az öregségi nyugdíj összegét az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb a folyósított összegnél. Ilyen esetben a biztosítási jogviszonynak nem kell megszűnnie. 16

17 Megváltozott munkaképességűek öregségi nyugdíja Az öregségi nyugdíj megállapításának lehetőségét nem zárja ki, ha az igénylő rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesül. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény 32. (4) bekezdésében foglaltak alapján az január 1-jét megelőzően született és december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kérheti, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően rokkantsági ellátása azonos összegben öregségi nyugdíjként kerüljön továbbfolyósításra. 17

18 Mire kell figyelni Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy ha az igénylő kérelmére a NYUFIG már intézkedett az Mmtv. 32. (4) bekezdése szerint a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítása iránt, akkor az öregségi nyugdíj megállapítása iránti igényét elutasítják. A NYUFIG az érintettek részére az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 2 hónappal tájékoztatást küld az Mmtv. 32. (4) bekezdésének rendelkezéséről, illetőleg az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelem előterjesztésével kapcsolatban. 18

19 Választás lehetősége Amennyiben öregségi nyugdíjra jogosultságot szerez, és az összege kevesebb mint a jelenleg folyósított ellátásé, a nyugellátás megállapítását megelőzően tájékoztatják az ügyfelet a nyugdíj várható összegéről, melynek alapján dönthet arról, hogy a rokkantsági ellátással azonos összegben folyósított öregségi nyugdíjat, vagy az új összegben megállapított öregségi nyugdíjat kívánja-e igénybe venni. Az öregségi nyugdíj megállapítása a rokkantsági ellátás megszüntetését eredményezi. 19

20 Adategyeztetési eljárás Az évi LXXXI. törvény 96/B.-96/E. -ai alapján történik. Az adategyeztetési eljárás célja egy új hatósági nyilvántartás, mely alapján fokozatosan teljes körűvé válik az egyéni nyugdíjváromány. Az ügyféllel még aktív életpályája során hivatalból történő kezdeményezésre egyeztetésre kerülnek a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban szereplő jogviszonyokra vonatkozó adatok, amelyek relevánsak a későbbi nyugdíj-megállapításnál. További cél, hogy azok az adatok (pl. katonai szolgálatban töltött idő, január 1-jét megelőzően felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi idő stb.) is bekerüljenek a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásba, amelyek eddig nem szerepeltek benne, így még az aktív életszakaszban teljes jogszerzési adatok álljanak rendelkezésre. 20

21 Érintettek köre A hivatalból történő adategyeztetési eljárást a Tny. 96/C. (1) bekezdésében foglaltak szerint első körben az és között született személyek esetében kell megindítani. Az évben vagy azt követően született emberek esetében január 1-jétől ötéves korcsoportonként kell a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője által jóváhagyott ütemterv szerint az egyeztetési eljárást hivatalból megindítani. 21

22 Kérelemre indult eljárás Kérelemre az eljárás kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, a Központi Rendszer elektronikus felületén, a Nyugdíjbiztosítási adategyeztetési szolgáltatás választása esetén, az Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) program alkalmazásával tett igénybejelentéssel indítható meg. 22

23 Az ügyintézés formája A hivatalból indult ügyek esetében az eljárás elektronikus formában vagy papíralapon kerül megindításra. A Ket. szabályainak megfelelően az ügyfél az eljárás bármely szakaszában megváltoztathatja a kapcsolattartás formáját. 23

24 . A kérelem benyújtását, illetve az egyeztetési eljárás hivatalbóli megindítását követő tíz napon belül az elbíráló szerv a biztosítottat, volt biztosítottat a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl értesíti az eljárás menetéről, továbbá részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott alábbi adatokról: a) biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idők, nő esetén a jogosító idők, b) a foglalkoztatók adatai, c) az december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem, d) az december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és e) azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés. 24

25 A kimutatás Az ügyfél a kimutatást átvételét követő 60 napon belül nyilatkozhat úgy, hogy a kimutatás adataival egyetért, illetve kérheti adatainak egyeztetését, módosítását, kiegészítését, az adatokkal kapcsolatban észrevételt tehet, bizonyítékokat terjeszthet elő, illetve jelezheti külföldön szerzett szolgálati idejét. Az eltérés okait a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ha a biztosított, volt biztosított által benyújtott okiratok nem elegendőek a tényállás tisztázására megvizsgálja. 25

26 Nem kell az egyeztetési eljárást megindítani a) a biztosított, volt biztosított szolgálati idejét december 31-ét követően határozattal megállapították, vagy ilyen eljárás folyamatban van, b) a biztosított, volt biztosított részére saját jogú nyugdíjat, korhatár előtti öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot, balettművészeti életjáradékot vagy más, szolgálati idő alapján kiszámított ellátást állapítottak meg, vagy ilyen eljárás folyamatban van, vagy c) az egyeztetési eljárást már megindították. 26

27 Az ügyféllel tisztázni kell Milyen célból szeretné megismerni a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásában található bejelentési adatait. Lényeges megismerni ugyanis, hogy a különböző szintű és végkimenetelű eljárások közül mely lenne az ügyfél számára a legmegfelelőbb. Amennyiben az ügyfélnek pl. álláskeresési járadék igénybevétele, nők kedvezményes nyugdíjához a jogosultsági idő elismeréséhez, vagy biztosítási jogviszony létesítése céljából van szüksége a nyugdíjbiztosítás központi nyilvántartásába bejelentett adatai egy része (konkrét időtartam alatt fennállott biztosítási jogviszonyok) vagy teljes egésze igazolására, akkor a legcélravezetőbb nem az adategyeztetési eljárás, hanem az öregségi nyugdíj igény előterjesztése. Ennek elbírálása során határozatban tájékoztatják az elismerhető szolgálati időről. 27

28 Szolgálati idő Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni: - azt az időszakot, amely alatt a biztosítás szünetelt, - az egyéni vállalkozó jogviszonya járulék tartozás esetén, - társas vállalkozás tagja járulék-tartozása, - a mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan nyugdíjjárulék-tartozása van. Tartozás utólagos megfizetésének esete: a nyugdíj módosításra kerül. 28

29 . A jogerős határozattal megállapított szolgálati idő tartamát a nyugellátás megállapítása során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ügyfél terhére nem módosíthatja től ezt a jogalkotó kibővítette. A jogerős határozattal megállapított szolgálati idő és a 18. (2b)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idő tartamát a nyugellátás megállapítása során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ügyfél terhére nem módosíthatja. 29

30 Családi járulékkedvezmény A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem befolyásolja a nyugdíj összegét. Nem érinti a szolgálati idő megszerzését. 30

31 Nyilvántartásban nem szereplő biztosítási idő A szolgálati idő a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján igazolható. Ennek hiányában a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással. Ezek hiányában lehetőség van az egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanúk nyilatkozata alapján) történő bizonyításra. 31

32 Őstermelőkre vonatkozó szabályok január 1-jétől alkalmazni kell a nyugdíjtörvény 39. (2) bekezdésben foglalt arányos időre vonatkozó rendelkezéseit, ezért nyugdíjjárulék-köteles kereset hiányában a mérték szempontjából nem szereznek szolgálati időt. Az arányos őstermelői szolgálati idő napjainak száma 0 nap is lehet. 32

33 Szakközépiskolai tanulmányok Szakközépiskolai tanulmányai folytatása idejének szolgálati időként történő elismerésére lehetőség nincs, mert ott nem állt fenn biztosítási jogviszony és járulékfizetés. Az évi III. törvény előírta, hogy a szakközépiskolai tanulók a tanév befejezése előtt szakgyakorlaton vegyenek részt. Az üzemek (gazdálkodó szervezetek) egy része a tanulókat munkaszerződéssel, illetve megbízási szerződéssel alkalmazta, részükre munkabért, munkadíjat fizettek, és őket a társadalombiztosítási nyilvántartásba biztosítottként bejelentette. Ha a tanuló biztosítottként történő bejelentése a társadalombiztosítási nyilvántartásba nem történt meg, a gyakorlati képzés idejét szolgálati időként figyelembe venni nem lehet. 33

34 Felsőfokú tanulmányok Felsőfokú tanulmányok esetén szolgálati időként kell figyelembe venni, a) öregségi nyugdíj esetén az január 1-je előtt, b) hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintet nélkül a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét. A felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek. 34

35 A nyugdíj összegének meghatározása Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján kell megállapítani. Az öregségi nyugdíj összegét január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért - személyi jövedelemadót is tartalmazó - keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel, jövedelemmel. Amennyiben az igénylő az ún. átlagszámítási időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, a hiányzó napokra az január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei, jövedelmei vehetők figyelembe. 35

36 Keresetek igazolása A havi átlagkereset meghatározása során a kereseti (jövedelmi) adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni. A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre (jövedelemre) vonatkozó adatokat a foglalkoztatónak, illetve jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával lehet igazolni. Ennek hiányában más egykorú okirattal (foglalkoztatói igazolással, SZJA megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset kifizetését, elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, SZJA bevallással) lehet igazolni utáni évekre a NAV havi adatszolgáltatása alapja kerül a jövedelem figyelembe vételre. 36

37 Járulék és adó levonása Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az átlagszámítási időszak alatt elért kereseteket, jövedelmeket - ideértve a minimálbér összegét is - naptári évenként csökkenteni kell az elért keresetek, jövedelmek után a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályok szerint számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, valamint munkavállalói (vállalkozói) járulék összegével, továbbá a személyi jövedelemadónak a keresetek, jövedelmek előző pontban foglaltak szerinti csökkentése után fennmaradó részére képzett összegével. 37

38 Valorizációs szorzószám A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani ( valorizálás"). Az így meghatározott kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával (az osztószámmal), amelyre a biztosítottnak keresete volt. Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel (éves átlag) és el kell osztani 12-vel (havi átlag). 38

39 . A nyugdíj mértéke a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 napban) meghatározott tartama alapján százalékos mértékben kerül meghatározásra. 39

40 Ellátás összege - Főállású kisadózó Ha a főállású kisadózó a magasabb összegű (havi Ft) tételes adó megfizetését választja a nyugdíj kiszámításakor ellátásába havi Ft számít be Ft fizetése esetén Ft számít be. Itt a mértéknél a szolgálati idő arányos! 40

41 Nyugdíj melletti tevékenység A sajátjogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett, nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe. 41

42 Kettős számítás A nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a) az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás összegét, b) a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj összegét, c) a gyermeknevelési támogatás, ápolási díj összegét, d) a prémiumévek program, illetve különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás összegét, e) a rehabilitációs ellátás összegét, f) a rehabilitációs járadék összegét, valamint g) az a)-e) pont szerinti ellátások folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet, keresetet a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül - csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb. 42

43 Nyugdíj kalkulátor A nyugdíj-kalkulátor az öregségi nyugdíj várható összegének meghatározására szolgál azok számára, akik a nyugellátásra jogosító szolgálati (nők esetében jogosultsági) idejükről, valamint az január 1-jétől kezdődő ún. béridőszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles kereseteikről már rendelkeznek hatósági döntéssel és nem tagjai magánnyugdíj pénztárnak. A kapott eredmény (nyugdíjösszeg) semmilyen hivatkozási alapot nem jelenthet a jövőbeni nyugdíj megállapításával kapcsolatban. Az alkalmazás az adott naptári évben várható öregségi nyugdíj összegét a felhasználó birtokában lévő és általa rögzített adatok alapján határozza meg. Ha a rögzített adatok esetleg tévesek, hiányosak, a vonatkozó jogszabályoknak ellentmondóak, vagy pl. a rögzítéskor elütés történt, a kapott eredmény megtévesztő lehet. 43

44 Munkavégzés a korhatár után Az öregségi nyugdíj folyósítását a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. 44

45 Munkavégzés a korhatár előtt A nyugdíjtörvény 83/C. (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személy a Tny. 83/C. (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállásának tényét köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a közszolgálati jogviszonyának megszűnését. 45

46 Korlátozás a korhatár előtt Mindaddig, amíg a nyugdíjas, illetve korhatár előtti ellátásban részesülő adott évi járulékalapot képező keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget, a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér ( forint) összegének tizennyolcszorosát ( forint x 18 = forint), keresete mellett az ellátást/ nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban keresete meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától az év végéig a nyugdíj, ellátás folyósítását szüneteltetni kell. 46

47 Visszafizetési kötelezettség Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni. Ezen korlátozások megszűnnek az öregségi korhatár betöltésekor. A nyugdíjfolyósító szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről a nyugellátásban részesülő személynek a 97. (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján hivatalból dönt. Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. 47

48 Rehabilitációs ellátás A volt nyugdíjas munkavállalóknak kizárólag arra kell figyelemmel lenniük, hogy hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetük átlaga ne haladja meg a folyósított nyugellátásuk összegének kétszeresét. Amennyiben az ellátás havi összegének kétszerese nem éri el az adott évben érvényes minimális bér összegét, a bruttó kereset a minimálbérrel azonos összeg lehet. Új ellátások heti 20 óra. 48

49 Folyósítási szabályok keresőtevékenység esetén A rokkantsági ellátás mellett, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat és a jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150%-át ( Ft), az ellátás megszűnik. Ha a kereseti korlát túllépése nem egymást követő három hónapban, hanem ritkábban valósul meg, az ellátás megszüntetésére nem kerül sor. 49

50 . A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel (2016-ban ez az összegkorlát Ft). Nem kell vizsgálni, hogy az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel-e. Akkor is a garantált bérminimumot kell figyelembe venni, ha a tevékenység nem igényel középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget. 50

51 Rokkantsági járadék A rokkantsági járadékot sokan összekeverik a rokkantsági ellátással, pedig teljesen más ellátásról van szó. Rokkantsági járadékra az jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt 70 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és részére nyugellátást, baleseti nyugellátást megváltozott munkaképességűek ellátását nem állapítottak meg. A rokkantsági járadékos tekintetében nincs munkavégzési korlát (sem időbeni, sem kereseti). 51

52 Nyugdíjnövelés A nyugdíjasként folytatott keresőtevékenység alapján fizetett nyugdíjjárulék ellenében" a nyugdíjast növelés illeti meg. Aki korhatár előtti öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj mellett január 1-je előtt a Tny. 22/A. - a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. A jogosult elhalálozása esetén a hozzátartozói ellátást igénylő kérheti a nyugdíjnövelést. 52

53 Újabb nyugdíj megállapítás esetén Ha a korhatár elérését követően új öregségi nyugdíjat állapítanak meg, az ellátás összegénél a korábbi öregségi nyugdíj melletti nyugdíjnövelést is figyelembe kell venni. Változatlan, hogy a rokkantsági nyugdíj melletti nyugdíjnövelést is figyelembe kell venni az új öregségi nyugdíj megállapítása során. 53

54 Egyszeri segély Egyszeri segély akkor engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg a forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, a forintot, ha egyedül él. Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is. Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg, az összege nem lehet kevesebb forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott tárgyévi legkisebb összegének másfélszeresét. 54

55 Egyéni számla Elektronikus ügyintézés keretében a Kormányzati Portál Ügyfélkapujához hozzáféréssel rendelkező személyek részére biztosított a lehetőség a társadalombiztosítási egyéni számlájuk megtekintésére. Ügyfélkapus regisztráció kezdeményezése bármelyik kormányablaknál, illetve bármelyik okmányirodánál lehetséges. A társadalombiztosítási egyéni számla tartalmát a honlapon a "Társadalombiztosítási egyéni számla" címszó alatt, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapjáról a "TB Eszámla" ikonra kattintva lehet megtekinteni. 55

56 A számla tartalma A társadalombiztosítási egyéni számla tartalmát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 96/A. -a határozza meg. A kivonaton feltüntetett, a december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 52. (7) bekezdésében előírt adatszolgáltatásból származnak. 56

57 . A kivonat tartalmazza az ügyfél egyéni számláján szereplő egyes jogviszonyokat január 1-től kezdődően havonkénti bontásban: biztosítási idő kezdete, biztosítási idő vége, valamint a bevallott nyugdíjjárulék. Az adatok foglalkoztatónként kerülnek megjelenítésre, így a több sor a különböző foglalkoztatók által ugyanazon időszakra befizetett nyugdíjjárulékra vonatkozó adatokat tartalmazza. A kivonaton további tájékoztatás található az egyéni számlára vonatkozóan. 57

58 Észrevételezés lehetősége Amennyiben a kivonaton feltüntetett adatokkal nem ért egyet az érintett, a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt kell megkeresni. Panasz esetén javasolt az adott foglalkoztatóval történő egyeztetés is. 58

59 Januári nyugdíjemelés szabályai január 1-jétől 1,6 százalékkal meg kell emelni az ellátásokat. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 62. (3) és (4) bekezdése alapján január 1-jei hatállyal 1,6 százalékkal hivatalból kell emelni azt az öregségi nyugdíjat, a rehabilitációs járadékot, az özvegyi nyugdíjat, a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, az átmeneti bányászjáradékot, a balettművészeti életjáradékot, a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a baleseti járadékot, amelyet előtti időponttól állapítottak meg. 59

60 . Aki saját jogú ellátásban és özvegyi nyugdíjban is részesül, az emelésre mindkét ellátása alapján jogosult. Azok esetében, akik részére a saját jogú és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíjat ún. együttfolyósítási összeghatárban folyósítják, ez az összeghatár január 1-jétől forintra emelkedik. A január 1-jétől megállapításra kerülő - öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege változatlanul havi forint, - árvaellátás legkisebb összege változatlanul havi forint. A évben megállapításra kerülő rokkantsági járadék összege havi forint. 60

61 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 61