MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA VAGYONGAZDÁLKODÁS I KONCEPCIÓJA, KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ TERVE

Átírás

1 ../2012. sz. határozat melléklete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA VAGYONGAZDÁLKODÁS I KONCEPCIÓJA, KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ TERVE Miskolc, június 21.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 Az önkormányzat vagyongazdálkodási koncepciójának, közép- és hosszú távú tervének célja... 4 I. Elhatározás a vagyongazdálkodási koncepció, közép- és hosszú távú terv elkészítésére II. A külső környezet, trendek elemzése III. Az önkormányzat belső erőforrásainak, információs adathalmazának, belső szabályozási összhangjának elemzése IV. Szükségletfelmérés, szükségletek rangsorolása prioritásuk szerint V. Jövőkép VI. Hosszú és középtávú vagyongazdálkodási célok, célkitűzések VII. Akciótervek VIII. Megvalósítás, megfigyelés és teljesítmény ellenőrzés IX. A kiértékelés eredményének visszacsatolása Összegzés sz. függelék: Középtávú vagyongazdálkodási célkitűzések 2. sz. függelék: Közterületi reklámhordozók hasznosítása 3. sz. függelék: A vagyongazdálkodás jogszabályi háttere, gyakorlati eljárások 4. sz. függelék: Miskolc MJV Önkormányzat Polgármesteri Hivatal szervezeti ábra 5. sz. függelék: Miskolc MJV Önkormányzat önkormányzati választókerületi térkép 1. sz. melléklet: Megyei jogú városok Egyszerűsített mérlege december sz. melléklet: Miskolc MJV Önkormányzat részesedései december sz. melléklet: Üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök december sz. melléklet: Miskolc MJV Önkormányzat Vagyonmérleg Eszközök sz. melléklet: Miskolc MJV Önkormányzat Vagyonmérleg Források sz. melléklet: Miskolc MJV Önkormányzat Költségvetési mérlegek Bevételek sz. melléklet: Miskolc MJV Önkormányzat Költségvetési mérlegek Kiadások Bevezetés Az önkormányzat választott testületének, a Közgyűlésnek, mint a tulajdonosi jogok gyakorlójának kiemelt felelősségi körébe tartozik a vagyonnal való felelősségteljes, átgondolt, tervszerű, hatékony, az önkormányzat céljait legjobban szolgáló gazdálkodás. A vagyongazdálkodásnak hozzá kell járulnia az önkormányzati közfeladatok minél eredményesebb, színvonalasabb, költségtakarékosabb ellátásához. A vagyongazdálkodás legfontosabb kérdéseit, feladatait, az önkormányzat érdekeinek megfelelően szabályozni kell. A szabályozásnak egyrészről magában kell foglalnia az önkormányzat vagyongazdálkodási koncepcióját, közép- és hosszú távú tervét (továbbiakban vagyongazdálkodási koncepció és terv), amelynek meg kell alapoznia a tervszerű, az önkormányzat fő célkitűzéseivel összhangban lévő vagyongazdálkodást, másrészről a vagyonrendeletet, amelyben rögzíteni kell a vagyongazdálkodási koncepcióban és tervben megfogalmazottak végrehajtására vonatkozó szabályokat, a felsőbb szintű jogi szabályozás előírásai teljes körű betartásának biztosításával. 2

3 Az önkormányzat vagyongazdálkodási koncepciója, közép- és hosszú távú terve és a vagyonrendelet a felelős önkormányzati vagyongazdálkodás két alapdokumentuma. 3

4 Az önkormányzat vagyongazdálkodási koncepciójának, közép- és hosszú távú tervének célja Az önkormányzat kiemelten fontosnak tartja vagyongazdálkodási koncepció készítését, elhatározását megerősítette a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 9 (1) bekezdése, amely közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv készítését határozza meg. Az önkormányzati vagyongazdálkodási koncepció, közép- és hosszú távú terv (továbbiakban: vagyongazdálkodási koncepció és terv) célja a 204,4 milliárd Ft nettó értékű önkormányzati vagyon (Vagyonmérleg Eszközök) gyarapításával, fenntartásával, üzemeltetésével, hasznosításával kapcsolatos közép- és hosszú távú célkitűzések meghatározása. Az önkormányzat középtávú vagyongazdálkodási célkitűzései 2-5 éves időtartamot, hosszú távú célkitűzései 6-10 éves időtartamot foglalnak magukban. A vagyongazdálkodási koncepció és terv az önkormányzati vagyon összetételét, funkcióját figyelembe véve határozza meg a célkitűzéseket: a közfeladat ellátást szolgáló önkormányzati törzsvagyonra vonatkozóan, amely a vagyon 81 %-át alkotja (a vagyon 50 %-a forgalomképtelen, 31 %-a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), a bevétel növelését, hozam elérését szolgáló forgalomképes vagyon hasznosítására vonatkozóan, amelynek aránya 11 % (A forgalomképes vagyon kezelésével, hasznosításával megbízott MIK Zrt. külön koncepciót, részletes hasznosítási tervet készített, amely a közgyűlés által önálló dokumentumként kerül elfogadásra. Jelen vagyongazdálkodási koncepcióban meghatározott vagyongazdálkodási elveket, célkitűzéseket, módszereket a forgalomképes vagyonra is alkalmazni kell.), a vagyon további részét alkotó vagyonelemek, a befejezetlen beruházások és forgóeszközök aránya 8 %. 4

5 Az önkormányzati vagyon összetételét az alábbi 1. sz. ábra szemlélteti: 1. sz. ábra Önkormányzati vagyon összetétele december 31-i nettó érték alapján (E Ft) % % % forgalomképtelen korlátozottan forgalomképes forgalomképes beruházások, felújítások forgóeszközök Kiemelt feladat az önkormányzat ingatlanvagyonának hasznosítása, amely a bruttó eszközérték 74,8 %-a, a nettó eszközérték 75,6 %-a. Az ingatlanvagyon forgalomképesség szerinti összetételét, valamint m² adatait az alábbi táblázat szemlélteti: Ingatlan vagyon összetétele a i vagyonkimutatás alapján Forgalomképtelen ingatlanok Sorszám Ingatlan csoport Földterület m2 Bruttó érték (e.ft) 1 Helyi közutak és műtárgyai Közterületek összesen: Közterek Közparkok Egyéb máshová nem sorolt közterületek Vizek árkok Közcélú vizi létesítmények Egyéb forgalomképtelen vagyon Összesen: Korlátozottan forgalomképes ingatlanok Sorszám Ingatlan csoport Földterület m2 Bruttó érték (e.ft) 1 Köztemetők Erdők Intézmények összesen: Önkormányzati intézmények Polgármesteri Hivatal Közterület Felügyelet Udvarok

6 5 Üzemi épületek Sportpályák és sportcélú létesítmények Fürdők Hulladéklerakó Miskolci Kistérség Repülőterek Összesen: Forgalomképes ingatlanok Sorszám Ingatlan csoport Földterület m2 Bruttó érték (e.ft) 1 Társasházak és egyéb lakóépületek Pincék Garázsok Garázs alatti területek Idegen felépítménnyel beépített ing Nem lakás céljára szolgáló egyéb ing Beépítetlen belterületek Beépítetlen külterületek Összesen: Önkormányzati ingatlan vagyon összesen: Az önkormányzati vagyongazdálkodás sajátosságai 1.1. Célhoz kötöttség: az önkormányzati vagyon mindenekelőtt az önkormányzat feladatainak ellátását kell, hogy szolgálja. A vagyon hatékony felhasználásának mutatója meghatározóan nem a pénzügyi hozam, hanem a közfeladatok ellátásában elért társadalmi hozam, az ellátási mutatók, az intézményi kihasználtság, stb Az önkormányzat csak részben, a forgalomképes üzleti vagyonával gazdálkodhat szabadon. Az önkormányzatnak kerülnie kell a kiemelt kockázatot és ennek következtében sok esetben nem célozhatja meg a maximális nyereség elérését: az önkormányzat számára a közfeladatok ellátásának biztonsága a cél, a szabad források, vagyonelemek befektetése, hasznosítása fontos feladata a vagyongazdálkodásnak, de csak korlátozott, ésszerű kockázatvállalás mellett. Az üzleti vagyon hasznosításának eredményét az elért pénzügyi hozam mutatja A testületi döntéshozatal: Az önkormányzatnál a legtöbb vagyongazdálkodási döntés a közgyűlés hatásköre, ezt a jogosítványát a közgyűlés a vagyonrendeletben rögzített feltételek esetében átruházza bizottsági, polgármesteri hatáskörbe, illetve delegálhatja önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság hatáskörébe Nyilvánosság intézménye: Abban az esetben, amikor testületi döntésekkel meg lehet felelni a hatékony döntés elvárásainak, a döntéshozatalt a közgyűlés hatáskörében kell hagyni. A nyilvánosság fontos követelménye az önkormányzati gazdálkodásnak, ennek részeként a vagyongazdálkodásnak is. 6

7 2. Az önkormányzati vagyongazdálkodás értelmezése A vagyongazdálkodás tágabb értelemben magában foglalja az önkormányzat összes, a tárgyi, a pénzügyi és szervezeti, humán erőforrásokkal való gazdálkodását, a közösségek, a lakosság önkéntes felajánlásának hasznosítását. A tárgyi vagyon egyrészt eszközt biztosít a feladatellátáshoz, másrészt eredménye a megvalósított beruházásoknak, felújításoknak. A vagyongazdálkodás hatékonyságát a közfeladat ellátás teljesítésének eredménye, az üzleti vagyon esetében az elért pénzügyi hozam, a gazdaságfejlesztési célú vagyonhasznosítás tekintetében az elért társadalmi hozam (foglalkoztatás növekedése, a város fejlődése, stb.) mutatja meg. 3.Önkormányzati közfeladatok A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény jelenleg hatályos 8 -a, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény január 1. napján hatályba lépő 13. (1) és (2) bekezdése határozza meg a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat. Az évi LXV. törvény 8. (1) és (4) bekezdése alapján: (hatályos ig) 8 (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: 1. a településfejlesztés, 2. a településrendezés, 3. az épített és természeti környezet védelme, 4. a lakásgazdálkodás, 5. a vízrendezés és vízelvezetés, 6. csatornázás, 7. köztemető fenntartása, 8. a helyi közutak és közterületek fenntartása, 9. a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása, 10. helyi tömegközlekedés, 11. a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, 12. gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól, 13. közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásáról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, 14. a közösségi tér biztosítása, 15. közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, 16. sport támogatása, 17. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása, 7

8 18. az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. 8 (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az alábbiakról: az egészséges ivóvíz ellátás, az óvodai nevelés, az általános iskolai oktatás és nevelés, az egészségügyi és szociális alapellátás, a közvilágítás, a helyi közutak és a köztemető fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása, nemzeti és az etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítása. A évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdése szerint: (hatályos től) Ellátandó helyi önkormányzati közfeladatok: 2. sz. ábra településfejlesztés, településrendezés távhőszolgáltatás település-üzemeltetés (köztemető, közvilágítás, kéményseprő-ipari szolg., közutak, közpark, közterület, parkolás) közterület, közintézmény elnevez. egészségügyi alapellátás hulladékgazdálkodás helyi közösségi közlekedés környezetegészségügy óvodai ellátás közreműködés település közbiztonság nemzetiségi ügyek sport, ifjúsági ügyek kistermelők, ősterm árusítási lehetősége helyi adó, gazdaság-szervezés, turizmus Ellátandó helyi önkormányzati közfeladatok honvédelem, polgárivéd., katasztrófavéd. közfoglalkoztatás kulturális szolgáltatás szociális, gyermekjóléti ellátás lakás- és helyiséggazdálkodás hajléktalan személyek ellátása környezetvédelem, ivóvíz, szennvvíz 8

9 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, - kezelés és - ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás); 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás. 9

10 4. A vagyongazdálkodás tervezési és megvalósítási folyamata A vagyongazdálkodás folyamatát az alábbi ábra szemlélteti. A folyamat egyes elemei között a lineáris kapcsolaton túl kölcsönhatás is érvényesül. 3. sz. ábra 3. Az önkormányzat belső erőforrásainak, információs adathalmazának, belső szabályozási összhangjának elemzése 4. Szükségletfelmérés, szükségletek rangsorolása prioritásuk szerint, Közösségi felajánlások felmérése 2. A külső környezet, trendek elemzése 10. Kiértékelés, eredmények visszacsatolása 1. Elhatározás vagyongazdálkod ási koncepció, terv elkészítésére 9. Megfigyelés, teljesítmény ellenőrzés 5. Jövőkép 6. Hosszú és középtávú célok, célkitűzések 7. Akciótervek Erőforrások felmérése, felosztása 8. Megvalósítás A vagyongazdálkodás tervezési és megvalósítási folyamata az alább lépéseket foglalja magában: 1. Elhatározás a vagyongazdálkodási koncepció, közép- és hosszú távú terv elkészítésére 2. A külső környezet, trendek elemzése 3. Az önkormányzat belső erőforrásainak, információs adathalmazának, belső szabályozási összhangjának elemzése 4. Szükségletfelmérés, szükségletek rangsorolása prioritásuk szerint 10

11 5. Jövőkép 6. Célok, célkitűzések 7. Akciótervek, erőforrások felmérése, felosztása 8. Megvalósítás 9. Megfigyelés, teljesítmény ellenőrzés 10. Kiértékelés, eredmények visszacsatolása I. Elhatározás a vagyongazdálkodási koncepció, közép- és hosszú távú terv elkészítésére A vagyongazdálkodási koncepció és terv elkészítését Miskolc város vezetése kiemelten fontosnak tartja és határozott szándéka, hogy a koncepcióval és tervvel, a vagyongazdálkodás eszközeivel elősegítse a város fejlődését befolyásoló negatív folyamatok, romló tendenciák megállítását, a fejlődés feltételrendszerének megteremtését. II. A külső környezet, trendek elemzése A külső környezet és trendek elemzésénél az áttekintés és a folyamatok előrevetítése a cél: II.1. Az önkormányzat vagyonára, vagyongazdálkodására vonatkozó jogszabályi előírások Az önkormányzat vagyongazdálkodását alapvetően a következő jogszabályok határozzák meg: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény, különösen "a helyi önkormányzatok gazdasági alapjai" című VI. fejezete, az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény, a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény, az egyes állami vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló évi XXXIII. törvény, valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Kormányrendelet. Az önkormányzati vagyon funkciója kettős: mindenekelőtt egyrészt infrastruktúrát biztosít a törvényben előírt kötelező, illetve önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásához, másrészt bevételt teremt az önkormányzat számára a közfeladatok ellátásához, a vagyon állagmegóvásához, felújításához, a beruházások megvalósításához. Ezen alapul az önkormányzati vagyon törvény szerinti felosztása is: a forgalomképtelen vagyon funkciója elsődlegesen az infrastruktúra biztosítása, míg a forgalomképes (üzleti) vagyon funkciója a bevételteremtés, hozam elérése. A korlátozottan forgalomképes vagyon mindkét célt szolgálja, elsősorban infrastrukturális célja van, viszont a közfeladatok ellátása szempontjából nélkülözhető vagyonelemek az alapfeladatok sérelme nélkül hasznosíthatóak. A forgalomképes vagyonnal való gazdálkodás is specifikus. Meg kell felelni a befektetések maximális biztonságával szemben támasztott követelménynek, azaz csak olyan vállalkozásba lehet befektetni, ahol a kockázat mértéke nem haladja meg a bevitt vagyon értékét, az üzleti vállalkozás tevékenysége nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátásának biztonságát. 11

12 Az üzleti vagyonnak mindezek mellett hozamteremtőnek kell lennie, a vagyonnal való hatékony gazdálkodás és a pénzügyi forrásigény is erre készteti az önkormányzatot. Kellő rugalmasságot kell biztosítani a vagyongazdálkodásban, alkalmazkodni kell a piacgazdaság követelményeihez. II.2. A vagyongazdálkodást érintő negatív hatások II.2.1. Üzemgazdasági szemlélet alkalmazásának hiánya Az önkormányzati működés folyamatos fenntartása prioritást élvez a gazdaságossági, vagyonmegőrzési szempontokkal szemben. A nyilvántartási rendszer nem tudja biztosítani a közszolgáltatások jövedelmezőségének megítéléséhez szükséges információkat. A pénzforgalmi szemlélet az adott időszaki bevételek és kiadások elszámolásánál a teljesített pénzügyi tételekre koncentrál, így sem a jövedelmezőség, sem pedig az eszközök valós piaci értékének meghatározására nem alkalmas. A beszámolókból kiegészítő adatok nélkül nem állapítható meg, hogy pontosan mennyit költ az önkormányzat kötelező feladatainak ellátására. A jelenlegi nyilvántartási és beszámolórendszer nem veszi teljes körűen figyelembe a pénzmozgással nem járó tételeket. Az üzemgazdasági szemlélet alkalmazásának hiánya következtében a közfeladatok ellátásának tényleges, valós költségviszonyai nem ismertek, nem kerülnek kimutatásra a pénzforgalmi szemléletű számviteli nyilvántartásban. A valós költségeknek a felmerült tényleges költségek mellett magukban kellene foglalniuk az előállításukban résztvevő erőforrások pl. vagyonelemek arányos értékcsökkenésének összegét is. II.2.2. Az elszámolt értékcsökkenés fedezethiánya Az önkormányzat alapvetően olyan közfeladatokat lát el, amelynek elvégzését az állam az önkormányzatra bízza. Ezekre a feladatokra a költségvetés normatív alapon állami támogatást biztosít. A szolgáltatások ellenértékét a megállapított normatív állami hozzájárulások nem térítik meg az önkormányzat számára. Az állam nem csupán az önkormányzat azonnali, rövid távú költségeit nem téríti meg, de a hosszabb távon felmerülő vagyonpótlási, karbantartási, állagmegóvási költségeit sem. A jelenlegi finanszírozási rendszer az önkormányzati vagyon megfelelő karbantartásához, pótlásához szükséges forrásokat nem biztosítja. Az eszközök esetében elszámolt értékcsökkenési leírásnak megfelelő visszapótlás pénzügyi forrása nem biztosított. Az önkormányzat az elhasználódott eszközöket saját forrásból (azt kiegészítve különböző pályázati pénzeszközökkel) próbálja szinten tartani, de ezek a kiadások nem fedezik az elhasználódás mértéke szerinti tényleges amortizációt, illetve nem érintenek minden ebbe a körbe tartozó eszközt. 12

13 II.2.3. A vagyon felélésének veszélye Az önkormányzati működés folyamatos hiányának egyik tipikus fedezete: a vagyonértékesítés, vagyonfelélés. Egyre nagyobb kényszer nehezedik az önkormányzatra a költségvetési bevételek növelése érdekében, melyben kiemelt szerepet kap a mobilizálható vagyon értékesítése is. A gyakorlatban az önkormányzatot jogszabályi előírás nem korlátozza abban, hogy a vagyongazdálkodást a rövid távú céljai alá rendelje és vagyonát ennek érdekében részben felélje. A vagyon feláldozása a feladatellátás céljaira egyszeri megoldás, miközben a túlköltekezés tartós, strukturális problémát jelent és a vagyonfelélés a problémát csak eseti jelleggel kezeli. II.3. Miskolc és más megyei jogú városok önkormányzati vagyonának összehasonlítása A megyei jogú városok közül Miskolc mellett Békéscsaba, Nyíregyháza, Győr, Debrecen, Szeged városok egyszerűsített mérleg adatait az 1. sz. melléklet részletezi. A megyei jogú városok eszközeinek nagyságrendjét, összetételét a 4. sz. ábra szemlélteti. 4. sz. ábra E Ft Miskolc Békéscsaba Nyíregyháza Győr Debrecen Szeged Befekt.e Forgóeszk Eszköz.ö

14 A rendelkezésre álló eszközök nagyságrendjét vizsgálva, megállapítható, hogy a legjelentősebb eszközállománnyal Debrecen (304,3 milliárd Ft), ezt követően Szeged (285,9 milliárd Ft) rendelkezik, Miskolc esetében az eszközök értéke 204,4 milliárd Ft. A bemutatott megyei jogú városok eszközértékein belül mindenütt meghatározó a befektetett eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök) aránya, valamennyi városban 90 % feletti, több esetben eléri a 98 %-ot. Az alábbi 5. sz. ábra a megyei jogú városok forrásainak összetételét mutatja 5. sz. ábra Miskolc Békéscsaba Nyíregyháza Győr Debrecen Szeged Saját tőke aránya % 79,6 79,0 82,3 89,3 88,4 88,4 Tartalékok aránya % 0,6 3,0 0,3 4,5 0,6 1,4 Saját forrás aránya % 80,2 82,0 82,6 93,8 89,0 89,8 Kötelezetts. aránya% 19,8 18,0 17,4 6,2 11,0 10,2 A megyei jogú városok forrás összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a saját forrás aránya Győrött a legmagasabb 93,8 %, Debrecenben eléri, Szegeden meghaladja a 89 %-ot, míg Miskolc esetében 80,2 %, a vizsgált megyei jogú városok közül a legkedvezőtlenebb. A kötelezettségek állománya a bemutatott városok esetében 9,4 milliárd Ft (Győr) és 40,4 milliárd Ft (Miskolc) közötti értéket mutat, Miskolcon a legmagasabb. A kötelezettségek forráson belüli aránya Győr vonatkozásában a legalacsonyabb 6,2 %, Miskolcon a legmagasabb, 19,8 %. A vizsgált megyei jogú városokban az egy lakosra jutó eszköz és forrás értékeket az 1. sz. melléket részletesen tartalmazza, az alábbi táblázat bemutatja a megyei jogú városok népességszámát, az egy lakosra jutó Eszköz értékét, kötelezettség értékét, valamint az egy lakosra jutó saját vagyon értékét (eszközök-kötelezettség). 14

15 Miskolc Békéscsaba Nyíregyháza Győr Debrecen Szeged Népességszám fő Egy lakosra jutó Eszközök E Ft/fő Egy lakosra jutó Kötelezettségek E Ft/fő Egy lakosra jutó saját vagyon E Ft/fő (eszközkötelezettség) A vizsgált megyei jogú városok közül a legnagyobb lakosságszámú Debrecen 208 ezer fővel, ezt követi Szeged 170 ezer lakossal, majd Miskolc 168 ezer lakosával. Az egy lakosra jutó eszközök értéke Szegeden (1,7 millió Ft/lakos) és Debrecenben (1,5 millió Ft/lakos) a legmagasabb, Miskolc a harmadik helyen áll 1,2 millió Ft/lakos értékével. A kötelezettségek egy lakosra jutó értékét vizsgálva, a táblázat adatai bemutatják, hogy az érintett városok közül Miskolcon a legmagasabb az egy főre jutó kötelezettség összege, 240 E Ft/fő, Győrött a legalacsonyabb, 72 E Ft/fő. Mindezek alapján a saját vagyon (eszköz-kötelezettség) egy lakosra jutó értéke Szegeden a legmagasabb (1.507 E Ft/lakos), Miskolc a vizsgált megyei jogú városok között a negyedik helyen áll 976 E Ft/lakos értékével. 15

16 III. Az önkormányzat belső erőforrásainak, információs adathalmazának, belső szabályozási összhangjának elemzése III.1. Az önkormányzati vagyongazdálkodás erőforrásai Az önkormányzat erőforrásait a tárgyi, a pénzügyi és szervezeti, humán erőforrások jelentik. III.1.1. A vagyongazdálkodás tárgyi erőforrásai, a vagyon összetétele, értékadatai III Az önkormányzat december 31-i tárgyi erőforrásai, vagyona A vagyongazdálkodás tárgyi erőforrásait, az önkormányzat december 31-i vagyonát az alábbi táblázat részletezi: Önkormányzati vagyon összetétele E Ft 16

17 Forgalomképtelen Korlátozottan forgalomképes Forgalomképes Beruházások Forgó- Összesen Megnevezés bruttó nettó bruttó nettó bruttó nettó felújítások eszközök bruttó nettó A.) Befektetett Eszközök (I+II+III+IV) I.) Immateriális javak II.) Tárgyi eszközök ( ) ) Ingatlanok és kapcsolódó vagyonértékű jogok ) Gépek, berendezések ) Járművek ) Beruházások, felújítások III.) Befektetett pénzügyi eszközök ( ) ) Tartós részesedés ) Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír )Tartósan adott kölcsön ) Egyéb, hosszú lejáratú követelések IV.) Üzemeltetésre, kezelésbe átadott vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök B.) Forgóeszközök ESZKÖZÖK ÖSSZ. (A+B) A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az önkormányzat évi vagyona, az Eszközök bruttó értéke alapján 234,5 milliárd Ft, nettó értéke alapján 204,4 milliárd Ft. Az önkormányzat saját vagyonát az eszközök (204,4 milliárd Ft) kötelezettségekkel (40,4 milliárd Ft) csökkentett értéke adja. Az önkormányzat évi vagyonmérlegének adatai alapján a saját vagyon összege 164 milliárd Ft. Mindezek alapján megállapítható, hogy a saját vagyon aránya 80,2 %, amely 2006 évtől folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Eszközök Az Eszközök összetételét a 6. sz. ábra szemlélteti. 6. sz. ábra 17

18 Az Eszközökön belül meghatározó az önkormányzat tevékenységét egy éven túl szolgáló befektetett eszközök nagyságrendje, amelynek bruttó értéke 230,3 milliárd Ft, nettó értéke 200,2 milliárd Ft. A könyv szerinti nettó érték alapján a befektetett eszközök aránya az eszközökön belül 97,8 %. A forgóeszközök aránya és nagyságrendje, amely magában foglalja a készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök, egyéb aktív elszámolások értékadatait, lényegesen kisebb arányt és értéket képvisel (2,2 %, nettó értéke 4,2 milliárd Ft.). Befektetett eszközök A befektetett eszközök közé tartoznak az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök, valamint az üzemeltetésre, kezelésbe átadott, vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök. A befektetett eszközök megoszlását a 7. sz. ábra mutatja be. 7. sz. ábra 18

19 A befektetett eszközök 75 %-át a tárgyi eszközök, 14 %-át a befektetett pénzügyi eszközök, 11 %-át az üzemeltetésre, kezelésbe átadott, vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök alkotják, az immateriális javak aránya nem éri el az 1 %-ot. 8. sz. ábra A 8. sz. ábra a befektetett eszközök összetételét mélyebb bontásban mutatja be, részletezi a tárgyi eszközök körébe tartozó ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a gépek, berendezések, a járművek, a beruházások, felújítások nagyságrendjét, arányát, valamint a 19

20 befektetett pénzügyi eszközök tételeinek (tartós részesedés, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tartósan adott kölcsön, egyéb hosszú lejáratú követelések) értékét és %-os arányát. A befektetett eszközökön belül az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok jelentik a legjelentősebb vagyoni elemet, amelynek nettó értéke 136,9 milliárd Ft, a befektetett eszközök nettó értékének 68,4 %-a. A befektetett eszközök másik meghatározó vagyoni köre az önkormányzati tulajdonú, résztulajdonú gazdasági társaságokban lévő önkormányzati részesedések értéke, amelynek nagyságrendje a jegyzett tőke értékét figyelembe véve 28,5 milliárd Ft, a könyv szerinti nettó érték alapján 26,6 milliárd Ft, a befektetett eszközök nettó értékének 13,3 %- a. Az önkormányzat gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedéseit a 2. sz. melléklet mutatja be. Az üzemeltetésre, kezelésbe átadott, vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök bruttó értéke 26,1 milliárd Ft, nettó értéke 21,9 milliárd Ft, arányuk a befektetett eszközök nettó értékének 10,9 %-a, amelynek részletezését a 3. sz. melléklet tartalmazza. III Az önkormányzat vagyonában bekövetkezett változások Az önkormányzat évi vagyonmérlegének Eszközök értékadatait a 4. sz. melléklet, Források értékeit az 5. sz. melléklet tartalmazza. A vagyonmérleg adatai alapján a vagyon értékében, összetételében az alábbi változások történtek: Eszközök: Az eszközök összetételét években az alábbi 9. sz. ábra mutatja: 9. sz. ábra Az eszközök értéke a évi 184,5 milliárd Ft-ról évre 204,4 milliárd Ft-ra növekedett, a növekedés mértéke 10,7 %. Az eszközök értéknövekedésében meghatározó 20

21 szerepet játszott a befektetett eszközök értékének növekedése. A forgóeszközök értéke csökkent. Befektetett eszközök A befektetett eszközök összetételét években az alábbi 10. sz. ábra mutatja. 10. sz. ábra A befektetett eszközökön belül a tárgyi eszközök értéke a évi 142 milliárd Ft-ról évre 150,8 milliárd Ft-ra növekedett. A befektetett pénzügyi eszközök értéke a évi 17,9 milliárd Ft-ról évre 27,2 milliárd Ft-ra nőtt, amelyben meghatározó a gazdasági társaságokban lévő részesedés növekedése (Miskolc Holding Zrt., MISEK Nonprofit Kft.), a gazdasági társaságokban az önkormányzati részesedés decemberi 31-i értékadatait a 2. sz. melléklet részletezi. Forgóeszközök A forgóeszközök összetételét években a 11. sz. ábra mutatja: 21

22 11. sz. ábra A forgóeszközökön belül a pénzeszközök értéke mutatja a legnagyobb változást a évek között évi 0,7 milliárd Ft-tal szemben, 2007-ben (6,2 milliárd Ft) és ban (7,1 milliárd Ft) volt kiemelkedően magas, a évi 5 milliárd Ft, a 2008 évi 3 milliárd Ft értékű kötvénykibocsátás, valamint a hitelfelvételek következtében. A pénzeszközök állománya év végére 1,5 milliárd Ft összegre csökkent. Források A évi vagyonmérlegben szereplő források összetételét az 5. sz. melléklet tartalmazza. A források összetételét években az alábbi 12. sz. ábra mutatja. 12. sz. ábra 22

23 A források értéke a évi 184,5 milliárd Ft-ról évre 204,4 milliárd Ft-ra növekedett. A forrásokon belül a saját tőke értéke évben 165,8 milliárd Ft, aránya 89,9 %, évre értéke 162,8 milliárd Ft-ra, aránya 79,6 %-ra csökkent. A kötelezettségek értéke évben 18,4 milliárd Ft, aránya a forrásokon belül 10 %, évben értéke 40,4 milliárd Ft, aránya 19,8 % volt, értéke több mint kétszeresére nőtt évhez képest. A kötelezettségek értékének, összetételének változását mutatja be az alábbi 13. sz. ábra. 13. sz. ábra 23

24 A diagramból látható, hogy a kötelezettségek összege több mint kétszeresére emelkedett évre évhez képest. A kötelezettségeken belül a hosszú lejáratú kötelezettségek értéke növekedett a legnagyobb mértékben, majdnem megháromszorozódott, amely meghatározóan a és évben kibocsátott kötvények, valamint azok árfolyamveszteségének elszámolása miatt következett be. A CHF-ben kibocsátott kötvények árfolyama évben 152,40 Ft/CHF, évben 141,28 Ft/CHF volt, a december 31-i vagyonmérlegben 255,91 Ft/CHF árfolyamon szerepel a kötelezettség, amely 5,8 milliárd forint kötelezettség növekedést idézett elő. III.1.2. A vagyongazdálkodás pénzügyi erőforrásai, a vagyon működtetését, fejlesztését szolgáló költségvetési bevételek és kiadások Az önkormányzat évi költségvetési mérlegének bevételeit az 14. sz. ábra, valamint az 6. sz. melléklet szerinti táblázat, kiadásait a 15. sz. ábra, valamint a 7. sz. melléklet szerinti táblázat tartalmazza. III Költségvetési bevételek: Az alábbi táblázat, valamint az 14. sz. ábra jól szemlélteti, hogy az önkormányzat hitelfelvétel és kötvénykibocsátás nélküli bevételei évek között növekedtek, évtől jelentősen csökkentek. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetési bevételei év E Ft Megnev /2006 Bevételek ,1 % Kötvény, hitel ,3 % Likvid hitel Bev. össz ,8 % 24

25 Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetési bevételei év (milliárd Ft) 14. sz. ábra Az összes bevétel összege évben 59,2 milliárd Ft volt, évben 65,6 milliárd Ft, a 6,4 milliárd Ft-os bevétel növekedés meghatározó forrása az 5 milliárd Ft értékű kötvénykibocsátás volt. A évi 66 milliárd Ft-os költségvetési bevétel 3 milliárd Ft további kötvénykibocsátás mellett teljesült. A költségvetés bevétele évben 49,6 milliárd Ft volt, amely évhez képest 9,6 milliárd Ft csökkenést jelent, amelynek meghatározó elemei a támogatásértékű bevételek 8,6 milliárd Ft-os, az intézményi bevételek 5,1 milliárd Ft-os csökkenése, amelyet mérsékelt a működési bevételek növekedése. III Költségvetési kiadások 25

26 A 15. sz. ábra bemutatja a kiadások összetételét, annak változását. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetési kiadásai év (milliárd Ft) 15. sz. ábra A működési kiadások összege évek között növekedett, évben 46,6 milliárd Ft volt, évben 52,8 milliárd Ft, majd ezt követően jelentősen csökkent, évben 37,6 milliárd Ft-ra mérséklődött. A pénzügyi befektetések alábbi összegei az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok jegyzett tőkéjének növelését tartalmazzák, ezek közül legjelentősebb a Miskolc Holding Zrt milliárd Ft-os tőkeemelése, amely a villamos projekt önkormányzati önrészének finanszírozását szolgálja. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat pénzügyi befektetések kiadásai E Ft A kamat és hiteltörlesztés kiadásai években évet kivéve folyamatosan növekedtek, a évi kiadás több mint négyszerese a évinek. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat kamat és hiteltörlesztés kiadásai E Ft

27 III.1.3. A vagyongazdálkodás szervezeti erőforrásai, szervezeti keretei A vagyongazdálkodás szervezeti erőforrásait jelenti a képviselőtestület, a közgyűlés bizottságai, a tisztségviselők, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati intézmények, 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, a Miskolc Holding Zrt. tagvállalatai, egyéb szervezetek, magánszemélyek. A vagyongazdálkodás szervezeti erőforrásainak létszámadatait az alábbi táblázat szemlélteti: Megnevezés Átlagos stat. állományi létszám év Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal 561 Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Intézményei %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok Miskolc Holding Zrt. 31 MKSZ Miskolci Kulturális Szövetség Nonprofit Kft. 5 CINE-MIS Nonprofit Kft. 7 Miskolc Térségi Integrált Szakképző Központ Nonprofit Kft. 4 MISEK Nonprofit Kft. (2012. május 01-től állami tulajdonba került) MVSI Nonprofit Kft. 46 Miskolci Városfejlesztési Kft. 12 Miskolc Holding Zrt. tagvállalatok Miskolci Beruházó és Szolgáltató Kft. 5 MIHŐ Kft. 189 MIK Zrt. 195 MIKOM Kft. 49 MIVÍZ Kft. 321 Miskolci Turisztikai Kft. 106 Miskolctapolca Fejlesztési Kft. 0 Miskolci Városgazda Kft. 821 MVK Zrt. 892 Régió Park Kft. 30 Szocio-Produkt Kft. 143 Mindösszesen: A Polgármesteri Hivatal 561 fővel, az önkormányzati intézmények fővel, a 100 %- os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 105 fővel (tekintettel arra, hogy a MISEK Nonprofit Kft május 01. napjával állami tulajdonba került), a Miskolc Holding Zrt. tagvállalatai fővel biztosítják a közfeladat - ellátás, a 27

28 vagyonhasznosítás szervezeti hátterét. (A Polgármesteri Hivatal szervezeti ábráját a 4. sz. függelék mutatja be.) III Tulajdonos Az önkormányzati vagyon tulajdonosa maga a város lakossága (a város közigazgatási területéhez tartozó választópolgárok közössége), közösségi tulajdon, amely a város lakosságának érdekeit szolgálja. A tulajdonosi jogokat gyakorló közgyűlés elsődleges feladata a feladat-ellátási stratégia meghatározása, ennek keretében a megkívánt számszerűsíthető és mérhető társadalmi és pénzügyi hozamok, megtérülési ráták, a beruházási politika kidolgozása, és a hozzá tartozó, még elfogadható gazdasági kockázati szintek definiálása, valamint a jogszabályoknak való megfelelés megfogalmazása. A Közgyűlés hatásköre: A Közgyűlés jogosult a tulajdonost megillető jogok gyakorlására, - birtoklás joga: a tulajdonjog tárgyának fizikai és jogi - bizonyos fizikailag meg nem fogható vagyontárgyak esetében csak jogi - hatalomban tartása. A birtoklás jogához szorosan kapcsolódik a birtokvédelem jogintézménye. - használat és hasznok szedésének joga, - rendelkezés joga (a birtoklás átengedésének joga, a használat, illetve a hasznok szedése átengedésének joga, a megterhelés joga, a tulajdonjog átengedésének, átruházásának, elidegenítésének joga). köteles a tulajdonnal járó terhek és a tulajdonban beálló kár viselésére, jogosult a bevételekkel (köztük a vagyonhozadékkal) való önálló gazdálkodásra, jogosult a vállalkozás jogának gyakorlására (saját felelősségére), amely nem veszélyeztetheti az alapfeladatok ellátásának biztonságát. A vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása a hatályos vagyonrendelet szerint történik, amely vagyoncsoportonként rögzíti a döntési szinteket, az értékhatárok függvényében. (közgyűlés, bizottság, polgármester) III Az önkormányzati vagyon működtetését ellátó szervezetek Az önkormányzati vagyont működtetők feladata a vagyongazdálkodással kapcsolatos stratégia megvalósítása, a már megfogalmazott feladat ellátási prioritások mentén. A vagyont működtetőnek biztosítania kell, hogy a beruházási, üzemeltetési és karbantartási politika segítségével az önkormányzat vagyona a lehető legnagyobb hozamértéket (társadalmi hozam, pénzbeli hozam, stb.) biztosítsa a tulajdonos számára, az eszközállomány műszaki állapotának és működőképességének megtartása, növelése mellett. Az önkormányzati vagyont használó, üzemeltető, kezelő, vagyonkezelő szervezetek az alábbiak: 28

29 Polgármesteri hivatal: Jogcím: üzemeltetés, fenntartás Önkormányzati tulajdonú intézmények: Jogcím: ingyenes használatba adás az alapító okiratban rögzített feladatok ellátása érdekében. Ingyenesen használatba adott vagyontárgyak nettó értéke: millió Ft Önkormányzati tulajdonú, résztulajdonú gazdasági társaságok: Jogcím: jegyzett tőke részét képező vagyonelemek biztosítása Befektetések nettó értéke: millió Ft Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat részesedései E Ft Sor szám Megnevezés Részesedés aránya % Jegyzett tőke (törzsbetét) értéke Könyv szerinti érték Miskolci Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. MKSZ Miskolci Kulturális Szövetség Nonprofit Kft. 100, , CINE-MIS Moziüzemi Szolgáltató Nonprofit Kft. 100, Diósgyőri Sportlétesítményeket Működtető Nonprofit Kft. 25, Miskolci Piac Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. 33, Miskolc Térségi Integrált Szakképző Központ Nonprofit Kft. ÉMIG Észak-Magyarországi Idegenforgalmi és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. 100, , Tigáz Zrt MISEK Nonprofit Kft. 100, MVSI Nonprofit Kft. 100, Miskolci Városfejlesztési Kft. 100, Összesen

30 Az Önkormányzat részesedéseiben december 31. után bekövetkezett változások: A MISEK Nonprofit Kft május 01. napjával törvényi rendelkezés alapján állami tulajdonba került. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata évben hat kulturális intézmény megszüntetéséről, a feladatellátás biztosítására gazdasági társaságok létrehozásáról döntött. A létrejött társaságok jegyzett tőke összegét az alábbi táblázat mutatja: évben létrehozott önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok jegyzett tőke értéke E Ft Miskolci Csodamalom Bábszínház Nonprofit Kft. Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Nonprofit Kft. Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. Miskolc Városi Könyvtár és Információs Központ Nonprofit Kft. Miskolci Szimfonikus Zenekar Nonprofit Kft. Miskolci Nemzeti Színház Nonprofit Kft A Közgyűlés évben a Miskolc Holding Zrt. jegyzett tőkéjének 350 millió Ft-tal történő növeléséről döntött a villamos projekt önkormányzatot terhelő önrészének további biztosítása érdekében. Miskolci Ingatlankezelő Zrt.: Jogcím: forgalomképes ingatlanok kezelésbe adása Kezelésbe adott vagyon nettó értéke: millió Ft. Megnevezés E Ft Nettó érték MIK Zrt Beépítetlen belterületi föld Beépítetlen külterületi föld Beépített földterület Lakás és nem lakás célú ingatlanok Konténerek Holding tagvállalatok: Jogcím: üzemeltetésre átadás Üzemeltetésre átadott vagyontárgyak nettó értéke: millió Ft E Ft Megnevezés Nettó érték Miskolci Turisztikai Kft Diósgyőri Várfürdő Selyemréti Fürdő Városgazda Nonprofit Kft Karantén épület Építmény

31 Egyéb gép, berendezés, jármű 0 MIVIZ Kft Építmények-ivóvíz, szennyvíz Építmények-csapadékcsatorna Gép, berendezés 398 Egyházak: Jogcím: ingyenes használatba adás Ingyenesen használatba adott vagyontárgyak nettó értéke: 485 millió Ft E Ft Megnevezés Nettó érték Egyházaknak használatra átadott vagyon (iskolák) Miskolci Kistérség Többcélú Társulása: Jogcím: üzemeltetésre átadás Üzemeltetésre átadott vagyontárgyak nettó értéke: 648 millió Ft E Ft Megnevezés Nettó érték Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Őszi Napsugárotthon Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft. és MIHŐ Kft.: Jogcím: vagyonkezelésbe adás ingyenesen Vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak nettó értéke: millió Ft E Ft Megnevezés Nettó érték Vagyonkezelésbe adott eszközök összesen: Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft Diósgyőri Sportuszoda MIHŐ Kft Regionális hulladéklerakó (Bogáncs utca) MIKOM Nonprofit Kft. Jogcím: Közterületi reklámhordozók hasznosítása, az önkormányzat számára éves használati díj megfizetése mellett. A Társaság közterületi reklámtevékenységével kapcsolatos szakmai, gazdasági beszámolót a 2. sz. függelék tartalmazza. 31

32 A vagyongazdálkodás erőforrásait összefoglalva, megállapítható, hogy az önkormányzat közfeladatait 204,4 milliárd Ft értékű tárgyi vagyonnal, milliárd Ft nagyságrendű pénzügyi erőforrással és 9 ezer főt meghaladó szervezeti, humán erőforrással látja el. III.2. Információs adathalmaz elemzése A jelenlegi vagyonnyilvántartás jellemzői: Az önkormányzati vagyonról jelenleg az alábbi nyilvántartások állnak rendelkezésre, amelyek egymástól elhatároltak, nincs olyan egységes vagyonnyilvántartás, amely adott vagyonelemre vonatkozóan, egy adatbázisban, komplex módon minden fontos adatot, információt teljes körűen tartalmaz. Számviteli nyilvántartás A főkönyvi könyvelés a számlarendben szabályozott főkönyvi számonként részletezve tartalmazza az egyes eszközcsoportok bruttó értékét, elszámolt értékcsökkenését, nettó értékét. Az immateriális javak, tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása: az immateriális javakról, üzembe helyezett tárgyi eszközökről eszközönként, egyedi nyilvántartó lapokon tartalmazza az eszköz megnevezését, üzembe helyezésének időpontját, tervezett élettartamát, leltározási helyét, eredeti bruttó értékét, évenkénti aktuális bruttó értékét, halmozott értékcsökkenését, évenként elszámolt értékcsökkenését, aktuális nettó értékét. Vagyonkataszter Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet tartalmazza az ingatlanvagyon-kataszter felfektetésére és vezetésére vonatkozó előírásokat. A Kormányrendelet előírta az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszter felmérését, folyamatos nyomon követését és naprakész vezetését. Az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazza a törzsvagyon és a nem törzsvagyonba tartozó egyéb vagyon szerint az ingatlanokra vonatkozó adatokat (számszaki és naturális), az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéket és a becsült értéket. A becsült érték évben került megállapításra a jogszabályi előírásnak megfelelően. A Kormányrendeletet módosító 48/2001. (III. 27.) Korm. rendelet előírta, hogy az önkormányzatok kötelesek a tulajdonukban lévő teljes ingatlan vagyont legkésőbb január 1-jéig (meghatározott módszer alapján) értékelni és az ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartásban szerepeltetni. Az ingatlan-vagyonról az önkormányzatoknak a Magyar Államkincstár (MÁK) Területi Igazgatóságain keresztül március 10. napjáig kellett adatszolgáltatást teljesíteni. Az egységes értékelés célja az volt, hogy az ingatlanvagyon azonos elvek alapján kerüljön minden önkormányzatnál felmérésre és értékelésre. 32

33 Az ingatlanvagyon-katasztert a hatályos megbízási szerződésben rögzített díjazás ellenében a MIK Zrt. vezeti. A kataszterben az ingatlanokra vonatkozó adatok kerülnek rögzítésre, a Kormányrendeletben meghatározottak szerint. Az ingatlan vagyon kataszter kizárólag a jogszabályi előírás szerinti adatokat tartalmazza. Vagyonkimutatás Az éves zárszámadás részeként minden évben a közgyűlés elé kell terjeszteni az önkormányzati vagyonrendelet szerinti tartalommal az önkormányzat vagyonkimutatását, amely a számviteli nyilvántartás, az ingatlanvagyon-kataszter adatai alapján tartalmazza az önkormányzat teljes vagyonállományát. A hatékony feladatellátást, vagyonhasznosítást elősegítő komplex vagyon-nyilvántartási rendszer megvalósítására vonatkozó részletes javaslatokat a hosszú távú vagyongazdálkodási célkitűzések VI pontja tartalmazza. III.3. A vagyongazdálkodási koncepció és terv összhangjának elemzése a gazdasági programmal, koncepciókkal, önkormányzati rendeletekkel, szabályzatokkal Elvárás a vagyongazdálkodási koncepcióval és tervvel szemben, hogy legyen összhangban a négyéves gazdasági program, valamint az önkormányzati feladatellátásra vonatkozó koncepciók vagyongazdálkodási célrendszerével. A vagyongazdálkodási koncepció és terv általános célkitűzéseit, elveit alkalmazni kell egyéb önkormányzati rendeletek, szabályozások megalkotása során is. A rendeleteknek, szabályozásoknak vagyongazdálkodási vonatkozásaikban követniük kell a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervben rögzített elveket, megteremtve az önkormányzat komplex vagyongazdálkodásának konzisztenciáját. 33

34 IV. Szükségletfelmérés, szükségletek rangsorolása prioritásuk szerint IV.1. A szükségletfelmérés folyamatának két meghatározó célja van: IV.1.1. A Miskolc városban jelentkező közösségi szükségletek felmérése, összegyűjtése, önkormányzati közfeladatonkénti rendszerezése, rangsorolása. IV.1.2. A közösségi szükséglet iránti igényt megfogalmazók milyen társadalmi, önkéntes feladatot, felajánlást vállalnak a szükségletek minél teljesebb körű teljesítése érdekében. A szükségleti adathalmaz, valamint a közösségi felajánlások (ingyenes munkavégzés, pénzeszközök, eszközök ingyenes átadása) önkormányzati közfeladatonként adattárba történő elhelyezése szükséges. IV.2. A szükségletek, valamint a közösségi felajánlások felmérése, összegyűjtése érdekében az alábbi módszerek alkalmazása indokolt: lakosság körében reprezentatív felmérés, önkormányzati képviselők, tisztségviselők, bizottsági tagok, szakértők, városfejlesztési szakemberek, tekintetében kérdőíves felmérés, egyházak és civil szervezetek, szakmai, érdekvédelmi szervezetek vonatkozásában kérdőíves felmérés, jelentős számú vállalkozás megkérdezése, nagy- és közép méretű gazdasági társaságokkal interjúk készítése, önkormányzati intézményekkel interjúk készítése, önkormányzati tulajdonú, résztulajdonú gazdasági társaságokkal interjúk készítése, fogadóórákon elhangzottak, írásbeli, szóbeli bejelentések, kérelmek hasznosítása, média lehetőségek hasznosítása: írott, elektronikus hírek, hírportálok, közösségi fórumok, informális beszélgetések, stb. hasznosítása. IV.3. A szükségletek felmérését követően azok önkormányzati közfeladatonkénti áttekintését, rendszerezését és folyamatos aktualizálását meg kell valósítani. IV.4. Kiemelten fontos a szükségletek rangsorolása A szükséglet- és feladatprioritások meghatározásának célja, hogy az önkormányzati feladatellátás a Miskolcon élő, dolgozó, vállalkozó, tanuló, idelátogató emberek, közösségek érdekeinek a legjobban megfeleljen. Feladatprioritásnak tekintjük a társadalmi szükségletek kielégítése érdekében az önkormányzati feladatok rangsorolását elsőbbség, előnyösség, fontosság szempontjából. Az önkormányzatnak az általa meghatározott feladatprioritásokhoz igazodó vagyongazdálkodási koncepciót, hosszú és középtávú tervet kell készítenie és ezeket 34