BELÜGYMINISZTÉRIUM BM/ /2011 Az évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS! Készült augusztus 17-én ELŐTERJESZTÉS

Átírás

1 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. BELÜGYMINISZTÉRIUM BM/ /2011 Az évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS! Készült augusztus 17-én ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény tervezetéről Budapest, augusztus

2 1. Az egyeztetés alapadatai E G Y E Z T E T É S I L A P honlapon történő közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: szeptember 08. közigazgatási egyeztetés lezárása: szeptember 29. államtitkári értekezlet időpontja: október 06. kormányülés időpontja: október 19. 2

3 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet Miniszterelnökség Honvédelmi Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Külügyminisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium 2.2. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet OITH LU nem adott véleményt nem adott véleményt észrevétele maradt fenn észrevétele maradt fenn 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szerv egyetért nem ért egyet OPSZ MJVSZ nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 3

4 1. Az előterjesztés célja V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1.1. Az előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A polgárőrség jogállására, szervezetére és tevékenységére vonatkozó törvényi szintű szabályokat jelenleg a polgárőrségről szóló évi LII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rögzíti. Tekintettel a hatályos szabályozás elavult voltára, valamint arra, hogy a jelenlegi szabályrendszer nem képes megakadályozni a polgárőri tevékenység leple alatt folytatott jogellenes tevékenységvégzést, illetve az egyesülési joggal történő egyéb visszaéléseket, a jelenlegi szabályozás átfogó felülvizsgálata, illetve módosítása vált indokolttá. A jelen előterjesztés a Ptv.-t felváltó új törvény szövegére tesz javaslatot Az előterjesztés szükségességének indokai A polgárőrség Magyarországon 1990-ben kezdte meg működését, és napjainkra olyan meghatározó közösségszervező erővé vált, amely a közbiztonság érdekében működő legnagyobb létszámú mozgalomként cselekvési és önmegvalósítási lehetőségeket nyújt a bűnmegelőzés és a rendfenntartás iránt elkötelezett, a környezetük biztonságáért felelősséget érző polgárok számára. A legutóbbi országgyűlési képviselő választásokat nem sokkal megelőzően azonban olyan új, polgárőrségként bejegyzett szerveződések jelentek meg Magyarországon, amelyek ugyan a közbiztonság romlásának megakadályozását és megelőzését tűzték célul, a működésük ugyanakkor e célokkal ellentétes hatást váltott ki, hiszen a biztonság növelése helyett eszkalálták a társadalmi feszültségek következményeit. Mivel a polgárőrszervezetek az egyesülési jogról szóló törvény hatálya alatt tevékenykedve szabadon alakíthatók, az ezzel kapcsolatos visszaélések megelőzése a jelenlegi szabályozás mellett nem biztosított maradéktalanul. A jogi szabályozás újragondolását mindenekelőtt az említett visszaélések, a polgárőri minőség bitorlása elleni hatékonyabb fellépés, illetve az ilyen esetek jövőbeni előfordulásának a kizárása indokolja. További problémát jelent, hogy a jelenlegi szabályozás alapján a polgárőrségnek nincs egységes tag- és vagyonnyilvántartása, továbbá hiányoznak a tagi minőség igazolására szolgáló eszközök is. A polgárőrségre vonatkozó szabályozás megújítását mindemellett a rendvédelmi jellegű tevékenységet végző állami, illetve önkormányzati szervekkel kialakult partnerségi viszony hatékonyabbá tétele és a polgárőrségben mint társadalmi mozgalomban rejlő felhajtóerőnek az eddigieknél magasabb hatásfokú kihasználása is indokolttá teszi. 4

5 Az új szabályozás elsődleges célja, hogy a jelenleginél hatékonyabb módon ösztönözze a bűnmegelőzés, illetve a személy- és vagyonvédelem területén jelentős szerepet betöltő önkéntes civil szerveződés működését, e szervezeteknek a Kormánnyal, a rendőrséggel, az önkormányzatokkal, a rendészeti szervekkel és a lakossággal való együttműködését, illetve megfelelő állami támogatásukat Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása Az előterjesztésben foglalt jogszabály-tervezet elfogadása nyomán a rendőrség, valamint a polgárőr szervezetek és tagjaik adatainak kezelése érdekében rendszeresített nyilvántartás vezetésére kijelölt szerv feladatai kibővülnek a polgárőri tevékenység hatósági felügyeletével kapcsolatos újabb feladatokkal A Kormány döntését igénylő kérdések 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. jogalkotás A jelen előterjesztés a polgárőrség jogállására, szervezetére és tevékenységére vonatkozó törvényi szintű szabályokat jelenleg tartalmazó, a polgárőrségről szóló évi LII. törvényt (Ptv.) felváltó újabb törvény megalkotására tesz javaslatot, amely jogszabály tervezetét az előterjesztés Melléklete tartalmazza. A Ptv.-t felváltó új jogszabály hatálybalépéséig meg kell alkotni a végrehajtására szolgáló kormányrendeleteket, illetve miniszteri rendeleteket egyéb intézkedés Az előterjesztés további intézkedések megtételét nem teszi szükségessé alternatívák Az előterjesztésben foglalt jogszabály-tervezet el nem fogadása esetén a jelenleg hatályban lévő szabályozás által orvosolhatatlan problémák változatlan fennállásával, illetve elmélyülésével kell számolni. 3. Kormányprogramhoz való viszony Magyarország Kormánya elkötelezett a közrend, a közbiztonság megerősítése és tartósan magas szintjének megőrzése érdekében, amely cél elérése egyebek mellett a közrend és a közbiztonság fenntartásában közreműködő nem állami szervek támogatása, illetve megerősítése útján biztosítható. 5

6 A polgárőrség jogállására, szervezetére és tevékenységére vonatkozó új szabályozás elsődleges célja, hogy a jelenleginél hatékonyabb módon ösztönözze a bűnmegelőzés, illetve a személy- és vagyonvédelem területén jelentős szerepet betöltő önkéntes civil szerveződés működését, e szervezeteknek a Kormánnyal, a rendőrséggel, az önkormányzatokkal, a rendészeti szervekkel és a lakossággal való együttműködését, illetve megfelelő állami támogatásukat. 4. Előzmények, kapcsolódások 4.1. A polgárőrség Magyarországon 1990-ben kezdte meg működését, amely intézmény társadalmi hatásai napjainkra nehezen túlbecsülhető jelentőséggel bírnak. Az első polgárőrszervezetek eredetileg a Kormány által támogatott mozgalomként jöttek létre. A legutóbbi országgyűlési képviselő választásokat nem sokkal megelőzően azonban olyan új, polgárőrségként bejegyzett szerveződések jelentek meg Magyarországon, amelyek ugyan a közbiztonság romlásának megakadályozását és megelőzését tűzték célul, a működésük ugyanakkor e célokkal ellentétes hatást váltott ki, hiszen a biztonság növelése helyett eszkalálták a társadalmi feszültségek következményeit. A Kormány a polgárőrség örve alatt létrehozott, a polgárőri minőséggel visszaélve tevékenykedő csoportosulások ellen határozottan lépett fel, egyebek mellett az alábbi jogszabály-módosításokkal: 67/2011. (IV. 22.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról; évi XL. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény módosításáról; évi L. törvény a közterület rendjének fenntartása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról, amely módosította a Ptv.-t, valamint a szabálysértésről szóló évi LXIX. törvényt A polgárőrség jogállására, szervezetére és tevékenységére vonatkozó szabályozás a fentiek mellett az egyesülési jogról szóló évi II. törvényben (Etv.) foglalt szabályozáshoz kapcsolódik, amely jogszabály átfogó felülvizsgálata úgyszintén folyamatban van. 5. Európai uniós vagy egyéb nemzetközi kapcsolódások 5.1. Az előterjesztés szerinti szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai Az előterjesztés által felölelt szabályozási tárgykörnek közvetlen európai uniós vonatkozásai nincsenek Az előterjesztés az EUMSz cikke szerinti állami támogatást nem tartalmaz. 6

7 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztés elfogadása esetén az annak Mellékletében foglalt törvénytervezetet az előterjesztő kívánja benyújtani az Országgyűléshez. 7. Társadalmi egyeztetés A tárgykör kiemelkedő társadalmi jelentőségére tekintettel a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény tervezetét a közrend és közbiztonság fenntartásában érdekelt állami, önkormányzati és társadalmi szervezetek széles körével indokolt egyeztetni. 8. Vitás kérdések 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem igen/nem igen/nem 3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): A polgárőrség jogállására, szervezetére és tevékenységére vonatkozó törvényi szintű szabályokat jelenleg a polgárőrségről szóló évi LII. törvény (Ptv.) rögzíti. Tekintettel a hatályos szabályozás elavult voltára, valamint arra, hogy a jelenlegi szabályrendszer nem képes megakadályozni a polgárőri tevékenység leple alatt folytatott jogellenes tevékenységvégzést, illetve az egyesülési joggal történő egyéb visszaéléseket, a jelenlegi szabályozás átfogó felülvizsgálata, illetve módosítása vált indokolttá. A jelen előterjesztés a Ptv.-t felváltó új törvény szövegére tesz javaslatot, amely jogszabály hatékony fellépést garantál a polgárőri tevékenység leple alatt elkövetett jogellenes magatartásokkal szemben, továbbá kiküszöböli a jelenlegi szabályozás hiányosságaiból fakadó problémákat. A polgárőrség jogállására, szervezetére és tevékenységére vonatkozó új szabályozás elsődleges célja, hogy a jelenleginél hatékonyabb módon ösztönözze a bűnmegelőzés, illetve a személy- és vagyonvédelem területén jelentős szerepet betöltő önkéntes civil szerveződés működését, e 7

8 szervezeteknek a Kormánnyal, a rendőrséggel, az önkormányzatokkal, a rendészeti szervekkel és a lakossággal való együttműködését, illetve megfelelő állami támogatásukat. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: 4. Részletes kommunikációs terv: Dr. Eiselt György szabályozási és koordinációs ság 8

9 H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P I. A végrehajtás és az alkalmazhatóság feltételei Az előterjesztésben foglalt jogszabály-tervezet elfogadása nyomán a rendőrség, valamint a polgárőr szervezetek és tagjaik adatainak kezelése érdekében rendszeresített nyilvántartás vezetésére kijelölt szerv feladatai kibővülnek a polgárőri tevékenység hatósági felügyeletével kapcsolatos újabb feladatokkal, ami az érintett szerveknél megfelelő mértékű kapacitásbővítést tehet szükségessé. A jogszabályváltozás következtében szükséges fejlesztési igények felmérése folyamatban van. II. A társadalmi hatások összefoglalása A polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény tervezete a polgárőr szervezeteket változatlanul az egyesülési jog alapján létrejövő önkéntes szerveződésekként kívánja szabályozni, úgy azonban, hogy a jövőben biztosított legyen a polgárőrség jelenleg hiányzó egységes tag- és vagyonnyilvántartása, valamint a tagi minőség igazolására szolgáló eszközrendszer, ezáltal hatékonyabbá és eredményesebbé váljon a polgárőri tevékenységvégzés feletti hatósági kontroll. Az új szabályozás elsődleges célja, hogy a jelenleginél hatékonyabb módon ösztönözze a bűnmegelőzés, illetve a személy- és vagyonvédelem területén jelentős szerepet betöltő önkéntes civil szerveződés működését, e szervezeteknek a Kormánnyal, a rendőrséggel, az önkormányzatokkal, a rendészeti szervekkel és a lakossággal való együttműködését, illetve megfelelő állami támogatásukat. Az új szabályozás bevezetése nyomán várhatóan országos viszonylatban is megnő a polgárőr szervezetek, illetve a polgárőrök száma, kiszélesednek a közbiztonság közösségi védelmének lehetőségei, ami hosszabb távon a közbiztonság helyzetének alakulására, illetve az állampolgárok biztonságérzetére is kedvező hatással lehet. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei Az előterjesztésben foglalt jogszabály-tervezet elfogadása a vállalkozások pénzügyi terheire nincs közvetlen kihatással. b) A háztartások pénzügyi terhei Az előterjesztésben foglalt jogszabály-tervezet elfogadása a háztartások pénzügyi terheire nincs közvetlen kihatással. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Az előterjesztésben foglalt jogszabály-tervezet elfogadása egyetlen társadalmi csoport pénzügyi terheire sincs közvetlen kihatással. 9

10 d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Az előterjesztésben foglalt jogszabály-tervezet elfogadásának hatékonysági és versenyképességi költségei nincsenek. e) Az előterjesztés adminisztratív terhei Az előterjesztésben foglalt jogszabály-tervezet elfogadása a rendőrségnél, valamint a polgárőr szervezetek és tagjaik adatainak kezelése érdekében rendszeresített nyilvántartás vezetésére kijelölt szervnél várhatóan számottevő mértékű adminisztratívteher-növekedést eredményez. IV. Költségvetési hatások Az előterjesztésben foglalt jogszabály-tervezet elfogadása egyrészt a polgárőr szervezetek részére juttatandó költségvetési támogatással, másrészt a polgárőri tevékenység hatósági felügyeletét végző szerveknél az új keletű feladatokra tekintettel szükséges kapacitásbővítéssel összefüggésben költségvetési többletforrások bevonását igényelheti. Előzetes forrásigény kalkuláció: [Alapja: - Az OPSZ adatai szerint 90 ezer polgárőr, 1000 db gépjárművel teljesít szolgálatot. - az előterjesztés egyik verziója szerint forint/fő évi támogatásban részesülnek a polgárőr egyesületek] Éves költségvetési normatív támogatási igény: Gépjárműadó alóli mentesség: Igazolványok elkészítése és cseréje: Igazolványok nyilvántartása: Formaruha elkészítése és szükséges pótlás: 1,8 milliárd forint 100 millió forint nincs érték nincs érték nincs érték. A jogszabályváltozás következtében felmerülő hiányzó forrásigények felmérése folyamatban van. Az országos Polgárőr Szövetség évi költségvetési támogatása 700 millió forint. V. Egészségügyi hatások Az előterjesztésben foglalt jogszabály-tervezet elfogadásának nincs egészségügyi hatása. 10

11 VI. Környezeti hatások Az előterjesztésben foglalt jogszabály-tervezet elfogadásának nincs környezeti hatása. Budapest, augusztus Dr. Pintér Sándor belügyminiszter 11

12 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény tervezetéről szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés Mellékletében szereplő tervezet törvényjavaslatként az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat országgyűlési előadójaként a Kormány képviseletét a belügyminiszter látja el. 12

13 Melléklet a BM/./2011 számú kormány-előterjesztéshez évi... törvény a polgárőri tevékenység szabályairól Az egyesülési jog alapján létrejött nem állami szervek által a bűncselekmények megelőzésével, az áldozatsegítéssel, a határőrizettel, a környezet- és természetvédelemmel, valamint a veszélyhelyzetek megelőzésével és kezelésével összefüggő egyes közfeladatok ellátásában történő önkéntes közreműködés elősegítése, a közbiztonság közösségi védelmének ösztönzése, továbbá az önkéntes szerveződések leple alatt folytatott jogellenes tevékenységvégzéssel szembeni hatékonyabb fellépés érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Fejezet A POLGÁRŐR SZERVEZETEK JOGÁLLÁSA 1. A polgárőr szervezetek típusai 1. (1) A polgárőrség az ország közrendje és közbiztonsága fenntartásának segítésében, a bűnmegelőzésben való lakossági részvételben, az áldozatsegítésben, a határőrizetben, a környezetés természetvédelemben, a veszélyhelyzetek megelőzésében és kezelésében, az önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erősítésében, továbbá a helyi közbiztonság közösségi védelme érdekében a lakosok közösségei által meghatározott feladatok ellátásában közreműködő, az egyesülési jog alapján létrehozott civil szervezet, illetve ilyen szervezetek szövetsége. (2) Polgárőr szervezetek: a) a polgárőr egyesület, b) a területi polgárőr szövetség, valamint c) az országos polgárőr szövetség. 13

14 2. A polgárőr egyesület 2. (1) A polgárőr egyesület az e törvényben megállapított eltérésekkel az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan, legalább 10 taggal rendelkező civil szervezet, amelynek alaptevékenysége a polgárőri tevékenység szervezése, illetve a polgárőri tevékenység feltételeinek megteremtése. (2) A polgárőr egyesület megalakulását követően kérni kell a bírósági nyilvántartásba vételét. A kérelemhez mellékelni kell a települési önkormányzat és a rendőrség ajánlását (a továbbiakban: ajánlás). (3) Az ajánlás tartalmazza a) a polgárőr egyesület megnevezését, b) az együttműködési szándékra vonatkozó kifejezett nyilatkozatot, valamint c) az együttműködés várható területeit. (4) Az ajánlás kibocsátását meg kell tagadni, illetve az érvényes ajánlást vissza kell vonni, ha az ajánlás kibocsátójának tudomására jut, hogy a polgárőr egyesület a) megalakítása és működése a polgárőri tevékenység rendeltetésével összeegyezhetetlen célra irányul vagy arra vezet, b) megalakításának vagy működésének célja a másokban különösen a faji, vallási és etnikai csoportokhoz, valamint a kisebbséghez tartozó személyekben történő félelemkeltésre irányul, c) megalakítása vagy tevékenysége politikai pártokhoz, politikai szerveződésekhez vagy tömegmozgalmakhoz kötődik, illetve valószínűsíthető ennek szándéka, d) megalakítása vagy tevékenysége az Alaptörvényben rögzített jogok gyakorlásának, illetve kötelezettségek teljesítésének jogellenes korlátozását teszi lehetővé, e) megalakítása vagy tevékenysége az ajánlás kibocsátója jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének tisztességtelen módon történő kijátszására irányul, vagy f) tevékenysége során tagjai az ilyen személyektől elvárható gondosság követelményét rendszeresen, vagy időszakonként visszatérően jelentős mértékben megszegik. (5) Amennyiben az ajánlás kibocsátója ajánlását visszavonja, az esetben 8 napon belül értesíti a nyilvántartásbavételi eljárás lefolytatására illetékes megyei bíróságot (a továbbiakban: bíróság). Az ajánlás visszavonása esetén a bíróság a polgárőr szervezetet a törli nyilvántartásból. 14

15 (6) A polgárőr egyesület, illetve annak tagja - az e törvényben meghatározottak szerint - az egyesület működési területén láthatja el a polgárőri tevékenység során ellátandó feladatokat. 3. A területi polgárőr szövetség 3. A területi polgárőr szövetség az e törvényben megállapított eltérésekkel az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő, az adott megyében tevékenykedő polgárőr egyesületek által létrehozott civil szervezet, amelynek legalább 75 olyan polgárőr egyesület a tagja, amelyek együttesen legalább 2500 taggal rendelkeznek és legalább 15 települési önkormányzattal, valamint a megyei rendőr-főkapitánysággal együttműködési megállapodást kötöttek. 4. Az országos polgárőr szövetség 4. (1) Az országos polgárőr szövetség az e törvényben megállapított eltérésekkel az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan civil szervezet, amelynek legalább 1500 olyan polgárőr egyesület és területi polgárőr szövetség a tagja, amelyek együttesen legalább taggal rendelkeznek és legalább 300 települési (megyei) önkormányzattal együttműködési megállapodást kötöttek. II. Fejezet A POLGÁRŐRI TEVÉKENYSÉG, ÉS A POLGÁRŐRÖK JOGÁLLÁSA 5. (1) A polgárőri tevékenység az 1. (1) bekezdésben meghatározott célok érdekében folytatott tevékenység, különösen a) a helyi közrend és közbiztonság védelmében, az államhatár őrzésében és rendjének fenntartásában, a katasztrófa- és veszélyhelyzet, továbbá a környezet veszélyeztetettségének, károsításának, rongálásának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában való közreműködés, 15

16 b) a bűn- és baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági és a környezetvédelmi tevékenység támogatása, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése, c) a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében, az eltűnt személyek felkutatásában történő közreműködés, d) a lakosok személyének és javainak védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában történő közreműködés, e) a közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból elhelyezett képfelvevő által rögzített felvételek megfigyelésében történő közreműködés, f) a rendezvények helyszínének biztosítása, g) a Rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitányok, a megyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és az illetékességi területen működő önkormányzatok által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság munkájában felkérés alapján történő részvétel, h) a 9. (1) és (5) bekezdésében felsorolt együttműködő szervekkel történő folyamatos kapcsolattartás és a feladatok ellátásában történő kölcsönös segítségnyújtás, valamint i) az önálló, illetve közös feladat- vagy szolgálatellátás útján történő részvétel a 9. (1) és (5) bekezdése szerinti együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítésében. (2) Az (1) bekezdés szerinti polgárőri tevékenység közterületi polgárőri szolgálatnak minősül, ha az a közrend és közbiztonság fenntartására, a bűnmegelőzésre, a határőrizetre, a környezet- és természetvédelemre, a veszélyhelyzetek megelőzésére és kezelésére irányul, továbbá minden a helyi közbiztonság védelme érdekében kifejtett, a közterületi feladatellátásban történő személyes részvétellel együttjáró tevékenység, különösen a járőrszolgálat, a figyelőszolgálat, a helyszín-, illetve rendezvénybiztosítás. (3) A (1) bekezdés szerinti polgárőri tevékenység nem minősül közterületi polgárőri szolgálatnak, ha az a) a polgárőr szervezet áldozatsegítő, továbbá az önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erősítésére irányuló tevékenységében történő közreműködésre, bb) a polgárőr szervezet tevékenységével összefüggésben kifejtett oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenységre, valamint bc) a polgárőr szervezet technikai kiszolgálására irányuló, illetve működőképességének fenntartását elősegítő adminisztratív jellegű és más hasonló tevékenységre (a továbbiakban: egyéb polgárőri szolgálat) irányul, amennyiben ezek ellátása nem jár együtt a (2) bekezdés szerinti közterületi polgárőri szolgálatként meghatározott tevékenység kifejtésével. 6. (1) A közterületi polgárőri szolgálat kizárólag az erre jogosító igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) birtokában látható el. 16

17 (2) Igazolvánnyal az a a) nagykorú, valamint b) büntetlen előéletű személy látható el, aki önként vállalja a polgárőr szervezet ilyen jellegű tevékenységében való közreműködést. (3) Az igazolvány kiadását a polgárőr egyesületbe történő belépést követően kell kérelmezni A változat a Kormány rendeletében kijelölt szervezettől B változat országos polgárőr szövetségtől (a továbbiakban: kibocsátó). A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat a kérelem benyújtásakor a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja. (4) Az igazolvány visszavonásig érvényes. (5) A kibocsátó az igazolványt 8 napon belül visszavonja, ha a) megállapítja, hogy kiadásának feltételei nem állnak fenn, b) jogosultja a polgárőri tevékenység folytatását befejezi, és ezt bejelenti, b) az igazolvány jogosultjának polgárőr egyesületi tagsága megszűnt. (6) A kibocsátó a (3) bekezdés szerinti eljárás során, majd legalább évente ellenőrzi a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel fennállását. (7) A jogosult az igazolvány adataiban, kiadásának feltételeiben bekövetkezett változást 8 napon belül köteles bejelenteni a kibocsátónak. (8) A polgárőr a közterületi polgárőri szolgálat ellátása során a Büntető Törvénykönyvben meghatározottak szerint közfeladatot ellátó személy. (1) A Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó) nyilvántartást vezet 7. a) a polgárőr szervezet tagjairól, b) a kiadott igazolványokról, és azok visszavonásáról, 17

18 c) a 6. (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek igazolásához szükséges adatokról és az azokban bekövetkezett változásokról. (2) A nyilvántartás a polgárőr természetes személyazonosító adatait, lakcímét és a működési terület megjelölését, valamint a kiadott és visszavont igazolványokra vonatkozó adatokat tartalmazza. (3) A nyilvántartó az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szerinti adatkezelést, és adattovábbítást végez. Az adatkezelés célja a polgárőrökkel és polgárőr szervezetekkel kapcsolatos adatok nyilvántartása. (4) Az adatkezelés az (1) és (2) bekezdés szerinti adatok felvételét, rögzítését, tárolását, lekérdezésre, illetve továbbításra való rendszerezését, valamint megsemmisítését jelenti. A tagsági jogviszony megszűnése, vagy az igazolvány visszavonása esetén a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat 24 órán belül meg kell semmisíteni. (5) Az adattovábbítás során az (1) és (2) bekezdés szerinti adat kizárólag statisztikai célú gyűjtésre továbbítható. (6) A nyilvántartást végző szerv a (3) bekezdés szerinti tevékenysége során biztosítja az érintettek magánszférájának védelmét, gondoskodik a személyes adatok biztonságáról, továbbá megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, valamint betartja azokat az adatbiztonsági követelményeket, amelyek az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény és az egyéb, adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. (7) A nyilvántartásból adatot igényelhet a) a törvényben meghatározott feladatai ellátásához aa) a bíróság, ab) a nyomozó hatóság, ac) a nemzetbiztonsági szolgálatok, ad) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, továbbá a terrorizmust elhárító szerv, valamint a nemzeti információs és bűnügyi elemző központ, b) a szabálysértési eljárás lefolytatásához a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság, valamint c) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. (8) A kérelemnek tartalmaznia kell az adatfelhasználás céljának igazolását és a jogalapot, valamint az adatigénylés tárgyának azonosításához elégséges adatokat. 18

19 (1) A rendőrség az országos polgárőr szövetség felkérésre közreműködik a polgárőrök képzésének, szakmai ismereteinek bővítésében. (2) A rendőrség és az országos polgárőr szövetség az (1) bekezdésben meghatározott célból együttműködési megállapodást köthet. 8. III. Fejezet A POLGÁRŐRI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSE ÉS ELLÁTÁSÁNAK SZABÁLYAI (1) A polgárőr szervezet a tevékenységét a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal és a települési (megyei) önkormányzattal kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján kezdheti meg, valamint végezheti. Az országos polgárőr szövetség a rendőrség illetékes szervével köthet együttműködési megállapodást. 9. (2) Az együttműködési megállapodás tartalmazza különösen a) az együttműködés területeit, b) a polgárőr egyesület részére átadásra kerülő vagyontestek átadására, használatára és visszavételére vonatkozó rendelkezéseket, c) a közös feladatok ellátásának rendjét, valamint a polgárőr szervezet tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről nyújtandó tájékoztatás módját és tartalmát, valamint d) az egyéb, az együttműködést segítő rendelkezéseket. (3) Az együttműködési megállapodás megszűnik, ha az együttműködő felek bármelyike az ajánlását visszavonja. (4) Az írásbeli együttműködési megállapodást a polgárőr szervezet részéről megkötheti a) a polgárőr egyesület vagy b) tagjai nevében a területi polgárőr szövetség vagy c) az országos polgárőr szövetség vezetője. (5) A polgárőr szervezet tevékenysége során az (1) bekezdésben meghatározottakon túl együttműködik az állami és önkormányzati szervekkel, a katasztrófavédelemmel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a 19

20 környezet- és természetvédelmi szervekkel, a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal, más helyi civil szervezetekkel. Az együttműködés tartalmát a felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik. (6) Az együttműködés különösen a tevékenységek közös ellátását, a szakmai tevékenység segítését, a kölcsönös tájékoztatást, a tevékenység összehangolását, valamint a képzési programokban való részvétel elősegítését jelenti. (7) Az együttműködő szervekkel történő közös feladat- vagy szolgálatellátás esetén a polgárőr tevékenysége különösen a felvilágosításra és tájékoztatásra, a meghatározott eseményen történő részvételre, a helyszínen való tartózkodásra, ott a rend fenntartásában való közreműködésre, objektum, közterület vagy esemény megfigyelésére, továbbá az eljáró szerv tevékenységének támogatására és segítésére terjedhet ki. 11. (1) A polgárőr kizárólag helyi polgárőr egyesület tagjaként járhat el. A polgárőri szolgálatot teljesítő polgárőr e minőségét eljárása során, az e törvényben meghatározottakon kívül igazolványa felmutatásával is köteles igazolni. (2) A polgárőr egyesület működési területe annak a településnek a fővárosban fővárosi kerületnek a közigazgatási területe, amelyet az egyesület székhelyeként megjelölt. A működési területet az igazolványon fel kell tüntetni. (3) A polgárőr egyesület működési területén kívül akkor végezhet polgárőri tevékenységet, ha ezt a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a környezet- és természetvédelmi szervekkel vagy a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal kötött írásbeli együttműködési megállapodás rögzíti. (4) A polgárőr egyesület tagja felkérésre az egyesület működési területén kívül is eljárhat a területileg illetékes polgárőr egyesülettel történő közös feladat- vagy szolgálatellátás során. (5) Ha a rendőrség a polgárőr egyesület működési területét érintő fokozott ellenőrzést hajt végre, annak ideje alatt a polgárőr egyesület a feladatainak végrehajtását és szolgálatának szervezését az együttműködési megállapodásban rögzített módon egyezteti a rendőrséggel. 12. (1) A polgárőr tevékenysége ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkezik, kényszerítő eszközt nem alkalmazhat, valamint köteles részrehajlásmentes magatartást tanúsítani. 20

21 (2) A közterületi polgárőri szolgálat ellátása során országosan egységes formaruhát visel, amelyen jól láthatóan fel kell tüntetni a polgárőr egyesülete működési területének megjelölését, továbbá a polgárőr nevét, igazolványa számát és a polgárőrség megjelölését. (3) A polgárőrség gépjárművén csak a polgárőr egyesület működési területének megjelölése és a polgárőrség felirat helyezhető el. (4) A közterületi és egyéb helyen történő polgárőri szolgálat során, az e törvényben meghatározott kivételekkel, nem tarthat magánál közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, továbbá jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában nem viselhet lőfegyvert. 13. (1) A polgárőr a közterületi polgárőri szolgálat során gázspray-t tarthat magánál, amit kizárólag jogos védelmi helyzetben használhat. A gázspray használata esetén kerülni kell a sérülés okozását. A polgárőr a gázspray használata során megsérült személy részére amint ez lehetséges köteles segítséget nyújtani, szükség esetén pedig gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa. (2) A polgárőr csak a rendőrségnél rendszeresített gázspray-t használhatja, amelyet a polgárőr egyesület térítés ellenében a rendőrségtől igényelhet a rendőrséggel kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján. 14. (1) A polgárőr tevékenysége során jogosult a bűncselekmény, illetve a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, megkísérelni a cselekmény folytatásának megakadályozását, illetve a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt feltartóztatni. (2) A polgárőr a feltartóztatott személy vonatkozásában köteles a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárásra jogosult nyomozó hatóságot haladéktalanul értesíteni. 15. (1) A polgárőr a közúti közlekedési baleset helyszínén a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében jogosult jelzőőri feladatok ellátására. A rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínén a polgárőr a jelzőőri tevékenységet a rendőrség megérkezéséig önállóan végezheti, azt követően a rendőrség felkérésére és utasításainak megfelelően folytathatja. A polgárőr jelzőőri tevékenységét legalább 10 méterrel a közúti közlekedési baleset helyszíne előtt látja el. 21

22 (2) A polgárőr a rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínére érkezését követően haladéktalanul értesíti a rendőrséget. Az értesítés kiterjed a baleset jellegére, a sérültek számára, valamint arra, hogy a polgárőr megítélése szerint milyen veszélyhelyzet állt elő. (3) A polgárőr a polgárőrségnek az óvoda, illetve az általános iskola fenntartójával kötött együttműködési megállapodása alapján jogosult a gyermekek úttesten történő biztonságos átkelésének elősegítése érdekében az óvodák és az általános iskolák közvetlen közelében jelzőőri feladatokat ellátni. (4) Az (1) és (3) bekezdésben foglalt célból a jelzőőr nappal jelzőtárcsával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén piros fényt adó lámpával irányítja a forgalmat. Munkáját jól látható, illetve hallható jelzésekkel köteles összehangolni. A jelzőőri tevékenységet végzőnek és jelzéseinek a megállási látótávolságból folyamatosan láthatóknak kell lenniük. (5) Ha a közúti közlekedési baleset helyszínén a forgalmat jelzőőr irányítja, Egyéb veszély jelzőtáblát jelzőőrre utaló kiegészítő táblával kell elhelyezni a) lakott területen kívül minden esetben, b) lakott területen akkor, ha a jelzőőr és jelzése 50 méterről folyamatosan és jól láthatóan nem észlelhető. (6) A jelzőőri feladatokat ellátó polgárőr e tevékenysége során a 12. (2) bekezdésében meghatározott láthatósági mellénnyel kiegészített ruházatot visel. A láthatósági mellényen jól láthatóan fel kell tüntetni a polgárőr egyesülete működési területének megjelölését, továbbá a polgárőrség megjelölést. 16. (1) A polgárőrség a rendőrséggel való együttműködés keretében részt vehet a körözött személyek, tárgyak felkutatásában, valamint a körözött gépjárművek azonosításában. Az azonosított körözött személyekre, tárgyakra és gépjárművekre vonatkozó információkról a polgárőrség a rendőrséget az azonosítást követően haladéktalanul tájékoztatja. (2) A rendőrség hetente, elektronikus levélben tájékoztatja az országos polgárőr szövetséget a körözött személyek, tárgyak és gépjárművek listájáról. 17. (1) Az együttműködési megállapodásban rögzítettek alapján az önkormányzat, a közterületfelügyelet vagy a rendőrség által közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból elhelyezett képfelvevő által rögzített felvételeket a Rendőrségről szóló törvényben és a 22

23 közterület-felügyeletről szóló törvényben foglalt adatkezelési szabályok szerint a polgárőrség is figyelheti. (2) A polgárőr az (1) bekezdés szerinti tevékenysége során tudomására jutott szabályszegésre, szabálysértésre, vagy bűncselekmény elkövetésére utaló információkról haladéktalanul köteles tájékoztatni a tárgykörben érintett hatóságot. 18. A polgárőr a közterületi és egyéb polgárőri szolgálat során birtokába jutott személyes adatok megismerése és adatkezelése tekintetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit köteles betartani. IV. Fejezet JOGORVOSLAT 19. (1) Ha a jogszabályba ütköző polgárőri tevékenységet követően büntetőeljárás, közigazgatási hatósági vagy szabálysértési eljárás nem indul, a polgárőr tevékenységével szemben panasznak van helye. A panaszt a polgárőr egyesület bírálja el, amelyről határozatot hoz. (2) A polgárőr egyesület panaszt elbíráló törvénysértő határozatát a) a polgárőr egyesület tagja az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján, b) az intézkedéssel érintett személy a tudomására jutástól számított 30 napon belül megtámadhatja, annak megsemmisítése érdekében a bírósághoz fordulhat. V. Fejezet A POLGÁRŐR SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA 20. (1) A központi költségvetés az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint a polgárőri tevékenységet az országos szövetségen keresztül az alábbi formában támogatja: 23

24 A változat a) a polgárőr egyesület minden tagja után fizetett, évi forint összegű normatív támogatás folyósítása, B változat a) a polgárőr egyesület minden tagja után az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű normatív támogatás folyósítása, b) a polgárőr egyesület közterületen szolgálatot ellátó tagjainak országosan egységes formaruhával történő ellátása, c) a polgárőr egyesület részére fényvisszaverő háló biztosítása, d) a polgárőr egyesületek technikai eszközökkel történő ellátása az egységes digitális rádiótávközlő rendszerhez történő hozzáférés érdekében, vagy e) az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint nyújtott egyéb támogatás. (2) A polgárőrök a részükre biztosított eszközöket a rendeltetésüknek és céljuknak megfelelően kizárólag a feladataik ellátásához használhatják. (3) Az együttműködő és egyéb állami, önkormányzati szervek különösen az önkormányzatok, a rendvédelmi, a környezet- és természetvédelmi szervek a polgárőrség működését és tevékenységét lehetőség szerint anyagi források biztosításával, technikai és egyéb eszközök átadásával, feleslegessé vált vagyontárgy ingyenes átruházásával vagy más módon támogathatják. Az ingyenesen átruházott vagyontárgyak vonatkozásában az átruházást követő 5 évig átruházási tilalom áll fenn. (4) A polgárőr egyesület részére az érintett polgárőrre figyelemmel juttatott, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott költségvetési normatív támogatás összege megvonható, ha a polgárőr intézkedései évi 2 esetben jogerősen jogsértőnek bizonyulnak. A változat (5) A közterületen szolgálatot teljesítő polgárőr részére juttatott, országosan egységes formaruha ellátás az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott költségvetési normatív támogatás terhére külön térítés nélkül történik. B változat (5) A közterületen szolgálatot teljesítő polgárőr formaruhával történő ellátása a polgárőr költségén történik, amelyhez a polgárőr egyesület az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott költségvetési normatív támogatás terhére támogatást nyújthat. (6) A közterületen szolgálatot teljesítő polgárőr formaruhával történő ellátását jogszabály szabályozza. 24

25 (7) A (4) bekezdés vonatkozásában a panaszt elbíráló határozat akkor válik jogerőssé, ha azt a) a 19. (2) bekezdése alapján egyik jogosult sem támadja meg a bíróságon, vagy b) a bíróság nem semmisíti meg. 21. (1) Július első szombatja országos polgárőrnap. (2) A polgárőrök védőszentje Szent László. VI. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 5. Felhatalmazó rendelkezések 22. (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a) határozza meg a polgárőri tevékenységhez a központi költségvetésből nyújtott támogatás kifizetésének és elszámolásának rendjére, valamint a fel nem használt támogatás visszafizetésére vonatkozó részletes szabályokat, b) [6. (3) bekezdés A változat esetén ] határozza meg a polgárőri igazolvány kibocsátására jogosult szervezetet, illetve az igazolványok előállításának rendjére és pénzügyi fedezetése vonatkozó részletes szabályokat, c) jelölje ki a 7. (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás vezetésére jogosult szervet. (2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a) a polgárőrök szakmai ismereteinek bővítésében való közreműködés rendőrségi feladatait, b) a gázspray igénylésének rendjét, a térítés módját, a gázspray átvételének, valamint visszavételének szabályait, 25

26 c) a polgárőrök formaruhával történő ellátásának szabályait. (1) E törvény január 1-jén lép hatályba. 6. Hatályba léptető rendelkezések 23. (2) E törvény a) a január 2-án, b) 24. -a július 1-jén hatályát veszti. 7. Átmeneti rendelkezések 24. (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően beérkezett nyilvántartásba vételi kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni. (2) A törvény hatálybalépését követően június 30. napjáig valamennyi polgárőr szervezetnek adatközlés keretében be kell jelentenie az e törvény szerinti nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat. (3) Ha a törvény hatálybalépését követően a polgárőr szervezet bármely adatában változást jelentettek be, de a változásbejegyzési kérelem nem tartalmazza a (2) bekezdés szerinti adatokat, ez utóbbi hiány pótlására 15 napos határidő tűzésével a bíróság a kérelmet benyújtót felszólítja. (4) A (2) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a bíróság 30 napos határidő tűzésével, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével a szervezet alapítóját, illetve képviselőjét a (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésére szólítja fel. A hiánypótlási felhívásra nem válaszoló szervezetekről a bíróság listát készít, amelynek a december 31-ei állapotáról az ügyészséget január 31-éig tájékoztatja. (5) Az ügyészség a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatást hivatalos tudomásszerzésnek ismeri el és a megjelölt szervezetekkel szemben törvényességi felügyeleti eljárást folytat. 26

27 (6) A törvény hatálybalépését követően a polgárőrök június 30. napjáig kérelmezhetik a rendőrségtől az igazolvány kiadását. (7) A törvény hatálybalépését követően a 20. (1) bekezdés a) pontja szerinti normatív támogatást a központi költségvetés június 30. napjáig biztosítja a polgárőr egyesületek részére. 8. Módosító rendelkezések 25. A Magyar Köztársaság ügyészségről szóló évi V. törvény a következő 17/C. -sal egészül ki: 17/C. (1) Az ügyész a (2) bekezdésben meghatározottak szerint felügyeli a polgárőr egyesületek működésének törvényességét. (2) A felügyelet során az ügyész jogosult a) a polgárőr egyesület működésének megkezdéséről történő tájékoztatásra, b) a polgárőr egyesület által kötött együttműködési megállapodásokba korlátozás nélkül betekinteni, c) a polgárőr egyesület megalakításával és működésével kapcsolatban a 13. és 16. -ban meghatározott rendelkezések szerint eljárni, d) az önkormányzat vagy a rendőrség együttműködési ajánlása visszavonásának kezdeményezésére. (3) Az ügyész a polgárőr egyesület működésével kapcsolatos eljárásokat soron kívül folytatja le. 26. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki: Az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint együttműködési megállapodást köthet. 27. (1) A Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény a következő 9/A. -sal egészül ki: 9/A. (1) Az országos, megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány a külön törvényben meghatározott rendelkezések szerint együttműködési megállapodást köthet a polgárőr egyesülettel annak jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdelében. (2) Az együttműködési megállapodás megkötésétől a rendőrség elzárkózhat, ha az a jogszabályban meghatározott rendelkezésekbe ütközik vagy szakmailag megalapozatlan. 27

28 28. A személy- és tárgykörözésről szóló évi XVIII. törvény 25/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 25/A. (1) A polgárőr szervezet a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint végzett, a körözött személyek és holttestek azonosítására vonatkozó feladatainak ellátásához a nyilvántartásból a 18. -ban és a 20. -ban meghatározott, a körözött személyek és holttestek egyedi azonosító ismérveinek igénylésére jogosult. (2) A polgárőr szervezet a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint végzett, a körözött gépjárművek azonosítására vonatkozó feladatainak ellátásához a nyilvántartásból a körözött gépjárművek egyedi azonosító ismérveinek a körözött gépjárművek forgalmi rendszámának, alvázszámának, gyártmányának, felségjelzésének igénylésére jogosult. 28

29 ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A polgárőrség Magyarországon 1990-ben kezdte meg működését. Az első polgárőrszervezetek a Kormány által támogatott mozgalomként jöttek létre. A polgárőrség mintegy két évtizedes működésének társadalmi hatásai nagy jelentőséggel bírnak. A polgárőrség meghatározó közösségszervező erővé vált, amely a közbiztonság érdekében működő legnagyobb létszámú mozgalomként cselekvési és önmegvalósítási lehetőségeket nyújt a bűnmegelőzés és a rendfenntartás iránt elkötelezett, a környezetük biztonságáért felelősséget érző polgárok számára. A legutóbbi országgyűlési képviselő választásokat nem sokkal megelőzően azonban olyan új, polgárőrségként bejegyzett szerveződések jelentek meg Magyarországon, amelyek ugyan a közbiztonság romlásának megakadályozását és megelőzését tűzték célul, a működésük ugyanakkor e célokkal ellentétes hatást váltott ki, hiszen a biztonság növelése helyett eszkalálták a társadalmi feszültségek következményeit. Mivel a polgárőrszervezetek az egyesülési jogról szóló törvény hatálya alatt tevékenykedve szabadon alakíthatók, az ezzel kapcsolatos visszaélések megelőzése a jelenlegi szabályozás mellett nem biztosított maradéktalanul. Tekintettel a hatályos szabályozás elavult voltára, valamint arra, hogy a jelenlegi szabályrendszer mindezek szerint nem képes megakadályozni a polgárőri tevékenység leple alatt folytatott jogellenes tevékenységvégzést, illetve az egyesülési joggal történő egyéb visszaéléseket, a jelenlegi szabályozás átfogó felülvizsgálata, illetve módosítása vált indokolttá. A polgárőrség jogállására, szervezetére és tevékenységére vonatkozó új szabályozás elsődleges célja, hogy a jelenleginél hatékonyabb módon ösztönözze a bűnmegelőzés, illetve a személy- és vagyonvédelem területén jelentős szerepet betöltő önkéntes civil szerveződés működését, e szervezeteknek a Kormánnyal, a rendőrséggel, az önkormányzatokkal, a rendészeti szervekkel és a lakossággal való együttműködését, illetve megfelelő állami támogatásukat. 29

30 RÉSZLETES INDOKOLÁS az 1. -hoz A polgárőr szervezetek az egyesülési jog alapján létrehozott civil szervezetek, amely szervezetek tevékenysége kiterjed többek között a helyi a lakosság védelmére, a helyi közbiztonság és közrend fenntartásában, a bűnmegelőzésben való közreműködésre, az áldozatsegítésre, valamint a veszélyhelyzetek megelőzésében és kezelésében való részvételre. A polgárőr szervezetek jelentős szerepet betöltő önkéntes civil rendfenntartó szerveződések, amelyeknek tagjai rendszerint abból a közösségből kerülnek ki, ahol az önkéntes szolgálatukat teljesítik. A lakosság személyesen ismeri polgárőreit és viszont, a polgárőrök pedig otthonosan mozognak az érintett területen. Az egyesületi tagság összetétele többé-kevésbé visszatükrözi a környezet népességének társadalmi rétegződését és korösszetételét, márpedig egy ilyen szervezet hatékony módon képes lakossági kapcsolatokat kiépíteni, továbbá autonóm partnere lehet az önkormányzatnak, illetve hasznos segítője a rendőrségnek. A polgárőr szervezetek tagolását három szinten határozza meg a törvény: helyi szinten a polgárőr egyesületek a tagjaikon keresztül látják el a polgárőri tevékenységet, területi és országos szinten pedig területi és országos polgárőr szövetségeket hozhatnak létre a polgárőr szervezetek, szintén az egyesülési jog alapján. a hoz A törvényben szükséges meghatározni a polgárőr szervezet fogalmát és azt, hogy a törvény mely civil szervezeteket ismeri el polgárőr egyesületként. Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető jog, azonban az állam szabályozott keretek közé kívánja szorítani a rendészeti feladatokat ellátó civil szerveződéseket, ki kívánja szűrni azokat a szerveződéseket, amelyek a polgárőrség megnevezéssel visszaélve, a polgárőri tevékenységgel össze nem egyeztethető tevékenységet folytatnak, vagyis a törvény rendelkezéseit nem tekintik kötelező erejűnek magukra nézve. Fontos továbbá kiemelni, hogy az állam támogatni kívánja a bűnmegelőzés és a rendfenntartás iránt elkötelezett, a környezetük biztonságáért felelősséget érző polgárokat azzal, hogy a polgárőri tevékenységet különböző juttatásokkal rendeli támogatni. Juttatásban ugyanakkor csakis azon szervezetek részesülhetnek, amelyek maradéktalanul megfelelnek a törvény szabta feltételeknek. Az állam által elismert, ezáltal támogatásban részesítendő polgárőr egyesület tehát a polgárőrségről szóló törvény, az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan civil szervezet, amelynek alaptevékenysége a polgárőri tevékenység szervezése, valamint a polgárőri tevékenység feltételeinek megteremtése, továbbá amelynek tagjai megfelelnek a törvény által rájuk nézve előírt különös feltételeknek. Az előzőeken túl indokolt a törvényi fogalom-meghatározás során minimális taglétszámhoz kötni a polgárőr egyesületként elismert civil szervezeteket. 30

31 A területi polgárőr szövetség esetében az előzőek alapján még inkább szükségesnek mutatkozik a minimális taglétszámra (szervezetszámra) vonatkozó előírás, valamint annak rögzítése, hogy a szövetség tagszervezeteinek az adott területen együttesen legalább 2500 fős tagsággal, valamint együttesen legalább 15 települési önkormányzattal kötött együttműködési megállapodással kell rendelkezniük. A polgárőr szövetségek területi tagozódását megyei szintre indokolt telepíteni, így az egyazon megyében tevékenykedő polgárőr egyesületek szinten az egyesülési jog alapján területi polgárőr szövetségeket hozhatnak létre. Az országos polgárőr szövetség a megyei szövetségek és a helyi polgárőr egyesületek önkéntes alapon működő országos szintű szövetsége. A polgárőrség országos szövetsége a polgárőrségről szóló új törvény, az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan civil szervezet, amelynek legalább 1500 olyan polgárőr szervezet a tagja, amelyek tagjainak száma együttesen eléri az főt, és együttesen legalább 300 települési önkormányzattal együttműködési megállapodást kötöttek. A taglétszámra és az önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások mennyiségére vonatkozó feltételek előírása annak érdekében szükséges, hogy országos polgárőr szövetségnek kizárólag olyan szervezet minősülhessen, amelyik rendelkezik a megfelelő támogatottsággal, illetve képes megjeleníteni a polgárőr szervezetek megfelelően széles körét érintő érdekeket. Tekintettel a kizárólag az országos polgárőr szövetség által ellátható egyes feladatokra, indokolt előírni, hogy egyidőben csupán egyetlen országos polgárőr szövetség működhet. az hoz A polgárőri jogviszony saját elhatározásból, önkéntes vállalás útján, az egyesülethez való csatlakozással létesíthető abban az esetben, ha a jelentkező tizennegyedik életévét betöltötte, és büntetlen előéletű. A törvényben meghatározott polgárőri szolgálat ellátásában kizárólag büntetlen előéletű, nagykorú, polgárőri szolgálat ellátására jogosító igazolvánnyal rendelkező személy vehet részt, amely követelmények ugyanakkor nem vonatkoznak a polgárőr szervezettel szintén tagsági viszonyban álló, ám tényleges közterületi jelenlétet nem igénylő például oktatási, kulturális, ismeretterjesztő, illetve a polgárőr szervezet technikai kiszolgálására irányuló vagy működőképességének fenntartását elősegítő, adminisztratív jellegű és más hasonló tevékenységet végző polgárőrökre. A polgárőr a polgárőr egyesületbe történő belépést követően igényelhet polgárőr igazolványt, amelyek kiállítását és visszavonását a jogszabályban meghatározott szervezet látja el. Ezzel létrejön a polgárőrök hiteles nyilvántartása, amely elengedhetetlen a rendvédelmi tevékenységet végző, közfeladatot ellátó személyeknek minősülő polgárőrök esetében. 31