SZERVES VEGYTANI INTÉZET

Átírás

1 SEMMELWEIS EGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR SZERVES VEGYTANI INTÉZET 1092 Budapest, Hőgyes E. u. 7. Tel./Fax.: Megbízott igazgató: Dr. Krajsovszky Gábor, PhD egyetemi docens OKTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 tanév N Szerves Vegytani Intézet Department of Organic Chemistry N

2 Jelen tájékoztatónk célja, hogy hallgatóink megismerjék a Szerves kémia kötelező, valamint a Szerves kémia haladóknak és a Számítógépes kémia és hatóanyag-tervezés című szabadon választható tárgyak tematikáját, a kötelező tárgy szigorlati tételeit, a felkészüléshez ajánlott szakirodalmat; továbbá az Intézet szakdolgozati témáit és tudományos diákkörösként végezhető kutatómunka területeit. E tájékoztató további célja, hogy rövid áttekintést adjunk Intézetünk kutatási tevékenységéről, valamint hazai és nemzetközi kapcsolatairól. Budapest, augusztus Krajsovszky Gábor megbízott intézetigazgató 2

3 Szerves Vegytani Intézet 1092 Budapest Hőgyes E. u. 7. Titkárság tel/fax: Központi telefon: Intézeti honlap: MEGBÍZOTT IGAZGATÓ Dr. Krajsovszky Gábor egyetemi docens Ph.D. TDK felelős, tanulmányi felelős (magyar és német) (53055) EGYETEMI TANÁR Dr. Mátyus Péter Ph.D, DSc. (53005) EGYETEMI ADJUNKTUS Dr. Balogh Balázs Ph.D. (53851) igazgató helyettes Dr. Czompa Andrea Ph.D. (53035) Dr. Kárpáti Levente Ph.D. (53085) Dr. Tétényi Péter Ph.D. tanulmányi felelős (angol) (53025) TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS Dr. Deme Ruth (53038) Dr. Dunkel Petra Ph.D. (53085) EGYETEMI TANÁRSEGÉD Antal Kata (53035) Dr. Bogdán Dóra (53018) TANSZÉKI MÉRNÖK Ludmerczki Róbert (53028) 3

4 A Szerves Vegytani Intézetet az egészségügyi miniszter május 13-án kelt leiratával hozta létre. Első igazgatója Clauder Ottó (kémiai tudományok kandidátusa) egyetemi tanár lett ( ), akit Szabó László (kémiai tudományok kandidátusa) egyetemi tanár követett (1977 és 1996 között) és 1997 között Kocsis Ákos egyetemi docens látta el a megbízott vezetői feladatokat. Az Intézetet 1997-től Mátyus Péter (MTA doktora) egyetemi tanár vezeti májusától Krajsovszky Gábor egyetemi docens kapott megbízást az Intézet vezetésére, megbízott igazgatóként. A szerves kémiai ismeretek átadása mellett fontos feladatunk a molekuláris szemlélet kialakítása és a képzésben szereplő szaktárgyak (például biokémia, gyógyszerészi kémia, farmakognózia, gyógyszerhatástan, stb.) megalapozása. Ezt két oktatási alapforma, a Szerves kémia kötelező tárgy és a Szerves kémiai gyakorlatok (mindkettő a munkacsoport megalakulásának kezdetétől) mellett, a szerves- és gyógyszerkémiával szorosan összefüggő szabadon választható tantárgyak is szolgálják; például az Intézetben 1998-tól rendelkezésre álló - és az Intézeti kutatómunkában intenzíven alkalmazott - korszerű molekulamodellezési és számítógépes kémiai módszerek a tanagyagban is megjelennek. A hallgatók probléma-megoldó képességének fejlesztését is szem előtt tartva, az elméleti előadások és gyakorlatok mellett a szemináriumi oktatási forma egyre fontosabb szerepet kap a tananyag elsajátításában és a megszerzett ismeretek alkalmazásában. A kötelező képzési rendszerhez tartozik a szakdolgozat írása. Preferenciánknak megfelelően, túlnyomó többségükben experimentális munkákhoz kapcsolódó dolgozatok kerülnek ki az Intézetből. Diákkörös hallgatóink közül többen is díjazottak lettek TDK konferenciákon. Az Intézet természetesen szintén részt vesz a PhD képzésben. Nagy hangsúlyt fektetünk az oktatási-kutatási nemzetközi együttműködésekre, különösen az EU országok társegyetemeivel. ERASMUS és PhD Iskolák közötti egyezményeket kezdeményeztünk, különféle kutatási együttműködésekben veszünk részt. A gyógyszerész-továbbképzésben és szakgyógyszerész-képzésben is aktív szerepet vállalunk; például a gyógyszerkémiai szak szervezője, továbbá a 2005-től indult Gyógyszerkutatás és fejlesztés kétéves posztgraduális szakirányú továbbképzési szak indítói és házigazdája vagyunk. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karával szorosan együttműködve szerveztük, indítottuk a bionikus és orvosi biotechnológus képzést és részt veszünk abban folyamatosan. Az Intézet egyik fő kutatási területe diazinok, köztük a természetben is előforduló származékok, elméleti és szintetikus kémiája: az utóbbi időben különösen piridazinok és uracilok körében palládiumkatalízissel megvalósított szén-szén keresztkapcsolási reakciók alkalmazásával kidolgozott szintézisstratégiák, valamint átrendeződési reakciók mechanizmus-vizsgálata és szintetikus kiterjesztése és továbbfejlesztése terén születtek értékes eredmények. A kutatómunka másik fő területét gyógyszerkémiai munkák, például amin-oxidáz enzimekre ható vegyületek mint potenciális gyulladásgátlók, illetve neurodegenaratív gyógyszerek tervezése és előállítása képezik. Az Intézet egyetemi, akadémiai intézetekkel (pl. Semmelweis Egyetem: Gyógyszerhatástani Intézet, Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, Szemészeti Klinika, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Debreceni, Pécsi és Szegedi Tudományegyetemek, MTA Kémiai Kutató Központ; Universität Wien, University Palermo, University Cagliari, Universidad de CEU San Pablo (Madrid), National University Singapore, valamint gyógyszeripari cégekkel (például Richter Gedeon Gyógyszergyár, Pannonpharma) folytat együttműködést. Jelentős hazai és nemzetközi pályázatok elnyerése és azokban való részvétel (például OTKA, NIH, TÁMOP) révén, valamint a szerves és gyógyszerkémia legrangosabb folyóirataiban megjelent publikációkkal (az utóbbi néhány évben végzett kutatómunka eredményei több mint félszáz, túlnyomó többségében nemzetközileg jelentős közleményben láttak napvilágot), találmányi bejelentésekkel és konferenciákon való aktív megjelenéssel szerzett a Szerves Vegytani Intézet a hazai és nemzetközi szakmai közéletben elismerést. 4

5 SZERVES KÉMIA Képzési cél A Gyógyszerésztudományi Karon a Szerves kémia című tárgy oktatásának alapvetően két célja van: a) Korszerű, a gyógyszerészet jellegzetességeinek megfelelő szerves kémiai ismeretanyag átadása és szerves kémiai szemlélet kialakítása, az egyes vegyülettípusok előállítására alkalmas tipikus, széles körben alkalmazható, korszerű szintézismódszerek bemutatásával és különös hangsúllyal kémiai reaktivitásuk korszerű értelmezésével és illusztrálásával; valamint ehhez kapcsolódóan a preparatív szerves kémia legfontosabb módszereinek és eszközeinek bemutatása és gyakorlatban való alkalmazása. b) A gyógyszerészképzésben soron következő tárgyak szerves kémiai bázisának megteremtése, és különösen a biomedicinális diszciplinák igényeinek megfelelő molekuláris szemléletmód kialakítása és erősítése. A szerves kémia tárgy oktatásának időterve A tárgyat II. évfolyamos gyógyszerészhallgatók hallgatják két féléven keresztül. Elméleti előadások óraszáma: 4 óra/hét Gyakorlatok óraszáma: 8 óra/kéthetente Gyakorlati előkészítő előadások óraszáma: 1 óra/hét Szerves kémia szemináriumok óraszáma: 2 óra/kéthetente 5

6 A szerves kémia tárgy elméleti előadásainak tematikája I. félév A szerves kémia önálló tudománnyá válása és tárgya. Atom- és molekulapályák. Kémiai kötés: lokalizált és delokalizált kötések. Molekulapálya elmélet, LCAO módszer. Hibridizáció. Lewis-Langmuir elmélet. Rezonancia. VB módszer. Kötéstávolság és kötési energia. Konjugáció: allil-rendszer, pentadienil-rendszer, butadién és hexatrién elektronszerkezete. Reakciók energiaprofilja. Szerves vegyületek csoportosítása. Izoméria: konstitúciós és sztereoizoméria. Konfigurációs és konformációs sztereoizomerek. Enantiomerek és diasztereomerek. Sztereokémia jelentősége a biológiai aktivitásban. Geometriai izomerek. Cahn-Ingold-Prelog konvenció. Newman- és Fischer-projekció. Tautoméria. Alkánok: szintézis és reakciók, fizikai és kémiai tulajdonságok. Cikloalkánok: szintézis, fizikai és kémiai tulajdonságok. Mono- és diszubsztituált ciklohexánok. Szerves vegyületek elnevezésének alapelvei: nómenklatúra rendszerek. Halogénezett szénhidrogének: szintézis fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok. Kémiai reakciók osztályozása. Elektronegativitás, ionos jelleg. Kinetikus és termodinamikus kontroll. Reakciómechanizmus. Reaktivitást meghatározó tényezők. Elektron (induktív, tér és mezomer) és szterikus effektusok. Sav-bázis reakciók. Alkilezési reakciók. Kinetikai összefoglaló: első-, másodrendű reakciók, párhuzamos reakciók, stacioner állapotok elve. Szerves vegyületek aciditása, bázicitása. Nukleofil szubsztitúciós (S N 1, S N 2, S N', S Ni ), eliminációs (E1, E2 és E1cb) reakciók: szubsztrát, reagens és reakciókörülmények (oldószer, hőmérséklet) hatása, sztereokémiai következmények (MO értelmezés). Olefinek: szintézis, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok. Cisz-transz-izomerizáció. Addíciós reakciók típusai. Markovnyikov és anti-markovnyikov orientáció értelmezése. Gyökös reakciók és mechanizmusuk. Addíció vs. szubsztitúció. Polimerizáció. Diolefinek. Diels-Alder reakció. Periciklusos reakciók. Woodward-Hoffmann szabályok. Acetilének: szintézis, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok. Nukleofil addíciós reakciók. Aromás szénhidrogének: aromaticitás és antiaromaticitás értelmezése. Az aromás elektrofil szubsztitúció mechanizmusa és irányítási szabályai. Aromás halogén vegyületek. Aromás nukleofil szubsztitúció. Lineáris szabadenergia összefüggések. Alkoholok, fenolok, éterek, kéntartalmú vegyületek: szintézis, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok. Védőcsoportok. 6

7 Nitrovegyületek, aminovegyületek, foszfor-organikus vegyületek, cink- és magnéziumorganikus vegyületek, diazóniumvegyületek: szintézis, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok. Spektroszkópia I. (UV, IR, NMR, MS, röntgendiffrakció: alapismeretek) Spektroszkópia II. (szerves vegyületek szerkezet-felderítése spektroszkópiai módszerek együttes alkalmazásával) II. félév Aldehidek és ketonok: szintézis, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok. Addíciós reakciók. Szinton-elv. (Enolát kémia I.) Karbonsavak és származékaik: szintézis, reaktivitás, acil-nukleofil reakciók, fizikai és biológiai tulajdonságok. (Enolát kémia II.) Szerves szénsavszármazékok. Szén-szén kötésképzési reakciók palládium katalízissel. Szénhidrátok, szacharidok szerkezete, jellemzése. Aminosavak: szintézis, fizikai és kémiai tulajdonságok. Peptidek, szintézis módszerek és aminosav szekvencia-meghatározás. Fehérjék. Heterociklusos és heteroaromás vegyületek. -Elektronhiányos és -elektronfeleslegű heteroaromás vegyületek. Három-, négy-, öt- és hattagú, egy és több heteroatomot tartalmazó rendszerek. Néhány benzo- és heterokondenzált gyűrűrendszer. Azepinek és diazepinek. Szintézis-elvek, reaktivitás (elektrofil és nukleofil reakciók), biológiai jelentőség. Nukleozidok, nukleotidok és nukleinsavak szerkezete. Izoprénvázas vegyületek (terpének, szteroidok), alkaloidok, és néhány képviselőjük. Suzuki keresztkapcsolási reakció. Szupramolekuláris kémia. Zöld kémia -i szempontok és alkalmazások. 7

8 Speciálkollégiumok Az Intézet kiemelten fontos feladatának tekinti a gyógyszerészhallgatók speciálkollégiumi oktatását is. Az idei tanévben a következő szabadon választható kötelező tárgyakat hirdetjük meg: Szerves kémia haladóknak (14x3 óra) III-V. évfolyam részére Dr. Mátyus Péter egyetemi tanár A tárgy tematikájában a szerves kémia legkorszerűbb elméleti ismeretei és gyakorlati módszerei szerepelnek, így szerkezet-reaktivitás összefüggések, szén-szén kötés képzésére alkalmas korszerű módszerek, periciklusos reakciók, szupramolekuláris kémia, molekulatervezés. Korszerű nmr spektroszkópiai módszerek. Önálló probléma megoldás; demonstráció. Számítógépes kémia és hatóanyag-tervezés: módszerek és alkalmazásuk (14x3 óra) III-V. évfolyam részére Dr. Mátyus Péter egyetemi tanár Molekuláris tulajdonságok kvantumkémiai és molekulamechanikai számításokkal történő becslése. Ab inició, DFT és szemiempírikus módszerek. FMO-elmélet, alkalmazási példák. Konformációanalízis, fehérjemodellezés. 3D QSAR. Farmakofór, CoMFA és rokon módszerek, példák. Molekuladinamika. Keminformatika. Gyakorlati demonstráció (Spartan, Schrödinger), esettanulmányok. A speciálkollégiumi tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája: Hehre, Warren J.: A Guide to Molecular Mechanics and Quantum Chemical Calculations, Wavefunction, Inc. Irvine, ISBN X Patrick Bultinck, Hans De Winter, Wilfried Langenaeker, Jan P. Tollenaere: Computational Medicinal Chemistry for Drug Discovery, Marcel Dekker, Inc., ISBN

9 Informatika a gyógyszerkutatásban (14x2 óra) III-V. évfolyam részére Dr. Mátyus Péter egyetemi tanár Az ezredfordulótól kezdve óriási mértékben és rohamos gyorsasággal keletkeznek adatok/adatbázisok ( big data ) a biomedicina és a gyógyszerészet szinte minden területén. Az információs technológiai és statisztikai adatfeldolgozás kulcsfontosságú lépés új kapcsolatok, összefüggések felismeréséhez és értelmezéséhez s azokból új tudás generálásához. Nem kétséges, hogy az adat-együttesek informatikai kezelésének és elemzésének képessége a 21. század gyógyszerészeti kompetenciái közé tartoznak. Az informatika a gyógyszerkutatásban tantárgy az egészségügyi informatika és bioinformatika rokon területe, információs technológiai módszerek alkalmazását jelenti gyógyszerészeti problémákra, mely magában foglalja a gyógyszerkutatás/fejlesztés, klinikai vizsgálatok és gyógyszerterápiás döntések informatikai támogatását. Gyógyszerszintézis (14x3 óra) II. évfolyam tavaszi félévére járó hallgatóknak, valamint III-IV. éves hallgatók részére (mindenkor csak a tavaszi félévben) Dr. Krajsovszky Gábor egyetemi docens A tárgy rövid elírása: a szerves gyógyszermolekulák fontosabb csoportjainak előállítási módszerei, a szerves kémiai szintézisek alkalmazásának bemutatása adott gyógyszermolekulák szintézisén keresztül, szelektív és specifikus szintézis-utak elemzése. A speciálkollégiumi tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája: Axel Kleemann, Jürgen Engel, Bernhard Kutscher and Dietmar Reichert: Pharmaceutical Substances 5th Edition Thieme Verlag Stuttgart New York, 2009 ISBN:

10 Schröder, Eberhard, Clemens Rufer und Ralph Schmiechen: Arzneimittelchemie I. Grundlagen, Nerven, Muskeln und Gewebe ISBN: Arzneimittelchemie II. Blut, Kreislauf und Niere, Verdauungs- und Respirationstrakt, Diagnostica, Hormone, Vitamine ISBN: Arzneimittelchemie III. Chemotherapeutica ISBN: X Thieme Verlag Stuttgart, 1982 Gyógyszerészi kémia Szerkesztette: Fülöp Ferenc, Noszál Béla, Szász György, Takácsné Novák Krisztina Semmelweis Kiadó Budapest, 2010 ISBN: Gyógyszerszintézis előadás fóliák Szerves Vegytani Intézet,

11 GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR A 2016/2017. tanév beosztása 1. félév Beiratkozás: I. évfolyam: szeptember 1. (csütörtök) Tanévnyitó ünnepség: szeptember 3. (szombat) A tanulmányok folytatásának bejelentése: II.-IV. évfolyam: augusztus 29., 30.,31. és szeptember 2. V. évfolyam: július 14., 15. és 18. Szorgalmi időszak: I-IV. évfolyam: szeptember 5-től december 9-ig V. évfolyam (zv. gyakorlat): július 18-tól szeptember 16-ig (12 oktatási hét): szeptember 19-től december 9-ig Vizsgaidőszak: I.-V. évfolyam: december 12-től január 27-ig Oktatási szünetek: október 21. (péntek) óráig október 31. (hétfő, pihenő nap) november 1. (kedd) október 15. (szombat) munkanap hétfői órarend szerint 11

12 2. félév A tanulmányok folytatásának bejelentése: Szorgalmi időszak: I-V. évfolyam: január I-IV. évfolyam: január 30-tól május 12-ig V. évfolyam (zv. gyakorlat): január 25-től május 25-ig Vizsgaidőszak: I-IV. évfolyam:. Oktatási szünetek: május 15-től június 30-ig február 8-9. (szerda, csütörtök) TDK szünet II.-V. évf március 10. (péntek) óráig március 15. (szerda) április (tavaszi szünet) április 17. (hétfő) Húsvét április 26. (szerda) Egyetemi nap Záróvizsga időszak (V. évfolyam) : június Írásbeli záróvizsga időpontja: június 1. Gyakorlati és szóbeli záróvizsga tervezett időpontja: június Ünnepélyes diplomaátadó ünnepség tervezett időpontja: július 1. Szakmai gyakorlat: II. és III. évfolyam: július vagy július 31-től augusztus 25-ig 12

13 I. féléves gyakorlati előkészítő előadások tematikája 1. szeptember 7. Munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás, a szerves kémiai gyakorlatokkal kapcsolatos munkarend, jegyzőkönyv-vezetés és tanulmányi követelmények. Szerves preparatív alapműveletek: átkristályosítás; szűrés; extrakció, szárítás; desztilláció oldószerek; vékonyrétegkromatográfia (3 óra) 2. szeptember 21. Oszlopkromatográfia, olvadáspont meghatározás, desztilláció (3 óra) 3. október 5. 4-Brómacetanilid, Dietil-(3,5-dimetilpirrol-2,4-dikarboxilát) (2 óra) I. féléves hallgatói laboratóriumi gyakorlatok tematikája 1. szeptember 12 szeptember Brómacetanilid tisztítása átkristályosítással, vékonyréteg kromatográfiás ellenőrzése, laboratóriumi edények; alapműveletek kivitelezése, szerelés, eszközök tisztántartása 2. szeptember 26 szeptember 30. Etil-acetát tisztítása extrakcióval és desztillációval. Olvadáspont bemutatóval 3. október 10 október Brómacetanilid előállítása és átkristályosítása Aromás elektrofil és nukleofil szubsztitúciók irányítási szabálya példákkal 4. október 24 október 28. Dietil-(3,5-dimetilpirrol-2,4-dikarboxilát) előállítása és átkristályosítása 5. november 7 november 11. Spektroszkópia I. 6. november 21 november 25. Spektroszkópia II. 7. december 5 december 9. Pótgyakorlat, asztalátadás 13

14 II. féléves gyakorlati előkészítő előadások tematikája 1. január 31. Irodalmazás I. (1 óra) 2. február 3. Irodalmazás II. (1 óra), Acetilszalicilsav, 4-nitrobenzoesav, metil-4-nitrobenzoát (2 óra) 3. február 10. Molekuláris gyógyszerészeti informatikai ismeretek (2 óra) 4. február 17. (E,E)-1,5-Difenilpenta-1,4-dién-3-on, ciklohexanon-oxim, ftálimid (2 óra) II. féléves hallgatói laboratóriumi gyakorlatok tematikája 1. február 6 február 10. Irodalmazási gyakorlat / Acetilszalicilsav, 4-Nitrobenzoesav 2. február 20 február 24. Irodalmazási gyakorlat / Acetilszalicilsav, 4-Nitrobenzoesav 3. március 6 március 10. Molekuláris gyógyszerészeti informatikai ismeretek / / (E,E)-1,5-Difenilpenta-1,4-dién-3-on, Ciklohexanon-oxim 4. március 20 március 24. Molekuláris gyógyszerészeti informatikai ismeretek / / E,E)-1,5-Difenilpenta-1,4-dién-3-on, Ciklohexanon-oxim 5. április 3 április 7. Irodalmazási beszámolók, szerves kémiai problémamegoldás / / Metil-4-nitrobenzoát, Ftálimid 6. április 24 április 28. Irodalmazási beszámolók, szerves kémiai problémamegoldás / / Metil-4-nitrobenzoát, Ftálimid 7. május 8 május 12. Pótgyakorlat, asztalátadás 14

15 Szemináriumok tematikája I. félév 1. Molekulapálya-elmélet, hibridizáció 2. Izoméria típusok 3. Centrális kiralitás, axiális kiralitás, enantioméria, diasztereoméria (Sztereokémia I.) 4. Cikloalkánok sztereokémiája. Prokirális molekulák, enantiotop és diasztereotop atomok, atomcsoportok és felületek (Sztereokémia II.) 5. Szubsztituens hatások. Sav-bázis elmélet, szerkezet - pka összefüggés 6. Reakciókinetikai ismeretek. Szerves kémiai reakciók osztályozása. Addíciós és eliminációs reakciók (regio- és sztereoszelektivitás). Kinetikus és termodinamikus kontroll 7. Aromaticitás, aromás elektrofil és nukleofil szubsztitúciós reakciók II. félév 1. Aldehidek és ketonok 2. Aldehidek és ketonok α-hidrogénjét érintő reakciói (Enolát kémia I.) 3. Karbonsavak és származékaik reaktivitása (acilezés), α-hidrogént érintő reakciók (Enolát kémia II.) 4. Szénsavszármazékok, szénhidrátok 5. Aminosavak, fehérjék 6. Heterociklusok, szerkezet-reaktivitás 7. Izoprenoidok, alkaloidok, nukleotidok Szemináriumok időbeosztása I. félév II. félév 1. Szeptember 19 - szeptember Február 13 - február Október 3 - október Február 27 - március Október 17 - október Március 13 - március Október 31 - november Március 27 március November 14 - november Április 18 - április November 28 - december Május 2 - május December 5 - december Május 8 - május

16 Követelmények A vizsgáztatás rendje a Szerves Vegytani Intézetben: I. félév: írásbeli vizsga II. félév: szóbeli szigorlat. Félévi kollokviumi vizsga A félévi vizsgán a hallgatók írásban adnak számot a félév során elhangzott elméleti előadások, gyakorlatok, szemináriumok és gyakorlati előkészítő előadások anyagaiból. Év végi szigorlat A szigorlaton a hallgatók két kérdést fejtenek ki az I. és II. félév elméleti, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati (és adott esetben szemináriumi) anyagból. Ezen kívül minden hallgató nevezéktan-, valamint alapfogalom kérdést is kap. A vizsga anyagát a teljes előadási, valamint gyakorlati és azokhoz kapcsolódó alapismeretek képezik, tehát azok is, amelyek a tételekben kifejezetten nincsenek megfogalmazva. A félév aláírásának feltételei Részvétel a foglalkozásokon A félév végi aláíráshoz a gyakorlatok és az előadások 75%-án való részvétel szükséges. 1 Amennyiben az előadásokon a hiányzás mértéke meghaladja a 25%-ot, a hallgató az elfogadott félév teljesítéséhez a tárgyfelelősnél/előadónál köteles sikeresen beszámolni az adott félév teljes anyagából. Referáló minősítése A két félév során az előadás, a gyakorlat és az elhangzott szemináriumok anyagára építve egy írásbeli beszámolót (évfolyam-zárthelyi) tartunk, amelyeknek időpontját mindkét félév elején közöljük. Ha az évfolyam-zárthelyi elégtelen minősítésű, akkor az illető köteles megírni az első javító zárthelyit. Ha ez is elégtelen minősítésű, úgy a második javító zárthelyit is meg kell írni: ha az legalább elégséges minősítésű, akkor az évfolyam-zárthelyi teljesítése elfogadott. Amennyiben a második javító zárthelyi is elégtelen minősítésű, akkor a hallgató félévi aláírást nem kap, vizsgára nem bocsátható. Szemináriumi munka minősítése A félév során az elfogadott, szemináriumon történő sikeres szóbeli szereplés a félév aláírásának szintén feltétele. A szemináriumok célja a szerves kémiai feladatok megoldásában való jártasság megszerzése és ez által is az elméleti ismeretek elsajátításának segítése. Ennek érdekében a főkollégiumi előadásokhoz szorosan kapcsolódó szemináriumok a tananyag nagyobb területeit érintve, az előadásokon esetenként kevésbé részletesen elhangzó kérdések megbeszélését és a hallgatóság felkészültségének is a függvényében az ismeretek probléma-megoldásokra való alkalmazását teszik lehetővé. A hallgatók részére a félév elején rendelkezésre bocsátjuk a szemináriumon megbeszélendő kérdéskörökből összeállított feladatokat. A hallgatóság ezekből a feladatokból az adott szemináriumokra előre kell, hogy 1 A Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata. Az Általános Orvostudományi Kar, a Fogorvostudományi Kar és a Gyógyszerésztudományi Kar Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata III. rész III./1. fejezet (397.oldal) 16

17 felkészüljön. A megbeszélés, szóbeli szereplés alapját ezek a példák képezik. A szemináriumokon minden esetben névsort olvasunk. Egy félév során legfeljebb egy szemináriumi hiányzás fogadható el, külön következmények nélkül. Az a hallgató, aki a csoportjához tartozó szemináriumi óráról ennél többet hiányzik, lehetőség szerint (az adott héten) egy másik csoport szemináriumán vegyen részt (erre csak korlátozott számban adhatunk lehetőséget), minden esetben előzetesen jelezve azt a szemináriumok vezetőinek. Ha erre nincs mód, akkor a hallgatót az adott témakörökből a szeminárium vezetője legkésőbb a félév végéig röviden beszámoltatja (rendszeres hiányzás azonban emellett sem engedhető meg). Ha egy hallgató valamilyen oknál fogva nem a gyakorlati csoportjával együtt jár szemináriumra, azt a szemináriumi oktatóval egyeztetnie kell. Mindezeket a szemináriumok kiemelt fontossága és az oktatásban történő hatékonyabb kihasználása indokolja. Gyakorlati jegy megszerzésének feltételei Gyakorlati munka A gyakorlati tematika teljesítésének ellenőrzése a jelenlét és a jegyzőkönyvekben rögzített eredmények alapján, az oktató ellenjegyzésével történik. Az elmulasztott, vagy sikertelen gyakorlatok kívánt esetben történő (behatárolt számú) pótlására pótgyakorlaton lehetőséget biztosítunk. A szükséges pótlásokat a gyakorlatvezetőnél előre be kell jelenteni, és csak így lehet az adott preparátumo(ka)t, illetve gyakorlatot megismételni. (Konzultációkra történő igényt is előzetesen egyeztetni kell a gyakorlatvezetővel, illetőleg az adott oktatóval.) Preparátumok minősítése A preparátumok osztályozása a preparátum hozama és tisztasága, valamint az adott jegyzőkönyv szakszerűsége alapján történik. A laboratóriumi jegyzőkönyv megadott részét a gyakorlat kezdésére el kell készíteni, a kísérlet befejezése után a jegyzőkönyvet a preparátum beadásával együtt kell bemutatni. Minden egyes gyakorlaton az adott gyakorlatból és a hozzá kapcsolódó elmélet anyagából (a gyakorlati előkészítő előadásokon elhangzottakból) rövid beszámolót íratunk, amit a munka megkezdése előtt a gyakorlatvezető azonnal kijavít. A gyakorlat elején íratott kis-zárthelyik mindegyike el kell, hogy érje az elfogadott szintet (különben a hallgató nem végezheti el az adott gyakorlatot) ezek egyszerű, néhány rövid kérdésből dolgozatok, az aktuális gyakorlaton való alkalmasság felmérésére. Ennek sikertelen megírása esetén az illető az adott preparátumot/preparátumokat pótgyakorlaton pótolhatja (értelemszerűen, a pótlandó gyakorlat anyagából ekkor is kötelező az előzetes rövid dolgozat megírása). A preparátumok elfogadásának feltétele az irodalmi (a preparátum-előiratban) szereplő kémiai hozam 50%-ának teljesítése: 0-49,9%: ,4%: 2 62,5-74,9%: ,4%: 4 87,5%-: 5 További feltétel, hogy a szilárd termékek olvadáspontja legfeljebb 10 C-kal lehet alacsonyabb az irodalminál, valamint feltétel még a jegyzőkönyv elfogadása. A gyakorlatvezető a jegyzőkönyv alapján jogosult az adott preparátum jegyét egy +/- 1-es skálán megváltoztatni. A preparátumok/egyéb gyakorlati feladatok osztályzatát a preparátumok/gyakorlatok 17

18 minősítésének számtani átlaga adja. A preparátumok/gyakorlati feladatok minimum 75%-át legalább elégséges szintre kell teljesíteni. Az I. és II. félévben a gyakorlati időben végzett nem-preparatív jellegű gyakorlati munkák osztályozása az ott elvégzett feladatok jellegéhez igazodóan szintén részjeggyel történik. Évfolyam-zárthelyi Az írásbeli beszámoló legalább elégséges osztályzata esetén adható meg a gyakorlati jegy. A félév gyakorlati jegye az alábbi súlyozással kapott súlyozott átlag egész értékre kerekített számértéke: 50% preparátum/gyakorlat osztályzata 50% évfolyam-zárthelyi eredménye A preparátumok fentiek szerinti elfogadható minősítése, valamint az évfolyam-zárthelyi legalább elégséges szinten való teljesítése az elfogadható gyakorlati jegy alapfeltétele. Vizsgáztatási rend Vizsgára bocsátás feltétele Vizsgára a hallgató a félév-aláírás összes követelményének teljesítésével, valamint legalább elégséges (2) gyakorlati jegy alapján bocsátható. A vizsgaidőpontokat a szorgalmi időszak vége előtt egy hónappal megadjuk, jelentkezni a szorgalmi időszak végéig lehet. Egy vizsganapon - szigorlat esetében - legfeljebb 16 hallgató (de lehetőleg legalább 3 hallgató) vizsgázhat. Kollokvium esetében nincs létszámmegkötés (de az Intézet jelöli ki a lehetséges vizsganapokat). A hallgató a kitűzött vizsgaidőpontban köteles leckekönyvvel együtt a vizsgán megjelenni és vizsgát tenni. A vizsgákról való távolmaradás igazolását, illetve az igazolás elmulasztásának következményeit illetően a mindenkor hatályos vizsgaszabályzat az irányadó. A vizsgajelentkezés módosítása a vizsgát megelőzően 48 órán belül nem lehetséges Sikertelen vizsgát követően szigorlat esetén javítóvizsgát legkorábban a sikertelen vizsga utáni 3. napon lehet tenni, írásbeli félévi vizsgát pedig az előre kiírt javítóvizsga időpontban. Ettől való eltérés kivételes indokok alapján az intézetigazgató engedélyével lehetséges. A félév végén a hallgatóknak az általuk okozott laboratóriumi kárt meg kell téríteniük, valamint a laboratóriumi felszerelést (későbbiekben megjelölt időpontban) tisztán át kell adják; csak ezen feltételek teljesítése esetén adható ki a leckekönyv. 18

19 Szigorlati kérdések 1. Szerves vegyületek molekulapálya elméletének alapkérdései: MO- és VB-módszer, hibridizáció; szigma és pi-kötések; az elektronpályák tulajdonságai, kötő- és lazítópályák, határ-elektronpályák. Izokonjugáció. 2. Szerves vegyületek molekulapálya elméletének alapkérdései: az allil-rendszer, a pentadienil-rendszer, a butadién és a karbonilcsoport elektronszerkezete. Homolízis és heterolízis. Kötési és disszociációs energia, néhány tipikus példa. 3. Nómenklatúra-rendszerek példákkal, a főlánc kiválasztásának szabályai, heterociklus alaptípusok. 4. A kémiai reakciók termodinamikai és kinetikai feltétele. Kinetikus és termodinamikus kontroll, példákkal. A kémiai reakciók osztályozása (ionos-, illetve gyökös-jellegű, szubsztitúciós, eliminációs, addíciós reakciók). Reakciók molekularitása és kinetikai rendűsége. 5. Paraffin szénhidrogének elnevezése, szerkezete; az izomériákról általában, helyzeti (konstitúciós) izoméria; az etán és bután konformációi. 6. Paraffin szénhidrogének előállítása, a homológ sorozat jellemzői, paraffinok fizikai és kémiai tulajdonságai. A reaktivitás-szelektivitás szabályának, valamint a Hammondelvnek az értelmezése paraffinok gyökös halogénezési reakcióinál. 7. Aliciklusos vegyületek előállítása és térkémiája. Baeyer-(anguláris) és Pitzer-(torziós) feszültség, van der Waals-kölcsönhatás. Fontosabb cikloalkánok és származékaik. Dinamikus NMR spektroszkópia. 8. Inter- és intramolekuláris reakciók összehasonlítása, néhány alifás heterociklus előállítása; szterikus gátlás és gyorsítás. 9. Alkének szerkezete, nevezéktana (E, Z, transz, cisz geometria), előállítása, fizikai és kémiai tulajdonságai (addíciós és oxidációs reakciók) ,n-Eliminációs reakciók típusai, példákkal. 1,2-Eliminációs reakciók: E1, E2 és E1cb mechanizmus. Az SN1 és SN2 reakciók fontosabb jellemzői, példákkal. Allil-átrendeződés (SN reakció). Az eliminációt és a szubsztitúciót befolyásoló tényezők alifás vegyületekben. 11. Diolefinek előállítása és kémiai reakciói. Kumulált, konjugált és izolált diének. Woodward-Hoffmann szabályok. 12. Acetilén szénhidrogének előállítása és kémiai tulajdonságai. Kőolaj és földgáz. 19

20 13. Alifás és aromás halogénvegyületek. Elnevezésük, előállításuk, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Fázis-transzfer katalízis, példával. 14. Alkoholok és fenolok. Elnevezésük, előállításuk, aciditásuk, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Optikai izoméria. Fontosabb egy-, két- és többértékű alkoholok és fenolok. Éterek. Koronaéterek. Kinonok. 15. Szerves vegyületek szimmetria tulajdonságai. Királis molekulák ábrázolásmódjai, Cahn- Ingold-Prelog konvenciók. Enantiomerek, diasztereomerek, racém és mezo-vegyületek. Homotóp atomok, atomcsoportok és felületek. Prokirális molekulák, enantiotop és diaszteretop atomok, atomcsoportok és felületek. 16. Alifás és aromás aminok térszerkezete, elnevezése, előállítása. 17. Alifás és aromás aminok fizikai tulajdonságai, bázicitása. Közeg hatása. Alifás és aromás nitrovegyületek. 18. Alifás és aromás aminok kémiai tulajdonságai. Amin-oxidok és ilidek szerkezete. Fontosabb alifás-, aromás- és arilalkanolaminok (adrenalin, noradrenalin, efedrin). 19. Alifás és aromás kéntartalmú vegyületek, aromás szulfonsavak és szulfonamid származékok. 20. Alifás és aromás foszforvegyületek. Cink és magnézium organikus vegyületek szerves szintézisekben történő felhasználása. Suzuki keresztkapcsolási reakció alkalmazása. 21. Aromás jelleg és aromaticitás. Hückel és Möbius szerinti aromaticitás és antiaromaticitás. Példák aromás és antiaromás vegyületekre. NMR sajátságok. Az aromás jelleg kiterjesztése a benzoltól eltérő szerkezetű vegyületekre. 22. Az aromás elektrofil és nukleofil szubsztitúció irányítási szabályai és mechanizmusa. Lineáris szabadenergia összefüggések. 23. Benzol kémiai reakciói. Benzolhomológok előállítása. Heteroaromás halogénvegyületek nukleofil szubsztitúciós reakciói. Benzolszármazékok izomériája és nómenklatúrája. Kőszénkátrány. 24. A szerves vegyületek aciditását és bázicitását befolyásoló tényezők. Elektroneffektusok szerves vegyületekben. Védőcsoportokról általában, tipikus amino- és hidroxilvédőcsoportok. 25. Aromás diazónium vegyületek, előállításuk és kémiai reakcióik. Aromás azovegyületek, diazometán. 20

21 26. Ultraibolya és infravörös spektroszkópia elmélete, alkalmazása szerves vegyületek szerkezet-felderítésére. UV-VIS abszorpció szerkezetfüggése. Alkalmazási példák. Röntgenkrisztallográfia fizikai alapjai és alkalmazása. 27. A tömegspektrometria elmélete és ionizációs módszerei. A tömegspektrum. Fragmentációs mechanizmusok. Alkalmazási példák. 28. Mágneses magrezonancia spektroszkópia fizikai alapjai, alkalmazása szerves vegyületek szerkezet-felderítésére. Atommagok külső mágneses térben. Információk az NMR spektrumban. 13 C NMR spektrum-egyszerűsítő módszerek. Alkalmazási példák. 29. Kondenzált és izolált policiklusos szénhidrogének előállítása és kémiai reakciói. 30. Alifás és aromás aldehidek szerkezete és előállítása. 31. Alifás és aromás ketonok szerkezete és előállítása. 32. Oxovegyületek nukleofil addíciós reakciói, mechanizmusuk,, -telítetlen oxovegyületek addíciós reakciói és azok regiokémiája. 33. Oxovegyületek nukleofil addíciós reakcióinak sztereokémiája. Oxovegyületek oxidációsés redukciós reakciói. 34. Oxo-enol tautomerizáció, elektrofil szubsztitúciós reakciók oxovegyületek - szénatomján. Aldol és rokon reakciók. Hidroxioxo- és dioxo vegyületek előállítása. 35. Karbonsavak és karbonsavszármazékok osztályozása, fizikai tulajdonságai, karbonsavak előállításai, karbonsavak kémiai tulajdonságai, fontosabb alifás és aromás karbonsavak. 36. Karbonsavhalogenidek, karbonsavanhidridek, ketének és karbonsavészterek előállítása, kémiai reakcióik. 37. Észterképzés és észterhidrolízis mechanizmusa. Karbonsavamidok, nitrilek, savazidok, savhidrazidok és hidroxámsavak előállítása. Ortokarbonsav-észterek előállítása és kémiai reakciói. 38. Karbonsavak és karbonsavszármazékok elektronos effektusai, egymásba alakításaik, reaktivitási sorrend acilezési reakciókban, konkrét példákon bemutatva. 39. Karbonsavak és karbonsavszármazékok -hidrogénjét érintő reakciók: halogénezés, intermolekuláris és intramolekuláris Claisen-reakció. 40. Etil-acetoacetát és dietil-malonát előállítása, kémiai reakcióik, szintetikus jentőségük példákon bemutatva. 41. Szénsavszármazékok fontosabb szerkezeti típusai, előállítások, kémiai tulajdonságok, egymásba alakítások. 21

22 42. Szénhidrátok osztályozása, szerkezeti felépítése, konfigurációja és konformációja, ezek ábrázolási módjai. A karbonilcsoport reakciói. 43. Szénhidrátok hidroxilcsoportjainak fontosabb reakciói. Glikozidok. 44. Aminosavak előállítása, kémiai tulajdonságai. Peptidkötés kialakítások, tipikus védőcsoportok. 45. Peptidszekvencia meghatározás, természetes peptidek és fehérjék szerkezete. 46. Halogénezett karbonsavak és dikarbonsavak előállítása, kémiai tulajdonságai. 47. Hidroxikarbonsavak és oxokarbonsavak előállítása, kémiai tulajdonságai. 48. Heterociklusos vegyületek osztályozása, nevezéktani szabályainak bemutatása monociklusok és kondenzált biciklusok elnevezésének példáin. Heteroaromás vegyületek alkilszármazékainak előállítása és kémiai reakciói. 49. Öttagú, egy vagy két heteroatomot, köztük legalább egy nitrogénatomot tartalmazó heteroaromás vegyületek előállítása. 50. Öttagú, egy vagy két heteroatomot, köztük legalább egy nitrogénatomot tartalmazó heteroaromás vegyületek reaktivitása és sav-bázis tulajdonságai. Elektrofil és nukleofil szubsztitúciós reakciók -elektronfeleslegű heteroaromás vegyületeken. 51. Hattagú, egy vagy két heteroatomot, köztük legalább egy nitrogénatomot tartalmazó heteroaromás vegyületek előállítása. 52. Hattagú, egy vagy két heteroatomot, köztük legalább egy nitrogénatomot tartalmazó heteroaromás vegyületek reaktivitása és sav-bázis tulajdonságai. Elektrofil és nukleofil szubsztitúciós reakciók -elektronhiányos heteroaromás vegyületeken. 53. A tautoméria típusai példákkal alifás és aromás heterociklusos vegyületekben. Azinon, diazinon és rokon rendszerek kettős reakciókészsége. Öt- és hattagú, egy vagy két nitrogénatomot tartalmazó monociklusos heteroaromás vegyületek bázicitásának összehasonlítása. 54. Öt- és hattagú heteroaromás vegyületek benzokondenzált származékainak előállítása és kémiai reakciói. 55. Három, négy és héttagú heterociklusos vegyületek előállítása és kémiai reakciói. 56. Az alkaloidokról általában. Alkaloidok típusai példákkal. 57. Izoprénvázas vegyületek szerkezetének alapelvei, kapcsolódási módok, jelentősebb képviselők. Szteránvázas vegyületek nevezéktana, fontosabb bioaktív szteroidok. 58. Nukleinsavak, DNS és RNS szerkezete, nukleozidok és nukleotidok. 22

23 Felhívjuk a hallgatók figyelmét, hogy a vizsgaanyagot a teljes előadási anyag, valamint az előadó által kijelölt egyéb anyagrészek képezik, tehát azok is, amelyek a kérdésekben kifejezetten nincsenek megfogalmazva, különös tekintettel a gyógyszerkémiai példákra. A szigorlaton a gyakorlaton elvégzett anyag ismerete is szükséges. Felhívjuk a hallgatók figyelmét továbbá arra is, hogy a más kémiai tárgyaknak a következő alapfogalmait frissítsék fel: savak és bázisok, reakciókinetika, reakciók rendűsége, molekularitása, Arrhenius egyenlet, termodinamika alapjai, entrópia, entalpia, aktiválási paraméterek, és rokon fogalmak. A szerves vegyületek ismertetett, és a gyakorlaton, szemináriumon is gyakorolt spektroszkópiai tulajdonságai szintén a vizsga anyagát képezik, abban az esetben is, ha az a kérdésekben kifejezetten nem szerepel. Tankönyvek, jegyzetek és ajánlott irodalom Előadás Szerves kémia Szerves Vegytani Intézet Budapest 2016/2017 tanév KÖTELEZŐ Antus S., Mátyus P.: Szerves kémia I-III Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2014 ISBN Gyakorlat Szerves kémiai laboratóriumi alapismeretek és szerves kémiai preparátumok II. éves gyógyszerészhallgatók részére Összeállították: a Szerves Vegytani Intézet Oktatói Dr. Mátyus Péter irányításával Szerves Vegytani Intézet, 2012 ISBN

24 AJÁNLOTT Előadás World of Molecules II Compiled by Péter Mátyus, contribution by Gábor Krajsovszky, formated by Balázs Balogh, Department of Organic Chemistry, Semmelweis University (2011) Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Semmelweis Egyetem és a Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft. által alkotott konzorcium Organic and Biochemistry, Part: Organic Chemistry Compiled by Péter Mátyus, contribution by Gábor Krajsovszky, formated by Balázs Balogh, Department of Organic Chemistry, Semmelweis University (2011) Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Semmelweis Egyetem és a Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft. által alkotott konzorcium Balázs Balogh, András Budinszky, György Cserey, Ildikó Csurgayné, Árpád Csurgay, Péter Földesy, Tamás Freund, Dániel Györffy, György Karmos, Kristóf Iván, Szabolcs Káli, Imre Kalló, József Laczkó, János Levendovszky, Zsolt Liposits, Péter Mátyus, András Oláh, Sándor Pongor, Zoltán Vidnyánszky, Péter Závodszky: Glossary of the key notions in Bionics and beyond Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Semmelweis Egyetem és a Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft. által alkotott konzorcium Gyakorlat Csámpai Antal, Láng Emma, Majer Zsuzsa, Orosz György, Rábai József, Ruff Ferenc, Schlosser Gitta, Szabó Dénes, Vass Elemér: Szerves Kémiai Praktikum. ELTE Szerves Kémia Tanszék ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2012 ISBN Zsigmond Á., Mastalir Á., Notheisz F.: Szerves Kémiai Gyakorlatok Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Szerves Kémia Tanszék JATEPress, Szeged, 2009 változatlan utánnyomás Spektroszkópia P.J. Hore: Mágneses magrezonancia. Fordította: Szilágyi László. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Debrecen-Budapest ISBN

25 Szakdolgozat A szakdolgozat készítés célja A szerves kémiai és gyógyszerkémiai preparatív és elméleti munkában, valamint az ettől elválaszthatatlan szakirodalom-feldolgozásban való jártasság megszerzése. Számítógépes kémiai, modellezési munka esetében a legfontosabb módszerek megismerése és alkalmazása. Követelmények a szakdolgozattal kapcsolatban A választott téma az adott tudományterület valamely aktuális problémakörét kell, hogy tárgyalja. A téma feldolgozása során a témához kapcsolódó releváns publikált eredményeket is fel kell használni, dolgozni és a szakdolgozatot az Intézet/Egyetem előírásai szerint kell szerkeszteni. A szakdolgozat terjedelme minimum 30 A4 gépelt oldal kell, hogy legyen (Függelék nélkül). A szakdolgozatot - a témavezetővel és az Intézet igazgatójával történt egyeztetés és végleges jóváhagyás után - bekötve 2 példányban az Intézetbe kell beadni. A belső borítólapon fel kell tüntetni a dolgozat címét, az elkészítés helyét, a hallgató nevét, évfolyamát és csoportját, a konzulens/témavezető nevét, munkahelyét és az évszámot. A külső borítólapra elegendő ráírni azt, hogy Szakdolgozat, továbbá a készítő nevét és az évszámot. A szakdolgozat készítésének menete Szakdolgozati témát bármely, az Intézet által kiírt témából választhat a hallgató. A témaválasztás ettől eltérő is lehet, ha azt az intézetigazgató jóváhagyja. A szakdolgozat készítéséhez az angol nyelv ismerete szükséges. A szakdolgozat témáját legkésőbb a IV. évfolyam I. félévében kell kiválasztani és azt az intézetigazgatónak október 15-ig bejelenteni, aki engedélyezés esetén gondoskodik ennek nyilvántartásáról és konzulens biztosításáról (október 20-ig). Konzulens külső szakember is lehet. A hallgató legalább három alkalommal köteles a konzulensnél jelentkezni. Első alkalommal (IV. évfolyamon legkésőbb december 15-ig) a konzulens részletesen ismerteti a szakdolgozat elkészítésével kapcsolatos követelményeket és a munka főbb jellemzőit. Második alkalommal (legkésőbb május 15-ig) a hallgató beszámol az addig végzett munkájáról. Harmadik alkalommal (november 15-ig) a konzulens értékeli a munkát és útmutatást ad a végleges formába öntéshez. Az elkészült szakdolgozatot két példányban, március 1-ig kell az Intézetbe benyújtani. Az Intézet vezetője által felkért bíráló írásos bírálatot készít, és a dolgozatot ötfokozatú minősítéssel [jeles (5) elégtelen (1)] értékeli. A szakdolgozat védése legkésőbb március 19-ig, az Intézet háromtagú bizottsága és az Intézet oktatói előtt történik, a Bizottság tagjai az intézetigazgató, a konzulens és az Intézet egyik oktatója. A bizottság harmadik tagjaként az Intézet külső szakértőt is igénybe vehet. (A bizottság harmadik tagja a szakdolgozat bírálója is lehet.) A védés az Egyetem oktatói és hallgatói számára nyilvános. A nem elfogadott ( elégtelen minősítésű) szakdolgozattal a hallgató nem bocsátható államvizsgára. Ennek tényéről az Intézet értesíti a hallgatót, s ezt követően csak két hónap múlva nyújthat be újabb, vagy javított szakdolgozatot. Az Intézet a szakdolgozatok elkészítését, megvédését és értékelését igazoló jelentéseket a szakdolgozatok egy-egy példányával együtt március 30-ig eljuttatja a Dékáni Hivatalba. 25

26 A szakdolgozat megírásának kötelezettsége alól a Dékán felmentést adhat azoknak, akik: Egy, illetve kétszerzős rektori pályamunkát készítettek és a pályázaton első helyezést értek el (a rektori pályamunka szakdolgozatként történő elfogadását a hallgatónak a Dékánhoz írt kérvényben kérelmeznie kell). A Dékán egyedi elbírálás, illetve a pályamunka szakdolgozat szempontjából történő értékelés céljából a pályamunkát az illetékes Intézetnek megküldi, ahol a hallgatónak azt meg kell védenie. Egy lektorált (általában impakt faktorral rendelkező) tudományos folyóiratban (egy, vagy két hallgató által írt) dolgozatot közöltek. A tudományos dolgozattal kapcsolatos eljárás megegyezik a rektori pályamunkáéval. A felmentés iránti kérelmet a hallgatóknak a IV. évfolyam II. félévében, legkésőbb március 10-ig kell benyújtaniuk a Dékáni Hivatalba. 2016/2017 Szakdolgozati témák 1. Molekula modellezési módszerek alkalmazása gyógyszerkémiai munkákhoz kapcsolódóan 2. NMR spektroszkópiai módszerek alkalmazása a szerkezetkutatásban Tudományos diákköri munka Az Intézet Tudományos Diákkörébe kérheti felvételét az a hallgató, aki különös kedvet érez az Intézetben végezhető szerves- és gyógyszerkémiai preparatív, valamint számítógépes munkák iránt, és közepesnél nem rosszabb eredménnyel szigorlatozott, továbbá vállalni tudja kellő idő ráfordítását is. A téma iránti érdeklődés esetén a lehetőségekről bővebb információt az intézeti TDK felelős, illetőleg az intézetigazgató ad. PhD képzés A PhD fokozat megszerzésére szervezett egyetemi, illetve egyéni képzés formájában lehetséges. Gyógyszertudományi doktori iskola. A program címe: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai. Az aktuális PhD témákat az Intézetigazgatóval kell egyeztetni. 26

27 Válogatott Intézeti Publikációk Dunkel P., Túrós Gy., Bényei A., Ludányi K., Mátyus P.: Synthesis of novel fused azecine ring systems through application of the tert-amino effect. Tetrahedron, 66, (2010). IF Haider N., Hochholdinger I., Mátyus P., Wobus A.: Synthesis of ortho-functionalized 4-aminomethylpyridazines as substrate-like semicarbazidesensitive amine oxidase inhibitors. Chem. Pharm. Bull., 58, (2010). IF Földi Á.A., Ludányi K., Bényei A.Cs., Mátyus P.: tert-amino effect in peri-substituted naphthalenes: Syntheses of naphthazepine and naphthazonine ring systems. Synlett, 14, (2010). IF Énzsöly A., Dunkel P., Récsán Zs., Győrffy H., Tóth J., Marics G., Bori Z., Tóth M., Zelkó R., Di Paolo M.L., Mátyus P., Németh J.: Preliminary studies of the effects of vascular adhesion protein-1 inhibitors on experimental corneal neovascularization. J. Neural. Transm., 118, (2011). IF Pop L.A., Czompa A., Paizs Cs., Tosa M.I., Vass E., Mátyus P., Irimie F.D.: Lipase catalyzed synthesis of both enantiomers of 3-chloro-1-phenylpropan-1-ols. Synthesis, 18, (2011). IF Dunkel P., Balogh B., Meleddu R., Maccioni E., Gyires K., Mátyus P.: Semicarbazide sensitive amine oxidase/vascular adhesion protein-1: A patent survey. Expert Opin. Ther. Patents, 21, (2011). IF Maccioni E., Alcaro S., Cirilli R., Vigo S., Cardia C. M., Sanna M.L., Meleddu R., Yanez M., Costa G., Casu L., Mátyus P., Distinto S.: 3-Acetyl-2,5-diaryl-2,3-dihydro-1,3,4-oxadiazoles: A new scaffold for the selective inhibition of monoamine oxidase B. J. Med. Chem., 54, (2011). IF Dunkel P., Chai C.L.L., Sperlágh B., Huleatt P.B., Mátyus P.: Clinical utility of neuroprotective agents in neurodegenerative diseases: Current status of drug development for Alzheimer s, Parkinson s and Huntington s diseases, and amyotrophic lateral sclerosis. Expert Opin. Investig. Drugs, 21, (2012). IF

28 9. Bottino P., Dunkel P., Schlich M., Galavotti L., Deme R., Regdon G. Jr., Bényei A., Pintye-Hódi K., Ronsisvalle G., Mátyus P.: Study on the scope of tert-amino effect: New extensions of type 2 reactions to bridged biaryls. J. Phys. Org. Chem., 25, (2012). IF Ilić M., Ilaš J., Dunkel P., Mátyus P., Bohác A., Liekens S., Kikelj D.: Novel 1,4-benzoxazine and 1,4-benzodioxine inhibitors of angiogenesis. Eur. J. Med. Chem., 58, (2012). IF Arany Á., Bolgár B., Balogh B., Antal P., Mátyus P.: Multi-aspect candidates for repositioning: Data fusion methods using heterogeneous information sources. Curr. Med. Chem., 20, (2013). IF Tábi T., Szökő É., Mérey A., Tóth V., Mátyus P., Gyires K.: Study on SSAO enzyme activity and anti-inflammatory effect of SSAO inhibitors in animal model of inflammation. J. Neural Transm., 120, (2013). IF Ilić M., Dunkel P., Ilaš J., Chabielska E., Zakrzeska A., Mátyus P., Kikelj D.: Towards dual antithrombotic compounds Balancing thrombin inhibitory and fibrinogen GPIIb/IIIa binding inhibitory activities of 2,3-dihydro-1,4-benzodioxine derivatives through regio- and stereoisomerism. Eur. J. Med. Chem., 62, (2013). IF Bolgár B., Arany Á., Temesi G., Balogh B., Antal P., Mátyus P.: Drug repositioning for treatment of movement disorders: From serendipity to rational discovery strategies. Curr. Top. Med. Chem., 13, (2013). IF Temesi G., Bolgár B., Arany Á., Szalai Cs., Antal P., Mátyus P.: Early repositioning through compound set enrichment analysis: A knowledge recycling strategy. Future Med. Chem., 6, (2014). IF Krajsovszky G., Tóth E., Ludányi K.: Tandem mass spectrometric study of annelation isomers of the novel thieno[3,2 :4,5]pyrido[2,3-d]pyridazine ring system. Arkivoc, (2014). IF

29 17. Meleddu R., Distinto S., Corona A., Bianco G., Cannas V., Esposito F., Artese A., Alcaro S., Mátyus P., Bogdán D., Tramontano E., Maccioni E.: (Z)-3-(2-(4-arylthiazol-2-yl)hydrazono)indolin-2-one derivatives as dual inhibitors of HIV-1 RT. Eur. J. Med. Chem., 9, (2015). IF (2014) 18. Antus Cs., Radnai B., Dombóvári P., Fónai F., Avar P., Mátyus P., Rácz B., Sümegi B., Veres B.: Anti-inflammatory effects of a triple-bond resveratrol analog: Structure and function relationship. Eur. J. Pharmacol., 748, (2015). IF (2014) 19. Huleatt P.B., Khoo M.L., Chua Y.Y., Tan T.W., Liew R.S., Balogh B., Deme R., Gölöncsér F., Magyar K., Sheela D.P., Ho H.K., Sperlágh B., Mátyus P., Chai C.L.L.: Novel arylalkenylpropargylamines as neuroprotective, potent, and selective monoamine oxidase B inhibitors for the treatment of Parkinson s disease. J. Med. Chem., 58, (2015). IF (2014) 20. Balogh B., Pázmány T., Mátyus P.: Analysis of Edg-Like LPA receptor-ligand interactions. Curr. Pharm. Des. 21, (2015). IF (2014) 21. Hársing L.G. Jr., Timár J., Szabó G., Udvari Sz., Nagy K.M., Markó B., Zsilla G., Czompa A., Tapolcsányi P., Kocsis Á., Mátyus P.: Sarcosine-based glycine transporter type-1 (GlyT-1) inhibitors containing pyridazine moiety: a further search for drugs with potential to influence schizophrenia negative symptoms. Curr. Pharm. Des., 21, (2015). IF (2014) 22. Baranyi M., Porceddu P.F., Gölöncsér F., Kulcsár Sz., Otrokocsi L., Kittel Á., Pinna A., Frau L., Huleatt P.B., Khoo M-L., Chai C.L.L., Dunkel P., Mátyus P., Morelli M. and Sperlágh B.: Novel (Hetero)arylalkenyl propargylamine compounds are protective in toxin-induced models of Parkinson s disease. Mol. Neurodegener., 11, (6) 1-21 (2016). IF: (2014) 23. Payrits M., Sághy É., Mátyus P., Czompa A., Ludmerczki R., Deme R., Sándor Z., Helyes Zs., Szőke É.: A novel 3-(4,5-Diphenyl-l,3-oxazol-2-yl)propanal oxime compound is a potent Transient Receptor Potential Ankyrin 1 and Vanilloid 1 (TRPA1 and V1) receptor antagonist. Neurosci., 324, (2016). IF (2014) 29