3c. Azeri népzene. Azerbajdzsán történelméről

Átírás

1 3c. Azeri népzene Azerbajdzsán történelméről Azerbajdzsán független nyugat-ázsiai ország, fővárosa Baku. Az ország mintegy 7.5 millió lakosa négyzetkilométeren él. Szomszédjai északon Dagesztán, észak-nyugaton Grúzia, nyugaton Örményország. Keleten a Kaszpi-tenger határolja, délről pedig az Araksz folyó. A folyótól délre Iránnak a szintén Azerbajdzsán nevű területe fekszik, melynek lakosai közül a becslések szerint mintegy 15 millióan azeri nyelven beszélnek. A két azeri területnek közös a nyelve, közös az iszlámhit, és a 19. század első feléig a történelmük is megegyezett. Két tartomány van sajátos helyzetben. Az egyik Nahicseván, melyet Örményország déli része választ el az anyaországtól, a másik Karabah, ezt 1992-ben örmények foglalták el es adat szerint 6 millió ember, a népesség 82.7%-a azeri, 392 ezer (5,6%) pedig orosz. Az oroszok száma egy ideig csökkent, majd újra emelkedés tapasztalható. Jelentősebb számban élnek még itt lázok (171e), avarok (44e), zsidók (25e), talisok (21e), zahurok (13e), ukránok (32e), kurdok (12e) és más népek is. Több kisebbségtől is sikerült népzenét gyűjtenem. 2. térkép Azerbajdzsán vázlatos térképe Legfontosabb nyelv a török nyelvek oguz csoportjába tartozó, a törökországi törökkel, a türkménnel és a gagauzzal szoros rokonságban álló azeri, az oroszt elsősorban a városokban beszélik. A domináns vallás az iszlám síita dzsafarita ága, ezt követi a lakosság mintegy 70%-

2 a, a többiek szunniták. Kisebb számban vannak keresztények (oroszok és örmények) valamint zsidók is. Részletesebb képet adok Azerbajdzsán történelméről Sipos (2004a: 15-25)-ben, most mindössze etnogenezisükről ejtek néhány szót. Az azeri történelemmel kapcsolatos adatok a lábjegyzetekben hivatkozott forrásokon kívül a következő helyekről származnak: Swietochowski Collins (1999), Saray (1993a), Golden (1998) és Encyclopaedia of Islam. A neveket a tanulmányban a Ligeti Lajos szerkesztette Keleti nevek magyar helyesírása kötetben megadott formában használom. Régebben az északi részeken palaeo-kaukázusi népek éltek (Barthold 1940: 214). Az eliránosodás délen, az iráni államok uralma alatt kezdődött el. Az iráni nyelvek közül a tat és a talis még ma is él, bár egyre inkább beolvad az azeribe. (A tat egy dél-nyugati, a talis pedig egy észak-nyugati iráni nyelv.) Kr. u. 48-tól a 7. század közepéig történt az első török beszivárgás a területre a Hun Birodalom népeivel, majd a kazárokkal és a szabirokkal. Ezen kívül a köktürkök ázsiai hatalomvesztése után török törzsek vándoroltak a Kaukázusba, elsősorban a mai Azerbajdzsán területére. E csoportok nagyrészt beolvadtak a helyi népességbe (Irons 1958: 94 98). A jelentős török behatolás a 11. században kezdődött a szeldzsuk dinasztia oguz törzseinek bejövetelével, miután Alp Arslan szultán 1071-ben Malazgirtban legyőzte a bizánciakat. (Sümer 1957: ). Az őshonos iráni lakosság keveredett a törökökkel és a török nyelv fokozatosan háttérbe szorította a perzsát és kialakult a jellegzetes azeri török dialektus. A hosszú és összetett eltörökösödési folyamathoz később a Közép-Ázsiából érkező újabb és újabb nomád török törzsek is hozzájárultak. A legelfogadottabb nézetek szerint az eltörökösödés három szakaszban zajlott le: a szeldzsuk, a mongolkori és a mongolok utáni. Az első két periódusban az oguz törzsek Anatóliába és Észak-Azerbajdzsánba hatoltak be, az utolsó periódusban pedig az iráni török elemekhez Anatóliából Irán felé visszavándorló anatóliai törökök csatlakoztak (Sümer 1957: ). Ez utóbbiak főként oguzok, kisebb arányban pedig ujgur, kipcsak, karluk és a dzsingiszi korban Iránból ide keveredett más törökökből valamint eltörökösödött mongolokból álltak. A mai azerik törzsi tudat nélküli letelepedett népesség, akik antropológiailag lényegében megegyeznek iráni szomszédjaikkal. A mongolok, majd az őket követő dzsalairok után Azerbajdzsánt a nyugatról visszaáramló türkmének foglalták el ( ). Ezután Irán majd Törökország és Oroszország törekedett ennek a stratégiailag oly fontos területnek a megkaparintására. Az oroszok 1804-től fokozatosan meghódították a területet, mely ezután 1991-ig orosz majd szovjet befolyás alatt 196

3 állt. A Szovjetunió szétesésével 1991 végén eljött a lehetőség, hogy Azerbajdzsán a szovjetunióbeli török népek közül elsőként független köztársaság legyen. Azerbajdzsáni expedíciómról 1999-es azerbajdzsáni expedícióm öt rész-expedíciót foglalt magában a következő vidékekre: 1) Baku és környéke, 2) Samaha és környéke, 3) Quba és környéke, 4) Zagatala és környéke és 5) gyűjtés a Karabahból Azerbajdzsánba menekültek között. Quba és Zagatala környékére egyszer-egyszer utaztam, Samaha-ba kétszer mentem el. A távolabbi gyűjtések után mindig visszatértem Bakuba, és a főváros környékén lakó, többnyire más vidékekről, sőt más országokból idevándorolt azerbajdzsániaktól gyűjtöttem. Karabahi menekültekkel is főleg Baku környékén dolgoztam, de más területeken is gyűjtöttem tőlük. Felvettem dalokat nemzeti kisebbségektől is, ők az azerbajdzsán nép zenéjével élnek. Az azerbajdzsáni expedíció sok tekintetben igen eredményes volt, összesen 47 településen 140 énekestől és zenésztől 650 dallamot rögzítettem. Négy nagy tájegységen dolgoztam átfogóan, ehhez járult több mint száz felvétel karabahi menekültektől, továbbá felvettem dalokat más helyekről származó azerbajdzsániaktól is (Nahicseván, Qazak, Lenkaran, Zengilan stb.). A 21 órányi hangfelvételt 24 órányi videofelvétel és több száz fotó egészíti ki. Ismerve az azerbajdzsáni kutató és archiváló munkákat, gyűjteményem a legjelentősebb rendezett azerbajdzsáni népzenei videó-, hang- és fénykép-gyűjtemények közé tartozik. A dallamok többsége kis falvakban élő hagyományos énekesektől és zenészektől származik, ami azért is fontos, mert az azerbajdzsáni kollegák sokszor a központokban dolgoznak hivatásos és félhivatásos énekesekkel. Két tény is arra mutat, hogy a gyűjtött anyag segítségével megismerkedhetünk az azerbajdzsáni népzene legfontosabb típusaival. Az egyik az, hogy a gyűjtés első hetei után a legkülönbözőbb területeken is újra meg újra már előzőleg felvett dallamok kerültek elő. Ez valószínűsíti, hogy a dallamtípusok nagy részét rögzítettük. Másrészt az átvizsgált azerbajdzsáni népdalgyűjtemények is ezeket a dallamtípusokat mutatják jellemzőnek a legkülönbözőbb vidékeken. Mindezek alapján nagy az esély arra, hogy bár saját gyűjtésem csak 650 dallamból áll és a teljes átvizsgált dallammennyiség sem nagyobb ezer dallamnál, 197

4 mégis könyveimben (Sipos 2004a, 2009c) az azerbajdzsáni népzenét alaptípusait be tudom bemutatni. 83. példa Egy jellegzetes azeri dallam Azeri népdalok A szinte kizárólag elemi dallamokból álló azeri népzenét csodálva könnyen támadhat olyan érzésünk, hogy a zene kezdeteinél vagyunk. 1 Természetesen a zenének nem létezik egyetlen kezdete, egyetlen forrása. Ahogyan a népeknek sincs egyetlen őshazája, a zenének is több kiindulási pontja és kiinduló formája van, különböző kezdeti stádiumai, melyekből azután a későbbi formák kialakultak. A zene nem pattant elő teljes fegyverzetében, hanem fokozatosan alakult ki. Túl kellett haladnia más, alapvető, csak részben zenei formákat, pl. a ritmikus zajkeltést, illetve a dallam nélküli beszédet (Wiora 1965a: 20). Elsődleges forrásom saját gyűjtésem volt, ezen kívül számos azeri publikációt néztem át, melyekből összehasonlító anyagként a leginkább reprezentáns hármat választottam ki. 2 Ez utóbbi dallamok karaktere nagymértékben egybeesett saját gyűjtésem anyagával, de ha e kiadványokban általam nem gyűjtött típusokat találtam, azokat bevontam az elemzésbe. 3 Meg kell említenem, hogy az azeri népzenével kapcsolatos publikációk között átfogó gyűjtésekre támaszkodó, bő és adatolt anyagismertetést is tartalmazó, elemző munka nem 1 A magyar népzenében pl. szinte csak a gyermekjátékok, a sirató és az ünnepi szokások zenei világában találunk hasonlóan egyszerű dallamokat. 2 Összehasonlító anyagként elsősorban Memmedov (1977, 1982) dallamait használtam. E köteteket zeneszerzők készítették, és 250 dallam jó lejegyzését tartalmazzák az ország minden részéből, de adatok nélkül. Rendkívül jó, kulturális antropológiai és zenei szempontokat ötvöző könyv Kerimova (1994), mely az azeri altatókról és mondókákról szól. 3 Nem vettem figyelembe azokat a dallamokat, melyek egyedül álltak a vizsgált anyagban, ezekből azonban nem is volt sok. 198

5 szerepel. Az osztályozó és az összehasonlító szemlélet pedig az azeri népzenei irodalomból nagymértékben hiányzik. Dallam előtti formák Az azeri népzenében nem találkoztam a dallamnak azzal az elemi formájával, amely megtalálható többek között a magyar népzenében, amikor az egyik hegyről a másikra kiáltva hüdintve hanglejtésekkel cserélnek információt (Vargyas 2002: 0197/d e). Mondókából azonban sokat vettem fel. Ezek a beszéd fő jellegzetességeit követik, de érzékeltetik a mondott szöveg, illetve versezet hétköznapitól eltérő jellegét is. Gyűjtésem során gyakran előfordult, hogy először a népdal szövegét mondták el, és a dallam csak további nógatásokra került elő. Ez persze egyfajta felkészülés is az énekelésre, hiszen a zeneileg képzetlenebb embereknél nem a dallam idézi fel a szöveget, hanem a szöveg a dallamot. A szövegmondásban sokszor jelentek meg zenei elemek. Ezeket egyes mondókákban csak a határozottabb ritmus képviselte, de voltak olyan szövegek is, melyek előadása dallamosabb volt, noha még a hanglejtés határán belül maradt: félig mondták, félig énekelték őket. 1 Tanulságos összevetni a szavalt és az énekelt szövegek zenei-ritmikai tartalmát. Az Azerbajdzsánban oly általános hetes szótagszám osztása rendszerint 4+3, mely gyakran tovább variálódik. Ezt látjuk a 84. példán is, ahol az elmondott-elszavalt hétszótagos szöveg (84a) az éneklés során megváltozik (84b). Az énekelt változatban az első és a harmadik sor végére egy hosszú sorzáró hang kerül, melyet az énekes egy járulékos éy szótagra énekel. Ezzel az eredeti szöveg hétszótagos karaktere nyolcszótagosra módosult. De más is oldja a hétszótagos sorok kopogásának fenyegető monotóniáját: az énekelt verzióban a harmadik sor eleje a men ʻén szóval bővül. Jobban megfigyelve a szövegmondást, észrevehetjük, hogy ez sem nélkülözi a melodikus jelleget. Noha természetesen nem minden hangmagasság pontos, mégis kivehető egy többékevésbé határozott dallam. Mind a szavalás, mind az énekelt dallam soronként ereszkedő karakterű, bár az énekelt változatban az első és harmadik sor végén egy jellegzetes felugrás figyelhető meg. A szavalt változat sorainak ambitusa látszólag nagyobb, ez főleg a sorvégek sajátos ereszkedésének tulajdonítható. Ugyanakkor a szavalt és az énekelt 1 Magyar párhuzamokhoz, iskolás gyermekek szövegmondásához, imádkozáshoz, ének előtti, de már gyakran kötött hangmagasságba merevedő hanglejtéshez lásd pl: Szendrei (1974: ), Borsai Kovács (1975). A gyermekdalról és a mondóka-típusról érdekes interkontinentális összevetést olvashatunk Lachmann (1929: 8)-nál. 199

6 szövegben hasonló a 6/8-os alaplüktetés, valamint az, hogy a sorok, főleg a páros sorok végén rendszerint egy hosszabb hang vagy szünet található. 84. példa Egy szöveg recitált és énekelt változata Bichord dallamok A hároméves gyermekek általában két, esetleg három hangból álló dallamokat énekelnek, míg a három és fél évesek már ismétlődő tetrachordokat (Werner 1917). A megfigyelések szerint a legegyszerűbb népi dallam is legalább két hangból áll, ilyeneket sok népnél találunk, vannak hasonló magyar, anatóliai vagy éppen tűzföldi, középső-brazíliai, ceyloni stb. formák is. 1 A példák sorát tovább bővíthetjük türkmén, kazak, mongol, cseremisz, csuvas stb. énekekkel. Bichordon, azaz két szomszédos hangon mozgó dallam nem ritka az azeri népzenében sem. Ezek a dallamok többnyire a beszéd és a zene között foglalnak helyet, ez a logogenic vagy word-born music, melynek elsődleges feladata a szavak hordozása, különösebb érzelmi töltés nélkül (Sachs 1943). Az énekes egy hangon kezd énekelni, majd esetlegesen vált egy másik hangra, mely nem ritkán irracionális intervallumra van az elsőtől. Ez a váltakozó két hang a világ különféle népzenéiben más-más távolságra lehet, de a köztük levő hangköz leggyakrabban szekund vagy terc. Az alapvetően konjunkt azeri népzenében erre a minimális zenei formára a szekund hangtávolság jellemző, és a motívumok általában kimerülnek egy-egy felfelé vagy lefelé történő lépésben. Például d-t,-d-d / d-d t, vagy d-d-d-t, / d-d-t,-t, jellegű sorokat ismételgetve mozog egy kis szekundon a vadászról szóló ének (86a példa). Gyakoribb azonban, hogy a kis szekundon mozgó dallamok felül nagy szekunddal és/vagy alul kis szekunddal egészülnek ki. 1 Steinen (1894). Két hangon mozgó magyar mondóka és dallam közötti összefüggésről Vargyas (2002: 14, 16) és MNT I. első dallamai. Más népek hasonló dallamaihoz Wiora (1956: 2ab). Re-do bichord van az azeri népzenében is, de a magyar népzenében oly gyakori szo -mi biton lényegében nincs. 200

7 Fölfelé való bővülésre példa a 86b példa, mely valójában a 86a példa bichord dallamának háromhangos változata. Ezek a bővülések azonban nem mindig változtatják a bichord formákat három egyenrangú hangot tartalmazó valódi trichord-melódiákká. 86. példa Kis szekundon mozgó dallamok Az azeri népzenében előfordulnak olyan dallamok is, amelyek egy nagy szekund hangjain mozognak (87a példa). Kis szekundon mozgó társaikhoz hasonlóan itt is megfigyelhető egy nagy szekunddal való felfelé illetve egy kis szekunddal való lefelé bővülés, ilyenkor forgó mozgás alakulhat ki (87b példa). A 87. példát a síita vallás zikir szertartása alatt éneklik. a) 87. példa Kisambitusú vallási dallamok Már az alapvetően két hangon mozgó daloknál is kialakulhat egy határozott, ismétlődő motívum, mint azt a 88. példa fonódalnál is látjuk. 201

8 88. példa Motívum két hangon A fejlettebb formák felé az első lépés a sorpár, melyben az első sor félkadenciával, a második pedig teljes zárlattal végződik. Ehhez a megoldáshoz az azeri népzenében a két hang még kevés, de a trichord már tökéletesen elegendő. A kadencia-eltéréses félmondatok adják a periódust, mely itt jellemzően 2+2 ütemből áll, és csak ritkán 4+4 ütemes. A 89. példa is 2+2 ütemes, megismételt második sorral, tehát A k AA v formával. 89. példa Periódus három hangon Tri-, tetra- és pentachord dallamok A hangterjedelem bővülésével a bichord utáni lépcsőt a három hangból álló dallamok jelenthetik (Sachs 1943: 37). A világ sok népzenéjében fordul elő tritonon, azaz három nem egymás melletti hangon mozgó dallam, ilyeneket az azeri népzenében nem találunk. Annál gyakoribbak azonban a trichord dallamok, melyeknek ráadásul többnyire tetrachord variánsa is van. Az azeri népzenében a trichordon illetve a tetrachordon építkező dallamok nem válnak el egymástól, mert a trichord felfelé bővülése többnyire nem hoz jelentős dallambeli változást. A trichord dallamok lényegében tartalmazzák azokat a lehetséges zenei megoldásokat, melyek a tetrachord vagy pentachord sávban csak kissé kiszélesednek, anélkül, hogy jellegük megváltozna. Sok esetben nyomon követhetjük egy kis trichord zenei mag kibontakozását a tetra-, pentavagy akár a hexachord forma felé. A 91. példa ion és fríg dallampárhuzamokat tartalmaz. A fríg dallamok sorozata trichordtól hexachordig bővül (a1 b1 c1 d1), az ionoké pedig 202

9 bichordtól pentachordig (a2 b2 c2 d2). Felfigyelhetünk arra, hogy az egymás alatti ion és fríg dallamvázak között csak utolsó hangjukban mutatkozik eltérés. A magyar népzenében a legegyszerűbb zenei formákat a nagy szekundon váltakozó hangok képviselik, ezután következnek a mrdr trichordon forgó, a sm biton illetve a slsm domb alakú triton motívumok. A kisambitusú gyermekjáték dallamok motívumai egymásra épülve nagyobb formát is alkotnak: slsm + mrd(r). A mrdr forgó mag a világ számos részén felhangzik, például Anatóliában is ez a gyermekdalok központja, ugyanakkor sem Kelet- sem Nyugat-Kaukázus török népei között nem találkoztam ezzel a zenei megoldással. Sőt, az anatóliai és a magyar gyermekdalok a re-n záró mi-re bichord és a re körül forgó mi-re-do trichordon kívül is hasonló magokból építkeznek: az anatóliai slsr trichorddal a magyar slsm, az anatóliai slsmd tetratonnal pedig a magyar slsmrd pentachord állítható párhuzamba (török példák: Akbulut 1997: 9 15). A mi-re-do trichord a magyar és az anatóliai népzenében háromféle dallamformálásra is lehetőséget ad: a) ereszkedő illetve domb alakú, re-n vagy do-n kadenciázó sorok után esetleg lefelé tovább bővülő (sirató), b) középső hang körül forgó (gyermekjáték dallamok) valamint c) alapvetően a mi-re-do-n mozgó (esetleg magasabbról odaérkező), majd la-ra tovább ereszkedő, általában négyrészes formák (pszalmodizáló dallamok). 1 Ezen alakzatok közül az azeri népzenében az első (domb alakú illetve ereszkedő sor) jelenik meg pregnánsan, de nem fordul elő ennek az elemi formának az anatóliai és a magyar népzenében is oly jellemző lefelé bővülése. Az azeri népzenében a mi-re-do magnak, és más trichord-tetrachord magnak is igen ritka a központi hang körül mozgó változata. Itt a rövid, határozott motívumokból építkező megoldások általában sem jellemzőek, és a négyes tagolású szerkezet helyett is inkább a variált kétmagúság dominál. Egyáltalán nem bizonyos tehát, hogy az eleminek nevezett zenei alakzatok, például a mrdr forgó motívum kötelezően megjelenik minden nép zenéjének valamely fázisában. Még akkor sem, ha egy népzenében a trichord dallamok és azon belül a mi-re-do trichordon mozgók egyébként fontos szerepet játszanak. Elgondolkoztató Vargyas Lajos felvetése, amely szerint lehetséges, hogy a do-re-mi mint első fejlődési fok, egészen más kezdetű és irányú fejlődés állomása, mint a pentatónia. 1 A magyar sirató lefelé bővüléséről részletesen Dobszay (1983: 40 48), az anatóliai sirató lefelé bővüléséről Sipos (1994a: 16 19, 2000: 57 93). 203

10 Különösen elgondolkoztató ez az azeri népzene do-re-mi magú dallamainak ismeretében, melyek kivétel nélkül diatonikus (ti) do-re-mi fa-(szo) irányba bővülnek. 1 Felvetődik, hogy lehet-e karakteresen eltérő két olyan dallamstílus, melynek dallamai a dore-mi trichord középső hangja körül mozognak? Az anatóliai és a magyar gyermekdalok fontos rétegei ilyen dallamokból állnak. A forgás iránya azonban eltérő: a magyar gyermekdalok mmrr dd r völgyével szemben az anatóliai dalokban drdr mm r domb áll. 2 Térjünk azonban vissza az azeri dallamok diaton világához, azon belül is a legjellemzőbb dallamokhoz illetve dallamstílushoz. Az azeri népdalok központi stílusa Az azeri népdalok többségének felépítése, hangkészlete és ritmusa is egyszerű. Legáltalánosabb tulajdonságaik a következők: a) Egy- vagy kétmagú formák, b) Trichord-tetrachord, ritkábban pentachord és kivételesen hexachord hangkészlet, c) 7-8-szótagos, ritkábban 11-szótagos vagy bővített sorok, d) Ereszkedő vagy domb alakú dallamsorok, a záróhang a hangkészlet egy mély hangja, e) 6/8-os (ritkábban 2/4-es) vagy ezekre visszavezethető ritmus illetve parlando előadás, f) A dallamok és a sorok konjunkt karakterűek. A 90. példa két dallama jól szemlélteti a fenti a f) tulajdonságokat. Mind a két dallam a (s-f)- m-r-d pentachordon ereszkedő illetve domb alakú rövid zenei sorokból áll. 1 L. még Vargyas (2002: 46). Feltéve, hogy a dallamok valóban bővültek, tehát valaha volt egy do-re-mi alapmotívum, mely az idő folyamán egyre komplexebb és nagyobb ambitusú formákat öltött. 2 Az elemi magok eltérő megfogalmazásának egy másik példájaként említjük, hogy a szo-mi biton fontos szerepet játszik mind a magyar, mind az iraki gyermekdalokban. A magyar dallamokban a motívum lényege az egymás utáni több szo -mi, ugrás, ugyanakkor az iraki gyermekjátékdalokban a mi-szo ismétlődő felfelé ugrás valamint a mi-szo-mi domb alakú motívumok is fontosak. Iraki példákért lásd Kapronyi (1981: ). 204

11 90. példa Kétmagú azeri dallamok. a) kétmagú azeri dallam ABB v B formával, b) kétmagú karabahi sirató eleje AA bőv A v A v / B bőv A v A v / BA formával Példáink bevezetnek az azeri népzene legfontosabb rétegeinek formavilágába. A 90. példa dallamai ugyanis két zenei gondolatból állnak, rövidebben fogalmazva kétmagúak. A két zenei gondolat azonban nem AB (illetve AB/AB...) formában jelenik meg, hanem ABBB/ABB, AAAB, ABvABBB, AAAB v B, BAABAB és még számtalan más formát öltve szeszélyesen variálódhat. A rendezés során ezeket a különböző formájú, de azonos zenei tartalmú sorokból építkező dallamokat kétsoros formákra redukáltam, és a továbbiakban már csak ezekkel a redukált formákkal foglalkoztam. A dallamok egymáshoz való viszonya és a transzponálás Mielőtt a rendezést bemutatnám, egy kis kitérőt kell tennünk a dallamok transzponálásával kapcsolatban. Az azeri népdalok a következő tri- illetve tetrachordokon mozognak: 1 (fa)-mi-re-do = (do)-ti-la-szo (mi)-re-do-ti = (la)-szo-fa-mi (re)-do-ti-la = (szo)-fa-mi-re Kérdés, hogy vannak-e olyan zenei összefüggések a különböző chordokon felhangzó dallamok között, melyek egyedi transzponálást igényelnek. A tudományosabb igényű 1 A trichordok tetrachorddá való kiegészülése logikus, de nem szükségszerű. Pl. a magyar népzenében a trichord többnyire legalább pentachorddá egészül ki, sőt kisterces esetben inkább hexachorddá. 205

12 transzponálásnál alapvetően két lehetőség merül fel. A közös záróhang használata egyszerű, egységes megoldást ad, és első ránézésre a magyar hagyományokba is jobban belesimul. A másik lehetőség az, hogy különböző zenei megfontolások alapján eltekintünk a közös záró hangtól, és a dallamok törzsét, központi részét írjuk közös magasságba. Ez utóbbinak előnye, hogy lehetőséget adhat az eltérő hangsorokon mozgó dallamok közötti zenei összefüggések jobb megvilágítására, feltéve, hogy ilyen zenei összefüggések léteznek. A magyar népzenekutatás Bartók Béla és Kodály Zoltán óta hagyományosan g 1 záró hangra írja a dallamokat. Ugyanakkor tanulságos Kodály Zoltán A magyar népzene című könyve. Ebben a példatár dallamainak 1 tonus finalisa mindig g 1, de a könyv elemző részében Kodály több esetben hasonlít össze különböző hangsorokon mozgó dallamokat, és ezeket úgy transzponálja, hogy az eltérő záróhang mellett a hasonló dallamközpontok azonos magasságba kerüljenek (Kodály 1937/1976: 29, 31 33). Szabolcsi Bence A magyar zenetörténet kézikönyve c. munkájában a példatár kisterces skálájú népi dallamainak záró hangja ugyan többnyire d 1, de ha a dallam do-n ér véget, akkor a záróhang f 1 lesz. Itt is összehasonlításra kerülnek azonos dallammozgású, de eltérő záróhangú dallamok, például osztják medveének és magyar siratódallam. Szintén eltér az egységes g 1 záróhangos gyakorlattól, amikor a do-n végződő pszalmodizáló dallamoknak vagy a sirató kisformájának a transzponálása do=b 1 záróhangra történik. 2 Ugyanakkor a sirató kisformájának ismeretes egy fa-mi-re-do = f 2 -e 2 -d 2 -c 2 transzponálása is, ezt az indokolja, hogy így a kisformából lefelé tovább bővülő nagyformák záróhangja g 1 lesz. A lefelé bővülés azonban nem mindig éri el a g 1 -t, hanem a 1 -n is megállhat. Ekkor a nagyobb forma (a fríg sirató) az összefüggések megmutatása érdekében a 1 -en ér véget (pl. MNT II: 290). Sőt, a siratók esetében a dór tetrachordon ereszkedő egysoros sirató záróhangja d 2 lesz, jelezve, hogy ez a zenei forma tulajdonképpen a kétsoros sirató kisforma önállósodott első része. Egyszerű, motívumpárokból építkező zenei formáknak a gyermekdalok rendezését látjuk a MNT II. kötetben. Az önállósodott kisebb zenei részek transzponálása itt is a teljesebbnek tekintett nagyobb formában elfoglalt helyük szerint történik, és a mi-re-do trichord a h 1 -a 1 -g 1 - re kerül, függetlenül attól, hogy a dallamok do-n vagy re-n érnek véget. A másik jellemző motívum, a s-l-s-m pedig a d 2 -e 2 -d 2 -h 1 -re kerül, mivel ez a mag nemcsak önállóan él, hanem a nagyobb ambitusú ion jellegű gyermekdalok első feleként is. A kötet akkor is a d 2 -e 2 -d 2 -h 1 transzpozíciót választja, ha a lefelé bővülés nem éri el a g 1 -t, csak az a 1 -t. A nagy szekundon mozgó dallamok pedig re-do = a 1 -g 1 -re kerültek. 1 A példatárat Vargyas Lajos állította össze. 2 Vargyas (2002: 23. példa) do-re-mi (pszalmodizáló) dallam vagy Dobszay-Szendrei (1988: 62, 82) sirató kisforma illetve pszalmodizáló dallam. 206

13 Tágabb értelemben a dallamok közötti összefüggést vette figyelembe Vikár László, amikor keleti gyűjtéseinek publikálásánál a mi-re-do trichord helyét d 2 -c 2 -b 1 -en határozta meg (Vikár Bereczki 1971, 1979, 1999), Ily módon a Vikár Bereczki gyűjtötte, többnyire félhang nélküli pentaton skálákon mozgó dallamoknál a szo=f 1, a la=g 1 és a do=b 1 lett. Ezzel összhangban a mi-re-do-ti tetrachordon mozgó dallamokat ti=a 1 -re transzponálta (Vikár 1993: 111, 100. példák). A fenti megoldásokat a dallamok közötti összefüggések megmutatásának a szándéka vezette. A közös meggondolás tehát az, hogy viszonyítási alapként figyelembe vettek egy nagyobb formát, mely sokszor épp a kisebb formákból fejlődött ki, így magában foglalja és értelmezi is azokat. Ilyen esetekben a kisebb önálló zenei formák transzponálását az határozza meg, hogy hol helyezkednek el a nagy formán belül. A hagyományostól eltérő transzponálás valóban indokolt lehet, ha a dallamok meghatározó részei között lényegi zenei összefüggések, hasonlóságok mutatkoztak. Ilyenkor a jól megválasztott transzponálás segít az anyag rendszerében való eligazodásban. Kérdés, hogy mutatkoznak-e olyan összefüggések a különböző tetrachordokon mozgó azeri dallamok között, melyek egyedi transzponálást indokolnak? Vizsgáljuk meg először a többmagú formákat, ahol az alkotórészek vagyis a sorok közti viszonyokat maga a dallam adja meg. 1 A legnépszerűbb kétmagú azeri dallamcsoport közös jellemzője, hogy dallamaik a második sor közepéig re-n vagy mi-re-n recitálnak, illetve (szo)- fa-mi-re-n ereszkednek, az első sor végén re főkadenciával. A két csoport közötti fő különbség az, hogy az egyik csoport dallamai do-n, a másiké pedig ti,-n érnek véget. Nézzünk meg négy dallampárhuzamot. A 91. példában kétmagú dallamokból származtatott kétsoros fríg/lokriszi illetve ion dallamokat állítottam párba. A dallampárok között a fő különbség az első soruk hangkészletében van: 91a 1 -a 2 első sorai re-do-n, 91b 1 -b 2 első sorai mi-re-do-n, 91c 1 -c 2 első sorai fa-mi-re-n recitálnak, 91d 1 -d 2 első sorai pedig a szo-fa-mi-re tetrachordon ereszkednek. 1 Főként mivel egy-egy dallamsor több dallamtípusban és önállóan is előfordulhat. 207

14 91. példa Ion és fríg/lokriszi dallamtípusok legegyszerűbb formái közötti összefüggések. a1-a2) re-n recitáló első sor, b1-b2) mi-re bichordon recitáló első sor, c1-c2) fa-mi-re trichordon ereszkedő első sor, d1-d2) szo-fami-re tetrachordon ereszkedő első sor Az absztrahált dallamvázak mellett Sipos (2004) 9. példájában do- és ti-végű konkrét dallamokat is összehasonlítottam. Láttuk, hogy záróhangjuktól eltekintve a 91. példa egyes dallampárjai szinte hangról hangra megegyeztek. Ha azt akarjuk, hogy a hasonló zenei tartalmú dallamrészletek azonos magasságba kerüljenek, akkor a fa-mi-re trichordot esz 2 -d 2 -c 2 -re, a mi-re-do trichordot a d 2 -c 2 - b 2 -re, a re-do-ti trichordot pedig a c 2 -b 1 -a 1 -re írjuk. Ez a transzponálás más előnyökkel is jár. A mi-re-do = d 2 -c 2 -b 1 transzponálás mellett szól az is, hogy egyes dallamokban váltakoznak a do- és a ti-végű sorok, amint erre néhány példát már láttunk. Ráadásul egyes esetekben csak a részletes elemzés, a más dallamokkal való összevetés teszi lehetővé, hogy megállapítsuk, egy sor záróhangja valóban a ti, vagy inkább a do, melyet az énekes díszítéssel módosít a ti felé. A do- és ti-sorvégek közeledése több formában is megvalósulhat. Néha a sorok záróhangja trillaszerűen ingadozik a do és a ti között (Sipos 2004: ex.10a-b). Előfordul az is, hogy a sor vége a hosszú kitartott, a sort már lezáró do hangról kisebb-nagyobb függelékkel vagy egyetlen hang segítségével tovább ereszkedik ti-re (Sipos 2004: ex.10c-d). Még jellemzőbb, hogy egyes dallamok re és ti illetve do és ti sorvégű kétsoros alapdallamokból jönnek létre. 208

15 Ezeknél határozottan megmutatkozik a do és re sorvég (nem dallamvég) bizonyos értelemben vett felcserélhetősége. A korábban tárgyalt kétmagú dallamok egyes sorai külön életet is élnek. Az összefüggések megmutatásához itt is célszerű alkalmazni a fenti transzponálást, melynek így a következő szabályai lesznek: ha a dallamban van mi-re-do trichord, akkor azt d 2 -c 2 -b1-re helyezem, ennek megfelelően a mi-re-do-ti tetrachord d 2 -c 2 -b 1 -a 1 -re, a re-do-ti-la pedig c 2 -b 1 - a 1 -g 1 -re kerül. 1 A 92. példában a két legfontosabb kétmagú dallamcsoport különböző magasságú típusainak vázát mutatom be közös g 1 záróhangra transzponálva. Feltűnő, hogy ezen a kis ambituson belül is mennyire eltérőek az ion és a fríg/lokriszi dallamsorok magasságviszonyai, ami különösen eklatánsan látszik, ha a kottát partitúraként olvassuk, vagy két szólamban lejátsszuk. A közös záróhangra transzponálás ebben a zenei világban tehát inkább elfedi, mint kiemeli a dallamok közös tulajdonságait. 92. példa Azeri kétsoros ion és fríg/lokriszi dallamok vázlatai közös záróhangra transzponálva 1 A re-do-ti-la tetrachordon ereszkedő egymagú sorok megegyeznek a re- és do-kadenciás siratók első sorával, így máshová is lehetett volna őket transzponálni. Megjegyzem, hogy a re-do-ti-la-n ereszkedő kétmagú dallamokban gyakran tűnik fel az azeri népzenében oly közkedvelt mi-re-do-ti ereszkedés, és a teljes azeri repertoár ismeretében e dallamok la-ra végződő záró sorait akár a ti-végű sorokból járulékos ereszkedéssel kialakult soroknak is fel lehetne fogni. 209

16 Végül lássuk az azeri dallamok pentachordjai közötti összefüggéseket példa Az azeri népzene alap pentachordjai A fenti minta hasonlít a görög egyházi hangsorok elrendezéséhez. Az azeri dallamok skálái sokszor csak egy tercet, kvintet esetleg kvartot fognak át, ugyanakkor dallammozgásuk és szerkezetük a gregorián dallamokhoz hasonlóan konjunkt. E dallamok elemzésénél érdemes felidézni, hogy az egyházi hangsorok jellegét nem csak az egyes fokok különbözősége határozza meg, hanem az ambitus, a finális, a tenor, tuba 2 és a kezdő-, záró- és dallamformulák is. Az azeri népdalokban ezek közül az ambitus, a tuba és a dallamformulák figyelembevétele segít a dallamok vizsgálatában és rendezésében. Az azeri népzene rendszere Miután tisztáztuk, hogy melyik transzponálás lenne a leghasznosabb a rendezés szempontjából, vegyük sorra a legfontosabb dallamcsoportokat. Az azeri dallamok túlnyomó többsége ion, fríg/lokriszi vagy eol chordokon mozog. Ezenkívül a fejezetben tárgyalt dallamok szoros stiláris egységbe tartoznak, az eltérőket később, a speciális dallamok között tárgyalom. A dallamcsoportok közlési rendjében a kisambitusú konjunkt dallamok egymáshoz való nagyfokú hasonlatossága miatt többféle sorrend is lehetséges. A cél az volt, hogy az egymáshoz hasonló dallamok lehetőleg egymás mellé kerüljenek, ehhez egy legalább kétdimenziós ábrázolás lett volna szükséges, amitől szokatlansága miatt eltekintettem. Egy lehetséges lineáris tárgyalási módszer, ha a dallamokat, formájuktól, szótagszámuktól stb. eltekintve, bővülő ambitus szerint helyezzük egymás után. Ekkor azonban egy-egy csoporton 1 Az arab és a török zeneelméletben is fontos szerepet játszanak a hangsort alkotó tetrachordok. Az azeri népzenében előforduló tetrachordok török nevei a következők: do-re-mi-fa = Çârgâh, re-mi-fa-szo (= la-tido-re) = Bûşelik, mi-fa-szo-la (= ti-do-re-mi) = Kürdî. Lásd még Özkan (1982: 42 43). 2 Az autentikus egyházi hangsorok esetén a tuba többnyire egy kvinttel a záróhang fölött helyezkedik el, míg az azeri népzenében a legmagasabb tuba kvarttal magasabb a záróhangnál, és nem ritka a terc magasságú tuba sem. A plagális hangsoroknak az azeri zenében nincs párhuzama. 210

17 belül keverednének a különböző szótagszámú és szerkezetű dallamok, ami megnehezítené a csoportok közötti hasonlóságok és összefüggések felismerését. Végül a következő sorrend mellett döntöttem. Először szétválasztottam az ion, fríg/lokriszi illetve eol chordokon mozgó dallamokat, majd ezeken belül csoportokat, a csoportokon belül pedig alcsoportokat kerestem. Egy chordon belül a dallamcsoportokat a dallammagok száma, a dallamsorok hossza és belső osztása határozta meg. Először a hét-nyolcszótagos dipodikus dallamcsoportokat közlöm, 1 ezt a kilenc szótagnál nagyobb tripódikus illetve kettes osztású sorokat tartalmazó dallamcsoportok követik. A dallamcsoportokon belül az alcsoportok a kezdő soruk magassága alapján követik egymást: az alacsonyabb sorokat tartalmazó alcsoportok megelőzik a magasabb sorokat tartalmazókat. Természetesen ilyen kis ambitusnál, ilyen variatív zenei világban az alcsoportok nem mindig válnak el élesen. Az egyes alcsoportokban különböző főkadenciájú dallamok is szerepelnek. Ennek az a magyarázata, hogy az azeri dallamvilágban a dallamot sok esetben inkább a sorok mozgása jellemzi, mint a sorok utolsó hangja. A következő példákban az áttekinthetőség érdekében a dallamoknak csak az alapsorait mutatom be, a színes változatbokrok Sipos (2004a) kottamellékletében találhatók meg. Ion chordokon mozgó dallamok Az ion chordokon mozgó azeri dallamok minden műfajban egyenrangúként olvadnak be a többi hangsoron mozgó dallamok közé, míg pl. az anatóliai népzenén belül főként a gyermekdalok és siratók között találjuk őket. Az egysoros valamint az egysorosból kifejlődő formák mellett (A k A, A v A, AA) találunk itt valódi kétmagú dallamokat is (AB). A konkrét előadás során a kétmagú dallamok gazdagon variált sorszerkezetekben jelenhetnek meg. A zenei formák különböző hangkészletű dallamokban hangzanak fel, a re-do bichord és a mi-re-do trichord mellett, fa-mi-re-do tetrachordon és szo -fa-mi-re-do pentachordon is. A dipodikus dallamoknak rendszerint van tripódikus változatuk is. Az ion csoportokat a példák szemléltetik egy-egy, kétsorosra redukált példával. Az alcsoportokat az első sor gerincével és a dallamvázzal jellemzem. Míg a korábbi dallamvázak absztrahált formát jelöltek, az alábbi példákban tényleges dallamok szerepelnek. 1 Az alcsoportokon belül szótagszámok szerint nem különböztetem meg a dallamokat, tehát pl. a dipodikus dallamok csoportjában hét- illetve nyolcszótagos dallamok keverednek egymással. Ez azonban itt természetes, hiszen egy dallamon belül is gyakran váltakoznak a hét- és nyolcszótagos sorok. 211

18 ion-1 csoport. A rövid sorokból álló egymagú dallamcsoport öt, egyre nagyobb ambituson mozgó alcsoportot tartalmaz. 1 A dallamsorok szótagszáma hét vagy nyolc. 1a) re-do-(ti) gerinc. Az alcsoport dallamai a re-do bichordon mozognak, és ide veszem azokat is, melyekben súlytalan helyeken megjelenik a ti is. Többségük vallási zikir dal. 1b) do-re-mi-re-do domb. Az alcsoport jellemzője a domb alakú első sor. Ezekben a dallamokban a három hang már lehetővé tesz egy minimális kétsorosságot. Ide tartozik az előbbi zikir dallamok néhány nagyobb ambitusú variánsa, valamint egy lakodalmi dal. 1c) mi-re gerinc és mi-re-do ereszkedés. Az alcsoport dallamai a mi-re hangokon mozognak, de egyes dallamokban, főleg sorvégek környékén a ti is felbukkanhat. A mi-re gerincen mozgó, majd do-ra ereszkedő dallamokat nem lehet pontosan elválasztani a mi-re-do trichordon ereszkedőktől, ezért mindkettőt ebbe az alcsoportba tettem. Az alcsoport legjellemzőbb dallamai határozottan egysorosak, ritka bennük a sorok párhuzamos mozgása. 1d) (#)fa-mi-re-do ereszkedés. Az alcsoport dallamaiban felbukkan a fa vagy a fi hang, tovább tágítva az ambitust. Itt is jellemző az AA párhuzamos szerkezet, melyben az A sor az A sor alatt halad, de mindkettő ugyanazon a hangon zár. 1e) mi-fa-szo -fa-mi-do domb. A jellemzően kis ambitusú azeri zenei környezetben ez az alcsoport egyetlen olyan dallamot tartalmaz, melyben felbukkan, sőt határozottan be is épül a szo hang. Az Azerbajdzsán déli részeiből származó gyermekdal magas domb alakú kezdősorával, a ti erőteljes használatával valamint származási helyével is eltér a gyűjtött anyag zömétől. 94. példa Az egymagú rövid sorokból álló ion dallamcsoport alcsoportjai ion-2 csoport. Kétmagú rövid sorokból álló dallamcsoport, hét- és nyolcszótagos sorokat tartalmazó dallamokkal. Itt már nemcsak közös záróhangra lefutó párhuzamos mozgások 1 Még egyszer felhívom a figyelmet arra, hogy azokat a dallamokat is az egymagúakhoz sorolom, melyek egy magasabb és egy mélyebb, egymással párhuzamosan mozgó, de ugyanazon a hangon záró sorokból állnak, pl. m-m-m -m / m-r d // m-r-r-r / r-d d. Ha azonban a sorok vége is határozottan eltér, akkor a dallamot a kétmagúakhoz teszem. 212

19 tűnnek fel, de a különböző záróhangok határozottan eltérő karaktert adnak a dallamok egyes sorainak. 2a) mi-re gerinc. Az alcsoport magasabb sorai mi-re hangokon recitálnak (mi vagy re záróhanggal), alacsonyabb soraik pedig mi-re ingadozás után leereszkednek do-ra, vagy miről fokozatosan ereszkedve zárnak do-n. Az ide tartozó dallamok többsége A k A vagy AB formára redukálható. 2b) mi gerinc. Az alcsoport magasabb sorai az első ütemben (vagy még tovább) a mi hangon recitálnak, záróhangjuk re vagy mi. Alacsonyabb soraik mi-ről ereszkednek do-ra. 2c) fa-mi-re ereszkedés. Ennek a meglehetősen népes típusnak a magasabb soraiban a fa határozottabban szerepel, ezek a sorok mi-n vagy re-n zárnak. Ritkábban bár, de az alacsonyabb sorokban is előfordul a fa. Az alcsoporthoz tartozik egy olyan dallam is, mely do helyett ti-n végződik, mutatva a do és a ti végű dallamok közös gyökerét. 2d) szo -fa-mi-re ereszkedés. Ehhez a közkedvelt típushoz nagyszámú dallam tartozik. A magasabb sorok többnyire szo -ról ereszkednek mi-re vagy re-re, az alacsonyabb sorok pedig a magas sorokkal párhuzamosan szo /fa-ról do-ra. E típus dallamai tehát csak annyiban térnek el az előző típusban levőktől, hogy bennük a szo hang is megjelenik. 2e) szo gerinc szo kadenciával. Míg a néhány hangon recitáló illetve ereszkedő sorokat tartalmazó korábbi (95a-d példák) típusok főkadenciája re illetve ritkábban mi, most az első sorok a szo hangon recitálnak, és itt is érnek véget. Ez a magasan kezdődő típus meglehetősen elválik a csoport többi típusától, noha kétmagúsága és alacsony szótagszáma miatt rendezésbeli helye itt van. 95. példa A kétmagú rövid sorokból álló ion dallamcsoport alcsoportjai ion-3 csoport (tripódikus). Ezekben az egymagú tripódikus dallamokban az ion-1 csoport rövid sorokból álló dallamainak tripódikus párjait látjuk. Általában is sok tripódikus típus 213

20 mutat hasonlóságot rövid sorokból álló, illetve kettéosztható hosszú sorokból álló dallamokkal. 3a) re-do gerinc. E típus sorainak többségét a re-do-gerinc jellemzi, hangsúlytalan helyeken esetenként a ti is beléphet. 3b) mi-re-do domb illetve ereszkedés. Az alcsoport kissé magasabb sorai a mi-re bichordon való recitálás után ereszkednek a do hangra. Noha itt található domb és ereszkedés karakterű első sor is, a kis ambitus és a tripódikus szerkezet összefogja a dalokat. 96. példa Az egymagú tripódikus ion dallamcsoport alcsoportjai ion-4 csoport (tripódikus). A kétmagú, tripódikus dallamok két típusba oszthatók. 4a) do-re gerinc. Az alcsoport sorai a do-re gerincen mozogva egyszer re-n, másszor do-n zárnak. 1 4b) mi-re-do gerinc. Az alcsoport magasabb sorai mi-re-do-n mozognak, majd re-n nyugszanak meg. A második sorban hasonló, de do-n véget érő mozgást látunk. 97. példa A kétmagú ion tripódikus dallamcsoport alcsoportjai ion-5 csoport. Az egymagú, hosszú sorokból álló, kétosztású dallamcsoport alcsoportjai egyetlen hosszabb zenei gondolatból építkeznek, melynek középtájon van cezúrája. Itt az ásikok repertoárjához tartozó dallamok mellett keserveseket és siratókat is találunk. a) re-do gerinc. Az ide tartozó egyetlen dal sorai a re-do bichordon mozognak. b) mi-re-do ereszkedés. Az alcsoport sorai a mi-re-do trichordon ereszkednek le. 98. példa Az egymagú, hosszú sorokból álló kétosztatú ion dallamcsoport alcsoportjai ion-6 csoport. A csoportban kétmagú, hosszú sorokból álló kétmagú dalok vannak hosszú, kettéosztható sorokkal, melyek re-n vagy do-n érnek véget. Ezzel és egyes dallamvonalbeli 1 A kottában közölt dallam első sora dipódikus. 214

21 tulajdonságaikkal a magasabb típusok bizonyos hasonlóságot mutatnak a magyar és az anatóliai siratók alapformáihoz. Az egyes azeri típusok közötti különbség itt is főként az első sorok magasságában mutatkozik. 6a) mi-re-do-(ti) gerinc. Az első típus sorai mi-re-do-(ti)-n mozognak változatosan fel és alá; az első sor re-n, a második do-n ér véget. 6b) mi-re gerinc. Az alcsoport első sora mi-re-n recitál, a második sor pedig mi-ről do-ra ereszkedik le. 6c) (szo )-fa-mi-re ereszkedés. Az alcsoport vallási dallamainak magasabb sora (szo )-fami-re-n, az alacsonyabb sorok (fa)-mi-re-do-n ereszkednek le. Ide is tartoznak olyan dallamok, melyek hasonló sorokból építkeznek, de re hangon zárnak. 99. példa A kétmagú, hosszú sorokból álló kétosztatú ion dallamcsoport alcsoportjai Fríg/lokriszi chordokon mozgó dallamok Az azeri népzenében az ion, a fríg/lokriszi és az eol skálákon mozgó dallamok stilárisan közel állnak egymáshoz, és közel egyforma súllyal szerepelnek, a fríg/lokriszi chordon mozgó dallamok tehát jóval nagyobb arányban képviseltetik magukat, mint más török népeknél. A dallamcsoportok és ezen belül a dallamtípusok a szokott sorrendben, az első sorok magassága szerint követik egymást. A dallamokra egy-egy példát látunk a következő példákon. fríg/lokriszi-1 csoport. Az egymagú, rövid sorokból álló dallamcsoport alcsoportjai hét- és nyolcszótagos dallamokat tartalmaznak. 1a) do-ti gerinc. Az alcsoport do-ti hangokon oszcilláló dallamaiban a kis ambitus miatt nemigen alakulnak ki karakteresen különböző sorok. 1b) re-do-ti gerinc. Ennél az alcsoportnál is ritka a két párhuzamos sor. A re hang ugyan itt hangsúlyosan szerepel, de többnyire mégis a do-ti bichordon történő recitálás dominál. 1c) re gerinc. Az alcsoport megkülönböztető eleme az első sor re-n történő recitálása. A csoport korábbi alcsoportjaival szemben itt már néha előfordul, hogy a második sor huzamosan az első sor alatt halad. 215

22 1d) re-do-ti gerinc (#)fa-val. E típus sorai is alapvetően a re-do gerincen mozognak, azonban első sorukban az azeri népzene konjunkt mozgású dallamaiban már feltűnést keltő re-(#)fa ugrást hallunk, sőt a re-ti-re-(#)fa kezdés is gyakori. 1e) mi-re gerinc. Ebben az alcsoportban a nagyobb ambitusnak megfelelően gyakoribb a két párhuzamos sorból álló dallam. 1f) (fa)-mi-re kezdés. Az alcsoport dallamaiban noha általában nem meghatározó módon belép a fa hang is példa Egymagú rövid sorokból álló fríg/lokriszi dallamcsoport alcsoportjai fríg/lokriszi-2 csoport. A kétmagú rövid sorokból álló dallamcsoport alcsoportjai hét- és nyolcszótagos dallamokból állnak. E csoport dallamait is bővülő ambitus szerint rendeztem el, ez alkalommal nyolc alcsoportba. Az alcsoportok között itt sincs éles választóvonal, de az azeri népzene egyszerű világában ezek az egymástól nem radikálisan eltérő alcsoportok mégis külön entitást képeznek. 2a) (re)-do-ti gerinc. Az alcsoport dallamsorai a (re)-do-ti hangokon mozognak, általában a do körül recitálva, úgy, hogy egyik soruk do-n, a másik ti-n ér véget. Ez a két hangból építkező zenei forma az egyik legegyszerűbb kétmagú azeri dallamtípus. 2b) re-ről ti-re ereszkedő majd re-re visszaugró. Az alcsoportra különösen jellemző az első sora. Ez a zenei megoldás, mely a sorvég kadenciális változtatásával egymagú dallamból kétsorosat alakít ki, az azeri népzene több típusában is megtalálható. 2c) re-do gerinc. Az alcsoport sorai re-do gerincen mozognak: az egyik sor re vagy do hangon áll meg, a másik pedig ti-re ereszkedik alá. Ebben az alcsoportban is több különböző forma szerepel, hiszen a re-n illetve do-n kadenciázó sorok számos kombinációban követhetik egymást. 216

23 2d) re gerinc. Az alcsoport egyik sora végig re-n recitál, másik sora re-ről ti-re ereszkedik. Az előzővel ellentétben ez az alcsoport igen határozott és homogén. 2e) mi-re-(do) gerinc. Az alcsoport dallamainak első sora mi-re (néha mi-re-do) bi/trichordon mozog, és re-n vagy do-n ér véget. A második sor mi/re-ről ti-re ereszkedik alá. 2f) mi gerinc. Az alcsoport magasabb sorainak gerince mi, mely a sor végén re-re vagy dora száll alá. A másik sor mi/re-ről ti-re ereszkedik. 2g) re-mi-fa-mi-re domb. Az alcsoport magasabb sorainak jellegzetessége, hogy megjelenik bennük a fa hang is, és ezek a sorok re-n vagy do-n érnek véget. A másik sor rendszerint az első sorral párhuzamosan mi/re-ről ereszkedik le ti-re. 2h) szo -fa-mi-re ereszkedés. Az alcsoport magasabb sorai szo -ról ereszkednek re-re, az alacsonyabb sorok pedig a magasabb sorokkal párhuzamosan fa/mi/re-ről ti-re példa A kétmagú rövid sorokból álló fríg/lokriszi dallamcsoport alcsoportjai fríg/lokriszi-3 csoport (tripódikus). Az egyes alcsoportok itt is hasonlítanak egymáshoz, és a hasonlóságot a tripódia csak erősíti. Az alcsoportokat az első sor gerincének magassága különbözteti meg: 3a) ti gerinc, 3b) do gerinc és 3c) re gerinc példa Az egymagú tripódikus fríg/lokriszi dallamcsoport alcsoportjai 217

24 fríg/lokriszi-4 csoport (tripódikus). A kétmagú tripódikus dallamcsoport két alcsoportból áll, ezeket bővülő ambitus szerint mutatom be. 4a) do-ti gerinc. Az ide tartozó egyetlen dal sorai a do-ti bichordon mozognak, és do-n vagy ti-n érnek véget. 4b) re-do-ti trichordon ereszkedő majd felugró. A 4b-f) alcsoportokban közös, hogy a dallamok magasabb sorai re-n vagy do-n érnek véget. Eltérő azonban a dallammozgás, mellyel ezeket a hangokat elérik. A 4b) magasabb soraiban a re-do-ti trichord hangjai egyenrangú szerepet játszanak. A kis ambitus miatt a második sorok rendszerint hasonlóak az első sorokhoz. A 4c-f) egyre magasabb első sorai re-do gerincen (4c), re gerincen (4d), mi-re gerincen (4e) illetve fa-mi gerincen (4f) mozognak. Itt egyes dallamokban már megszületik a lehetőség arra, hogy a második sor az elsőt prím-szekund-terc távolságban kövesse. Az A k A forma itt is előfordul példa A kétmagú tripódikus fríg/lokriszi dallamcsoport alcsoportjai fríg/lokriszi-5. Az anyagban mindössze három egymagú, hosszú sorokból álló dallam van. Egyikük sorainak főképp a do-ti bichordon mozog (5a), míg két dallam sorai a re-do gerincen recitálnak, mielőtt elérnék a sorzáró ti hangot (5b) példa Az egymagú, hosszú sorokból álló fríg/lokriszi dallamcsoport alcsoportjai 218

25 fríg/lokriszi-6. Az azeri népzenében kevés kétmagú, hosszú sorokból álló dallam van, ezek főkadenciája a kétmagú fríg/lokriszi dallamokban olyan fontos re hang. Az ide tartozó dallamok magasabb sorai a mi-re-do hangokon mozognak, ezen belül két dallamnál a re-do, a többinél pedig a mi-re gerinc a jellemző példa Kétmagú, hosszú sorokból álló fríg/lokriszi dallam Eol chordokon mozgó dallamok Eol chordokon mozgó dallamokat is bőségesen találunk az azeri népzenében, és köztük a négyes tagolású dallamok jóval nagyobb számban fordulnak elő, mint más hangnemekben. Ezzel szemben egyes azeri kisebbségek, főleg az avarok zenéjében vagy éppen az anatóliai török népzenében a négyes tagolású, eol hangsorú dallamok kiemelkedően fontos szerepet játszanak. Vegyük sorra most ezeket az azeri dallamcsoportokat és alcsoportokat. eol-1 csoport. Az egymagú, rövid sorokból álló dallamcsoportban hét- és nyolcszótagos, igen egyszerű dallamok vannak. Köztük, ha lehet, még az eddig megszokottnál is kisebb a különbség, akár egyetlen dallamtípusnak is vehetnénk őket. Mégis az egységes tárgyalás kedvéért ezt a csoportot is alcsoportokra osztottam. 1a) do-ti-n recitáló. Az alcsoport sorai a do-ti bichordon mozognak, mielőtt leereszkednének la-ra. Figyelemreméltó, hogy néha ilyen kis formán belül is kialakulhat két párhuzamos sor. 1b) do-gerinc. 1a)-tól határozottabban eltérő karaktert mutatnak ezen alcsoportnak a do hangot huzamosabban használó dallamai. 1c) re-do gerinc. Még magasabb hatást keltenek az első sorukban re-do gerincen mozgó dallamok, melyekben közös hangon záró magasabban és mélyebben mozgó sor is megfigyelhető példa Az egymagú rövid sorokból álló eol dallamcsoport alcsoportjai 219

26 eol-2 csoport. Ez a dallamcsoport hét- és nyolc szótagos kétmagú dallamokból álló meglehetősen népes alcsoportokat tartalmaz. 2a) do-ti gerinc do/ti kadenciákkal. Az alcsoport jellemzője a do-ti hangokon recitáló sor, melyet egy la-n záró alacsonyabb sor egészít ki. Nem kivételes, hogy a második sor hangsúlytalan helyeken re-t is tartalmaz. 2b) re-do gerinc ti kadenciával. Az alcsoport dallamainak egyik sora re-do-(ti) hangokon mozogva ti-n zár, a másik sor pedig a re-ről vagy a do-ról ereszkedik la-ra. 2c) re gerinc do/ti kadenciával. Az alcsoportban a már jól ismert re gerincű sor do-ra vagy ti-re ereszkedik. E dallamok magasabb sorainak végén gyakran nehezen dönthető el, hogy az utolsó hang do vagy ti, ezért e két kadenciát tartalmazó dalokat összevontam. Az alacsonyabb sorok jellemzően re-ről vagy do-ról ereszkednek la-ra. 2d) mi gerincről ereszkedés vagy domb. Az alcsoport magasabb sora mi-n recitál, majd dora vagy ti-re ereszkedik. Előfordul az is, hogy előbb még mi-re emelkedik, majd onnan ereszkedik le. 2e1-3) különböző magasságok re vagy mi kadenciával. Ezek a dallamok csak egy lazább csoportot formálnak; előfordul közöttük re-do vagy mi-re bichordon mozgó és la -ra felnyúló magasabb sort tartalmazó dallam is. A dallamok alacsonyabb sorai is eltérő képet mutatnak. Mindenesetre az alcsoportot összetartja a dallamok magasabb sorának re vagy mi kadenciája. Ilyen dallamokat magam egyet sem gyűjtöttem, mindegyiket a Memmedov (1977, 1982) népdalgyűjteményekből idézem példa A kétmagú, rövid sorokból építkező eol dallamok alcsoportjai 220

27 eol-3 csoport. Rövid sorokból álló négysoros dallamok alcsoportjai, köztük néhány pszalmodizáló jellegűvel. Magam kevés ilyen dallamot gyűjtöttem, azonban az összehasonlító anyagban jó néhány hasonló szerepel. Mivel ezek a formák más népeknél és a magyaroknál is fontos szerepet játszanak, néhány példát mutatok közülük. Már korábban is találkoztunk olyan azeri dallamokkal, melyeknek három vagy több különböző sora volt, ott azonban a sorok meglehetősen hasonlítottak egymásra, és főképpen: nem rögzültek határozott szerkezetekbe, hanem különböző sorrendekben ismétlődtek. A most tárgyalt dallamokat a legfontosabb kadenciájuk, a második sor utolsó hangja szerint állítottam emelkedő sorrendbe. Az azonos főkadenciájú dallamokat azután az első, majd a harmadik soruk kadenciája alapján sorolom fel, szintén emelkedő rendben. A kadenciák és az ambitusok alapján a következő fontosabb alcsoportok alakultak ki. 3a) b3 (VII) VII kadenciás dallam és variánsai, 3b) b3 (b3) 1 kadenciás dallam és variánsa, 3c) b3 és 4 főkadenciás dallamok, re-n recitáló első sorral, 3d) b3 és 4 főkadenciás dallamok mi-n recitáló első sorral, 3e) 5 főkadenciás, nagyobb ambitusú dallamok példa Rövid sorokból álló négysoros eol dallamok eol-4 csoport. Egymagú tripódikus dallamcsoport alcsoportjai. Az előző csoport dallamaihoz hasonlóan e dallamok többségét is a Memmedov (1977, 1982) kiadványokból 221

28 idézem, saját gyűjtésemben mindössze egyetlen ilyen szerepel. Az egyes alcsoportok most is csak néhány dalt tartalmaznak. 4a) re-do-ti-la tetrachordon mozgó első sor. 4b) mi-re-do gerinc példa Az egymagú tripódikus eol dallamcsoport alcsoportjai eol-5 csoport vegyes tripódikus dallamok. 5a) Különböző magasságok (2) főkadenciával. Mivel itt csak egy dallam képviseli az egyes sormagasságokat, és a dallamok fele Memmedov (1977, 1982)-ből származik, a dallamokat egyetlen csoportba tettem össze. Közülük egyeseknek a sorai ti-la-n, másoké (re)-do-ti-n, (la)-re-do-ti-n vagy mi-re-do-ti-n mozognak. 5b) Különböző sormagasságok (b3) főkadenciával. Ez is egy összevont alcsoport, melyben szerepelnek első sorok re-do-ti-la-ti-do-re völggyel, re-do-ti-la tetrachordon való fel-alá mozgással, mi-re-do-la középső hangjai körül történő forgással vagy éppen fa-ról do-ra való ereszkedéssel. Az egyre magasabb gerinceken mozgó sorokat tartalmazó dallamokat a közös formán kívül első soruk do záróhangja erősen összeköti. Ezeket a különböző magasságú dallamokat azért nem helyeztem külön alcsoportba, mert belőlük csak egy-egy van, ráadásul saját gyűjtésemben mindössze egyetlen ide tartozó dallam fordult elő. 5c) Különböző sormagasságok (4) vagy (5) főkadenciával. Erre az alcsoportra is hasonlók mondhatók el, mint a fenti kettőre. Az alcsoport mi-re-do-ti tetrachordon forgó, re-mi-fa-szo - fa-mi-re domb vagy fa-mi-re-do-ti-la-do-re-mi völgy alakú első sorokat tartalmazó dallamait az általános azeri vonásokon kívül a mi illetve re sorvégek kötik össze szorosabban. E dallamokból is csak egy-egy van, és azok sem a saját gyűjtésből kerültek elő példa Kétmagú tripódikus eol dallamcsoport alcsoportjai 222

29 eol-6 csoport. Kétmagú, hosszú sorokból álló dallamcsoport. Ilyen dallamból mindössze kettő bukkant elő a saját gyűjtésemben, a forma igen ritka az azeri népzenében, ahol már a kilencszótagos 111b példa dallama is speciálisnak számít példa Kétmagú, hosszú sorokból álló eol dallamcsoport alcsoportjai eol-7 csoport. Rögzült szerkezetű, több hosszú sorból álló ereszkedő dalok alcsoportjai. Amilyen ritka a hosszú sorokból álló kétmagú dallam az azeri népzenében, ugyanolyan ritka a négy vagy több hosszú sorból álló dallam is. Magam mindössze egyetlen példát idézhetek, ezt egy ásik énekelte, tehát olyan zenész, aki félig professzionálisnak számít. Figyelemre méltó a dallam ötsoros ereszkedő szerkezete és pszalmodizáló dallamokkal való távolabbi rokonsága példa Rögzült, hosszú sorokból álló többsoros ereszkedő eol dalok alcsoportja Egyedi dallamok Az azeri népzenében egyes dallamok egy vagy több tulajdonságuk miatt nem illenek a fenti dallamcsoportok egyikébe sem. Ezekre azért utalok néhány példával, mert éppen kivételes voltuk miatt jól megvilágítják a tipikus azeri dallamok tulajdonságait. (szo )-fa-mi-re-(do) skála re/do hangja körül mozgó dallamok Szórványosan bár, de előbukkannak (szo -fa)-mi-re-do-(ti) hangokon mozgó, a re körül forgó ott is véget érő azeri dallamok. Ezekből mutatok néhányat a következő példán: hármat máshonnan (113a-c példák), egyet pedig saját gyűjtésemből (113d példa). A 113d példa különösen egyedi, hiszen egy hosszabb rubato előadású tripódikus dal fa-mi-re-do hangokból építkező soraiban látjuk a re hang körüli forgást. 223

30 113. példa Forgó dallamok Emelkedő kezdés. Az azeri népzenében ritka az olyan dallam, melynek kezdősora határozottan emelkedik. Nézzünk meg most egy dallamsorozatot, melynek tagjai különböző chordokon mutatja ugyanazt a formát: rövid emelkedésre rövid ereszkedés válaszol (114. példa) példa Dallamok emelkedő kezdettel 224

31 Egyedi ion dallamok Mint láttuk, az alsó szo hang igen ritkán fordul elő, még díszítésekben sem igen látjuk. Az is ritka, hogy egy kétsoros dallam első sora alacsonyabban mozogjon, mint a második sor, vagy a záróhang alatt végződjön. Ez utóbbi tulajdonsága miatt számít speciálisnak a 115a példa. Szintén egyedi az aa v a v b ütempáros formát mutató dallamsorozat, melynek építő motívumai egy karakteres és az azeri zenei világban kivételes do-fa illetve re-fa ugrást is tartalmaznak (115b példa). Az összehasonlító anyagban előfordul egy-egy b3-b10, sőt b3-11 oktáv-nóna ambitusú dallam, ezek közül látunk egyet 115c példán. Ez utóbbi szerelmes dal különös kontrasztként szolgál a kisambitusú azeri dallamok tengerében példa Speciális do-végű dallamok Eol-jellegű ütempáros dal. Itt egyetlen gyermekdal szerepel. Az ütempár vagy az ütempárra visszavezethető giusto forma egyáltalán nem jellemző az azeri vokális népzenére, míg a hangszeres népzenében jóval gyakrabban fordul elő (116. példa). 225

32 116. példa La-végű ütempáros dallam Egy mixolid dallam. Egyetlen dallamot lehetett mixolidnak minősíteni, elsősorban szo szo szo mi re / mi re re do kezdése miatt, mely karakteresen kijelöli a transzponálás helyét illetve a hangnemet (117. példa) példa Mixolid dallam Eddig főként különálló dallamokat láttunk, de Sipos (2004a: ) egy hosszabb siratófolyamaton szemlélteti a kis formák kapcsolódását. Három, Karabahból menekült asszony énekelt majd egy órán keresztül siratókat, ketten vezették felváltva a siratást, hol az egyik, hol a másik vitte a prímet. Mikor egyikük vezetett, a másik a háttérbe vonulva elhallgatott, vagy a saját változatával csatlakozott a vezetőhöz, vagy ami talán a legérdekesebb volt zenei elemeket is tartalmazó közbeszólásokkal, sajátos hangokkal színesítette a vezetőszólamot. A harmadik asszony éneke többnyire három egymás melletti kis szekundon mozgott. Noha e többszólamú jelenségekben sok volt az esetlegesség, véletlennek semmiképpen sem lehet őket nevezni. Az előadók remek zenei érzékről tettek tanúbizonyságot, és a hosszú folyamat során egy adott zenei stílus keretein belül maradva free jazzt játszó professzionális trió tagjaihoz méltóan improvizáltak. Tovább fokozta az előadás egyediségét, hogy az asszonyok éneklés közben egyenletesen ütögették a térdüket, énekük tagolása azonban csak néha, mintegy véletlenül került összhangba az ütött ritmussal. 226

33 Azeri dallamok anatóliai párhuzamai Számos azeri dallamhoz találhatunk többé-kevésbé hasonló anatóliai dallamokat. Tudjuk, hogy az azerik és az anatóliai törökök közeli nyelvrokonok, annyira, hogy könnyen megértik egymás beszédét. Etnogenezisükben azonos török törzsek is részt vettek, sajátos jelentősége van tehát annak, hogy az azeri dalcsoportoknak létezik-e anatóliai párhuzama, és ha van, akkor ez a hasonlóság milyen szintű. Jelen esetben egy széleskörű összehasonlítás sem lehetetlen, hiszen az azeri népzene egyszerű típusai viszonylag könnyen áttekinthetők, és az anatóliai népzene alaptípusainak rendszerét is ismerjük Sipos (1993a-b, 1994a,b, 1995, 2000a, 2002a-b). Az összehasonlításhoz saját anatóliai gyűjtésem kétezer dallamán kívül a törökországi Rádió és Televízió Repertoár mintegy háromezer dallamát is áttanulmányoztam. Az azeri zenéből pedig a magam gyűjtötte hatszáz dallamon kívül a legfontosabb azeri népzenei kiadványok további háromszáz dallamát jegyzeteltem ki. Mindez jó alapokat adott a párhuzamok bemutatására és a hasonlóságok jellegének felvázolására. Egy dolgot azonban nem szabad szem elől téveszteni. Az azeri népzene áttekintésénél láttuk, hogy ott milyen elemi, egymáshoz közeli típusok szerepelnek. Nem csak a dallamok ambitusa, ritmusa, a dallammagok száma stb. egyszerű, de a dallammozgások is rendkívül egységesek. Ezzel szemben Anatóliában a kisambitusú egy- vagy kétmagú dallamok sokkal színesebb képet mutatnak, ritmusukban és dallamvonalukban is. Arra is fel kell hívnom a figyelmet, hogy noha az anatóliai népzenében számos egyszerű dallamtípus is van, mégsem találunk minden azeri dallamhoz meggyőző anatóliai párhuzamot. Fontos emlékeztetni arra is, hogy a felsorolt anatóliai példák mögött hasonló dallamok sokasága áll. Nem csupán egy-egy azeri és anatóliai dallam véletlenszerű egybeeséséről beszélünk tehát, hanem dallamtípusok, dallamcsoportok közötti mélyebb hasonlóságról. Ugyanakkor a figyelmes szemlélő észreveszi, hogy a török példák többsége Törökország keleti területeiről származik. Az anatóliai dallamokat az azeri összesítő példáknak megfelelően jelöltem. Igyekeztem az azeri dallamokhoz minél közelebb eső török példákat kiválogatni, és a hasonlóság néha valóban majdnemhogy egyezésszintű, máskor távolabbibb. A hasonlóság foka rendszerint azt is tükrözi, hogy melyik azeri típusnak van több anatóliai párhuzama, bár az összehasonlításba bevont anatóliai anyag nem vehető teljesnek. 227

34 Az anatóliai-azeri párhuzamok között két dallamcsoport érdemel különös figyelmet. Az egyik csoport dallamai a (szo -fa)-mi-re-do chordon mozognak, és soraik re-n vagy do-n érnek véget, ebben a vonatkozásban hasonlóságot mutatva a magyar és az anatóliai sirató kisformáihoz. Tovább fokozza a párhuzamok jelentőségét, hogy e dallamok műfaja is rendszerint sirató. 1 A másik fontos csoport négysoros eol dallamait a 108c-h példákon látjuk, ezek beleillenek a több népnél is előforduló pszalmodizáló stílusba. Ugyanebben a csoportban a 108h példának szintén jelentős török és magyar háttere van. 2 Először nézzük meg a dúr-pentachordon mozgó azeri dallamok anatóliai párhuzamait. Az ilyen dallamok nem kivételesek az egyébként inkább a kisterces skálákat kedvelő anatóliai népzenében (Sipos 1994a: ). Az azeri népzenében ritkábbak, de megtalálhatók, mint láthattuk az ion-2 csoportban. Az ion hangsorú anatóliai dallamok egy jelentős csoportja a sirató stílushoz tartozik, de főleg Törökország keleti részén az ilyen karakterű táncdalok sem ritkák. 1 A magyar sirató stílus részletes tárgyalása pl. Dobszay (1983)-ban. A hasonló anatóliai siratókról l. Sipos (1994, 2000). 2 Lásd Bartók (1976) I/8a-e anatóliai dallamait valamint ugyanott a 6. magyar dallampárhuzamot. Bővebben Sipos (1994a: és ). 228

35 118. példa Ion hangsoron mozgó azeri dallamok anatóliai párhuzamai (a megfelelő azeri dallamok a példákban) Mint már volt szó róla, a fríg és lokriszi hangsor az azeri népzenében az ion és eol skálákkal egyenrangú szerepet játszik. 1 Anatóliában sem kivételes a fríg hangsor, bár messze nem olyan elterjedt, mint Azerbajdzsánban. A párhuzamok jelentős része itt is Törökország keleti területeiről származik. 1 A fríg hangsor a magyar népzenében és a Volga-Káma-vidéken is népszerű, de az anatóliai népzenében sem ritka (l. még Vargyas 1981: 65). Ezen kívül az anatóliai népzenében gyakori a második fok bizonytalansága (Bartók 1976: V), amit időnként az azeri népzenében is tapasztalunk. Mégis, ez utóbbinál többnyire egyértelműen megállapítható, hogy az 1. és a 2. fok között nagy szekund vagy inkább kis szekund távolság van. 229

36 119. példa Fríg hangsoron mozgó azeri dallamok anatóliai párhuzamai (azeri dallamok a példákban) Az anatóliai és a magyar népzenében túlnyomó többségben vannak az eol és dór hangsorú dallamok, nemcsak a fejlettebb formák, de az egyszerűbb dalok között is. Nem csodálkozhatunk hát, hogy ezek szinte mindegyikéhez találunk törökországi párhuzamot. Ami mégis meglepő: a párhuzamok nem közelebbiek, mint amelyeket a fríg vagy ion azeri és anatóliai dallamok között láttunk. Persze genetikus összefüggést amúgy is nehéz lenne bizonyítani a vizsgált azeri és anatóliai dallamok között, ezek a kisambitusú, bizonytalan 230

37 mozgású zenei formák ugyanis nem eléggé karakteresek, és egymástól függetlenül is könnyen kialakulhatnak különböző népeknél. Meglepő az is, hogy az eol tetrachordon mozgó török dallampárhuzamok Törökország különböző vidékeiről kerültek elő, és nem elsősorban az azerik földjéhez legközelebb eső keleti török területekről, ahogyan azt a fríg dallamok esetében tapasztaltuk példa Eol, dór hangsoron mozgó azeri dallamok anatóliai párhuzamai (azeri dallamok a példákon) 231

38 Néhány zenei jelenségről Szóljunk néhány szót a dallamok előadásmódjáról, az ásikok művészetéről, a dallamívekről, a pentaton skálákról, a speciális azeri többszólamúságról, a ritmusról és a hangszeres népzenéről is. E témák némelyike külön tanulmányt vagy éppen kötetet érdemelne, most csak a leglényegesebb jelenségek bemutatására törekedhetünk. A dallamok előadásmódja, ásikok Az azeri területeken a dallamok előadásmódja meglehetősen egységes. Ezek a szillabikus, nem túlzottan díszített dallamok többnyire nem préselt, természetes módon szólalnak meg. Az azeri dalok egyszerűsége tehát nem csak zenei szerkezetükben, de sallangmentes parlandorubato előadásmódjukban és lágy, triolás lüktetésükben is megmutatkozik. A férfiak szégyenlősebbek, nehéz őket éneklésre bírni. Ha énekelnek, akkor sokkal hangosabban, de nem díszítettebben adják elő ugyanazokat a dallamokat mint a nők. A török világ népi költői, illetve azok mai utódai, a félhivatásos ásikok előadásmódjában egyedi jellegzetességeket várhatnánk. E népi énekes-költők közül sokan csak alkalmilag zenélnek, különben más foglalkozást űznek, noha vannak, akik kizárólag művészetükből élnek. Egyesek vallásos dalokat énekelnek, mások világiakat vagy mindkettőt. Van, aki saját dalait adja elő, mások a régebbi korok híres trubadúrjainak a költeményeit. Az ásikok is többnyire a már megismert kis formájú dallamokat éneklik, ha lehet, még nagyobb hangerővel, mint általában a férfiak. Előadásukat rendszerint a 3x2 húros hosszú nyakú lanttal kísérik, így általában nem túlzottan összetett bevezető részek, közjátékok és záró kadenciák előadására nyílik alkalmuk. Éneklés alatt azonban nem mindig pengetik hangszerüket. Előnyben részesítik a hosszabb zenei sorokat, nyilvánvalóan az előadott hosszabb költeménysoroknak megfelelően. A szokásos zenei alapformák közül főként a fríg/lokriszi pentachordon mozgókat preferálják, és a rövidebb alapformákat hangrepetícióval, illetve dallamrészek megismétlésével bővítik ki. Az azeri ásikok a dallamokat az általuk kiénekelhető legmagasabb, illetve esetenként még annál is magasabb hangokon indítják. Ily módon a dalok eleje hasonló a törökországi 232

39 Adana-környéki ásikok által énekelt uzun hava dalokéhoz. 1 Egy ilyen dallamkezdés után a hallgató várná a megnyugvást hozó ereszkedést, mely az anatóliai dallamokban egy, két esetleg három magasan énekelt sor után be is következik. Míg azonban egyes anatóliai uzun hava dallamok egy-egy sorban végre nemegyszer másfél oktávot is ereszkednek a záróhangig, az azeri ásikok dallamai a kezdő magas regiszterben maradnak végestelen végig egy kvartkvint ambituson belül. Jellemző eltérés az is, hogy az anatóliai dallamoknak még a magas sorai is nagyobb ambitusúak, mint a teljes azeri dallamoké (121. példa) példa a) azeri ásik dallam kezdete az anatóliai dallam megfelelő helyére transzponálva, b) török uzun hava, melynek az eleje bizonyos hasonlóságokat mutat az előbbi azeri dallamhoz (TNZ-I: 197) Többszólamúság Az azeri népzene alapvetően egyszólamú, ez várható is volt, hiszen az iszlám területeken általában nem jellemző a polifónia. Ibn-Sina ( ) keleti zeneelméletében például a polifónia csak mint egy díszítési mód fordul elő: A tarkīb egy díszítés, amelyben két egybehangzó hang szólal meg egy időben. A legnemesebb együtthangzások a nagyobb távolságra fekvő hangok között vannak, ezek közül legszebb az oktáv és a kvint. Ebben a keleti világban a dallamhangszerek játéka alapvetően heterofon, minden hangszerjátékos a maga módján, hangszere lehetőségei szerint, saját stílusában játssza a 1 Az anatóliai uzun hava, bozlak dallamokról és azok magyar kapcsolatairól l. Saygun (1976: IX-XI) és Sipos (1994a: 26-28). 233

40 dallamot. A többszólamúság egy kezdetleges formáját jelenti a zurna mozgó burdonja, mellyel a dallamot kissé késlekedve követi. Ez utóbbit megfigyeltem Anatóliában, két zurnás által kísért lakodalmakban, és hasonló előfordul a Kaukázusban több nép, pl. a karacsájok, balkárok és kabardok vokális(!) stílusaiban is (Sipos 2001b: ). Az azeriknél mind a három jelenség: a heterofónia, valamint a változatlan és a változó burdon is megtalálható. Sipos (2004a: )-ben a váltakozó burdonra mutatok egy példát. Semaha városában a Sirvan népi együttes tagjai, akik a környékbeli lakodalmakban is játszanak, két zurnával, dobkísérettel adták elő ezt a táncdallamot. Ahogy Ázsia délebbi területein sok népzenében is szokásos, az egyik zurnás a dallamot játszotta, a másik zurna pedig a záróhangnál egy hanggal magasabb hangot szólaltatott meg, és csak a dallam vége felé ereszkedett a záróhangra. A többszólamú kíséret kissé fejlettebb formáját jelenti, hogy miközben a dallamot a háromhúros lantok alsó húrján játsszák, a többi húrt üresen vagy időnként lefogva folyamatosan pengetik. A felső húrok leggyakrabban kísérő funkciót látnak el, de szükség esetén hüvelykujjal lefogva a dallam egyes hangjait is megszólaltatják rajtuk. Különös többszólamúság figyelhető meg egyes csoportosan énekelt előadásokon. Ez a többszólamúság a legegyszerűbb esetekben az egyszerű kétmagú dallamok szerkezetileg különféleképpen variált énekléséből fakad. Mint láttuk, az azeri népzenében a dallamsorok éneklésének a sorrendje nem szorosan kötött. Így pl. ha az A = mmrr dt r és a B = mrrd tt t dallamsorokból építkező dallamot az egyik énekes AABB, a másik pedig ABBB formában énekli, akkor a második sorban jellegzetes, disszonanciákkal fűszerezett kétszólamúság jön létre. Ez a jelenség nem általános, de nem is kivételes. Fejlettebb polifónia illetve harmonikus kíséret szólalhatna meg a harmonika játékában, az alapvetően egyszólamú illetve heterofon azeri népzenei gondolkozás azonban még a komplexebb hangszeres formáknál sem igényli ezt. Ehelyett itt is burdon kísérettel találkozunk, mely még csak nem is követi a dallamot, mint azt esetenként a két fúvós játékánál halljuk. A harmonika rendszerint egyetlen kitartott kvintet szólaltat meg a dallam alatt, és néha, a dallamtól függően, esetleg egyszer vált. A dallamot ütőhangszer, a darbuka kíséri, mely azonban több hangmagasságot is megszólaltat, hozzájárulva a zene egyfajta polifonikus jellegéhez (Sipos 2004a: ). 234

41 Hangszeres dallamakról A hangszeres népzenében a vokálisnál bonyolultabb formákat is találunk, hiszen ez a műfaj mindig is sokkal nyitottabb volt a külső hatásokra. Máskor épp a hangszeres népzene őriz meg nagy régiségeket. Ahogy ma a vonószenekarok előadásában élnek tovább az egykori magyar duda-közjátékok, ugyanúgy az azeri hangszeres népzenében is találhatók elemi motívumokból építkező dallamok, bár az egyszerű bevezető után a zurna-játékos gyakran kezd szabad improvizálásba a dob ismétlődő ritmusképlete fölött. Ennek az improvizálásnak a szabályai a mugam (makam) stílus alapelveinek megfelelően kötöttek, és a szabályokat ki-ki tehetségének, képességének és tanultságának megfelelően tartja be. Az azeri hangszeres népzenére is jellemző a periódusforma illetve a kétszer két ütemből összetett dallamsor. Egyedi dallamokat mutatok Sipos (2004a: 48h i) példán. Ritkábban négysoros szerkezetek is előfordulnak az instrumentális dallamok között. A terület néhány kisebbségének zenéjéről A Kaukázus hatalmas hegyekkel elválasztott völgyeiben és hegyoldalain az azeri törökökön kívül számos nép él. Azerbajdzsán északi részén, a Kaukázus déli lejtőinek falvaiban gyűjtöttem avaroktól, zahuroktól, tatoktól, hegyi zsidóktól, az ország belsejében pedig többek között Grúziából idevándorolt törököktől és oroszoktól. Alább ezekről a népekről és a körükben gyűjtött dallamokról ejtek néhány szót. Avarok Az avarok Dagesztán hegyes vidékein, valamint Azerbajdzsán északi területein élnek. A században politikailag és kulturálisan az Avar Kaganátus uralta Felső-Dagesztánt. Noha 1727 után többször is elfogadták az orosz fennhatóságot, mindannyiszor hamarosan el is utasították azt. Végül az oroszok 1864-ben végképp megdöntötték az Avar Kaganátust, és területét a már fennhatóságuk alatt álló avar okrug -hoz csatolták. Az októberi forradalom után az avar terület a Dagesztáni Szocialista Köztársaság része lett, és később beolvadt a Szovjetunióba. 235

42 Mikor az arabok Dagesztánba érkeztek, 1 a kereszténység és néhány helyen a zsidó vallás már tért nyert az avar társadalomban, ezért az iszlám csak lassan nyomult előre. A terület iszlamizálódása végül az oszmán uralom alatt történt meg ( ), mára az avarok szunnita muzulmánok. Az avarok Dagesztán legnépesebb és legfejlettebb népe, az irodalmi avar nyelv Felső-Dagesztán több népe számára második nyelvként szolgál, és e népek az avarok erős kulturális befolyása alá kerültek. Az avaroknak nincs bizonyítható közük a Kárpát-medencei avarokhoz, mert az Avar Birodalmat nagyrészt mongol és török törzsek alkották, míg a kaukázusi avarok nyelve az ibéro-kaukázusi nyelvek északi csoportjának északkeleti ágához tartozik. A számos avar nyelvjárás szinte minden törzshöz egy két fő csoportra osztható: az északi és a déli dialektusokra. Magam 1999-ben az Azerbajdzsán északi részén fekvő Zagatala megye avar falvait látogattam meg, és ott mintegy ötven dallamot gyűjtöttem. Ez a rész a déli avar terület központja. Az Azerbajdzsánban élő avarok a saját nyelvük mellett azeriül és sokan oroszul is beszélnek. Noha anyanyelvüket fokozatosan az azeri török nyelvre cserélik, még tartják különálló kultúrájukat, dallamaik és táncaik jelentősen eltérnek az azeri dallamoktól és táncoktól. A 122. példán néhány avar dallam kottáját közlöm: a 122a példa belesimul az azeri zene homogén stílusába, a 122b példa pedig távolabbról felidézi a magyar és anatóliai kétmagú siratóstílust, és van azeri párhuzama is. 1 Észak-Dagesztánt Hisham kalifa ( ) foglalta el. 236

43 122. példa Avar dallamok a) azeri altatóhoz hasonló, nagyobb ambitusú dal, b) kétmagú sirató dallam A gyűjtött ötven avar dallam egyharmada vokális, és ezeknek mintegy fele, vagyis a teljes anyag hatoda többé-kevésbé beleillik az ún. pszalmodizáló stílus kiterjesztett értelmezésébe (Dobszay-Szendrei 1988: 55 66). A magyar és az anatóliai pszalmodizáló stílus viszonyáról l. Sipos (2000: ). Ez a zenei stílus sok népnél megtalálható, de nem mindenütt, például épp az azeriknél lényegében nincs, és csak részben jellemző a Kaszpi-tenger túloldalán a mangislaki kazakok, illetve a Kaukázus északi oldalán élő karacsájok-balkárok népzenéjére. A 123. példában néhány avar dallamot mutatok, melyek a pszalmodizáló stílus magasabban kezdő, a kétrétegű dalokhoz közelebb eső típusaihoz hasonlítanak. A 123a kétsoros dallam ABCDEF soraiból ABEF jön létre, ez a magyar népzenéből ismerős 5(b3)b3 kadenciás pszalmodizáló forma. Itt még csak rejtve találkozunk a stílussal, míg 123b-d dallamok már karakteresebben hasonlítanak magyar pszalmodizáló dallamokhoz. A 123e példa pszalmodizáló jellege az utolsó hangját leszámítva szintén kétségtelen. A 123f példa rejtettebb formában mutat egyes pszalmodizáló tulajdonságokat. 237

44 123. példa Avar pszalmodizáló karakterű dallamok a) kétsoros szerkezetbe rejtett 5(b3)b3kadenciák, b1-b2) 4(b3)VII kadenciák, c) 5(b3)VII kadenciák, d1-d2) 5(b3)1 kadenciák, e) pszalmodizáló jelleg ti-véggel, f) rejtett pszalmodizáló 238

45 Tatok A szovjet idők népszámlálásaiban az iráni dialektust beszélő hegyi zsidókat a muzulmán tat népességhez számolták, a tatokat pedig az azerikhez, így vált a tat fogalom a térségben a zsidó szinonimájává. Magam most tatnak az Azerbajdzsánban lakó iráni származású népességet nevezem. Nyilvánvalóan a magukat azerinek valló csoportok egy részének ősei között is voltak irániak, de az indoeurópai dél-iráni nyelvjárást (is) beszélő tat népesség aránya sem kicsi a mai Azerbajdzsánban. E csoportok java része ma azeri-tat kétnyelvű, noha eredeti nyelvét hivatalosan nem használhatja. A tatok többnyire síita muzulmánok, de van közöttük keresztény és zsidó hitű is. Bár nemzeti identitásukat őrzik, kulturálisan és a mindennapi életüket tekintve szinte megkülönböztethetetlenek az azeriktől. A Kaukázusban körülbelül tat él, többségük Azerbajdzsán északi tengerpartjainál, illetve Dagesztán tengerhez közeli területein. Iránban nagyszámú népesség beszéli az ugyanezen nyelvcsaládba tartozó nyelveket. Az Azerbajdzsánban élő tatok között sok dallamot gyűjtöttem, többek között Demirdzsi faluba, valamint a tat Zarat falu Samaha városának külterületeibe költözött népességtől. Mint várható volt, népzenéjük nagymértékben hasonult, vagy eredetileg is hasonló volt a többségi azerik népzenei rétegeihez. Ezek a dallamok tehát feltűnés nélkül belesimulnak a többi azeri dallam közé, és egyenletesen oszlanak el a nagy azeri gyűjtés anyagában. Zahurok Noha zahuroktól nem vettem fel sok dallamot, talán nem tanulság nélküli egy-két szót ejteni ennek a kaukázusi népnek a múltjáról és jelenéről. A zahurok eredetileg Dagesztánban éltek, de egy részük már a 13. században átköltözött Azerbajdzsánba. Akár a Dél-Kaukázus többi népe, ők is hosszú éveken át küzdöttek függetlenségükért a törökök és a perzsák ellen. A 19. század elején az oroszokhoz fordultak segítségért, és az Orosz Birodalom részévé váltak. A 19. század közepén a dagesztáni zahurokat Azerbajdzsánba űzték, de kilenc évvel később visszatérhettek szülőföldjükre, Rurul területre. Jelentős részük azonban Azerbajdzsánban maradt, főleg Kakh, Zagatala és Belokani vidékén. A zahur mintegy kétharmada ma Észak-Azerbajdzsánban él (1989-es adat). Magam ezek között gyűjtöttem. 239

46 A zahurok egyes szertartásaiban, például a tavaszi tűzugrásban vagy az esőimában iszlám előtti szokások fedezhetők fel. Előbukkannak az animizmus nyomai is, például a kövekkel, fákkal kapcsolatos hiedelmeikben. A szovjet rendszer előtt az iskolákat az iszlám egyház felügyelte. A szovjet hatóságok pozitív változásokat is bevezettek az iskolákban, de nem engedélyezték a zahur nyelv használatát. Az oktatás az első évfolyamtól oroszul folyt, és az orosz vált a zahurok irodalmi nyelvévé. Ezért, és a tömegkommunikáció döntően orosz nyelve miatt szinte mindegyikük beszéli az orosz és/vagy az azeri nyelvet is. A World Evangelization Research Center utolsó becslése alapján az azerbajdzsáni zahurok 99,9%-a muzulmán. Nyelvük a zahuri (mikik) a dagesztáni nyelvek lezgi-samur ágának délkeleti csoportjához tartozik, két fő nyelvi dialektussal ben megalkották irodalmi nyelvüket latin ábécével, ez azonban soha nem került használatba. Máig az azeri szolgál hivatalos nyelvként, ezt a legtöbb zahur folyékonyan beszéli. Újabban ismét elhatározták, hogy a zahurt írott nyelvként is fogják használni ben Zagatala megye Asagi Tala és Szuvagil falvaiban gyűjtöttem közöttük. Noha dallamaik többsége beleillik a többségi azeri dallamok közé, némelyik határozottan eltér azoktól. A 124a példa egyedi szerkezetével tűnik ki, de dallammozgása és ambitusa megegyezik a jellegzetes azeri dallamokéval. Ezzel szemben a 124b c dallamvariánsok ambitusukkal, nagy ívű soraikkal és négysorosságukkal is határozottan különböznek a többségi azeri dallamoktól. Jellemző a helybeli kétnyelvűségre, hogy a 124a példa szövege félig azeri, félig zahur, a 124b példa szövege azeri, míg közvetlen variánsának, a 124c példának a szövege zahur. 240

47 124. példa Egyedi zahur dallamok Hegyi zsidók A Kaukázusban lakó zsidók zenéje három fő tradícióhoz tartozik: a derbendi Észak- Azerbajdzsánban és Dél-Dagesztánban, a keytogi a Keytog területen Észak-Dagesztánban, Csecsniában és a Kabard-Balkár földön valamint a vartaseni Oguz városban, Azerbajdzsánban (Eliyahu 1999: 9). Manapság az azeri zsidók nagyvárosokban laknak. Kuba városában, ahol magam is gyűjtöttem, saját kerületük van, a kızıl mahallesi vörös kerület. Városlakó létükre természetesen régi gudil-gudil esővarázsló dalaikat, a nėhre köpülődalt és általában a falusi élethez kötött dalokat már nemigen éneklik. Annál jobban terjednek közöttük az újabb slágerek. Az esküvőkön a hagyományosabb hangszerek (komoncse, tar, balaban, zurna) helyét egyre inkább kiszorítja az elektromos gitár, a klarinét és a szintetizátor, ahogy ez a világ oly sok, néhány évtizede szinte még érintetlennek tűnő helyén, pl. a romániai kis magyar falvakban is történik. 241

48 A kaukázusi zsidóknak távoli magyar vonatkozása is van. Amikor a 7. század elején a kazárok meghódították az Észak-Kaukázust, a magyarok is kazár fennhatóság alá kerültek. A 8. században a kazárok királya zsidó hitre tért át (Altshuler : 37). A keleti Kaukázusban létrejött királyság zsidókat vonzott Perzsiából és Bizáncból, és mély nyomokat hagyott a hegyi zsidó mitológiában is, a kazár királyra a 19. századig a mi királyunk -ként emlékeztek. Miután a 10. század második felében a Kazár Birodalom összeomlott, ezen a geopolitikailag fontos területen felváltva uralkodtak a perzsák, a szeldzsukok és a mongolok. A 18. század második felében az Orosz Birodalom a keleti Kaukázus birtoklásáért megtámadta Perzsiát és az Oszmán Birodalmat. A bizonytalan helyzetben a kis azeri falvakban élő zsidók az azeri Kubába menekültek, a perzsa Huszain kán védelme alá (Babikhanov 1991). A 19. század elejére az oroszok véres harcokban meghódították Dagesztánt, közben a zsidók közül sokan felvették az iszlámot. A hegyi zsidók juhuri nyelve Azerbajdzsán iráni nyelveihez tartozik. Ez a tény rávilágít ennek a zsidó közösségnek a földrajzi származására. A legtöbb hegyi zsidó két vagy három nyelvet tud, Azerbajdzsánban például a saját nyelvükön kívül beszélnek oroszul, és erős zsidó akcentussal azeriül is. A kaukázusi zsidó és nem-zsidó kultúrák közötti szoros kapcsolat a közös geopolitikai és szociális-gazdasági hagyománynak köszönhető. Az itt töltött ötszáz év alatt a zsidók keveredtek a muszlim közösségekkel, a vegyes falvakban meghívták egymást az ünnepeikre, mint azt a nyelvükben levő számos jövevényszó is mutatja. Nem véletlen, hogy egy-egy területen közös a zenei repertoárjuk, közösek műfajaik, előadásmódjuk és közösek hangszereik is. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni a Kaukázus déli és északi oldala közötti zenei dialektusbeli különbségeket. Ahogy más iszlám országokban is, például Perzsiában vagy Marokkóban, a Kelet-Kaukázusban is az egyik tipikus zsidó foglalkozás volt a hangszeres játék, és zsidó zenészek gyakran zenéltek más népek ünnepein. Itt a zsidó és az iszlám repertoár között lényegében csak a nyelvben és a társadalmi eseményekhez csatlakozó dallamoknál van különbség. Megegyeznek az ún. mugam repertoár valamint a legelterjedtebb tánc, a terekeme dallamai is. A 125 példán néhány hegyi zsidó dalt mutatok, ezúttal elsősorban az azeri népzenével való hasonlóságokra koncentrálva.. A dallamokat főképpen Eliyahu (1999)-ból idézem. Eltérően a sokszínű népdalrepertoároktól, a vallási énekek a Kaukázusban élő összes zsidó közösségben lényegében azonosak. Ennek a zenének egy rétegét egyfajta pszalmodizáló stílus jellemzi, mely a formától és a liturgikus szöveg eredetétől függetlenül oktávon belüli

49 hangból álló modusokat használ. A dallamok általában kétsorosak, AB/AB/AB... vagy AABB/AABB... formával. A vallási zsidó dalok közül soknak van azeri vallási dal vagy éppen azeri népdal párhuzama. Ilyen például a fríg 125a példa. A mi-re-do mag a hegyi zsidó népzenében kisebb súllyal szerepel, mint az azeriknél, e zsidó daloknak a formája is eltér az azeri dalokétól. A magyar sirató kisformájára kissé emlékeztető re-do kadenciás alakzat azonban itt is megtalálható (125b példa). A dúr pentachord mozgó közkedvelt azeri Ey, beri bax azeri dallamnak is van zsidó változata (125c példa). Az sssf / mm s // ssff / mm m tipikus azeri dallam a harmadik sorban jelenik meg, és valószínű, hogy ez a dúros zsidó dallam ennek az egyszerű azeri dalnak a továbbfejlesztett formája. Láthatunk példákat a (mi)-re-do-ti tri/tetrachordon építkező elemi azeri dallamformára is, ez a hegyi zsidó népzenében szintén gyakori (125d példa). Egy másik ilyen jellegű dallam a 125e példa, melyhez hasonlót magam is vettem fel Kubában. A 125e példában idézett változat AB k CB formájú négysoros, szemben az általam gyűjtött kétsoros dallammal. A hegyi zsidó népzenében előfordulnak négysoros illetve nagyobb ívű kétsoros dallamok is, bővített szekundos és más egyedi skálák is, ezek többsége vélhetően újabb fejlemény vagy idegen hatás eredménye. 243

50 125. példa Hegyi zsidó dallamok a) liturgikus dal (Eliyahu 1999: 9), b) népdal (Eliyahu 1999: 17), c) dúr tetrachord dal (Eliyahu 1999: 43), d) mi-re-do-ti magú dal (Eliyahu 18), e) mi-re-do-ti magú dal (Eliyahu 1999: 44) Egy régi orosz dallam Samaha megye Kirovka falvában egy orosz parasztasszonytól is gyűjtöttem, többek között a 126. példán látható régi orosz dallamot. Az asszony emlékezett, hogy gyermekkorában ezt énekelték vasárnaponként, amikor az utcán sétáltak. A dalt azért idézem, mert tanulságos, hogy noha oly sok azeri dalhoz hasonlóan a szűk kvart ambituson ereszkedik, mégis a re-dola triton egészen más jelleget ad a dalnak, mint a re-do-ti-la tetrachord. A konjunkt azeri és más kisebbségi dallamok tengerében ez a triton szinte felüdülést jelent, és utal arra, hogy a nagyobb ambitusú orosz dallamok még jelentősebben térnek el az itt uralkodó dallamstílusoktól példa Egy régi orosz triton dallam 244

51 Hemsilli törökök Samaha megye Hilmilli falvában gyűjtöttem hemsilli törököktől is, akik Grúziából jöttek Azerbajdzsánba. Közülük Tamara Sukurova hosszasan énekelt, dalainak többsége egyetlen zenei gondolat variánsai voltak (127. példa). A 127a példa sorainak váza a do-re-mi-(fa)-mi-re-do domb forma. A 127b példa két egymás alatt haladó, re és do hangokon kadenciázó sora mutat bizonyos szerkezeti hasonlóságot a magyar és anatóliai sirató kisformájának egy elemi megvalósulásához. Ez a dallam azért is figyelemre méltó, mert központi formának tűnik ebben a török zenei világban. A 127c példa hosszú sorai a 127b két sorának konkateminációjából állnak, itt a magyar sirató kisformájához való hasonlóság nagyobb, amit tovább erősít a sorok végén levő kis domb alakú motívum. A 127d példa a 127b-hez hasonlóan kezdődik, majd két mélyebb sorral folytatódik, és négysoros alakot ölt. Ezzel a magyar illetve anatóliai pszalmodizáló stílusba illik bele. A 127e-f dallamok a fentiektől eltérően nagyobb ambitusúak, négysorosak és dúr skálán mozognak: a 127e példa ABBC, a 127f példa pedig ABABCD formában variálja a közös A, B és C sorokat. E dalok többsége az azeri illetve az anatóliai népzene fontos alaprétegeibe illik. 1 A 127e-f dallamtípus azonban ritka Anatóliában, ilyen dalokat (a TRT repertoár alapján) legfeljebb a törökországi Tosya, Silifke, Antakya és Konya környékén találunk elszórtan. 1 Az anatóliai népzene sirató és pszalmodizáló stílusairól, valamint azok magyar vonatkozásairól l. Sipos (1994a: 28 50), a kazak népzene sirató és pszalmodizáló stílusairól l. Sipos (2001c: 43 54, 95). 245

52 127. példa Hemsilli török dalok. a) do-re-mi-re-do domb, b) altató, c) dal, d) menyasszonybúcsúztató, e) ABBC forma és f) ABABCD forma Az azeri népzene magyar és török kapcsolatai Ennek a témának egy több népre vonatkozó kifejtése megtörténik később, mégis elérkezettnek tartottam az időt, hogy ezen a ponton egy rövidebb kitekintést adjak az azeri népzenének más török népek és a magyarság népzenéjéhez való kapcsolatairól. 246