Nanotechnológia: áldás vagy átok? Egy konferencia margójára
|
|
- Ágnes Margit Budai
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nanotechnológia: áldás vagy átok? Egy konferencia margójára DR. BÁNHEGYI GYÖRGY * mûanyag- és vegyipari szakértõ Konferencia 1. Mik azok a nanokompozitok? A nanotechnológia ma divatos kifejezéssé vált, amit többnyire helyes, de sokszor helytelen összefüggésben használnak, sokszor csak azért, mert úgy könnyebb pénzt szerezni egy K+F kezdeményezéshez. Mindenesetre tény, hogy a szintetikus kémia és a megmunkálás oldaláról is (mondhatnánk alulról és felülrõl megközelítve) sikerült elérni a nanométeres (10-9 m=1000 pm= 10 A o ) tartományt, ami jócskán az atomi méretek fölött van, de jóval kisebb, mint amit a hagyományos technológiák során megszoktunk. A kolloidika tudománya régen felismerte, a fajlagos felület növekedése egy határon túl minõségileg új tulajdonságokat eredményez, és ez még inkább elmondható a nanostrukturált anyagok világáról, amelyek lehetnek makromolekulák vagy atomklaszterek (csoportok) az anyagi összetétel függvényében. A közlemény elsõ részében egy átfogó irodalomkutatás alapján a hibrid kompozitok fõbb osztályai szerepelnek a részletek ismertetése nélkül. A CHEMICAL ABSTRACTS CD-ROM adatbázisát használva 1987-tõl 2003 végéig kb olyan cikk-kivonat található, amelyek nanokompozitokkal foglalkoznak. A cikkeket sokféle szempontból lehet csoportosítani, egy lehetséges az alábbi: nanométeres szervetlen anyagok hõre lágyuló polimerekkel alkotott társított rendszerei (kb. 48%), nanométeres szervetlen anyagok hõre keményedõ polimerekkel alkotott társított rendszerei (kb. 12%), nanométeres szervetlen anyagok elasztomerekkel alkotott társított rendszerei (kb. 2%), szerves-szervetlen hibrid rendszerek (kb. 16%), különleges optikai tulajdonságokkal rendelkezõ nanokompozitok (kb. 6%), vezetõ nanokompozitok (kb. 12%), szervetlen/szervetlen nanokompozitok (kb. 4%) Szervetlen nanométeres töltõanyagból és polimerbõl álló kompozitok Az irodalom döntõ többsége a nanométeres szervetlen anyag + polimer kategóriába esik (kb. 62%). Ezen belül is óriási többségben vannak azok a kompozitok, ahol a szervetlen komponens réteges szervetlen anyag, amelynek csak egy dimenziója esik a nanométeres tartományba. Réteges szervetlen anyagként elsõsorban olyan szilikátok szerepelnek (elsõsorban agyagásványok), amelyekben a szilikát-rétegek negatív többlet-töltést mutatnak, a két réteg között pedig kationok helyezkednek el. Ha a kationok egyértékûek, a víz könnyen behatol a rétegek közé (agyagásványok duzzadása) és ezekbõl az ásványokból vizes oldatban olyan szuszpenziók készíthetõk, amelyek nanométeres vastagságú, de mikrométeres hosszúságú és szélességû lemezkéket tartalmaznak. Víz helyett egyéb poláris folyadékokat is használhatunk az agyagásványok duzzasztására, pl. poláris monomereket is, amelyeket utóbb polimerizálhatunk. A polimerizálódó molekulák végképp eltávolítják egymástól a szilikátrétegeket, és olyan polimer kompozit képzõdik, amelyben egyedileg eloszlatott szilikát-lemezkék találhatók. A TOYOTA RESEARCH LABORATORY a 80-as években állított elõször elõ ilyen polimereket ciklikus amidok gyûrûfelnyílásos polimerizációjával, és megfigyelték, hogy a kapott polimer kompozitok speciális tulajdonságokkal rendelkeznek: a hagyományos (mikrométeres részecskéket tartalmazó) polimer kompozitoknál fajlagosan sokkal nagyobb moduluszt, kisebb áteresztõképességet mutatnak, és váratlan módon éghetõségük (pontosabban égési sebességük) is sokkal kedvezõbb, mint amit az ásványi anyag tartalom alapján vártak. Ennek fõ oka a nanorétegek igen nagy hossz és vastagság aránya, aminek következtében rendkívül alacsony részecske koncentrációnál kialakul az ún. mechanikai perkoláció, ami azt jelenti, hogy az egymáshoz érõ töltõanyag szemcsék folytonos hálózatot alkotnak a mátrixban. Az alkalmazott monomer polaritásától függõen azonban nem minden nanokompozit állítható elõ közvetlenül az agyagásvány monomerrel történõ duzzasztásával. A következõ minõségi ugrást az jelentette, hogy a réteges szilikátokat organofilizálták (vagyis kevésbé poláris molekulák számára is hozzáférhetõvé, duzzaszthatóvá tették) oly módon, hogy a szilikátrétegek közti szervetlen kationokat olyan kvaterner ammónium (esetenként foszfónium, szulfónium vagy egyéb) ionokra cserélték ki, amelyekhez egy vagy több hosszú szerves lánc kapcsolódott. Az ilyen módon elõkészített organoagyagásványok aztán már közepes vagy csekély polaritású monomerekkel, oligomerekkel vagy akár polime- * Polygon Consulting, 1153 Budapest, Arany János utca 28., 461
2 rekkel is duzzaszthatók voltak. A réteges agyagásvány alapú polimer kompozitokat tehát vagy monomeres duzzasztás után polimerizációval, vagy közvetlen polimeres duzzasztással próbálták elõállítani. Ez utóbbi történhet oldatban (az oldószer utólagos eltávolításával) vagy ömledékben. Vannak olyan polimerek, amelyek akár a nem organofilizált agyagásványokat ömledék állapotban is duzzasztják (elsõsorban a poliéterek), de ezek nagyon ritkák, vannak olyanok, amelyek az organofilizált agyagásványokkal képeznek homogén kompozitot, de vannak olyanok is (sajnos ilyen a legtöbb poliolefin), amelyekbõl csak segéd-polimerek felhasználásával készíthetõ olyan nanokompozit, amelyben a szilikátrétegek valóban egyedileg felbomlottak (ún. exfoliált kompozitok). Már azt is nanokompozitnak tekintik, ha a rétegek nem válnak szét, de kimutatható a polimerek behatolása a szilikátrétegek közé (ún. interkalált nanokompozitok). A segéd-polimerek olyan közepes polaritású oligomerek vagy polimerek (pl. maleált poliolefinek), amelyek duzzasztani képesek az agyagásványt és így hozzájárulhatnak egy legalább részben exfoliált, részben interkalált szerkezet kialakulásához. Hõre keményedõ polimerek esetében annyiban könynyebb a helyzet, hogy ott többnyire monomerekkel vagy legfeljebb oligomerekkel kell duzzasztani az agyagásványt, és utána kerül sor a polimerizációra, hõre lágyuló polimereknél pedig vagy már a töltõanyag jelenlétében kell végrehajtani a polimerizációt (ez a polimergyártók vagy a polimer diszperzió gyártók privilégiuma), vagy nem úszható meg a jóval nehezebb, de szokásos mûanyag-feldolgozó számára egyedül járható ömledék-interkalációs módszer. A tulajdonság-javulás miatt mindenestre az érdeklõdés óriási (fõleg az autóipar részérõl), a kompozitok elterjedését elsõsorban a töltõanyag magas ára akadályozza. A szilikát alapú nanokompozitok mellett egyre nõ az ún. réteges kettõs hidroxidokat tartalmazó nanokompozitok szerepe. Itt egy kicsit más a helyzet, mint az agyagásványok esetében, ugyanis itt a rétegek között anionok helyezkednek el, amiket szerves anionokkal vagy akár polianionokkal lehet kicserélni ahhoz, hogy lehetõvé tegyük a rétegek diszperzióját polimer fázisban. A réteges kettõs hidroxid alapú kompozitok jelentõsége nem elsõsorban a mechanikai tulajdonságok, hanem az égésállóság javításában jelentkezik Szerves-szervetlen hibridek Mint azt a publikációk száma mutatja, jelentõs erõfeszítések történtek az ún. szerves-szervetlen hibridek területén is. Ezek definíciója nem általánosan elfogadott és nem végleges, de elsõsorban olyan rendszerekrõl van szó, ahol a szervetlen fázis a kompozit képzõdése során (in situ) jön létre. Ennek is több módja lehetséges: pl. olyan több-funkciós monomerek alkalmazásával, amelyek részben szerves reaktív csoportot, részben polikondenzációra hajlamos (elsõsorban szilanol-csoportokat) szervetlen funkciókat, vagy olyan polimerek alkalmazásával, amelyek szervetlen (szilanol) oldalcsoportokat tartalmaznak. A multi-funkciós monomereket olyan szerves monomerekkel (oligomerekkel, makro-monomerekkel) lehet kopolimerizálni, amelyek a szerves funkcióval épülnek egybe, és ezzel párhuzamosan folyik szervetlen funkciók polikondenzációja, ami nanométeres nagyságrendû szervetlen gócok képzõdéséhez vezet. A szerves és szervetlen funkciók relatív mennyiségétõl függõen szerves anyaggal ütésállósított szervetlen üveget vagy szervetlen térhálópontokat tartalmazó polimereket kapunk. Szervetlen, de kondenzációra képes oldalcsoportot tartalmazó polimereket hidrolizálni és kondenzálni képes szilícium-organikus vegyületekkel összedolgozva ugyancsak szervetlen térhálópontokat tartalmazó polimereket kapunk. (Tulajdonképpen ebbe a kategóriába tartoznak a vízgõzzel térhálósított szilános polietilének is!) Egyesek a szerves-szervetlen hibrid kategóriába sorolják azokat a kompozitokat is, amelyek (akár in situ polimerizációval, akár ömledék-kompaundálással állítják elõ ezeket) izometrikusan nano-méretû (vagyis minden irányban nanométeres) töltõanyagot és polimert tartalmaznak Egyéb, speciális nanokompozitok Ebbe a kategóriába két csoport sorolható: az optikai és a vezetõ nanokompozitok. Az optikai nanokompozitok között vannak speciális törésmutatójú, nemlineáris optikai paraméterekkel rendelkezõ, elektrokróm, fotokróm, szolvatokróm, mechanokróm rendszerek (amelyek valamely külsõ behatásra változtatják elnyelési tulajdonságaikat), ún. fotonikus kristályok, különleges fényelektromos tulajdonságokat mutató rendszerek. A diszpergált részecske lehet félvezetõ, de lehetnek olyan szerves-szervetlen hibridek is, amelyek egyik vagy másik fázisba szelektíven kromofor (elnyelõ) csoportokat visznek be. A különleges fénytani tulajdonságok a félvezetõ részecskék esetében egyértelmûen a rendkívül kis mérettel, a felületi állapotok jelenlétével magyarázhatók. A vezetõ nanokompozitok esetében különbséget kell tenni az ionos és az elektronos (vagy lyuk) vezetõ kompozitok között. Az ionos vezetõk tulajdonképpen szerves-szervetlen hibridek (pl. speciális Nafion-membránok), amelyeket elsõsorban a tüzelõanyag-cellák számára fejlesztenek. Vannak nanokompozit szerkezetû polimer elektrolitok is, amelyek annak ellenére, hogy szilárd állapotúak, olyan nagy mobilitású ionokat tartalmaznak, hogy ionos vezetõképességük a folyadékokra emlékeztet. Itt ki lehet használni, hogy a polimer elektrolitok készítéséhez leggyakrabban használt poli(etilén-oxid) 462 M Û A N Y A G évfolyam, 12. szám
3 (PEO) közvetlenül interkalálja a réteges szilikátokat. Az elektronvezetõ nanokompozit rendszerek is két kategóriába sorolhatók: az inherensen (szerkezeti tulajdonságai révén) vezetõ polimerbõl és réteges szilikátból álló rendszerek és a vezetõ nano-töltõanyagot tartalmazó rendszerek csoportjába. A vezetõ nano-töltõanyagok között különleges szerepet játszanak az ún. szén-nanocsövek, amelyek szerkezetüktõl függõen lehetnek vezetõk, félvezetõk vagy szigetelõk, és egyszerre okoznak mechanikai erõsítést és villamos perkolációt, valamint csökkentik az éghetõséget is. Következésképpen sokféle nanokompozit létezik, különféle alakú és anyagi összetételû töltõanyagokkal. 2. A nanokompozitok egészségügyi kockázatai A szerzõ 2004 júniusában részt vett a NANO 2004 (7. Nemzetközi Konferencia a Nanostrukturált Anyagokról, Wiesbaden, Németország) konferencia szatellitjeként szervezett NANOSAFE nevû konferencián Frankfurtban, amely egy EU projekt eredményeit ismertette. Az ipar felfigyelt a nanotechnológiában rejlõ lehetõségekre és komoly erõfeszítéseket tett a nanorészecskék gyártástechnológiájának fejlesztésére, sõt egyes termékekben már nagyléptékû alkalmazásról is lehet beszélni. A csúcsra járatott gépezetbe némi homok került, amikor egy kanadai székhelyû környezetvédelmi csoport, az ETC GROUP ( drámai hangú felhívást tett közzé az Interneten (Occasional Paper Series, Vol. 7., No.1, April 2003), amelyben a nanorészecskékkel kapcsolatos tisztázatlan biztonsági-munkavédelmi problémák miatt önkéntes moratóriumot követelt az ipar részérõl (vagy ennek kikényszerítését az iparpolitikától), amíg a kérdések nem tisztázódnak. Milyen érvekre építi e csoport aggodalmát? 1. Az evolúció során az élõ szervezetek nem voltak kitéve szervetlen nanorészecskék hatásának, ezért nem is alakult ki velük szemben természetes védekezõ mechanizmus. Ezért félõ, hogy a nanorészecskék át tudnak hatolni az olyan természetes gátakon, mint a bõr, vagy akár az agy-vér gát. A 70 nm-s méret kritikusnak tûnik a szívés érrendszerbe való behatolás, az 50 nm-s méret a sejtmembránon való átlépés szempontjából (azokon a pórusokon keresztül, amelyek fehérjemolekulák transzportjára szolgálnak), a 30 nm pedig a központi idegrendszerbe való bejutás szempontjából. 2. Elegendõ adat áll rendelkezésre annak megállapításához, hogy a nagy fajlagos felület miatt a nano-porok még a mikro-porokhoz képest is erõsen eltérõ (rendszerint nagyobb) kémiai reaktivitást mutatnak. Ez aggodalomra ad okot az amerikai egészségügyi hatóságok azon döntésével kapcsolatban, hogy pl. a naptejekben már ma is alkalmazott nano-titándioxid (TiO 2 ) adalékot a mikro és makroszkópos méretû anyag tulajdonságai alapján különösebb vizsgálatok nélkül ártalmatlannak minõsítette. Az adatok inkább arra utalnak, hogy a nano-tio 2 az átlagosnál nagyobb foto-katalitikus aktivitást mutat, ami akár szabadgyök képzõdést is eredményezhet. A hidroxil gyökök geno-toxicitása jól ismert. Vannak olyan jelek is, hogy a nanométerû porok toxicitásában a méret fontosabb szerepet játszik, mint a vegyi összetétel. 3. Nem áll rendelkezésre olyan nemzetközileg elfogadott mérési módszer, amivel rutinszerûen mérni lehetne a nano-porok szemcseméret-eloszlását, ezért a fentebb említett veszélyes mérethatárok elérését nehéz bizonyítani. Amennyiben a nanotechnológiai ipar a fenti problémákra nem tud megfelelõ választ adni, könnyen abba a helyzetbe kerülhet, mint a géntechnológia, amely egyes biztonsági kérdések nem megfelelõ kezelése miatt jelentõs fogyasztói ellenállásba ütközött, legalábbis az EU államaiban. Ismerve azonban a környezetvédõ csoportok sokszor érzelmileg túlfûtött, a valós tényeket nemegyszer felnagyítva vagy sajátos nézõpontból kezelõ magatartását, mindenképpen érdemesnek és fontosnak tûnt az ezzel kapcsolatos szakmai véleményeket is meghallgatni. A hisztériakeltés soha nem célszerû, különös tekintettel arra, hogy a nanotechnológia témakörébe rengeteg olyan rendszer tartozik (bevonatok, diszperziók, in situ képzõdõ és a rendszerbe kémiai kötéssel beépülõ nano-klaszterek pl. a szol-gél technológiában stb.), ahol a toxicitás fenti problémája elvben sem lép fel. Ahol tényleg pontos vizsgálatra van szükség, azok a nano-porok és nano-szálak, amelyek a levegõbe kerülhetnek A Nanosafe project, és az ezt ismertetõ szatellit-konferencia A téma fontosságát felismerve a német NANOGATE cég ( két éve korlátozott költségvetéssel (néhány százezer euró felhasználásával) elindított egy EU-projektet Nanosafe címen, amelynek célja elsõsorban a meglevõ adatok összegyûjtése és rendszerezése volt. Az EU6 keretprogram részeként egy módosított összetételû konzorcium pályázatot nyújtott be Nanosafe2 néven, amely lényegesen nagyobb tervezett költségvetéssel (18 millió euró) célzottan új adatokat is kíván nyerni a nano-toxicitás területén és új szabványosítható rutinmódszereket kíván kidolgozni a szemcseméret-eloszlás meghatározására. Ha elfogadják, az új projekt 2005-ben indulhat el. Az alábbiakban néhány, a konferencián elhangzott gondolatot szeretnék röviden összefoglalni. A nano-toxicitás és -biztonság egyik legfontosabb aspektusa a munkaegészségügy azokban az üzemekben, ahol nanorészecskéket gyártanak. Mivel a gyártástechnológiák zöme zárt térben (vákuumban, speciális atmoszférában 463
4 stb.) folyik, veszélyhelyzet a gyártóberendezés meghibásodása, kiürítése és a termék csomagolása, illetve a végtermékbe való bekeverése vagy pl. kerámiává való feldolgozása során léphet fel. A szakértõk egyetértenek abban, hogy veszélyesség sorrendjében a légúti > bõrön át történõ > emésztõrendszeri behatolásokat kell figyelembe venni. Megnyugtató, hogy az elõadók szerint rendelkezésre áll megfelelõ gázmaszk, ami képes a nano-részecskék kiszûrésére. Az egészségügyi kutatásokkal kapcsolatos több, független kérdésre kell választ adni: a toxicitás mechanizmusának megállapítása, a dózis-hatás görbék meghatározása a veszélyességi küszöbértékek megállapítása céljából, a munkaegészségügyi és a fogyasztóvédelmi problémák egymástól elkülönített kezelése. Az eddigi toxikológiai és járványtani ismeretek olyan anyagokra vonatkoztak, amelyek tartalmaznak ún. ultrafinom frakciót (definíció szerint d<0,1 µm): ilyenek a dízel kipufogó gázok, természetes és mesterséges kvarcporok, azbeszt. Az 1 µm-nél kisebb méretû részecskék már a nyálka áramlása révén nem tudnak kiürülni a tüdõhólyagocskákból (alvelolusokból), vagyis az ultrafinom részecskék bioperzisztenciája (szervezetben maradása) nagyobb, mint az ún. finom részecskéké (2,0 és 0,1 µm közti átmérõ). A 10 µm-nél hosszabb szálak a tüdõben maradnak és krónikus gyulladásokat okozhatnak, ami növeli a tüdõrák veszélyét. Elvben a fagociták (falósejtek) bekebelezhetik a nano-részecskéket, de nagyon keveset lehet tudni arról, hogy mi lesz a sorsuk a bekebelezett részecskéknek és hogy milyen részecsketulajdonságok (pl. részecskealak vagy felületkezelés) befolyásolják a fagocitózis hatásfokát. Vannak jelek, amelyek arra utalnak, hogy minél finomabb a részecske, annál veszélyesebb, pl. 20 nm-s szemcseméretû TiO 2 részecskék esetében nagyobb gyakorisággal fordult elõ tumor-képzõdés, mint 100 nm-s részecskék esetében. Külön problémát jelent, hogy a legtöbb mai porterhelés-meghatározás a por tömegét vagy a részecskeszámot méri, a biológiai veszélyességet azonban úgy tûnik, hogy az összes felület nagysága határozza meg. Ennek rutinszerû mérésére ma nem áll rendelkezésre megbízható szabványos módszer. A mérési rendszerek fejlesztését tovább nehezíti az a tény, hogy a nano-részecskék agglomerálódnak, és az agglomerátumok különbözõ körülmények között különbözõ mértékben bomlanak fel. Az ideális mérési módszerben olyan közeget kellene használni, ami felület-kémiai szempontból az emberi testnedvekhez hasonló. Korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre adatok a nano-részecskéknek a tüdõbõl a vérbe, a májba, a hólyagba és a központi idegrendszerbe átjutására vonatkozóan. Az emésztõrendszeri behatolás jóval kevésbé veszélyes, mint a légúti, mert az emésztõrendszerben a nano-részecskék sokkal rövidebb idõt töltenek. A bõrön át történõ behatolásra kevés és ellentmondó adat áll rendelkezésre. Ami a mûanyagipari alkalmazásokat illeti, a SÜD CHEMIE cég jelenlevõ képviselõje elmondta, hogy a nano-agyagok esetében semmilyen toxikus hatást nem észleltek (ami összhangban van azzal a ténnyel, hogy a nano-lemezkéknek csak vastagsága esik a nanométeres dimenzióba). A nano-csövek már nem tûnnek ilyen ártalmatlannak, ott bizony igen nagy gondot kell fordítani arra, hogy ne kerülhessenek a tüdõbe még a velük folytatott kutatás során sem! Megfelelõ jogi-szabályozási rendszer kidolgozásához számos kérdést el kell dönteni: a veszély mértékét, a veszély megjelenésének valószínûségét különbözõ környezetekben (e kettõbõl számítható a kockázat), a kockázat ismeretében kell dönteni a kockázati kommunikációról, a megelõzés módjáról (kockázatkezelés). A szabályozási rendszernek külön kell foglalkozni a munkaegészségüggyel, a fogyasztóvédelemmel, majd a közegészségüggyel és a környezetvédelemmel. Az ETC GROUP által javasolt azonnali és teljes moratórium helyett járhatóbbnak tûnik a jelenlegi szabályozási rendszer módosítása olyan irányban, hogy figyelembe lehessen venni a nano-részecskék különleges tulajdonságait. A mai biztonsági adatlap-rendszerrel kapcsolatban pl. gondot jelent az, hogy a veszélyes anyagokat vegyi öszszetételükkel (CAS-szám) azonosítjuk, amelynél a szemcseméret nem jelenik meg. Az is kérdéses azonban, tekinthetõ-e új anyagnak valami csak attól, hogy nanométeres méretben állították elõ. Az mindenesetre tény, hogy az EU-ban a gyártónak kell bizonyítania, hogy terméke ártalmatlan, és ez a nanotechnológia esetében is így lesz. Olyan nagy nemzetközi vegyipari cégek is, mint pl. a PROCTER AND GAMBLE vagy az AIR PODUCTS, amelynek képviselõi jelen voltak és elõadtak a konferencián, jól látják a fenti problémákból eredõ kihívásokat, és szívesen társulnak a megoldásukra szervezõdõ konzorciumokhoz. Nyilvánvaló, hogy a szerteágazó problémák megoldásához az erõforrásokat bölcsen kell megosztani a cégek, az állami és alapítványi egyetemek és kutatóintézetek, valamint a hatóságok között. Az általános törvényszerûségek és toxicitási mechanizmusok megismerése inkább egyetemi/kutatói feladat, az iparnak inkább a konkrét termékekre és a megfelelõ mérési módszerek kifejlesztésére kell koncentrálnia (nem elhanyagolva persze a kapcsolódó alapkutatások közös finanszírozását), az állami hatóságoknak pedig a megfelelõ szabályozás és szabványok kialakításával kell foglalkozniuk. 464 M Û A N Y A G évfolyam, 12. szám
5 2.2. Következtetések A konferencia elõadásaiból és az ezt követõ vitákból az alábbi következtetések levonása tûnik megalapozottnak: 1. Annak ellenére, hogy egyelõre korlátozott menynyiségû adat áll rendelkezésre, úgy tûnik, hogy a nanorészecskék veszélyesebbek lehetnek, mint a mikro-részecskék, fõként a rendkívül nagy fajlagos felület és a felületi atomok/ionok szabad vegyértékei miatt. 2. A legelsõ teendõ a munkahelyi (kutatási és gyártási) környezetben a legjobb biztonságos gyakorlat megállapítása, amelyet a továbbiakban szigorúan be kell tartani és tarttatni. 3. A legnagyobb veszélyt a légúti behatolás jelenti, sorban utána a (vitatott) bõrön át történõ behatolás említhetõ. 4. Igen sok a teendõ az egyszerû, szabványosítható, reprodukálható mérési módszerek fejlesztése terén. Elsõsorban a részecskék összfelületét mérõ módszerekre lenne szükség. 5. Lehetõleg minél többféle anyagi összetételû rendszeren kellene széleskörû toxicitási vizsgálatokat végezni (toxicitási mechanizmus, anyagfelvétel, átalakulási és kiürülési kinetika, környezeti toxicitás és stabilitás), figyelembe véve az anyagi összetétel, a szemcseméret és felületkezelés hatását, hogy el lehessen dönteni, melyek a közös és melyek az egyedi jellemzõk. 6. A nagyléptékû fogyasztói alkalmazások megkezdése elõtt a jövõben mindig szükségszerûnek látszik speciális kockázat-elemzést végezni a nano-részecskét is tartalmazó termékeken. A nano-részecskéket tartalmazó szilárd termékek esetében külön meg kell vizsgálni a termékek kopását, hulladékként történõ lerakását és a hulladék hasznosítását, hogy nem szabadul-e fel esetleg toxikus nano-por frakció? 7. A nagy országok egészségbiztonságért felelõs intézményei és maga az ipar is felismerték, hogy a nanotechnológia nem egyszerûen méret-probléma, ezért indokolt a megváltozott reaktivitásból fakadó többlet-kockázatok gondos kivizsgálása. A szerzõ köszönetet mond egy japán kormány-ügynökségnek és a Furukawa Electric Technológiai Intézetnek, hogy lehetõvé tették részvételét a konferencián. 465
1. előadás Alap kérdések: Polimer összefoglaló kérdések
1. előadás Alap kérdések: Polimer összefoglaló kérdések Ha ügyes vagy, a választ az előző kérdésnél megleled! hőre lágyuló: hevítéskor ömledék állapotba hozható hőre nem lágyuló: nem hozható ömledék állapotba,
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC)
Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) Kromatográfiás módszerek osztályba sorolása 2 Elúciós technika A mintabevitel ún. dugószerűen történik A mozgófázis a kromatogram kifejlesztése alatt folyamatosan
MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408
MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
Villamosipari anyagismeret. Program, követelmények ősz
Villamosipari anyagismeret Program, követelmények 2015. ősz I. félév: 2 óra előadás, vizsga II. félév: 1 óra labor, évközi jegy* Követelmények: Előadás látogatása kötelező; ellenőrzése (katalógus) minimum
Műanyag hegesztő, hőformázó Műanyag-feldolgozó
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.
Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek
Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban
Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag
Radioaktív nyomjelzés
Radioaktív nyomjelzés A radioaktív nyomjelzés alapelve Kémiai indikátorok: ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenniük, mint az indikátoroknak általában: jelezniük kell valamely elemnek ill. vegyületnek
Polimer nanokompozit blendek mechanikai és termikus tulajdonságai
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Polimer nanokompozit blendek mechanikai és termikus tulajdonságai Dr. Hargitai Hajnalka, Ibriksz Tamás Mojzes Imre Nano Törzsasztal 2013.
Fényérzékeny amorf nanokompozitok: technológia és alkalmazásuk a fotonikában. Csarnovics István
Új irányok és eredményak A mikro- és nanotechnológiák területén 2013.05.15. Budapest Fényérzékeny amorf nanokompozitok: technológia és alkalmazásuk a fotonikában Csarnovics István Debreceni Egyetem, Fizika
PhD kutatási téma adatlap
PhD kutatási téma adatlap, tanszékvezető helyettes Kolloidkémia Csoport Kutatási téma címe: Multifunkcionális, nanostrukturált bevonatok előállítása nedves, kolloidkémiai eljárásokkal Munkánk célja olyan
Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok
Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok Kolloid rendszerek (kolloid mérető részecskékbıl felépült anyagok): Olyan két- vagy többfázisú rendszer, amelyben valamely anyag mérete a tér valamely irányában
Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra
Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra KISS LOLA VIRÁG, SERES ANIKÓ ÉS NAGY PÉTER ISTVÁN Szent
Tárgyszavak: réteges szilikát töltőanyag; nanokompozit; előállítás; szerkezet; hőstabilitás; éghetőség; vizsgálat; autóipari alkalmazás.
A MÛANYAGOK ALKALMAZÁSA 3.2 1.1 Nanokompozitok előállítása, szerkezete, éghetősége és alkalmazása Tárgyszavak: réteges szilikát töltőanyag; nanokompozit; előállítás; szerkezet; hőstabilitás; éghetőség;
LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája
LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája 1 ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI 01 04 08 kő törmelék és hulladék kavics, amely
Társított és összetett rendszerek
Társított és összetett rendszerek Bevezetés Töltőanyagot tartalmazó polimerek tulajdonságok kölcsönhatások szerkezet Polimer keverékek elegyíthetőség összeférhetőség Többkomponensű rendszerek Mikromechanikai
Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben
Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben Vázlat I. Diszperziós kolloidok stabilitása általános ismérvek II. Ciklodextrinek és kolloidok kölcsönhatása - szorpció - zárványkomplex-képződés
Az anyag tulajdonságaitól a felhasználásig - természetes alapanyagok és hulladékok hasznosítását megalapozó kutatások
Pannon Egyetem, 2013. május 31. Az anyag tulajdonságaitól a felhasználásig - természetes alapanyagok és hulladékok hasznosítását megalapozó kutatások TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0071 Kedvezményezett:
Ex Fórum 2009 Konferencia. 2009 május 26. robbanásbiztonság-technika 1
1 Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata 2 Az elektrosztatikus feltöltődés folyamata -érintkezés szétválás -emisszió, felhalmozódás -mechanikai hatások (aprózódás, dörzsölés, súrlódás)
Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok
Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok Bagi István BME MTAT Bevezetés Kerámiák csoportosítása teljesen tömör bioinert porózus bioinert teljesen tömör bioaktív oldódó Definíciók Bioinert a szomszédos
Műanyag-feldolgozó Műanyag-feldolgozó
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
POLIMER KÉMIA ÉS TECHNOLÓGIA
POLIMER KÉMIA ÉS TECHNOLÓGIA BSc III. éves vegyészek részére ETR-kód: kv1n1tc3 3 kredit heti 3 óra előadás Dr. Iván Béla egyetemi magántanár ELTE TTK Kémiai Intézet Szerves Kémiai Tanszék A tárgy tematikája:
A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba
A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba 1 Hulladékvizsgálatok 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet Hulladék minősítés
Elektromos áram. Vezetési jelenségek
Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai
Többkomponensű rendszerek. Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek tulajdonságai. Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek
Többkomponensű rendszerek 7. hét Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek homogén - kolloid - heterogén rendszerek - a részecskék mérete alapján Diszperz rendszerek Homogén rendszerek
TDK Tájékoztató 2015 Területek, témák, lehetőségek
TDK Tájékoztató 2015 Területek, témák, lehetőségek Menyhárd Alfréd Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Tanszékvezető Pukánszky Béla Budapest 2015. március 18. 1 Fizikai-kémia A kémia azon ága, amely
Kolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás Szőri Milán: Kolloidkémia 1 Kolloidok stabilitása Termodinamikailag lehetnek stabilisak (valódi oldatok) Liofil kolloidok G oldat
Anyagok az energetikában
Anyagok az energetikában BMEGEMTBEA1, 6 krp (3+0+2) Környezeti tényezők hatása, időfüggő mechanikai tulajdonságok Dr. Tamás-Bényei Péter 2018. szeptember 19. Ütemterv 2 / 20 Dátum 2018.09.05 2018.09.19
A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai
A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai Hoffer András, Gelencsér András, Kováts Nóra, Turóczi Beatrix, Rostási Ágnes, Imre Kornélia, Nyirő-Kósa Ilona,
1.7. Felületek és katalizátorok
Mobilitás és Környezet Konferencia Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2012. január 23. 1.7. Felületek és katalizátorok Polimer töltőanyagként alkalmazható agyagásvány nanostruktúrák előállítása Horváth
Házi feladat témák: Polimerek alkalmazástechnikája tárgyból, 2014-2015. I félév
Házi feladat témák: Polimerek alkalmazástechnikája tárgyból, 2014-2015. I félév Orvostechnikai alkalmazások 1. Egyszer használatos orvosi fecskendő gyártása, sterilezése. 2. Vérvételi szerelék gyártása,
Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.
Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Adszorpció oldatból szilárd felületre Adszorpció oldatból Nem-elektrolitok
Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2
Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,
Elektronegativitás. Elektronegativitás
Általános és szervetlen kémia 3. hét Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltésű anion keletkezik. Mértékegysége:
TDK Tájékoztató 2017 Területek, témák, lehetőségek
TDK Tájékoztató 2017 Területek, témák, lehetőségek Menyhárd Alfréd Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Kállay Mihály Tanszékvezető Budapest 2017. február 16. 1 Egyensúly Szerkezet Változás Fizikai-kémia
és s alkalmazása Dencs Béla*, Dencs Béláné**, Marton Gyula**
Környezetbarát t kemény nyítőszármazékok előáll llítása és s alkalmazása a környezet k védelme v érdekében Dencs Béla*, Dencs Béláné**, Marton Gyula** *Hydra 2002 Kutató, Fejlesztő és Tanácsadó Kft., Veszprém
NANOTECHNOLÓGIÁK I. ANYAGMÉRNÖK MSC KÉPZÉS SZAKIRÁNYOS TÁRGY. (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM
NANOTECHNOLÓGIÁK I. ANYAGMÉRNÖK MSC KÉPZÉS SZAKIRÁNYOS TÁRGY (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR Fémtani, Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai
PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI
Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia Tanszék MTA-BME Lágy Anyagok Laboratóriuma PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Mágneses tér hatása kompozit gélek és elasztomerek rugalmasságára Készítette:
Kötések kialakítása - oktett elmélet
Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések
SOFIA BLAST KFT WWW.HOMOKFUVO.HU Tel.:06 20 540 4040
SOFIA BLAST KFT WWW.HOMOKFUVO.HU Tel.:06 20 540 4040 A technológia alapja, hogy magasnyomású levegővel különböző koptatóanyagot repítünk ki. A nagy sebességgel kilépő anyag útjába állított tárgy kopást
Aktuátorok korszerű anyagai. Készítette: Tomozi György
Aktuátorok korszerű anyagai Készítette: Tomozi György Technológiai fejlődés iránya Mikro nanotechnológia egyre kisebb aktuátorok egyre gyorsabb aktuátorok nem feltétlenül villamos, hanem egyéb csatolás
Mőanyagok újrahasznosításának lehetıségei. Készítette: Szabó Anett A KÖRINFO tudásbázishoz
Mőanyagok újrahasznosításának lehetıségei Készítette: Szabó Anett A KÖRINFO tudásbázishoz A mőanyagok definíciója A mőanyagok olyan makromolekulájú anyagok, melyeket mesterségesen, mővi úton hoznak létre
egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem
egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem Folyadékok szerkezeti jellemz i Az el adás témakörei: Mit nevezünk folyadéknak? - részecskék kölcsönhatása, rendezettsége - mechanikai viselkedése alapján A
Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből
Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Füri Péter, Balásházy Imre, Kudela Gábor, Madas Balázs Gergely, Farkas Árpád, Jókay Ágnes, Czitrovszky Blanka Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam
7. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004.
7. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004. Kedves Versenyző! Köszöntünk a Hevesy György kémiaverseny országos döntőjének írásbeli fordulóján. A következő tíz feladat megoldására 90 perc áll rendelkezésedre.
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
MŰANYAGFAJTÁK ÉS KOMPOZITOK
MŰANYAGFAJTÁK ÉS KOMPOZITOK Polimerek az optikai nanotechnológiában Napjainkban a nanoméretű töltőanyagok bevitele a polimerrendszerekbe egyike a legkutatottabb témáknak. Az átlátszó műanyagszerkezetekben
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
GHS/CLP végrehajtása a Linde Csoportnál
GHS/CLP végrehajtása a Linde Csoportnál Alapismeretek 02/2011 Linde termékek: GHS alap információk GHS áttekintése (I) Vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszerét jelenti.
Kolloidstabilitás. Berka Márta 2010/2011/II
Kolloidstabilitás Berka Márta 2010/2011/II Kolloid stabilitáshoz taszítás kell. Sztérikus stabilizálás V R V S sztérikus stabilizálás: liofil kolloidok alkalmazása védőhatás adszorpció révén (természetes
HEGESZTÉSI SZAKISMERET
HEGESZTÉSI SZAKISMERET 1.) Ismertesse az SI mértékrendszer szerinti nyomás, hőmérséklet, mechanikai feszültség stb. mértékegységeket! 2.) Melyek azok a fizikai, kémiai, mechanikai tulajdonságok, amelyek
Készítette: Kovács Mónika Eszter Környezettan alapszakos hallgató. Témavezető: Dr. Mészáros Róbert adjunktus
Készítette: Kovács Mónika Eszter Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Mészáros Róbert adjunktus Miről lesz szó? A légköri aeroszol: fogalma és dinamikája általános tulajdonságai mintavétele
BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. A készítmény neve. A kiállítás kelte: Győr, 2011.08.01.
BIZTONSÁGI ADATLAP A kiállítás kelte: Győr, 2011.08.01. 1. A készítmény neve SILKY Mosogatószer Gyártó cég neve: SATIN SILK Kft. 9012 Győr, Csanakhegyi u.13/b. Tel./fax.: 96/447-808 2. Összetétel: anionos
1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.
1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
Határfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2
Határelületi jelenségek 1. Felületi eszültség Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek Határelületi jelenségek Kiemelt témák: elületi eszültség adhézió nedvesítés ázis ázisdiagramm
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól
Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól Kele Péter egyetemi adjunktus Lumineszcencia jelenségek Biolumineszcencia (biológiai folyamat, pl. luciferin-luciferáz) Kemilumineszcencia
VEGYIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZÉPSZINTEN SZÓBELI TÉMAKÖRÖK május - június
1. Méréstechnika 1.1. Méréstechnika alapjai VEGYIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZÉPSZINTEN SZÓBELI TÉMAKÖRÖK 2019. május - június méréstechnikai alapfogalmak (mérés, mért érték, mérőszám)
A kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 11-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 11- Vegyérték kötés elmélet 11-3 Atompályák hibridizációja 11-4 Többszörös kovalens kötések 11-5 Molekulapálya elmélet 11-6 Delokalizált
Név: POLI-FARBE Vegyipari Kft Cím: H-6235 Bócsa, III. ker. 2. Tel.: 78/453-130, 78/453-133 Fax: 78/453-014
1. AZ ANYAG/ KÉSZÍTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG AZONOSÍTÁSA 1.1.Az anyag/készítmény azonosítása Kereskedelmi elnevezés: 1.2. A társaság/vállalat azonosítása 1.2.1. Gyártó Név: POLI-FARBE Vegyipari Kft Cím: H-6235
Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége
Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett
Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata
Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont
Az anyagi rendszerek csoportosítása
Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi
tervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás,
Elhasználódási és korróziós folyamatok Bagi István BME MTAT Biofunkcionalitás Az élő emberi szervezettel való kölcsönhatás biokompatibilitás (gyulladás, csontfelszívódás, metallózis) aktív biológiai környezet
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 30 Műszeres ÁSVÁNYHATÁROZÁS XXX. Műszeres ÁsVÁNYHATÁROZÁs 1. BEVEZETÉs Az ásványok természetes úton, a kémiai elemek kombinálódásával keletkezett (és ma is keletkező),
7F sorozat Kapcsolószekrények szellőztetése
Ventilátorok beépített szűrővel Alacsony zajszint Légáram (14 370) (külön rendelendő kilépő szűrővel) Légáram (24 500) (szabadbefúvásos, bemeneti szűrővel) Névleges teljesítmény: (4...70) W Névleges üzemi
Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév
Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont
Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
A nanotechnológia mikroszkópja
1 Havancsák Károly, ELTE Fizikai Intézet A nanotechnológia mikroszkópja EGIS 2011. június 1. FEI Quanta 3D SEM/FIB 2 Havancsák Károly, ELTE Fizikai Intézet A nanotechnológia mikroszkópja EGIS 2011. június
Hidász Napok A MINDEN-KORR Korrózióvédelmi Mérnökiroda Bt. szeretettel üdvözli a konferencia résztvevőit. Visegrád,
A MINDEN-KORR Korrózióvédelmi Mérnökiroda Bt. szeretettel üdvözli a konferencia résztvevőit. Acélszerkezetű hidak korrózióvédelmi tervezése Cégünk 10 éve kapcsolódott be az új, valamint a felújításra kerülő
Diffúzió 2003 március 28
Diffúzió 3 március 8 Diffúzió: különféle anyagi részecskék (szilárd, folyékony, gáznemű) anyagon belüli helyváltozása. Szilárd anyagban való mozgás Öndiffúzió: a rácsot felépítő saját atomok energiaszint-különbség
Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
Bio-nanorendszerek. Vonderviszt Ferenc. Pannon Egyetem Nanotechnológia Tanszék
Bio-nanorendszerek Vonderviszt Ferenc Pannon Egyetem Nanotechnológia Tanszék Technológia: képesség az anyag szerkezetének, az anyagot felépítő részecskék elrendeződésének befolyásolására. A technológiai
Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program
Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFOM
MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MA RKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARK ETINFO MARKETINFO MARKETINFO
Polimer nanokompozitok
Polimer nanokompozitok Hári József és Pukánszky Béla BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Műanyag- és Gumiipari Laboratórium MTA TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézet 2013. november 6. Tartalom
Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22.
Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében Előadó: Uhri László 2015. április 22. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-
ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE
S ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE TANULÁSIRÁNYÍTÓ Ismételje át a szerves kozmetikai anyagokat: 1. Szerves alapanyagok ismerete szénhidrogének alkoholok (egyértékű és többértékű
BIZTONSÁGI ADATLAP. SILKY Univerzális tisztítószer
BIZTONSÁGI ADATLAP A kiállítás kelte: Győr, 2014. 01.05 1. A készítmény neve SILKY Univerzális tisztítószer Forgalmazó: Satin Silk Kft. 9012 Győr, Csanakhegyi u. 13/b. TEL/FAX.: 96/447-808 Email Cím: iroda@satin-silk.hu
OTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377
OTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377 A kutatás célja Égésgátló szerekkel társított műanyagok hőbomlását tanulmányoztuk abból a célból, hogy feltárjuk az
Aerogél alapú gyógyszerszállító rendszerek. Tóth Tünde Anyagtudomány MSc
Aerogél alapú gyógyszerszállító rendszerek Tóth Tünde Anyagtudomány MSc 2016. 04. 22. 1 A gyógyszerszállítás problémái A hatóanyag nem oldódik megfelelően Szelektivitás hiánya Nem megfelelő eloszlás A
Tárgyszavak: alakmemória-polimerek; elektromosan vezető adalékok; nanokompozitok; elektronika; dópolás.
MŰANYAGFAJTÁK Elektroaktív polimerek Nikkel és vas-oxid tartalmú keverékek előállítását és tulajdonságait vizsgálták a vezetőképesség növelése és alakmemóriával rendelkező polimerek előállítása céljából.
Öntött Poliamid 6 nanokompozit mechanikai és tribológiai tulajdonságainak kutatása. Andó Mátyás IV. évfolyam
Öntött Poliamid 6 nanokompozit mechanikai és tribológiai tulajdonságainak kutatása Andó Mátyás IV. évfolyam 2005 Kutatás célkitőzése: - a nanokompozitok tulajdonságainak feltérképezése - a jó öntéstechnológia
ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK
ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Anyagismeret 2009/10 Bevezetés Dr. Reé András ree@eik.bme.hu Anyagtudomány és Technológia Tanszék Alapítva 1889 MT épület 2 1 Anyagtudomány és Technológia Tanszék tanszékvezető:
Anyagszerkezet vizsgálati módszerek
Kromatográfia Folyadékkromatográfia-tömegspektrometria Anyagszerkezet vizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagszerkezet vizsgálati módszerek Kromatográfia 1/ 25 Folyadékkromatográfia-tömegspektrometria
Szigetelőanyagok. Műanyagok; fajták és megmunkálás
Szigetelőanyagok Műanyagok; fajták és megmunkálás Mi a műanyag? Minden rövidebb láncolatú (kis)molekulából mesterségesen előállított óriásmolekulájú anyagot így nevezünk. természetben nem fordul elő eleve
TDK Tájékoztató 2016 Területek, témák, lehetőségek
TDK Tájékoztató 2016 Területek, témák, lehetőségek Menyhárd Alfréd Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Kállay Mihály Tanszékvezető Budapest 2016. február 24. 1 Egyensúly Szerkezet Változás Fizikai-kémia
Kerámia-szén nanokompozitok vizsgálata kisszög neutronszórással
Kerámia-szén nanokompozitok vizsgálata kisszög neutronszórással 1 Tapasztó Orsolya 2 Tapasztó Levente 2 Balázsi Csaba 2 1 MTA SZFKI 2 MTA MFA Tartalom 1 Nanokompozit kerámiák 2 Kisszög neutronszórás alapjai
Szigetelők Félvezetők Vezetők
Dr. Báder Imre: AZ ELEKTROMOS VEZETŐK Az anyagokat elektromos erőtérben tapasztalt viselkedésük alapján két alapvető csoportba soroljuk: szigetelők (vagy dielektrikumok) és vezetők (vagy konduktorok).
SiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3
ALKALMAZÁSOK 2. SiAlON A műszaki kerámiák (Al 2 O 3, Si 3 N 4, SiC, ZrO 2, TiC, TiN, B 4 C, stb.) fémekhez képest igen kemény, kopásálló, ugyanakkor rideg, azaz dinamikus igénybevételek elviselésére csak
Talajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
Mobilitás és Környezet Konferencia
Mobilitás és Környezet Konferencia Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 01. január 3. Polimer nanokompozitok fejlesztése Dr. Hargitai Hajnalka: PA6/HDPE nanokompozit blendek előállítása és vizsgálata Dr.