PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

Átírás

1 PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Előremutató Infokommunikációs Technológiák kutatásának támogatása, valamint a kapcsolódó IT szakember-utánpótlás biztosítása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP C-11/1/KONV 1

2 Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...4 A1. Alapvető cél és háttér információ... 4 A2. Részcélok... 8 A3. Rendelkezésre álló forrás... 9 A4. Támogatható pályázatok várható száma... 9 B. PÁLYÁZÓK KÖRE...10 B1. Jogi forma B2. Méret B3. Székhely B4. Iparág B5. Típus/karakter B6. A pályázat benyújtásának egyéb feltételei B7. A Támogatási Szerződés megkötésére vonatkozó kizáró okok és a támogatás további feltételei C. A PÁLYÁZAT TARTALMA...14 C1. Támogatható tevékenységek köre C2. Nem támogatható tevékenységek köre C3. Elszámolható költségek köre C4. Nem elszámolható költségek köre C5. Illeszkedési előírások C6. Projekt iparági korlátozása C7. Projekt területi korlátozása C8. A projekt megkezdése C9. A projekt fizikai befejezésének és a projekt megvalósításának végső határideje 40 C10. A projekt befejezése és a fenntartási kötelezettség C11. Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK...43 D1. Támogatás formája D2. Támogatás mértéke D3. Támogatás összege D4. Az önrész összetétele D5. Egyéb pénzügyi eszközök D6. Biztosítékok köre D7. Előleg igénylése D8. Egyéb feltételek E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK...45 E1. Monitoring mutatók F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK...56 F1. A pályázati kiírás felfüggesztése és megszüntetése F2. A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje F3. A pályázat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók F4. A projektkiválasztás folyamatának bemutatása (eljárásrend) F5. Kifogás F6. Vonatkozó jogforrások listája F7. Fogalomjegyzék F8. Csatolandó dokumentumok listája F9. Pályázati Útmutató mellékletei

3 Felhívjuk tisztelt pályázóink figyelmét, hogy a pályázati kiírás és dokumentumai esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) a változtatás jogát fenntartja, ezért kérjük, hogy kövessék figyelemmel a honlapon megjelenő közleményeket! A beadás előtt ellenőrizzék, hogy a pályázati dokumentumokat a honlapon megadott sablonoknak megfelelően állították össze. 3

4 A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE A1. Alapvető cél és háttér információ Általános cél A konstrukció átfogó célja a felsőoktatásban történő kutatás-fejlesztés feltételrendszerének javítása. Háttér A konstrukció célja, hogy támogassa az Európai Bizottság által meghirdetett, az EU 2020 Stratégia céljait, valamint az információs társadalom kiépítését lehetővé tévő Digitális Menetrend IKT-vel kapcsolatos pilléreihez kötődő kutatásokat, illetve egyéb tevékenységeket. A Digitális Menetrend 8 pillérre épül, ezek közül célzottan háromhoz szorosan és közvetlenül kapcsolódó kutatást és kutatási kapacitásfejlesztést támogat a konstrukció. Ez alapján a 3. ( Bizalom és biztonság ), a 4. ( Sokkal gyorsabb internet ) és az 5. ( Kutatás és innováció ) pillérek alatt megfogalmazott akciókhoz kapcsolódó tevékenységeket támogatja a konstrukció. ( operability%20and%20standards) Horizontális szempontokként vagy közvetett hatásként előnyt jelent a Digitális Menetrend 6. (E-készségek fejlesztése) és 7. (IKT a szociális kihívásokért) pilléreinek akcióihoz történő csatlakozás. Előbbi célja, hogy a kutatások vagy azok eredményei elősegítsék a nők, a hátrányos helyzetűek, a fogyatékosok, valamint az idős generáció internethez és IKT eszközökhöz való hozzáférését, valamint az IKT technológiák által megkönnyített életvitelét. Utóbbi esetben előnyt jelentenek azok a kutatási tevékenységek, amelyek az IKT a zöld növekedéshez, környezeti és társadalmi konfliktusok kezeléséhez történő hozzájárulásával foglalkoznak. A konstrukció további célja a fent bemutatott Digitális Menetrendhez szorosan kapcsolódó, hetedik kutatási keretprogram (FP7) együttműködés alprogramjában meghirdetett IKT prioritásokhoz történő csatlakozás. A programban felsorolt nyolc kihívás közül az első (átható és megbízható hálózati és szolgáltatói infrastruktúra), a harmadik (a meglévő komponensek és rendszerek alternatívái), valamint a negyedik (digitális tartalmi és nyelvi technológiák) által lefedett kutatások támogathatóak. Emellett horizontális szempontokként előnyt jelent az IKT együttműködési alprogram ötödik (IKT az egészségért, az elfogadható öregedésért, a befogadásért, valamint a kormányzat fejlesztéséért), valamint a hatodik (IKT az alacsonyabb szénkibocsátású gazdaságért) prioritások alatt felsorolt kutatási területekhez kapcsolódó kutatások folytatása. Az Európai Bizottság Jövőbeni és Kialakuló Technológiák (Future and Emerging Technologies, FET, programjának keretében újszerű zászlóshajó kezdeményezést indított az információs technológiák nagyléptékű, tudományos alapokon nyugvó, széleskörű európai összefogásra épülő, nagyszabású kutatási terveinek támogatására tavaszán hat mintaprojektet választottak ki, ezek közül a legmagasabbra értékelt a FuturICT pályázat volt. A FuturICT projekt tudásgyorsítóként működik, mely hatalmas adattömegekben rejtőző információt fordít át tudássá és technológiai fejlődéssé. Megalkotja azokat a tudományos módszereket és azokat az infokommunikációs platformokat, melyeket a 21. század világméretű lehetőségei és kihívásai megkívánnak. 4

5 Európa a hetedik kutatási keretprogramban (FP7) elkötelezte magát az információs és kommunikációs technológiák (IKT) kutatásának támogatására. Ennek folytatása, a Horizon2020 névre elkeresztelt 8. kutatási keretprogram (FP8) előkészítése folyamatban van. Ebben kiemelt terület az IKT fejlesztéshez kapcsolódó alapkutatások támogatása és kiemelt téma a jövő Internet. Az európai Internet-ipar mára már jelentős szerepet játszik az EU gazdaságában. A 2009-es évben az Internet technológiai és szolgáltatási szektor bevétele 122 Mrd Eurót tett ki. Ez a teljes EU IKT piac 23%-a, de a részarány tovább nő és 2014-re ez már 31%-ot tesz majd ki. Így a gazdaság oldaláról nézve is a jövő Internettel kapcsolatos kutatás fejlesztési tevékenység meghatározó az EU jövője szempontjából, amelyből Magyarország érdekeit szolgálja a minél jelentősebb mértékű bekapcsolódás. Az Internet, mint az információs társadalom alapvető infrastruktúrája, az elkövetkező években várhatóan még meghatározóbb szerepet játszik majd. Az eredetileg 70-es években tervezett struktúra ugyanakkor mára egyre kevésbé képes megfelelni a kor követelményeinek. Ahhoz, hogy feladatát minél jobban betölthesse, globális funkcióit figyelembe vevő, a jelenkor technológiai bázisán alapuló, új megoldások létrehozására van szükség. Az Internet jövőjével kapcsolatos kutatási tevékenység fontosságát felismerve az Európai Unió 2008 márciusában Bledben egy deklarációt fogadott el, melyben az Internetet Európa gazdasági növekedésének zálogaként aposztrofálták. A jövő Internetét alapvetően a még több felhasználó, objektumok milliárdjainak hálózatba integrálása, a szolgáltatások széles skálája és a kritikus infrastruktúrák biztonságos működtetése jellemzi. Az Internet hazai kutatásának komoly hagyományai vannak, mind az elméleti mind pedig a mérnöki kutatások területén. A kapcsolatos matematikai kutatások körében kiváló hazai iskolákkal és jó nemzetközi hírnévvel rendelkezünk. Számos mérnöki területen vannak nemzetközileg jegyzett hazai kutató iskolák, pl. a hálózatmérés és monitorozás, internet biztonság, mobilinternet, szenzor hálózatok, új hálózati architektúrák és protokollok területén. Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) célja, hogy mélyreható tartalmi, strukturális reformok kiteljesítése révén a felsőoktatási intézmények a jelenleginél aktívabb és kezdeményezőbb szerepet vállaljanak a tudásalapú gazdaság kiépítésének felgyorsításában. A nemzetközi kutatás-fejlesztési programok szereplőivel való intézményes együttműködésre építve számottevően kell növelni a magyar felsőoktatás potenciálját a kutatás-fejlesztés és ezen keresztül az innováció terén. Az Új Széchenyi Tervben kijelölt négy kiemelt iparági területek, és kapcsolódó tudományágak és húzóágazatok fejlesztéséhez szükséges kutatások egyike az infokommunikációs technológiák fejlesztése. Konstrukció célja A konstrukció célja - célzottan és más támogatási konstrukcióktól lehatárolva - az infokommunikációs technológiákhoz (IKT) kapcsolódó hazai kutatási kapacitások megerősítése és a hazai IKT K+F szféra bekapcsolása az Európai Unió IKT és Információs Társadalomhoz kapcsolódó kutatási együttműködéseibe. A pályázat célja tehát Magyarország IKT kapacitásainak fejlesztése elsősorban a Horizon2020 infokommunikációs prioritást élvező kutatásaihoz, az Európai Unió Digitális Menetrend akciótervéhez, valamint a Jövőbeli és Kialakuló Technológiák zászlóshajó kezdeményezéseihez történő csatlakozás elősegítése. A konstrukció célja az alapkutatások és célzott alapkutatások és az ezt kiszolgáló kapacitások megerősítése az alább célkitűzésekhez kacsolódóan: - Kapcsolódás biztosítása a Digitális Menetrend kutatás-fejlesztés és szociális kihívások kutatásaihoz ( 5

6 - Kapcsolódás biztosítása a Jövőbeni és Kialakuló Technológiák (FET) zászlóshajó projektjeihez ( ezen belül a FuturICT projekthez ( - Kapcsolódás biztosítása a Horizon2020, a 7. és 8. kutatási keretprogram által támogatott, a legutóbbi IKT munkaprogram IKT és Információs Társadalom kutatási területeihez ( t_en.pdf) A konstrukció prioritása a nemzetközi hálózatosodás biztosítása a fenti területeken és a hazai felsőoktatási kutatóhelyek részvételének előmozdítása a fenti célokhoz indított nemzetközi kutatásokban. A konstrukció olyan országos kutatóközpontok (koordinációs központok) létrehozását is támogatja, amelyek tevékenysége szorosan kapcsolódik a fent ismertetett FuturICT zászlóshajó projekthez, az FP7 és FP8 keretprogramokon belül meghirdetett/meghirdetésre kerülő Future Internet kezdeményezés kutatásaihoz, platformtevékenységeihez vagy pedig a Digitális Menetrend 3. (Bizalom és biztonság), a 4. (Sokkal gyorsabb internet) és az 5. (Kutatás és innováció) pillérei alatt futó akciók egyikéhez. A pályázat célja továbbá, hogy szoros kapcsolat alakuljon ki a kutatóintézetek, a felsőoktatás, valamint az ipar között a fenti célkitűzésekhez kapcsolódóan, továbbá a sikeres hazai együttműködések nemzetközi szinten történő kiszélesítése. A jövőben ugyanis egyre nagyobb teret fognak kapni az IKT kutatások és innováció köré szerveződő klaszterek, melyekben felsőoktatási intézményektől kutatóintézeteken át a vállalati szféra is aktívan részt vesz. Emellett adott kutatási területekhez kapcsolódóan a konstrukció biztosítani kívánja IT szakemberek képzését, illetve továbbképzését. Választható kutatási témák a fenti célokhoz kapcsolódóan (a lenti kutatási területek alapján szabadon állítható össze a kutatási téma javaslat, de kizárólag a felsorolt témák pályázhatóak): Társadalmi relevanciájú adatok adatbányászata (FuturICT, Digitális Menetrend 5. Kutatás és innováció, IKT Munkaprogram 4. kihívás): - extrém méretű elosztott adatbázisok létrehozása, kezelése és elemzése - tájékozódás extrém méretű adatbázisokban - statisztikai elemzés, térbeli, időbeli és hálózati analitika és előrejelzés - élő szöveghalmazok szövegbányászata - digitális adatok tárolásának és hozzáférhetővé tételének kutatása Komplex rendszerek vizsgálata (FuturICT, Digitális Menetrend 5. Kutatás és innováció, IKT Munkaprogram 1. kihívás): - komplex hálózatok elmélete, - infokommunikációs, Web és közösségi média adatok hálózati elemzése, modellezése, - humán dinamika, adatalapú vizsgálata Számítógépes szociológia (computational social science) (FuturICT, Digitális Menetrend 5. Kutatás és innováció, IKT Munkaprogram 4. kihívás) - nagy skálájú, IKT-alapú szociális hálózatok rekonstrukciója és jellemzése - rejtett szociális háló-összefüggések kutatása élő szövegfolyam szemantikus kapcsolat-elemzésével - társadalmi dinamika elemzése és előrejelzése IKT-alapú adatok alapján - sokügynökös modellezés (multi-agent modeling) 6

7 Pénzügyi-gazdasági kockázat elemzés (FuturICT, Digitális Menetrend 5. Kutatás és innováció) - nagy adatbázisokon alapuló kockázati elemzés és modellezés - pénzügyi és ICT adatok összehasonlító elemzése - válságok előrejelzése és elkerülési stratégiája - a piaci szereplők és kapcsolatok viselkedésének modellezése és előrejelzése "Jövő Internet" technológiák kutatása és fejlesztése (Future Internet, Digitális Menetrend 4. Sokkal gyorsabb internet, IKT Munkaprogram 3. kihívás) - nagysebességű, optikai alapú DWDM és IP hálózatok tervezése, építése, üzemeltetése, menedzsmentje - az IPv6 új generációs Internet Protokoll kutatás - elosztott, nagyteljesítményű számítási és adattárolási környezetek tervezése, menedzsmentje, a kapcsolódó middleware kutatása és fejlesztése - virtualizáció és cloud technológia - azonosítási és jogosultságkezelési (AAI) technológiák és megoldások kutatása és fejlesztése - egyetemek, kutatóintézetek, felhasználók és az üzleti partnerek együttműködésének fejlesztési lehetőségei kollaboratív innovációs hálózatokban - Internet alapú audio- és videotechnológiák fejlesztése és alkalmazása - kísérleti fix és mobil hálózatok és tesztrendszerek, vezeték nélküli eszközök, differenciált transzport szolgáltatások további fejlődésének kutatása - frekvencia hatékonyabb felhasználása Kutatóhálózatok és tesztrendszerek kutatása és fejlesztése (Future Internet, Digitális Menetrend 4. Sokkal gyorsabb internet) - GÉANT fejlődéséhez kapcsolódó kutatások - Zöld, energiatakarékos és környezetbarát megoldások azonosítása - WDM technológiák által biztosított sávszélesség és átviteli kapacitás további növekedésének biztosítása - Szuperszámítógép fejlesztéséhez és számítási kapacitás növeléséhez kapcsolatos kutatások és fejlesztések A jövő hálózati rendszereihez kapcsolódó kutatások (Future Internet, Digitális Menetrend 4. Sokkal gyorsabb internet, IKT Munkaprogram 1. kihívás) - Új mobil és vezetékes architektúrák és protokollok, - Útválasztás - Autonóm hálózatok - Virtuális hálózatok - Okos energetikai hálózatok (Smart Grid) Tartalom centrikus hálózatok (Future Internet, Digitális Menetrend 4. Sokkal gyorsabb internet, IKT Munkaprogram 1. és 4. kihívás): - Médiahálózatok és 3D Internet (digitális médiatovábbítási platformok, immerzív és interaktív média technológiák, multimédiakeresés) - Keresési technológiák, - Forgalomanalízis és hálózatmenedzsment - Hálózat és forgalmi tervezés Jövő Internet szolgáltatások (Future Internet, Digitális Menetrend 4. Sokkal gyorsabb internet, IKT Munkaprogram 1. kihívás): - virtuális szolgáltatási platformok - felhő számítástechnika - adattárolási és adatelemzési kapacitások kutatása 7

8 - a tárgyak internete (Internet of Things) alkalmazási területhez kapcsolódó alapkutatások - a széles spektrumú szolgáltatásokkal rendelkező intelligens város szolgáltatásainak fejlesztése - a Jövő Internet részvételi demokrácia kiterjesztéséhez történő hozzájárulásának feltérképezése Informatikai Biztonság (Digitális Menetrend 3. Bizalom és biztonság) - Elosztott rendszerek biztonsági kérdései - Adatfúziós eljárások - Rendszer-integráció - Elosztott rendszerek - számítási felhők, felhő alapú rendszerek, ezek biztonsági kérdései (open science cloud) - Elosztott számítási infrastruktúrák együttműködései - Kritikus infrastruktúra védelme Logisztikai Rendszerek Információs Technológiája (Digitális Menetrend 3. Bizalom és biztonság + IKT Munkaprogram 1. és 3. kihívás) - Kisméretű repülő eszközök nemlineáris szabályzása - Mobil szenzorok adatgyűjtése, valós idejű adatelemzése - Adatfúziós eljárások - Beágyazott rendszerek fejlesztése autonóm eszközök számára - Mobil járművek autonóm navigációja - Többdimenziós adatok vizualizációja - Járművezérlés, automatizálás Információs Társadalom hatásvizsgálata (Digitális Menetrend 3. Bizalom és biztonság + IKT Munkaprogram 4. kihívás) - IKT használat társadalmi hatásainak kvantitatív vizsgálata - IKT pedagógia lehetőségei - IKT a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében - IKT a társadalmi konfliktusok kezelésében - Internet alapú szociális hálózatok, IKT használat mentén kialakult szociális hálózatok vizsgálata - A tárgyakkal történő kommunikáció által támasztott biztonsági, társadalmi és politikai kihívások kutatása A2. Részcélok 1. A felsőoktatási kutatási kapacitások megerősítése az EU kiemelt IKT kutatási területein a kutatások és a kutatásmenedzsment támogatása által 2. A hazai kutatóhelyek bekapcsolása nemzetközi kutatási projektekbe az EU kiemelt IKT kutatási területein 3. Tudományos központok létrehozása az EU kiemelt IKT kutatási területeinek hatékonyabb és összehangoltabb kutatása érdekében 4. IT szakember utánpótlás biztosítása IT szakember képzése és továbbképzése keretében 5. A kutatások és kutatási területek hosszú távú fenntartásának megalapozása a nemzetközi kutatásokba való bekapcsolódás elősegítésével 8

9 A3. Rendelkezésre álló forrás A pályázat meghirdetésekor a hat régióra (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak- Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) az elszámolható közkiadásokra 1 rendelkezésre álló keretösszeg forint. A projekt lebonyolítása során a Közép-magyarországi régióban a megítélt támogatás nem használható fel. A konstrukció keretében az ESZA és ERFA alapok közötti átjárhatóság alapján az ERFA típusú tevékenységek fedezetére az elszámolható költségek összegének maximum 8%-a, azaz forint fordítható. Jelen pályázati kiírás forrását az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A4. Támogatható pályázatok várható száma A támogatott pályázatok várható száma: 8 db. 1 Közkiadás: a műveletek finanszírozásához nyújtott bármely, az állam, a regionális és helyi hatóságok, az Európai Közösségek költségvetéséből származó közpénzből való hozzájárulás, amely kapcsolódik a strukturális alapokhoz és a Kohéziós Alaphoz, továbbá bármely hasonló kiadás. A műveletek finanszírozásához nyújtott bármely olyan hozzájárulás, amely egy vagy több regionális vagy helyi hatóság közjogi intézményei vagy társulásai, vagy az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban eljáró közjogi intézmények költségvetéséből származik, hasonló kiadásnak tekintendő. 9

10 B. PÁLYÁZÓK KÖRE B1. Jogi forma Jelen pályázati kiírás keretében egyedüli pályázóként, illetve konzorciumvezetőként kizárólag a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében felsorolt államilag elismert felsőoktatási intézmények pályázhatnak. A pályázati útmutató B/16 mellékletét képező megállapodás minta szerinti konzorcium létrehozására irányuló együttműködési megállapodás megkötésével az államilag elismert felsőoktatási intézmények, továbbá a következő jogi formák valamelyikével rendelkező szervezetek is lehetnek konzorciumi tagok (a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 8/2010.(VIII. 25.) KSH közlemény alapján): 311 Központi költségvetési irányító szerv 312. Központi költségvetési szerv 341 Köztestületi költségvetési irányító szerv 342 Köztestületi költségvetési szerv 529 Egyéb egyesület 541 Kamara 549 Egyéb köztestület 561 Közalapítvány 562 Közalapítvány önálló intézménye 569 Egyéb alapítvány 572 Nonprofit korlátolt felelősségű társaság 573 Nonprofit részvénytársaság 591 Egyesülés 599 Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet A konzorciumi együttműködési megállapodással a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a projektet annak támogatása esetén a projektdokumentációban meghatározott módon közösen megvalósítják. Konzorcium tagja csak olyan szervezet lehet, amely a Pályázati Felhívásban meghatározott követelményeknek megfelel és támogatásban részesülhet. (Felhívjuk a figyelmet, hogy az aláírt konzorciumi együttműködési megállapodást szkennelt formában kell a pályázatot tartalmazó CD/DVD-n szerepeltetni). Amennyiben együttműködő partner bevonására is szükség van, akkor az együttműködő partner támogatásban nem részesül, a Támogatási Szerződést nem írja alá. A konzorciummal szemben támasztott feltételek: Konzorciumvezető kizárólag államilag elismert felsőoktatási intézmény lehet. A konzorciumi tagok maximális száma: 5 (konzorciumvezető + 4 tag). Konzorciumi formában megvalósuló projekt esetén a finanszírozás tagonkénti finanszírozással történik. Egy szervezet maximum 4 benyújtott pályázatban vehet részt jelen kiírásban egyedüli pályázóként, konzorciumi tagként vagy konzorciumvezetőként. A konzorciumok esetében valamennyi konzorciumi tagnak meg kell felelnie a Pályázati Felhívásban meghatározott követelményeknek, minden konzorciumi tag részt vesz a pályázat alapvető céljának megvalósításában, továbbá támogatásban részesül. B2. Méret Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns. 10

11 B3. Székhely Devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő, Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet vehet részt a pályázatban. A pályázatban a Közép-magyarországi régióban lévő székhellyel rendelkező szervezet is részt vehet, ha megvalósítás helyszínéül szolgáló telephellyel rendelkezik a konvergencia régiókban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl). A Közép-magyarországi régióban lévő telephely, megvalósítási helyszín nem szerepelhet a projektben. B4. Iparág Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns. B5. Típus/karakter Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns. B6. A pályázat benyújtásának egyéb feltételei 1. A pályázat benyújtásának időpontjában a Pályázó ellen nem folyhat csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás. Amennyiben a Pályázó ellen csőd-, végelszámolási vagy felszámolási, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló jogszabályban meghatározott eljárás indul a pályázat elbírálásáig, illetve a Támogatási Szerződés lejártáig, annak tényét a Pályázónak azonnal be kell jelenteni. 2. A Pályázónak írásbeli nyilatkozatot kell adnia arról, hogy megfelel az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 50. (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek, és az Áht (4) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet szerint vizsgálandó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait rendelkezésre bocsátja. 3. A Pályázó nevét, a projekt tárgyát, a döntés időpontját (év, hónap) a támogatás elnyerése esetén a 4/2011. (I.28.) Korm. rendeletben szabályozott módon az NFÜ közzéteszi. 4. A pályázó a pályázat benyújtásával hozzájárulását adja, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetési támogatás utalványozója, folyósítója a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből biztosított költségvetési támogatás esetén a közreműködő szervezet, ennek hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatás folyósítója), az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, az államit adóhatóság, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek, valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII.31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) meghatározott más jogosultak hozzáférjenek. 5. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét és annak kamatait az Ávr ában foglaltak szerint visszafizeti. 11

12 6. Abban az esetben, ha a Pályázó szervezet helyzetében változás áll be, illetve a pályázati célok megvalósítását akadályozó bármely esemény következik be, úgy a Pályázónak a Közreműködő Szervezetet haladéktalanul értesítenie kell. 7. Amennyiben a Pályázó biztosíték nyújtására köteles, a Pályázó a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 33. -ában meghatározott biztosítékokat a támogatás (ideértve az előleget is) első folyósításáig rendelkezésre bocsátja. 8. A projekt keretében beszerzett ingatlan vagyontárgy a fenntartási kötelezettség fennállása alatt az NFÜ előzetes jóváhagyása és az 1083/2006 EK rendelet 57. cikkében meghatározott feltételek sérelme nélkül nem idegeníthető el és nem terhelhető meg. 9. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban Knyt.) 6. (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi okok a Pályázó személyével, illetve a Pályázóként megjelölt szervezettel szemben nem állhatnak fenn. 10.Amennyiben a fenti törvényhely szerinti összeférhetetlenség a pályázat benyújtását követően merül fel, vagy a Pályázó a törvény bármely rendelkezését megsérti, a pályázatot a pályázati eljárásból kizárják, és támogatásban nem részesülhet. 11.A pályázat benyújtásával a Pályázó nyilatkozik, hogy eleget tett a Knyt. rendelkezéseinek az érintettségével kapcsolatban, illetve az összeférhetetlenség megszüntetése érdekében. 12.Amennyiben a Knyt. 8. (1) bekezdés valamely pontja szerinti érintettség a Pályázóval, illetve a Pályázóként megjelölt szervezettel kapcsolatban felmerül, annak az NFÜ honlapján történő közzétételét 8 munkanapon belül a Pályázónak kezdeményeznie kell a pályázatot befogadó szervnél, az érintettséget megalapozó körülmény pontos megjelölésével a jelen Pályázati Felhívás mellékletét képező közzétételi kérelem alapján. 13.Amennyiben a Knyt. 8. (1) szerinti érintettség a Pályázó személyével, illetve a Pályázóként megjelölt szervezettel szemben fennáll, az NFÜ honlapján e körülmény közzétételére sor kerül. 14.Nem nyújthat be pályázatot az a helyi önkormányzat - ideértve a helyi önkormányzat részvételével működő települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulását, helyi önkormányzatok társulását, valamint 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletben foglaltak szerint létrehozott konzorciumot is -, amely nem felel meg az Ávr ában foglaltaknak. Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben a pályázó szervezet helyzetében változás áll be, illetve a pályázati célok megvalósítását akadályozó bármely esemény következik be, úgy pályázónak a közreműködő szervezetet haladéktalanul értesítenie kell. Tájékoztatjuk a tisztelt pályázót, hogy amennyiben a Knyt. 6. (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi okok a pályázó személyével, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel szemben fennállnak, ez a tény a pályázó által benyújtott közzétételi kérelem alapján a honlapon kerül feltüntetésre. 12

13 B7. A Támogatási Szerződés megkötésére vonatkozó kizáró okok és a támogatás további feltételei Nem köthető Támogatási Szerződés azzal, a. aki a jogszabályban a Támogatási Szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, a dokumentumokat nem nyújtja be vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja (különös tekintettel az Ávr ában, valamint a Támogatási Szerződés esetén a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 34. (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokra); b. aki a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a Támogatási Szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior eseteit; c. aki ellen csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás van folyamatban; d. akivel szemben a Knyt. 6. -ában foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn; e. aki nem felel meg az Áht. 50. (1) bekezdésben megfogalmazott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. f. aki a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett. g. a projekt megvalósításának elindításához szükséges jogerős hatósági engedélyekkel vagy az azok megadására vonatkozó kérelmek benyújtását igazoló dokumentummal nem rendelkezik. Felhívjuk a tisztelt Pályázó figyelmét, hogy jelen konstrukció esetében a projekt megvalósításának elindításához szükséges jogerős hatósági engedélyeket vagy az azok megadására vonatkozó kérelmek benyújtását igazoló dokumentumot legkésőbb az első kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani. További feltételek 1. A projektjavaslat benyújtásával a pályázó hozzájárul ahhoz, hogy a projektjavaslat befogadását követően a projektjavaslatban foglaltakat az arra feljogosított szervezet előzetesen a helyszínen a 4/2011. (I. 28.) kormányrendelet ának megfelelően ellenőrizze. A projektjavaslat kedvező elbírálása esetén hozzájárul, hogy a projektjavaslatban foglaltak megvalósításának szakszerűségét, valamint a támogatás rendeltetésszerű felhasználását az arra feljogosított szervek ellenőrizzék. 2. A projektjavaslat benyújtásával a pályázó hozzájárul ahhoz, hogy az általa képviselt szervezet adatait a Támogató és a KSZ nyilvántartsa és kezelje. 3. A projektjavaslat benyújtásával a pályázó nyilatkozik, hogy az adott tárgyban projektjavaslatot korábban nem nyújtott be. (Amennyiben az adott tárgyban korábban vagy egyidejűleg projektjavaslatot nyújtott be, abban az esetben külön nyilatkozaton fel kell tüntetni a projektjavaslat kiírójának nevét, az adott kiemelt projekt konstrukció azonosító számát, továbbá a projektjavaslat benyújtásának időpontját.) 13

14 C. A PÁLYÁZAT TARTALMA C1. Támogatható tevékenységek köre I. Projekt előkészítés Előzetes igényfelmérés, háttérelemzés, piackutatás Intézményi együttműködések körében végzett szükségletfelmérések, helyzetfeltárások Környezeti hatásvizsgálat, egyéb szükséges háttértanulmányok Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Kutatási terv(ek) elkészítése Közbeszerzési eljárás előkészítése (Ajánlati felhívás, Műszaki specifikáció, Szerződés tervezetek elkészítése). II. Szakmai fejlesztő tevékenységek 1. Az A1 pontban felsorolt EU prioritásokhoz és kutatási területekhez kapcsolódó kutatások megvalósítása, (kötelező tevékenység minden projekt esetében legalább egy kutatási területen való kutatás) 2. Kutatás fejlesztési szolgáltatások fejlesztése (kötelező minden projekt esetében legalább az egyik tevékenység megvalósítása) Kutatásmenedzsmenti szervezetfejlesztés; Kutatási asszisztencia fejlesztése; Doktorandusz utánpótlás erősítése; Olyan kutatók és tudománymenedzserek képzése, akik a hazai kutatócsoportok uniós K+F pályázatokban történő sikeres részvételét tudják majd biztosítani, beleértve a pályázatok megírását, hálózatépítést és azok lebonyolítását; Tudás- és technológiatranszfer-szolgáltatások fejlesztése kizárólag a projekt kutatási területéhez kapcsolódóan; Nem saját tulajdonú know how és szellemi termékekhez kapcsolódó felhasználói jogok beszerzése; Tudásbázis-szolgáltatások fejlesztése a projekt kutatási területéhez kapcsolódóan, kutatás-fejlesztési célokat támogató tudományos adattárak és adatbázisok beszerzése, fejlesztése; A projekt során létrejött tudományos eredmények hasznosíthatóságának vizsgálata. 3. Hálózatépítés, kutatási és innovációs együttműködések kialakítása (kötelező minden projekt esetében legalább az egyik tevékenység megvalósítása): Nemzetközi K+F és innovációs együttműködés, tapasztalatcsere, nemzetközi kapcsolat- és hálózatépítés FP7-es és Horizon2020-as potenciális pályázó szervezetekkel, intézetekkel; Nemzetközi Jövő internet programokban történő részvétel erősítése o EIT KIC ICTLabs tevékenységéhez szorosan kapcsolódó kutatások ösztönzése o EU Smart City kezdeményezéshez történő hozzájárulás o GÉANT3 fejlesztésében való részvétel A felsőoktatási kutatóhelyek és a vállalkozások tudományos együttműködésének elősegítése, hálózatépítés felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek, és az 14

15 eredményeket felhasználó vállalatok, költségvetési és non-profit szervezetek között. 4. Tudományos kutatóközpont (koordinációs központ) létrehozása a fent említett területek hatékonyabb, összehangoltabb kutatása érdekében. Az országos kutatóközpont (koordinációs központ) létrehozása, melynek tevékenysége és kutatási területe szorosan kapcsolódik o FuturICT zászlóshajó projekthez, o Future Internet kutatásokhoz és platformtevékenységekhez, o Illetve egyéb olyan témákhoz, amelyek a Digitális Menetrend 3. (Bizalom és biztonság), a 4. (Sokkal gyorsabb internet) és az 5. (Kutatás és innováció) pillérei alatt futnak. A kutatóközpont (koordinációs központ) bekapcsolódik európai uniós és nemzetközi projektekbe, valamint ellátja: o az adott terület kutatásainak országos szintű menedzsmentjét; o az adott területen kutató kutatóhelyek koordinációját, azok kutatásaihoz támogató szolgáltatások biztosítását o a kapcsolatépítést és kapcsolattartást potenciális FP7-es és FP8-as partnerekkel; o konferenciák szervezését az adott kutatási területen tapasztalatok, kutatási eredmények és legjobb gyakorlatok megosztása érdekében; o a tudományos eredmények, nemzetközi együttműködések tapasztalatainak disszeminációját; o a kutatásmenedzsmenti tevékenységeket további források becsatornázásáért, a kutatóközpont és az adott területen kutató kutatóhelyek fejlesztéséért. A kutatóközpont (koordinációs központ) felállítása érdekében végezhető tevékenységek: o Szervezet vagy szervezeti egység létrehozása o Szervezetfejlesztés o Kapcsolódó HR kapacitásbővítés o Kapcsolódó képzés, tréning o Hálózatépítő tevékenységek o Disszeminációs tevékenységek 5. IT szakemberek - a felsorolt kutatási területen történő - képzésének és továbbképzésének indítása 6. Eszközbeszerzés az ERFA keretfinanszírozás terhére, csak a felsőoktatási intézményekben III. A C1.1 és C1.3 pontban megjelölt elvárásokhoz kapcsolódó tevékenységek Tájékoztatás, nyilvánosság; Könyvvizsgálat; Horizontális elvek és vállalások megvalósulását támogató tevékenységek; Projektmenedzsment; Beszerzésekhez kapcsolódó tevékenységek; Szellemi tulajdonjogi tanácsadás igénybevétele. A kutatási központok és hálózatok tartós fenntartásának szervezeti és módszertani előkészítése a projektidőszakon belül; Projekt megvalósításhoz kapcsolódó adminisztrációs tevékenység. 15

16 C1.1. Kötelezően megvalósítandó tevékenységek, beszerzések A C1. (Támogatható tevékenységek köre) I. pontban felsorolt tevékenységek közül a megvalósítási tanulmány benyújtása és a II. pont 1. alpont, továbbá a 2. és 3. alpontban lévő tevékenységek közül legalább egy-egy. Tájékoztatás, nyilvánosság A kedvezményezett a projekt megvalósítása során köteles a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tenni, a projektről és a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújtani. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ( honlapjáról letölthető Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei című dokumentum, valamint az Arculati Kézikönyv tartalmazza. A kommunikációs tevékenységek megkezdése előtt javasoljuk, egyeztetés céljából vegye fel a kapcsolatot a közreműködő szervezet kommunikációs munkatársával. Az előírt kommunikációs tevékenységek elhagyása vagy részleges teljesítése, illetve az előírtaktól eltérő formában történő megvalósítása a megítélt támogatás kommunikációra elszámolható részének csökkentését vonja maga után. Egyéb kötelezettségek Könyvvizsgálat Amennyiben a projektre vonatkozóan megítélt támogatás összege meghaladja az 50 millió Ft-ot, a projekt befejezésekor kötelező a projektszintű könyvvizsgálat elvégzése, az erről szóló igazolást a záró elszámolás részeként szükséges benyújtani. Horizontális elvekre vonatkozó előírások A pályázónak a projekt adatlapon meghatározott számú intézkedések közül a kötelezően vállalandó szempontokat ki kell választania az esélyegyenlőségre és környezeti fenntarthatóság vonatkozásában. Az ezen felül teljesítésre megjelölt szempontokért 1-1 pont adható. A kiválasztott intézkedéseket a végrehajtás során szükséges teljesítenie, illetve megvalósítania. Az adatlapon megjelölt szempontok végrehajtásának módjáról a megvalósíthatósági tanulmányban kell kitérni. Az 1083/2006/EK rendelet a támogatások alapelveként határozza meg az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés biztosítását. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében csak olyan projekt támogatható, amely teljesíti az alábbiakban előírt feltételeket, és ezzel hozzájárul az esélyegyenlőség és fenntartható fejlődés biztosításához. a) Esélyegyenlőség A választott intézkedések nem tartalmazhatnak jogszabály által kötelezően előírt tevékenységeket, a kötelező elemek teljesítése teljességi kritérium, ezeket a pályázó nyilatkozatok aláírásával igazolja. 16

17 A projekt adatlapon megadott intézkedések, részletes és pontos bemutatása szükséges a részletes projekt dokumentációban (Megvalósíthatósági tanulmányban). Pontos feltételeket, az egyes intézkedések elfogadásának feltételeit az alábbiak tartalmazzák. Több esetben akkor is elfogadható az intézkedés, ha az már meglévő esélyegyenlőségi intézkedés. A projekt adatlapon található táblázaton a projektjavaslat benyújtásakor érvényes érték, a projekt befejezésekor, illetve a fenntartás végén érvényes érték (célérték) megadásával jelzi a pályázó, hogy milyen esélyegyenlőségi intézkedés esetében vállal többletteljesítményt. Több projektpartner, vagy társulási, konzorciumi projektjavaslat esetén az egyes esélyegyenlőségi vállalások teljesítésének megosztása már a projektjavaslat elkészítésekor tisztázandó, az adatok megadásakor azokat összesítetten kell megadni. Felhívjuk a pályázó figyelmét, hogy a roma származás és a fogyaték olyan különleges személyes adat, amely csak az érintettek önkéntes és írásbeli, egyedi hozzájárulása alapján kerülhet rögzítésre. A hozzájárulás akkor tekinthető megadottnak, ha az megfelelő tájékoztatáson alapul. Ha roma vagy fogyatékos embert jelöl meg egy projektjavaslat lehetséges munkavállalóként, képzendő személyként, akkor a személy projektbe való belépésétől kezdve rendelkeznie kell olyan dokumentummal, melyben az érintett hozzájárul ahhoz, hogy őt roma vagy fogyatékos munkavállalóként, tanulóként definiálják. A vállalt és szerződött esélyegyenlőségi intézkedésekről rendszeresen be kell számolni (időszakos és záró beszámoló), és az időarányos teljesülést a helyszínen is ellenőrizhetik. Esélyegyenlőség érvényesítésének kötelező szempontjai: - Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) megléte. - A fejlesztésekhez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a fejlesztő vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. b) Fenntarthatóság A választott intézkedések nem tartalmazhatnak jogszabály által kötelezően előírt tevékenységeket, a kötelező elemek teljesítése teljességi kritérium, ezeket a pályázó nyilatkozatok aláírásával igazolja. A projekt adatlapon található táblázatban a projektjavaslat benyújtásakor érvényes érték, befejezéskor és a projekt fenntartás végén várható érték megadásával kell jeleznie a pályázónak vállalásait. A fenntarthatósági szempontok értékét az adatlapon a pályázó szervezetre (szervezetekre) vonatkozóan kell megadni, amely egyes esetekben a kedvezményezettől, projektgazdától eltérő lehet és/vagy tervezett fejlesztésre/beruházással érintett területre, intézményre. Egyes szempontok mértékegysége csak szöveges (IGEN/NEM) vállalást tesz lehetővé, azonban a szempontok többsége számszerűsíthető. Amennyiben a vállalást pénznemben kell megadni, a projekt befejezéskor és fenntartás végén tervezett értéket a projektjavaslat benyújtásának évére diszkontált árakon kell megadni. Bármely szempont vállalásakor az a cél, hogy a pályázó valamilyen javulást érjen el. Ez a javulás az adott szempont jellegétől függően lehet növekedés (pl. megújuló energiafelhasználás arányának növelése), illetve csökkenés (pl. veszélyes hulladék arányának csökkentése). Bizonyos esetekben a már megvalósított szempontok szinten tartása is megfelelő. Ebben az esetben a projekt befejezéskor és fenntartás végén tervezett érték megadásakor legalább a jelenlegi helyzet fenntartását kell biztosítani. Visszalépés nem megengedett. A projekt adatlapon található táblázatban a projektjavaslat benyújtásakor érvényes érték, a projekt befejezésekor, illetve a fenntartás végén érvényes érték (célérték) megadásával 17

18 jelzi a pályázó, hogy milyen esélyegyenlőségi intézkedés esetében vállal többletteljesítményt. A többletvállalást a projektjavaslat benyújtásakor érvényes értéktől kell számítani. Egy környezeti fenntarthatósági szempont akkor tekinthető teljesítettnek, ha a pályázó a projekt befejezéséig megvalósítja a többletvállalást, és (ahol ez az adatlap alapján lehetséges) annak eredményét a projekt fenntartás időszakának végéig fenntartja. A vállalt és szerződött fenntarthatósági intézkedésekről rendszeresen be kell számolni (időszakos és záró beszámoló), és az időarányos teljesülést a helyszínen is ellenőrizhetik. Környezeti fenntarthatóság kötelező szempontjai: - Fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók aránya; - Környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél. C1.2. Választható, bírálatnál előnyt jelentő kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások Előnyt jelen a minél szorosabb és minél szélesebb körű nemzetközi együttműködés kialakítása az adott kutatási területen az E. kiválasztási kritériumok fejezet, 3. Tartalmi értékelési kritériumok , 4.8 pontjainak megfelelően. Előnyt jelentenek a konzorciumi formában megvalósuló kutatási projektek. Előnyt jelent, ha a kutatási témák vagy a kutatási eredmények kapcsolódnak az A1 fejezetben bemutatott Digitális Menetrend három közvetlenül támogatott pillére mellett annak többi pilléréhez az E. kiválasztási kritériumok fejezet, 3. Tartalmi értékelési kritériumok 3.3 pontjának megfelelően. C1.3. Speciális elvárások az egyes tevékenységekkel kapcsolatban 1. A projektmenedzsmenttel szembeni elvárások: A pályázónak (konzorciumnak) vállalnia kell, hogy a projekt menedzsmentjének ellátása érdekében az alábbi személyeket a projekt teljes hossza alatt biztosítja: - projektmenedzser, - szakmai vezető, - pénzügyi vezető A pályázónak (konzorcium esetén konzorcium vezetőnek) vállalnia kell, hogy a projekt teljes időtartama alatt egy (projekt) menedzsment tapasztalatokkal is rendelkező projektmenedzsert alkalmaz munkaviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati, illetve kormánytisztviselői jogviszony keretében az alábbi táblázat feltételei szerint. A projektmenedzser munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem alkalmazható. A pályázónak (konzorcium esetén valamely konzorciumi tagnak) vállalnia kell, hogy a projekt teljes időtartama alatt egy szakmai vezetőt alkalmaz munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében az alábbi táblázat feltételei szerint. A szakmai vezetőnek a projekt céljaihoz kapcsolódó szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie. A projekt pénzügyi végrehajtásának biztosítása érdekében a pályázónak (konzorcium esetén konzorcium vezetőnek) vállalnia kell egy pénzügyi vezető alkalmazását is munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében az alábbi táblázat feltételei szerint. A pénzügyi vezetőnek szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie. 18

19 Minimális elvárások a projektben végzett munkaidőre és az előzetes szakmai tapasztalatra: - Szakmai tapasztalat, végzettség Szakmai vezető - Tevékenység időtartamára vonatkozó kötelező előírás munkaviszony esetén 3 - közgazdasági vagy menedzsment szakirányú végzettség, vagy ennek hiányában egyéb felsőfokú végzettség 3 év szakmai tapasztalat - Szakosított, team menedzsmentre alapuló projektiroda esetén a megosztott feladatoknak együttesen ki kell tenniük a heti 15 órát. - legalább heti 10 óra - PhD fokozat - 8 év szakmai tapasztalat Funkció/ Projektméret Ft Projektmenedzser - Tevékenység időtartamára - legalább heti 10 óra vonatkozó kötelező előírás Ft - legalább heti 20 óra - közgazdasági vagy menedzsment szakirányú végzettség, vagy ennek hiányában egyéb felsőfokú végzettség 4 év szakmai tapasztalat - Szakosított, team menedzsmentre alapuló projektiroda esetén a megosztott feladatoknak együttesen ki kell tenniük a heti 20 órát. - legalább heti 15 óra - PhD fokozat - 10 év szakmai tapasztalat Ft - heti 40 óra - közgazdasági vagy menedzsment szakirányú végzettség, vagy ennek hiányában egyéb felsőfokú végzettség 4 év szakmai tapasztalat - Szakosított, team menedzsmentre alapuló projektiroda esetén a megosztott feladatoknak együttesen ki kell tenniük a heti 40 órát. - legalább heti 20 óra - PhD fokozat - 10 év szakmai tapasztalat - Szakmai tapasztalat Pénzügyi vezető - Tevékenység időtartamára vonatkozó kötelező előírás munkaviszony esetén 4 - Szakmai tapasztalat - legalább heti 10 óra - 3 év szakmai tapasztalat legalább egy 50 millió Ft feletti projektben szerzett pénzügyi vezetői tapasztalat - legalább heti 20 óra - 5 év szakmai tapasztalat legalább egy 200 millió Ft feletti projektben szerzett pénzügyi vezetői tapasztalat - legalább heti 20 óra - 5 év szakmai tapasztalat legalább egy 200 millió Ft feletti projektben szerzett pénzügyi vezetői tapasztalat Projektmenedzseri vagy szakmai vezetői vagy pénzügyi vezetői pozíciót nem töltheti be a felsőoktatási intézmény vezetője vagy helyettese, kar vagy egyetemi centrum vezetője, valamint a felsőoktatási intézmény gazdasági igazgatója vagy főigazgatója és ezek helyettesei, illetve kar vagy egyetemi centrum gazdasági igazgatója vagy főigazgatója. Egy személy egy funkciót láthat el a projektmenedzsmentben. A projektmenedzsment keretében elszámolható továbbá konzorciumi tagonként 1-1 fő pénzügyi munkatárs és/vagy projektasszisztens időarányos bérköltsége és járulékai. Az Útmutatóban meg nem nevezett funkciókat betöltő személyek bére csak abban az esetben számolhatóak el a projektmenedzsment költségei keretében, ha azok szerepét a Pályázó a Megvalósítási Tanulmányban részletesen bemutatta. Csak speciális tevékenység vehető igénybe a külső szolgáltatáskent projektmenedzsmenthez kapcsolódóan (pénzügyi szolgáltatás, könyvelés, jogi 2 A megítélt támogatás szerint szükséges betartani. 3 Egyéb jogviszony esetén a teljes projektidőszak alatt biztosítani kell a rendelkezésre állást. 4 Egyéb jogviszony esetén a teljes projektidőszak alatt biztosítani kell a rendelkezésre állást. 19

20 tanácsadás). A belső projektmenedzsment hatáskörébe és feladatköreibe tartozó tevékenységek (beszámolók készítése, projekttevékenységek lebonyolítása, a projekt végrehajtásához kapcsolódó menedzsment tanácsadás). A projekt megvalósítását nem akadályozhatja a felsőoktatási intézmény nyári oktatási szünete. A szakmai tevékenység folyamatos ellátását és a projektmenedzsment folyamatos rendelkezésre állását biztosítani kell. 2. Beszerzésekhez kapcsolódó elvárások: A Kedvezményezett a projekt végrehajtása során a projekt megvalósításának időpontjában hatályos közbeszerzésekről szóló CVIII. törvényt (továbbiakban: Kbt.), illetve annak vonatkozó végrehajtási rendeletei, továbbá a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet szakaszaiban foglaltak szerint köteles eljárni. A közösségi értékhatárokat el nem érő értékű, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárás során a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 39. -át, a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő, vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet át kell alkalmazni. A közbeszerzési eljárások szabályos lefolytatásáért kizárólag a Kedvezményezett, mint ajánlatkérő felel. Ennek megfelelően bármely, közbeszerzési eljárással kapcsolatos szabálytalanság megállapítása esetén a támogatás egészére, vagy egy részére vonatkozó visszafizetési kötelezettség is kizárólag a Kedvezményezettet terheli. A közbeszerzésekkel kapcsolatban tájékoztatás: %20REND.doc A pályázónak a közbeszerzési eljárással kapcsolatban a Közreműködő Szervezet felé (a jogszabály rendelkezése esetén a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály felé) tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége van. Köteles továbbá a Közreműködő Szervezet és a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály részére, a tevékenységük végzéséhez szükséges közbeszerzési dokumentumokat, a 4/2011. (I. 28.) kormányrendelet 23. címében meghatározott határidők és formai előírások megtartásával megküldeni. Amennyiben a pályázó támogatásból megvalósuló beszerzése alapján nem tartozik a Kbt. hatálya alá, illetőleg a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések esetében is nyílt, diszkriminációmentes eljárással szükséges a szolgáltatókat kiválasztani az alábbi szabályok alkalmazásával (az értékek ÁFA nélkül értendők): Közbeszerzési értékhatár alatt vagy közbeszerzési kötelezettség hiányában ideértve a Kbt. 2/A. szerinti beszerzést is - a nettó ,- Ft feletti beszerzések esetén a szállító(k) kiválasztásához, a szerződések számától függetlenül, a piaci árnak való megfelelés biztosításához, legalább három, azonos tárgyú, összehasonlítható, összegében egyértelmű, a szerződés tárgya szerinti tevékenységi területen tapasztalattal rendelkező szolgáltatótól írásos ( ben, faxon, vagy postai úton) ajánlatot kell bekérni. A kereskedelmi forgalomban (üzletben: a kereskedelemről szóló évi CLXIV. tv. 3. (1) (3) bekezdései szerint) beszerezhető eszközök esetén az írásos ajánlat kiváltható hivatalos árajánlatok bemutatásával (pl.: forgalmazó cégek honlapja). A három közül a legkedvezőbb ajánlat alapján kell a szállítót kiválasztani. A három árajánlat benyújtásától eltérni csak a Közreműködő Szervezet által adott egyedi engedély alapján, a beszerzendő 20