M A D O C S A T E L E P Ü L É S R E N D E Z É S I T E R V HELYZETÉRTÉKELÉS

Átírás

1 M A D O C S A T E L E P Ü L É S R E N D E Z É S I T E R V HELYZETÉRTÉKELÉS

2 PÉCSÉPTERV STÚDIÓ VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BELSŐÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS LEBONYOLÍTÁS M ADOCSA EGYSÉGES HELYZETÉRTÉKELÉS Készítette a PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 2004-ben Vezető tervező: Csaba Gyula TT Munkatárs: Béres Gábor településmérnök Farkas László településmérnök 7601 PÉCS, PF. 213 * MŰTEREM: PÉCS, SZENT ISTVÁN TÉR 12. * T/F : 72 / , FAX: * PECSEPTERV@DRAVANET.HU

3 TARTALOMJEGYZÉK Adottságok 3 Földrajzi hely 3 Természeti erőforrások, tájhasználat 4 A környezet állapota 5 Az épített örökség 6 Infrastruktúra 9 Humán infrastruktúra 13 Településközi kapcsolatok 13 Társadalmi gazdasági viszonyok 14 Feszültségek 16 Tájhasználati konfliktusok 16 A beépítés konfliktusai 16 Környezetvédelmi konfliktusok 16 Korlátok 21 A jövőt befolyásoló hatások és törekvések 22 Önkormányzati, tulajdonosi szándékok 23 MELLÉKLETEK Népesedési, népmozgalmi adatok PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/2004 2

4 A DOTTSÁGOK FÖLDRAJZI HELY A Duna ölelésében Madocsa a Duna partján, a Kalocsai-Sárköz déli határán fekszik. A község a megye keleti felén, a megyeszékhelytől viszonylag távolabb található. Paks vonzáskörzetének része, a várostól 10 kilométerre helyezkedik el. A község közelében halad az észak-déli irányú 6-os számú főút. Az Alföld felé vezető, Dunaföldvárt érintő 52-es számú főút Madocsától északra mintegy 15 kilométerre elérhető. A Dunaföldvárt és Dombóvárt összekötő 61-es számú út kelet-nyugati irányban biztosítja a megye nyugati területeinek elérhetőségét. Geológiai adottságok A terület geológiai alapját a folyóvízi törmelékes talajokra felhalmozódott homok, kavics és löszös talajok alkotják. Éghajlat A település éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, de már közel fekszik a meleg éghajlatú területekhez. Az évi napfénytartam óra között van, az évi középhőmérséklet 10,5 C. Jellemzően nagy a napi és az évi hőingadozás és a hajlam a tavaszi és kora őszi fagyokra. Az évi csapadékösszeg 600 mm körüli, de ennek időbeli eloszlása szeszélyes. A terület - jellemzően - hóban szegény. A páratartalom és a felhőzet aránylag kicsi. A leggyakoribb szélirány az ÉNY-i, de gyakran előfordulnak déli szelek is. Az éghajlat a hőigényes szántóföldi és kertészeti kultúrák számára kedvező. A belvizek lecsapolása A táj mocsaras jellege a XIX. században a lecsapolásokkal átalakult, onnantól a szántók határozták meg a táj arculatát. A Duna szabályozása során az Imsósi-ágat átvágták, mely nem sokkal később beerdősült. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/2004 3

5 Ártéri növénytársulások, jelentős emberi tevékenység A területet öntéstalajok borítják. Az ősi növényzet a mélyebb nedves részeken maradt meg, ezek közé tartoznak a liget- és bokorerdők, a tölgykőris-szil ligeterdők, illetve annak elnyárasodott állományai. Nagyon jelentős az ember tájalakító, környezetformáló tevékenysége a mocsarak lecsapolásával és a szántóföldi gazdálkodás térnyerésével, mely a XVIII. század közepétől folyamatos. Természeti értékekben gazdag terület A terület állatvilágára a természetes növénytakaró csökkenése miatt jellemző a faj- és egyedszám csökkenés. A fauna szempontjából legértékesebb területek a vízfolyások környezete. A Dunát kísérő változatos élőhelyek és azok viszonylagos háborítatlansága miatt a terület gerinctelen és gerinces faunája egyaránt gazdag, védett fajokban bővelkedő. Gyorsforgalmi utak és Duna híd közelsége A település térségében 3 főút találkozik: Az 52-ös számú út Kecskemét, a 6-os Budapest és Pécs felé biztosít eljutási lehetőséget. A 61-es számú út pedig a megye nyugati területeinek megközelítését biztosítja. A közeljövőben épülő M6-os úttal Pakstól délre, vagy északi irányban Dunaföldvár térségében lesz kapcsolata. Nagy szerepe van a dunaföldvári Duna hídnak, mely az Alfölddel való kapcsolatát biztosítja a térségnek. A település közlekedési pozíciója már most is jó, a gyorsforgalmi utak további építésével pedig még kedvezőbbé válik. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK, TÁJHASZNÁLAT Ártéri erdőkből, mocsarakból szántóföld A Duna közelsége már ősidők óta meghatározta a madocsai külterületek használatát; jellegzetes ártéri gazdálkodási formák alakultak ki. A folyó szabályozása jelentős mértékben átalakította a tájat. Az ármentesített területeken nagyarányú erdőirtásokba kezdtek, a mocsaras területeket lecsapolták, helyükön szántóföld jött létre. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/2004 4

6 Mezőgazdasági területről lévén szó, a termőföld értéke fontos szerepet játszik a települések életében. A termőföld közepes minőségű. A sárközi öntéstalaj és az öntözési lehetőség a kertészeti kultúráknak kedvez. Nem kedvez a mezőgazdaságnak a csapadékszegény éghajlat, a nagyobb táblák kialakítása érdekében végzett meliorációs programok és a túlzott műtrágya használat pedig rontja a talaj állapotát. Védelemre érdemes természeti és táji értékek A település területén vizes élőhelyek, a Duna vonala, mocsaras területek, Natura 2000 területek, ex-lege védett nádasok, gyepek találhatók. A Madocsától keletre elhelyezkedő gyep, a belterület közvetlen közelében lévő nádas, valamint a Paks-Imsósi Duna-erdő természeti terület. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA Madocsa közigazgatási területén a folyami betonkavics kitermelését célzó nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhely található. A település szennyeződésérzékenység alapján fokozottan érzékeny, valamint nitrátérzékeny területen helyezkedik el. Ennek érdekében be kell tartani a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait. Madocsa területe üzemelő ivóvízbázis védelmi területet érint. A bölcskei és madocsai vízbázis gondozásba vétele már megtörtént; lehatárolták a hidrogeológiai védőövezeteket, és elkészültek, valamint üzemeltetésre átadásra kerültek a megfigyelőkutak. A szervezett hulladékelszállítást a Kaposvári Városgazdálkodási Rt.végzi, és az összegyűjtött hulladékot a hőgyészi telepre szállítják. A település lakóterületét jelentősebb zajterhelés a közúti közlekedésből adódóan nem éri. Levegőminősége kedvezőnek tekinthető. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/2004 5

7 AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG A település rövid története Madocsa alapítása a XI-XIII. századra tehető. Az első lakói feltehetőleg besenyők voltak. A szájhagyomány szerint nevét egy honfoglalás kori törzsi vezetőről kapta. A román kori apátsági templomot a Bikács (Bikácsi Magnus királyi főtárnokmester) nemzetség alapította 1145-ben a bencés rend számára, tehát egy nagyon korai nemzetségi monostorról van szó. Az akkori Madocsa jelentősége Esztergomhoz és Kalocsához volt mérhető. Jelentőségét mutatja, hogy 1225-ben a pápa a bencés rendi káptalan tartására jelöli ki, II. Géza maga is megajándékozta az apátságot körül elnéptelenedett a falu és a kolostor is. A hagyomány szerint 1560-ban lett a lakosság református. A törökök kiűzésük előtt felgyújtották a templomot, de ezután az apátságnak még tekintélyes romjai állnak. Bohus, pécsi kanonok 1721-es vizitációja szerint faragott kőből gyönyörű szép olasz stylben építve áll még a templom, amit Tolna megye legszebb templomának tart. A templomhoz csatlakozó kolostor romjai is álltak még ekkor. Az apátság pusztulását is ismerjük. Köveiből épült meg a bölcskei katolikus templom és a paplak 1796-ban. A mai madocsai református templom közt épült, egy korábbi szerényebb templom helyén, ami már nyilván felhasználta az apátság romjait. Építészeti örökség A település épített környezete sajnos már csak kevéssé tükrözi a hagyományos építési formavilágot. Az épületállomány megújítása az új kor divatja szerint történt. Az elmúlt fél évszázad alatt a feltétlenül szükségesen túl a korszerűsítések jegyében végzett átalakítások sok esetben jelentősen megváltoztatták az épületek egy részének homlokzatát, olykor tömegét is. A hagyományos formájú épületek méretétől, jellegétől, arányaitól egyaránt idegen ablakok beépítésével (pl.: hármas ablak, külső redőnyszekrényes ablak) az égetett cseréptetők anyagának megváltoztatásával (pl.: pala, hullámpala, műanyag és fémlemez, műanyagzsindely, stb.) a kőporos vakolatok megjelenésével egyidejűleg eltűnt a míves épülettagozatok, díszítőelemek egy része, és így ezek az épületek szegényessé, egyhangúvá váltak és egyben szegényebbé tették a település arcát is. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/2004 6

8 Az építészeti örökséget a műemlékként országosan védett református templom mellett egy-egy helyi védelemre érdemes paraszti és polgári lakóház alkotja. A község korábbi rendezési tervében helyi védelem alá helyeztek több lakóépületet, kerítést, illetve utcaképi védelemben részesítették a Bölcskei utca és a Kis utca egy-egy szakaszát. Fontos, hogy elkerülhető legyen az épületek felújítása során a homlokzatok leegyszerűsítése, a vakolatdíszek, egy-egy jelentéktelennek tűnő részlet, mint egy jellegzetesen átforduló gazdasági épület, tornác, kovácsoltvas kapu, kerítés, vagy míves asztalos munkával készült kapu, ajtó, ablak eltávolítása. A csere helyett a helyreállítást, az eredeti vagy ezt legjobban megközelítő anyag használatát, - pl. tetőfedőanyagoknál kellene elősegíteni. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/2004 7

9 Tájértékelés PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/2004 8

10 D É L - M E Z Ő F Ö L D K Ö Z É P - M E Z Ő F Ö L D Sᔗ吗kᔗ吗 ᔗ吗 ú ű ᔗ吗 S k B k ú k k ᔗ吗 k K A L O C S A I - S Á R K Ö Z ᔗ吗 T O L N A I - S Á R K Ö Z ᔗ吗 ᔗ吗

11 INFRASTRUKTÚRA Közlekedési helyzet A településről a megyeszékhely 20 percen belül elérhető. Madocsától pedig nyugatra halad a 6-os számú Budapest Pécs Barcs országos I. rendű főút. A 6. sz. úton a főváros, Szekszárd, Pécs és Tolna megye keleti területe jól megközelíthető. Madocsától északra a dunaföldvári Duna-hídon át az Alföldre kínálkozik megfelelő közúti kapcsolat. A Dunaföldvárt és Dombóvárt összekötő 61-es számú út kelet-nyugati irányban biztosítja a megye nyugati területeinek elérhetőségét. A Dunaföldvár-Paksi Atomerőmű közötti ipari vasútvonalnak a bölcskei Örsi-hegynél van vasútállomása. A Tolna Megyei Területrendezési Terv új útfejlesztést a térségben csak az M6 vonatkozásában javasol. Az M6-os gyorsforgalmi út a 6-os számú főúttal nagyjából párhuzamos nyomvonalon halad majd, attól 3-5 km-re nyugatra. Az új úttal Madocsának Pakstól délre, vagy északi irányban Dunaföldvár térségében lesz csatlakozási pontja. A település belső úthálózatának gerincét a Kishegy-Paksi-Bölcskei utcák jelentik. Az autóbusz megállóhelyek Madocsa területének nagyobbik részéről 500 méteren belül elérhetők. Kerékpárforgalmi létesítmény a településeken nincs, a megyei terv a Duna mentén ábrázolja az országos kerékpárutat. Teljes közművesítettség A települések vízellátása megoldott; Madocsát egyedi vízműről látják el. A vezetékes szennyvízcsatorna hálózata kiépült, a település a Paks- Dunakömlőd-Bölcske-Dunaföldvár közös térségi szennyvízhálózathoz csatlakozott. Az elektromos energiaellátás megoldott, a rendszer üzembiztonsága jónak mondható. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/2004 9

12 A vezetékes és mobil távközlési rendszerek kiépültek, a kábel televíziós hálózatokat az elmúlt években adták át. A településen a gázellátás teljeskörű. Ár- és belvízveszély Madocsán A Duna partján fekvő Madocsa teljes közigazgatási terülte ár- és belvízveszélyes területen fekszik. A Duna fővédvonalai, töltései megfelelőek. A község belterülete lefolyástalan, ezért a csapadékelvezető árokrendszer állapotára különös hangsúlyt kell fektetni. Madocsa közigazgatási területén a madocsai és a bölcskei hidrogeológiai védőterület húzódik. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/

13 Regionális közlekedési kapcsolatok fejlesztése PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/

14 ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇 ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇 ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇Tᔗ劇ᔗ劇 Fᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇Tᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇 ᔗ劇 ᔗ劇ᔗ劇 ᔗ劇ᔗ劇rᔗ劇zᔗ劇tᔗ劇 ᔗ劇 T r z tt ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇rsᔗ劇ᔗ劇r ᔗ劇 ᔗ劇i út Fᔗ劇út T rs i j ntᔗ劇s ű ᔗ劇 ᔗ劇út ᔗ劇 ᔗ劇 ᔗ劇 ᔗ劇 ᔗ劇út ᔗ劇rszᔗ劇 ᔗ劇s j ntᔗ劇s ᔗ劇 ᔗ劇 r ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇rút ᔗ劇ist rs i j ntᔗ劇s ᔗ劇 ᔗ劇 r ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇rút ᔗ劇 ᔗ劇 ᔗ劇 ᔗ劇nᔗ劇ú ᔗ劇súti ᔗ劇ᔗ劇 ᔗ劇nᔗ劇 ᔗ劇i ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇sᔗ劇tᔗ劇tt ᔗ劇sút ᔗ劇nᔗ劇 ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇 ᔗ劇ᔗ劇 ᔗ劇nszintű ᔗ劇sᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇nt ᔗ劇iᔗ劇ᔗ劇tᔗ劇 ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇ᔗ劇

15 Közmű vizsgálat PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/

16 ŐD IF ŐC SA TO RN A NÉMETKÉR Hosszú dűlő Székága Bölcskei úti szántók Porong Pogodhát Felső-nyilas DU NA KÖ ML G Páskum Pogodhát Alsó-nyilas Gyepkert MADOCSA Kormó Alsónyilas Dunahát Dunahát Tóhát G Síkvölgy Kormó Alsó-Kormó Dunahát Felhágó GYÖRKÖNY PAKS D U N A DUNAPATAJ ORDAS DI ES ÖL -K KS PA BÁCS - KISKUN MEGYE YÁ OL ZF VÍ János major G S Földes puszta KÖZMŰVEK GÉDERLAK ivóvíz-gerincvezeték G vízműkút PUSZTAHENCSE "B" hidrogeológiai védőterület határa Ernő major csapadékvízelvezető főárok DUNASZENTBENEDEK AK AT IP PA ÁM CS G Közép Hencse belvízveszélyes terület 400 kv-os elektromos vezeték 120 kv-os elektromos vezeték 10 kv-os elektromos vezeték Forrás major Alsó Hencse nagyközépnyomású gázvezeték USZÓD középnyomású gázvezeték G gázfogadó állomás

17 HUMÁN INFRASTRUKTÚRA Elöregedő lakásállomány A lakásellátottság a településeken Tolna megye más községeihez hasonlóan jó, de alacsony az új építésű lakások aránya. Abban az esetben, ha az alacsony építési kedv továbbra is fennmarad, akkor a lakásállomány a szükséges időn belül nem lesz képes megújulni, elavulttá, korszerűtlenné válik. A lakások közműves ellátottsága jónak mondható. Viszonylagos önállóság az intézményellátásban A település általános iskolát, óvodát, egészségházat, művelődési házat, gondozási központot, telekunyhót, faluházat tart fenn. A háziorvosi ellátást helyben biztosítják. A lakosság alapellátását biztosító kereskedelmi egységek a községekben megtalálhatók. Az alapszintet meghaladó intézményi ellátást többségében Pakson, Dunaföldváron veszik igénybe. TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK Fejlődő térségi együttműködés A térséget két város Paks és Dunaföldvár átfedésben lévő vonzáskörzete jellemzi. A városokhoz való közelsége folytán nagymértékű az ingázás, de a helyben foglalkoztatottak száma is jelentős. A közeljövő infrastruktúra fejlesztései révén a térségnek gyorsan javulnak a központi régió irányú, és kelet-nyugat irányú kapcsolatai. Kialakul egy Duna-menti agglomerálódó várostengely, amelynek egyik súlypontja az alföldi átjárónál Dunaföldvár térségében várható. Ezáltal a tág környezetéhez képest a térségnek megnő helyzeti energiája és versenytársainál több beruházásra, fejlesztésre számíthat. A Paksi statisztikai kistérséghez tartozik, valamint a Paks-Dunaföldvár Térségfejlesztési Társulásnak is tagja. Ezen kívül a Paksi Többcélú Kistérségi Társulásban is érdekelt. A település önálló jegyzőséget tart fenn. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/

18 TÁRSADALMI GAZDASÁGI VISZONYOK A népesség alakulása A török időkben a térség falvainak lakossága jelentősen lecsökkent. A lakosság pótlására telepesek érkeztek. Miközben az ország népessége től 1980-ig - a második világháború időszakát kivéve - folyamatosan nő, összesen több mint duplájára, Tolna megye növekedése már 1910-ben megáll és az ötvenes évek végéig - lényegében - stagnál. Ettől kezdve, a megye 8 %-os népességcsökkenése mellett, a városok napjainkig átlagosan 30 %-al növelik népességüket, a községek pedig ugyanennyit veszítenek. Az 1960-as években zajló szekszárdi és paksi fejlesztések következtében Madocsa lakossága is csökkent. Madocsán az elmúlt egy évszázad során a népességszám 2000 fő körül ingadozott. A természetes szaporodás csökkenését a növekvő halálozási ráta tovább rontja, de a vándorlási nyereség a negatív tendenciát ellensúlyozni képes. A népesség számának alakulása között 1870=100 % % Madocsa Paks Tolna megye községek év Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/

19 A gazdasági helyzet Valaha az ártéri gazdálkodás majd a mezőgazdálkodás és gyümölcstermesztés jelentette a fő megélhetési forrást Madocsa lakói számára. A XIX. század végén a folyamszabályozással, csatornaépítésekkel, lecsapolásokkal a szántóföldi gazdálkodás vált uralkodóvá. Az utóbbi időben nőtt az ingázás jelentősége, a helybeliek Paksra, Dunaföldvárra járnak dolgozni. Az M-6 gyorsforgalmi út építése, várhatóan a befektetők szemében átértékeli a térséget. Az így létesülő munkahelyek javítják a környék a foglalkoztatottságát, viszonylag függetlenül attól, hogy a térség mely településén valósul meg a beruházás. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/

20 F ESZÜLTSÉGEK Tájhasználati konfliktusok A tájhasználatból eredő konfliktusok a táj történeti alakulásának ismeretében válnak érthetővé. A korabeli katonai felmérési térképeken is jól látszik, hogy az erdősültség aránya évszázadokkal ezelőtt csupán az ártéri részeken volt sokkal magasabb. A mocsaras területek lecsapolásával jelentősen növelték a szántóterületeket. Mára felértékelődött az ökológiai folyosók és az ökológiai regenerációra alkalmas területek szerepe. Ilyen folyosó húzódik a csatornák, vízfolyások vonalában, ahol számos vizes élőhely található. Az éltető és megélhetést bizosító Duna már ősidők óta csábítólag hatott az otthont, megélhetést kereső emberekre. Néhány ezer évvel ezelőtt a Duna még szabadon kanyargott meanderező medrében és magas vízállás esetén óriási területeket borított víz. Kezdetben a Duna árterének erdői, jó vizei valamint az azokban bőségesen megtalálható halak, a magasabban fekvő dúsfűvű rétek, legelők és a nádasok nyújtotta búvóhelyek vonzották az embert.a fűz-nyár ligetek, a tölgy-kőris-szil ligeterdő, illetve annak elnyárasodott állományai, valamint a gyöngyvirágos tölgyesek. Az ősi növényzet elsősorban az ártéri részeken maradt meg. A Dunát kísérő érdekes társulások a löszpusztarétek és a seprőfüves rétek. Ezeken a területeken az intenzív mezőgazdasági tevékenység veszélyeztetheti a természeti környezetet. A beépítés konfliktusai A hagyományos falusi környezetben a kertvárosias, szabadonálló, széles, emeletes lakóépületek idegen elemként jelennek meg. A beépíthetőség feltételeit korábban túlnyomórészt az általános, országos szabályok szerint határozták meg, mely nem vette/vehette figyelembe a helyi sajátosságokat. A morfológiai adottságokat a beépítések tervezésénél célszerű figyelembe venni, az ár- és belvízveszélyes helyeket pedig a lehetőségekhez mérten elkerülni. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/

21 Környezetvédelmi konfliktusok A gyorsforgalmi út megépítésével a környező területeken megkutatott ásványi nyersanyagok kitermelését célzó bányászati tevékenység jelentős mértékű terhelést jelenthet a településekre abban az esetben, ha az ezzel összefüggő teherszállítás belterületen keresztül történik. A nagy összefüggő szántóterületeken a táblák tagolását jelentő erdősávok hiányoznak, ezért csapadékszegény időszakokban a szélerózió a levegő porszennyezését és a termőréteg pusztulását okozhatja. Az illegális hulladéklerakók és dögkutak felszámolása térségi érdek. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/

22 A táj időbeni változásai PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/

23 Területhasználat a külterületen I. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/

24 BÖLCSKE H zú ű ᔗ卧 Szék Bö c k ú z k r ᔗ卧 k ᔗ卧 ᔗ卧 ᔗ卧k r HARTA ᔗ卧 ᔗ卧 ᔗ卧 rᔗ卧 ᔗ卧 Sᔗ卧kᔗ卧ö ᔗ卧 rᔗ卧 ᔗ卧 rᔗ卧 DUNAPATAJ ᔗ卧 ᔗ卧 PAKS ORDAS Lakóterület Intézményterület Ipari, mezőgazdasági üzemi terület Különleges terület (temető, sport) Erdőterület Szántó terület Gyep terület Kiskertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület

25 K ORLÁTOK Tájhasználat A táj használatában a termelési és természetvédelmi igények kielégítésének hosszútávú egyensúlyára kell törekedni. Azokon a területeken, ahol termelési érdek előtérbe helyezését a jó termőhelyi adottságok indokolják és különös természetvédelmi érdek azt nem korlátozza, intenzív - korlátozatlan - mezőgazdasági termelés folytatható. Azokon a területeken, ahol a nem különösebben jó termőhely mellett jogos természeti érdekek is megjelennek, csak extenzív - korlátozott - gazdálkodás javasolható. A védelemre javasolt természeti területeken gazdálkodás csak a természetvédelem érdekének alárendelten jelenhet meg. A területhasználatok ilyen értelmű szabályozásával a tájszerkezet eredeti karakterét kell erősíteni. Az Európai Unió Natura 2000 hálózatának jogi alapját Élőhely-, és Madárvédelmi Irányelvek képezik. Az előírások értelmében a populációk és élőhelyeik védelmét biztosítani kell, a területhasználatokat csak extenzív irányba szabad változtatni. A terület használatának megváltoztatásához a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának engedélye szükséges. A természetvédelmi oltalomban részesülő területeken az erdők elsődleges rendeltetése védelmi kell, hogy legyen, melynek értelmében a körzeti erdőtervek is módosításra kerülnek. Védőterületek, közművek A területen áthaladó közművezetékektől kötelezően megtartandó védőtávolságok és a számukra biztosítandó közműátvezetési szolgalom korlátozást jelent az érintett ingatlanokra nézve. A nyilvántartásba vett régészeti lelőhelyeken az építési tevékenységek végzése előtt az illetékes Megyei Múzeumot értesíteni kell. Előfordulhat az is, hogy régészeti munkálatokat rendelnek el, melynek okán az építési tevékenység késhet. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges. A településeken különböző korú és kiterjedésű régészeti lelőhelyek ismertek, az M6-os tervezett nyomvonala régészeti érdekű területnek tekintendő. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/

26 Az erózió érzékeny területeken, löszfalak környezetében építési korlátozásokat, illetve a földtani adottságokhoz való nagyfokú alkalmazkodást kell megkövetelni. Madocsa keleti és északi részét érinti hidrogeológiai védőterület, amelyen belül speciális szabályok érvényesek az építési engedélyezési eljárásoknál. Madocsa mély fekvésű részei elöntéssel és belvízzel veszélyeztetett területek. Figyelembe kell venni, hogy a veszélyeztetett területek feltöltés és felszíni vízrendezés után építhetők be. A vízkárelhárítási tervben ábrázolásra kerültek a lefolyástalan területek, melyek az Ady Endre-Kishegy utcák között tömbbelsőben, a Virág és Mester utca közötti részen, valamint a Bölcskei út és a Székes part mentén találhatók. A települést körülölelő árvízi töltésektől bizonyos távolságokon belül építési korlátozások léteznek. A JÖVŐ T BEFOLYÁSOLÓ HATÁSOK ÉS TÖREKVÉSEK A természetvédelmi törekvések Az EU csatlakozással a jelentős természeti, vagy táji értékkel és gyenge termőhelyi adottsággal rendelkező területek termelésből való kivonását, vagy az intenzív termelés extenzívre váltását várhatóan támogatják. A népesség területi átrendeződése Az ország népesedési viszonyaira jellemző folyamatos fogyás és elöregedés mellett megfigyelhető a lakosság területi átrendeződése, a városi térségek és a nemzetközi közlekedési folyosók irányába történő vándorlása. Mindezek mellett a népmozgalom célterületeivé válnak azok a települések, ahol jó minőségű lakókörnyezet található, mely megfelelő infrastrukturális ellátottsággal párosul. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/

27 Az elérhetőség településfejlesztő erő Az M6 gyorsforgalmi út megépítésével kiváló közlekedési helyzetbe kerül a térség. Az utak csomópontjainál ipari, kereskedelmi, szolgáltató funkciók megtelepedése várható. Számolni kell azzal, hogy a motorizáció fejlődése felgyorsul. Az 1000 lakosra jutó gépjárművek száma az elkövetkező évben várhatóan megduplázódik. Ezt a megnövekedett gépjárműállományt a közúthálózatnak fogadni kell tudnia. A párhuzamosan növekvő parkolási igényt a közintézményeknek és a magáningatlanoknak ki kell tudni elégíteni. A lakóhellyel kapcsolatos új igények Az informatikai rendszereket az infrastruktúra alaphálózat részének kell tekinteni. Középtávon számolni kell az informatikai fejlesztések igényével, a lakossági és oktatási célú felhasználók számának növekedésével. Ez növeli az ingázás nélküli munkalehetőségeket. A szabadidős tevékenységek iránti igény folyamatosan nő, ezzel párhuzamosan felértékelődnek az épített és a természeti környezet helyi sajátosságai. Az idegenforgalmi látványosságok a mainál nagyobb szerepet kapnak majd a munkahelyteremtésben is, éppen ezért a vadász-, illetve horgászturizmus kiemelt fejlesztési irányoknak tekinthetők. A lakóhellyel kapcsolatos elvárások kiegészülnek a szolgáltatások megfelelő színvonalával és az igényes települési környezettel. ÖNKORMÁNYZATI, TULAJDONOSI SZÁNDÉKOK Úthálózat fejlesztés, munkahelyteremtés A település elkötelezte magát a hagyományos épített környezetének védelme mellett, így a jelentős értéket képviselő épületállománya, településszerkezete megőrizhető a jövő generációk számára. Fel kell készülni arra, hogy a gyorsforgalmi út megépítésével nagyobb kereskedelmi-szolgáltató, illetve raktározási, gazdasági célú tevékenységek fogadására alkalmas kiszolgáló létesítmények elhelyezésére mutatkozik majd igény feltételezhetően elsősorban Paks környezetében. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/

28 A településen lakótelkek kialakítására mutatkozik igény. A község korábbi rendezési terve lakóterület bővítést irányoz elő a Szállás utcától nyugatra lévő Határ utca folytatásában, illetve az Akácfa utca északi irányú folytatásában. Egy későbbi ütemben a terv javasolja feltárni a Mester utca déli területét, illetve a Tihany utca folytatását is lakóterület fejlesztés céljából. Mindent összevetve az ábrázolt fejlesztések révén több mint 50 új lakótelek kialakítására van lehetőség. A rendezési terv kereskedelmi-szolgáltató területet jelül a Bölcskei út keleti felén, mely nem valósult meg. A Duna mellett hullámtérben zártkert kialakítását javasolják a tervben. A fejlesztési terület kistelkes üdülőterületté vált, közel 60 üdülőtelket hoztak itt létre. A volt TSZ székházból oktatási központ kialakítása, a megüresedő felsőtagozatos iskolaépület gazdasági célú hasznosítása, a közterületek karbantartása, parki kialakítása, a faluház és a Polgármesteri Hivatal felújítása, tájház létrehozása, a volt katonai repülőtér területén vállalkozói övezet megvalósítása a legfontosabb feladat. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/

29 MELLÉKLETEK A NÉPESSÉG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA Madocsa MO Tolna megye Szekszárdi kistérség Szekszárd községek Forrás: KSH Népszámlálás 2001 NÉPSZAPORODÁS Madocsa Tolna megye Szekszárdi kistérség Szekszárd községek TSZ VK TSZ VK TSZ VK TSZ = természetes szaporodás (fogyás), VK = vándorlási különbözet Forrás: KSH Népszámlálás 2001 PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/

30 LAKÓ (ÉJSZAKAI) ÉS NAPPALI NÉPESSÉG 2001 Madocsa Tolna megye Szekszárdi kistérség Szekszárd községek lakónépesség (éj) ebből foglalk helyben eljár bejár össz. helyb fogl. 350 helyben lakó tan. 333 helyben tanul eljár bejár össz. helyb. tan nappali népesség nappal/éj % 77,4 97,0 100,0 127,3 81,2-3,0 0,0 +27,3-18,8 helyben/összes 145,3 Forrás: KSH Népszámlálás 2001 PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/