VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BELSŐÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS LEBONYOLÍTÁS FÁCÁNKERT, SIÓAGÁRD, TENGELIC EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Átírás

1

2 PÉCSÉPTERV STÚDIÓ VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BELSŐÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS LEBONYOLÍTÁS FÁCÁNKERT, SIÓAGÁRD, TENGELIC EGYSÉGES HELYZETÉRTÉKELÉS Készítette a PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 2004-ben Vezető tervező: Csaba Gyula TT Munkatárs: Béres Gábor településmérnök Farkas László településmérnök 7601 PÉCS, PF. 213 * MŰTEREM: PÉCS, SZENT ISTVÁN TÉR 12. * T/F : 72 / , FAX: * PECSEPTERV@DRAVANET.HU

3 TARTALOMJEGYZÉK Adottságok 3 Földrajzi hely 3 Természeti erőforrások, tájhasználat 5 A környezet állapota 6 Az épített örökség 6 Infrastruktúra 9 Humán infrastruktúra 13 Településközi kapcsolatok 13 Társadalmi gazdasági viszonyok 14 Feszültségek 16 Tájhasználati konfliktusok 16 A beépítés konfliktusai 16 Környezetvédelmi konfliktusok 16 Korlátok 20 A jövőt befolyásoló hatások és törekvések 22 Önkormányzati, tulajdonosi szándékok 22 MELLÉKLETEK Népesedési, népmozgalmi adatok PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /2003 3

4 A DOTTSÁGOK FÖLDRAJZI HELY Vizek ölelésében, mezőföldi térségben Sióagrárd a Sió és a Sárvíz összefolyásánál, Fácánkert és Tengelic pedig a Mezőföld déli részén fekszik. A községek a megye keleti felén, a megyeszékhelytől közelében találhatók, Sióagárd mindössze 5, Fácánkert 15, míg Tengelic kissé távolabb 25 km-re északra. A községek közelében halad a 6-os számú főút és az Alföld felé vezető M9 gyorsforgalmi út. Geológiai adottságok A Sárvízben a teraszos folyóvölgyek jelenlegi és egykori kanyarulatai jellemzőek. A környék legkarakteresebb löszös magaslata a Hegyhát legdélibb nyúlványa a Leányvár. A Dél-Mezőföld egykor ártéri síkság volt, a tengerszint feletti magasság 90 méter körüli. A terület geológiai alapját a folyóvízi törmelékes talajokra felhalmozódott homok, kavics és löszös talajok alkotják. Éghajlat A település éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, de már közel fekszik a meleg éghajlatú területekhez. Az évi napfénytartam óra között van, az évi középhőmérséklet 10,5 C. Jellemzően nagy a napi és az évi hőingadozás és a hajlam a tavaszi és kora őszi fagyokra. Az évi csapadékösszeg 600 mm körüli, de ennek időbeli eloszlása szeszélyes. A terület - jellemzően - hóban szegény. A páratartalom és a felhőzet aránylag kicsi. A leggyakoribb szélirány az ÉNY-i, de gyakran előfordulnak déli szelek is. Az éghajlat a hőigényes szántóföldi és kertészeti kultúrák számára kedvező. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /2003 4

5 Bőséges folyóvizek, szűkös talajvízkészletek A Sió és a Sárvíz jelentős felszíni vízkészletei a Mezőföld irányában már kevésbé hasznosíthatók. A Sárvíz mocsarainak lecsapolásával jelentős méretű szántóterületeket nyertek. Tengelic területe felszíni vizekben nem bővelkedik, vízszegény térségben helyezkedik el. A Sárvízbe ömlő, gyenge vízhozamú Éri-patak a község északi felében ered. Ártéri növénytársulások, jelentős emberi tevékenység A területet öntéstalajok borítják. Az ősi növényzet a mélyebb nedves részeken maradt meg, ezek közé tartoznak a liget- és bokorerdők, a tölgykőris-szil ligeterdők, illetve annak elnyárasodott állományai. Nagyon jelentős az ember tájalakító, környezetformáló tevékenysége a mocsarak lecsapolásával és a szántóföldi gazdálkodás térnyerésével, mely a XVIII. század közepétől folyamatos. A Mezőföldön a homoki tölgyesek uralták a tájat, de kivágásukkal az Alföldéhez hasonló tájkarakter jelent meg, a jelenlegi erdők szinte kivétel nélkül telepítettek. Természeti értékekben gazdag terület A terület állatvilágára a természetes növénytakaró csökkenése miatt jellemző a faj- és egyedszám csökkenés. A fauna szempontjából legértékesebb területek a kastélyok körüli erdők illetve a folyóvizek környezete. A folyókat kísérő változatos élőhelyek és azok viszonylagos háborítatlansága miatt a terület gerinctelen és gerinces faunája egyaránt gazdag, védett fajokban bővelkedő. Gyorsforgalmi utak és Duna híd közelsége A települések térségében 5 főút találkozik: A 65-ös számú út Tamási érintésével a Balatonhoz, a 63-as út Székesfehérvár irányában, az 56-os út Mohács felé, a 6-os Budapest és Pécs felé biztosít eljutási lehetőséget. Nagy jelentősége van a megépített Duna hídnak, mely az Alfölddel való kapcsolatát biztosítja a térségnek. Az M6-os úttal Fácánkertnek a 6-os főúton keresztül, míg Tengelicnek a tervezett hangospusztai átkötőúton keresztül lesz kapcsolata. Az M9-es gyorsforgalmi út továbbépítésével Sióagárdtól 2 kilométerre felhajtási lehetőség lesz. A települések közlekedési pozíciója már most is kiváló, a gyorsforgalmi utak további építésével pedig még kedvezőbbé válik. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /2003 5

6 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK, TÁJHASZNÁLAT Ártéri erdőkből, mocsarakból szántóföld A Sió közelsége már ősidők óta meghatározta a sióagárdi külterületek használatát; jellegzetes ártéri gazdálkodási formák alakultak ki. A folyó szabályozása jelentős mértékben átalakította a tájat. Az ármentesített területeken nagyarányú erdőirtásokba kezdtek, a mocsaras területeket lecsapolták, helyükön szántóföld jött létre. A TSZ-ek megalakulásával a Mezőföldön a szántóföldi művelést a lehető legnagyobb területre terjesztették ki. A mai napig az akkor kialakított egybefüggő táblák jellemzik a tájat. A térségben elszórt kis és közepes nagyságú uradalomi központokkal, egykori majorokkal találkozhatunk, melyek egykor neves családok virágzó gazdaságaink színhelyei voltak. Mezőgazdasági területről lévén szó, a termőföld értéke fontos szerepet játszik a települések életében. A termőföld közepes minőségű. A sárközi öntéstalaj és az öntözési lehetőség a kertészeti kultúráknak kedvez, a mezőföldi részen a homoktalajok a szőlő- és gyümölcstermesztésnek is kiváló termőhelyi lehetőséget nyújtanának. Nem kedvez a mezőgazdaságnak a csapadékszegény éghajlat, a nagyobb táblák kialakítása érdekében végzett meliorációs programok és a túlzott műtrágya használat pedig rontja a talaj állapotát. Védelemre érdemes természeti és táji értékek A települések területén vizes élőhelyek, mocsaras területek, Natura 2000 területek, ex-lege védett források találhatók. Sióagárdon a védelemre tervezetett fátyolos nőszirmos természetvédelmi terület, a védett Janyavár és Leányvár kiemelkedő jelentőségű természeti értékek. Tengelicen a Dél- Mezőföld Tájvédelmi Körzeten kívül a helyi védelem alatt álló felsőtengelici Bogárzó-tó és Benyovszky park, valamint a középtengelici Csapópark nyújt megragadó látványt. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /2003 6

7 A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA A Sióagárd közigazgatási területén a Szekszárd IV. nevű homok kitermelését célzó nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhely található. A települések szennyeződésérzékenység alapján érzékeny, valamint nitrátérzékeny területen helyezkednek el. Ennek érdekében be kell tartani a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait. Tengelic és Sióagárd területe üzemelő vagy távlati ivóvízbázis védelmi területet nem érint. Fácánkert község területére kiterjed a Tolna-Mözs- Bogyiszló-Fácánkert közös vízművek vízbázisára elrendelt hidrogeológiai védőterület külső zónája. A lakossági hulladékokat a Tolnai Kommunális és Építőipari Kft. gyűjti össze és szállítja el a működési engedéllyel rendelkező tolnai hulladéklerakóba. Fácánkerten illegális szemétlerakó és dögkút található, melynek felszámolása elengedhetetlen. A települések lakóterületét jelentősebb zajterhelés a közúti közlekedésből adódóan nem éri. A települések levegőminősége kedvezőnek tekinthető. AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG A települések rövid építéstörténete Sióagárd területén már a kőkorszakban is éltek emberek. A település mellett haladt egy nagyon fontos római kori kereskedelmi és hadi út. Szekszárd elestével a község is török kézre került. A török idők alatt a település teljesen elpusztult, majd rácok jöttek, akik rövidesen továbbvándoroltak. Később magyarok, németek és szlovákok telepedtek itt le. Aránylag szegény falu volt, de a paprika és szőlőtermesztés megindulásával jómódúvá vált. A Sió töltésének megépítésével jelentősen megváltozott a táj arculata. Fácánkertet 1936-ig Simonmajor és Fácánkert-puszta néven jegyezték. A Festetics kastélyt a Kunffy család vásárolta meg és gazdálkodásba kezdett. Ipari növényeket termesztettek és szeszt gyártottak belőle. A kastélyban jelenleg is agrokémiai üzem működik. Tengelic már nagyon régóta lakott helyként ismert ben említik először a község templomát. A község a török idők alatt elnéptelenedett, PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /2003 7

8 majd a felszabadító harcok után Gindly Urbán és Balázs kapták meg adományként, melynek következtében a terület több részre szakadt. Döntő jelentőségű volt a Zichy-birtok felparcellázása a XX. század elején, amikor is zsellérek, cselédek sereglettek a településre ben alakult meg a község Gindlycsalád néven ben a neve Tengelicre változott. Gazdag építészeti örökség kastélyok, lakóházak, présházak A községek épített környezete sajnos már csak kevéssé tükrözi a hagyományos építési formavilágot. Az épületállomány megújítása az új kor divatja szerint történt. Az elmúlt fél évszázad alatt a feltétlenül szükségesen túl a korszerűsítések jegyében végzett átalakítások sok esetben jelentősen megváltoztatták az épületek egy részének homlokzatát, olykor tömegét is. A hagyományos formájú épületek méretétől, jellegétől, arányaitól egyaránt idegen ablakok beépítésével (pl.: hármas ablak, külső redőnyszekrényes ablak) az égetett cseréptetők anyagának megváltoztatásával (pl.: pala, hullámpala, műanyag és fémlemez, műanyagzsindely, stb.) a kőporos vakolatok megjelenésével egyidejűleg eltűnt a míves épülettagozatok, díszítőelemek egy része, és így ezek az épületek szegényessé, egyhangúvá váltak és egyben szegénybbé tették a település arcát is. Az építészeti örökséget a műemlékként országosan védett sióagárdi tájház a Janyai várrom, az alsóhídvégi kastély, az alsótengelici kúria, a feklsőtengelici, katalinpusztai és középhídvégi kastély, valamint a középtengelici kápolna mellett egy-egy helyi védelemre érdemes paraszti és polgári lakóház, présházegyüttes alkotja. Fontos, hogy elkerülhető legyen az épületek felújítása során a homlokzatok leegyszerűsítése, a vakolatdíszek, egy-egy jelentéktelennek tűnő részlet, mint egy jellegzetesen átforduló gazdasági épület, tornác, kovácsoltvas kapu, kerítés, vagy míves asztalos munkával készült kapu, ajtó, ablak eltávolítása. A csere helyett a helyreállítást, az eredeti vagy ezt legjobban megközelítő anyag használatát, - pl. tetőfedőanyagoknál kell elősegíteni. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /2003 8

9 PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /2003 9

10 INFRASTRUKTÚRA Kiváló közlekedési helyzet Sióagárdról a megyeszékhely 5 percen belül, Tengelicről és Fácánkertről perc alatt elérhető. A települések belterületétől keletre halad a 6-os számú Budapest Pécs Barcs országos I. rendű főút, valamint az M-9 gyorsforgalmi út 6. sz. és 51. sz. főutak közötti, nemrégen forgalomba helyezett szakasza. A 6. sz. úton a főváros, Pécs és Tolna megye keleti területe jól megközelíthető. Az M-9 gyorsforgalmi út továbbépítésével a térség Alföld irányú kapcsolatai a jelenleginél intenzívebbé válnak majd. A Rétszilas Szekszárd Bátaszék Baja vasútvonalnak Fácánkertnél és Tengelicnél van vasútállomása. A Tolna Megyei Területrendezési Terv Fácánkertet Kajmádpuszta irányában a 63-as számú útra, Tengelic-Szőlőhegyet pedig Júliamajor irányában a tengelici úttal, illetve Pusztahencse irányában javasolja összekötni. Mindezek mellett ábrázolja a Tengelic-Szőlőhegyet elkerülő utat is. Fácánkert belső úthálózatának gerincét az Árpád utca, Tengelicnek a Rákóczi és Kossuth utcák, míg Sióagárdnak a Kossuth és Zrínyi utcák jelentik. Az autóbusz megállóhelyek a települések területének nagyobbik részéről 500 méteren belül elérhetők. Kerékpárforgalmi létesítmény a településeken nincs. Teljes közművesítettség Fácánkert vízellátása a tolnai vízműről megoldott. A hálózati nyomást a tolnai víztorony szintje határozza meg. Tengelic és Sióagárd vezetékes vízellátása saját vízmű kútjaikról biztosított. Tengelic és Sióagárd vezetékes szennyvízcsatorna hálózata kiépült. A sióagárdi tisztítótelep kapacitásbővítése szükséges. Fácánkert a tolnai szennyvíztelephez csatlakozna majd. Az elektromos energiaellátás megoldott, a rendszer üzembiztonsága közepesnek mondható, az üzemkimaradás főleg Fácánkerten gyakori. A megyei terv szerint megépül egy 400kV-os távvezetéket, amely a települések közigazgatási területét észak-déli irányban szeli ketté. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /

11 A vezetékes és mobil távközlési rendszerek kiépültek, a kábel televíziós hálózat Fácánkerten a közeljövőben valósul meg. A településeken a gázellátás a majorokat leszámítva csaknem teljeskörű. Ár- és belvízveszély Sióagárdon Sióagárd közigazgatási területének 2/3-ada ár- és belvízveszélyes területen fekszik, a Sió és a Nádor-csatornának nevezett Sárvíz között. A belvízveszély Fácánkert nyugati területeit is érinti. A Sió és a Nádor fővédvonalai és lokalizációs töltései megfelelőek. A csapadékvizeket zsilipeken keresztül engedik a Sióba és a Nádorba, magas vízállás esetén szivattyúzás közbeiktatása szükséges. A község belterülete lefolyástalan, ezért a csapadékelvezető árokrendszer állapotára különös hangsúlyt kell fektetni. Tengelic és Sióagárd községek területe ivóvízbázis védelmi területet nem érint. Fácánkert délkeleti részét érinti a Tolna-Mözs-Bogyiszló-Fácánkert hidrogeológiai védőterülete. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /

12 PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /

13 PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /

14 HUMÁN INFRASTRUKTÚRA Elöregedő lakásállomány A lakásellátottság a településeken Tolna megye más községeihez hasonlóan jó, de alacsony az új építésű lakások aránya. Abban az esetben, ha az alacsony építési kedv továbbra is fennmarad, akkor a lakásállomány a szükséges időn belül nem lesz képes megújulni, elavulttá, korszerűtlenné válik. A lakások közműves ellátottsága jónak mondható. Viszonylagos önállóság az intézményellátásban A települések óvodát és általános iskolát, művelődési házat, könyvtárat is fenntartanak. Ezeken kívül Sióagárdon múzeum, Tengelicen pedig mozi található. A háziorvosi ellátást mindenhol helyben biztosítják. A lakosság alapellátását biztosító kereskedelmi egységek a községekben megtalálhatók. Az alapszintet meghaladó intézményi ellátást többségében Szekszárdon, illetve Tolnán veszik igénybe. TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK Fejlődő térségi együttműködés A térséget három város Szekszárd Tolna, és kisebb mértékben Paks egymással átfedésben lévő vonzáskörzete jellemzi. Sióagárd Szekszárdhoz való közelsége folytán sokkal jobban kötődik a megyeszékhelyhez, mint a másik két település. A Szekszárdra történő ingázás alapján Sióagárdot a megyeszékhely alvótelepülésének tekinthetjük. A közeljövő infrastruktúra fejlesztései révén a térségnek gyorsan javulnak a központi régió irányú, és kelet-nyugat irányú kapcsolatai. Kialakul egy Duna-menti agglomerálódó várostengely, amelynek súlypontja az alföldi átjárónál, Szekszárd és Tolna környezetében várható. Ezáltal a tág környezetéhez képest a térségnek megnő helyzeti energiája és versenytársainál több beruházásra, fejlesztésre számíthat. Sióagárd és Fácánkert közös körjegyzőséghez tartozik, Tengelic önálló. A települések a Szekszárd-tolnai statisztikai kistérséghez tartoznak. Sióagárd a Sió-Sárvíz Menti Települések Térségfejlesztési Társulásának is tagja. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /

15 TÁRSADALMI GAZDASÁGI VISZONYOK A népesség alakulása A török időkben Tengelic és Sióagárd teljesen elnéptelenedett. A lakosság pótlására magyar, német és szlovák telepesek érkeztek. Miközben az ország népessége 1870-től 1980-ig - a második világháború időszakát kivéve - folyamatosan nő, összesen több mint duplájára, Tolna megye növekedése már 1910-ben megáll és az ötvenes évek végéig - lényegében - stagnál. Ettől kezdve, a megye 8 %-os népességcsökkenése mellett, a városok napjainkig átlagosan 30 %-al növelik népességüket, a községek pedig ugyanennyit veszítenek. Az 1960-as években zajló szekszárdi és paksi fejlesztések következtében Tengelic és Fácánkert lakossága is jelentősen csökkent. Fácánkerten és Tengelicen az 1960-as években bekövetkezett fordulópont idején az 1870-es népességének két és félszerese élt. Sióagárd 1910 és 1990 között folyamatosan veszített népességéből, a csökkenés az utóbbi évtizedben megállt. 350,00 A NÉPESSÉG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA KÖZÖTT 1870=100% 300,00 250,00 200,00 % 150,00 100,00 50,00 Fácánkert Sióagárd Tengelic Tolna megye Szekszárdi kistérség Szekszárd községek 0, év Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv A megye népessége - a megyei VÁTI tanulmánya szerint - a következő 10 évben várhatóan 6 %-al csökken. Ennél kedvezőbb helyzet várható a szekszárdi kistérségben és ezen belül is a Szekszárd környéki településeken. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /

16 A népesség számának alakulása a természetes szaporodás és a vándorlási különbözet együttes alakulásától függ. A népesség országon belüli átrendeződése általános jelenség. A vándorlás a tapasztalatok alapján általában a nagyvárosok, a nemzetközi közlekedési folyosók irányába, illetve a kulturált lakókörnyezet felé történik. Tolna megyének a 80-as években elszenvedett általános vándorlási vesztesége alól, csak Szekszárd és Dombóvár képezett kivételt. A 90-es években bizonyos értelemben megfordul a helyzet: a Szekszárd környéki települések ekkor már a Szekszárdról elköltözőknek köszönhetik pozitív vándorlási egyenlegüket. A gazdasági helyzet Valaha a mezőgazdálkodás és az ártéri gazdálkodás jelentette a fő megélhetési forrást a községek lakói számára. A XIX. század végén a folyamszabályozással, csatornaépítésekkel, lecsapolásokkal a szántóföldi gazdálkodás vált uralkodóvá. Fácánkerten a mezőgazdasági terményfeldolgozás, szeszgyártás volt meghatározó gazdasági tevékenység, Sióagárdon pedig a borászat nyújtott kiegészítő jövedelemforrást. A külterületi földek közepes minőségűek, nagy kiterjedésűek. A vizek jelenléte a sárközi területen öntözési lehetőséget biztosíthatna, de jelenleg kihasználatlan. Az utóbbi időben nőtt az ingázás jelentősége, a helybeliek Tolnára, de főleg Szekszárdra és Paksra járnak dolgozni. Az M-9 és M-6 gyorsforgalmi utak építése, várhatóan a befektetők szemében átértékeli a térséget. Az így létesülő munkahelyek javítják a környék a foglalkoztatottságát, viszonylag függetlenül attól, hogy a térség mely településén valósul meg a beruházás. A sióagárdi Leányvár a borturizmus egyik célterületévé válhat, jelentősebb borászatok, illetve idegenforgalmi létesítmények építésére mutatkozik igény. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /

17 F ESZÜLTSÉGEK Tájhasználati konfliktusok A tájhasználatból eredő konfliktusok a táj történeti alakulásának ismeretében válnak érthetővé. A katonai felmérési térképeken is jól látszik, hogy az erdősültség aránya évszázadokkal ezelőtt csupán az ártéri részeken volt sokkal magasabb. A mocsaras területek lecsapolásával jelentősen növelték a szántóterületeket. Mára felértékelődött az ökológiai folyosók és az ökológiai regenerációra alkalmas területek szerepe. Ilyen folyosó húzódik a csatornák, vízfolyások vonalában, ahol számos vizes élőhely található. Ezeken a területeken az intenzív mezőgazdasági tevékenység veszélyeztetheti a természeti környezetet. A beépítés konfliktusai A hagyományos falusi környezetben a kertvárosias, szabadonálló, széles, emeletes lakóépületek idegen elemként jelennek meg. A beépíthetőség feltételeit korábban túlnyomórészt az általános, országos szabályok szerint határozták meg, mely nem vette/vehette figyelembe a helyi sajátosságokat. A morfológiai adottságokat a beépítések tervezésénél célszerű figyelembe venni, az ár- és belvízveszélyes helyeket pedig elkerülni. Tájképvédelemi érdekből a leányvári területen csak a környezetében meglévő magasságú építmények elhelyezése célszerű. Környezetvédelmi konfliktusok A gyorsforgalmi utak építésével a környező területeken megkutatott ásványi nyersanyagok kitermelését célzó bányászati tevékenység jelentős mértékű terhelést jelenthet a településekre abban az esetben, ha az ezzel összefüggő teherszállítás belterületen keresztül történik. A nagy méretű szántóterületeken a táblák tagolását jelentő erdősávok hiányoznak, ezért csapadékszegény időszakokban a szélerózió a levegő porszennyezését és a termőréteg pusztulását okozza. Az illegális hulladéklerakók és dögkutak felszámolása térségi érdek. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /

18 PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /

19 PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /

20 K ORLÁTOK Tájhasználat A táj használatában a termelési és természetvédelmi igények kielégítésének hosszútávú egyensúlyára kell törekedni. Azokon a területeken, ahol termelési érdek előtérbe helyezését a jó termőhelyi adottságok indokolják és különös természetvédelmi érdek azt nem korlátozza, intenzív - korlátozatlan - mezőgazdasági termelés folytatható. Azokon a területeken, ahol a nem különösebben jó termőhely mellett jogos természeti érdekek is megjelennek, csak extenzív - korlátozott - gazdálkodás javasolható. A védelemre javasolt természeti területeken gazdálkodás csak a természetvédelem érdekének alárendelten jelenhet meg. A területhasználatok ilyen értelmű szabályozásával a tájszerkezet eredeti karakterét kell erősíteni. Az Európai Unió Natura 2000 hálózatának jogi alapját Élőhely-, és Madárvédelmi Irányelvek képezik. Az előírások értelmében a populációk és élőhelyeik védelmét biztosítani kell, a területhasználatokat csak extenzív irányba szabad változtatni. A terület használatának megváltoztatásához a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának engedélye szükséges. A természetvédelmi oltalomban részesülő területeken az erdők elsődleges rendeltetése védelmi kell, hogy legyen, melynek értelmében a körzeti erdőtervek is módosításra kerülnek. Védőterületek, közművek A területen áthaladó közművezetékektől kötelezően megtartandó védőtávolságok és a számukra biztosítandó közműátvezetési szolgalom korlátozást jelent az érintett ingatlanokra nézve. A nyilvántartásba vett régészeti lelőhelyeken az építési tevékenységek végzése előtt az illetékes Megyei Múzeumot értesíteni kell. Előfordulhat az is, hogy régészeti munkálatokat rendelnek el, melynek okán az építési tevékenység késhet. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges. A településeken különböző korú és kiterjedésű régészeti lelőhelyek ismertek, az M6-os tervezett nyomvonala régészeti érdekű területnek tekintendő. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /

21 Az erózió érzékeny területeken, löszfalak környezetében építési korlátozásokat, illetve a földtani adottságokhoz való nagyfokú alkalmazkodást kell megkövetelni. Fácánkert délkeleti részét érinti a Tolna-Mözs-Bogyiszló-Fácánkert hidrogeológiai védőterület, amelyen belül speciális szabályok érvényesek az építési engedélyezési eljárásoknál. A Sióagárd mély fekvésű részei elöntéssel és belvízzel veszélyeztetett területek. Figyelembe kell venni, hogy a veszélyeztetett területek feltöltés és felszíni vízrendezés után építhetők be. A települést körülölelő árvízi töltésektől bizonyos távolságokon belül építési korlátozások léteznek. A JÖVŐ T BEFOLYÁSOLÓ HATÁSOK ÉS TÖREKVÉSEK A természetvédelmi törekvések Az EU csatlakozással a jelentős természeti, vagy táji értékkel és gyenge termőhelyi adottsággal rendelkező területek termelésből való kivonását, vagy az intenzív termelés extenzívre váltását várhatóan támogatják. A népesség területi átrendeződése Az ország népesedési viszonyaira jellemző folyamatos fogyás és elöregedés mellett megfigyelhető a lakosság területi átrendeződése, a városi térségek és a nemzetközi közlekedési folyosók irányába történő vándorlása. Mindezek mellett a népmozgalom célterületeivé válnak azok a települések, ahol jó minőségű lakókörnyezet található, mely megfelelő infrastrukturális ellátottsággal párosul. Az elérhetőség településfejlesztő erő Az M6 és az M9 gyorsforgalmi utak megépítésével kiváló közlekedési helyzetbe kerülnek a települések. Az utak csomópontjainál ipari, kereskedelmi, szolgáltató funkciók megtelepedése várható. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /

22 Számolni kell azzal, hogy a motorizáció fejlődése felgyorsul. Az 1000 lakosra jutó gépjárművek száma az elkövetkező évben várhatóan megduplázódik. Ezt a megnövekedett gépjárműállományt a közúthálózatnak fogadni kell tudnia. A párhuzamosan növekvő parkolási igényt a közintézményeknek és a magáningatlanoknak ki kell tudni elégíteni. A lakóhellyel kapcsolatos új igények Az informatikai rendszereket az infrastruktúra alaphálózat részének kell tekinteni. Középtávon számolni kell az informatikai fejlesztések igényével, a lakossági és oktatási célú felhasználók számának növekedésével. Ez növeli az ingázás nélküli munkalehetőségeket. A szabadidős tevékenységek iránti igény folyamatosan nő, ezzel párhuzamosan felértékelődnek az épített és a természeti környezet helyi sajátosságai. Az idegenforgalmi látványosságok a mainál nagyobb szerepet kapnak majd a munkahelyteremtésben is, éppen ezért a vadász-, illetve horgászturizmus, valamint a boridegenforgalom kiemelt fejlesztési irányoknak tekinthetők. A lakóhellyel kapcsolatos elvárások kiegészülnek a szolgáltatások megfelelő színvonalával és az igényes települési környezettel. ÖNKORMÁNYZATI, TULAJDONOSI SZÁNDÉKOK Befektetési célú ingatlanvásárlások A települések elkötelezték magukat a hagyományos épített környezetük védelme mellett, így a jelentős értéket képviselő épületállományuk, településszerkezetük megőrizhető a jövő generációk számára. A leányvári részen borászatok idegenforgalmi fejlesztései várhatók. Fel kell készülni a nagyobb csoportok fogadására alkalmas kiszolgáló létesítmények megépítésére. Felmerült a közigazgatási határok módosításának igénye. Az új gyorsforgalmi utak által elvágott területek átcsatolása, valamint a több közigazgatási területre eső természetvédelmi területek helyzetét rendezni célszerű. Lakótelkek kialakítására Tengelicen és Sióagárdon mutatkozik igény, Fácánkerten a meglévő 30 új telek elégséges. Fácánkerten a tömegközlekedés javítása, az utak felújítása, a Kunffykastély üresen álló épületeinek hasznosítása, a művelődési ház felújítása, PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /

23 az áramellátás üzembiztonságának javítása, a sportpálya környezetének rendezése a legfontosabb feladat. Sióagárdon a szennyvíztisztító telep bővítése, járdaépítések, a Hősök tere környezetének rendezése, a kihasználatlan belterületi ingatlanokon építési lehetőségek biztosítása, a leányvári terület vízelvezető rendszerének kiépítése a legégetőbb feladat. Tengelicen a Szőlőhegy átkötése a tengelici útra, az utak felújítása, a művelődési ház felújítása, a majorokba a gáz bevezetése, a szennyvízhálózat kiterjesztése, melegvizes strandfürdő és kemping kialakítása szerepel a tervek között. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /

24 MELLÉKLETEK A NÉPESSÉG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA Fácánkert Sióagárd Tengelic MO Tolna megye Szekszárdi kistérség Szekszárd községek Forrás: KSH Népszámlálás 2001 NÉPSZAPORODÁS Fácánkert Sióagárd Tengelic Tolna megye Szekszárdi kistérség Szekszárd községek TSZ VK TSZ VK TSZ VK TSZ = természetes szaporodás (fogyás), VK = vándorlási különbözet Forrás: KSH Népszámlálás 2001 PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /

25 LAKÓ (ÉJSZAKAI) ÉS NAPPALI NÉPESSÉG 2001 Fácánkert Sióagárd Tengelic Tolna megye Szekszárdi kistérség Szekszárd községek lakónépesség (éj) ebből foglalk helyben eljár bejár össz. helyb fogl. 150 helyben lakó tan. 135 helyben tanul eljár bejár össz. helyb. tan nappali népesség nappal/éj % 72,3 68,8 84,4 97,0 100,0 127,3 81,2-3,0 0,0 +27,3-18,8 helyben/összes 145,3 Forrás: KSH Népszámlálás 2001 PÉCSÉPTERV STÚDIÓ /