TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

Átírás

1 DINNYEBERKI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ ADOTTSÁGOK Dinnyeberki a Dél-Zselic kistájhoz tartozik, Pécstől 30 kilométerre a Szentlőrinc Sásd közötti átjáró térségében található. A település zsákfalu, országos főúttól 15 km-re, viszonylagos elzártságban fekszik. A táj felszíne erősen tagolt. Az alapkőzet a mészkő, dolomit és egyéb üledékes kőzetek. Kötött és agyagos talajok, a vízfolyások környezetében öntéstalajok találhatók. A terület méter tengerszint feletti magassággal jellemezhető, a terep változatos. A termőterületek túlnyomórészt közepes termőképességgel bírnak. A Gyűrűfű Helyi Védett Természetvédelmi Terület érinti közigazgatási területét. A községek területét érinti az Európai Unió Natura 2000 hálózata. A települések területe geológiai és morfológiai adottságaik miatt erózió érzékeny és felszínmozgásra hajlamos. A vezetékes ivóvíz-ellátás, elektromos energia ellátás megoldott, vezetékes gázellátás nincs. A vezetékes telefonhálózat kiépült. A szennyvizet háztartásonként gyűjtik, teljes szennyvízközmű kiépülése a közeljövőben várható. Dinnyeberki a felszín alatti vizek és a földtani közeg védettsége szempontjából a szennyeződésérzékenység alapján B érzékeny területen helyezkedik el és nem nitrátérzékeny. A települési és egyéb hulladékok elszállítása télen kéthetente, nyáron heti gyakorisággal történik a Sellyei lerakóra. A Dinnyeberkiben lévő dögkút telített. A település levegőminőségi helyzete kedvező. A község épített környezete többnyire még a hagyományos formavilágot tükrözi. Jellemzőek a nyers-tégla felületképzésű gazdasági épületek. A lakásellátottság jó, de nagyon alacsony az új építésű lakások aránya. Az általános iskolai, óvodai ellátást Bükkösd, Szentlőrinc és Pécs nyújtja. A háziorvosi ellátást helyben, heti rendszerességgel biztosítják, a fogorvosi szolgálat Bükkösdön üzemel. A lakosság alapellátását biztosító kereskedelmi egységek 1

2 Bükkösdön és Szentlőrincen találhatók. Az alapszintet meghaladó intézményi ellátást többségében Pécsett, Szentlőrincen és Szigetváron veszik igénybe. A település a bükkösdi körjegyzőséghez tartozik. A KSH kistérségi besorolásában korábban a Pécsi kistérséghez tartozott, de a közelmúltban elfogadott módosítás értelmében a Szentlőrinci kistérség tagjává vált. Az önszerveződő Zöldvölgy kistérség tagjaként közös fejlesztési programokat határoztak el. A térség településein a török megszállás alatt jelentősen csökkent a lakosság száma, de folyamatosan lakott hely maradt. A XVIII. században a lakosság pótlására németeket telepítettek be. A jelenlegi nemzetiségi viszonyokat magyar és 10 % cigány lakossága jellemzi. Dinnyeberkiben az 1900-as évek elején volt népességszámnak mindössze negyede maradt mára. A jelenlegi népesedési adatokban kismértékű csökkenés figyelhető meg. A török idők előtt a lakosság földműveléssel és állattenyésztéssel, erdőgazdálkodással esetenként kézművességgel foglalkozott. A törökdúlás következtében elnéptelenedett falvakban a lakosság újratelepülését követően újraindult a mezőgazdasági tevékenység. A település népességmegtartó ereje fokozatosan csökkent az 1980-as évekre, a lakosság elvándorolt jobb megélhetést keresve Szentlőrincre és Pécsre. A felszámolt uránbányában dolgozók többségét nyugdíjazták, ezzel jelentősen csökkentve az aktív keresők arányát. A kiegészítő jövedelmet jelentő falusi turizmussal helyben csak kevesen foglalkoznak. A Helesfai-tó megépülésével regionális jelentőségű turisztikai objektum születik, amely a környező településeken lakók számára is munkalehetőséget tud biztosítani. FESZÜLTSÉGEK Tájhasználati konfliktusok A tájhasználatból eredő konfliktusok a táj történeti alakulásából erednek. A patakok völgyében, ahol ma is számos vizes élőhely található, valaha csak rét és legelő volt. Ezeken a területeken a meliorációval létrehozott intenzív mezőgazdasági tevékenység veszélyezteti a természeti környezetet. A beépítés konfliktusai A hagyományos falusi környezetben a kertvárosias, szabadonálló, széles, emeletes lakóépületek idegen elemként jelennek meg. 2

3 Környezetvédelmi konfliktusok Az állattartással már nem foglalkozó népességet zavarhatja a lakóterületen való jelentős állattartás. A vizsgálat időpontjában lehetőségként felmerült nagyberuházás a bükkösdi kőbánya mellé való cementmű építés érintheti a település környezetvédelmi helyzetét, a szálló por, a megnövekvő közlekedésből származó zaj és légszennyezés. A hulladékszállítás gyakorisága nem megfelelő. A ritka elszállításból kifolyólag az esetleges illegális lerakók megszüntetése is nehezebb. KORLÁTOK A táj használatában a termelési és természetvédelmi igények kielégítésének hosszútávú egyensúlyára kell törekedni. Azokon a területeken, ahol termelési érdek előtérbe helyezését a jó termőhelyi adottságok indokolják és különös természetvédelmi érdek azt nem korlátozza, intenzív - korlátozatlan - mezőgazdasági termelés folytatható. Azokon a területeken, ahol a nem különösebben jó termőhely mellett jogos természeti érdekek is megjelennek, csak extenzív - korlátozott - gazdálkodás javasolható. A védelem alatt álló természeti területeken gazdálkodás csak a természetvédelem érdekének alárendelten jelenhet meg. A területhasználatok ilyen értelmű szabályozásával a tájszerkezet eredeti karakterét kell erősíteni. A területen áthaladó közművezetékektől és TV átjátszó állomástól kötelezően megtartandó védőtávolságok és a számukra biztosítandó közműátvezetési szolgalom korlátozást jelent az érintett ingatlanokra nézve. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges. A felszínmozgásos és erózió érzékeny területeken építési korlátozásokat, illetve a földtani adottságokhoz való nagyfokú alkalmazkodást kell megkövetelni. A településrendezési tervek készítésénél figyelembe kell venni azt, hogy az Országos Területrendezési Terv által meghatározott ökológiai hálózatok övezete beépítésre szánt területté nem minősíthető. A természetvédelmi oltalomban részesülő területeken az erdők elsődleges rendeltetése védelmi kell legyen, ami korlátozást jelent a gazdálkodásra. 3

4 A JÖVŐ T BEFOLYÁSOLÓ HATÁSOK ÉS TÖREKVÉSEK Külső hatások Az EU csatlakozással a jelentős természeti, vagy táji értékkel és gyenge termőhelyi adottsággal rendelkező területek termelésből való kivonását, vagy az intenzív termelés extenzívre váltását támogatják. Az ország népesedési viszonyaira jellemző folyamatos fogyás és elöregedés mellett megfigyelhető a lakosság területi átrendeződése, a városi térségek és a nemzetközi közlekedési folyosók irányába történő vándorlása. Mindezek mellett a népmozgalom elsődleges célterületeivé válnak azok a települések, ahol jó minőségű lakókörnyezet található, mely megfelelő infrastrukturális ellátottsággal párosul. Számolni kell azzal, hogy a motorizáció fejlődése felgyorsul. Az 1000 lakosra jutó gépjárművek száma az elkövetkező évben várhatóan megduplázódik. Ezt a megnövekedett gépjárműállományt a közúthálózatnak fogadni kell tudnia. A párhuzamosan növekvő parkolási igényt a közintézményeknek és a magáningatlanoknak ki kell tudni elégíteni. Az informatikai rendszereket az infrastruktúra alaphálózat részének kell tekinteni. Középtávon számolni kell az informatikai fejlesztések igényével, a lakossági és oktatási célú felhasználók számának növekedésével. Ez növeli az ingázás nélküli munkalehetőségeket. A szabadidős tevékenységek iránti igény folyamatosan nő, ezzel párhuzamosan felértékelődnek az épített és a természeti környezet helyi sajátosságai. A lakóhellyel kapcsolatos elvárások kiegészülnek a szolgáltatások megfelelő színvonalával és az igényes települési környezettel. Önkormányzati, tulajdonosi szándékok A térséget átalakító legjelentősebb önkormányzati elképzelés a Helesfai-tó várhatóan 2005-re elkészül. A vízre települő rekreációs tevékenységek, szállásférőhelyek, szolgáltatások nagyszámú idelátogatót szolgálnak majd ki. Éppen a beruházás nagyságrendje teszi szükségessé, hogy a környező települések együttműködve, egyeztetve alakítsák ki fejlesztési elképzeléseiket. Megoldásra vár a szennyvízkezelés, amit térségi összefogással valósítanak meg. Fontos feladat a zsáktelepülés jelleg megszüntetése. Pécstől Sásd felé, Orfű és Magyarhertelend érintésével regionális kerékpárutat tartalmaz a megyei területrendezési terv. Ennek a kerékpárútnak lesz egy kistérségi jelentőségű leágazása Helesfa érintésével Szentlőrincig. 4

5 Majd mindegyik településen megjelenik külföldiek, városi és alföldi népek részéről házvásárlási, vagy építési igény nyaraló céljára. A település elkötelezte magát a hagyományos épített környezetének védelme mellett, így a jelentős értéket képviselő épületállománya, településszerkezete megőrizhető a jövő generációk számára. Dinnyeberkiben az ifjúsági klub megszervezése, a közterületek kaszálása, helyi munkahelyteremtés, turistaszálló létesítése, lovas-turista központ kialakítása, az Isten-kút forrás környékének rendezése megoldandó feladat. 5

6 ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS A TELEPÜLÉS BELSŐ ADOTTSÁGAI ERŐSSÉGEK Különleges szépségű táj Tiszta levegő, csendes környezet Épített környezete többnyire még a hagyományos formavilágot tükrözi Jó adottságai vannak az üdüléshez, turizmushoz Vannak ökológiai regenerációra alkalmas területek A termőtalajok elfogadható minőségűek GYENGESÉGEK Zsáktelepülés A lakásállomány folyamatosan öregszik Vezetékes szennyvízelvezetéssel és gázellátással nem rendelkezik Az úthálózat általános felújításra vár Területe felszínmozgásra és erózióra érzékeny A TELEPÜLÉST ÉRŐ KÜLSŐ HATÁSOKBÓL EREDŐ LEHETŐSÉGEK A falusi turizmus lehetőségei adottak A kerékpárút hálózat kiépülése A környező településekkel való aktív kapcsolattartás Az alapellátó és az infrastrukturális háttér fejlesztése A közterületek szépítése Az idegenforgalom jobb kiszolgálása érdekében a szolgáltatási színvonal emelése Lovas központ kialakítása Az Isten-kút környékének rendezése Ifjúsági klub szervezése VESZÉLYEK A hagyományos épített környezet eltűnése Növekvő munkanélküliség Az alacsonyabb társadalmi státuszú réteg növekedése A szennyvízközmű hiánya környezeti veszélyforrás Környezetében jelentős környezeti terheléssel járó bányászati tevékenységek folytatása A Bükkösdi-vízfolyás jelentős vízszintcsökkenése veszélyeztetheti a tó ökoszisztémáját Az illegális szemétlerakás jelentősen lerontja a településről kialakítandó pozitív arculatot 6

7 JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ JÖVŐ KÉP Dinnyeberki hosszútávú célja, hogy Lakosainak egészséges, a kor színvonalának megfelelő, a hagyományokat tiszteletben tartó, esztétikus lakókörülményeket, az idelátogató turisták számára jó minőségű üdülési feltételeket nyújtson. A fenntartható fejlődés elvének megfelelően a település belső adottságait a lehető legteljesebb mértékben használja ki, és fel tudjon készülni a külső hatásokból eredő veszélyekre. Vegye figyelembe az országos és megyei szinten kidolgozott fejlesztési elképzeléseket saját fejlesztési programjai kialakításakor. Partneri viszonyban a térség más településeivel együttműködve alakítsa ki fejlesztési terveit, programjait, ezzel is növelve saját esélyeit a pályázati rendszerben folytatott versengésben. A település lélekszámát középtávon megőrizze. Segítse elő a település idegenforgalmi szerepének növekedését. A természeti és épített környezet fellelhető vagy helyreállítható értékeit az utókor számára átörökítse. Támogassa a helyi munkahelyteremtést célzó kezdeményezéseket. A jövőkép megvalósításához számos célt és programot kell megvalósítani, éppen ezért ezekre alapozva kell Dinnyeberki vezetésének jövőbeni döntéseit meghoznia. CÉLOK ÉS PROGRAMOK A települési környezet minőségének javítása El kell készíteni az önkormányzat környezetvédelmi programját. Meg kell oldani a vezetékes gázellátást és a korszerű szennyvízelhelyezést. A közterületek rendben tartása folyamatos kell legyen. 7

8 A természeti és táji értékek védelme Korlátozott mezőgazdasági tevékenység elősegítése az ökológiailag érzékeny területeken. A gyepes területek és az egyedi tájértékek védelme. Az Isten-kút környezetét rendezni kell. Az épített örökség védelme Helyi védelem alá kell helyezni a település hagyományos építészetének még fellelhető emlékeit. A település népességmegtartó erejének javítása A helyi munkahelyteremtést támogatni kell. Ifjúsági klub szervezésével a közösségi életet élénkítése. A megközelíthetőség javítása Támogatni kell regionális és kistérségi kerékpárút megépítését. Szorgalmazni kell a tömegközlekedés javítását. A településközi együttműködések fejlesztése Az ellátó-rendszert ésszerűen kell kialakítani és működtetni, figyelembe véve a környező települések kapacitásait és igényeit. A pályázati rendszerben a területfejlesztési támogatások minél hatékonyabb megszerzése érdekében térségi szemlélet megjelenítése. Közös lépések a térség turisztikai képességének növelése érdekében. A turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása A turisták számára szálláslehetőségek biztosítása. A lovas központ megteremtésének lehetőségét biztosítani kell. 8