BARLANGKUTATÁS. IX. KÖTET FÜZET. A magyarhoni barlangok ízeltlábui. Irta : BOKOR ELEMÉR. 1

Átírás

1 BARLANGKUTATÁS. IX. KÖTET FÜZET. A magyarhoni barlangok ízeltlábui. Irta : BOKOR ELEMÉR. 1 Az alábbiakban megkíséreltem, hogy az áttanulmányozott irodalom, személyes tájékozódásaim és egyes gyűjtemények alapján a hazai barlangokban eddig megfigyelt ízeltlábúakat felsoroljam. A horvátországi és Budapest környékebeli barlangok lakóinak felemlítését itt mellőztem. Az előbbiekről LANGHOFFER ÁGOSTON dr. számolt be, 2 az utóbbiakat rovartudományi szempontból úgyszólván még nem is kutatták át. Jegyzékem még e szűkített keretben sem lehet tökéletes. Az idő rövidsége meggátolt egyrészt abban, hogy az egész irodalmat átnézhessem, másrészt meg, hogy az összes elérhető gyűjteményeket megvizsgáljam. Nagyon különböző értékű anyagot kellett összefoglalnom. Míg a bogarak (Coleoplera) rendjével napjainkig is számosan foglalkoznak és magam is bogárkedvelő lévén, elég jó képet tudtam róluk vázolni, addig az ízeltlábúak alsóbb rendjeinél még ma is alig jutottunk előbbre, mint hetven évvel ezelőtt, midőn barlangjainkat rovartudományi szempontból először kezdték kutatni. A régi adatokat pedig csak fentartással lehet közölnünk. Barlangkutatóink napjainkig megkülönböztetnek véletlenül a barlangba tévedt, barlangikedvelő (troglophila) és állandóan barlanglakó (troglobia) állatokat. Eltekintve attól, hogy e három csoport képviselői között éles határvonalat húzni nem lehet, ezen be- 1 Előadta a Barlangkutató szakosztály november 19-én tartott szakülésén. 2 LAXOHOFFER ÁGOST dr. Adatok a horvát barlangi fauna ismeretéhez. I. Barlangkutatás. TIT p A szerző jegyzékébe néhány könnyen elkerülhető hiba is csúszott be. Pl. p. 06: Vrlovka barlang.p/ío- Icuon angusticolle HAMPE." E bogár kizárólag csak az Oncsászai-barlangból ismeretes, a Pholeuon ITAMPE nemnek csak Biharban és az Erdélyi-Érchegységben vannak képviselői. Majd ugyanazon oldalon: Djulin pouor. liathyseia pyronaca LESP." E faj kizárólag csak a franciaországi Ariögevölgy barlangjaiban él, a spanyol-francia Spconomus JEANNEL nemnek, melybe a pyrenaeus LESP. is tartozik, Horvátországban közeli rokonai nincsenek. Barlangkutatás I-1V. füzet. C 1 N^acOLOGl^V^ 7

2 2 BOKOR ELEMÉK osztásnak alkalmazását már azért is mellőztem, mert jegyzékembe a barlangjainkban megfigyelt minden egyes ízeltlábút különbség nélkül óhajtottam felvenni. 1 A bogarak közül a Pholeuon HAMPE nem kizárólag a hazai barlangokat lakja (cavernicol). A Drimeotus MILLER barlangi bogárnem egyes képviselőivel már kint. a szabadban, ámbár mólyen a földbe ágyazott kövek alatt is, találkozunk (eavernieol lapidicol). Hasonlóképen viselkednek a Sophrochcieta REITTER nem egyes fajai is. A Sophrochaeta insignis FRIV. pl. a többek közt a Tatarczy-barlangban és a Domoglethegyen. kő alatt is előfordul. Hasonló, helyeken találjuk a hazai félvak Trechus CLAIRV. fajokat is. A Trechus Bielzi ssp. transsylvanicus CSÍKI és a Milleri FRIV. úgy barlangban, mint szabadban, kő alatt is él. A kosmopolita barlangkedvelő Quedius mesomelimus MARSH, csaknem minden hazai barlangból előkerült már. Hasonlóan elterjedtek és nem szigorúan egyes barlangokhoz kötöttek az Atheta TIIOMS., Choleva LATR., Catops PAYK. és Cryptophagus HERBST nemek egyes fajai. A barlangokba csupán véletlenül kerülitek be a Ilelophorus FARK. és Anacaena TIIOMS. fajok, melyeket esőzések alkalmával megáradt patakok sodorhattak be az alvilági üregekbe, míg a Philonthus STEPH., Qiiediiis STEPII.. Mycetoporus MANXERH., Athela TIIOMS. és Alepchara GRAVEXII. nemek képviselőit korhadó szerves anyagok ideiglenesen csábították a barlangokba. Hasonló körülményekre vezethetjük vissza egy Stenus LATR., Ptenidium ER., Enicmns TIIOMS. és egy Corticaria MARSH, faj barlangi előfordulását. A krajnai és balkáni barlangokból ismert Laemostenus BON. nemnek nálunk csak egy sötét helyeket felkereső faját (punctaliis DEJ.) észlelték egy ízben a Szokolováci-barlangban. Az eddig megfigyelt egyetlen Bembidion LATR. faj (dalmatinum DEJ.) az óriási méretű Mézesdi-barlang előcsarnokán kiömlő alvilági patak partján, akárcsak a szabadban él. a barlanggal vonatkozásba nem hozható Trox scaber LIN. fajt a Herkulesbarlangban kitett csalétekén gyüjthetjük. Igen érdekes a vak Leptinus testaceus MÜLL. előfordulása a Toplica-barlangban. A faj korhadó fatörzseken kívül főleg egérlyukakban tartózkodik (microcavernicol) és így megjelenése egy kisebb és nem túlságosan nedves barlangüregben legalább is nem feltűnő. i Oly fajokat, melyeket a barlang felemlítése nélkül, csupán valamely közeli helységnév alatt, mint pl. Abaliget, Krassóvár, Meliádia, Ohába.Ponor, Szegyestel, stb." mutattak ki, a legritkább esetben vettem figyelembe.

3 A MAGYARHONI BARLANGOK ÍZELTLÁBÚI 3 A rovarok többi rendje közül kizárólag a barlangi élethez alkalmazkodott fajokkal a felsorolt faunaterületen alig találkozunk. A hártyásszárnyúak (Hymenoptera) közül csupán az Ambly teles WESM. 1 nembeli fajok keresik fel barlangjainkat. A lepkéket (Lepidoptera) szintén csupán egy nem, a Triphosa STEPH. nem képviseli. Egyenesszárnyúakat (Orthoptera), melyek már Horvátország barlangjaiban is előfordulnak, felsorolt barlangjainkban még nem észleltek. Egészen szórványosan találkozunk a recésszárnyúfélék Trichoptera rendjéből a barlangkedvelő Stenophylax KOL. és Micropterna STEIN nembeli fajokkal is. A Psychomia pusillci FABR. és a Lepidostoma hirtum FABR. véletlenül kerültek a Krassóvári-barlangba. Épp oly véletlen a Megalonms Jrirtus Lix. recésszárnyú (Neuroptera) és a Ba'étis binoeiilata Lix. álrecésszárnyú (Pseudoneuroptera) rovar előfordulása barlangban. A legyeket (Biptera) minden hazai barlangban több fajban és mindig nagy számmal találjuk. Yannak köztük nehézkés mozgású, hűvös helyeket kedvelő fajok, melyek a barlangok mélyébe is behatolnak, majd napfényt kedvelők, mint a Liancalus virens L., melyek csak elvétve húzódnak meg barlangjainkban. A Magyarok-barlangjából felemlített Blepharocera fasciata WESTW. a barlang szája előtt elfolyó Sebeskőrös partjáról kerülhetett a barlangba. 2 A denevéreken élősködő szárnyatlan Nycteribia LATR. legyeket barlangonként felsorolni egy esetet kivéve (Mézesdi-barlang) mindannyiszor elmulasztották. Sajnos, barlangi legyeinkkel behatóbban mindezideig még nem foglalkozott senki; az összegyűjtött anyag feldolgozatlanul a külföldön fekszik; régi szerzők adatai pedig alapos átvizsgálásra várnak. Alsórendű rovarokról (Thysanoptera, Aplerygogenea) egyáltalában nincs adatunk, holott ezeknek igen érdekes, az alvilági életmódhoz alkalmazkodott fajaik is vannak. A százlábúak (Myriopoda) osztályából csak kevés barlangjainkra vonatkozó megfigyeléssel rendelkezünk. A Brachydesmus troglobius DAD. mint barlanglakó faj az Abaligeti-barlangból Íratott le, az Anthróleucosoma banaticiim YERII. pedig a Tatarczy-barlangból. A J ultis BRANDT, Vólydesmus LATR., Gervaisia WAGA és Lithobius LEACH nemekből csak egy-egy fajt ismerünk barlang- 1 SZILÁDY ZOLTÁN dr. véleménye szerint az AmMyteles-fürkészek és TriphosaAepkOk a barlangokban nyári álmuk átalusszák és e célból csoportosan sereglenek a barlang falain össze. 2 KERTÉSZ KÁLMÁN dr. szíves közlése nyomán. r

4 4 BOKOR ELEMÉK jainkból. A rákféléknek (Crustacea) Niphargus Scniön., Titanethes SCHIÖD. és Porcellio STKIN nemeit szintén csak egy-egy fajjal állapították meg barlangjainkban. Valamivel jobban felkarolták a pókfélék (Áradnioidea) osztályát. A pókok (Araneae) sok faja keresi fel barlangjainkat. Egyesek barlangkedvelők és elszórtan több barlangban is tartózkodnak, mint a Méta C. L. KOOII és Nesticus TNO- RELL nemek képviselői, másokat, mint hazai barlangjaink sajátságait írták le. így a TaranucHUS herculanus KULCZ. több hazai barlangból. Pedanostethus Frivaldszkyi CHYZ. a Cigány-barlangból, Tegenaria relox CHYZ. a Herkules-barlangból, ámbár egyeseket, közülök azóta egyebütt is kimutattak. De a barlangokat ezeken kívül még a Leptyphaníes MENGE, Porrhomma E. SIMON, Amaurobius C. L. KOCH, llarpactes TEMPLE., Steatoda SUND., stb. nemek képviselői is benépesítik. A kaszáspókok (Opiliones) közül barlangjainkban a Liobnnum C. KOCII, Acantholophus C. KOCH, Ischyropsalis C. KOCH és Nemastoma C. KOCH nemeket ismerjük. Valódi barlanglakót találunk az álskorpiók (Psendoseorpioues) rendjéből. A barlanglakó Obisium brevipes FRIV. széles területen, több barlangban előfordul. A barlangokban meghúzódnak még a Chelifer GEOFFR.. Roncus C. L. KOCII és Obisium III. nemek képviselői is, ami az álskorpiók rejtett életmódja mellett egész természetes. Az atkaféléknek (Acarinae) csak két nőmét említik barlangjainkból, a denevéreken élősködő Ixodes vespertilionis C. L. KOCH és Pteroptus Capaccinii KOL. fajokat. Barlangjaink jelenkorbeli ízeltlábú faunáját egészben véve elég hézagosan kutatták eddig ki. Egyes megfigyelések ismételi ellenőrzést és kiegészítést igényelnek és a későbbi kutatók ezen alig kiaknázott területen bőséges anyagot találnának a hazai barlangkutató rovarludomány kiépítésére. Végül meg kell még említonem. hogy a barlangok elnevezésénél főleg a helyi és a földrajzi neveket vettem figyelembe. Az irodalom felsorolására nem terjeszkedtem ki, mert az e folyóirat külön e célra kijelölt rovatában folytatólagosan megjelenik. Az eddig megfigyelt ízeltlábúak jegyzéke:

5 A MAGYARHONI BARLANGOK ÍZELTLÁBÚI Í) ALACSONYTÁTRA. A Felvidék 1. Deményfalvi-jégbarlang. Quedius mesomelinus MARSH. MIHÓK VII. 8., apud. MIHÓK. 2. Deményfalvi-sziklabarlang. Trechus microphthalmus MILL. (spelaeus RTTR.) REUTER 1869., CSÍKI et DIKNER. VEPORHEGYSÉG. 3. Gömörvégi-barlang, (Certovi-b.) Trechus Szabói CSÍKI. SZABÓ PATAY VI., BOKOR VI., VIII. Catops picipes FABR. BOKOR VI. longuluskelln. BOKOR VIII. barlangjaid 6. Ispánmezői-barlang. Choleva cisteloides FRÖL. BOKOR VII. 25. Catops longulus KELLN. BOKOR VII. 25. PELSÓCl-FENSÍK. 7. Ludmilla-barlang, (Leontina-, Gombaszögi-, Pelsőci-b.) Trechus Bokori CSÍKI. BOKOR I VI. 23., MIHÓK LX. Quedius mesomelinus MARSH. BOKOR VI. 23., 1910., 1913., MIHÓK. Catops nigrita var. nigriclavis GERH. MIHÓK. morio FABR. MIHÓK. longulus KELLN. BOKOR 1910., MIHÓK. Pseudoscorpiones. Obisium sp. BOKOR MURÁNYI-FENSÍK. 4. Murányi-barlang. Catops tristis PANZ. BOKOR IX. SZELESTEI-FENSIK. 5. Szelestei-barlang. Quedius mesomelinus MARSH. BOKOR VII. 24. Catops longulus KELLN. BOKOR VII. 24. ÁJFALUCSKAI-FENSÍK. 8. Falucskai-barlang. Catops longulus KELLN. BOKOR IX. JÁSZÓI-FENSÍK. 9. Jászói barlang, (Kőszáli-, Takács Menyhért-b.) Philonthus ebeninus GRAV. HORVÁTH III VIII; ex HOR- VÁTH, p. 228.

6 6 BOKOR ELEMÉK Quedius mesomelinus MARSH, (fulgidus var. niger.) HORVÁTH III VIII., KORMOS et MIHÓK Atheta pallidicornis THOMS. (humeralis KR.) HORVÁTH VII. 26; ex HORVÁTH, p Atheta nitidicollis FAIRM. (fungicola THOMS.) HORVÁTH III VIII; ex HORVÁTH, p Aleochara moesta GRAV. HORVÁTH VII VIII. Ptenidium pusillum GYLL. HORVÁTH VII. 26; ex HORVÁTH, p Theridium formosum CLERCK. Apud SZOMBATHY. Méta Menardi LATR. Apud SZOM- BATHY. SZILICEI-FENSÍK. 10. Csöpögőlyuk, (Szilicei-cseppkőbarlang.) Trechus hungaricus ssp. Bokorianus CSÍKI. BOKOR I. et E VI. 22., BOKOR VI., VII., IX., VIII. Catops longulus KELLN. BOKOR I. et E VI Lednice, (Szilicei-jégbarlang.) Trechus qaudristriatus SCHRK. BOKOR VII., IX., VIII. hungaricus ssp. szilicensis CSÍKI. DIENER K., HOLDHAUS et MIHÓK VI. 5., BOKOR VII., IX., IX., VII., CSÍKI et DIENER VI. 16, HRABÁK 1914., VII. KNIRSCII VI., Trechus Bokori var. gelidus CsiKl. DIENER K VI. 12. Sólyomkő-barlangja. Ouedius mesomelinus MARSH. BOKOR VI. Atheta nitidicollis FAIRM. HORVÁTH III VIII; ex HOR- VÁTH, p Nesticus sp. BOKOR VI. 13. Baradla, ( Aggteleki-cseppkőbarla ng.) Trechus austriacus DEJ. GYÓRFFY VII; in coll. GYÓRFFY. Trechus hungaricus CSÍKI. KORMOS et GYÓRFFY VII. 7., DIENER K., HOLDHAUS et MIHÓK VI. 4., CSÍKI et DIENER VI. 16., BOKOR VIII., 1914., 1918., KNIRSCH VI. Philonthus cephalotes GRAV. Ex HORVÁTH, p Quedius mesomelinus MARSH, (fulgidus var. nigra.) FRIVALDSZKY E. et J , SCHMIDL 1856., BOKOR VIII., VIII. Aleochara moesta GRAV. HORVÁTH VII-VIII; ex HOR- VÁTH, p Diptera. Sciara sp. FRIVALDSZKY E. et J Trichocera sp. Ex SCHMIDL, p. 592.

7 A MAGYARHONI BARLANGOK ÍZELTLÁBÚI Í) Heteromyza (Thelida) oculata FALL. FRIVALDSZKY E. et J Coprophila vagans HALL. et lugubris HALL. = (Limosina pumilio MEIG.) FRIVALDSZKY E. et J Heteromyiella atricornis MEIG. FRI- VALDSZKY E. et J , SCHMIDL Porrhomma Rosenhaueri L. Kocn. HORVÁTH, ex MOCSÁRY, p. 5. Meta Menardi LATR. (Epeira fusca WALCK ) HORVÁTH, ex MOCSÁRY, p. 5. Acarinae. Ixodes vespertilionis C. L. KOCH. (Eschatocephalus gracilipes FRAUENF. et Haemalastor gracilipes FRAUENF.) FRIVALDSZKY E. et J ex SCHMIDL, p Ampliipoda. Niphargus stygius SCHIÖD. FRI- VALDSZKY E. et J Isopoda. Titanethes gran. FRIV. FRIVALDSZKY E. et J , SCHMIDL Bihar és az Erdélyí-Érchegység barlangjai. ÉLESD VIDÉKE , MOCSÁRY IX., Kőaljai-barlang. Coleopteta. Quedius mesomelinus MARSII. BOKOR IX. Atheta spelaea ssp. macroptera BERNH. BOKOR IX. 15. Igric-barlang, (Pesterei-, Élesdi-b.) Coleoptet a. Trechus Redtenbacheri E. et J. FRIV. FRIVALDSZKY E. et J , PÁVEL 1885., BRANCSIK, BOKOR VII., IX., MIHÓK Quedius mesomelinus MARSH. FRI- VALDSZKY E. et J , MIIIÓK V., BOKOR VI. Drimeotus Kovácsi MÜLL. KovÁCS VI. 19., FRIVALDSZKY E és J. VII. 16., DADAY et KLIR VII. 1 3., MERKL VI., MIIÍÓK VI., 1915., BOKOR VII., IX. Hymenoplera. Amblyteles quadripunctorius MÜLL. (natatorius FABR.) Ex MOCSÁRY, p. 8. ' Trichoptera. Stenophylax vibex CURT. Ex MO- CSÁRY, p. 38. permistus Mc LACHL. MOCSÁRY, in coll. Mus. Nat. Hung. Micropterna testacea GMEL. Ex MOCSÁRY, p. 38. nycterobia Mc. LACHL. (Anabolia pilosa PICT., Br. 1 ) FRIVALDSZKY E. et J , MOCSÁRY VII. 16., in coll. Mus. Nat. Hung., DADAY et KLIR VII *) DADAY JKNŐ dr. (1880., p. 153.) a barlang ötödik és hatodik csarnokának nedves falain e rovart nagy számmal találta. Amennyiben csaknem valamennyi párosodott, DADAY valószínűnek tartotta, hogy e rovar egész életét a barlangban tölti. Sejtelme nem igazolódott be.

8 8 BOKOR ELEMÉR Micropterna sequax Mc. LACHL. Ex 16. Kőrös-barlang, MOCSÁRY, p. 38. (Szekara pisznice, Pizsnyic a sácár.) lateralis STEPH. MOCSÁRY, ín coll. Mus. Nat. Hung. Triphosa dubitata LIN. E. et J Lepidoptera. Stenus coarcticollis EPP. MIHÓK Diptera. FRIVALDSZKY Rhymosia fenestralis MEIG. Ex THALHAMMER, p. 12. Hybos grossipes LIN. DADAY VII Helomyza serrata LIN. FRIVALDSZKY E. et J , MOCSÁRY VII. 16. Blepharoptera C? modesta MEIG. et minuta ZETT.(Leria ruficaudazett.) MOCSÁRY VII. 16. Heteromyza scutellata MAC. Ex MOCSÁRY, p V., in coll. MIHÓK. Quedius mesomelinus MARSH. MO- CSÁRY VII. 16. Mycetoporus clavicornis STEPII., MIHÓK V., in coll. MIHÓK. Reichei PAND. MIHÓK V., in coll. MIHÓK. Atheta parvula MANNH. MIHÓK V., in. coll. MIHÓK. Atomaria pusilla PAYK. MIHÓK V., in coll. MIHÓK. gibbula ER. MIHÓK V., in coll. MIHÓK. Corticaria serrata PAYK. MIHÓK V., in. coll. MIHÓK. oculata FAIT. Ex THALHAMMER, Diptera p. 58. Medeterus diadema LIN. Ex MO- CSÁRY, p. 8. Leptyphantes ílavipes BLACKW. Ex Liancalus virens SCOP. (Medeterus CIIYZER et KULCZYNSKI, p. 17. regius FABR.) Ex MOCSÁRY, Meta Menardi LATR. DADAY p. 8. VII Pseudoscorpiones. Obisium brevipes FRIV. -TÖMÖSVÁRY, Meta Menardi LATR. FRIVALDSZKY E p et J , MOCSÁRY VII. 16. Acarinae. Ixodes vespertilionis C. L. KOCH. BOKOR IX. Isopoda. Isopoda. Titanethes graniger FRIV. MOCSÁRY /> VII. 16. Titanethes graniger FRIV. FRI- 17. Pesterei-patak barlangja. VALDSZKY E. et J , MOCSÁRY 1872'. VII. 16., DADAY et KLIR Diptera VII Diplopoda. E. et J Medeterus diadema L. FRIVALDSZKY Julus sabulosus LIN. CHYZER, ex Liancalus virens SCOP. FRIVALDSZKY DADAY, p. 55. E. et J

9 A MAGYARHONI BARLANGOK ÍZELTLÁBÚI Í) VID A VÖLGY. 18. Toplicabarlang. Quedius mesomelinus MARSH. BOKOR IX. Leptinus testaceus MIJLL. MIHÓK V., BOKOR IX., VIII., GYLEK Vidavölgyi-barlang. Drimeotus Bokori CSÍKI. BOKOR IX., IX Vidaréti-barlang, (Kalotai-, Nagy-, Kuglis-, Kublesdi-b., Kubles.) Trechus Redtenbacheri ssp. vidarétensis BOKOR. In coll. MIHÓK. Quedius mesomelinus MARSH. FRI- VALDSZKY J , MOCSÁRY VII. 17. Drimeotus thoracicus KNIRSCH. Mo- CSÁRY IX; ex KNIRSCH, p Pholeuon graciie FRIV. FRIVALDSZKY J , MOCSÁRY IX., VII. 17., KOVÁCS 1883., BÍRÓ, MIHÓK V., BOKOR VII., IX. 2. Trichoptera. Stenophylax vibex Mus. Nat. Hung. CURT. In coll. Leptyphantes paliidus O. P. CBR. Ex CHYZER et KULCZYNSKI, p. 9 : Antrum prope Kalota." Taranucnus herculanus KULCZ. Ex CHYZER et KULCZYNSKI, p. 9: Antra ad Kalota.. Acarinae. Ixodes vespertilionis C. L. KOCH. FRIVALDSZKY J Isopoda. Titanethes graniger FRIV. FRI- VALDSZKY J , MOCSÁRY VII Vizevölgyi-Kisbarlang. Trechus bihariensis CSÍKI. BOKOR IX. Pholeuon Bokorianum CSÍKI. BOKOR IX., IX Vizevölgyi-Nagybarlang. Trechus bihariensis CSÍKI. BOKOR IX., IX. 1. Pholeuon Bokorianum CSÍKI. BOKOR IX., IX. 1. Choleva biharica FLEISCIÍER. BOKOR IX. oblonga LATR. BOKOR IX. cisteloides FRÓL. BOKOR XI. RÉV VIDÉKE. 23. Devenczebarlang. Quedius mesomelinus MARSH. MIHÓK. Nesticus Birói KULCZ. BÍRÓ 1904., KORMOS,exSZOMBATHY, p. 35.

10 10 BOKOR ELEMÉK 24. Vizesésbarlang, (Máv-, Révi-, Zichy-b.) Trechus Birói ssp. Mihóki CSÍKI. MIHÓK VIII. 27. Pholeuon Mocsáryi CSÍKI (Czáráni CSÍKI.) BÍRÓ 1904., MIHÓK VI., 1915., BOKOR IX. Choleva cisteloides FrÓL. BOKOR IX. Helophorus brevipalpis ssp. montenegrinus Kuw. MIHÓK. Enicmus minutus LIN. MIHÓK, in coll. MIHÓK. Amaurobius claustrarius HAHN. - Apud SZOMBATHY. Dysdera Ninnii CAN. et PAV. Apud SZOMBATHY. Steatoda bipunctata LIN. Apud SZOMBATHY. Meta Meriaríae SCOP. Apud SZOMB. 25. Botrinabarlang. Trechus Birói CSÍKI. BÍRÓ VIII. 4., 8. OucdiusmesomelinusMARSH. MIHÓK. Pholeuon Mocsáryi CSÍKI. BÍRÓ VIII. 8., MLHÓ V V., X. 8., BOKOR VI. Helophorus brevipalpis ssp. montenegrinus Kuw. MIHÓK, in coll. MIHÓK. Anacaena limbata FABR. MIHÓK, in coll. MIHÓK. 26. Tündérvári-barlang, (Cserny-b.) Trechus Birói ssp. Mihóki CSÍKI. MIHÓK BANLAKA V1DEKE. 27. Vársonkolyosi-barlang, (Magyar-, Izpundics b.) Pholeuon Bokori CSÍKI. BOKOR VI., VII. 2., 16. MIHÓK VII Magyarok barlangja, (pestyere unguruluj-, Pestere Rabló-b.) Coleoplet a. Unguresti-, Trechus Álmosi BOKOR. In coll. MIHÓK. Quedius mesomelinus MARSH. FRI- VALDSZKY J , BOKOR et MIHÓK VII. 16. Atheta spelaea ssp. macroptera BERNH. BOKOR et MIHÓK VII. 16. Aleochara diversa J. SAHLB. BOKOR VII. 16. Drimeotus Entzi BÍRÓ. BOKOR VI. 30., VII. 16. MIHÓK VII. 16. Catops longulus KELLN. BOKOR VII. 16. Cryptophagus scutellatus NEWM. BOKOR et MIHÓK VII. 16. axillaris RTTR. BOKOR et MIHÓK J VH. 16. Trichoptera. Stenophylax permistus Mc. LACIIL. Ex MOCSÁRY, p. 38 : antrum ad pagum Vársonkolyos." Diptera. Plesiastina annulata MEIG. FRI- VALDSZKY J Blepharocera fasciata WESTW. FRI- VALDSZKY J i

11 A MAGYARHONI BARLANGOK ÍZELTLÁBÚI Í) I Ouedius humeralis VSTEPH. MIHÓK V. Taranucnus herculanus KULCZ. Ex Cryptophagus scutellatus NEWM. CHYZER et KULCZYNSKI, 1900, addenda p. 9 :,,Antra ad... MIHÓK V. Vár- Sonkolvos." Opilione >. Ischiropsalis Herbsti aut. Ex J. FRIVALDSZKY, p. 35. Pseu d osco rp io n es. Obisium sylvatium C. KOCH. FRI- VALDSZKY J Misidvölgyi-Macskabarlang. JÁDVÖLGY. 32. Bihari-Ponorbarlang. * Nesticus fodinarum KULCZ. Ex CHYZER et KULCZINSKY, p. 315 : In antris ad Ponor..." 33 Jádremetei-barlang, (Remeci-, Izvor-b.) Drimeotus Entzi BÍRÓ. BÍRÓ 1895, BOKOR VI. 30. M isidvölgy i-rablóbarlang, (Róka-, Bánlaki Felső-, Biró Lajos-b.) Drimeotus Chyzeri BÍRÓ. BÍRÓ VI. 4., MIHÓK VII. 10, 1916, BOKOR VII. 16, IX. Choleva cisteloides FRŐL. MLHÓK VI. Trichoplera. Stenophvlax permistus Mc. LACHL. Ex MOCSÁRY p. 38 : Chyzeri." Isopoda. antrum Titanethes graniger FRIV. BÍRÓ 1895, BOKOR VI. 31. Kétszájú-barlang, (Bánlaki Alsó-b.) Trechus latus PÜTZ. MIHÓK V, BOKOR VII. 16. Trechus Mocsáryi CSÍKI VI., BÍRÓ Drimeotus Horváthi BÍRÓ. FLEISCHER FLEISCHER VI., BÍRÓ 1895., 1904., MIHÓK VIII. 27. Nesticus Bírói KULCZ. Ex CHYZER et KULCZYNSKI, p Jádvölgyi-barlang. Trechus cognatus ssp. Reissi MIHÓK. MERKL ; ex MIHÓK p. 137: a Jád-völgy egyik barlangjában." MÉZESD VIDÉKE. 35. Mézesdi-barlang, (ímeziádi-b.) Bembidion dalmatinum DEJ. BOKOR et MIHÓK VI. 19. Trechus Meziádis CSÍKI. PÁVEL 1888.,BOKOR et MIHÓ < 1911.VI. 19.

12 12 BOKOR ELEMÉK Quedius mesomelinus MARSH. FRI- I VALDSZKY E. et J , MOCSÁRY Diptera. IIAMMER, p. 58. Heleomyza modesta MEIG. Ex Nycteribia vexata LLN. Ex THAL- THALHAMMER, p. 58. HAMMER, p. 70. Heteromyza scutellata MACQ. FRI- Dufourii WESTW. Ex TIIAL-! VALDSZKY E. et J HAMMER, p. 70. Isopoda. Titanethes graniger FRIV. MOCSÁRY, BOKOR VI. 19. FERICSE VIDÉKE. 30. Fericsei-barlang. Diptera. Scoliocentra villosa MEIG. (Eccoptomera scutellaris MEIG.) Ex TIIAL- Meta Menardi LATR. FRIVALDSZKY E. et J Nesticus Birói KULCZ. BOKOR IX. 5. Lycosa Wagleri HAIIN. Ex CHZYER et KULCZYNSKI, p. 25. Pseudoscorpiones. Obisium brevipes FRIV. FRIVALD- Trechus cognatus ssp. troglophilus SZKY E. et J CSÍKI. PÁVEL Quedius mesomelinus MARSH. FRI- ; A carinae. VALDSZKY E. et J , MIHÓK Ixodes vesperlilionis C. L. Kocn VI. FRIVALDSZKY E. et J Drimeotus Kraatzi E. et J. FRIV. FRIVALDSZKY E. et J , MERKL Chilopoda VI., BÍRÓ, BOKOR et MIHÓK Lithobius forficatus LIN. FRIVALDSZKY VI., BOKOR IX. 5. E. et J Choleva cisteloides FRÓL. FRI- VALDSZKY E. et J Ampliipoda. Hytnenoplera. Amblyteles quadripunctorius MÜLL. (natatorius FABR.) FRIVALDSZKY E. et J Trichoptera. Micropterna testacea GMEL. Ex MOCSÁRY, p. 38., in coll. Mus. Nat. Hung. Lepidoptera. Triphosa dubitata LL\. FRIVALDSZKY E. et J Niphargus stygius SCHIÖD. FKI- VALDSZKY E. et J Isopoda. Tilanethes graniger FRIV. FRI- VALDSZKY E. et J SÁRGAKŐRÖS VÖLGYE. 37. Attilabarlang. Pholeuon Attila CSÍKI. BOKOR IX. 11., VI.

13 A MAGYARHONI BARLANGOK ÍZELTLÁBÚI Pacifikbarlang.. Diptera. Drimeotus Csikii MIHÓK. BOKOR VIII. 27., KNIRSCII. Pholeuon Gyleki BREIT. GYLEK 1911, BOKOR VIII. 27., IX. Choleva spadicea STURM. BOKOR VIII Arzénbarlang, (Góth-b.) CoJeoptera. Pholeuon Frivaldszkyi CSÍKI. KNIRSCII KISSZEGYESD VIDÉKE. 40. Cigánybarlang, (Csóri vajda-b.-ja, Semsey-b.) Pholeuon Hazayi FRIV. BÍRÓ 1894., BOKOR IX. 13. Pedanostethus Frivaldszkyi CHYZ. Ex CHYZER et KULCZYNSKI, p. 13 : Szegyestel (antrum SEMSEY.)" Nesticus fodinarium KULCZ. Ex CHYZER et KULCZYNSKI, p. 18: In fodinis et antris ad SEMSEY". 41. Magurai-barlang, I Heteromyiella (Allophyla) atricornis MEIG. Ex THALHAMMER, p. 58. Porrohomma Thorellii 0. HERM. Ex CHYZER et KULCZYNSKI, p. 15 : In cavernis ct antris... Szegyestel." Nesticus fodinarum KULCZ IX. Opiliones. BOKOR Nemastoma Kochii SÓR. et LENDL. Ex DADAY, p. 3: Segestyel in comit. Bihar." 42. Ripripbarlang. Caverna Drimeotus Mihóki CSÍKI. BOKOR IX. 12. Pholeuon Bírói CSÍKI. BOKOR IX Kisszegyesdi-barlang. Pholeuon Bírói CSÍKI. BOKOR IX Nagy Sándor-barlang, (K. Nagy Sándor-b.) (Mogurai-, Szegyesteli-, József főherceg-b.) Atheta spelaea ssp. macroptera BERNH. BOKOR VI. Pholeuon Hazayi FRIV. HAZAY 1884, BÍRÓ, MERKL VI, BREIT, KNIRSCII et TAX VI, BOKOR et MIHÓK VI, BOKOR IX. 10, 13. Drimeplus Mihóki CSÍKI. BOKOR IX. 13., 15. Meta Menardi LATR. Ex CHYZER et KULCZYNSKI, p Nesticus fodinarum KULCZ. BOKOR IX.

14 14 BOKOR ELEMÉR Pseudoscorpiones. Pseudoscorpiones. Obisium brevipes FRIV. BOKOR Obisium brevipes FRIV. FRIVALDSZKY í912. IX. E. et J Próbabarlang. Acarinae. Drimeotus laticollis KNIRSCH. Ex KNIRSCH, p Isopoda. Titanethes graniger FRIV. BOKOR IX. RÉZBÁNYA VIDÉKE. Ixodes vespertilionis C. L. KOCH. FRIVALDSZKY E. et J Isopoda. Titanethes graniger FRIV. FRIVALD- SZKY J. et J Kondorbarlang. 4G. Fonóházi-barlang, Trechus Taxi BREIT. Ex BREIT, (Fonácai-,Óriások b.-ja, pestyere bulszuluj.) p Quedius mesomelinus MARSII. BOKOR VI. Trechus paroecus FRIV. FRIVALDSZKY Drimeotus condoricus KNIRSCH. E. és J. 1856, MERKL VI., BOKOÜ VI. et ex KNÍRSCH, BÍRÓ p. 185: Condorgruppe bei Quedius mesomelinus MARSH. Ex Rezbanya." MOCSÁRY, p. 9. Pholeuon Knirschi BREIT. BREIT, Pholeuon leplodirum E. et J. FRIV. KNIRSCH et TAX VI., BOKOR FRIVALDSZKY E. et J , MO IX. 9., 18., VI. CSÁRY VII. 23., MERKL VI., BÍRÓ, BREIT, KNIRSCH et TAX VI., BOKOR et MIHÓK Nesticus fodinarum KULCZ. BOKOR VI., BOKOR IX IX. Lepidoptera. 48. Rézbányai-barlang, Triphosa sabaudiata DUP. FRI- (apud BOKOR p. 590.) VALDSZKY E. et J Pholeuon Eleméri CSÍKI (antrophilum Porrhomma Thorellii 0. HERM. Ex KNIRSCH.) BOKOR IX. 9, CHYZER et KULCZYNSKI, p. 15: 13., VI. In cavis et antris Rézbánya." Meta Menardi LATR. FRIVALDSZKY E. Araneae, et J Nesticus fodinaium ICULCZ. BOKOR Nesticus fodinarum KULCZ. BOKOR IX

15 A MAGYARHONI BARLANGOK ÍZELTLÁBÚI Í) 49. Biharbarlang. CZARSKI 1912., BOKOR VI. Pholeuon Eleméri CSÍKI. MOCZARSKI et STOLZ 1912., BOKOR VI. 50. Feketekörös eredete. Pholeuon Eleméri CSÍKI. BOKOR VI. Nesticus sp. BOKOR VI. «KALENYÁSZAI-FENSÍK. 51. Bogabarlang. Meta MerianaeSCOP. BOKOR IX. 52. Karfiólbarlang. Pholeuon Frivaldszkyi CSÍKI. BOKOR VIII. 14.,.21. Nesticus Birói KULCZ. BOKOR Kalenyászai-barlang, (apud BOKOR, p. 589.) Drimeotus Dieneri BOKOR. BOKOR VI. Pholeuon kalenyászense BOKOR. BOKOR VI. 54. Kalenyászai-Kettősbarlang, (pestyere zseminye.) Trechus pseudoparoecus ssp. illustris MIHÓK. In coll. MIHÓK Pholeuon convexum KNIRSCH. Ex KNIRSCH, p. 140: Drimeotus Moczarskii BOKOR. Mo- Schneekluft Zsemenic beim Mt. Kalanyassa, Bihar". 55. Págyisbarlang. Trtchus Gyleki BREIT. In coll. MIHÓK Drimeotus latissimus MIHÓK. In coll. MIHÓK IX; ex MIHÓK p. 146: in einer Schlucht der Padiser Plató". Choleva biharica FLEISCHER. In coll. MIHÓK Í913. IX. 56. Kalenyászai-fiiggőlyuk. Trechus profundissimus MIHÓK. In coll. MIHÓK IX. Pholeuon sp. Ex coll. MIHÓK. 57. Kalenyászai-Havasbarlang, (Jezír.) Trechus Dryops BOKOR. BOKOR VI. 58. Eszkimó-jégbarlang, (Galbina-jégb.) Trechus Gyleki BREIT. KNIRSCH VI., BOKOR VIII. 28. Quedius umbrinus ER. BOKOR IX. 59. Bárszai-jégbarlang. Pholeuon Dieneri MIHÓK. BOKOR VIII. 28., IX. 17.

16 1G BOKOR ELEMÉR MELEGSZAMOS VÖLGYE. Acarinae. GO. Belcazár (Emke-b.) palotája, Pholeuon bihariense CSÍKI. BOKOR VIII. 11., 15., Álunbarlang, (Czárán-b.) Trechus cognatus ssp. speluncarum CSÍKI. BOKOR VIII. 12. Pholeuon Mihóki CSÍKI. BOKOR VI. 26., VIII. 10., 25., VI. 62. Oncsászai-barlang, (Sárkány-b., pestyere smejlor.) Quedius mesomelinus MARSH. FRI- VALDSZKY E. et J Pholeuon angusticolle HAMPE. BLELZ 1855., FRIVALDSZKY E. et J , MOCSÁRY, MERKL VI., BOKOR VI. 26., VIII. 10. Ixodes vespertilionis C. L. KOCH. FRIVALDSZKY E. et J VIII. Isopoda , BOKOR Titanethes graniger FRIV. FRI- VALDSZKY E. et J Divlopoda. Gervaisia costata WAGA. TÖMÖS- VÁRY, ex DADAY p Szamosponori-barlang, (Csiki Ernő-b.) Trechus Csikii MIHÓK. BOKOR VIII. 13, 24, VI. Pholeuon Csikii MIHÓK. BOKOR VIII. 13., 24., VI. Nesticus tenebricola SZOMB VIII. 64. Fejéruizi barlangodu. BOKOR Lepidoptera. Pholenon Árpádi CSÍKI. BOKOR Triphosa sabaudiata DUP. Ex MO VIII. 23. CSÁRY, p Fejérvize barlangja. Opiliones. Liobunum rupestre HERBST. Ex Pholeuon Árpádi CSIKI. BOKOR DADAY, p. 2. Ischiropsalis Herbsti aut. Ex MO VIII. 22'. CSÁRY, p. 9. ARANYOSFÖ VIDÉKE. Pseudoscorpiones. Obisium brevipes FRIV. BIELZ 1862? 66. Ördöngős-barlang. FRIVALDSZKY E. et J Obisium sylvaticum C. KOCH. Ex Trechus lapidicola BOKOR. BOKOR MOCSÁRY, p VI. I

17 A MAGYARHONI BARLANGOK ÍZELTLÁBÚI Í) Trechus Dryops BOKOR. BOKOR 11)13. VI. Drimeotus diabolicus BOKOR (subterraneus KNJRSCH). BOKOR VI; ex KNIRSCH, p. 162: In der Náhe der Eisgrotte bei Ghirda de susu in einer Doline". B7 Gyálui-Havasbarlang. Trechus infernus KNIRSCII. Ex KXIRSCH, p. 138: Unbenannte Grotte in Sclerisora". Pholeuon Proserpinae KNIRSCH. Ex KNIRSCH, p. 141 : in einer noch unbenannten Höhle der Sclerisora". 68. Akólbarlang. Drimeotus Hickeri KNIRSCH. Ex KNIRSCH, p. 254: In unbenannter Grotte der Ptr. Tirsilor j Sclerisora u. Pholeuon Proserpinae ssp. intermittens KNIRSCH. BOKOR VI; ex KNIRSCH, p Akolos-cseppköbarlang. Pholeuon Proserpinae ssp. intermittens KNIRSCH. BOKOR VI. TOPÁNFALVA VIDÉKE. 70. Topánfalvi-barlang. 71. Luciabarlang. Pholeuon nungaricum CSÍKI. Szi- LÁDY X. 26., BOKOR VI., CSÍKI VII. 23., Hymenoplera. Amblyteles quadripunctorius MÜLL. SZILÁDY, ex SziLÁDY, p. 83. Trichoplera. Stenophylax permistus Mc. LACHL. CSÍKI, in coll. Mus. Nat. Hung. Micropterna lateralis STEPH. CSÍKI VII. 18. Nesticus spelaeus SZOMB. CSÍKI VII. 18. BEDELLÖ VIDÉKE. 72. Bedellői-barlang, (pestere la gros). Trechus pseudoparoecus CSÍKI. FENICHEL 1888., BÍRÓ, PETRI VII. 2.,' MIHÓK, BOKOR VII., CSÍKI VII. 1., Drimeotus Ormayi RTTR. FENICHEL 1888., BÍRÓ, PETRI VII. 2., MIHÓK, BOKOR VII., CSÍKI VII. 1., Trichoptera. Stenophylax permistus Mc. LACHL. CSÍKI VII Kőközi-barlang, (Nyírmezői-, Szilády-b.) Meta Menardi CLERCK. CSÍKI, ex Trechus Anubis BOKOR. CSÍKI p VI. BOKOR Barlangkutatás füzet. / ^ B U O T H ^ N. f* BUDAPEST * J Vj^lEOLO^V

18 18 BOKOR ELEMÉK Choleva cisteloides FRÓL. BOKOR VI. Trichoptera. Stenophylax permistus Mc. LACHL. CSÍKI VI. 1. Micropterna lateralis STEPH. In coll. Mus. Nat. Hung. PILISREMETE Nvírmezó". VIDÉKE. 74. Tarkői-Pásztorbarlang, (Pávay Vajna-b.) Trechus dilatatus BOKOR. BOKOR VI. Drimeotus attenuatus BOKOR. BOKOR VI. SZILÁDY ; ex SZILÁDY, p. 83: Igenpataka: Kápolna-barlang". 78. Ompolygyepűi-barlang, (Preszákai-b., Kőcsűr-b.) Trechus Petrii KNIRSCH. Ex KNIRSCH, p BOICA VIDÉKE. 79. Karácsonyfalvi-barlang. Trechus Gabriellae MALLÁSZ. LÁSZ MAL- 75. Pilisremetei-barlang, (Csaíó-b.) Trechus Csatói CSÍKI. MERKL ; ex GODINESD VIDÉKE. 80. Godinesti-barlang. CSÍKI, p. 117: in antro Trechus Irenis CSÍKI. - MIHÓK prope Remete". Hymenoptera. Amblyteles palliatorius GRAV. SZILÁDY ; ex SZILÁDY, p. 83 : Csató barlang". X Boji-barctmg. (apud MIHÓK) 76. Pilisi-barlang. Quedius mesomelinus MARSH. MI- HÓK X. Choleva oblonga LATR. MIHÓK Trechus Sziládyi CSÍKI. SZILÁDY X VIII. 1. cisteloides FRÓL. MIHÓK 1911.X. OMPOLY VIDÉKE. 77. Kápolnabarlang, (Biszerikuca). Hymenoptera. Amblyteles quadripunctorius MOLL. 82. Kapriorai-barlang, (apud MIHÓK). Quedius humeralis STEPH. MIHÓK X.

19 A MAGYARHONI BARLANGOK ÍZELTLÁBÚI Í) A Délkeleti Kárpátok barlangjai. FACSAD VIDÉK E. 83. Facsádi-barlang, (Rumunestyei-b.) MERKL et KUCHTA VIII. 23., VIII. 7. Laemostenus punctatus DEJ. FRI- VALDSZKY J VII. Opiliones.,., Lepidoptera. Acantholophus tridens C. KOCH. Ex DADAY P. 3 : Caverna Tri P hosa sabaudiata DÜP. - FBI- Rumunyest in com. Bihar". VALDSZKY J VII. Ps en d oscorp io n es. Isopoda. Obisium praecipuum SIMON. Ex... n,,*,. r r - i Iitanethes graniger FRIV. FRIVALD- DADAY, 1887/8. p. 130: Patria SZKY j VII. Rumunyest". KRASSÓVÁR VIDÉKE. 87. Plopabarlang. 84. Krassóvári-barlang. Pseudoneut optera. Baétis binoculata LIN. FRIVALDSZKY J VII., ex FRIVALDSZKY J p Trichoptera. Lepidostoma (Mormonia) hirtum FABR. FRIVALDSZKY J VII., ex FRIVALDSZKY J p Psychomia pusilla FABR. (uracilipes aut.) FRIVALDSZKY J VII., ex FRIVALDSZKY J p Lepidoptera. Triphosa dubitata LIN. FRIVALDSZKY J Opiliones. Nemastoma quadrimaculatum PEST. (flavimanum C. L. KOCH.) FRIVALDSZKY J Acarinae. Ixodes vespertilionis C. L. KOCH. FRIVALDSZKY J Szodolbarlang. Trechus Milleri FRIV. MERKL DÜNAMENTI BANSAG HEGYSEGF Kolumbácsi-barlang. 86. Szokolouáci-barlang. Acarinae. Pteroptus Capaccinii KOLEN. Ex FRIVALDSZKY, p. 48. Trechus Milleri FRIV. FRIVALDSZKY J. Ixodes vespertilionis C. L. KOCH , VII., MERKL 1876, FRIVALDSZKY E. et J

20 20 BOKOR ELEMÉR 89. Veteráni barlang. Ar aneae. 1 ) Titanoeca veteranica 0. HERM. Ex CHYZER etkulczynski, p Meta segmentata CLERCK. Ex CHYZER et KULCZYNSKI, p Epeira acalypha WALCKEN. Ex CHYZER et KULCZYNSKI, p Synaema globosum FABR. Ex CHYZER et KULCZYNSKI, p. 86. CSERNA VÖLGYE. 90. Kornyarévai-barlang (apud MIHÓK). Sophrochaeta Reitteri FRIV. PÁVEL 1884., MIHÓK et DIENER Zoltánbarlang. Trechus Stilleri RTTR. STILLER 1913., MIHÓK , DIENER Sophrochaeta Zoltáni CSIKL. FODOR 1913.,MIHÓK , Tatarczybarlang, (Domogledi-, Mehádiai-b., Pestere Szoronyest). DIENER Trechus Herculis FRIV. PÁVEL 1887., MIHÓK Sophrochaeta insignis FRIV. PÁVEL 1880., GANGLBAUER, MIHÓK , DIENER Neuroplera. Trichoplera. Stenophylax speluncarum Mc. LACHL. PÁVEL, in coll. Mus. Nat. Hung. Mehádia". Taranucnus herculanus KULCZ. BÍRÓ VIII. 4. Nesticus cellulans CLERCK. Ex SZOMBATHY, p. 34: Mehádia". Roncus lubr-icus Pseudoscorpiones. Megalomus hirtus LLN. Ex PONGRÁCZ, p. 141 :. Mehádia, Szoronyesd". ssp. cavernicola TÖ- MÖSV. PÁVEL; ex TÖMÖSVÁRY, p Obisium brevipes FRIV. PÁVEL ; ex TÖMÖSVÁRY, p praecipuum SIMON, (blothroides TÖMÖSV.). Ex DADAY, 1887/8. p. 130: Patria Mehádia". Diplopoda. Anthroleucosoma banaticum VERH. Ex VERHOEFF, p Csernavölgyi-barlang. Trichoplera. Micropterna nycterobia Mc. LACHL. Ex MOCSÁRY, p. 38: Antrum Coroninii ad Mehadiam". Amphipoda. Niphargus stygius SCHIÖD. Ex TÖ- MÖSVÁRY, p. 165: lelett egy barang". Coronini ') CHYZER et KULCZYNSKI idézett munkáikban nem kevesebb mint 21 pókfajt említenek fel Veteráni barlangnál" vagy ad antrum Veteráni* jelzéssel. E fajok felsorolását itt mellőztem.

21 A MAGYARHONI BARLANGOK ÍZELTLÁBÚI Í) 94. Sojmulujbarlang (apud MIHÓK). Sophrochaeta insignis FRIV. MIHÓK. Choleva spadicea STURM. MIHÓK. 95. Imrebarlang, (Kreuzhöhle). Sophrochaeta insignis FRIV. BAÜER; STILLER 1913., MIHÓK Catops picipes FABR. MIHÓK. nigricans SPENCE. MIHÓK. 96. Herkulesbarlang, (Csernavölgyi Rablókb-ja, Rabló-b.) Quedius mesomel inus MARSH. MIHÓK. Trox scaber LIN. MIHÓK. Meta Merianae SCOP. Ex CHYZER et KULCZYNSKI, p. 139: Rablóbarlang". Tegenaria velox CHYZ. Ex CHYZER et ICÜLCZYNSKI, p Harpactes egregius KULCZ. Ex CHYZER et KULCZYNSKI, p Isopoda. Porcellio trilobatus STEIX. GANGL- FRIVALD- SZKY J., ex FRIVALDSZKY J p. 47. KUDZSIRI-H AVASOK'. 97. Ponoricsi-barlang, (Ohába-Ponor-b.) Trechus Budae KENDER. KENDE- RESSY VIII. 11., BORDÁN X. 4. XI. 6. Pseudoscorpiones. Chelifer rutilans TÖMÖSV. Ex DA- DAY, 1887/8. p Szelistyei-barlang. Pseudoscorpiones. Obisium brevipes FRIV. Ex TÖMÖS- VÁRY, p praecipuum SIMON. Ex DADAY, 1887/8. p. 130: Patria Szelistye". BRASSÓI HAVASOK. 99. Rozsnyói-barlang, (Flintsch-Höhle.) Trechus Bie.zi ssp. transsylvanicus CSÍKI. Ex CSÍKI, p Homoródalmási-barlang. Trechus Bielzi ssp. transsylvanicus CSÍKI. Apud CSÍKI. A Dunántúl barlangjai. VÁRPALOTA VIDÉKE. CHY.ZER et KULCZYXSKI, p Felsőgallai-barlang. Harpactes Hombergi SCOP. Ex CHYZ. et KULCZ p Ataneae. Drassus quadripnnctatus LIN. Ex Amaurobius ferox WALCKEN. Ex CHYZ. et KULCZ p. 213.

22 22 FERE3CZI ISTVÁN DIÍ. Steatoda bipunctata LLN. Ex CHYZ. et KULCZ p. 37. Leptyphantes leprosus OHLERT. Ex CHYZ. et KULCZ p. 67. Tegenaria domestica CLERCK. Ex CHYZ. et KULCZ p AB A LIGET VIDÉKE Abaligeti-barlang. Trechus subnotatus DP:J. (?) MIHÓK IX. 3., GEBHARDT. Ouedius mesomelinus KAUFMANN 1897., humeraiis STEPH. MARSH. GEBHARDT, apud DLENER. Porrhomma errans BLACKVV. Ex CHYZER et KULCZYNSKI, p. 77. Diplopoda. Polydesmus collaris C. KOCH. PÁVEL, ex DADAY, p. 68. Brachydesmus troglobius DADAY. PÁVEL, ex DADAY, p. 71. Az Erdélyrészí Érchegység K-i részének egynehány barlangjáról. Irta : FERENCZI ISTVÁN dr. 1 ) 4 szövegközti ábrával., HOKUSITZKY főgeológus úr, szakosztályunk agilis választmányi tagja kezdeményezésére 1918-ban a M. kir. Fölclmivelésügyi Minisztérium mint ismeretes elhatározta, hogy a magyarországi barlangok átkutatását megindítja azért, hogy az azokban található s műtrágyaként felhasználható foszfortarfelmű barlangi agyag mennyiségét megismerje. Ezen munkálatokban a M. kir. Földtani Intézet több tagja vett részt, a végzett munkálatok eredményeit kartársaim mindegyike ismertette is e folyóirat hasábjain. Én jó későn követem példájukat, de szolgáljon mentségül az a körülmény, hogy az év október és november hónapjainak forradalmas napjaiban szép hazámban odahaza maradt begyűjtött anyagom s minden nap halasztgattam a feldolgozást. Sajnos, az anyagom még ma sincs itt s belátható időn belül nem is vághatom, ezért, hogy eredményeim legalább főbb vonásaikban ismertek legyenek, a következőkben ismertetem azokat. i) Előadta a Barlangkutató szakosztály június 11-én tartott szakülésén.

23 BARLANGKUTATÁS (HÖHLENFORSCHUNG.) BAND IX. 192 J. HEFT J 4. Arthropoden der ungaríschen Grotten* Von ELEMÉR BOKOR. 1 Im Anliang zum ungarisclien Texte dieser Arbeit habé ich auf Grund der eingesehenen Literatur, persönlicher Nachírage und einzelner -Sammlungen die in den ungarisclien Grotten bisher beobachteten Arthropoden aufzuzáhlen versucht. Auf die Anführung der Bewohner der Grotten Kroatiens, sowie jener der Umgebung von Budapest hatte ich verzichtet. Über erstere berichtete DR. AUGTTST LANGHOFFER 2, letztere <sind entomologisch sozusagen noch gar nicht erforscht. Die Liste konnte. selbst "bei beengtem Ralimén nichts Vollstándiges bieten. Die Kürze der Zeit verhinderte mich einerseits in der DurohsMit der gesamten Literatur, andererseits im Untersuchen aller erreichbaren Sammlungen. Auf diese Weise musste ich ein Material von sehr verschiedenem Werte zusammenf aissen. Selber Coleopterophile, konnte ich von den Káfern eine umso genauere Liste zusammenstellen, als sich mit dieser Ordnung bis auf den heutigen Tag mehrere Entomologen befassten, wáhrend bei den übrigen, namentlicli unteren Ordnungen der Arthropoden wir noch heute kaum mehr vorwártsgerückt sin cl, als vor siebzig Jahren, als man nnsere Grotten entomologisch zu durchforschen begann. Die alteren Daten können aber nur mit Yorbohalt angeführt werden. 1 Vorgelesen in der Fachsitzung der Faehsektion für Höhlenkunde am 19. November I)r. AUGTIST LANGHOFFER. Beitjage zur Kenntnis der Ilöhlenfauna Kroatiens. Barlangkutatás (IIöhlen íorsclnmg). III p , 109, 110. In die Liste des Verfassers habén sicli einzelne Feliler eingesemiclien, die leicht zu vermeiden waren. So z. B. p. 66: Vrlovka barlang. Pholeuon angusticolle HAMPE." Der Kafer ist ausseliliesslích aus der Oncsászaer Grotte bekannt; die Gattung Pholenon HAMPE hat nur in Bihar und dem Siebenbürger Erzgebirge Vertreter. Ferner auf der selben * Seite: Djulin ponor. Bathyscia pyrenaea LESP." Die Art lebt ausscliliesslieli in den Grotten des Ariége-Tales in Frankreich: die spaniseh-französische Gattung Speonomus JEANNEL, in welclie pyrenaeus LESP. gehört, hat in Kroatien keine nahen Verwandten.

24 ELEMÉR BOKOR Grottenforscher unterscheiden bis auf den heutigen Tag zulállig in die Grotten isiöh verirrte, grottenliebende (Troglophile) und standig grottenbewohnende Tiere (Troglobien). Abgesehen davon, dass eine scharí'e Trennung der drei Kategorien nicht durchgeführt werden kann, hatte ich. von einer derartigen Einteilung der Grottenkerfe schon deshalb absehen müissen. weil ich alle in unseren Grotten beobac-hteten Artihropoden ausnaikmslos in meine Liste aufnehmen wollte. 1 Von den Káfern (Coleoptera) bewohnt die Gattung Pholeuon HAMPE auisschliesslioli ungarische Grotten (cavernicol). Einzelne Yertreter der ungarischen Höhlenkafergattung Drimeotus MILL. treffen wir bereits draussen im Freien, wenn auch unter tief in die Erde eingebetteten Steinen an (cavernicol. lapidicol). Áhnlich verhaltén sidh Arten der ungarischen Gattung Sophroehaeta RTTIÍ. Sophrochaeta insignis FRIV Z. B. kommt unter anderen in der Tatarczy-Grotte und am Berge Domoglet, unter Steinen vor. An ahnlichen Stellen sind auch die halbblinden Trechus CLAIRV. Arten zu suchen. Trechus Bielzi ssp. transsylvanicus CSÍKI und Milleri FRIV. leben sowolil in Grotten. als auch im Freien. unter Steinen. Der höihlenbewohnende Kosmopolit, QuediU$ mesomelinus MARSH, ist beinahe aus jeder ungarischen Grotte bereits nachgewiesen. Áhnlich kommen einzelne Arten aus den Gattungen Atheta THOMS., Choleva LATR.. Catops PAYK. und Cryptophagus HERBST zerstreut, nicht an einzelne Höhlen gebunden vor. In die Grotten gelangten nur zuí állig Helophorus FABR. und Anacaena THOMS. Arten. welche gelegentlicih der Regengíisse von angeschwollenen Báchen in die unterirdischen Höhlungen gesehwemmt wurden, wáhrend Vertreter der Gattungen Philonthus STEPH., Mycetoporus MANNERH.. Atheta THOMS. und Aleochara GRA.VETÍH. durch verwesende organische Stoffe zeitweilig in die Grotten gelockt werden. Auf áhnliche Umstánde ist das Yorkommen von Stenus LATR.. Ptenidium ER., Enicmus THOMS. und Corticaria MARSH. Arten in Höhlen zurückzuführen. Die in den Grotten von Krain und dem Balkan vertretene Gattung Laemostenus Box. wurde bei uns nur einmal in der Szokolovácer Grotte in einer lichtscheuen Art (punctatus DEJ.) gefunden. Die bisher beobachtete einzige Bembidion LATR. Art (dalmatinnm DEJ.) 1 Arten, die ohne Erw&hnung der Grotte, bloss unter einem nalieliegenden Ortsnamen. wie z. B...Abaliget, Krassóvár, Mehádia. Oliába-Ponor. Szegyentel,** «tz. angeführt wurden. habe ich nur in (len seltensten Fallen berücksichtigt.

25 ARTHROPODEX DER UXGARISC1IEX CJROTTEX 47 lebt in der Vorhalle der riesigen Mézesder Grotte. am Ufer des unterirdischen Baches, wie im Freien; der zu Höhlen in keiner Beziehung stehende Trox scaber LIN. wurde einmal an ausgelegtem Köder in der Hcrkulesgrotte gefunden. Interessant ist das Vorkomrnen des blinden Leptinus testaceus MÜLL. in der Toplicagrotte. Dio Art hált sioh ausser modernden Baumstrünken hauptsachlich in Máuselöchern (mierocavernicol) auf. wesihalb ihr Ersoheinen in einer kleineren. nicht allzu feuchten Grotte niohts Auffálligos an sich trágt. Von den übrigen Ordnungen der Insefcten treffen wir ausschliesslich ans Grottenleben angepasste Arten im angeführten Faunengebiet kaum an. Von den Hymenopteren suchen bloss Arten der Gattung Amblyteles WESM. unsere Grotten auf. Die Lepidopteren sind ebenfalls mit einer Gattung Triphosa STEPH., vertreten. Orthopteren. die bereits in den Grotten Kroatiens vorkommen, wurden in den angeführten Höhlen noch nicht beobaohtet. Ganz vereinzelt treffen wir auch aus der Ordnung der Trichopteren Arten der höhlenliebenden Gattungen Stenophylax KOL. und Micropterna STKIN an. Psychomia pusilla FAHR, und Lepidostoma hirtum FARK. gelangten nur zufállig in die Kra,ssovárer Grotte. Ebenso führte der Zufall die Neuroptere Megalomus hirtus LIN. und die Rseudoneuroptere Baetis binoculata LIN. in eine Höhle. Dipteren sind in jeder ungarischen Grotte in grosser Zaihl und in mehreren Arten vertreten. Es gibt unter ihnen sowohl schwerfállige, ktihle Orte liebende Arten. die selbst tief ins Ilöhleninnere eindringen. als auch Sonnensohiein liebende Arten. wie Liancalus virens LIN., welche nur ab und zu die Grotten aufsuohen. Die aus der Magyarok barlangja (Grotte der Ungarn) festgestellte Blepharocera fasciata WESTW. ist höchstwa'hrscheinlich vom Ufer der an der Grotte vorbeifliessenden Sebeskörös in die Höhle gelangt. 1 Die an Fledermáusen schmarotzenden, flügellosen Fliegen der Gattung Nycteribia LATR. hatte man mit Ausnahme eines einzigen Falles (Mézesder Grotte) als Grottentiere anzuführen stets unterlas-sen. Leider befasste sich bisher niemand mit unseren Grotten fliegen; das zusammengetragene Material befindet sich unbearbeitet im Anslande; Angaben álterer Autoreri aber bediirfen einer eingehenden Prüfnng. Von Insekten der unteren Ordnungen (Thysanoptera. Apterygogenea) besitzen wir überhaupt i Naeli freuiulliclier Aíittei 1 mi<r von Dr. KOLOMAX KERTÉSZ.

26 48 ELEMEK BOKOR keine Daten, obwohl unter ihnen auch interessante, ans unterirdische Leben angepasste Arten zu finden sind. Wir verfligen über wenige Beobachtungen aus der Klasse der Myriopoden, die sich auf unsere Grotten beziehen. Brachydesmm troglobias DAD. wurde als höhlenbewolmende Art aus der Abaligeter Grotte beschrieben. Die Gattungen Julus BRANDT., Polydesmns LATR., Gervaisia AVAGA und Lithobius LEACII. isind in einer Art aus ungarischen Grotten nachgewiesen. Die Gattungen Niphargus SCHIÖD., Titanethes SCHIÖD. und Vorcellio STEIX aus der Klasse der Crustaceen sind ebenfalls dureh je eine Art vertreten. Etwas besser sind wir mit den Spinnenartigen daran. Yiele Spinnen (Araneae) suchen unsere Höhlen auf. Einzelne sind höhlenliebend und Iialten sich verstreut in mehreren Grotten auf, wie die Yertreter der Gattungen Méta C. L. KOOH und Nesticus THORELL, andere beschrieb man als un seren Grotten eigentíimlich, so Taranucnus hereulanus KULCZ. aus mehreren ungarischen Grotten, Pedanostethus Frivaldszkyi CHYZ. aus der Zigeunergrotte. Tegenaria velox CIIYZ. aus der Herkulasgrotte. obwohl manche unter ihnen seither auch anderenorts nachgewiesen wurden. Die Grotten werden ausserdem von Vertretern der Gattungen Leptypliantes MENGE, Porrhomma E. STMOX. Amaurobius C. L. Kon, Harpactes TEMPLE.. Steaioda SrxD., etz. bevölkert. Die Afterspinnen (Opiliones) sind in unseren Grotten durch die Gattungen Liobimum G. KOOH, Ischiropsalis C. KOCH. Aeantholopkus C. KOOH und Nemastoma C. Kocir vertreten. Echte H(>hlentiere finden wir bei der Ordnung der Pseudoscorpionen. Das grottenbewohnende Obisium brevipes FRIV. kommt weit verbreitet in mehreren Grotten vor. Höhlen werden ausserdem nocl» von Vertretern der Gattungen Chelifer GEOFFR.. Boneus C. L. Kocii und Obisium III. aufgesucht. was bei der versteckten Lebensweise der Afterslkorpionen ganz natürlich erscheint. Milbenartige (Acarinae) werden nur aus zwei Gattungen vertreten angeführt: die auf Fledermáusen schmarotzenden Arten Ixodes vespertilionis C. Tj. KOOH und Pteroptus Cappaccinii KOL. Tm Ganzén genommen iist die rezente Arthropodenfauna nnserer Grotten ziemlich lückenhaft erforscht. Einzelne Beol)achtungen erfordern erneuerte Kontrolié und Erganzung und spátere Forscher werden auf diesem Gebiete der Höhlenkunde ein dankbares Feld der Betatigung finden. Zum Sehluss sei noch erwáihnt, dass bei der Aufzáhlung der Grotten in erster Linie ihre ortstiblichen, dann die geograpliischen

27 ÜBEH EINIGE HÖHLEN I). ÖSTL. TEILES DES SIEBEXBÜRG. ERZG. 49 Benennungeii in Betracht gezogen wurden. Literaturzitate sind i'ortgelassen, da sie an ent sprechender Stelle in dieser Zeiischrift fortlanfend erscheinen. (Die Aufzáhlung der in den ungarisclien Grotten bisher beobachteten Arthropoden folgt hinter dem ungarischen Texte.) Über eíníge Höhlen des östlíchen Teíles des Síebenbürgíschen Erzgebírges. Von Dr. STEPHAN FERENCZI. 1 Mit 4 Abbildungen im ung. Text. 2 Auf Initiative des Herrn Chefgeologen H. HOKÜSITZKY beschloss daa kgl. ungar. Ackerbauministerium die Eríorschung der Höhlen Ungarns zu veranlassen. um die Yorrate an Höhlenlehm der zur Erzeugung von Kunstdünger zu verwanden ware kennen zu lernen. Unter mehreren Mitgliedern der kgl. ungar. geol. Anstalt nahm auch ich an diesen Arbeiten teil und möchte hier über die Resultate meiner Untersuchungen berichten. Ich liabe die Er stattung dieses Berichtes lange hinausgeschoben, da das Matériái damals, Ende im siebenbürgischen Erzgebirge, meinem schönen Heimatslande zurückgelassen werden musste und ich immer hoffte, es doch noch bekommen zu können. Xun will ich aber nicht mehr langer warten. da ja die Zeit, wo es herzuschaffen sein wird, i Wesentlich abgekürzte Übersetzung des imgarischen Originals. Vorge lesen in der Fachsitzung der Faehsektion für Höhlenkunde am 11. Juni, Erklarung der Abbildungen. Fig. 1. Sehematischer Situationsplan der Höhlen des östliehen Teiles des Siebenbürgischen Erzgebirges. Im ung. Text auf Seite 23. Fig. 2. Schematischer (írundriss der Kőcsür"-höhle bei Ompolygyepü. (Aufgenommen von <8't. Ferenczi./ Zeiehen erklarung: I TV. = Probegruben. Im ung. Text auf Seite 24. Fig. 3. Schematischer Grundriss der..gáspár"-höhle bei Kisompoly. ÍAufgencmmeii von II. Horusitzky und &t. Ferenczi.) Zeichenerklaruug: I IV= Probegruben. I) = Guanóiager. Im ung. Tfxt auf Seite 26. Fig. 4. Schematischer Grundriss der Kápolnahöhle bei Négerfalva. (Aufgenommen von Sl. Ferenczi.) Zedehenerklarung: I III. = Probegruben, Sz = Tropsteingruppe. f das Popendenkmal". Im ung. Text auf Seite 28. Barlangkutatás IX füzet. 4