Az Európai Tanács. Csúcstalálkozók ötven éve AZ EURÓPAI TANÁCS DECEMBER AZ EURÓPAI TANÁCS A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGA ARCHÍV ANYAGOK

Átírás

1 AZ EURÓPAI TANÁCS HU A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGA Az Európai Tanács Csúcstalálkozók ötven éve AZ EURÓPAI TANÁCS AZ EURÓPAI UNIÓ CSÚCSSZERVE ARCHÍV ANYAGOK 2011 Csúcstalálkozók 50 éve: mérföldkövek 1961 Herman Van Rompuy elnök és Angela Merkel kancellár, Európai Tanács, Brüsszel, december Közös fénykép Theszaloníki, június Az Európai Tanács első ülése az Egységes Európai Okmány hatálybalépése után Koppenhága, december 4 5. Munkaülés Párizs, december Konrad Adenauer kancellár az július 18-i bonni csúcstalálkozón fogadja Charles de Gaulle elnököt Az Európai Tanács első ülése a Maastrichti Szerződés hatálybalépése után Brüsszel, december Közös fénykép Dublin, március A sajtóközpont az Európai Tanács ülésének idején Bundesarchiv, 145 Bild-F , Egon Steiner december 1. Hatályba lép a Lisszaboni Szerződés: az Európai Tanács intézményesül, elnökét megválasztják két és fél évre. Theszaloníki, június Az Európai Tanács utoljára ülésezik a soros elnökséget ellátó országban. Azóta Brüsszel ad otthont a csúcstalálkozóknak november 1. Az Európai Tanács feladatait az Európai Unióról szóló szerződés (a Maastrichti Szerződés) rögzíti július 1. Az Európai Tanács bekerül az Egységes Európai Okmányba. Dublin, március Az Európai Tanács első ülése. Párizs, december Koppenhága, december Olajválság. Párizs, október Dánia, az Egyesült Királyság és Írország is részt vesz. Hága, december 1 2. Politikai döntés az első bővítésről. Róma, május évvel a Római Szerződés után. Bonn, július 18. Párizs, február Copyright: Bundesregierung/Andrea Bienert A Justus Lipsius épület: a Tanács jelenlegi székháza Intézményesül az Európai Tanács [...] Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait. [...] Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll. [...] (az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikke) Az Európai Tanács és az Európai Unióról szóló szerződés Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza e fejlődés általános politikai irányait. [...] (a Maastrichti Szerződés D. cikke) [...] Az Európai Tanács meghatározza a közös kül- és biztonságpolitika [...] elveit és az arra vonatkozó általános iránymutatásokat. [...] (a Maastrichti Szerződés J.8. cikke) Az Európai Tanács: a kezdetek [...] Vissza kellett térnünk a hatalom forrásaihoz, hogy megvalósítsuk először a gazdasági uniót [...], azután pedig felkutassuk a teljesebb és mélyebb unió lehetséges formáit [...]. Jean Monnet az Európai Tanácsnak szenteli 1976-ban megjelent Emlékiratainak záró fejezetét. Csúcsértekezletek Párizs, december Meghalt a csúcs, éljen az Európai Tanács! (Valéry Giscard d Estaing elnöknek a csúcsértekezletet záró szavai) Bonn, július 18. Az állam-, illetve kormányfők [...] úgy határoztak, hogy [...] a véleménycsere, szakpolitikáik összehangolása és közös álláspontok kialakítása céljából rendszeres időközönként üléseznek, hogy ezzel is előmozdítsák Európa politikai unióját [...]. (a csúcstalálkozót követően kiadott sajtóközleményből) Párizs, február [...] Az értekezlet célja az volt, hogy feltárja a szorosabb politikai együttműködés megszervezésének módozatait. [...] (a csúcstalálkozót követően kiadott sajtóközleményből) Európai Unió, 2011 QC HU-P DECEMBER

2 Megjegyzés Ezt a kiadványt a Tanács Főtitkársága készítette, és kizárólag tájékoztatási célokat szolgál. Az Európai Tanáccsal és a Tanáccsal kapcsolatos információk a és a oldalon találhatók, illetve a Tanács Főtitkárságának Közönségtájékoztatási Szolgálatától szerezhetők be az alábbi címen: Rue de la Loi/Wetstraat Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË Tel.: Fax: Internet: Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál ( Katalógusadatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2012 ISBN doi: /64321 Európai Unió, 2012 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Belgium Fehér klórmentes papírra nyomtatva (ECF)

3 Az Európai Tanács Csúcstalálkozók ötven éve

4

5 Tartalom Előszó Bevezető A csúcstalálkozók Az Európai Tanács kezdetei Az Európai Tanács a Szerződésekben Az Egységes Európai Okmány A Maastrichti Szerződés Az Amszterdami és a Nizzai Szerződés Intézményesül az Európai Tanács A csúcstalálkozók és az Európai Tanács ülései időrendi sorrendben További információk

6 Előszó Kiadványunk célja, hogy a történelmi sorozatban megjelent Az Európai Tanács: az Európai Unió csúcsszerve című poszter kiegészítőjeként bemutassa az Európai Tanács születését és történetét. Az Európai Tanács fejlődését az 1961-ben Párizsban megrendezett első csúcstalálkozótól kezdődően, működésének, szerepének és feladatának tükrében ismertetjük egészen 2009-ig, amikor is a Lisszaboni Szerződés révén az Európai Tanács teljes jogú intézmény lett. A kiadvány végén teljes körű lista található az Európai Tanács üléseiről és a csúcstalálkozóiról 1961-től kezdődően. Kiadványunk elsősorban a tudományos élet résztvevőihez és a kutatókhoz szól, de egyben mindenkihez, akit behatóbban érdekel az európai integráció története. Esetleges észrevételeikkel, illetve javaslataikkal kérjük forduljanak munkatársainkhoz a következő címen: dgf2.transparency@consilium.europa.eu. 4

7 Bevezető február 19 20: az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) alkotó hat tagállam állam-, illetve kormányfője Guy Mollet francia miniszterelnök meghívására Párizsban találkozik, hogy rendezze a majdani Római Szerződések szövegezésével kapcsolatos lezáratlan kérdéseket. Nem sokkal később hatályba lépnek a Római Szerződések. Charles de Gaulle elnök felveti az újbóli találkozók ötletét, és 1961 februárjában Párizsban meg is szervezi az Európai Közösségeket alkotó hat tagállam állam-, illetve kormányfőjének első csúcstalálkozóját. Az Európai Tanács fennállásának az első csúcstalálkozótól számított ötven évében eleinte alkalmi rendezvényként működött, és csak fokozatosan alakult európai intézménnyé. Ez az évforduló kiváló alkalom arra, hogy röviden áttekintsük az új intézmény történetét; egy olyan intézményét, amely a kezdetektől fogva központi szerepet töltött be a tagállamok integrációt érintő legfontosabb döntéseinek meghozatalában. Az Európai Tanács történetében az egész Európai Unió története tükröződik, annak szakpolitikáival, törekvéseivel, válságaival és eredményeivel együtt. 5

8 A csúcstalálkozók Az 1961 februárjában Párizsban összehívott első csúcstalálkozó célja az volt, hogy feltárja azokat a megfelelő módszereket, amelyek révén szorosabb politikai együttműködés valósítható meg 1. Az állam-, illetve kormányfői összetétel lehetővé tette olyan jelentős kérdések megvitatását, amelyekről a Párizsi és a Római Szerződések nem rendelkeztek ilyen volt például a harmadik államokkal fennálló kapcsolatok bizonyos vonatkozásainak kérdése. Az júliusi bonni csúcstalálkozó során a hatok tovább vizsgálták a mélyebb politikai együttműködés lehetőségét, és a következőket jelentették ki: az állam-, illetve kormányfők úgy határoztak, hogy rendszeres időközönként üléseznek azzal a céllal, hogy véleménycserét folytassanak, összehangolják szakpolitikáikat és közös álláspontokat alakítsanak ki, hogy ezzel is előmozdítsák Európa politikai unióját 2. Ez az időszak azonban nem kedvezett azoknak a lépéseknek, amelyek célja egy esetleges politikai unió lett volna ben és 1962-ben kudarcot vallottak az ún. Fouchet-tervek 3, 1963-ban és 1967-ben az államok között nézeteltérések alakultak ki az első bővítéssel kapcsolatban, 1965-ben és 1966-ban pedig az üres székek politikája okozta válság nyomta rá a bélyegét az együttműködésre, amikor is Franciaország távol maradt a Tanács és a tanácsi szervek üléseiről. Ebben a légkörben az állam-, illetve kormányfők nem is üléseztek, mígnem 1967 májusában a római csúcstalálkozó alkalmat kínált arra, hogy a felek hivatalosan találkozzanak, és megünnepeljék az EGK- és az Euratom-szerződés aláírásának tizedik évfordulóját. Az decemberi hágai csúcstalálkozó amelyen már a Bizottság is részt vett újra lendületet adott a Közösségnek. Az itt hozott döntések teremtették meg a lehetőséget mind egy olyan határozat elfogadásához, amely a Közösséget saját pénzügyi forrásokkal látta el, 1 A csúcstalálkozót követően kiadott sajtóközleményből. 2 A csúcstalálkozót követően kiadott hivatalos sajtóközleményből. 3 Christian Fouchet volt az elnöke annak a bizottságnak, amelyet az februári párizsi csúcstalálkozón azzal a céllal hoztak létre, hogy tanulmányozza az európai együttműködéssel kapcsolatos problémákat, és amelyet az júliusi bonni csúcstalálkozón az állam-, illetve kormányfők azzal bíztak meg, hogy terjesszen elő olyan megoldási javaslatokat, amelyek révén népeik uniója mihamarabb hivatalos jogállást nyerhet (hivatalos sajtóközlemény, Bonn, július 18.). 6

9 mind a külpolitikai együttműködés elindításához (az európai politikai együttműködés az első Davignon-jelentéssel vette kezdetét), mind pedig Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozásához. Ezek az előrelépések együtt a kiteljesítés, elmélyítés, bővítés hármas címszóval váltak ismertté. Annak ellenére, hogy a három új tag hivatalos csatlakozására csak 1973 januárjában került sor, már az 1972 októberében Párizsban tartott csúcstalálkozóra meghívást kaptak. Európai Unió Munkaértekezlet, Párizs, december

10 Az Európai Tanács kezdetei A koppenhágai csúcstalálkozón (1973. december) döntés született arról, hogy a jövőben minden olyan esetben csúcstalálkozót rendeznek majd, amikor az szükségesnek bizonyul. Az Európai Tanácsot magát pedig ezt követően a Valéry Giscard d Estaing elnök által szervezett decemberi párizsi csúcstalálkozó hozta létre. Az Európai Tanács létrehozását az indokolta, hogy az európai integráció során felmerülő belső problémákat és az Európát kívülről sújtó problémákat egységes szemlélet révén, összességükben kell megközelíteni 4. Mindez azzal a feladattal ruházta fel az Európai Tanácsot, hogy politikai impulzust adjon a Közösség fellépéseinek és a politikai együttműködésnek egyaránt. A párizsi csúcstalálkozón a felek arról is megállapodtak, hogy az állam-, illetve kormányfők külügyminiszterük kíséretében évente három alkalommal, illetve szükség szerint 5 üléseznek. Európai Unió Közös fénykép, Dublin, március A párizsi csúcstalálkozót követően kiadott záróközleményből. 5 Ugyanott. 8

11 Az Európai Tanács első ülésére 1975 márciusában Dublinban került sor. Noha az Európai Tanács ekkor még nem nevesült a Szerződésekben, az európai integráció alakításában betöltött szerepe az 1980-as években megszilárdult, köszönhetően például annak is, hogy az júniusi fontainebleau-i ülésén egy intézkedéscsomag elfogadásával sikerült feloldania a költségvetési és mezőgazdasági kérdésekben akkoriban tapasztalható komoly konfliktushelyzetet. A testület emellett ad hoc bizottságot 6 bízott meg azzal, hogy tegyen javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani az európai együttműködést úgy a közösségi fellépések, mint a politikai együttműködés terén. 7 A bizottság által készített jelentést az Európai Tanács az júniusi milánói ülésén vitatta meg. Ezen a csúcstalálkozón a vezetők arról határoztak, hogy kormányközi konferenciát hívnak össze azzal a kettős céllal, hogy egyrészt felülvizsgálják a Szerződéseket, mégpedig mindenekelőtt a közösségi intézmények működése és a szabad mozgás szempontjából, másrészt pedig azért, hogy a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozóan kidolgozzanak egy szöveget. 6 Dooge-bizottság, amelyet néha az 1955-ös messinai csúcstalálkozón felállított bizottságra célozva Spaak II-bizottságként is említenek. 7 A fontainebleau-i Európai Tanács következtetéseiből, elnökségi következtetések. 9

12 Az Európai Tanács a Szerződésekben Az Egységes Európai Okmány Az említett kormányközi konferencián elért eredmények álltak az Európai Tanács következő, decemberi luxembourgi ülésén folytatott megbeszélések középpontjában. A csúcstalálkozón egy olyan politikai megállapodás született, amely szabaddá tette az utat az Egységes Európai Okmány elfogadása előtt. Az okmány július 1-jén lépett hatályba, és egyetlen dokumentumban egyesítette a közösségi Szerződések módosításait és a külpolitikai együttműködésről szóló szöveget. Az Egységes Európai Okmány révén az Európai Tanács intézményesült a Szerződésben, amely megerősítette funkciójában a testületet, és meghatározta annak összetételét: Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből és az Európai Közösségek Bizottságának elnökéből áll. Munkájukat segítik a külügyminiszterek és a Bizottság egy tagja. Az Európai Tanács évente legalább kétszer ülésezik. Annak ellenére, hogy az Egységes Európai Okmány nem pontosította az Európai Tanács hatásköreit, a testület továbbra is az egyesült Európa alakításának egyik fontos motorja. Így volt ez a gazdasági és monetáris unió létrehozásának folyamatában is, amelyben az Európai Tanács több ülése így az júniusi hannoveri ülés is meghatározó szerepet töltött be. A Maastrichti Szerződés Az Európai Tanács az decemberi strasbourgi ülésén rögzítette, hogy 1990 decemberében kormányközi konferencia veszi kezdetét a gazdasági és monetáris unió témájában. Soron következő, áprilisi dublini ülésén pedig útjára indította a politikai unió kérdését megvitató kormányközi konferencia előkészületeit is. Mindkét kormányközi konferencia az Európai Tanács decemberi római ülése alkalmával vette kezdetét, majd az decemberi maastrichti csúcstalálkozón megállapodás született az új Szerződésről, amely az említett két területről egyazon szövegben rendelkezett. Az február 7-én aláírt Maastrichti Szerződés november 1-jén lépett hatályba, és létrehozta a három pilléren nyugvó Európai Uniót. A gazdasági és monetáris unió megte- 10

13 remtésével kibővítette a közösségi pillért, és két új pillért hozott létre: a közös kül- és biztonságpolitikát (KKBP), valamint a bel- és igazságügyi (IB) együttműködést. A Szerződés ezenfelül szabályozta az Európai Tanácsnak az intézményközi kapcsolatokban betöltött szerepét is. Hivatalossá tette azt a gyakorlatot, hogy az Európai Tanács elnöki tisztét a Tanács soros elnökségét ellátó ország állam-, illetve kormányfője tölti be. A Szerződés emellett az Európai Parlament hatásköreinek bővülését szem előtt tartva előírta, hogy az Európai Tanács minden ülése után tegyen jelentést a társintézménynek, és ezen túlmenően az Unió által elért eredményekről évente írásos jelentést is nyújtson be a számára. Európai Unió Az Egységes Európai Okmány hatálybalépését követő első Európai Tanács, Koppenhága, december 4 5. A Maastrichti Szerződéssel megkezdődött az Európai Tanács hatásköreinek tisztázása is: Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza e fejlődés általános politikai irányait. E feladatának egyik konkrét megnyilvánulása az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások meghatározása. 11

14 Az Amszterdami és a Nizzai Szerződés Az Európai Tanács márciusi torinói ülésén a kormányközi konferencia megbízatást kapott a Szerződés felülvizsgálatára. A még ugyanezen év októberében megrendezett dublini rendkívüli csúcstalálkozó új lendületet adott a tárgyalásoknak. Az utolsó lezáratlan kérdéseket az Európai Tanács az amszterdami ülésén megoldotta, így a Szerződés október 2-án készen állt az aláírásra, és május 1-jével hatályba lépett. Az Amszterdami Szerződés meghatározta az Európai Tanács hatásköreit a KKBP területén: Az Európai Tanács meghatározza a közös kül- és biztonságpolitika, beleértve a védelmi vonatkozású kérdések elveit és az arra vonatkozó általános iránymutatásokat. [ ] Határoz az Unió által végrehajtandó közös stratégiákról azokon a területeken, ahol a tagállamoknak fontos közös érdekeik vannak. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az Európai Tanács pörtschachi (nem hivatalos találkozó, október), kölni (1999. június) és helsinki (1999. december) ülése is fontos szerepet játszott e területeken. Az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követően az Európai Tanács az októberi tamperei rendkívüli ülésén amelynek középpontjában a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség Unión belüli megteremtése állt úgy határozott, hogy közös európai menekültügyi és migrációs politikát kell bevezetni. Ugyanez a találkozó kövezte ki az utat a rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén való jelentős előrelépéshez is. Európai Unió Közös fénykép Lisszabon, március

15 Az Európai Tanács a márciusi lisszaboni rendkívüli ülésén stratégiát fogadott el az európai gazdaság versenyképességének javítására. E célból többek között minden szintre kiterjedően új, nyitott koordinációs módszert vezetett be, amelyhez az Európai Tanács erősebb irányító és összehangoló szerepe kapcsolódik, hogy a koherensebb stratégiai vezetést és a fejlődés hatékonyabb ellenőrzését biztosítsa. Döntés született arról is, hogy a téma nyomon követésére az Európai Tanács minden tavasszal ülésezik majd. Az Európai Tanács 1999-től kezdődően egy olyan reformfolyamatot kezdeményezett, amely elsősorban az Unió bővítéséhez kapcsolódott. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket az Európai Tanács a helsinki, (1999. december) a göteborgi (2001. június) és a barcelonai (2002. március) ülésén vitatta meg. E csúcstalálkozókat követően az Európai Tanács végül a júniusi sevillai ülésén hozzájárulását adta az Európai Tanács [ ] és a Tanács szervezésére és működésére vonatkozó, a Szerződés módosítása nélkül végrehajtandó konkrét intézkedésekhez 8. Ezek az intézkedések az Európai Tanács üléseinek előkészítésére, lefolytatására és az ülést követő intézkedésekre, valamint az ülésen elfogadott következtetésekre irányultak. A február 26-i Nizzai Szerződés záróokmányához csatolt 22. nyilatkozat az alábbiakról rendelkezik: 2002-től kezdődően az Európai Tanács ülései közül elnökségenként egyre Brüsszelben kerül sor. Amikortól az Unió 18 tagállamot számlál, az Európai Tanács valamennyi ülésére Brüsszelben kerül sor. A Szerződést az Európai Tanács decemberi nizzai ülésén, négy napon át tartó tárgyalások után kötötték meg 9. Az Európai Tanács 2001 decemberében fogadta el a laekeni nyilatkozatot, amely az Európai Unió jövőjével foglalkozó konvent összehívására szólított fel. A konvent 2003 júliusában adta át az Európai Tanács elnökének az alkotmányszerződés tervezetét, amely alapul szolgált a 2003 októberére összehívott kormányközi konferencia munkájához. Az alkotmányszerződést végül október 29-én írták alá. Az Alkotmányszerződés ratifikálása azonban 2005-ben meghiúsult, ezért az állam-, illetve kormányfők az Európai Tanács júniusi 10, Luxemburg által elnökölt ülésén egyéves 8 A június 21-i sevillai Európai Tanács, az elnökségi következtetésekből. 9 Mind a mai napig a nizzai Európai Tanács az Unió történetének leghosszabb csúcstalálkozója. 10 A júniusi theszaloníki ülés volt az Európai Tanács utolsó olyan ülése, amelyre Brüsszelen kívül került sor. A továbbiakban az ülésekre nem a helyszín említésével utalunk, hanem azok időpontjára és az érintett elnökségre hivatkozva. 13

16 gondolkodási időszakot rendeltek el. Az Európai Tanács 2006 júniusában, osztrák elnökség alatt megfogalmazott kérését teljesítve az állam-, illetve kormányfők a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából elfogadták a berlini nyilatkozatot, amelyben közös célként tűzték ki, hogy a évi európai parlamenti választásokig egy megújított közös alapra helyezzük az Európai Uniót. Ennek megfelelően az Európai Tanács 2007 júniusában, német elnökség alatt megállapodott egy újabb kormányközi konferencia megbízatásáról, amely a hatályos Szerződések módosítását kapta feladatául. Az ennek eredményeként létrejött Szerződést december 13-án írták alá Lisszabonban. Európai Unió A június 21-i sevillai Európai Tanács 14

17 Intézményesül az Európai Tanács A Szerződéseket módosító Lisszaboni Szerződés december 1-jén lépett hatályba. A Lisszaboni Szerződés az Európai Tanácsot intézményi rangra emelte, ezért immár arra is alkalmazni kell az Unió intézményeire vonatkozó rendelkezéseket. Például, amikor az Európai Tanács kötelező erejű jogi aktusokat fogad el, tiszteletben kell tartania a Szerződésben foglalt jogalapot, az általa elfogadott jogi aktusok ellen pedig jogorvoslati kérelmet lehet benyújtani a Bírósághoz. Az Európai Tanács mint új intézmény a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének napján elfogadta saját eljárási szabályzatát 11, és ezáltal az Európai Tanács ülései ténylegesen hivatalossá váltak. A Szerződés előírja továbbá, hogy az Európai Tanács állandó elnökséggel rendelkezzen: az elnököt az Európai Tanács tagjai választják meg két és fél éves, egy alkalommal meghoszszabbítható hivatali időre 12. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az Európai Tanács az első választott elnökének, Herman Van Rompuynek a vezetésével kezdeményező szerepet vállal minden olyan főbb döntést illetően, amelyet az Unió a belső, illetve a nemzetközi kihívások kezelésére hoz a gazdasági és pénzügyek, a menekültügy és a bevándorlás, az Unió bővítése, a fejlesztési együttműködés és a nemzetközi kapcsolatok terén. Az Európai Tanács ezáltal tölti be az Unió fejlesztésében azt a stratégiai szerepet, amelyet a Maastrichti Szerződés ruházott rá, és amelyet a Lisszaboni Szerződés megerősített. 11 HL L 315., , 51. o. 12 Az EU-hoz 2004 és 2007 között csatlakozó tagállamok közül csak Szlovénia és a Cseh Köztársaság állam-, illetve kormányfőjének volt lehetősége arra, hogy saját tagállamának képviseletében elnököljön az Európai Tanács ülésein. 15

18 AZ EURÓPAI TANÁCS AZ EURÓPAI UNIÓ CSÚCSSZERVE 2011 Csúcstalálkozók 50 éve: mérföldkövek december 1. Hatályba lép a Lisszaboni Szerződés: az Európai Tanács intézményesül, elnökét megválasztják két és fél évre. Theszaloníki, június Az Európai Tanács utoljára ülésezik a soros elnökséget ellátó országban. Azóta Brüsszel ad otthont a csúcstalálkozóknak november 1. Az Európai Tanács feladatait az Európai Unióról szóló szerződés (a Maastrichti Szerződés) rögzíti július 1. Az Európai Tanács bekerül az Egységes Európai Okmányba. Dublin, március Az Európai Tanács első ülése. Párizs, december Koppenhága, december Olajválság. Párizs, október Dánia, az Egyesült Királyság és Írország is részt vesz. Hága, december 1 2. Politikai döntés az első bővítésről. Róma, május évvel a Római Szerződés után. Bonn, július 18. Párizs, február Herman Van Rompuy elnök és Angela Merkel kancellár, Európai Tanács, Brüsszel, december Közös fénykép Theszaloníki, június Az Európai Tanács első ülése az Egységes Európai Okmány hatálybalépése után Koppenhága, december 4 5. Munkaülés Párizs, december Konrad Adenauer kancellár az július 18-i bonni csúcstalálkozón fogadja Charles de Gaulle elnököt Copyright: Bundesregierung/Andrea Bienert Az Európai Tanács első ülése a Maastrichti Szerződés hatálybalépése után Brüsszel, december Közös fénykép Dublin, március A sajtóközpont az Európai Tanács ülésének idején Bundesarchiv, 145 Bild-F , Egon Steiner A Justus Lipsius épület: a Tanács jelenlegi székháza Intézményesül az Európai Tanács [...] Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait. [...] Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll. [...] (az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikke) Az Európai Tanács és az Európai Unióról szóló szerződés Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza e fejlődés általános politikai irányait. [...] (a Maastrichti Szerződés D. cikke) [...] Az Európai Tanács meghatározza a közös kül- és biztonságpolitika [...] elveit és az arra vonatkozó általános iránymutatásokat. [...] (a Maastrichti Szerződés J.8. cikke) Az Európai Tanács: a kezdetek [...] Vissza kellett térnünk a hatalom forrásaihoz, hogy megvalósítsuk először a gazdasági uniót [...], azután pedig felkutassuk a teljesebb és mélyebb unió lehetséges formáit [...]. Jean Monnet az Európai Tanácsnak szenteli 1976-ban megjelent Emlékiratainak záró fejezetét. Csúcsértekezletek Párizs, december Meghalt a csúcs, éljen az Európai Tanács! (Valéry Giscard d Estaing elnöknek a csúcsértekezletet záró szavai) Bonn, július 18. Az állam-, illetve kormányfők [...] úgy határoztak, hogy [...] a véleménycsere, szakpolitikáik összehangolása és közös álláspontok kialakítása céljából rendszeres időközönként üléseznek, hogy ezzel is előmozdítsák Európa politikai unióját [...]. (a csúcstalálkozót követően kiadott sajtóközleményből) Párizs, február [...] Az értekezlet célja az volt, hogy feltárja a szorosabb politikai együttműködés megszervezésének módozatait. [...] (a csúcstalálkozót követően kiadott sajtóközleményből) Európai Unió, 2011 QC HU-P Poszter: Az Európai Tanács: az Európai Unió csúcsszerve, amely az Európai Unió állam-, illetve kormányfői találkozóinak 50 éves évfordulójára készült 16

19 A csúcstalálkozók és az Európai Tanács ülései időrendi sorrendben Csúcstalálkozók február , Párizs (Quai d Orsay), elnök: Charles de GAULLE július 18., Bonn (Godesberger Redoute), elnök: Konrad ADENAUER május , Róma (Capitolium), elnök: Aldo MORO december 1 2., Hága (Ridderzaal), elnök: Piet de JONG október , Párizs (Centre des conférences internationales), elnök: Barend BLESHEUVEL december , Koppenhága (Bella Center), elnök: Anker JØRGENSEN december 9 10., Párizs (Quai d Orsay), elnök: Valéry GISCARD d ESTAING Az Európai Tanács ülései március , Dublin (Dublin Castle), elnök: Liam COSGRAVE július , Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Aldo MORO december 1 2., Róma (Palazzo Barberini), elnök: Aldo MORO április 1 2., Luxembourg (Centre de conférences Kirchberg), elnök: Gaston THORN július , Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Joop DEN UYL november , Hága (Ridderzaal), elnök: Joop DEN UYL március , Róma (Palazzo Barberini), elnök: James CALLAGHAN június , London (Lancaster House), elnök: James CALLAGHAN december 5 6., Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Léo TINDEMANS április 7 8., Koppenhága (Christiansborg), elnök: Anker JØRGENSEN július 6 7., Bréma (Rathaus), elnök: Helmut SCHMIDT december 4 5., Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Helmut SCHMIDT március , Párizs (Centre de conférences internationales), elnök: Valéry GISCARD d ESTAING június , Strasbourg (Palais de l Europe), elnök: Valéry GISCARD d ESTAING november , Dublin (Dublin Castle), elnök: Jack LYNCH április , Luxembourg (Centre de conférences Kirchberg), elnök: Francesco COSSIGA június , Velence (Fondazione Cini), elnök: Francesco COSSIGA 17

20 1980. december 1 2., Luxembourg (Centre de conférences Kirchberg), elnök: Pierre WERNER március , Maastricht (Stadhuis), elnök: Dries VAN AGT június , Luxembourg (Centre de conférences Kirchberg), elnök: Dries VAN AGT november , London (Lancaster House), elnök: Margaret THATCHER március , Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Wilfried MARTENS június , Brüsszel (Palais d Egmont), elnök: Wilfried MARTENS december 3 4., Koppenhága (Eigtveds Pakhus), elnök: Poul SCHLÜTER március , Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Helmut KOHL június , Stuttgart (Neues Schloss), elnök: Helmut KOHL december 4 6., Athén (Zappion), elnök: Andreasz PAPANDREU március , Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: François MITTERRAND június , Fontainebleau (Château de Fontainebleau), elnök: François MITTERRAND december 3 4., Dublin (Dublin Castle), elnök: Garret FITZGERALD március , Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Bettino CRAXI június , Milánó (Castello Sforzesco), elnök: Bettino CRAXI december 2 3., Luxembourg (Centre de conférences Kirchberg), elnök: Jacques SANTER június , Hága (Conferentiecentrum van het Ministerie van Buitenlandse Zaken), elnök: Ruud LUBBERS december 5 6., London (Queen Elizabeth II Conference Centre), elnök: Margaret THATCHER június , Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Wilfried MARTENS december 4 5., Koppenhága (Eigtveds Pakhus), elnök: Poul SCHLÜTER február , Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Helmut KOHL június , Hannover (Hannover Messe), elnök: Helmut KOHL december 2 3., Ródosz (Palati tou Megalou Magistrou), elnök: Andreasz PAPANDREU június , Madrid (Palacio de Congresos de Madrid), elnök: Felipe GONZÁLEZ december 8 9., Strasbourg (Palais de la Musique et des Congrès), elnök: François MITTERRAND április 28., Dublin (Dublin Castle), elnök: Charles HAUGHEY (az Európai Tanács rendkívüli ülése) június , Dublin (Dublin Castle), elnök: Charles HAUGHEY október , Róma (Palazzo Madama), elnök: Giulio ANDREOTTI december , Róma (Montecitorio), elnök: Giulio ANDREOTTI április 8., Luxembourg (Centre de conférences Kirchberg), elnök: Jacques SANTER (az Európai Tanács nem hivatalos ülése) 18

21 1991. június , Luxembourg (Centre de conférences Kirchberg), elnök: Jacques SANTER december 9 10., Maastricht (Provinciehuis), elnök: Ruud LUBBERS június , Lisszabon (Centro Cultural de Belém), elnök: Aníbal CAVACO SILVA október 16., Birmingham (Birmingham ICC), elnök: John MAJOR (az Európai Tanács rendkívüli ülése) december , Edinburgh (Holyrood House), elnök: John MAJOR június , Koppenhága (Bella Center), elnök: Poul Nyrup RASMUSSEN október 29., Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Jean-Luc DEHAENE december , Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Jean-Luc DEHAENE június , Korfu (Palaia Anaktora), elnök: Andreasz PAPANDREU július 15, Brüsszel (Charlemagne épület), elnök: Helmut KOHL december 9 10., Essen (Messe Essen), elnök: Helmut KOHL június , Cannes (Palais des festivals), elnök: Jacques CHIRAC szeptember , Mallorca (Hotel Formentor), elnök: Felipe GONZÁLEZ (az Európai Tanács nem hivatalos ülése) december , Madrid (Palacio de Congresos de Madrid), elnök: Felipe GONZÁLEZ március 29, Torino (Lingotto), elnök: Lamberto DINI június , Firenze (Fortezza da Basso/Palais des Expositions), elnök: Romano PRODI október 5., Dublin (Dublin Castle), elnök: John BRUTON (az Európai Tanács rendkívüli ülése) december , Dublin (Dublin Castle), elnök: John BRUTON május 23., Noordwijk (Grand Hotel Huis ter Duin), elnök: Wim KOK (az Európai Tanács nem hivatalos ülése) június , Amszterdam (Nederlandsche Bank), elnök: Wim KOK november , Luxembourg (Centre de conférences Kirchberg), elnök: Jean-Claude JUNCKER (az Európai Tanács rendkívüli ülése a foglalkoztatásról) december , Luxembourg (Centre de conférences Kirchberg), elnök: Jean-Claude JUNCKER június , Cardiff (City Hall), elnök: Tony BLAIR október , Pörtschach (Parkhotel Pörtschach), elnök: Viktor KLIMA (az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója) december , Bécs (Hofburg), elnök: Viktor KLIMA február 26., Bonn (Gästehaus der Bundesregierung auf dem Petersberg), elnök: Gerhard SCHRÖDER (az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója) március , Berlin (Hotel Intercontinental), elnök: Gerhard SCHRÖDER 19

22 1999. április 14., Brüsszel (Justus Lipsius épület), elnök: Gerhard SCHRÖDER (az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója) június 3 4., Köln (Der Gürzenich), elnök: Gerhard SCHRÖDER október , Tampere (Museokeskus Vapriikki), elnök: Paavo LIPPONEN december , Helsinki (Helsinki Fair Centre), elnök: Paavo LIPPONEN március , Lisszabon (Feira Internacional de Lisboa), elnök: António GUTERRES június , Santa Maria Da Feira (Europarque Centro de Congressos), elnök: António GUTERRES október , Biarritz (Casino municipal de Biarritz), elnök: Jacques CHIRAC december 7 11., Nizza (Centre des Congrès Acropolis), elnök: Jacques CHIRAC március , Stockholm (Stockholm Mässan), elnök: Göran PERSSON június , Göteborg (Svenska Mässan-Swedish Exhibition and Congress Centre), elnök: Göran PERSSON szeptember 21., Brüsszel (Justus Lipsius épület), elnök: Guy VERHOFSTADT (az Európai Tanács rendkívüli ülése) október 19., Gent (Sint Pietersabdij), elnök: Guy VERHOFSTADT (az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója) december , Brüsszel (Château Royal de Laeken), elnök: Guy VERHOFSTADT március , Barcelona (Palau de Congressos de Catalunya), elnök: José María AZNAR június , Sevilla (Palacio de Exposiciones y Congresos), elnök: José María AZNAR október , Brüsszel (Justus Lipsius épület), elnök: Anders Fogh RASMUSSEN december , Koppenhága (Bella Center), elnök: Anders Fogh RASMUSSEN február 17., Brüsszel (Justus Lipsius épület), elnök: Kosztasz SZIMITISZ (az Európai Tanács rendkívüli ülése) március , Brüsszel (Justus Lipsius épület), elnök: Kosztasz SZIMITISZ április 16., Athén (Zappeion Hall), elnök: Kosztasz SZIMITISZ (az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója) június , Theszaloníki 13 (Porto Carras), elnök: Kosztasz SZIMITISZ október , Brüsszel 14 (Justus Lipsius épület), elnök: Silvio BERLUSCONI december , elnök: Silvio BERLUSCONI 13 Az Európai Tanács utolsó, Brüsszelen kívül tartott ülése. 14 Az Európai Tanács üléseire innentől fogva a kivételes esetektől eltekintve Brüsszelben kerül sor, a Justus Lipsius épületben. 20

23 2004. március , elnök: Bertie AHERN június , elnök: Bertie AHERN november 4 5., elnök: Jan Peter BALKENENDE december , elnök: Jan Peter BALKENENDE március , elnök: Jean-Claude JUNCKER június , elnök: Jean-Claude JUNCKER december , elnök: Tony BLAIR március , elnök: Wolfgang SCHÜSSEL június , elnök: Wolfgang SCHÜSSEL december , elnök: Matti VANHANEN március 8 9., elnök: Angela MERKEL június , elnök: Angela MERKEL december 14., elnök: José SÓCRATES március , elnök: Janez JANŠA június , elnök: Janez JANŠA szeptember 1., elnök: Nicolas SARKOZY (az Európai Tanács rendkívüli ülése) október , elnök: Nicolas SARKOZY november 7., elnök: Nicolas SARKOZY (az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója) december , elnök: Nicolas SARKOZY március 1., elnök: Mirek TOPOLÁNEK (az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója) március , elnök: Mirek TOPOLÁNEK június , elnök: Jan FISCHER szeptember 17., elnök: Fredrik REINFELDT (az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója) október , elnök: Fredrik REINFELDT november 19., elnök: Fredrik REINFELDT (az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója) 21

24 Lisszabon (2009. december 1.) után: december , elnök: Fredrik REINFELDT az utolsó ülés, amelynek elnökét a Tanács soros elnöksége adta február 11., Brüsszel, Bibliothèque Solvay, elnök: Herman VAN ROMPUY 15 (az Európai Tanács nem hivatalos ülése) március , Brüsszel (Justus Lipsius épület), az Európai Tanács Herman VAN ROMPUY elnökletével tartott első hivatalos ülése 15 Az Európai Tanács december 1-jén megválasztott első elnöke, akinek megbízatása két és fél éves időtartamra szól, amely egy alkalommal megújítható (az EUSZ 15. cikkének (5) bekezdése). 22

25 További információk Kiadványok és internetes források (ingyenesen hozzáférhetők nyomtatott és elektronikus változatban az EU hivatalos nyelvein) Az Európai Tanács üléseivel kapcsolatos következtetések Az Európai Tanács üléseivel kapcsolatos sajtóközlemények Az Európai Tanács eljárási szabályzata A Tanács eljárási szabályzata, 2009, 46 oldal Az Európai Tanács A Tanács Két, Európáért tevékenykedő intézmény, 2010, 16 oldal Az Európai Tanács 2010-ben, 2011, 46 oldal Az Európai Tanács, a Tanács dióhéjban, 2010, 6 oldal Tájékozódás az Európai Tanácsról és a Tanácsról, 2010, 6 oldal Az Európai Tanács, Az Európai Unió csúcsszerve, 2011, A1-es méretű poszter Az Európai Tanács A Tanács, 2010, DVD (többnyelvű) Weboldalak Európai Tanács: Elnök: Facebook Elnök: Twitter Európai Tanács: Elnök: 23

26 A Tanács Főtitkársága Az Európai Tanács: Csúcstalálkozók ötven éve Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala oldal 17,6 x 25 cm ISBN doi: /64321

27 HOGYAN JUTHAT HOZZÁ AZ EURÓPAI UNIÓ KIADVÁNYAIHOZ? Ingyenes kiadványok: az EU-könyvesbolton (EU Bookshop) keresztül ( az Európai Unió képviseletein és küldöttségein keresztül. A képviseletek és küldöttségek elérhetőségeiről a weboldalon tájékozódhat, illetve a faxszámon érdeklődhet. Megvásárolható kiadványok: az EU-könyvesbolton keresztül ( Előfizetéses kiadványok (az Európai Unió Hivatalos Lapjának sorozatai, az Európai Bírósági Határozatok Tára stb.): az Európai Unió Kiadóhivatalának forgalmazó partnerein keresztül (

28 QC HU-C AZ EURÓPAI TANÁCS Rue de la Loi/Wetstraat Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË Tel doi: /64321