2012/2. SZÁM TARTALOM

Átírás

1 Utasítások 2012/2. SZÁM TARTALOM oldal 2/2012 (IV.02. MÁV-START Ért. 2.) sz. vezérigazgatói utasítás a menetkedvezményi térítési díjak 1. sz. módosításáról /2012. (IV.02. MÁV-START Ért. 2.) sz. vezérigazgatói utasítás a menetkedvezményi térítési díjak 2. sz. módosításáról /2011. (IX.20. MÁV-START Ért. 5.) sz. vezérigazgatói utasítás a menetkedvezményi térítési díjakról (egységes szerkezetben az 1. és 2. sz. módosításokkal) /2012. (IV.02. MÁV-START Ért. 2.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. munkáltatói jogkörgyakorlásának rendjéről /2012. (IV.02. MÁV-START Ért. 2.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgatóhelyettesi utasítás az évközi alapbér megállapítás szabályainak 2. sz. módosításáról /2010. (VII.30. MÁV-START Ért. 8.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás az évközi alapbér megállapításának szabályairól (egységes szerkezetben az 1. és 2. sz. módosításokkal) /2012. (IV.02. MÁV-START ért. 2.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV-START Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról /2012. (IV.02. MÁV-START Ért. 2) sz. üzemeltetési vezérigazgatóhelyettesi utasítás a szervezettel (JNT Security Logisztikai és Biztonsági Kft-vel) történő készpénzbeszállítás szabályozásáról /2012. (IV.02. MÁV-START Ért. 2) sz. üzemeltetési vezérigazgatóhelyettesi utasítás a szervezettel (G4S Készpénzlogisztikai Kft-vel) történő készpénzbeszállítás szabályozásáról Egyéb közlemények... 61

2 Utasítások ÉRTESÍTŐ 2/2012. (IV.02. MÁV-START Ért. 2.) sz. vezérigazgatói utasítás a menetkedvezményi térítési díjak 1. sz. módosításáról 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a Menetkedvezményi térítési díjak c. rendelkezés módosítása a január 1-jétől érvényes új ÁFA kulcsnak megfelelően. 2. HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Jelen utasítás hatálya kiterjed a MÁV- START Zrt. valamennyi szervezeti egységére és menetkedvezményi okmányt felhasználó munkavállalójára Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. Üzleti Szervezete a felelős. 3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az utasítás meghatározást igénylő új fogalmat nem tartalmaz. 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Az utasítás 1. sz. mellékletét pótlás nélkül törölni kell és helyette új 4.6. pontot kell felvenni a következő szöveggel: 4.6. Menetkedvezményi okmányok térítési díja A menetkedvezményi okmányok igénybevételéhez kapcsolódó (kiállítás, érvényesítés, pótlás) térítési díjakat a Vasúti menetdíjtáblázatok I. kötet tartalmazza HIVATKOZÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK A nem szabályozott kérdésekben a MÁV- START Zrt. Üzletszabályzata előírásait kell alkalmazni. 6. HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás visszamenőleges hatállyal január 1-jén lép hatályba és átvezetését követően hatályát veszti. 7. MELLÉKLET Nincs Kővári Zsolt s.k. vezérigazgató 3/2012. (IV.02. MÁV-START Ért. 2.) sz. vezérigazgatói utasítás a menetkedvezményi térítési díjak 2. sz. módosításáról 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a Menetkedvezményi térítési díjak c. rendelkezés módosítása a kialakított új eljárásrendnek megfelelően. 2. HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Jelen utasítás hatálya kiterjed a MÁV- START Zrt. valamennyi szervezeti egységére és menetkedvezményi okmányt felhasználó munkavállalójára Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. Üzleti Szervezete a felelős. 3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az utasítás meghatározást igénylő új fogalmat nem tartalmaz.

3 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA ÉRTESÍTŐ Az utasítás 4.5. pontjában lévő szöveget törölni kell és helyette a következőt kell felvenni: 4.5. Érvénytelen, jogtalanul használt, rongált, hamis menetkedvezményi okmányok bevonása miatti díjazás Külön díjazás illeti meg azt a MÁV-START Zrt. létszámába tartozó jegyellenőrzést végző munkavállalót, aki munkavégzése során jogtalanul felhasznált, érvénytelen vagy rongált utazási igazolványt felmutató személy részére jogtalan használatot állapít meg. A díjazás mértéke okmányonként bruttó 5000 Ft. A díjazás kifizetése a megküldött dokumentumok felülvizsgálata után, azok jogossága esetén a külön rendelkezésben foglaltak szerint történik. 5. HIVATKOZÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK A nem szabályozott kérdésekben a MÁV- START Zrt. Üzletszabályzata előírásait kell alkalmazni. 6. HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás visszamenőleges hatállyal január 1-jén lép hatályba és átvezetését követően hatályát veszti. 7. MELLÉKLET Nincs Kővári Zsolt s.k. vezérigazgató 2 szám Budapest, április /2011. (IX.20. MÁV-START Ért. 5.) sz. vezérigazgatói utasítás a menetkedvezményi térítési díjakról (egységes szerkezetben az 1. és 2. sz. módosításokkal) 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV-START Zrt. mint szolgáltató vasúti társaság által kibocsátott vasúti utazási kedvezményre jogosító igazolványhoz (továbbiakban: utazási igazolvány), valamint a FIP, az OSZZSD és az egyéb nemzetközi menetkedvezményi okmányok (továbbiakban együtt: menetkedvezményi okmányok) igénybevételéhez kapcsolódó térítési díjak meghatározása. 2. HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Jelen utasítás hatálya kiterjed a MÁV- START Zrt. valamennyi szervezeti egységére és menetkedvezményi okmányt felhasználó munkavállalójára Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. Üzleti Szervezete a felelős. 3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Menetkedvezmény A vasúti törvény, illetve az egyes vasúti utazási kedvezményekről szóló 57/2009. (X. 20.) KHEM rendelet szerint biztosított belföldi utazási kedvezmény, és a nemzetközi megállapodások alapján biztosított FIP, OSZZSD és egyéb nemzetközi utazási kedvezmény Utazási igazolvány Vasúti utazási kedvezmény igénybevételére jogosító névre szóló, fényképes, sorszámozott, biztonsági elemekkel ellátott okmány (papír alapú arcképes igazolvány, kártya formájú utazási igazolvány).

4 3.3. Jogtalan használat díja ÉRTESÍTŐ A menetkedvezményre való jogosultság megszűnése után le nem adott utazási igazolvány használatáért fizetendő díj Kiállítás díja Az igényelt menetkedvezményi okmány kiállításának díja Érvényesítés díja Az igényelt menetkedvezményi okmány érvényesítésének díja Pótlás díja Az elveszett, ellopott menetkedvezményi okmány pótlása esetén felszámított díj MÁV-START MK MÁV-START Zrt. Menetkedvezményi szakterület 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Utazási igazolvány igénylése, érvényesítése Új utazási igazolvány kiállítása esetén csak a kiállítási díjat, érvényesítés esetén csak az érvényesítési díjat kell megfizetni Elveszett, ellopott utazási igazolvány pótlása Az utazási igazolvány pótlásakor csak a pótlás díja kerül felszámításra, amely a kiállítási díj ötszöröse. Amennyiben az elveszett, ellopott utazási igazolvánnyal visszaélést követtek el, a munkavállaló akkor mentesül a jogtalan használat miatt felszámolt díj megfizetése alól, ha az utazási igazolvány elvesztésének vagy ellopásának tényét a visszaélés bekövetkezte előtt kimutatható módon a munkáltatónak bejelentette Rongált utazási igazolványok pótlása Rongált utazási igazolványnak tekintendő az a fizikailag sérült utazási igazolvány, amelyről egyértelműen nem állapítható meg a 2 szám Budapest, április kedvezményre jogosultság, az érvényesség. Az ilyen utazási igazolvány cseréjét a jogosultnak kell kérnie. A rongált utazási igazolvány leadásával egyidőben a kiállítási díjat kell megfizetni. Amennyiben a kedvezmény igénybevételére alkalmatlan utazási igazolvány cseréjét az igényjogosult munkavállaló nem kérte, és azt a menetjegy-kiadással és ellenőrzéssel megbízott munkatárs (a továbbiakban: jegyvizsgáló) a vonaton vonja be, a jogosulttal szemben a pótlás díját kell felszámítani Jogosultság megszűnése után le nem adott utazási igazolvány esetén követendő eljárás A menetkedvezményre való jogosultság megszűnésekor (pl. munkaviszony megszüntetése, gyermek nappali tanulmányainak befejezése stb.) az utazási igazolványt le kell adni a munkáltató részére, aki azt a MÁV- START MK részére továbbítja. A le nem adott utazási igazolványokat a munkáltató írásos jelzése alapján a MÁV- START MK tiltó listára teszi, amely alapján az okmányokat a vonaton a jegyvizsgálók bevonják. Jogtalan használat esetén a jogosulatlanul igénybe vett utazási igazolványt felmutató utas részére a jegyvizsgáló a MÁV-START Zrt. Üzletszabályzatában és Díjszabásában meghatározott díjakat (menetdíj + jogtalan használat pótdíja) számolja fel és az utazási igazolványt bevonja. Jogtalan használat esetén az utazási igazolvány birtokosával szemben Ft (bruttó) követelés is felszámításra kerül, amelynek méltányosságból történő mérséklésére nincs lehetőség. A jogtalan használat pótdíja az átruházott utazási igazolvány birtokosa részére is felszámításra kerül. Mentesül az utazási igazolvány birtokosa a pótdíj felszámítása alól, ha az elveszés, lopás tényét a munkáltató részére az utazás időpontjáig írásban bejelentette.

5 4.5. Érvénytelen, jogtalanul használt, rongált, hamis menetkedvezményi okmányok bevonása miatti díjazás Külön díjazás illeti meg azt a MÁV-START Zrt. létszámába tartozó jegyellenőrzést végző munkavállalót, aki munkavégzése során jogtalanul felhasznált, érvénytelen vagy rongált utazási igazolványt felmutató személy részére jogtalan használatot állapít meg. A díjazás mértéke okmányonként bruttó 5000 Ft. A díjazás kifizetése a megküldött dokumentumok felülvizsgálata után, azok jogossága esetén a külön rendelkezésben foglaltak szerint történik Menetkedvezményi okmányok térítési díja A menetkedvezményi okmányok igénybevételéhez kapcsolódó (kiállítás, érvényesítés, pótlás) térítési díjakat a Vasúti menetdíjtáblázatok I. kötet tartalmazza. 5. HIVATKOZÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Hivatkozás évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről 2. 57/2009. (X.20.) KHEM rendelet az egyes vasúti utazási kedvezményekről 3. 30/2010. (XII.20. MÁV-START Ért. 12.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. által kibocsátott vasúti utazási igazolvány igényléséről, használatáról 4. Gy.1-128/2012. sz. rendelkezés a vasúti utazási igazolvány jogtalan használatról A nem szabályozott kérdésekben a MÁV- START Zrt. Üzletszabályzata előírásait kell alkalmazni Hatályon kívül helyezés - a menetkedvezményi térítési díjakról szóló 8/2009. (III. 18. MÁV-START Ért. 5.) VIG számú vezérigazgatói utasítás, - a 21/2009. (IX. 23. MÁV-START Ért. 11.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a menetkedvezményi térítési díjakról szóló 2 szám Budapest, április /2009. (III. 18. MÁV-START Ért. 5.) VIG számú vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról, - 2/2010. (III. 12. MÁV-START Ért. 1.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a menetkedvezményi térítési díjakról szóló 8/2009. (III. 18. MÁV-START Ért. 5.) VIG számú vezérigazgatói utasítás 2. sz. módosításáról 6. HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a közzététele napjától visszavonásig érvényes. 7. MELLÉKLET Kővári Zsolt s.k. vezérigazgató 4/2012. (IV.02. MÁV-START Ért. 2.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV- START Zrt. munkáltatói jogkörgyakorlásának rendjéről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Jelen utasítás célja a MÁV-START Zrt-nél a munkáltatói jogkör gyakorlása rendjének meghatározása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV- START Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek kivételével Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért az általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettes a felelős. 3.0 FOGALOM MEGHATÁROZÁS Akadályoztatás: a munkáltatói jogkörgyakorló szabadság, keresőképtelenség vagy kiküldetés miatti távolléte.

6 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA ÉRTESÍTŐ 4.1. A munkáltatói jogkör gyakorlásának általános szabályai A MÁV-START Zrt. Alapító Okiratának, Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően a MÁV-START Zrt-vel munkaviszonyban álló munkavállalók vonatkozásában a munkáltatói jogkört a MÁV-START Zrt. Alapítója jelen utasításban szabályozza Az Alapító az őt megillető jogkört jelen utasításban foglaltak szerint átruházza A munkáltatói jogkör tartalma különösen a) a munkaviszony létesítése, megszüntetése, munkaszerződés módosítása, a vonatkozó szabályok szerint; b) a személyi alapbér, prémium, jutalom és egyéb juttatás megállapítása a vonatkozó szabályok szerint; c) a szabadság és rendkívüli munkaidő kedvezmény kiadása, munkaidő beosztás meghatározása; d) a véleményezési- és javaslattételi jog kitüntetésekkel kapcsolatban; e) az általános munkaköri leírás elkészítése, karbantartása (több szervezetet érintő munkakörök esetén az első közös felettes vezető felelőssége), egyéni munkaköri leírás jóváhagyása; f) az átirányítással (helyettesítéssel), kirendeléssel, kiküldetés elrendelésével, rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos intézkedések megtétele; g) a hatáskörbe tartozó feladatok tekintetében közvetlen utasítási-, ellenőrzési- és beszámoltatási jog; h) a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása és munkavállalói kártérítési felelősség megállapítása Vezetőkkel szembeni munkáltatói jogkör gyakorlása A vezérigazgató munkáltatói hatáskörébe tartozó vezetők: a) üzleti vezérigazgató-helyettes, b) üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, 2 szám Budapest, április 02. c) általános gazdálkodási vezérigazgatóhelyettes, d) koordinációs vezető, e) jogi vezető, f) belső ellenőrzési vezető, g) biztonsági vezető, h) informatikai vezető, i) kommunikációs vezető, j) működésellenőrzési vezető Az üzleti vezérigazgató helyettes munkáltatói hatáskörébe tartozó vezetők: a) üzleti vezető, b) társasági szakmai koordinációs vezető Az üzleti vezető munkáltatói hatáskörébe tartozó vezetők: a) menetrend-tervezési vezető, b) értékesítési vezető, ba) termékmenedzsment vezető, bb) értékesítési koordinációs vezető, c) szolgáltatásfejlesztési vezető, ca) üzletszabályozási vezető, cb) termék- és üzletfejlesztési vezető A társasági szakmai koordinációs vezető munkáltatói hatáskörébe tartozó vezető: a) utasellátó központvezető Az üzemeltetési vezérigazgató-helyettes munkáltatói hatáskörébe tartozó vezetők: a) a műszaki üzemeltetési vezető, b) technológiai üzemeltetési vezető A műszaki üzemeltetési vezető munkáltatói hatáskörébe tartozó vezetők: a) karbantartás és járműmenedzsment vezető, b) kocsivizsgálati és vontatásmenedzsment vezető A technológiai üzemeltetési vezető munkáltatói hatáskörébe tartozó vezetők: a) technológiamenedzsment vezető, c) üzemirányítási központvezető, d) személyszállítási szolgáltatási központvezetők Az általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettes munkáltatói hatáskörébe tartozó vezetők: a) beszerzési vezető, 6

7 b) portfoliógazdálkodási vezető, c) projektvezető, d) gazdasági vezető, e) humánerőforrás menedzsment vezető, ÉRTESÍTŐ A gazdasági vezető munkáltatói hatáskörébe tartozó vezetők: a) pénzügyi vezető, b) számviteli vezető, c) kontrolling vezető A humánerőforrás menedzsment vezető munkáltatói hatáskörébe tartozó vezetők: a) ösztönzés menedzsmentvezető, b) HR fejlesztési vezető, c) munkajogi vezető A működésellenőrzési vezető munkáltatói hatáskörébe tartozó vezetők: a) pénztárvizsgálati és elszámolási központvezető, b) szolgáltatásfelügyeleti központvezető, c) ügyfélszolgálati központvezető. A Társaság vezetőire vonatkozóan a 4.2. pont a), b) és h) alpontjaiban foglaltak szerinti munkáltatói jogokat a munkáltatói jogok gyakorlására jogosult vezető az Alapító Okiratban foglalt korlátozások és szabályok alkalmazása mellett a saját a szervezeti hierarchia szerinti felettesükkel előzetesen egyeztetve gyakorolhatja A nem vezető beosztásban lévő munkavállalókkal szembeni munkáltatói jogkör gyakorlása A munkavállalókkal szembeni teljes körű munkáltatói jogkör gyakorlása az alábbiak szerint történik: A vezérigazgató munkáltatói hatáskörébe tartozó munkavállalók: A vezérigazgatói törzskar valamennyi munkavállalója A koordinációs vezető munkáltatói hatáskörébe tartozó munkavállalók: A Koordinációs Szervezet valamennyi munkavállalója. 2 szám Budapest, április A jogi vezető munkáltatói hatáskörébe tartozó munkavállalók: A Jogi Szervezet valamennyi munkavállalója A belső ellenőrzési vezető munkáltatói hatáskörébe tartozó munkavállalók: A Belső ellenőrzési Szervezet valamennyi munkavállalója A biztonsági vezető munkáltatói hatáskörébe tartozó munkavállalók: A Biztonsági Szervezet valamennyi munkavállalója Az informatikai vezető munkáltatói hatáskörébe tartozó munkavállalók: Az Informatikai Szervezet valamennyi munkavállalója A kommunikációs vezető munkáltatói hatáskörébe tartozó munkavállalók: A Kommunikációs Szervezet valamennyi munkavállalója Az üzleti vezérigazgató-helyettes munkáltatói hatáskörébe tartozó munkavállalók: Azon munkavállalók, akik nem tartoznak a pontok alá Az üzleti vezető munkáltatói hatáskörébe tartozó munkavállalók: Az Üzleti Szervezet valamennyi munkavállalója A társasági szakmai koordinációs vezető munkáltatói hatáskörébe tartozó munkavállalók: A Társasági szakmai koordinációs Szervezet valamennyi munkavállalója Az utasellátó központvezető munkáltatói hatáskörébe tartozó munkavállalók: Az Utasellátó Központ valamennyi munkavállalója Az üzemeltetési vezérigazgató-helyettes munkáltatói hatáskörébe tartozó munkavállalók: Az Üzemeltetési Szervezethez tartozó azon munkavállalók, akik nem tartoznak a pontok alá.

8 A műszaki üzemeltetési vezető munkáltatói hatáskörébe tartozó munkavállalók: A Műszaki üzemeltetési Szervezet valamennyi munkavállalója A technológiai üzemeltetési vezető munkáltatói hatáskörébe tartozó munkavállalók: A Technológiai üzemeltetési Szervezet valamennyi munkavállalója, kivéve a pontok alá tartozó munkavállalókat A személyszállítási szolgáltatási központvezetők munkáltatói hatáskörébe tartozó munkavállalók: A Személyszállítási Szolgáltatási Központ valamennyi munkavállalója Az üzemirányítási központvezető hatáskörébe tartozik Az Üzemirányítási Központ valamennyi munkavállalója Az általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettes munkáltatói hatáskörébe tartozó munkavállalók: Az Általános gazdálkodási Szervezethez tartozó azon munkavállalók, akik nem tartoznak a pontok alá A gazdasági vezető munkáltatói hatáskörébe tartozó munkavállalók: A Gazdasági Szervezet valamennyi munkavállalója A humánerőforrás menedzsment vezető munkáltatói hatáskörébe tartozó munkavállalók: A Humánerőforrás menedzsment valamennyi munkavállalója A működésellenőrzési vezető munkáltatói hatáskörébe tartozó munkavállalók: A Működésellenőrzési Szervezet valamennyi munkavállalója A munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatos egyéb szabályok A vezérigazgató hatáskörébe tartozik a rendkívüli munkaidő-kedvezmény biztosítása 8 (vezetők pótszabadsága, rehabilitációs szabadság, szociális vagy egészségügyi indokkal biztosított rendszeres jellegű távollétek) A munkáltatói jogkör magában foglalja a munkaviszonnyal kapcsolatos, a munkáltatót a Munka Törvénykönyve és a Kollektív Szerződés alapján megillető valamennyi jogot és kötelezettséget. A 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság engedélyezése során azonban amennyiben az mérlegelési jogkörbe tartozik az adott munkavállalót létszámban tartó munkaszervezeti egység vezetője felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető dönt a munkáltatói jogkörgyakorló javaslata alapján, a humánerőforrás menedzsment vezető ellenjegyzése mellett Hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása és együttes elkövetés esetén, ha a kötelezettségszegést elkövető munkavállalók munkáltatói jogkörgyakorlója nem azonos, az eljárás lefolytatására az SZMSZ alapján megállapított közvetlen felettes munkáltatói jogkörgyakorló jogosult Az azonnali munkáltatói intézkedést igénylő esetekben (a 4.2. pontban megjelölt munkáltatói joggal, továbbá a rendkívüli felmondás jogával), amennyiben az Alapítói Határozatban meghatározott munkáltatói jogkörgyakorló ide nem értve az Alapítót akadályoztatva van (szabadság, keresőképtelenség, kiküldetés), az érintett munkavállaló felett az eljárás lefolytatására és az intézkedés meghozatalára a távollevő munkáltatói jogkörgyakorló felett munkáltatói jogokkal rendelkező személy jogosult. Kivételt képeznek a Személyszállítási Szolgáltatási Központok, ahol a folyamatos munkáltatói jogkörgyakorlás érdekében az akadályoztatott munkáltatói jogkörgyakorlót jelen utasítás alapján az üzemeltetési koordinátor teljes jogkörrel helyettesíti. A központvezető és az üzemeltetési koordinátor egyidejű akadályoztatása esetén a technológiai üzemeltetési vezető látja el a munkáltatói jogkört A munkáltató köteles közölni a munkavállalóval, hogy vele szemben a munkáltatói jogokat, mely munkaszervezeti 2 szám Budapest, április 02.

9 egység vezetője gyakorolja (HB 001 számú dokumentum) A munkáltatói jogkörgyakorló személyének szervezeti intézkedés folytán történő megváltozása (pl. létszám-átcsoportosítás) esetén a munkáltatói jogkör eredeti gyakorlója vagy annak jogutódja átadja a munkáltatói jogkört az új munkáltatói jogkörgyakorlónak, aki szükség esetén a Humánerőforrás menedzsment közreműködésével gondoskodik az új típusú munkaszerződések megkötéséről. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Hivatkozások: XXII. sz. törvény a Munka Törvénykönyvéről, 2. Kollektív Szerződés, 3. a MÁV-START Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata. 5.2 Módosítások: Nincsenek. 5.3 Hatályon kívül helyezések: Jelen utasítással hatályát veszti a 23/2009. (12. MÁV-START Ért. X.27.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a kihirdetésének napján lép életbe. 7.0 MELLÉKLETEK HB számú dokumentum: Értesítés a munkáltatói jogkörgyakorlásról Kővári Zsolt s.k. vezérigazgató 2 szám Budapest, április 02.

10 HB számú dokumentum Értesítés a munkáltatói jogkörgyakorlásról 10 MÁV-START VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ Zrt. Gy. 5-xxx/20xx név törzsszám Tisztelt név! Értesítem, hogy a 2/280/2012. számú alapítói határozatban jóváhagyott vezérigazgatói utasítás alapján - tól az Ön munkáltatói jogkörgyakorlója: Xxx. Kérem fentiek szíves tudomásulvételét., 20 Humánerőforrás menedzsment 2 szám Budapest, április 02.

11 1/2012. (IV.02. MÁV-START Ért. 2.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás az évközi alapbér megállapítás szabályainak 2. sz. módosításáról Az utasítás célja Az évközi alapbér megállapítás szabályairól szóló 15/2010. (VII. 30. MÁV-START Ért. 8.) ÁAVH. sz. általános adminisztrációs vezérigazgató-helyettesi utasítás módosítása az aláíró szakszervezetekkel január 26-án megkötött megállapodás szerint Hatály- és felelősség meghatározása 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás szervezeti és személyi hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. valamennyi szervezeti egységére, vezetőjére és munkavállalójára Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humánerőforrás Menedzsment vezető, működtetéséért a munkáltatói jogkör gyakorlók és a humánpartnerek felelősek Fogalmak meghatározása Jelen utasításban nem szerepelnek újabb fogalmak. 11 MÁV-START Ért. 8.) ÁAVH. sz. általános adminisztrációs vezérigazgató-helyettesi utasítás 2. számú melléklete helyébe jelen utasítás 1. számú melléklete lép. 5.0 Hivatkozások, módosítások, hatályon kívül helyezések 5.1. Hivatkozások Megállapodás a évi bérintézkedések végrehajtásának szabályairól 5.2. Módosítások Nincsenek Hatályon kívül helyezések Nincsenek Hatályba léptetés Jelen utasítás a közzététele napján lép hatályba, de a január 1-től érvényes alapbér megállapítások során már alkalmazni kell, az utasítás visszavonásig hatályos Mellékletek 1. számú melléklet: A MÁV-START Munkaköri Kategóriákhoz (MMK) tartozó személyi alapbérsávok Lebovits Gábor s.k. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettes 4.0. Az utasítás leírása A munkáltató és az aláíró szakszervezetek között január 26-án megkötött, a évi bérintézkedések végrehajtásának szabályairól szóló megállapodás II. pontjában határozták meg az alapbérsávok és a pályakezdő diplomások minimális személyi alapbérének évi értékeit. Ennek megfelelően az évközi alapbér megállapítás szabályairól szóló 15/2010. (VII. 30.

12 12 1.sz. Melléklet A MÁV-START Munkaköri Kategóriákhoz (MMK) tartozó személyi alapbérsávok * év MMK Személyi alapbér (sáv) minimuma (Ft/fő/hó) Visszavételi bér (Ft/fő/hó) Személyi alapbér (sáv) maximuma (Ft/fő/hó) ** * Részmunkaidősök esetében a sávértéket a részmunkaidő arányában kell érteni. ** A pályakezdő diplomások esetében az alábbi minimálbéreket kell alkalmazni: főiskolai végzettség /illetve Bsc-, BA/ esetén Ft/hó, egyetemi végzettség /illetve MSc-, MA/ esetén Ft/hó.

13 15/2010. (VII.30. MÁV-START Ért. 8.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás az évközi alapbér megállapításának szabályairól (egységes szerkezetben az 1. és 2. sz. módosításokkal) 1.0. Az utasítás célja A MÁV-START Zrt. munkakör-értékelésen alapuló besorolási rendszeréhez kötődő alapbér megállapítás szabályozása Hatály- és felelősség meghatározása 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás szervezeti és személyi hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. valamennyi szervezeti egységére, vezetőjére és munkavállalójára Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humánerőforrás Menedzsment vezető, működtetéséért a munkáltatói jogkör gyakorlók és a humánpartnerek felelősek Fogalmak meghatározása Feltételhiányos munkavállaló: a személyi alapbér meghatározás során a munkakör feltételhiányos betöltését jelenti, ha az adott munkakört betöltő munkavállaló a munkaköri leírásban előírt követelményeknek (állami iskolai végzettség, szakképesítés, gyakorlati idő feltételek) nem felel meg. Munkaköri kategória, MÁV-START Munkaköri Kategória (MMK): a munkakörök Hay módszer alapján végzett értékelése során meghatározott munkaköri érték, amely az adott munkakörhöz rendelt értékelési pontszám alapján kerül megállapításra. Pályakezdő diplomás munkavállaló: az az állami felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező munkavállaló, aki az egyetemi, 13 vagy főiskolai oklevél/diploma (illetve az alap- /Bsc-, BA- oklevél/ vagy mesterképzés /MSc-, MA-oklevél) megszerzését követő egy éven belül létesít olyan munkakörre szóló munkaviszonyt a MÁV- START Zrt.-vel, amely munkakörben előírás az állami felsőfokú végzettség. A pályakezdő időszak 1 év, ennek leteltét követően kerül a munkavállaló a tényleges munkakörbe. (Az oktatási intézményben nappali szakon eltöltött időszak nem számít bele a szakmai gyakorlati időbe. Az abszolutórium még nem jogosít diplomás munkakör betöltésére.) Visszavételi bér: a munkavállalók alacsonyabb MMK-ba sorolt pozícióba helyezéséhez kötötten maximálisan adható személyi alapbér Az utasítás leírása 4.1. Az MMK-n alapuló személyi alapbér megállapítás alapelvei Személyi alapbér az MMK-hoz tartozó alapbérsávok minimum és maximum értéke között állapítható meg. Sávmaximumot meghaladó személyi alapbér megállapítására csak rendkívül indokolt esetben kerülhet sor a 4.5 pont szerinti engedélyezési folyamat alkalmazásával! Az MMK-hoz rendelt személyi alapbérsávok minimum (vagy ha az MMK-n belül létezik meghatározott munkakörhöz kötött részminimum, akkor értelemszerűen a részminimum) értékére történő ráállás kötelező, az MMK-hoz tartozó minimum alatt személyi alapbér nem állapítható meg, kivéve részmunkaidős vagy feltételhiányos munkavállaló esetében, illetve ideiglenes jelleggel az alapbércsökkentéssel járó munkáltatói intézkedés következtében: Részmunkaidős foglalkoztatás esetén az MMK-hoz rendelt személyi alapbérsávok minimum értékét a foglalkoztatás időarányában kell meghatározni. Feltételhiányos munkavállalók esetében az adott munkakör MMK értékénél 2-

14 vel alacsonyabb bérsávok értékeit kell figyelembe venni. Alapbércsökkentéssel járó munkáltatói intézkedés időtartama alatt a munkavállaló alapbére az MMK szerinti alapbér minimuma alá kerülhet. A pályakezdő diplomások személyi alapbérének megállapítása a tárgyévre meghatározott pályakezdő diplomás alapbéreknek és a végzettség jellegének (egyetemi/főiskolai, illetve Bsc, BA / MSc, MA) megfelelően történik. A 6-17 MMK-hoz kötött alapbérsávokat, visszavételi bért, illetve a pályakezdő diplomások alapbéreit a 2. számú melléklet tartalmazza. 14 változatlan személyi alapbérrel kell foglalkoztatni. Eltérés engedélyezésére a 4.5 pont szerinti szabályokat kell alkalmazni Abban az esetben, ha a munkavállaló új munkakörének munkaköri kategóriája alacsonyabb, mint az előző munkaköre szerinti és a személyi alapbére meghaladja az alacsonyabb MMK-nak megfelelő visszavételi bér -t, az új személyi alapbér az alacsonyabb munkaköri kategóriához tartozó visszavételi bér értékén ajánlható meg. Ettől magasabb személyi alapbért csak a Humánerőforrás Menedzsment vezető engedélyezhet. Ha a munkavállaló alapbére az új MMK-hoz tartozó visszavételi bér alatt van, akkor változatlan bérrel kell foglalkoztatni Személyi alapbér megállapítás új felvételes munkavállaló esetében A munkaerő-igénylésre jogosult vezető a munkaerőigénylő-lap kitöltésével jelzi igényét az illetékes HR koordinátor felé. Újfelvételesek részére alapesetben az MMK-hoz tartozó alapbér adott évi minimuma határozható meg személyi alapbérként, pályakezdő diplomásnak minősülés esetén a pályakezdő diplomás alapbér. Fentiekben foglaltaktól (kivéve a pályakezdő diplomást) eltérő személyi alapbér megállapítása az MMK-hoz tartozó személyi alapbér-sávminimumon belül a munkaerőpiaci indokok és a pályázó felkészültsége alapján történhet a 4.5 pont szerinti engedélyezési folyamat alkalmazásával. Ha a jelölttel a bérmegállapodás az engedélyezett személyi alapbérrel létrejön, úgy a munkaszerződés megköthető a toborzás végén. Ha nem, a bért újra kell engedélyeztetni Személyi alapbér megállapítás új munkakörbe helyezéskor Abban az esetben, ha a munkavállaló új munkakörének munkaköri kategóriája változatlan, akkor alapértelmezetten Abban az esetben, ha a munkavállaló új munkakörének munkaköri kategóriája magasabb, mint az előző munkaköre szerinti, a személyi alapbére el kell, hogy érje az új MMK sávminimumát. Amennyiben azt meghaladja, változatlan bérrel kell foglalkoztatni. Ettől eltérő személyi alapbért megállapítani az MMKhoz tartozó személyi alapbér-sávon belül, a munkaerőpiaci indokok és a munkavállaló felkészültsége alapján csak kivételesen, különös indokoltság esetén lehet a 4.5 pont szerinti szabályok alkalmazásával Amennyiben a munkakörváltás munkavállalói kérésre történik és a munkavállaló új munkakörének munkaköri kategóriája alacsonyabb, mint az előző munkaköre szerinti, személyi alapbérét a pontban foglaltak szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy ha a munkavállaló alapbére az új MMK-hoz tartozó visszavételi bér alatt van, az eredeti személyi alapbérétől alacsonyabb (de legalább az új munkaköre szerinti sávminimumot elérő) bérrel is lehet foglalkoztatni Amennyiben a munkavállaló magasabb MMK-jú munkakörbe került átsorolásra, de abban a munkakörben a teljesítménye nem felel meg az adott munkakörben általánosan elvárható teljesítmény-

15 szintnek, a munkáltató - ha a létszámterve lehetővé teszi - felajánlhatja a munkavállaló részére a munkakör változást megelőző munkakört, de csak a munkavállaló korábbi alapbérével Az új munkakörbe helyezés minden esetben munkaszerződés módosítással történik, amennyiben ennek megkötéséhez a munkavállaló hozzájárulását nem adja és a munkavállaló változatlan feltételekkel való továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség, a munkaviszony megszüntetése iránt kell intézkedni Személyi alapbér megállapítás változatlan munkakör esetén Abban az esetben, amikor az egyéni munkaköri leírás tartalma jelentősen módosul, de mégsem eredményezi a munkakör módosulását, a 4.5 pont szerinti engedélyezési folyamatot kell alkalmazni. A javasolt bérváltozást kiemelten indokolni szükséges Engedélyezési folyamat Munkakör váltásra, illetve személyi alapbér változtatásra vonatkozó igényeknél az 1/a. számú mellékletben található nyomtatványt kell használni. A kérelem és elbírálás kitöltési sorrendje a nyomtatványokon feltüntetett szerinti. A kérelem valóságnak megfelelő és teljes körű kitöltöttsége a munkáltatói jogkör gyakorló és a humán koordinátorok együttes felelőssége. A kérelmeket a munkáltatói jogkör gyakorló felettesével is jóvá kell hagyatni (kivéve a vezérigazgatóhoz közvetlenül tartozó szervezetek esetében). Amennyiben a felettes a kérelmet nem támogatja, az erre vonatkozó kitöltés után a kérelmet az illetékes humán koordinátorhoz el kell juttatni és a humán koordinátor fogja a munkáltatói jogkör gyakorlót a kérelem elutasításáról tájékoztatni. (Ebben az esetben a kérelem egyáltalán nem kerül továbbításra a Humánerőforrás Menedzsment szervezeten belül elbírálásra.) 15 A kérelemhez minden esetben csatolni kell a tervezett egyéni munkaköri leírást (de azt még nem kell aláíratni), az új felvételesek esetében pedig ezen kívül még a szakmai önéletrajzot is mellékelni kell. A humán koordinátoroknak a kérelmeket az Ösztönzés Menedzsment szervezethez kell eljuttatniuk további ügyintézésre. A helyesen, s teljes körűen kitöltött kérelmek elbírálása az Ösztönzés Menedzsment szervezethez való beérkezést követő 10 napon belül történik meg az 1/b. számú melléklet alkalmazásával (hiánypótlás esetén az elbírálás is hosszabb időt vesz igénybe). A pozitívan elbírált kérelmek csak az elbírálást követő hónap 1. napjától lépnek hatályba (ez alól kivétel az újfelvételes, illetve a tartós jogi állományból visszatérők), mivel a hóközi változás elszámolás-technikai problémák miatt nem megoldható. Azonos szervezeten belüli, kizárólag telephely módosítással járó változást is engedélyeztetni kell, amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorló felettese a kérelemben foglaltakkal előzetesen egyetértett. Ezeket a kérelmeket az Ösztönzés Menedzsment szervezethez nem kell felterjeszteni, azt a humán koordinátor engedélyezi. Az alapbér változással kapcsolatos döntés a Humánerőforrás Menedzsment vezető kizárólagos döntési jogköre Egyéb évközi alapbérváltozás Azon munkavállalók esetében, akik ellen a Kollektív Szerződés 3. sz. melléklete szerint munkáltatói intézkedés keretében eljárást folytattak le, az alapbércsökkentéssel járó intézkedések végrehajtását követően a munkáltatói jogkör gyakorló saját hatáskörben, a humán partner közreműködésével az eredeti személyi alapbért állítja vissza, a munkakörre vonatkozóan időközben végrehajtott béremelésekre tekintettel Hivatkozások, módosítások, hatályon kívül helyezések 5.1. Hivatkozások

16 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről Kollektív Szerződés 4/2012. (IV. 02. MÁV-START Ért. 2.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. munkáltatói jogkörgyakorlásának rendjéről 17/2010. (VII.30. MÁV-START Ért. 8.) általános gazdálkodási vezérigazgatóhelyettesi utasítás a munkakör-elemzési, -értékelési és -besorolási rendszer működtetéséről (egységes szerkezetben) 26/2009. (X.27. MÁV-START Ért. 12.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a toborzás-kiválasztás szabályairól Megállapodás a évi bérintézkedések végrehajtásának szabályairól 16 1/a. számú melléklet: Besorolási, személyi alapbér megállapítási kérelem 1/b. számú melléklet: Besorolási, személyi alapbér megállapítási engedély 2. számú melléklet: A MÁV-START Munkaköri Kategóriákhoz (MMK) tartozó személyi alapbérsávok Lebovits Gábor s.k. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettes 5.2. Módosítások Nincsenek Hatályon kívül helyezések január 1-jétől hatályon kívül helyezésre kerül az évközi alapbér megállapítás szabályairól szóló 3/2011. (VI.15. MÁV- START Ért. 2.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás 1. sz. módosítása Hatályba léptetés Jelen utasítás a közzététele napján lép hatályba és visszavonásig hatályos Mellékletek

17 Besorolási, személyi alapbér megállapítási kérelem Munkavállaló adatai: 17 1/a. sz. melléklet Neve: MÁV-START-os törzsszáma: születési ideje: Legmagasabb állami iskolai végzettsége, illetve szakképesítése: Meglévő vasúti és/vagy OKJ vizsgái: Szakmai/vezetési gyakorlat (év): Szervezet: Szolgálati hely kódja és neve: Munkaidő hossza: Munkakör: Munkaköri kategória (MMK): Személyi alapbér (Ft/hó): Jelenlegi (MÁV-START-ban) Javasolt Munkakörbe helyezés tervezett időpontja: Új felvétel*? Igen MÁV-csoportból MÁV-csoporton kívülről Nem Minőségi csere*: Igen Nem Létszámtervben szerepel*? Igen Nem Munkáltatói jogkörgyakorló neve, munkaköre: Dátum/aláírás Munkáltatói jogkörgyakorló javaslatra vonatkozó indoklása (különös tekintettel az MMK minimumtól való eltérés okára): Munkáltatói jogkör gyakorló felettesének véleménye: Illetékes humán koordinátor véleménye: * A megfelelő válasz aláhúzandó. Melléklet: a munkavállaló tervezett Egyéni munkaköri leírása

18 18 I/b. számú melléklet Besorolási, személyi alapbér megállapítási kérelem elbírálása A munkavállaló neve:.. A munkavállaló törzsszáma:.. A munkavállaló születési dátuma: (csak új belépő esetén) A kérelmet benyújtó szervezet:. Dátum/aláírás Ösztönzés Menedzsment vezető döntése és véleménye: Munkakör: MMK: Személyi alapbér javaslat (Ft/hó): Humánerőforrás Menedzsment vezető döntése: Általános gazdálkodási VIGH döntése (csak külső felvételnél; vezetői, kiemelt szakértői munkaköröknél; kiemelt alapbérnél): Személyi alapbér (Ft/hó): A létszámfelvételt engedélyezem / nem engedélyezem. Hatályba lépés dátuma: Megjegyzés: Gy....

19 19 A MÁV-START Munkaköri Kategóriákhoz (MMK) tartozó személyi alapbérsávok * év MMK Személyi alapbér (sáv) minimuma (Ft/fő/hó) Visszavételi bér (Ft/fő/hó) Személyi alapbér (sáv) maximuma (Ft/fő/hó) ** * Részmunkaidősök esetében a sávértéket a részmunkaidő arányában kell érteni. ** A pályakezdő diplomások esetében az alábbi minimálbéreket kell alkalmazni: főiskolai végzettség /illetve Bsc-, BA/ esetén Ft/hó, egyetemi végzettség /illetve MSc-, MA/ esetén Ft/hó.

20 2/2012. (IV.02. MÁV-START Ért. 2.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV- START Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról 1.0 Az utasítás célja A MÁV-START Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszerének - a továbbiakban: VBKJ - működtetésére vonatkozó egységes szabályozás kialakítása, továbbá a hatásköri, ügyviteli és technikai szabályok meghatározása. 2.0 Hatály- és felelősség meghatározása 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya a MÁV-START Zrt. munkavállalóira terjed ki. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért az Ösztönzés Menedzsment vezető a felelős, közreműködőként részt vesz benne a MÁV-START Zrt. részére humánszolgáltatásokat végző szervezet az e tárgyban kötött szerződések alapján Fogalmak meghatározása VBKJ rendszer: a MÁV-START Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszere, amely meghatározott keretek között a munkavállalók számára az egyénre szabott választás lehetőségét biztosítja. A juttatási elemek bruttó értéke: a munkavállaló által a javadalmazásokra elköltött összeget, annak vállalatot terhelő adó- és közterheit, valamint a szolgáltatói díjakat tartalmazza. A juttatási elemek nettó értéke: a juttatási elemek vásárlóértéke. A munkavállaló által a javadalmazásokra elköltött összeget tartalmazza, és nem foglalja magában annak vállalati adó- és közterheit, valamint a szolgáltatói díjakat. 20 Keretösszeg: az a bruttó összeg, amelyben a VBKJ rendszer hatálya alá tartozó munkavállalók választhatnak a felkínált javadalmazási elemek közül. Időarányos keretösszeg: amikor a munkavállaló jogosultságának időtartama rövidebb. Részmunkaidősök esetén a részmunkaidőnek az adott munkakörhöz tartozó teljes munkaidőre vetített arányában számolva. A MÁV-START Zrt.-vel év közben munkaviszonyt létesítő vagy megszüntető, jogi állományba kerülő vagy onnan visszatérő munkavállalók esetén az éves keretösszeg és a jogosultság időtartamára eső naptári napok alapján számolva. Maradványösszeg: adott évben fel nem használt bruttó keretösszeg. Humán Szolgáltatás: a MÁV-START Zrt. részére humánszolgáltatást végző szervezet a MÁV-START Zrt.-vel a társaságok együttműködése - így különösen a humánszolgáltatás - tárgyában kötött szerződések alapján. Közeli hozzátartozó: házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott-, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, testvér (Polgári Törvénykönyv 685. b) pont). Élettárs: a Ptk. alapján élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.

21 4.0 Az utasítás leírása ÉRTESÍTŐ 4.1 A VBKJ rendszer jellemzői A VBKJ rendszer kereteinek meghatározása A VBKJ rendszer célja a munkavállalók egyéni szükségleteihez igazodó nem bérjellegű juttatások biztosítása a Kollektív Szerződés szerint. Erre vonatkozó megállapodás határozza meg az egy főre jutó VBKJ keretösszeg éves nagyságát és a rendszer elemeit. A keretösszeg 2012-ben Ft/fő. A rendszer elemeit a jelen utasítás 4.2. és 4.3. pontjai ismertetik. A VBKJ rendszer egyes elemei különböző vásárlóértéket képviselnek a munkáltató által fizetendő eltérő adó- és közteher vonzatok miatt. A munkavállalók számára megállapított egységes VBKJ keretösszeg ennek megfelelően bruttó összeg, amelynek fedezetet kell nyújtania a munkavállaló által a javadalmazásokra elköltött összegre és annak a vállalatot terhelő adó- és egyéb közterheire, valamint a szolgáltatói díjakra. A mindenkor hatályos törvényi szabályozás szerinti adó- és egyéb közterhek alapján a különböző elemek bruttó és nettó értéke közötti átváltási arányok, szorzószámok évről évre változhatnak A VBKJ rendszer alapelvei 1. A szabadon választható elemekből álló rendszer meghatározott keretek között egyénre szabott választást tesz lehetővé. 2. A munkavállalók naptári évre választanak a felkínált lehetőségek közül az éves keretösszeg figyelembevételével. 3. A munkavállalók által választható VBKJ elemek lekötendő összege a munkáltatót terhelő közterheket és kezelési költséget kifejező ún. átváltási szorzóval kerül meghatározásra. 4. A VBKJ rendszer hatálya alá tartozó munkavállalók a 4.1.2/5. pontjában foglaltak figyelembe vételével azonos 21 értékben, egyenlő feltételek mellett választhatnak a felkínált javadalmazási elemek közül. 5. Az éves keretösszeg időarányos részére jogosultak a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részmunkaidejük arányában, a MÁV-START Zrt.-vel év közben munkaviszonyt létesítő vagy megszüntető munkavállalók a naptári napok alapján, a jogi állományba kerülő vagy onnan visszatérő munkavállalók a naptári napok alapján. 6. A tárgyévben igénybe nem vett összeg az egyösszegű lakástámogatás kivételével nem vihető át a következő évre. 7. Az adott naptári évben bármely okból keletkező maradványösszegeket a munkáltató a nyilatkozati lapon erre a célra megjelölt javadalmazási formában megtéríti a munkavállaló részére. A javadalmazás készpénzben történő kifizetése a rendkívül indokolt esetektől eltekintve (lsd /10. pont) nem lehetséges. 8. Év közben a leadott nyilatkozat kizárólag az alábbi esetekben módosítható: - a 90 napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelen állapotból visszatérő munkavállalók esetében a felhasználható keret módosítását időarányosan el kell végezni, - amennyiben a munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatásból teljes munkaidős foglalkoztatásba, illetőleg teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidős foglalkoztatásba kerül, akkor a felhasználható keret módosítását időarányosan el kell végezni, - 30 napon túli fizetés nélküli szabadság engedélyezése esetén, - munkaviszony megszűnés esetén a munkavállalót időarányosan megillető keretösszeg mértékéig,

22 - albérleti támogatás választását követően a bérleti szerződés megszüntetése esetén, - egyösszegű lakástámogatás megjelölése esetén, amennyiben meghiúsult a felhasználás, vagy a lakáscélú felhasználás nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, - pénztári tagság megszüntetése vagy szüneteltetése esetén, ha a kilépést jogszabály vagy pénztári alapszabály változás indokolja. 9. Adott munkavállalóra jutó keretösszeget meghaladó túlköltekezés nem engedélyezett. Számlával igazolandó szolgáltatások esetén előfordulhat, hogy a munkavállaló magasabb összegről hoz számlát, mint azt a nyilatkozattételi lapon korábban megjelölte, azonban ebben az esetben a munkáltató kizárólag a nyilatkozati lapon megjelölt összeget téríti meg a számla értékéből. 10. Túlköltekezés esetén a munkavállalónak visszafizetési kötelezettsége keletkezik, így a munkáltató jogosult a felhasznált többletnek a munkavállaló munkabéréből vagy egyéb járandóságaiból történő levonására. Erre a munkavállaló a nyilatkozat aláírásával a munkáltató részére felhatalmazást ad. 11. Azon munkavállalóknak a VBKJ elszámolását, akik év közben - szülési szabadságra, - GYED-re, - GYES-re, - 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságra távoznak, az esemény bekövetkeztének időpontjában kell elvégezni. Minden egyéb munkavállalóval a naptári év utolsó napjára vonatkozóan kell elszámolni a VBKJ kerettel, amelynek pénzügyi rendezése a következő naptári év első hónapjában a jövedelemelszámoláson keresztül történik. 12. A MÁV-ÉVEK programban részt vevő munkavállalót a program első 90 napja alatt illeti meg a VBKJ Jogosultsági feltételek 22 A VBKJ keretösszegre jogosultak: A VBKJ igénybevételére a MÁV- START Zrt. statisztikai állományban lévő, határozatlan és határozott idejű munkaviszonyban álló munkavállalói jogosultak. Nem jogosultak a VBKJ igénybevételére: a munkaviszonyon kívüli szerződéses jogviszonyban (pl.: megbízás, vállalkozás, stb.) foglalkoztatottak, a GYES-en, GYED-en lévő munkavállalók a GYES, GYED idejére (ez alól kivételt képez, ha a MÁV-START Zrt. a GYES mellett foglalkoztatja a munkavállalót), a szülési szabadságot igénybevevők, a szülési szabadság időtartamára, az igazolatlan távolléten lévők, a 30 napot meghaladó megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot igénybevevők, a fizetés nélküli szabadság időtartamára, MÁV-ÉVEK programban résztvevők a 91. naptól, a megszakítás nélkül keresőképtelen állományban, betegállományban (amelynek időtartama megegyezik a betegszabadság és táppénzes ellátás együttes időtartamával) lévő munkavállalók a 91. naptól (kivéve az üzemi balesetből származó betegállományt). A 91. nap után valamennyi juttatás folyósítását szüneteltetni kell. A betegállományból történő visszatéréskor módosítani kell az éves felhasználható keretösszeget, a munkavállalót pedig nyilatkoztatni kell a megmaradt összeg felhasználásáról. amennyiben kettő vagy több keresőképtelen állomány időtartama között egyszer sincs a munkavállaló által keresőképes állományban eltöltött legalább 30 nap, és a keresőképtelen állományok időtartamát összeszámolva a kettő vagy több keresőképtelen állomány összeszámított időtartama a 91 napot eléri, akkor a 90 nap feletti rész vonatkozásában. Ennek alkalmazásától - méltányolható ok fennállása esetén - a Humánerőforrás Menedzsment vezető jogosult eltekinteni.

23 4.1.4 Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó szabályok 1. Az év közben munkaviszonyt létsítő munkavállalók a próbaidő alatt nem vehetik igénybe a VBKJ-t, azonban a próbaidő letelte után visszamenőleg jogosultak a próbaidőre jutó keret időarányos részére is. A VBKJ nyilatkozat már a munkaviszony létesítésekor is kitölthető, amennyiben a próbaidő kezdete és vége azonos naptári évre esik, ellenkező esetben nem. 2. Amennyiben a próbaidő kezdete és lejárta két különböző naptári évre esik, a próbaidőre jutó időarányos keretösszeg megállapításánál az adott évi keretösszeget a próbaidő adott évi időtartamának megfelelően kell figyelembe venni (két részletben kell meghatározni: a próbaidő kezdetekori éves keretösszeg arányosan az adott év jogosultsági napok számának megfelelően + próbaidő leteltekori éves keretösszeg arányosan az adott év jogosultsági napok számának megfelelően). 3. Amennyiben a próbaidő kezdete és lejárta két különböző naptári évre esik, a munkavállaló a próbaidő leteltének évében fog nyilatkozni a tárgyévi VBKJ nyilatkozás során a próbaidőre jutó keret felhasználásáról is (azaz a tárgyévi keret és a próbaidő előző évre jutó keret együttes összegéről). 4. Egyes juttatási elemek (pl. Iskolakezdési támogatás, SZÉP kártya) igénybevétele a juttatás időpontja miatt időben korlátozott (részletesen lsd. az elemek leírásánál) Munkaviszony megszűnéshez kapcsolódó szabályok 1. A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló VBKJ elszámolása a kilépési (leszámolási) eljárás keretében történik. Ekkor állapítja meg a munkáltató, hogy valamelyik félnek van-e a VBKJ keretösszeg felhasználására vonatkozóan pénzügyi követelése. Az ilyen jellegű követelések pénzügyi rendezése is ebben az időszakban történik Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya a próbaidő alatt bármely jogcímen megszűnik, akkor a VBKJ keretösszeg időarányos részének a készpénzben történő kifizetésére ( megváltására ) kerül sor a jelen utasítás 4.1.6/10. pontja szerint, külön engedélyeztetés nélkül, függetlenül az általa korábban a 4.1.4/1. pontja alapján leadott nyilatkozatától. 3. Munkáltatói vagy munkavállalói rendes felmondás esetén a munkavállaló a felmondás idejére a naptári napok alapján meghatározott időarányos keretösszegre jogosult. Amennyiben a rendes felmondás közlésének időpontja és a felmondási idő lejártának időpontja két naptári évre esik, akkor a munkavállalóval történő elszámoláskor a felmondás közlésének időpontjában hatályos éves keretösszegnek megfelelően kell elszámolni. A munkavállalóval történő elszámolás során a munkáltató (nevében a Humán Szolgáltatás) megállapítja, hogy valamelyik félnek van-e a VBKJ keretösszeg felhasználásra vonatkozó pénzügyi követelése. A munkavállaló részére időarányosan járó keretösszeget a nyilatkozatban foglaltak szerint kell rendezni vagy a munkavállalónak módosításra van lehetősége (utóbbi esetben feltétel az, hogy a módosított B nyilatkozatot és az elszámoláshoz szükséges további dokumentumokat (számlák, stb.) legkésőbb az utolsó munkában töltött napon a munkavállaló hiánytalanul bemutassa a Humán Szolgáltatás ügyfélszolgálati irodájában, ellenkező esetben az elszámolás a korábbi feldolgozott nyilatkozat alapján készül el). Munkáltatói rendes felmondáskor túlfizetés esetén a munkavállaló által a felmondás közlésének napjáig felhasznált javadalmazási elemek visszafizetésétől el kell tekinteni. Munkavállalói rendes felmondás esetén a túlfolyósított összeg a munkavállaló járandóságából levonásra kerül. Azok a munkavállalók, akik pénztári tagsággal rendelkeznek és a tagdíjfizetési kötelezettségüknek a VBKJ keretből tesznek eleget, nem szüntethetik meg a