Infokommunikációs rendszerek 2.ea

Átírás

1 Infokommunikációs rendszerek 2.ea Dr.Varga Péter János

2 Elérhetőségek 2 Dr.Varga Péter János varga.peter@kvk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Telefon: +36 (1) Cím: 1084 Budapest, Tavaszmező u. 17. C ép. 508 WEB:

3 Ajánlott irodalom 3 HTE online könyve: Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások Link: Könyv címe Jegyzetszám Szerzők Híradástechnika I. (prezentáció) 2046 Lukács-Mágel-Wührl Híradástechnika I. (könyv) OE KVK 2090 Lukács-Wührl

4 Számonkérés 4 Követelmény típus: Évközi jegy Osztályzatok - 60% : %: %: %: %: 5

5 Számonkérés 5 Utolsó alkalommal ZH ( ) A pótlás módja: A hiányzás miatt meg nem írt és az elégtelen zárthelyi szorgalmi időszakban 1 alkalommal, előre megbeszélt időpontban pótolható,javítható. ( ) Szorgalmi időszakon kívül a zárthelyik javítása, az évközi jegy pótlása, javítása a TVSZ előírásai szerint lehetséges.

6 Infokommunikációs rendszerek 6 Távközlő hálózatok Műholdas hálózatok Infokommunikációs rendszerek Mobiltelefon hálózatok Informatikai hálózatok Műsorszétosztó hálózatok Technológiai hálózatok Műsorelosztó hálózatok

7 7 Műholdas kommunikáció

8 8 Helymeghatározás

9 9 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik

10 10 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik A LEO [LowEarthOrbiter] magába foglalja az IRIDIUM (780 km ), ARIES (1018 km) és a GLOBALSTAR (1389 km ) rendszereket. A MEO [ MediumEarthOrbiter] magába foglalja a ICO PROJECT 21 ( km), és az ODYSSEY ( km) valamint a ELLIPSO (7800 km) rendszereket. A GEO [GeostationaryEarthOrbiter] a maga km magasan lévő pályájával, magába foglalja a AMSC ( US és CANADA ), AGRANI ( közép ÁZSIA és INDIA ) ACeS( dél-kelet ÁZSIA ), és az APMT ( KÍNA ) műholdakat.

11 Global Positioning System 11 Globális helymeghatározó rendszer A Földön (és környezetében ) Időjárástól, helyszíntől független Csak látni kell az égboltot Bárki által használható (egyutas) Korlátozható (SA/katonaság)

12 A Global Navigation Satellite 12 System felépítése Űrszegmens Földi követő és vezérlőállomások Felhasználói szegmens

13 NAVSTAR (USA) 13 24/(31)/31(terv./ker./műk.)műhold ~ km magasságban (átlagos, Föld tömegk.) 6 pályasík (4-6 műhold/pályasík) 55 inklináció (a földi egyenlítőhöz viszonyítva) A pályasíkok 30 -onként az egyenlítő mentén 4 követő és 2 követő/vezérlő állomás (Hawaii, Ascencion, Diego Garcia, Kwayalein, Colorado Springs) 12 sziderikus óra a keringési idő: 11ó58p2,04527s ~ kg, ~6 m nyitott napelem

14 14 NAVSTAR (USA)

15 ГЛОНАСС 15 (CCCP, ma Oroszország) 24 (19keringő)/11 működő műhold ~ km magasságban keringenek 3 pályasík (8+1 műhold/pályasík) 64.8 az egyenlítő síkjával bezárt szög A pályasíkok 120 -onként 11 óra 15 perc keringési idő ~ kg, 3-7 év élettartam

16 16 ГЛОНАСС (CCCP, ma Oroszország)

17 17 Galileo (Európai Unió civil üzemeltetés) 27/30 műhold / 3 pályasík (9+1 műhold/pályasík) 2005.december végén = az 1. műhold már sugároz ~ km, 56 p. inklináció, 14 óra 4 perc ker. ~675 kg, ígért teljes kiépítettség (FDS) ~2008 új frekvenciák L5 (E5A-B) MHz, (E MHz), E2-L1-E MHz!!! Pozitívum: civil, független, pontosság, integritás adatok akár 6 másodpercen belül, ingyenes is Negatívum: civil (pénzforrás), várhatóan 4-8 év mire rendszerbe áll, új GNSS vevők kellenek L1!-L5-L2

18 18 Galileo (Európai Unió civil üzemeltetés)

19 BEIDOU-2 (Pejtou-2) / Compass (5 GEO+30 MEO pályán) műhold november végén = az LBS Beidou-1 működik (3 műhold GEO-n, + 1 műhold MEO-nis sugároz ~ km ígért teljes kiépítettség (FDS) ~ méter, open service Pozitívum: újabb globális helymeghatározó rendsz., még több műhold (műholdszegény helyeken is) Negatívum: új GNSS vevők kellenek, Galileo konkurens, katonai rendszer

20 20 BEIDOU-2 (Pejtou-2) / Compass

21 Helymeghatározás elve 21 1 ismert távolság esetén a helyzetünk R= km Gömbfelületen bárhol

22 Helymeghatározás elve 22 2 ismert távolság R1= km R2= km A két gömbfelület metszésében lévő körön

23 Helymeghatározás elve 23 3 ismert táv, háromszög R1= km R2= km R3= km A három gömbfelület metszésében 2 pont!!!

24 Helymeghatározás elve 24 4 ismert táv = egyértelmű R1= km R2= km R3= km R4= km 1 pont!!!

25 GPS adatok 25 Ismert, hogy a GPS által kisugárzott jelek rendkívül kis teljesítményűek: -130 dbmw (0 dbmw= 1 mw, 50 dbmw= 100W) Mint bármely más rádiójelet, a GPS jeleit is lehet zavarni Egy pikowatt(10-12 W) teljesítményű interferencia forrás is elegendő a GPS jel tönkretételéhez Jelenleg egyetlen civil GPS frekvencia létezik, a civil vevők döntő többsége egyfrekvenciás. A modulált kód jól ismert A GPS jammingtechnológia nem titkos, egyszerű, házilag összeszerelhető jammermodellek leírása megtalálható az Interneten, komolyabb berendezéseket meg is lehet vásárolni.

26 GPS adatok 26 A GPS műholdak két jelet sugároznak: L1 vivő 1575,42 MHz L2 vivő 1227,60 MHz Mindkét vivő frekvenciája nagypontosságú atomórához szinkronizált. Mindkét vivőt úgynevezett P kóddal modulálják, az L1-et továbbá úgynevezett C/A kóddal.

27 GPS civil felhasználása 27 Közlekedés/Áruszállítás Emberi élet védelme Földmérés/Térinformatika Környezetvédelem Időszinkronizálás Katasztrófa elhárítás Precíz mezőgazdálkodás Távközlés Bankügyletek

28 28 GPS katonai felhasználása

29 GPS sebezhetősége 29 Nem szándékos zavarás Az ionoszféra okozta interferencia Rádióforrások okozta nem szándékos interferencia Szándékos zavarás Jamming Spoofing Meaconing Emberi tényező GPS vevők tervezési hibái Navigációs rendszerek üzemeltetési hibái Felhasználói ismeretek hiánya

30 Nem szándékos zavarás 30 Az ionoszféra okozta interferencia Rádióforrások okozta nem szándékos interferencia URH adók 23-as, 66-os és 67-es TV csatornák Digitális TV adások Ultra szélessávú radar és kommunikációs berendezések Hibásan működő adók Műholdas Mobil Telekommunikációs Szolgáltatások Horizont feletti radar

31 Szándékos zavarás 31 GPS Jamming Elegendően nagy energiájú és megfelelő karakterisztikájú zavaró jel kibocsátása a GPS frekvenciákon interferenciát okoz. Zavaró jel típusa lehet: keskenysávú folyamatos adás a GPS sávban, szélessávú folyamatos adás sáv átfedéssel, szórt spektrumú (spread spectrum) GPS jelhez hasonló GPS Spoofing A gyanútlan GPS felhasználó megtévesztésére valódinak tűnő hamis C/A jelek kisugárzása -> a számított pozíció távolodik a valódi helyzettől GPS Meaconing jelvétel és késleltetett újrasugárzás, amellyel összezavarják a vevőket

32 32 Szándékos zavarás

33 Helymeghatározási példa 33 GPS/GSM modem személy, tehergépjárművekbe telepítve

34 34 Helymeghatározási példa

35 35 VSAT

36 A VSAT hálózat előnyei 36 Rugalmas, gyors telepíthetőség Ország régió teljes lefedése Azonnali kommunikáció lehetősége Földi infrastruktúrától független fejletlen területek kiszolgálása Magas rendelkezésre állás

37 VSAT felhasználási területek 37 Dedikált összeköttetések Földi ADSL jellegű szélessávú, kétirányú Internet elérés VPN hálózatok részleges vagy egységes kiszolgálása Nemzetközi hálózatok kialakítása Teljes értékű backup (földi hálózattól teljesen független összeköttetés biztosítása) Mobil szélessávú megoldások (Express, Mobil IP) Video és képi információk átvitele Trunking (pl. GSM, Tetra hálózatok) Támogatott protokol: TCP/IP Sávszélességek: 1M/256K - 18/4 Mbps(letöltés/feltöltés)

38 Mobil műholdas megoldások 38 1 gombnyomásra üzemképes Automatikus műholdra állás Gyors műholdra állás (kb. 5 perc) Könnyen szállítható Nem kell minden helyszínen összeszerelni szétszerelni Nem igényel szakértelmet Nem igényel fizikai munkát Tömege kompletten: <100kg

39 39

40 Műholdas telefonok 40 Inmarsat globális lefedettség egyidejű hang és szélessávú (max. 492 kbps) adatátvitel garantált sávszélességű adatátvitel (streaming), értéknövelt szolgáltatások. Kézi készülék Iridium globális lefedettség hang, korlátozott sávszélességű adatátvitel

41 Műholdas telefonok 41 Inmarsat Iridium Thuraya Hangátvitel van van van Adatátvitel max. 492 kbps alapszintű max. 444 kbps Garantált adat (Streaming) max. 256 kbps nincs max. 384 kbps GSM lehetőség nincs nincs van Lefedettség teljes Föld (kivéve a sarkok) teljes Föld Afrika, Európa, Ázsia WLAN van nincs nincs ISDN van nincs nincs Menet közbeni megoldás van van van

42 42 Eszközök és lefedettség

43 43 Lehetőségek

44 44

45 45

46 46 DVB

47 Digitális Televíziózás az EU-ban , Stockholm: nemzetközi, analóg frekvenciakiosztás 1998, UK: az első digitális, földfelszíni sugárzás az EU-ban 2006, Genf: nemzetközi, digitális frekvenciakiosztás Az átállás lépésekben történik Előírás: digitális átállás 2014-ig

48 Magyarországon : földfelszíni digitális sugárzás tesztelésének kezdete 2004-től: földfelszíni digitális műsorszórás kísérleti jelleggel 2006, Genf: digitális televíziós sugárzáshoz hazánk 8 multiplexet kap 2008-ban kell beindulnia a DVB-T szolgáltatásnak 3 multiplexen 2013 novemberig leállítják az analóg műsorsugárzást

49 Digital Video Broadcasting 49 Páneurópai szervezet 1993-ban jött létre a digitális műsorszórás rendszerének kiépítésére Feladata: a szabványos digitális televíziós sugárzás összehangolt bevezetésének koordinálása a különböző országokban

50 Digitális műsorszórás fajtái 50 DVB-S (műholdon keresztül): nagy terület fedhető le vele egyirányú kommunikáció

51 51 Digitális műsorszórás fajtái

52 Digitális műsorszórás fajtái 52 DVB-C (kábelen keresztül): az interaktivitáshoz szükséges válaszcsatornát magában foglalja, nagy kapacitást biztosít, nem befolyásolja az időjárás kétirányú kommunikáció

53 Digitális műsorszórás fajtái 53 DVB-T (földfelszíni): olcsó általában ingyenes mobil lehetőségek biztosít egyirányú kommunikáció

54 Digitális műsorszórás fajtái 54 DVB-H(mobil-tévé) A telefon bármikor kéznél van Kicsi és hordozható Zenehallgatással, videó-rögzítéssel összekapcsolható

55 DVB-T 55 Előnyei: Kiváló képminőség Zajmentesebb: nincs szellemkép, nincs szemcsésedés, nincs villódzás, nincs színtorzulás CD minőségű hang: sztereo, Dolby Surroundvagy többnyelvű kísérőhang Mobilitás: mozgás közben, akár autóban ülve is ugyanolyan tökéletes vétel Egy mai analóg csatorna helyén több (akár 6) kiváló minőségű műsor átvitele is lehetséges Lehetőség van HDTV adásokra Ráépíthető az analóg infrastruktúrára A kép-és hangjeleken kívül egyéb információk továbbítása (pl: a műsor adatai)

56 56 DVB-T

57 57 DVB-T

58 58

59 DVB-T 59 Hátrányai: A vétel minőségét szélsőséges időjárási viszonyok befolyásolhatják Alacsony vételi jelszintnél drop-out-oslehet a kép, a hang pedig kimaradozhat Nagyobb mértékű jelszint csökkenés a vétel hirtelen megszűnésével jár

60 60 DVB-T mérés

61 DVB szolgáltatások 61 Programkalauz (EPG) Video-on-demand Sport és pay-per-view

62 62

63 Platformok sávszélessége 63 Analóg csatornák (leendő multiplexek) száma Teljes elérhető sávszélesség MPEG-4 SD csatornák száma MPEG-4 HD csatornák száma Kábel Földi Műhold (DVB-C) (DVB-T) (DVB-S) max. 96 4Gbps induláskor: 3 max.: Mbps 5Gbps űrszegmensenként induláskor: max: 60 űrszegmensenként induláskor: max: 18 (21) űrszegmensenként

64 TV jelátviteli technológiák 64 összehasonlítása DVB-T Egyirányú, korlátos sávszélességű közeg Sat Leghatékonyabb broadcast TV jel szétosztás Egyirányú közeg KTV Aszimmetrikus, kétirányú nagy sávszélességű közeg Optika Extrém nagy sávszélességű kétirányú közeg Leg időtállóbb

65 A TV szolgáltatás evolúciója előtti idők Infrastruktúra alapú szolgáltatás Döntően tradicionális lineáris TV-zés Fogyasztási kényszer Műsorcsomagok között Nem infrastruktúra alapú szolgáltatás Igény szerinti TV-zés 2015 után Személyre szabott bitfolyam Érdeklődési kör alapú TV-zés Ajánló rendszerek, hálózati intelligencia

66 Előfizetői sávszélesség igény 66 TV Broadcast csökken HD műsorok száma növekszik Interaktivitás igénye nő Internet Átlag sávszélesség nő Telefon Hang- kis sávszélesség igény Videotelefon

67 Új előfizetői szokások 67 Lineáris TV-zés csökkenése hosszútávon Igény szerinti videózás Több képernyős fogyasztás Letöltés Streamelés

68 Előfizetői sávszélesség szükséglet 68 Ma elérhető sávszélesség 240Mbps Letöltéshez? 240Mbps- óránként 700GB naponta 16,5TB letöltés? Streameléshez? 24 HD film párhuzamosan?

69 Közegek összehasonlítása 69 1Gbps jel átviteli csillapítása 1km távon Koax kábel (QR540) 71,2dB Szabadtéri csillapítás 92,4dB Optika csillapítása 0,22dB

70 Átviteli közegek versenye 70 Koax Árelőny- meglévő infrastruktúra esetén Optika Zöldmezős beruházásnál lehet olcsóbb Sávszélesség előny Hosszútávon az optika kiépítése nem megkerülhető

71 A GPON rendszer 71 GPON (Gigabit-capable Passive Optical Networks), Gigabit sebesség átvitelére képes passzív optikai hálózatok Alkalmazás: FTTH, fényvezető a lakásig Splitter= optikai teljesítményosztó, típusok: 1:2, 1:4, 1:8, 1:16, 1:32, 1:64 Épület Telefon Internet HGW TV lakás ONT Fényvezető szál ONT Splitter ONT ONT ONT ONT ONT Splitter Splitter Fényvezető szál Fényvezető szál Optikai rendező OLT PON port 1 GE 10 GE IP hálózat ONT

72 72 GPON

73 73 Szélessávú vezetékes elérési hálózati trendek

74 74 Optikai elérési hálózati megoldások

75 75 PON szabványosítás

76 76 PON szabványok összehasonlítása

77 77 GPON hálózat teljesítő képessége

78 78 PON technológia továbbfejlesztése

79 OLT helyszínek 79 Optikai vonalvégződtető(optical Line Terminal - OLT)

80 80 OLT helyszínek

81 81 TriplePlay

82 Mi a TriplePlay? 82 A TriplePlay a telefon, adat/internet és videó szolgáltatások olyan együttese, amely egyetlen átviteli közegen érkezik a felhasználóhoz. Ez az átviteli közeg lehet a KTV szolgáltató, koaxiális illetve optikai kábelekből álló hálózata, vagy egy telefonszolgáltató rézérpárakból álló hálózata.

83 83 TriplePlay gazdasági szempontok

84 A hálózat konvergenciája 84 Egyetlen szolgáltató mindenhol Egységes szolgáltatások Egységes profil Közös számlázás Előnyös Szolgáltatónak Felhasználónak (?)

85 Változó szokások, trendek 85 Fix vonal használata drasztikusan csökken a klasszikus szolgáltatások körében Mobil felhasználók száma tovább növekszik annak ellenére hogy a penetráció már elég magas Szélessávú Internet telepítések gyors növekvési tendenciát mutatnak

86 86 Vezetékes telefonvonalak elterjedése és kihasználtsága

87 87 Mobil telefonok elterjedtsége és kihasználtsága

88 88 Vezetékes hálózatból kiinduló hívások száma

89 89 Mobilhálózatból kiinduló hívások száma

90 Dr. Maros Dóra

91 91 A kommunikáció evolúciója

92

93

94 94 Amobilokgenerációi

95 ahhoz képest, amivel kezdődött 95 Az a fránya akksi

96 Mobil távközlés Galvin Manufacturing Corporation - Félduplex mód - Gyenge teljesítmény Vízvári Gergely előadásából

97 Bell Labs 97 - MTS (Mobil Telephone System) A! -Max. 3 hívás 1 időben 1946

98 Motorola DynaTAC8000X

99 Szabályozási szervezetek 99 Világszervezetek: International Electrotechnical Commission International Telecommunication Union International Organization for Standardization Európai szervezetek: Comité Européen de Normalisation Électrotechnique; European Telecommunications Standards Institute

100 A mobilhálózatok generációi generáció (0G) A Bell Systems már 1946-tól üzemeltetett rádiós mobiltelefonrendszert. Ekkor már több hasonló rendszer is létezett, amelyeket a 0G-be sorolhatunk. A felhasználóknak saját telefonszáma volt. Bázisállomásokra épülő cellákra volt osztva a lefedett terület, ezek között még manuálisan kellett váltani

101 101 A mobilhálózatok generációi

102 102 Mobil rendszerekgenerációi (2G -3G+) 9,6 kbps kbps 150 kbps 100Mbps

103 103 Mobil hálózatok fejlődése a 3G után

104 Elektromágneses hullámok spektruma MHz-2,6 GHz

105 Többszöröshozzáférésitechnikák 105 FDMA(Frequency Division Multiple Access) TDMA(Time Division Multiple Access) CDMA (Code Division Multiple Access) OFDMA (Orthogonal FrequencyDivision Multiple Access) Idő Idő Idő Idő Frekvencia Frekvencia Frekvencia Frekvencia NMT 450 GSM UMTS LTE Többfelhasználómegosztvahasználjaa rendelkezésreállófrekvenciasávot

106 Jelenlegi hálózati architektúra 106 2G GERAN GSM CS MSC server EIR GMSC server PSTN 3G MGW MGW UTRAN UMTS PS AUC SGSN HSS GGSN IP hálózat eutran LTE 4G MRF MGW: Media Gateway(Média átjáró) HSS: Home Subscriber Server(Honos előfizetői szerver) MRF: Media Resource Function(Média erőforrás funkció) CSCF: Call Session Control Function(Hívás felépítés vezérlés funkció) MGCF: Media Gateway Control Function (Média átjáró vezérlés funkció) IMS: IP Multimedia Subsystem(IP multimédia alrendszer) IMS MGW CSCF IMS MGCF

107 Cellák 107 A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től!

108 A frekvencia újrafelhasználás elve a GSM-ben 108 Azonos vivőfrekvenciát használó cellák, reuse factor:7 Két egymás melletti cellában nem lehet azonos frekvencia! Körsugárzó antennákat alkalmazunk

109 A frekvenciák kiosztása az LTE-ben 109 A cella közepén azonos frekvenciák, a cella szélén más frekvenciák!

110 Szektor antennák 110 GSM szektorsugárzók Dönthető antennák

111 Omniantennák 111 Toronyra szerelt omni antenna Kézi omni antenna

112 Mikrohullámú antennák 112 Mikrohullámú antennák: kapcsolat a hálózat felé (pár tíz GHz)

113 3G/4G antennák 113 Több antenna egy irányban (diversity, egyvivős megoldás) MIMO antennák (többvivős megoldás)

114

115 115 Beltéri antennák

116 116 Technológiai hálózatok

117 Technológiai hálózatok 117 Közlekedési technológiai hálózatok Csővezetéki szállítás A villamosenergia rendszer technológiai hálózata Vízügyi hálózat

118 Közlekedési technológiai hálózatok 118 Vasúti technológiai hálózatot áruszállítást személyszállítás "Szállításirányítási Rendszer" (SZIR)

119 Közlekedési technológiai hálózatok 119 Vasúti optikai technológiai hálózat

120 Közlekedési technológiai hálózatok 120 Vízi-közlekedési technológiai hálózat GPS (Global Positioning System) INMARSAT (International Maritime Satellite Organisation) 1979 óta

121 Közlekedési technológiai hálózatok 121 Közúti-közlekedési technológiai hálózat UTINFORM elsősorban rádiós Vezetékes és vezeték nélküli megoldások

122 Közlekedési technológiai hálózatok 122 Légi-közlekedési technológiai hálózat Földi és a fedélzeti rádiólokáció Vezetékes és vezeték nélküli megoldások

123 Csővezetéki szállítás 123 Kőolaj, gáz, kőolajtermék csővezetéki szállítás hálózata Különcélú távközlő hálózat Távközlő kábelek nyomvonala megegyezik a csővezeték nyomvonalával

124 Csővezetéki szállítás 124 Vízvezetéki szállítás hálózata Optikai hálózat

125 Csővezetéki szállítás 125 Szennyvíz csatorna hálózata Optikai hálózat

126 A villamosenergia rendszer 126 technológiai hálózata Független kétutas elérhetőség Mikrohullámú gerinchálózat Optikai gerinchálózat

127 127 A villamosenergia rendszer technológiai hálózata A Magyar Villamos Művek hálózata

128 128 Tervezői munka kihívásai

129 Történelem előtt a távközlés tervezés szinte kizárólag a Magyar Postán belül zajlott Saját technológia és engedélyezési, jogosultsági mechanizmus 1989 szolgáltatási és hatósági feladat szétválik, új szervezetek 1993 Hírközlési Felügyelet Tervezői jogosultságok kiadása, nyilvántartása hatósági feladat

130 Tervezői munka változása I. 130 Légvezetékek (keresztezési terv) Távkábelek (pupinozás, vivős kiegyenlítés) Alépítményi hálózatok Optikai hálózatok Klasszikus tervezés A fenti tervezési feladatokra a Matávnak kidolgozott technológiái voltak. A más szolgáltató, fejlesztő társaságok többnyire ezt adaptálták és e szerint dolgoztak.

131 Tervezői munka változása II. 131 Új szervezetek jönnek létre Magántervezők, kis tervező irodák Kis szolgáltatók, főleg a KTV területén A passzív hálózattervezés kibővül az aktív hálózat tervezésével A tervező átveszi a műszaki mérnök feladatát Ismereteit nagy iramban kell bővíteni Nem egy listából kell tervezni, hanem neki kell szétnézni a piacon A tervező menedzsere lesz a megrendelőnek

132 Tervezői munka változása III. 132 Technológiai változások Sokcsöves alépítmény helyett LPE csövek, minicsövek Mikrokábelek GPON hálózat GPON hálózatok Számtalan gyártó tud technológiát szállítani A gyártmány kiválasztásában a tervező részt vesz A tervezőnek több technológiát át kell látni, a feladathoz a legjobbat ki kell választani

133 Új kihívások I. 133 A nyomvonal tervezés bonyolultsága Közművek bővülése Hírközlési szolgáltatók tömege Helyi építési előírások Egyéb hatósági előírások Lakossági ellenállás Terv formai és tartalmi követelmények Alap a Kamarai előírások Hatósági előírások A megrendelő igények

134 Új kihívások II. 134 A tervek néhány új eleme Az alkalmazott technológia rövid leírása Adatlapok Fényképekkel illusztrált nyomvonalak Művészi montázsok készítése, illusztráló technikák Új szoftverek használata Szép lett a terv (nyomtatás, színek, ábrák) Mérnöki kihívás Mély technológia ismeret Egy feladat más-más technológiával történő megoldása Ma vált igazán mérnöki munkává a tervezés

135 Tervezés folyamata I. 135 Megbízás. A feladat felvázolása, definiálása. Peremfeltételek tisztázása. Engedélyköteles vagy sem. Milyen engedélyeket kell beszerezni: Közműegyeztetések Közmű-üzemeltetői engedélytervek Tulajdonosi engedélyek MÁV, Magyar Közút Szakhatósági engedélytervek

136 Tervezés folyamata II. 136 Térképbeszerzés (Földhivatal, geodéziai cégek) Tulajdonlapok beszerzése Helyszíni felmérés, objektumok bemérése (esetleg geodéziai közreműködés) Közműegyeztetések, közművek felvezetése a térképre Tervezői műhelymunka, elvi terv elkészítése Tervegyeztetések Rajzolás, szerkesztés

137 Tervezés folyamata III. 137 Dokumentum szerkesztése (ennek vannak kötelezően előírt kellékei, pl. tervezői nyilatkozat, hozzájáruló nyilatkozatok, költségvetés, műszaki elírás stb.) Tervjóváhagyó (megrendelő, műszaki ellenőr, esetleg a kivitelező) Terv benyújtása engedélyezésre Hiánypótlás Határidők Építési engedély, hatályba lépés Kivitelezés: Munkabeindítás, tervezői művezetés, műszaki átadás-átvétel

138 Tervezés folyamata IV. 138 A tervező végig részt vesz a megvalósulási folyamatban Gyakorlati tapasztalat, melyet a következő tervnél hasznosítani lehet Új technológiák megismerése Előadások Internet

139 Forrás 139 HTE: TÁVKÖZLŐ HÁLÓZATOK ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK Takács György: A távközlési hálózattervezés sajátosságai BME VIK: Infokommunikációs rendszerek és alkalmazásuk jegyzetek Engedi Antal: Tervező és szakértő mérnök Magyar Mérnöki Kamara