Használat és hatás: újabb eredmények a magyarországi pragmatikai kutatásokban
|
|
- Frigyes Dániel Kiss
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Csatár Péter * Németh T. Enikő ** Vecsey Zoltán *** Használat és hatás: újabb eredmények a magyarországi pragmatikai kutatásokban 1. Használat és hatás A Magyarországon folyó pragmatikai kutatások szélesebb körű eredményeiről magyarul elsőként az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 20. kötete tudósított 2003-ban (Németh T. Bibok 2003a), illetve ezen eredményeket az Acta Linguistica Hungarica évi 3 4. száma és a évi 1 2. száma vitte ki nemzetközi színtérre. Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 20. kötetének szerkesztői bevezetése a kötetben megjelent tanulmányok diverzitására alapozva nagyon általánosan tudta meghatározni, mivel is foglalkozik a pragmatika diszciplínája: A pragmatika a nyelvnek különböző kontextusokban és különböző célok elérése érdekében való használatát vizsgálja elsősorban nyelvészeti megközelítésben (Németh T. Bibok 2003b: 5). Ugyanez az általános pragmatikaértelmezés tekinthető a magyar pragmatikai kutatások második tanulmánygyűjteményében, a Magyar Nyelv évi 2., pragmatikai tematikájú számában megjelent írások közös nevezőjének. Ebben a tematikus számban Németh T. és Tátrai (2013) tanulmányában rövid áttekintést nyújt a magyarországi pragmatikai kutatások történetéről. Kiemelik, hogy a magyarországi kurrens pragmatikai kutatások reflexió tárgyává teszik a nemzetközi pragmatikai diskurzust meghatározó különböző kutatási irányzatokat és megközelítéseket, tematikailag rendkívül sokszínűek, módszertanilag nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. A 2013-ban megjelent tematikus szám után a magyarországi pragmatikai kutatások tovább haladtak a fejlődés és az intézményesülés útján. * Debreceni Egyetem, Germanisztikai Intézet, Német Nyelvészeti Tanszék. ** Szegedi Tudományegyetem, Általános Nyelvészeti Tanszék. *** MTA-DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport. 7 Pragmatika_4.indb :22:47
2 Csatár Péter Németh T. Enikő Vecsey Zoltán Megalakult a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont, a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatikai Tagozata, elindult egy új konferenciasorozat Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban címmel a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke szervezésében, valamint egy új online folyóirat, a Jelentés és Nyelvhasználat ( szintén a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke gondozásában. Sorra születnek a pragmatikai tárgyú folyóiratcikkek, monográfiák és szerkesztett kötetek. Ebbe a sorba illeszkedik szervesen az a kötet, amelyet az olvasó most a kezében tart. A jelen kötetben megjelenő lektorált tanulmányokhoz a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának 100 éves fennállása alkalmából október 8 9-én rendezett ünnepi konferenciasorozat részeként, Használat és hatás címen szervezett workshop előadásai szolgáltatták az alapanyagot. A workshop célkitűzése az ünnepi konferencia címében A kulturális örökség és a humán tudományok innovációi a 21. században jelzett témával összhangban az volt, hogy körképet nyújtson a legújabb hazai pragmatikai kutatások sokszínűségéről, ezáltal is hozzájárulva ahhoz, hogy a pragmatika mint nyelvészeti diszciplína tovább erősödjön, a társdiszciplínákkal egyenrangúvá váljon, és további publicitáshoz jusson Magyarországon. Az előadások reprezentálták azt a jelenlegi tendenciát is, amely a hagyományosnak tekinthető nyelvészeti-filozófiai alapokon nyugvó pragmatikát ötvözni kívánja más, a nyelvtudományhoz közeli diszciplínák nézőpontjaival és módszereivel. Ennek megfelelően az előadások során betekintést kaphattunk a pragmatika szociokognitív, lexikográfiai, pszicholingvisztikai, neurolingvisztikai, valamint kultúraközi alkalmazási lehetőségeibe. A workshop szervezői a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara, a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke, valamint az MTA-DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoportja voltak. A kötetben megjelent tanulmányok szerzői, illetve a tanulmányok lektorai a legfontosabb hazai pragmatikai műhelyeket képviselik: Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, MTA Nyelvtudományi Intézete. Örvendetes, hogy ez a publikációs összefogás végig kíséri a hazai pragmatikai kutatások alakulását. A Használat és hatás: újabb eredmények a magyarországi pragmatikai kutatásokban című jelen kötetünk bevezető írásunk után hét tanulmányt tartalmaz. Ezek a tanulmányok szintén igazodnak az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 20. kötetében megfogalmazott, fentebb idézett nagyon általános pragmatikafelfogáshoz. 8 Pragmatika_4.indb :22:47
3 Használat és hatás: újabb eredmények a magyarországi pragmatikai kutatásokban Az idézett pragmatikaértelmezés magában foglalja a használat terminust, amely jelen kötetünk címében is szerepel. Kötetünk címének másik kulcsfogalma, a hatás pedig a különböző kontextusokban a különböző célok teljesülésének vizsgálatára vonatkozik, ami szintén lényegi része az idézett pragmatikafelfogásnak. A hét tanulmány kevés ahhoz, hogy nagy tematikus blokkokba rendezzük őket, ugyanakkor tárgyukat, megközelítésmódjukat, illetve az alkalmazott elméleti kereteket tekintve lehet szorosabb kapcsolatokat találni közöttük, ami alkalmas arra, hogy egy tematikai szempontból magától kínálkozó sorrendben adjuk közre őket. Andor József és Simon Gábor tanulmánya egyfajta pragmatikai szempontú korpuszvizsgálaton alapszik: Andor újságszövegeket, Simon lírai szövegeket vesz górcső alá. Ugyanakkor a tanulmányukban alkalmazott módszerek a kísérletekre is nagyon hasonlítanak, ezért a kötetben írásaikat Csatár Péter és Tóth Enikő valódi kísérletet bemutató tanulmánya, majd Kertész András és Rákosi Csilla tanulmánya követi, amely a valódi kísérletek és a gondolatkísérletek státuszával és egymáshoz való viszonyával foglalkozik. A gondolatkísérletek a filozófiai pragmatika kedvelt eszközei, Kertész és Rákosi éppen ezért választott egy klasszikus searle-i gondolatkísérletet elemzése tárgyául. Nemesi Attila László a humor pragmatikájának tárgyalásakor szintén számba veszi a filozófiai pragmatika eredményeit, ezért Kertész és Rákosi tanulmányát az ő cikke követi. A humor egyik eszköze a nem szó szerinti jelentések használata, másképpen fogalmazva a nem szó szerinti jelentések hatása lehet humoros megfelelő kontextusokban. Komlósi Boglárka tanulmánya szintén egy nem szó szerinti jelentésfajtával, nevezetesen az iróniával foglalkozik, ezért következik Nemesi írása után. Végül a tanulmányok sorát Árvay Anett cikke zárja, aki interkulturális közegben vizsgálja a pragmatikai hatásokat. 2. A kötet tanulmányainak rövid összefoglalója Andor József A kulcsszavak koherenciateremtő szerepéről az írott média nyelvezetében címmel a kulcsszó fogalmának nyelvészeti eszközökkel történő megragadhatóságát állítja tanulmánya középpontjába. Kiindulásképpen bemutatja több nyelvészeti diszciplína szemszögéből a kulcsszó fogalmának különféle meghatározásait, kiemelve a megközelítések eltéréseit. Rámutat arra, hogy míg a szövegnyelvészeti szakirodalom például alapvetően a szövegkoherenciát biztosító elemek között tartja számon a kulcsszavakat, addig a korpusznyelvészet statisztikai gyakoriságon alapuló vizsgálatokra alapozva kulcsszói státuszt azoknak a szövegelemeknek tulajdonít, amelyeknek magas az előfordulási gyakorisága. A gyakoriság azonban sem nem elégséges, sem nem szükséges előfeltéte- 9 Pragmatika_4.indb :22:47
4 Csatár Péter Németh T. Enikő Vecsey Zoltán le annak, hogy egy kifejezés kulcsszóként funkcionáljon, ezért módszertani előnyei ellenére a gyakoriságvizsgálatok csak kevéssé lehetnek segítségünkre a kulcsszavak azonosítása során. Andor arra is felhívja a figyelmet, hogy nemcsak módszertani, hanem elméleti, azaz definíciós probléma is nehezíti a kulcsszavak azonosítását. A különféle szövegtípusokban ugyanis más-más értelemben szokás kulcsszavakról beszélni. A definíciós probléma megoldására Andor tanulmánya egy részletes, a jelenséget a maga heterogenitásában és dinamikájában is megragadni képes meghatározást javasol, amely elsősorban a keretszemantikai kutatások eredményein alapszik (Lakoff 2004, 2008; Gamson 1989; Johnson- Cartee 2005). A kulcsszó problematikájának elméleti feltérképezése után Andor tanulmányának második részében egy kérdőíves kísérlettel teszteli a kulcsszó általa javasolt meghatározásának alkalmazhatóságát írott újságszövegek elemzésében. A vizsgálat szöveganyagát négy, azonos híranyagot tartalmazó magyar nyelvű újsághír jelentette, amelyek négy különböző napilapban jelentek meg. A kísérletben részt vevő 30 egyetemi hallgatónak két feladata volt. Egyrészt rangsorolniuk kellett egymáshoz képest a négy cikket aszerint, hogy mennyire tetszettek nekik, valamint írásban meg is kellett indokolniuk pozitív és negatív címszavakkal a döntésüket. Másrészt pedig előzetes tréning után meg kellett adniuk írásban, hogy mely szavak, szókapcsolatok játszanak kulcsszerepet az egyes cikkekben. Andor azt figyelte meg, hogy a szöveg makroszintjének sikeres szerveződése erőteljesebben nyomott a latba a cikk tetszési indexében, mint a mezoszinthez tartozó jellegzetességek. Ezt a feltevést támasztja alá az is, hogy a kísérleti alanyok makroszintű kulcsszavakat adtak meg. Andor kísérleti eredményei tükrében amellett érvel, hogy a tudáskeret-előhívó szerepű kulcsszavak alapvető fontosságúak a szövegprodukció és -megértés folyamataiban. Simon Gábor Megszólalás és megszólítás az interszubjektivitás mintázatai lírai diskurzusokban című tanulmánya az interszubjektivitás lírai diskurzusokban megmutatkozó formáit vizsgálja, részben a korábbi elméleti hagyományokhoz kapcsolódva. Tanulmányának bevezető soraiban Simon rámutat arra, hogy Jakobson (1960/1969) eredeti, funkcionalista felismerései a kortárs nyelvészet megújult nyelvezetén megfogalmazva is érvényesnek tekinthetők. Amikor azt kutatjuk, hogyan bontakoznak ki a jelentés különböző formái és rétegei a lírai alkotások nyelvezetében, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a költői megnyilatkozások kontextuális meghatározottságait, azaz a pragmatika területére lépünk. A funkcionalista értelmezés a költői nyelvhasználatot a társas megismerő tevékenység egyik módjaként tartja számon. Ezért a költői megnyilatkozásokat olyan interszubjektív kontextusokként jellemzi, amelyekben a jelenté- 10 Pragmatika_4.indb :22:47
5 Használat és hatás: újabb eredmények a magyarországi pragmatikai kutatásokban sek a résztvevő felek kölcsönös tevékenységének eredményeképpen jönnek vagy jöhetnek létre. Ez az értelmezés igen közel áll Bahtyin (1953/1988) elképzeléséhez, aki úgy vélte, hogy a nyelv dialogikus természetéből következően minden egyes nyelvi megnyilatkozás valamiféle válaszra vár. Noha a költői és a hétköznapi nyelvhasználat a funkcionalitás szempontjából nem mutat jelentős különbséget, a lírai alkotásokra jellemző interszubjektivitás egy lényeges ponton mégis eltér a hétköznapi megismerő tevékenység inter szubjektivitásától. A hétköznapi nyelvhasználat megszokott kifejezései és fordulatai ugyanis átpoetizálódnak a lírai művek szövegvilágában. Simon kifinomult fogalmi apparátussal és körültekintő érveléssel mutatja be az átpoetizálódás diszkurzív jelenségét. Szerinte a poetizálódás folyamatához a szerző és a befogadó önreflexiói is hozzájárulnak. Ennek a reflexív karakterű önértelmezési folyamatnak vannak olyan vonatkozásai, amelyek túlmutatnak a funkcionalista és a pragmatikai elméletek határain. Simon úgy látja, hogy a fenomenológiai esztétika néhány meglátása hozzájárulhat ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk a poetizálódás általános, mentális feltételeiről. Tanulmánya utolsó részében Simon egy részletesen kidolgozott esettanulmánnyal szemlélteti, hogy a szövegelemzés gyakorlatában az eltérő intellektuális hagyományban gyökerező szemléletmódok harmonikusan és sikeresen egymáshoz illeszthetők. Csatár Péter és Tóth Enikő Az indexikális főnévi mutató névmások kontextuális használata című kísérletes pragmatikai tanulmánya a főnévi mutató névmások kontextuális használatának leírásához kíván új eredményekkel hozzájárulni. Vizsgálódásaik a nemzetközi pragmatikai szakirodalomban újabban körvonalazódó vita részét képezik, amelynek tárgyát a mutató névmások deiktikus használatát befolyásoló tényezők képezik. E vita során többen is megkérdőjelezték a sztenderd felfogást, amely szerint a távolság az a döntő faktor, amely meghatározza a mutató névmások használatát, és alternatív tényezőket javasoltak (pl. elérhetőség). Csatár és Tóth arra hívja fel a figyelmet, hogy e vita során mindezidáig kevés figyelmet szenteltek a kutatók annak, hogy milyen jellegű az a diskurzuskontextus, amelyben lezajlik a demonstratívum rámutatással kísért használata. Tanulmányukban a főnévi mutató névmások rámutató gesztussal kísért használatát veszik szemügyre, és azt az alapvető kérdést vizsgálják, hogy milyen viszonyban áll egymással a főnévi mutató névmások indexikális használata és a kontextus. A szerzők alapfeltevése szerint egy beszélő adott kontextusban soha nem önkényesen választ a két főnévi mutató névmás között, hanem pont ellenkezőleg: választása mindig a szóba jöhető két demonstratívum jelentésétől, illetve a kontextuális faktorok összjátékától függ (Enfield 2009: 32). A kísérletek fogal- 11 Pragmatika_4.indb :22:47
6 Csatár Péter Németh T. Enikő Vecsey Zoltán mi keretét egy neo-grice-i differenciált kontextusfogalom (Levinson 2004), valamint Chafe (1994) kontrasztivitásdefiníciója alkotják, amelyek alapján Csatár és Tóth bevezetik a neutrális és a kontrasztáló kontextus fogalmait. Kísérletükben neutrális kontextusban három nyelvben (magyar, angol, holland) tesztelték, hogy a távolság, illetve az elérhetőség befolyásolja-e a főnévi mutató névmás megválasztását. Továbbá azt is megvizsgálták, hogy neutrális és kontrasztáló kontextusban eltérő-e a névmások eloszlása. A kísérleti eredmények igazolták, hogy neutrális kontextusban a távolság döntő szerepet játszik az indexikális főnévi mutató névmások használatában. Ugyanakkor kontrasztáló kontextusokban, amikor a beszélőhöz közel elhelyezkedő entitásokra utalt a beszélő, megváltozott a választott mutató névmások eloszlása, mégpedig megnőtt a távolra mutató névmások használati aránya. Ez pedig arra utal, hogy kontrasztáló kontextusban a távolság nem képes önmagában meghatározni a mutató névmások használatát. Csatár és Tóth tanulmányának záró részében azokkal a szóba jöhető tényezőkkel foglalkozik, amelyek kontrasztáló kontextusokban relevánsan befolyásolhatják a demonstratívumok megválasztását. Kertész András és Rákosi Csilla Gondolatkísérletek és valódi kísérletek a pragmatikában: két esettanulmány című tanulmánya két különböző, de egymással szorosan összefüggő nézőpontból közelíti meg a gondolatkísérletek pragmatikai elméletalkotásban betöltött szerepét. Az első, szűkebb nézőpontból megfogalmazott kérdés arra irányul, hogy a kortárs pragmatikai kutatások képviselői hogyan vélekednek a gondolatkísérletek és a valódi kísérletek egymáshoz való viszonyáról. Még pontosabban, Kertész és Rákosi azt a kérdést veti fel, hogy a pragmatika tudományága milyen értelemben tekinti adatforrásoknak a kísérletek e két válfaját. A második, tágabb nézőpontból megfogalmazott kérdés a pragmatika tudományelméleti alapjaira irányul. A kérdés ez esetben az, hogy létezik-e a pragmatika jelenlegi szakirodalmában olyan kellő alapossággal kidolgozott metaelméleti álláspont, amely képes tudományos reflexió tárgyává tenni a gondolatkísérletek során alkalmazott érvelési technikákat. A tanulmány gondolatmenete első lépésként egy több elemből álló hipotézist fogalmaz meg, amelynek hátterében a Kertész és Rákosi (2012) által kidolgozott metaelméleti koncepció, a p-modell áll. A p-modell egyik jellegzetes vonása, hogy a plauzibilis érvelés fogalmával leírható, ciklikus és prizmatikus folyamatnak tekinti a nyelvészeti elméletalkotást. A p-modell téziseire támaszkodva feltételezhető, hogy (i) a pragmatika gondolatkísérletei és valódi kísérletei között az teremti meg az alapvető szerkezeti hasonlóságot, hogy mindkét kísérlettípus a plauzibilis érvelés jellegzetes ismertetőjegyeit mutatja, (ii) a gondolatkísérletek és a valódi kísérletek egyaránt a hipotézisek visszamenőleges, többfé- 12 Pragmatika_4.indb :22:47
7 Használat és hatás: újabb eredmények a magyarországi pragmatikai kutatásokban le perspektívát alkalmazó újraértékelésén alapulnak, és (iii) egyik kísérlettípus sem eredményezhet olyan magas plauzibilitású adatokat, amelyeket teljes bizonyossággal elfogadhatnánk. A gondolatkísérletek és a valódi kísérletek között ugyanakkor nyilvánvaló procedurális különbségek is fennállhatnak. A tanulmány két részletesen kidolgozott pragmatikai esettanulmányt is bemutat a kiinduló hipotézis alátámasztására. Az első esettanulmány Searle (1969) egyik klasszikus gondolatkísérletét elemzi, míg a másik esettanulmány azt a valódi kísérletet értékeli, amelyet Holtgraves és Ashley (2001) végzett el Searle eredeti gondolatkísérletéhez kapcsolódva. Az eredmények összhangban állnak a p-modell legalapvetőbb tudományelméleti meglátásaival. Mindez arra utal, hogy a nyelvészeti elméletalkotást plauzibilis érvelési folyamatként felfogó metaelméleti modell a pragmatika módszertanát és a pragmatikai kutatás alapjait érintő vitát is új belátásokkal gazdagíthatja. Nemesi Attila László tanulmányának már a címe is Melyik pragmatikaelméletnek van a legjobb humorérzéke? arra utal, hogy a szerző célkitűzése a különféle pragmatikaelméletek alkalmazhatóságának összevetése a humorkutatás területén. Nemesi kritikusan ismerteti a humor szemantikai elméleteit (Raskin 1985; Attardo 1994), valamint a klasszikus és kurrens pragmatikaelméletek (Austin 1962/1990; Searle 1969; Grice 1975; Sperber Wilson 1986/1995) téziseit, majd játékfilmeket, kabaréjeleneteket és irodalmi műveket példaanyagként elemezve ad számot a pragmatikai elméletek humorfelfogásáról. A tanulmányban olvasható kritikai elemzések alapján világosan kirajzolódnak az egyes elméletek erősségei és gyengeségei, így az Attardo és Raskin nevéhez köthető klasszikus szemantikai humorelméletek alapvető problémája a humorosság elégséges és szükséges feltételeinek, vagy az Austin és Searle nevéhez köthető beszédaktusok sikerességi feltételeinek a kielégíthetőségét illetően. Ugyanígy nehezen tudja megragadni a beszédaktus-elmélet a humoros szövegek többrétegű kontextusépítő technikáit, és inkább csak a humor esélyét tudja megjósolni egy adott szituáció elemzésekor. Ezzel szemben a tanulmány a grice-i elmélet meritumaként emeli ki, hogy az képes megragadni azokat a faktorokat (elsősorban a különböző maximákra támaszkodva), amelyek kiváltják a humoros hatást, az azonban már egy fogalmi probléma Grice elméletében, hogy vajon mi is a státusza a humoros hatásnak. Nemesi a sperber wilsoni relevanciaelmélet kapcsán viszont kiemeli, hogy az képes a kontextusépítés árnyalt leírására, ugyanakkor nem képes számot adni arról, hogy miből származhat humor. Nemesi tanulmánya lezárásaként nyitva hagyja a kérdést, hogy lehetséges-e egy általános humorelmélet, és arra szorítkozik, hogy egy példa révén megmutassa az egyes elméleti modellek használhatóságát. 13 Pragmatika_4.indb :22:47
8 Csatár Péter Németh T. Enikő Vecsey Zoltán Komlósi Boglárka tanulmánya, amelynek címe Az ironikus hozzáállás: út a szemétkosártól Jane Austen felé, irónián egyfelől azt az alakzatot érti, amely gondolkodói vagy költői eszközként végigkíséri az európai kultúra történetét, másfelől úgy fogja fel, mint szociokognitív képességek komplex együttműködési folyamataként előálló képességet, amely a nyelv- és kultúraelsajátítással együtt fejlődik ki. Az iróniahasználat modellálására pedig egy általa bevezetett szociokognitív elméletet, az ironikus hozzáállás modellt javasolja tanulmányában, amelyet példaelemzésekkel illusztrál. Komlósi iróniamodelljének két alappillérét a szociokognitív képességek, valamint az iróniát jelző kulcsingerek alkotják. Az előbbi a Tomasello (2003) munkájában található szándékolvasó és mintataláló képességek fogalmaira épül, míg a kulcsingerek fogalmát Komlósi saját kutatásaira alapozva nyelvi forrásokra vezeti vissza. Komlósi modellje az iróniát mint kognitív műveletet, amely bizonyos kulcsingerek létrehozására és/vagy feldolgozására irányul, végső soron egy relevanciaelméleti keretben összegzi, amely az osztenzív-következtetéses kommunikáció Németh T. (2013) által módosított fogalmán alapszik. Tanulmányának második felében Komlósi az elméleti fejtegetésekhez szervesen kapcsolódó példaelemzéseken keresztül mutatja be a modell működőképességét. Árvay Anett Az interkulturális pragmatika szerepe a magyar mint idegen nyelv oktatásában című tanulmánya az interkulturális pragmatikai kutatásoknak arról a vetületéről ad áttekintést, amely a magyar mint idegen nyelv oktatásában a mindennapok szintjén gyakorlati problémaként is megjelenik: milyen tényezőket kell figyelembe venni egy megnyilatkozás megalkotásakor egy idegen nyelven, azaz mitől függ az, hogy ki, kinek, mit, mikor és hogyan mondhat. A tanulmány az interkulturális pragmatika alapfogalmainak és mintegy 70 éves múltra visszatekintő történetének rövid ismertetésével indul, majd a nyelvi udvariasság példáin keresztül megmutatja, hogy a pragmatikai kompetencia tudatosítása, azaz a nyelvtanulók nyelvhasználati és kulturális szenzibilitásának fejlesztése a magyar mint idegen nyelv oktatásában is fontos szerephez kell, hogy jusson. Az ide tartozó jelenségeket az interkulturális pragmatika egyes kutatási irányai önállóan is vizsgálják, ezért Árvay tanulmánya külön-külön tárgyalja az intralingvális, az interlingvális, valamint a köztesnyelvi pragmatikai kutatásokat, illetve ezek nemzetközi és magyar reprezentánsait. Míg az intralingvális kutatások általában az egy-egy nyelven belül fellelhető nyelvhasználati stratégiákat igyekeznek feltérképezni (pl. a kérés és a bocsánatkérés nyelvi eszközei, l. Blum-Kulka House Kasper 1989; Szili 2004/2013; Mászlainé Nagy 2007; Koczogh 2012; Bándli 2013), addig az interlingvális kutatások az egyes nyelvek közötti eltérésekre koncentrálnak (Suszczyńska 1999, 2003; Óvári 2007). A köz- 14 Pragmatika_4.indb :22:47
9 Használat és hatás: újabb eredmények a magyarországi pragmatikai kutatásokban tesnyelvi pragmatika abból a feltevésből indul ki, hogy a nyelvtanulók az idegen nyelv tanulása során kialakítanak egy sajátos nyelvi rendszert, amely nemcsak az anyanyelvből és az elsajátítandó idegen nyelvből tartalmaz elemeket, hanem még azokból az idegen nyelvekből is, amelyeket a tanuló korábban már tanult. Árvay áttekinti ennek a kutatási iránynak a főbb kérdésfelvetéseit és módszereit is, és bemutatja azokat a teszteket, amelyekkel például az indirekt kritikai észrevétel megértéséről igyekeztek megbizonyosodni a tesztkészítők. Árvay öszszegzése kitér arra, hogy ezeknek a pragmatikai kutatásoknak nemcsak, vagy nem is elsősorban elméleti hozadéka van, hanem sokkal inkább olyan gyakorlati haszna, amely az idegen nyelvet tanulók és az azt oktatók számára egyaránt nagy jelentőséggel, valamint kihasználható didaktikai potenciállal rendelkezik. *** E kötet szerkesztői köszönetet mondanak mindazoknak, akik hozzájárultak a könyv elkészítéséhez. Először is a Használat és hatás címen szervezett workshop rendezőinek, előadóinak és hallgatóságának. Bár a workshop nem minden előadása nyert írásos változatot, a kötetben nem szereplő előadók előadásai is hozzájárultak a kötetben szereplő tanulmányok megformálásához, akárcsak a konferencia többi résztvevőjének kérdései és hozzászólásai. Köszönet illeti a kötet szerzőit példás együttműködésükért, a lektorokat alapos és konstruktív bírálatukért. Hálásak vagyunk az MTA-DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport eszmei és anyagi támogatásáért, valamint a Loisir Kiadó Pragmatika című sorozatának kötetünk befogadásáért. Külön megköszönjük Nemesi Attila László sorozatszerkesztői gondozását és Gáspár Miklós technikai munkáját. Felhasznált irodalom Attardo, Salvatore Linguistic theories of humor. Berlin, Mouton de Gruyter. Austin, John L. 1962/1990. Tetten ért szavak. Budapest, Akadémiai Kiadó. [Első megjelenés: How to do things with words. Oxford, Oxford University Press.] Bahtyin, Mihail 1953/1988. A beszéd műfajai. In: Kanyó Zoltán Síklaki István (szerk.): Tanulmányok az irodalomtudomány köréből. Budapest, Tankönyvkiadó, Bándli Judit Az egyet nem értés pragmatikája. Magyar Nyelvőr 13/1: Pragmatika_4.indb :22:47
10 Csatár Péter Németh T. Enikő Vecsey Zoltán Blum-Kulka, Shoshana Juliane House Gabriele Kasper (szerk.) Cross-cultural pragmatics: requests and apologies. Norwood, Ablex. Chafe, Wallace L Discourse, consciousness, and time: the flow and displacement of conscious experience in speaking and writing. Chicago, University of Chicago Press. Enfield, Nick J The anatomy of meaning: speech, gesture, and composite utterances. Cambridge, Cambridge University Press. Gamson, William A News as framing. American Behavioral Scientist 33/2: Holtgraves, Thomas Aaron Ashley Comprehending illocutionary force. Memory and Cognition 29/1: Grice, H. Paul Logic and conversation. In: Peter Cole Jerry L. Morgan (szerk.): Syntax and semantics, vol. 3: speech acts. New York, Academic Press, [Magyarul: Társalgás és logika. In: Herbert Paul Grice 1989/2011. Tanulmányok a szavak életéről. Budapest, Gondolat, Más fordításban: A társalgás logikája. In: Pléh Csaba Síklaki István Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv, kommunikáció, cselekvés I. Budapest, Tankönyvkiadó, 1991, ] Jakobson, Roman 1960/1969. Nyelvészet és poétika. In: uő: Hang Jel Vers. Budapest, Gondolat, Johnson-Cartee, Karen S News narratives and news framing. Lanham (MD), Rowman and Littlefield. Kertész András Rákosi Csilla Data and evidence in linguistics: a plausible argumentation model. Cambridge, Cambridge University Press. Koczogh Helga Vanda The effects of gender and social distance on the expression of verbal disagreement employed by Hungarian undergraduate students. Doktori disszertáció. Debrecen. Kézirat. Lakoff, George Don t think of an elephant! Know your values and frame the debate: the essential guide for progressives. White River Junction (VT), Chelsea Green. [Magyarul: Ne gondolj az elefántra! A progresszív gondolkodás nélkülözhetetlen zsebkönyve. (Ford. Pálvölgyi Lídia.) Budapest, Napvilág, 2006.] Lakoff, George The political mind. New York, Viking Press. Levinson, Stephen C Deixis. In: Laurence R. Horn Gregory Ward (szerk.): The handbook of pragmatics. Oxford, Blackwell, Mászlainé Nagy Judit A bocsánatkérés pragmatikája a kisiskolások körében. Argumentum 3: Pragmatika_4.indb :22:48
11 Használat és hatás: újabb eredmények a magyarországi pragmatikai kutatásokban Németh T. Enikő Intenciók és nézőpontok a nyelvhasználatban. In: Kugler Nóra Laczkó Krisztina Tátrai Szilárd (szerk.): A megismerés és az értelmezés konstrukciói. Tanulmányok Tolcsvai Nagy Gábor tiszteletére. Budapest, Tinta Kiadó, Németh T. Enikő Bibok Károly (szerk.) 2003a. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 20. Tanulmányok a pragmatika köréből. Budapest, Akadémiai Kiadó. Németh T. Enikő Bibok Károly 2003b. Szerkesztői bevezetés. In: Németh T. Bibok (szerk.) 2003a: 5 9. Németh T. Enikő Tátrai Szilárd Pragmatikai kutatások Magyarországon. Magyar Nyelv 109/2: Óvári Valéria Magyar török bocsánatkérési stratégiák. THL 2 3/1 2: Raskin, Victor Semantic mechanisms of humor. Dordrecht, D. Reidel. Searle, John R Speech acts: an essay in the philosophy of language. Cambridge: Cambridge University Press. Sperber, Dan Deirdre Wilson 1986/1995. Relevance: communication and cognition. Oxford, Blackwell. Suszczyńska, Malgorzata Apologizing in English, Polish and Hungarian: different languages, different strategies. Journal of Pragmatics 31/8: Suszczyńska, Malgorzata A jóvátevés beszédaktusai a magyarban. In: Németh T. Bibok (szerk.) 2003a: Szili Katalin 2004/2013. Tetté vált szavak. Budapest, Tinta Kiadó. Tomasello, Michael Constructing a language: a usage-based theory of language acquisition. Cambridge (MA), Harvard University Press. 17 Pragmatika_4.indb :22:48
A TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4
RészletesebbenSZEMLE. Szemle 89. Cambridge University Press, Cambridge, 2012. 297 lap
Szemle 89 SZEMLE Kertész, András Rákosi, Csilla, Data and Evidence in Linguistics (A Plausible Argumentation Model) [Adatok és evidencia a nyelvészetben (Egy plauzibilis argumentációs modell)] Cambridge
RészletesebbenPragmatikai Kerekasztal V. Árvay Anett. KRE, május 29.
Pragmatikai Kerekasztal V. Árvay Anett KRE, 2015. május 29. BA nyelvmentor szakirányon + szabadon választható szeminárium az alapszakon bárkinek MA Magyartanári képzés: Pragmatika és diskurzuselemzés (szeminárium)
RészletesebbenBEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA
BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA néhány évtizedes nem egységes elmélet alapfogalma: megnyilatkozás kommunikatív jelentésével, szerepével foglalkozik a megnyilatkozás jelentése nem állandó pl. Na, ez szép! a
RészletesebbenHasználat és hatás: a kommunikációkutatás kortárs irányai. A kulcsszavak szövegkoherencia teremtő szerepéről az írott média nyelvezetében
Használat és hatás: a kommunikációkutatás kortárs irányai Andor József (Pécsi Tudományegyetem, Magyarország) A kulcsszavak szövegkoherencia teremtő szerepéről az írott média nyelvezetében A dolgozat a
Részletesebben2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN
RészletesebbenTUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenKommunikációs gyakorlatok
Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenA szöveggenetika elmélete és gyakorlata
U N I V E R S I TA S tóth réka A szöveggenetika az írás folyamatát rekonstruálja és elemzi: a kéziratokban mozgásban lévő szöveg mintájára mozgásban lévő elméletnek és szövegmegközelítési módnak nevezhetnénk,
Részletesebben1.E rövidáttekintés a nyelvészeti pragmatika különbözõ irányzatai közül az
Tátrai Szilárd* A NAGY ESERNYÕCSEL A pragmatikai szemlélet alkalmazásának lehetõségei** 1.E rövidáttekintés a nyelvészeti pragmatika különbözõ irányzatai közül az ún. pragmatikai szemlélet (pragmatic perspective)
RészletesebbenCSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba Pragmatika
Bevezetés a nyelvtudományba Pragmatika tárgya: - a kontextuális jelentés tanulmányozása - a társas interakció során használt nyelv megválasztását befolyásoló tényezők és ezen választások másokra tett hatásának
Részletesebben1 STÍLUS ÉS JELENTÉS
STÍLUS ÉS JELENTÉS 1 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXI. STÍLUS ÉS JELENTÉS Tanulmányok Krúdy stílusáról Szerkesztette JENEI TERÉZ és PETHÕ JÓZSEF TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2004 4 KÖNYVEM
Részletesebben- Az óvodáskori gyermeki intelligenciák mozgósításánakfeltárásának
EGY PLURÁLIS INTELLIGENCIA KONCEPCIÓ ÉS A MONTESSORI PEDAGÓGIA KOMPARATÍV MEGKÖZELÍTÉSE - Az óvodáskori gyermeki intelligenciák mozgósításánakfeltárásának egy lehetséges alternatívája Sándor-Schmidt Barbara
RészletesebbenHUMBOLDT-UNIVERSITÄT ZU BERLIN
Mi lesz veled, kis nyelv? A kis nyelvek és kultúrák közvetítésének módszertani és szervezeti kérdései, perspektívái a Bologna-rendszer tükrében. Konferencia a Berlini Humboldt Egyetem Szlavisztikai Intézetének
RészletesebbenAlkalmazott Nyelvészeti Tanszékek 7. Országos Találkozója
Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek 7. Országos Találkozója ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék 2016. április 21 22. Helyszín: ELTE BTK Trefort-kert, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/D, tanácsterem A találkozó
RészletesebbenAz indexikális főnévi mutató névmások kontextuális használata 1
Csatár Péter * Tóth Enikő ** Az indexikális főnévi mutató névmások kontextuális használata 1 1. Bevezetés A főnévi mutató névmások, mint például a magyarban az ez és az az, a hétköznapi kommunikáció elengedhetetlen
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Anyanyelv-pedagógia. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II.
Részletesebben1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 56. SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2006 4 KÖNYVEM
RészletesebbenFentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.
Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének
RészletesebbenA deixis megjelenési formái a prozódiában
A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Művészeti Kar Zenepedagógia
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Művészeti Kar Zenepedagógia A tudományos kutatás módszertana A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy
Részletesebbenérintkezés. Formák, zavarok, paradoxonok. Animula Kiadó, Bp. Whittock, Trevor Metaphor and Film. Cambridge University Press, Cambridge.
184 Németh T. Enikő Recanati, François 2004. Literal Meaning. Cambridge University Press, Cambridge. Rosengren, Karl Erik 2000/2004. Kommunikáció. Typotex Kiadó, Bp. Sperber, Dan Wilson, Deirdre 1986/1995.
RészletesebbenTanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány. a 2015-tól fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány a 2015-tól fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat
RészletesebbenAlkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, I. szám, (2009) pp. 195-139.
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, I. szám, (2009) pp. 195-139. Jürgen Esser Introduction to English Text Linguistics (Bevezetés az angol szövegnyelvészetbe) Frankfurt am Main:
RészletesebbenA beszédaktusokról és az empirikus beszédaktus-kutatásokról
Szili Katalin: A beszédaktusokról és az empirikus beszédaktus-kutatásokról 191 Sperber, Dan Wilson, Deirdre 1986/1995. Relevance. Communication and cognition. Blackwell, Cambridge (MA) Oxford. Tátrai Szilárd
RészletesebbenHitelintézeti Szemle Lektori útmutató
Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős
RészletesebbenA szakdolgozat-készítés szabályai
A szakdolgozat-készítés szabályai Témaválasztás Bárkinek a kiadott témája választható, aki a képzésben oktat Bárkinek a kiadott témája választható, aki a tanszék főállású oktatója Önálló téma is választható,
RészletesebbenKultúraközi kommunikáció Az interkulturális menedzsment aspektusai
Falkné Bánó Klára Kultúraközi kommunikáció Az interkulturális menedzsment aspektusai Szerző: Falkné dr. Bánó Klára, 2008. ISBN 978-963-394-747-0 A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll, arról másolat
RészletesebbenVárhegyi Nikolett: Magyar anyanyelvű tanulók kérési stratégiái angol nyelven Argumentum 13 (2017), Debreceni Egyetemi Kiadó.
112 Tanulmány Várhegyi Nikolett Magyar anyanyelvű tanulók kérési stratégiái angol nyelven Abstract The focus of my paper is on the request strategies used by Hungarian EFL students. I would like to provide
RészletesebbenBevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába
Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenOPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről
OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAdy Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2.
Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. A konferencia harminchárom előadója a következő intézmények oktatója vagy
RészletesebbenPragmatika és nyelvfilozófia: a kommunikatív nyelvhasználatbeli intenciók esete
A hivatkozott irodalom Bódog Alexa: Pragmatika és nyelvfilozófia 143 Bach, Kent 1994. Semantic Slack: What is Said and More. In: Tsohatzidis, Savas L. szerk., Foundations of Speech Act Theory. Routledge,
RészletesebbenÉrettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C
Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C 1. Tétel : Hagyomány és újítás Petőfi Sándor tájleíró költészetében 2. Tétel : Arany János a tragikus alkatú balladaköltő 3. Tétel : Látomásos szimbolizmus
RészletesebbenDOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Nyelvtudományi Doktori iskola Vezető: Prof. Dr. Kenesei István Elméleti Nyelvészet Doktori program Vezető: Dr. Németh T. Enikő
RészletesebbenBA Germanisztika alapképzés mintatanterve (180 kredit, 6 félév)
BA Germanisztika alapképzés mintatanterve (180 kredit, 6 félév) Neptun kód Tanegység Heti Féléves Beszámolási óraszám óraszám kötelezettség Kredit Megjegyzés Előfeltétel 1. év 1. félév BTSBN001X01 Filozófia
RészletesebbenKÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN
KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN Foglalkoztatáspolitika: problémák és megoldások (Csoba Judit Czibere Ibolya [szerk.]: Tipikus munkaerõ-piaci problémák atipikus megoldások, Kossuth Egyetemi Kiadó,
RészletesebbenA korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára
Gyermeknevelés 4. évf. 1. szám 55 64. (2016) A korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára Szaszkó Rita Jezsik Kata Szent István Egyetem Alkalmazott
Részletesebbennév a kutatási téma címe jelentkezési tudományág helyszín program neveléstudományok BTK Nyelvpedagógia Brózik-Piniel Idegennyelvi-szorongás
név a kutatási téma címe jelentkezési tudományág helyszín program határidő Idegennyelvi-szorongás Language anxiety Érzelmeink szerepe a nyelvtanulásban The role of emotions in language learning Heltai
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár intézmény 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet
RészletesebbenDR. BUJALOS ISTVÁN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
DR. BUJALOS ISTVÁN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS megnevezés évszám kibocsátó intézmény 1979 KLTE 1983 ELTE magyar történelem szakos középiskolai tanár filozófia szakos előadó II. OKTATÁSI
RészletesebbenOktatói önéletrajz dr. Veszelszki Ágnes
Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 2006-2011 ELTE BTK Nyelvészeti Doktori Iskola, Budapest, doktori képzés,
RészletesebbenA polarizációs tendencia szerepe az irónia nyilvánvalóvá tételében
Komlósi: A polarizációs tendencia szerepe az irónia nyilvánvalóvá tételében 409 A polarizációs tendencia szerepe az irónia nyilvánvalóvá tételében A hiperbola és litotész mint nyomok az ironikus interpretációhoz
RészletesebbenDiskurzuselemzés és a nyelvi fordulat
TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,
RészletesebbenA magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája. Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság
A magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Szervezőbizottság: Dobos István (elnök) Bene Sándor Tuomo Lahdelma Monok
RészletesebbenYakov Amihud Haim Mendelson Lasse Heje Pedersen: Market Liquidity. Asset Pricing, Risk and Crises
Közgazdasági Szemle, LXII. évf., 2015. július augusztus (871 875. o.) Yakov Amihud Haim Mendelson Lasse Heje Pedersen: Market Liquidity. Asset Pricing, Risk and Crises Cambridge University Press, Cambridge,
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenOsztatlan angol nyelv és kultúra tanára képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása
Osztatlan angol nyelv és kultúra tanára képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁR KÉPZÉS:
RészletesebbenTátrai Szilárd: Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés.
Szemle 227 Tátrai Szilárd: Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 131. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2011. 234 lap Az utóbbi évtizedekben
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA Dél-Alföldi régió innovációs képessége
A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy
RészletesebbenH. Varga Gyula (szerk.) Tudatosság a kommunikációban. A kommunikáció oktatása 1. Tartalom. Beköszöntő... 5 Elméletek a tudatosságról
H. Varga Gyula (szerk.) Tudatosság a kommunikációban. A kommunikáció oktatása 1. Beköszöntő... 5 Elméletek a tudatosságról Nemesi Attila László Szombathelyi Nóra: Tudatosság a verbális énmegjelenítésben:
RészletesebbenA pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
RészletesebbenOSZTATLAN ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRA KÉPZÉS TANTERVE (5+1) ÉS (4+1)
OSZTATLAN ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRA KÉPZÉS TANTERVE (5+1) ÉS (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRKÉPZÉS:
RészletesebbenSZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
1. A képzési program adatai A TANTÁRGY ADATLAPJA 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenOlvass. Tanulj. Vidd magaddal.
ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi
RészletesebbenDOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Érfalvy Lívia. Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében
A kutatás tárgya és feladatai DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Érfalvy Lívia Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében PPKE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola
RészletesebbenDR. SZATHMÁRI JUDIT SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
DR. SZATHMÁRI JUDIT SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok Név: Dr. Szathmári Judit Születési hely, idı: Karcag, 1973. szeptember 15. Munkahely címe: Eszterházy Károly Fıiskola, Amerikanisztika Tanszék, 3300
RészletesebbenAz iskolakörzetesítés társadalmi hatásai
Doktori (PhD) értekezés Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Jankó Krisztina Julianna Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola 2011 AZ ISKOLAKÖRZETESÍTÉS TÁRSADALMI HATÁSAI Értekezés a doktori
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenInterkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban
Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi
RészletesebbenSZÜCS MÁRTA ZITA A CÉLZÁS, A METAFORA ÉS AZ IRÓNIA MEGÉRTÉSÉNEK KOGNITÍV, NYELVI ÉS METAPRAGMATIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI ÓVODÁSKORBAN
SZÜCS MÁRTA ZITA A CÉLZÁS, A METAFORA ÉS AZ IRÓNIA MEGÉRTÉSÉNEK KOGNITÍV, NYELVI ÉS METAPRAGMATIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI ÓVODÁSKORBAN Doktori (PhD) értekezés Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi
RészletesebbenA kötetben szereplő tanulmányok szerzői
A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-
RészletesebbenBIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS
BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem
RészletesebbenA hallgatói konferencia programfüzete
ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI TANSZÉKEK 4. ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA 2013. október 28 29. A hallgatói konferencia programfüzete Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
RészletesebbenMagyar Nyelv. * 1 Pragmatikai kutatások Magyarországon* 1. 109. ÉVF. 2013. Nyár 2. SZÁM
Magyar Nyelv 109. ÉVF. 2013. Nyár 2. SZÁM * 1 Pragmatikai kutatások Magyarországon* 1 1. A pragmatikai kutatások tudománytörténeti kontextusa. 12 A pragmatika első meghatározása Charles Morris (1938) nevéhez
RészletesebbenA KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD DIAGNOSZTIKAI ÉS FEJLESZTÉSI CENTRUM KUTATÓMŰHELY BEMUTATÁSA
A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD DIAGNOSZTIKAI ÉS FEJLESZTÉSI CENTRUM KUTATÓMŰHELY BEMUTATÁSA Szerzők: Mező Ferenc Mező Katalin Lektorok: Szabó Edina Szilágyi Barnabás Schréder Veronika Első szerző e-mail címe: mezo.ferenc@ped.unideb.hu
RészletesebbenKokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Kokoly Zsolt Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában A doktori értekezés
RészletesebbenMetafora, relevancia, jelentés
Metafora, relevancia, jelentés Szerkesztők: Bárány Tibor Zvolenszky Zsófia Tőzsér János LOISIR KIADÓ 2 0 1 5 Budapest Pragmatika 3. Metafora, relevancia, jelentés Bárány Tibor, Zvolenszky Zsófia, Tőzsér
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Dráma és Tánc készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. alapján 9. évfolyam 2 DRÁMA ÉS TÁNC Célok és feladatok A dráma
RészletesebbenTanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2019-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2019-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.10/b Telefon: (06-1) 209-0619 E-mail: sportkozpont@ppk.elte.hu
RészletesebbenNyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan
Nyelvészet I. Témakör: Leíró nyelvtan 1. A magyar magánhangzó-harmónia és a hangtani hasonulások jellegzetességei KASSAI ILONA (1998): A beszédlánc fonetikai jelenségei. In: Kassai Ilona: Fonetika. Budapest:
RészletesebbenA főnévvel egyeztetett mutató névmás konstrukciós megközelítésben
A főnévvel egyeztetett mutató névmás konstrukciós megközelítésben Dömötör Éva PPKE Nyelvtudományi Doktori Iskola Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban 2018 Az előadás felépítése A konstrukció:
RészletesebbenWeb of Science (WoS) Bemutató
Web of Science (WoS) Bemutató Összeállította: Tóth Nándor 2013.10.14. - A WoS az Institute for Scientific Information (ISI) bibliográfiai adatbázisa - Interdiszciplináris adatbázis, heti rendszerességgel
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Aczél Petra Katalin
egyetemi tanár Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1990-1995 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar nyelv
RészletesebbenI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia. Budapest, 2007.02.02.
I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia Budapest, 2007.02.02. ISBN 978-963-9074-44-6 Szerk.: Váradi Tamás Technikai szerk.: Kuti Judit Kiadja: MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2007. El
Részletesebben2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat
Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy
RészletesebbenTanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből
Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből 1 2 3 Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 89. Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből Szerkesztette Haader Lea Horváth László Tinta könyvkiadó
RészletesebbenAdalékok a nyelvi benyomáskeltés stratégiáihoz (A leechi udvariassági elvek megvalósulása a magyarok nyelvhasználatában)
78 Pap Andrea Adalékok a nyelvi benyomáskeltés stratégiáihoz (A leechi udvariassági elvek megvalósulása a magyarok nyelvhasználatában) Bevezetés: benyomáskeltés udvariasság Munkámban az udvarias nyelvi
RészletesebbenKT jóváhagyta Követelmény. Ajánlott félév. Heti óraszám. óraszám. Félévi. típusa
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Félévi óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Szabadon válszatható Minor Más szakon Meghirdető intézet/tanszék GERMANISZTIKA ALAPSZAK (BA) TANTÁRGYLISTAJA
RészletesebbenA KÉPZÉSI TERV FELÉPÍTÉSE
A KÉPZÉSI TERV FELÉPÍTÉSE A képzési terv három lapból áll: címoldal; tantárgyak ütemezése; szigorlati tárgyak és nyelvtudás. 1. A címoldal tartalmazza - az intézmény nevét; - a doktori iskola nevét; -
RészletesebbenFELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
RészletesebbenÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)
ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó
RészletesebbenOsztatlan angoltanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása
Osztatlan angoltanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ANGOLTANÁR KÉPZÉS: KÖZÖS SZAKASZ Tantárgy neve Félév és
RészletesebbenÚj földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz)
Új földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz) Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági
RészletesebbenCsecsemők és nyelv Mit tudhat meg a nyelvészkutató a babáktól? Kutatók éjszakája 2013 (DE) Fehér Krisztina szeptember 27.
Csecsemők és nyelv Mit tudhat meg a nyelvészkutató a babáktól? Kutatók éjszakája 2013 (DE) Fehér Krisztina 2013. szeptember 27. Mi(lyen) a nyelv(tan)? változatos változó a miért és hogyan kérdése: a klasszikus
RészletesebbenÉrettségi témakörök és tételek irodalomból 12. A
Érettségi témakörök és tételek irodalomból 12. A 1. Tétel: Hagyomány és újítás Petőfi Sándor költészetében 2. Tétel: Arany János a tragikus alkatú balladaköltő 3. Tétel: Látomásos szimbolizmus : Ady Endre
RészletesebbenSzabadpiac és Protekcionizmus
Szabadpiac és Protekcionizmus KONFERENCIA PROGRAM Budapesti Corvinus Egyetem III. előadó 2008. március 13. antars Program Délelőtti szekció (angol nyelvű) Vita az ipar- és piacvédelemről, illetve a szabadpiac
RészletesebbenAz iskola könyvtár gyűjtőköri leírása
1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE ÉRETTSÉGI
TÉMAKÖRÖK 2017 MÁJUS 1 A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE TARTALOMJEGYZÉK 1Kötelező szerzők Művek a magyar irodalomból I...2 1.1Petőfi Sándor...2 1.2Arany János...2 1.3Ady Endre...2 1.4Babits Mihály...2 1.5Kosztolányi
RészletesebbenFARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS
FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS A GEOGRÁFUS ÚTJAI TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA PÉCS, 2014. MÁRCIUS 18. A GEOGRÁFIÁBAN (TÉRTUDOMÁNYOKBAN) TÁRSADALMI
Részletesebben