Szakmai továbbképzés

Átírás

1 Szakmai továbbképzés Energetikai tagozat Földelési szabvány Magyar Mérnöki Kamara 2014

2 Magyar Mérnöki Kamara Energetikai Tagozat Szakmai továbbképzési előadás Feladatalapú pályázat Energetikai létesítmények új nagyfeszültségű földeléslétesítési szabványának (MSZ EN 50522) ismertetése Törzsanyag Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 A szabvány keletkezése és hatálya... 2 Az MSZ EN 50522:2011 összehasonlítása az MSZ 172/ és 172/3-73 szabványokkal... 4 A szabványok általános különbségei... 4 Szakkifejezések és meghatározásuk... 5 Alapvető követelmények... 5 Földelőrendszerek méretezése... 5 A transzferpotenciál (kivitt potenciál)... 7 A földelőrendszerek kivitelezése... 7 Függelékek... 7 Az MSZ EN 50522:2011 tartalomjegyzéke... 8 Az MSZ EN 50522:2011 MSZT adatlapja Ábrák és táblázat Információ Bevezetés Az előadás tárgya az MSZ EN 50522:2011 jelzetű, 1 kv-nál nagyobb váltakozó feszültségű energetikai létesítmények földelése című szabvány. Ez a szakmánk számára rendkívül fontos - európai szabvány 2011-ben jelent meg harmonizált magyar szabványként a vele összefüggő új nagyfeszültségű létesítési szabvánnyal együtt.

3 - 2 - Az azonos tárgyú előd magyar szabványokat 2013 novemberében visszavonták, tehát ma már minden nagyfeszültségű létesítmény földelése vonatkozásában ez az új szabvány az irányadó. Megjegyzés: ez a szabvány meghirdetésekor csak angol nyelven volt elérhető. Tagozatunk közreműködésével elkészült és 2013 novemberében megjelent és ma rendelkezésre áll e földelési szabvány magyar nyelvű változata. A szabvány keletkezése és hatálya A nagyfeszültségű energetikai létesítmények élet- és vagyonvédelmi szempontból biztonságos működését szolgálják azok a szabványok, amelyek a ezeknek a sajátos építményeknek a létesítésére, ezen belül az áramütés veszélyét megakadályozó földelőrendszerek kialakítására vonatkoznak. A földelőrendszerek áramütés elleni védelmével (korábbi szóhasználat szerint érintésvédelem) kapcsolatos előírásokat az MSZ 172-2:1994, Érintésvédelmi szabályzat V-nál nagyobb feszültségű, nem közvetlenül földelt berendezések és az MSZ 172-3:1973, Érintésvédelmi szabályzat V-nál nagyobb feszültségű, közvetlenül földelt berendezések szabványok tartalmazzák, de nem hagyható figyelmen kívül az 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítésének biztonsági előírásait tartalmazó MSZ 1610 szabványsorozat sem. (Jelen Útmutató feltételezi ezeknek a szabványoknak az ismeretét). Az EU villamos szabványokkal foglalkozó bizottsága a CENELEC HD 637 S1:1999 jelzettel (Power installations exceeding 1 kv a.c.) adta ki a nagyfeszültségű létesítményekre vonatkozó szabványát (nyilvánvalóan azért nem EN jelzettel, mert a tagországok eltérő véleményen voltak), amelynek 9. fejezete foglalkozott a Földelő rendszerek létesítésének szabályaival. (Itt kell megjegyezni, hogy a kisfeszültségű készülékek, berendezések biztonsági előírásait az EU direktívákban szabályozza, de csak szabványok írnak elő szabályokat a nagyfeszültségű készülékekre, berendezésekre, létesítményekre, amelyek alkalmazása formailag nem kötelező.) A nemzetközi elektrotechnikai szabványosítással foglalkozó IEC nagy hiányt pótolt, amikor megjelentette az IEC :2002 jelzetű, azonos tárgyú szabványát, amely a résztvevő országok eltéréseit is megadja.

4 - 3 - Az IEC :2010 szabvány teljes átvételével született meg 2010-ben az EN jelzetű, ez alapján az MSZ EN : kv-nál nagyobb váltakozó feszültségű erősáramú berendezések. 1. rész: Általános szabályok magyar szabvány, amelynek 10. fejezete tartalmaz a földelőrendszerekre vonatkozó előírásokat. Az EU tagországok az áramütés elleni védekezés részletesebb szabályozását tartották szükségesnek, így született az EN 50522:2010 Earthing of power installations exceeding 1 kv a.c. szabvány. Ennek átvételével MSZ EN jelzettel új magyar szabványt vezettek be, amelynek előszavában az olvasható, hogy ez a szabvány az EN :2010 hivatkozási számú dokumentummal együttesen kiváltja a HD 637 S1:1999 jelzetű dokumentumot. Az MSZ EN 50522:2011 gyakorlatilag szó szerint tartalmazza az MSZ EN : fejezetét, de számos részt sokkal részletesebben tárgyal. Ez a jelenleg csak angol nyelven rendelkezésre álló létesítési szabvány elődje az MSZ :1970, Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Általános előírások és száraz helyiségre vonatkozó előírások magyar szabvány továbbá ezen MSZ 1610 jelzetű szabványsorozat 2., 4., és 8. részei. Az említett HD 637 S1:1999 jelzetű, kiváltott harmonizációs dokumentum angol címe szintén Power installations exceeding 1 kv a.c. volt, ez még egy dokumentumban tartalmazta a létesítési és földelési előírásokat. (Az MSZT több európai országgal ellentétben - nem honosította ezt az előző dokumentumot. Ezt még a CENELEC készítette. Amikor az IEC ennek alapján kidolgozta az IEC :2010 jelzetű létesítési szabványt, abból kihagyta a földelési előírásokat. A CELELEC kisebb módosításokkal átvette ezt a dokumentumot EN :2011 jelzettel, de egyúttal kidolgozta a szóban forgó EN 50522:2011 jelzetű részletes földelési szabványt.) Mindebből, és a szabványok szövegéből következik, hogy a szóban forgó MSZ EN és az MSZ EN szabványokat együttesen célszerű használni, a két szabványban az alapvető követelmények nagy része azonos, az MSZ EN db definiált szakkifejezéséből 39 db az MSZ EN szabványban is szerepel, tulajdonképpen onnan van átvéve.

5 - 4 - Tagozatunk az MSZ EN szabványt is lefordítja az MSZT részére, a magyar változat kiadása érdekében és ehhez is készít egy hasonló útmutatót. Az MSZ 1610 szabvány 1. és említett további részeinek adatlapján a visszavonás napjaként dátum van megadva, a CENELEC (az illetékes európai szabványosítási szervezet) ugyanis a honosított európai szabványokkal ellentétes nemzeti szabványok visszavonására kötelezi hazánkat. Az MSZ szabványban a következő követelményt találjuk: Az erősáramú villamos berendezések létesítésére e szabványon kívül egyéb szabványok, hatósági rendeletek és előírások is vonatkoznak; e szabvány előírásain kívül azokat is figyelembe kell venni. Ilyenek pl. az érintésvédelem tekintetében az MSZ 172-2, és az MSZ Ebből értelemszerűen következett, hogy én az MSZ 1610-et visszavonásával egyidejűleg az MSZ és MSZ szabványokat is vissza kellett vonni! Az MSZ EN 50522:2011 összehasonlítása az MSZ 172/ és 172/3-73 szabványokkal A szabványok első látásra szembetűnő különbsége a megjelenésük közötti év, továbbá a tartalomjegyzékek által nyújtott, a tárgyra vonatkozó információk. A szabványok általános különbségei A tartalomjegyzékekből is kitűnik, hogy az új szabvány sokkal részletesebb, a legújabb tudományos eredmények felhasználásával, ábrák, diagramok segítségével nyújt méretezési előírásokat, mérési módszereket a tervezőknek és egyéb felhasználóknak. Tudni kell, hogy az MSZ 172/2 szabvány évi kibocsátásakor a szabványok alkalmazása már nem volt kötelező, de a különböző jogszabályok és az IEC illetve CENELEC szabványok hiányában az alkalmazóknak gyakorlatilag nem sok választásuk maradt. (Az amerikai ANSI 80 számú szabvány már több, min két évtizeddel korábban is létezett, mint a HD 637 S1:1999, de annak tartalmi megközelítése amely jóval kevésbé alapos módon, de az MSZ EN ben is tetten érhető távol állt a hazai gyakorlattól.)

6 - 5 - Ezek a hazai előírások lényegében elméleti megfontolások és magyarázatok nélkül könnyen alkalmazható, különösebb ismeretek nélkül ellenőrizhető gyakorlati előírásokat tartalmaztak. Mindazonáltal szakirodalom és a legújabb tárgyi szabványok ismeretében megállapítható: a szabványok alkotói minden szakmai ismeret birtokában voltak, így az akkori Magyarország jogi és műszaki környezetében (pl. hardver és szoftver számítástechnikai környezet), hatóságilag is kezelhető előírásokat alkottak. Szakkifejezések és meghatározásuk Az MSZ 172 szabványsorozat meglehetősen szegényes fogalmi rendszerrel dolgozott, ellentétben az MSZ EN fogalomtárával. A földelő elektróda és földelővezető pontos megkülönböztetése sok félreértést előzhet meg. A fogalmak csoportosítása segíti az alkalmazást. A transzferpotenciál fogalmának bevezetése, a világos áttekintést adó ábrák itt is nagyban elősegítik a megértést, a pontos fogalmazást. A meghatározások precízek, érthetőek. Alapvető követelmények Az új szabvány 4. fejezete a földelőrendszerekkel szemben támasztott alapkövetelményeket ismerteti. Nem csak a biztonsági előírásokat részletezi, hanem csillagpontkezelés módjait, a földzárlatok fajtáit, is ismerteti. Fontos különbség a régi szabványokhoz képest, hogy nem a alapvédelem hárítási idejére, hanem a tartalékvédelem működési idejére kell méretezni. A méretezés alapideje 1 s, de ha 1 s -tól eltérő érték a megfelelő, akkor 0,5 s 3 s az ajánlott érték. Földelőrendszerek méretezése Az 5. fejezet a földelőrendszerek méretezését írja le.a fejezet a korróziós igénybevételektől a zárlati áramok hő- és mechanikus hatásán át az érintési- és lépésfeszültségre történő méretezésig mindent felölel, beleértve a tervezési eljárás leírását is..

7 - 6 - A megengedett érintési feszültség az ipari frekvenciájú áram élettani hatásának figyelembe vételével rajzolt diagramból állapítható meg: 50 ms alatt 700 V fölötti, 2 s fölött 100 V alatti lekapcsolási idővel kell számolni. A teljesség igénye nélkül egy példa a megengedett érintési feszültség meghatározásához: Az MSZ 172-2:1994 szerint nem közvetlenül földelt berendezéseknél A megengedhető érintési feszültség (UL) értéke a kikapcsolás bekövetkeztéig a kikapcsolási idő függvényében: 1 s-nál nem hosszabb kikapcsolási idő esetén 1000 V, 1,5 s-nál nem hosszabb kikapcsolási idő esetén 500 V, 1,5 s-nál hosszabb kikapcsolási idő esetén vagy önműködő kikapcsolás nélkül 65 V. Az MSZ 172-3:1972 szerint közvetlenül földelt berendezéseknél A megengedett legnagyobb érintési- és lépésfeszültség (Ué) effektív értéke: 250 V, ha fennállásának időtartama 1 másodpercnél nem nagyobb, 125 V, ha fennállásának időtartama 1 másodpercnél nagyobb. Az érintési- és lépésfeszültség meghatározásához 1 m-es távolságot kell alapul venni. A földelőrendszerek méretezésére a megszűnő szabványok egyszerű ökölszabályokat, rövid egyenleteket közöltek, melyek lényege a mértékadó FN zárlati áram és a földelési ellenállás figyelembe vétele volt. Amennyiben a korábbi előírásokban felsorolt egyszerű feltételek teljesültek, csak kevés esetben volt kötelező mérésekkel igazolni a tényleges érintési- és lépésfeszültségeket. A 120 kv-os és nagyobb feszültségű hálózatok zárlati áramai az utóbbi évtizedekben megnőttek, 120/középfeszültségű állomásokat létesítettek a nagyvárosokban, vagy új településrészek vették körül a régieket; a korábbi, nagy tapasztalattal kialakított egyszerű szabályokkal már nem lehetett megbízható földelőrendszereket tervezni.

8 - 7 - Az FN zárlati áram és az ún. sántaüzemi földelési ellenállás-mérés eredményének összeszorzása nem adott megbízható információt az állomások megfelelő áramütés ellené védelméről. A régi szabványok másik nagy hiányossága, hogy gyakorlatilag nem volt alkalmas az állomásokon belüli szekunder rendszerek zárlatkor fellépő igénybevételeinek jellemzésére. Az MSZ EN szabvány pontosabb számítást követel, és sok részletet figyelembe vesz, amellyel a régi méretezés nem számolt: a mértékadó FN zárlati áram részeként megkülönbözteti a ténylegesen potenciálemelkedést okozó földbe folyó áramot, a földelőhálóból a transzformátor csillagpontjába és a védővezetőkbe, kábelárnyékolásokba befolyó áramokat is. Számol az ún. transzferpotenciállal, ami a hibahelytől távol mérhető pl. az állomást elhagyó kábelárnyékolások és a helyi földelések között. A transzferpotenciál (kivitt potenciál) Külön a 6. fejezet szolgál a transzferpotenciál elkerülését szolgáló módszerek ismertetésére; a nagy- és kisfeszültségű berendezések földelőrendszereinek kialakítására, a távközlési rendszerek és a nagyfeszültségű berendezések összeférhetőségének leírására. A földelőrendszerek kivitelezése A 7. fejezet a különböző nagyfeszültségű berendezések földelő rendszereinek kialakítását ismerteti, beleértve a villám- és túlfeszültségvédelem, illetve a tokozott nagyfeszültségű gázszigetelésű berendezések különleges földelés-kialakítását is. Függelékek Az MSZ EN szabványban a 17 függelék szolgál egyrészt a törzsanyag elméleti alátámasztására, másrészt az előírt eljárások, mérések, módszerek részletes ismertetésére. Amíg az MSZ 172/2 és 172/3 szabványokban a földelőhálók felülvizsgálatai, időszakos ellenőrzése részletesen szerepel, a földelő rendszerek villamos vizsgálatait külön szabványsorozat szabályozza: MSZ 4851/1-6 Érintésvédelmi

9 - 8 - felülvizsgálatok. A módszerek, különösen a kiterjedt földelőrendszerek villamos vizsgálataira vonatkozók alapvetései, módszere nagyon hasonló a régi és az új szabványokban. Az MSZ EN 50522:2011 tartalomjegyzéke 1 Alkalmazási terület... 2 Rendelkező hivatkozások... 3 Szakkifejezések és meghatározásuk Általános meghatározások A berendezésekre vonatkozó meghatározások A villamos áramütéssel szembeni védelmi intézkedésekre vonatkozó meghatározások A földelésre vonatkozó meghatározások... 4 Alapvető követelmények Általános követelmények Villamos követelmények Biztonsági kritériumok Funkcionális követelmények... 5 Földelő rendszerek méretezése Általános tudnivalók Korrrózió és mechanikai igénybevételek szempontjából történő méretezés Termikus igénybevétel szempontjából történő méretezés Az érintési feszültségek szempontjából történő méretezés... 6 A kivitt (transzfer) potenciál elkerülésére szolgáló intézkedések Nagyfeszültségű rendszerekből kisfeszültségű rendszerekbe transzferált potenciálok Távközlési berendezésekbe és más rendszerekbe kivitt (transzfer) potenciál... 7 Földelő rendszerek létesítése Földelők és földelővezetők kivitelezése Villám és tranziens igénybevételek Szerkezetek és berendezések földelésére szolgáló intézkedések... 8 Mérések... 9 A fenntartási feladatok elvégezhetősége...

10 Szemle Mérések... Függelékek A függelék (előírás) A megengedett érintési feszültségek kiszámítására vonatkozó számítási eljárás... B függelék (előírás) Érintési feszültség és testáram... B.1 A megengedett érintési feszültség kiszámítása... B.2 A megengedett várható érintési feszültség kiszámítása... C függelék (előírás) A földelők alapanyagául szolgáló anyagok és azok minimális méretei, amelyek esetében teljesül a mechanikai szilárdság és a korrózióállóság követelménye... D függelék (előírás) Földelővezetők vagy földelők áramterhelhetőségének meghatározása... E függelék (előírás) Az elismerten előírt M intézkedések ismertetése... F függelék (előírás) Földelő rendszerekben a nagyfrekvenciás áramok redukálása céljából foganatosítandó intézkedések... G függelék (előírás) Szerkezetek és berendezések földelésére szolgáló különleges intézkedések... G.1 Berendezések kerítései... G.2 Csővezetékek... G.3 Iparvágányok... G.4 Oszlopállomások és/vagy oszlopkapcsolók... G.5 Mérőváltók szekunderáramkörei... H függelék (előírás) Az érintési feszültségek mérése... I függelék (tájékoztatás) Légvezetékek földelősodronyainak és kábelek fém árnyékolásainak védőtényezői... I.1 Általános tudnivalók... I.2 A védőtényezők jellemző értékei távvezetékekre és kábelekre (50 Hz) J függelék (tájékoztatás) A földelő rendszerek kivitelezésére vonatkozó alapismeretek... J.1 Fajlagos földellenállás... J.2 Szétterjedési ellenállás... K függelék (tájékoztatás) Földelők és földelővezetők kivitele... K.1 Földelők kivitele... K.2 Földelővezetők kivitele...

11 L függelék (tájékoztatás) A földelő rendszerekhez és a földelő rendszereken elvégzendő mérések... L.1 A fajlagos földellenállás mérése... L.2 A szétterjedési ellenállás és a földelési impedancia mérése... L.3 A földpotenciál-emelkedés meghatározása... L.4 Idegen feszültségek és zavarfeszültségek kiszűrése a földelési mérések során... M függelék (tájékoztatás) Földelő rendszerek építésfelügyeletére és dokumentációira vonatkozó részletek... N függelék (tájékoztatás) Betonban lévő vasalások felhasználása földelési célokra... O függelék (tájékoztatás) Összefüggő (globális) földelő rendszer... P függelék (előírás) Különleges nemzeti feltételek... Q függelék (tájékoztatás) "A" eltérések... Ábrák 1. ábra - A föld felszínén kialakuló potenciál változása és feszültségek áramtól átjárt földelők esetén (példa) ábra - Kis impedanciájú csillagponti földelésű transzformátorállomásban földzárlat esetén fellépő áramok, feszültségek és ellenállások példája ábra - Földzárlati áramok lényeges összetevői nagyfeszültségű hálózatokban ábra - Megengedett érintési feszültség ábra - Olyan földelő rendszerek kialakítása, amelyek nem képezik összefüggő (globális) földelő rendszerek részét (5.4.2 pont C1 bekezdése), a megengedett UTp érintési feszültségre való tekintettel, az UE földpotenciál-emelkedés vagy az UT érintési feszültség ellenőrzése révén... B.1 ábra - Érintési áramkör helyettesítő kapcsolása... B.2 ábra - UvTp = f (tf) példagörbék különböző RF = RF1 + RF2 járulékos ellenállásokra... D.1 ábra - Földelővezető és földelő G zárlati áramsűrűsége a tf zárlati időtartam függvényében... D.2 ábra - Földelővezető állandósult állapotú ID árama... J.1 ábra - (Szalagból, hengeres anyagból vagy sodronyból készült) vízszintes földelők szétterjedési ellenállása homogén talajban sugárirányú vagy gyűrűként történő fektetés esetén... J.2 ábra - Homogén talajba függőlegesen bejuttatott rúdföldelők szétterjedési ellenállása... J.3 ábra - Földelőként is használt kábelvonal szétterjedési ellenállásának jellemző értékei, a kábelhosszúság és a fajlagos földellenállás függvényében...

12 L.1 ábra - A földelési impedancia áram-feszültség módszerrel történő meghatározását bemutató példa... Táblázatok 1. táblázat - A földelő rendszerek méretezése szempontjából mérvadó áramok táblázat - Kisfeszültségű és nagyfeszültségű földelő rendszerek földpotenciál-emelkedés (EPR) alapján történő egyesítésére vonatkozó minimális követelmények... B.1 táblázat - Legnagyobb megengedett IB testáram a zárlat tf időtartamának függvényében... B.2 táblázat - Az eredő ZT testimpedancia az UT érintési feszültség függvényében az egyik kéz és a másik kéz közötti áramútra... B.3 táblázat - A megengedett UTp érintési feszültség tf zárlati időtartam függvényében kiszámított értékei... B.4 táblázat - A járulékos ellenállásokkal elvégzett számításokhoz alkalmazott feltevések... D.1 táblázat - Anyagállandók... D.2 táblázat - Az állandósult állapotú áram 300 C véghőmérsékletről más véghőmérsékletre való átszámítására szolgáló tényezők... E.1 táblázat: Az M kiegészítő intézkedések alkalmazásának feltételei, hogy teljesüljenek a megengedett UTp érintési feszültségekre vonatkozó követelmények (ld. 4. ábra)... J.1 táblázat - Fajlagos földellenállás értékek különböző frekvenciájú műszaki váltakozó áramokra (azon értékek tartománya, amelyet gyakrabban határoztak meg méréssel)...

13 Az MSZ EN 50522:2011 MSZT adatlapja Alapadatok Dokumentumnév Hivatkozási szám MSZ EN 50522:2011 Cím Angol Cím 1 kv-nál nagyobb váltakozó feszültségű erősáramú berendezések földelése Earthing of power installations exceeding 1 kv a.c Jóváhagyás napja Meghirdetés napja Visszavonás napja Termék és kereskedelmi adatok Nyelv angol A szabvány Kapható oldalszáma ára papír, PDF-fájl (A fájl mérete: ) byte 67 oldal V kategória Netto:9660.-Ft Brutto: papír formátum esetén (5% ÁFA): Ft elektronikus (PDF) formátum esetén (27% ÁFA): Ft További adatok Műszaki Bizottság MSZT/MCS 809 ICS Olvadóbiztosítók és egyéb, túláram ellen védő készülékek Források idt EN 50522:2010 Kapcsoódó európai direktíva Közvetlen elődök előzmények Módosítások SZK-közlemények Közvetlen utódok, következmények Copyright 2011 MSZT

14 Ábrák és táblázat A szabvány használatának illusztrálására közöljük a négy legfontosabb ábrát és a 2. táblázatot. referenciaföld (kellő távolságban) Potenciálvezérlés nélkül Potenciálvezérléssel Folytonos szigetelésű fémköpenyű kábel, de mindkét vége hozzáférhető. A köpeny az alállomásban van összekötve a földdel. E Földelő S1, S2, S3 Potenciálvezérlő földelő (pl. gyűrűs földelő), amely össze van kötve az E jelű földelővel U E U vs U vt A B ϕ Földpotenciál-emelkedés Független lépésfeszültség Független érintési feszültség Transzferpotenciál által eredményezett független érintési feszültség, ha a kábelköpeny az egyik végen földelt Transzferpotenciál által eredményezett független érintési feszültség, ha a kábelköpeny mindkét végen földelt Föld felszínén kialakuló potenciál 1. ábra: Példa a föld felszínén kialakuló potenciáleloszlásra és feszültségekre az árammal átjárt földelők esetén

15 I F = 3 I 0 + I N I F = re (I F I N U E = I F Z E Z F = 1 R Ábrafeliratok Reference earth = Referenciaföld Equivalent circuit = Helyettesítő kapcsolás Phase conductor = Fázisvezető Earth wire = Védővezető Earthing system = Földelőrendszer ES n Z Azonos védővezető oszlopláb impedanciájú szabadvezetékek esetében 3 I 0 A vezető háromszoros zérus sorendű árama I N A transzformátor csillagponti földelésén keresztül folyó áram I F Földzárlati áram I E Földáram (közvetlenül nem mérhető) I RS A földelőháló földelési ellenállásán keresztül folyó áram r E A szabadvezeték védőtényezője R ES A földelőháló földelési ellenállása R ET Az oszlop földelési ellenállása Z Védővezető/oszlopláb bemenő impedancia (továbbiakban hullámimpedancia), végtelen szabadvezeték-hosszat feltételezve Z E Földelési impedancia Földpotenciál-emelkedés U E n Az alállomásból elmenő szabadvezetékek száma (itt: n = 2) 2. ábra: Példa földzárlat esetén fellépő áramokra, feszültségekre és ellenállásokra kis impedanciájú csillagpont földelésű transzformátorállomásban

16 MEGJEGYZÉS: I C -nek ohmos összetevője is lehet a) Földzárlati áram szigetelt csillagpontú rendszerben I = I = I + I + I F RES b) Földzárlati áram kompenzált rendszerben C L 2 H 2 c) Földzárlati áram kis impedancián keresztül földelt csillagpontú hálózat MEGJEGYZÉS: Ha I C azonos nagyságrendű, mint I k1, akkor ezt az áramot még plusz figyelembe kell venni.

17 I F = I RES egy rövid idő után I K1 d) Földzárlati áram kompenzált rendszerben és a csillagpont kis impedancián történő átmeneti földelése esetén (rövid idejű földelés) Ábrafelirat: Fault location 1 = 1-ső zárlat helye Fault location 2 = 2-ik zárlat helye e) Kettős földzárlati áram szigetelt csillagpontú vagy kompenzált rendszerben I F I C I L I H I RES I k1 I kee Földzárlati áram Kapacitív földáram (komplex érték, beleértve az ohmos összetevőt is) A párhuzamos földzárlati oltótekercsek áramainak összege (komplex érték, beleértve az ohmos összetevőt is) Harmonikus áram (különböző frekvenciájú) Földzárlati maradékáram Kezdeti szimmetrikus rövidzárlati áram fázis-föld rövidzárlat esetén Kettős földzárlati áram MEGJEGYZÉS: I R az (I C + I L ) komplex érték ohmos összetevője 3. ábra: Földzárlati áramok lényeges összetevői nagyfeszültségű rendszerekben

18 Ábrafeliratok: Permissible touch voltage = Megengedett érintési feszültség, U Tp Voltage = Feszültség V-ban Time = Idő ms-ban 4. ábra: Megengedett érintési feszültség MEGJEGYZÉS: Ha az áram fennállásának időtartama lényegesen nagyobb, mint 10 s, akkor az U Tp megengedett érintési feszültség értékére 80 V használható.

19 IT 2. táblázat - Kisfeszültségű és nagyfeszültségű földelő rendszerek földpotenciál-emelkedés (EPR) alapján történő egyesítésére vonatkozó A kisfeszültségű rendszer típusa a, b minimális követelmények EPR követelmények Érintési feszültség Feszültség-igénybevétel c zárlat időtartama tf 5 s zárlat időtartama tf > 5 s TT nem alkalmazható EPR V EPR 250 V TN EPR F UTp d, e EPR V EPR 250 V egyenletesen elosztott PE-vezetők nem egyenletesen elosztott PE-vezetők mint a TN rendszerben nem alkalmazható a a kisfeszültségű rendszerek típusainak deifinícióit ld. HD EPR V EPR V b a távközlési rendszerek esetében az ITU-irányelveket kell alkalmazni EPR 250 V EPR 250 V c a határérték megemelhető, ha alkalmas kisfeszültségű készülékek beépítése történik vagy a földpotenciál-emelkedést (EPR) az erre a helyre méréssel vagy számítással meghatározott potenciálkülönbségekkel helyettesítik d ha a kisfeszültségű rendszer PEN-vezetője vagy nullavezetője csak a nagyfeszültségű földelő rendszerrel van összekötve, akkor az F értékének 1-nek kell lenni e U Tp származtatása a 4. ábrából történik MEGJEGYZÉS: F jellemző értéke 2. Az F-re nagyobb értékeket lehet felvenni, ha a PENvezetők és a föld között még további összekötések is vannak. Bizonyos talajrétegződések esetén az F értéke 5-ig is terjedhet. Óvatossággal kell eljárni, ennek a szabálynak nagy fajlagos ellenállás különbségekkel rendelkező talajokon való alkalmazásakor ahol a felső rétegében nagyobb a fajlagos ellenállás. Az érintési feszültség ebben az esetben meghaladhatja a földpotenciál-emelkedés (EPR) 50 %-át.

20 Információ Az előadás időtartama: 2 x 45 perc Az előadások megtartására tagozatunknak e szabványok magyarítását végző teamjének tagjai vállalkoznak: Dr. Varjú György Budapesten és a Dél-magyarországi Régióban Rejtő János az Észak-dunántúli és a Dél-dunántúli régiókban Dr. Ladányi József a Észak-magyarországi és Tiszántúli régiókban Tüdős Tibor Budapesten és igény esetén más régiókban