Magyarország legnagyobb szalmatüzelésű erőműve. Tájékoztató füzet

Átírás

1 Magyarország legnagyobb szalmatüzelésű erőműve Mit kell tudni róla? Tájékoztató füzet Zöld távhő Pécsett, 2012-től

2 Kedves Kollégák! Nap mint nap szembesülünk azzal, hogy egy több mint 7 éve elindított kezdeményezésünk egyre látványosabban halad a megvalósulás felé. Ki a kivitelezésben, ki a szerződéskötések folyamatában, ki mindezek tervezésében vagy adminisztrációjában vesz részt. A széles nyilvánosság előtt is ismert volt, hogy szalmatüzelésű blokk üzembe helyezésén dolgozunk, de mindeddig csak mérsékelten tájékoztattuk a lakosságot, más érintetteket. Ennek is elérkezett az ideje, és ebben Önöknek is komoly szerep, és felelősség jut. Kommunikációs kampányunk keretében amellyel remélem, hogy mindannyian találkoznak is majd a legfontosabb részletekről is információt adunk, a legkritikusabb kérdéseket is igyekszünk egyértelműen megválaszolni. Kiadványunkat azért állítottuk össze, hogy egyfajta mankóként szolgáljon a családtagokkal, szomszédokkal, partnerekkel való beszélgetésekhez, akik, úgy gondolom, mindannyian kíváncsiak lesznek arra, hogy mit is jelent majd Pécs számára a zöld távhő előállítása. Kérem, hogy olvassa el ezt a tájékoztató füzetet, és segítse a projekt pozitív megítélésének kialakítását! Üdvözlettel, Péterffy Attila energetikai igazgató Miért a szalmára esett a választás? Azért mert, nagy mennyiségben, olcsón rendelkezésre álló, ráadásul megújuló energiaforrás, amelyet komolyabb nehézségek nélkül lehet szállítani és eltüzelni. Az új erőmű a földgáztüzelésű blokkok kiváltásával csökkenti az ország energiafüggőségét, emellett szén-dioxid-semleges, és hozzájárul Magyarország Európai Uniós vállalásához a megújuló energiaforrások részarányának növelését illetően.

3 Honnan lehet ennyi szalmát beszerezni? A frissen végzett felmérésünk szerint Pécs nagyjából km-es körzetében az időjárástól és az aktuálisan vetett növények fajtájától függően évente átlagosan mintegy 7 millió tonna szalma, kukoricaszár és egyéb mezőgazdasági melléktermék keletkezik. Ehhez képest az erőmű teljes szükséglete évente mindössze 240 ezer tonna, ami a keletkező mennyiségnek alig 3 százalékát teszi ki. Az erőmű működtetéséhez szükséges mennyiség így elérhető közelségből maradéktalanul biztosított. Ezt támasztja alá, hogy a mezőgazdasági beszállítókkal az erőmű hosszú távú szerződéseket kötött, amelyek hamarosan a teljes szükséges mennyiséget lefedik. A partnerek többsége azonban bármikor képes lenne a szerződött mennyiségen felül is szállítani, így valamelyikük váratlan kiesése sem okozhat ellátási gondokat. Hiányozni fog ez a mennyiség a mezőgazdaságból? Fontos leszögezni, hogy az erőmű kizárólag a gabona melléktermékét képező bálázott szalmaszárat használja fel, az élelmiszeripari alapanyagot jelentő gabonaszemeket nem. A gazdák jelenleg a szalmának csak nagyjából 8-12%-át használják fel almozásra vagy állataik etetésére. A maradék lényegében hulladék számukra, amit elégetnek vagy a tarlóégetés uniós tilalmának következtében beszántanak. Az erőmű üzemeltetéséhez szükséges mennyiség tehát nem fog hiányozni a mezőgazdaságból, annál is inkább, mivel a talaj termőképességének megőrzéséhez a szalmájukat értékesítő gazdák az erőműtől visszakapják az égetés után visszamaradó ún. rostélyhamut, ami amellett, hogy talajjavító hatású, kiválóan alkalmas a savanyú földek lúgosítására is.

4 Hogyan változik a szalmabeszállítás miatt a teherforgalom? Az erőmű szalmával való ellátása nagyjából kilencven kamionfordulót jelent naponta. Ez kétségkívül megnöveli az érintett útszakaszok forgalmát. Ez a növekedés az út típusától és jelenlegi kihasználtságától függően becslések szerint 1-6% közötti lehet, amely egyedül az erőmű közvetlen közelében lévő útszakaszon jelenthet kis mértékben érzékelhető növekedést a forgalomban. Mennyire környezetszennyező ennyi szalmát közúton szállítani? A kérdés megválaszolására több hatásvizsgálatot végeztettünk. Ezek mindegyike megállapította, hogy a közúti beszállítás légszennyező hatása, a vizsgált terület alap légszennyezettségét is figyelembe véve a szállítási útvonalak mentén a koncentrációkat csak kicsi és elfogadható mértékben fogja növelni, a hatásterület minden esetben maximum 1 méterrel nő. Ha a szállítás esetében száz kilométeres átlagos távolsággal számolunk, akkor a fuvarozás CO 2 -kibocsátása pesszimista becslések szerint is tonna körül alakul évente. Ez azonban csak töredéke annak a mennyiségnek, amelyet a földgáztüzelés kiváltásával (legkevesebb 100 ezer tonna) fog az erőmű megtakarítani. Ennyi szalma tárolása jelent-e fokozott tűzveszélyt az erőműben? A szalma tárolására szigorú biztonsági és tűzvédelmi előírások vonatkoznak, amelyeket az erőmű a legteljesebb mértékben végrehajt. Ezért csupán 3,5 napi készletet halmozunk fel egyszerre a telephelyen, a többi szalma a földeken szárad, majd a gazdák raktáraiban várja, hogy beszállítsák. A szalmát az erőmű telephelyén egy különálló, vízzel és habbal is oltó tűzoltó-berendezésekkel felszerelt zárt csarnokban tároljuk, így ez a mintegy 6500 bálányi mennyiség sem jelent tűzveszélyt az erőmű számára.

5 Mi történik, ha valamilyen külső ok miatt akadozik az utánpótlás? A meglevő földgáztüzelésű kazánok továbbra is üzemkész állapotban maradnak, s bármilyen fennakadás esetén azonnal be tudnak kapcsolódni a hőtermelésbe, így egyetlen háztartás sem marad ellátatlanul. Mihez kezdenek az égés után maradó hamuval? A keletkező hamu magas kálium- és foszfortartalmú, viszont a szénhamuval ellentétben ként nem tartalmaz, ezért kiválóan alkalmas műtrágya helyettesítőként, a termőföldek tápanyag-visszapótlására, mint természetes termésnövelő anyag. A rostélyhamu emellett a savanyú talajok lúgosítására is megoldást jelent. Az erőműben keletkezett mennyiség az erre szerződött gazdák földjeire kerül majd talajjavító anyagként. Milyen hatással lesz a szalmatüzelésű blokk a város levegőjére? A kazán építése során az elérhető legkorszerűbb füstgáz-tisztító berendezéseket telepítjük az erőműbe. Ezeknek köszönhetően a minimálisra csökken a szalmatüzelésű erőmű által kibocsátott károsanyagmennyiség. Ez messze alatta marad az egyre szigorúbb környezetvédelmi határértékeknek. Ennek köszönhetően a város levegőjében a lakosság semmilyen érzékelhető változást nem fog tapasztalni. Miben más a biomassza-kazán CO 2 -kibocsátása a hagyományos erőművekhez képest? A lágyszárú biomassza tüzelés környezetvédelmi jelentősége az üvegházhatást okozó szén-dioxid megtakarításban rejlik. Mindennapjainkban, tapasztalhatjuk, milyen problémákat szül az üvegházhatású gázok által okozott globális felmelegedés. A biomassza-tüzelés azonban mint megújuló energiaforrás szén-dioxid semleges, azaz felhasználása során plusz CO 2 nem kerül a légkörbe, szemben a fosszilis tüzelőanyagokkal (szén,

6 földgáz, olaj), hisz ebben az esetben csak a növény által élete során, eleve a légkörből fotoszintézissel megkötött CO 2 kerül vissza oda. Ez a szén-dioxid körforgás. Csak az új, földgázt kiváltó erőmű működésével nagyjából 100 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást lehet megspórolni évente, amihez az országos villamosenergia-előállítás során, a más erőművekben eltüzelt fosszilis tüzelőanyagok kiváltásával elérhető emisszió-csökkentés járul, amelynek mértéke a kiváltott erőművek típusától függően elérheti az évi tonnát is. Olcsóbb lesz a távhő a szalmatüzelés elindulásával? A szalmatüzelésű kazán a jelenlegi árszinten is alacsonyabb költségmutatók mellett képes hőt előállítani, mint a gázüzemű blokkok. Emellett képes kiküszöbölni a gáz világpiaci árának emelkedéséből és az EU-s szén-dioxidkibocsátási kvóta vásárlásából eredő további költségkockázatokat is. A fogyasztói hőár meghatározása ugyanakkor 2011 óta állami privilégium, így arra az erőműnek nincs ráhatása. Annyi biztos, hogy a várossal kötött hosszútávú hőmegállapodás nyújtotta kedvező fogyasztói hőárak fenntartása csak az új szalmatüzelésű erőmű belépésével garantálható, a földgáz-tüzelés folytatásával viszont nem. Tényleg minden pécsi lakásban zöld távhővel fognak fűteni? Igen, a szalmatüzelésű blokk 2012-től végétől kiegészíti a meglévő faapríték-tüzelésű kazánunkat, így a kereskedelmi üzem kezdetétől gyakorlatilag a város minden távfűtött lakásában biomasszából származó energia biztosítja majd a hőt. A kiadvány újrahasznosított papír felhasználásával készült.