Szennyvíztisztítási technológiák
|
|
- Béla Sipos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szennyvíztisztítási technológiák - a fejlődés tendenciái napjainkban- Dr. Kárpáti Árpád, Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet, Veszprém Bevezetés A szennyvíztisztítás kulcsfeladata a szennyvíz szerves anyag (karbon), nitrogén- és foszforterhelésének olyan mértékűre történő csökkentése, ahonnan az öntisztítást már élővizeink is fenntartható módon biztosíthatják. Ez mesterséges környezetben eleveniszapos, biofilmes, granulált iszapos mikroorganizmus tömeggel is biztosítható. A ma működő tisztítók 95 %-a az első típusba tartozik. Ennél a változatnál a szükséges reaktor -terek méretét a nitrogénterhelés, illetve az előírt nitrogén eltávolítási igény befolyásolja. A tisztítás beruházási költsége a medencetérfogatokkal arányos, bár ezt napjainkban az iszapfeldolgozás járulékos költsége akár meg is duplázhatja. Az üzemeltetési költségnél az összes energiaigény mintegy harmadát kitevő levegőztetési energiaigénynek a jelentős részét is a redukált nitrogénformák oxidálása, nitrogénné alakítása képezi. Ennek megfelelően a nitrogéneltávolításnál elérhető megtakarítások a tisztítók beruházási és üzemeltetési költségeit egyaránt csökkentik. A nitrifikáció és denitrifikáció a biofilmben annak a korlátozott oxigénellátása miatt eltérően történik, mint az iszappehelyben. A biofilmes, vagy biofilmeshibrid megoldások az eleveniszaposakénál nagyobb fajlagos nitrogéneltávolítási sebességet, költséghatékonyabb üzemeltetést biztosíthatnak, ezért fejlesztésük elsődleges fontosságú a technológiák kialakításában. Ez az előadás elsődlegesen a fejlesztés egyik irányáról kíván áttekintő képet adni, beleillesztve azt az eleveniszapos rendszerek jelenlegi optimalizálási vonalába. A klasszikus eleveniszapos szennyvíztisztítási technológia alapismereteit, műveletigényét egyébként az alábbi vázlat tekinti át: Tisztítás Aerob és/vagy anaerob folyamatok kritikus szennyezők eltávolítására Aerob mikroorganizmus (MO) tevékenység szerves C oxidáció CO 2 -vé NH + 4 oxidáció NO - 2 -vé NO - 2 oxidáció NO 3 á - NO x redukciója N 2 -vé Közben MO szaporulat fölösiszap termelés Anaerob mikroorganizmus tevékenység iszap egy részéből CO 2 és CH 4 + Iszapvíz szeparált kezelés (NH 4 + NO - 2 = N 2 ) Környezetigény: (tisztítás) Oxigénbevitel (levegőztetés) Oxigénkizárás denitrifikáció szerves C-vel (keverés) MO sokszori újrahasznosítás (megújuló biomassza) Speciális biomassza kitermelése (biológiai többletfoszfor eltávolítás) -,,- (biológiailag nehezen bontható szerves C bonthatóvá tétele) Adaptáció /rekalcitrant anyagok anaerob hidrolízise Aerob folyamatok iszaphozam minimalizálása Anaerob iszapfeldolgozás biogázzá + Új nitrogén-átalakítási utak (NH 4 + NO - 2 = N 2 ) Víztelenített maradék iszap aerob komposztálása
2 Műveletigény (tisztítás és iszaphasznosítás) Levegőbevitel (durva / finom buborék) Tiszta oxigén bevitel Keverés oxikus / anoxikus /anaerob iszapos terekben (reaktor) Vegyszeradagolás többletfoszfor kicsapatására Iszap szeparációja a vizes fázistól (gravitációs / ultraszűrés) Vegyszeradagolás iszapsűrítéshez, víztelenítéshez Híg iszapok (< 5-6 % sza.) vegyszerezése ( Cl 2, H 2 O 2, O 3, UH, UV) Biogáz szeparációja, tisztítása, hasznosítása (megújuló energia) Gázmotor/generátor hő és elektromos energia újrahasznosítás % sza. tart víztelenített iszap komposztálása (levegőztetése stb.) Iszapszárítás, iszapégetés A nitrogéneltávolítás hagyományos, nitráton keresztül vezethető reakcióútja mellett az utóbbi évtizedben terjedőben a nitriten keresztül, autotrof úton történő N-eltávolítás. Ebben is a biofilmnek van meghatározó szerepe. A speciális összetételű, nagy nitrogéntartalmú (>500 mg/l NH 4 -N), meleg (>25 C), szűk KOI/TN arányú (<2) iszapvízből (anaerob rothasztás maradékvize) a nitrogéneltávolítás akár 60%-kal kevesebb oxigénigénnyel és minimális iszaphozammal is megvalósítható. A lakossági szennyvizek rothasztói iszapvízének a szeparált nitrogénmentesítésével az eddigi tapasztalatok szerint a tisztító teljes nitrogénterhelésének mintegy %-át lehet így eltávolítani. Az eleveniszapos rendszerek hagyományos ammónium oxidálása és nitrát redukálása Az eleveniszapos szennyvíztisztítás alapvető problémái: az ammónium oxidáló autotrof mikroorganizmusok lassú szaporodása, a heterotrof nitrát redukció a szerves tápanyag hiánya miatt korlátos. A lakossági szennyvíztisztításnál a legfőbb gond az elfolyó vizeik összes nitrogén tartalomára előírt szigorú határérték. A kisméretű tisztítóknál télen a nitrifikáció lelassul, nyáron a nitrát redukciójához szükséges szerves tápanyag hiányozhat. Komoly gond a nitrifikáció télen a nagyobb regionális, esetenként városi tisztítóinknál is, melyek szennyvizének hőmérséklete az egyesített vízgyűjtő rendszer miatt esetenként jelentősen lehűl. A ma már klasszikusnak tekinthető anaerob, anoxikus, oxikus iszapterekkel üzemelő folyamatos betáplálású eleveniszapos tisztítók denitrifikációs hatásfoka döntően a nitrátos iszapos víz recirkulációjának (denitrifikációjának) mértékétől függ (1. ábra). Az iszap recirkulációjának és a belső recirkulációnak a korlátossága (túlzott oxigénvisszavitel az anoxikus térrészbe) miatt az elérhető nitrát eltávolítási hatásfok is korlátos. A nagyon jó hatásfokú tisztítók 80 %-ban tudják a nitrogént eltávolítani a szennyvízéből. Ez nálunk a szennyvizeink nagyobb befolyó TKN koncentrációja ( mg/l), s a telepek kevésbé igényes kiépítettsége és üzemeltetése (szabályozása) miatt a mg/l határérték elérését nem teszi lehetővé. Elvileg ugyan az ennél is hatásosabb denitrifikáció sem lehetetlen az eleveniszapos szennyvíztisztításban, de csak jelentős költségnövekedés árán (szimultán denitrifikáció külső tápanyag adagolásával) két további medencetér (utódenitrifikáló és utólevegőztető) beiktatásával. Az utódenitrifikáló térben (4. medencetér) csakis külső tápanyag adagolásával jöhet létre számottevő denitrifikáció. Az ilyen elő és utódenitrifikáció egyébként akár nitrátmentes elfolyó vizet is biztosíthat.
3 1. ábra: Az eleveniszapos aerob szennyvíztisztítás beilleszkedése a teljes tisztítórendszerbe. Az utódenitrifikáció részben a metanol-felhasználása miatt drága (és veszélyes is), de emellett költségeit a két további medencetér és azok keverésének, levegőztetésének a kiépítési költsége is növeli. Egyszerűbb lehetne ezért egy szimultán heterotrof biofilmes denitrifikáció megvalósítása, melyet a klasszikus csepegtetőtestes szennyvíztisztítás gyakorlatából ismert. Ez a kiépítés azonban a nitrifikáció tekintetében nem biztosít kellő térfogati teljesítményt az egységnyi térfogatban levő kis biomassza tömege miatt. A fejlesztés feladata tehát a térfogategységben levő biofilm tömeg megnövelése és oxigénellátás gondos szabályozása. A fejlesztés egyik fő iránya - biofilm korábbi tapasztalatai Ennél a szennyvíztisztításnál a szerves anyag széndioxiddá és biomasszává átalakítása, valamint az ammónium oxidációja, a biofilm hordozón kialakuló 0,5-2 mm vastagságú biofilm külső, oxigénnel jól ellátott rétegében, míg a denitrifikáció a film mélyebb, oxigénhiányos rétegeiben realizálódott. A biofilm egyes folyamatait a megfelelő folyadékáramlás (nedvesítés és oxigén és tápanyag szállítás) és a biofilmben a biológiai folyamatok által generált tápanyag-diffúzió biztosítja. Az oxigén csak a biofilm legkülső rétegében mozgó folyadékárammal jut konvekció útján az ott élő mikroorganizmusokhoz. A biofilm mélyebb rétegeibe az a többi oldott tápanyagokkal együtt csakis diffúzióval juthat be. Ennek az eredménye a biofilm mélysége szerinti tápanyag koncentráció-gradiens, illetőleg biomassza rétegeződés (szelekció) kialakulása. A film felületi rétegében a legnagyobb szaporodási sebességgel és fajlagos iszaphozammal dolgozó heterotrof mikroorganizmusok szaporodnak, majd szakadnak is le a filmről. Az alattuk levő, oxigénnel még jól ellátott, stabilabban tapadó rétegben szaporodnak el az
4 autotrof nitrifikálók. A még mélyebben levő biofilm rétegekbe kevés oxigén tud csak eljutni. Mivel a nitrát koncentrációja a vízben általában jóval nagyobb az oxigénénél különösen elárasztott biofilmek esetén, a közbülső biofilm rétegben a nitrifikációra, alatta a denitrifikáció végbemenetére van lehetőség. A nitrát és szulfátmentes, legmélyebb rétegekben az anaerob iszaplízis és hidrolízis felgyorsulására van lehetőség. A csepegtetőtesteknek ezért a fajlagosan eleveniszapos rendszerekénél lényegesen kisebb iszaphozama erősen eloxidált, döntően sejtfalanyag. Az oxigén a biofilm rétegbe csak mintegy 0,1 mm mélységbe jut be, mert közben a film mikroorganizmusai elfogyasztják azt a biológiai oxidációhoz. A film mélyebb rétegében a nitrát lesz a következő oxigénforrás. Azt eleve csak oxigén hiányában hasznosítják a heterotrof mikroorganizmusok. Az oxigén oldhatósága a vízben igen korlátozott, sokkal nagyobb ugyanakkor a vízben a nitrát oxigéntartalmából adódó oxigénkoncentráció. Az oxigén így csak 1-2 tizedmilliméter mélységbe jut be a biofilmbe, a nitrát ezzel szemben bőven át tudja járni szinte a teljes biofilmet. Az utóbbi így a mélyebb rétegekben a nitrát redukcióját biztosítja. Még egy nagy felismerés fűződik a biofilmes rendszerekhez, de már talán nem is a csepegtetőtestekéhez. Az, hogy a nitrifikáló teljesítményük megfelelő feltételek között arányos az adott térfogatban működő biofilm felületével. Ez pedig a hordozóanyag megfelelő strukturálásával akár ezer m 2 /m 3 értékig is növelhető. A felület növelésével persze a bifilmtömeg is nő az ilyen kialakításban. Fontos azonban hogy a nagy fajlagos felületű hordozó kis térfogatot töltsön ki, hogy a szabad térfogatban a folyadék-konvekció (tápanyagellátás az eleveniszapos és a biofilm tekintetében egyaránt) biztosítva legyen. Fajlagos nitrifikációs teljesítmény növelése mozgó biofilmmel A nitrifikáló teljesítmény növelésére a kisebb méretű, nagy fajlagos felületű, mozgó részecskéken kialakított biofilmes rendszert (fluid ágy) először a nyolcvanas évek közepén Hollandiában üzemesítették. Ugyanebben az időben igen sok kisebb biofilmes szennyvíztisztítót építettek ki Svájcban forgótárcsás megoldásban (RBC). Ezek is mozgó biofilmes rendszerek voltak, mégpedig részlegesen elárasztott változatként. Az utóbbiaknál azonban a fajlagos felület még a m 2 /m 3 -es tartományban maradt, mint ahogyan az a műanyaglemez betétes csepegtetőtesteknél is volt. Kedvező tapasztalat volt az RBC-k esetén azok jó téli nitrifikációja, amelyet azonban sokáig kizárólagosan a zárt kiépítésnek, s az így megnövelt vízhőmérsékletnek tulajdonítottak. A hollandiai három fázisú reaktor azonban azért volt különleges volt, mert a biofilmes tisztítást egy különleges kialakítású, szintén hibridnek tekinthető reaktorban valósította meg. Ez volt az első mozgó szuszpenziós biofilmes ipari szennyvíztisztító (Muldr et al., 1995). A biofilmhordozó néhány ezer m 2 /m 3 fajlagos felülete révén a reaktorban kialakuló biofilm felület is elérte a néhány száz m 2 /m 3 értéket. A biofilm mozgatását a hordozó anyag fluid rendszerként történő működtetésével biztosították. A hordozó igen szűk, 0,6 mm átlagos szemcseméretű bazaltzúzalék volt, amire mintegy 0,3 mm vastagságú biofilm épült csak ki a folyamatos környezeti nyíróhatás eredményeként. Ez a biofilm viszont rendkívül aktív volt, mind a szerves anyag, mind az ammónium oxidációja tekintetében, holott viszonylagos oxigén limitációval működött a rendszer az oxigén mezofil hőmérsékleten történő gyengébb beoldódása következtében. A hőmérséklet ugyanakkor nagyban segítette, hogy az ammóniumban a viszonylag koncentrált (300 mg/l) gyógyszergyári szennyvízben az ammónium eltávolítása részben nitriten keresztül történhessen. Üzemi körülmények között
5 ennél a tisztítónál mérték ki először az ammónium és nitrit biológiai összekapcsolását, illetőleg az erre képes mikroorganizmusok létezését. A fluid ágyas, mozgó biofilmes rendszer azonban nagyon bonyolult kialakítású és nehezen is üzemeltethető. A reaktor tetején megfelelő ülepítő teret igényel, ahonnan a biofilmes szuszpenzió visszajut a gyűrűszerű kialakítású külső anoxikus térrészbe, majd onnan a mamutszivattyú elven működtetett belső levegőztető térbe, és vissza a legfelül elhelyezkedő ülepítőbe. A szuszpenziót a folyadékáramnak állandóan mozgásban kell tartani. A reaktorfenéken az iszap kiülepedésének megakadályozására mechanikai keverés is célszerű. A kisebb ammónium koncentrációjú lakossági szennyvizek tisztítására az ilyen fluid ágyas megoldás azóta sem bizonyult sikeresnek. Fajlagos nitrifikációs teljesítmény növelése nitrifikáló szűrőkkel A nitrifikáció biofilmmel elérhető térfogati teljesítmény növelése már az Egyesült Államokban megépített utónitrifikáló csepegtetőtestek tapasztalatai alapján nyilvánvaló volt, amit a svájci RBC telepek sorba kapcsolt kaszkádos kiépítése is megerősítettek. Ennek alapján az utónitrifikációt egy előzetesen szerves anyagtól (oldott és lebegő) megtisztított szennyvízből igen célszerűnek látszott alulról levegőztetett, minél nagyobb biofilm felületet biztosító töltetes szűrővel biztosítani. A néhány milliméteres átmérőjű nagy sűrűségű töltet erre alkalmasnak tűnt, hiszen nagy biofilm felületet, jó folyadék átjárást (kis nyomásveszteség) és jó levegőztetést (perforált fólián keresztül alulról történő levegőbevitel, vagy átbuborékoltatás) biztosított. Gondot csupán az jelent a megoldásnál, hogy a biofilm szaporulatát a hordozóról időnként le kell mosni az eldugulás megakadályozására. Ez a szűrő ciklikus visszamosásával lehetséges, ami viszont elbonyolítja az üzemeltetést. Éppen az eldugulás veszélye miatt szóba sem jöhet, hogy az ilyen nitrifikáló szűrőkre iszapos vizet, pontosabban eleveniszapot visszavezessenek. Ez tehát kizárja, hogy az ilyen szűrőket hibrid rendszerként a szerves anyag eltávolítására is használják, hiszen az igen gyakori visszamosást, jelentős üzemeltetési költségnövekedést eredményezne. Alkalmazási lehetőségük tehát erősen korlátozódik az első iszapkörös szerves anyag eltávolítást követő utónitrifikációra, hiszen annak viszonylag kicsi a fajlagos iszaphozama, tehát a bioszűrő ritkábban igényel visszamosást. Ez a megoldás három okból is meglehetősen költséges. Első maga a rendszer kiépítése, amely viszont így megtakarít egy utóülepítést, ami eleveniszap alkalmazásakor elkerülhetetlen. Második a szerves tápanyagként felhasználandó metanol ára, ami talán a legfőbb ok, harmadik pedig a gyakori szűrő visszamosási igény, ami ugyancsak jelentősen növeli az üzemeltetési költséget növeli. Ezért is gyakorlat a nitrifikált víz egy részének a visszavezetése az ilyen technológiáknál az első, eleveniszapos iszapkörre denitrifikáció céljából, ameddig azt az adott lépcső ülepítőinek a terhelhetősége azt megengedi (dél-pesti szennyvíztelep). Eleven iszapos rendszerbe merülő rögzített biofilm hordozók (elárasztott biofilmek) Az eleven iszapos rendszerbe merülő, rögzítetnek tekinthető biofilm hordozók használata is több évtizedes gyakorlat. Első változatuk az elárasztott lemezes műanyag betétes rendszerek voltak, amelyek már maguk is hibrid rendszert jelentettek. Mivel a levegőztetésük alulról történt, a biofilmet a gázbuborékok koptatták karbantartották, míg a leszaggatott biofilm részek lebegő eleveniszapként működtek tovább a vizes fázisban az iszaprecirkuláció révén. A biofilm hordozó a medencéknek rendszerint csak egy részét töltötte ki, s a medencefenék
6 fölött úgy rögzítették, hogy a levegőztető elemek alattuk elférjenek. A folyadék áramoltatásról, mozgatásról, az eleveniszap lebegésben tartásáról ezen túl rendszerint megfelelő keverőrendszernek is gondoskodni kellett. Az ilyen töltetes rendszerek legnagyobb problémája a hosszú csatornákban kialakuló biofilmnek a hiányos tápanyag és levegőellátása volt. A lemezes biofilm hordozót ezért hamarosan megpróbálták olyan, még nagyobb felületű rögzített fonalakkal, fonalszövetekkel helyettesíteni, melyek a folyadék és levegőátjárhatóságot jobban biztosítják. Az ilyen mai biofilmhordozók függönyszerű függesztett blokkokként, megfelelő kiemelhető kerettel kerülnek az eleveniszapos medencébe. Ezekkel a medencékben kialakítható biomassza-, biofilm tömeg másfél, kétszeresére növelhető. A tisztító nitrifikációs teljesítménye ezzel rendszerint legalább ilyen mértékben nő. A medencékben a szimultán denitrifikáció is javul. Mozgó ágyas hibrid rendszerek főági nitrogéneltávolítás intenzifikálására A biofilm hordozó új típusát alakították ki a múlt század kilencvenes éveinek elején norvég szakemberek. Nem lemezes, hanem 1-2 centiméteres, ugyanakkor belül strukturált, tehát nagy fajlagos felülettel rendelkező, vízhez igen közeli fajsúlyú henger alakú biofilm hordozót készítettek. Ma már ilyen hordozót igen sok gyártó készít, hiszen előállítása nem jelent különösebb műszaki feladatot. Az anyaga is elég változatos, akár műanyaghulladék is lehet. Meghatározó, hogy a felületére a biofilm jól tapadjon, s fajsúlya a vízéhez közeli legyen. Lebegjen a vízben, vagy a rá, vagy a biofilmjéhez tapadó gázbuborékok -levegőztetéslebegésben tartsák ott (2. ábra). 2. ábra: Korszerű biofilm-hordozó kialakítás mozgóágyas hibrid rendszer kialakítására. A nagyobb darabos biofilm hordozók megfelelő szűrőfallal az iszapos víztől egyszerűen visszatarthatók. A hibrid rendszer általában csak a levegőztető -oxikus- medencében működik. Az anaerob, vagy anoxikus zónákban nincs biofilm hordozó, s az ülepítőbe sem kerülnek töltetrészek. A biofilm hordozó belső felületein vastagabb, a külsőn a fokozott nyíróhatás következtében vékonyabb biofilm alakul ki. A folyadékkal a hordozó részecskék (10-20 mm átmérőjű és 10 mm hosszúságú) együtt mozognak, miközben a levegőbuborékok függőleges irányban áramlanak közöttük felfele, mozgatva a részecskéket is. Törvényszerű, hogy a hordozórészek mozgatása miatt ilyenkor nagyobb a fajlagos levegőigény. A hordozók belső felületeiken kialakuló vastagabb, 1-2 mm-es biofilm réteg jelentős iszaptömeget (iszapkoncentrációt) képvisel, hiszen a fajlagos felülete ezeknek a tölteteknek m 2 /m 3 között van, a
7 térfogat hányaduk pedig az iszapos vízben %. Ez tehát mintegy 400 m 2 /m 3 biofilm felületet jelent, ami 1-1,5 mm biofilm vastagság esetén, viszont csak a belső felületet véve figyelembe, maga is 0,2-0,3 m 3. Ennyivel ugyan csökken az iszapos fázis térfogata és iszaptömege, de ennél nagyobb mértékben nő azzal a biofilmben működő biomassza mennyisége, mert annak szárazanyagban nagyobb a biomassza tömege, mint az azonos térfogatú eleveniszapé. A kialakuló biofilmmel megnövekszik a tisztítóban levő biomassza koncentráció, s azzal a szerves anyag lebontó teljesítmény, sőt a biofilm révén a nitrifikáló teljesítmény is. Ez azért alakul így, mert a lebegő iszaprészek végzik ilyenkor döntő hányadában a szerves anyag lebontását, míg a biofilm a nitrifikáció meghatározó részét, a lassabban szaporodó nitrifikálók a kialakuló nagyobb koncentrációjuk, iszapkoruk révén. A nitrifikáció limitáló paramétere ilyenkor nyilvánvalóan a biofilmben kialakuló diffúzió, illetőleg ezen keresztül a biofilm hordozón kialakuló biofilm felülete. A nitrifikációt ugyanis a hordozón kialakuló biofilm felületi, 0,1 mm vastagságú rétege végzi. A film mélyebb rétegeiben ugyanakkor a denitrifikáció szimultán is jó hatásfokkal lejátszódhat, ha a film kellő vastagságú. A film nitrát fogyasztásának sebessége egyébként elég lassú a rendelkezésre álló szerves tápanyag típusa miatt (endogén szubsztrát). Emellett a denitrifikáció az eleveniszapos rész iszappelyheiben is lejátszódik (szimultán) azok jobb tápanyag ellátottság miatt. Mindezek eredményeként az ilyen töltetes szennyvíztisztítóknál mintegy 4,5 kg KOI/m 3 d szerves anyag terhelés mellett, stabil 0,4 kg NH 4 -N oxidációt is el lehet érni. Ez a hagyományos nitrifikáló lakossági eleveniszapos rendszerekének a 2-3 szorosa mindkét fajlagos teljesítményt illetően. Emellett a nitrifikáló biofilmes hibrid rendszer sokkal kevésbé érzékeny a téli vízhőmérséklet csökkenésre, mint a tisztán eleveniszapos. Talán ezzel a hordozótípussal egyidejűleg kezdték Németországban alkalmazni poliuretán habszivacsot 1-2 centiméteres szivacskockák formájában. A megfelelő porozitású poliuretán habszivacs igen alkalmas arra, hogy a mikroorganizmusok benőjék. Ennek a hordozótípusnak egy elvében is korszerűsített változatánál a durvább szövésű poliuretán habszivacs polimer szálaira aktívszenet, vagy ahhoz hasonló, szerves anyag megkötésére alkalmas adszorbenst ragasztanak fel, növelve azzal a fajlagos felületét, appoláros szerves anyag megkötő kapacitását. A szennyvíz kevésbé oldódó szerves anyagainak az ilyen koncentrálása, tartózkodási idejének megnövelése, s a hordozón kifejlődő, az eleveniszapénál szintén messze nagyobb átlagos tartózkodási idejű biomassza lényegesen jobb adaptációja teszi lehetővé a nehezen bontható, netán nitrifikációra toxikus anyagoknak a lebontását is. A szivacspamacsok belső, anaerob tereiben a mikroorganizmusoknak ez a képessége a biológiailag nehezen bontható anyagok hidrolízise eredményeként ráadásul fokozottan érvényesülhet. A töltőanyag részecskék külső terei nitrifikálnak, a közbülső denitrifikál és hidrolizálja a benne kifejlődött biomasszát, míg a belső a nehezen bontható vegyületek elbontását segítheti elő. A töltet nitrifikáló biofilmje még így is elég nagy felületet képvisel. A biofilm hordozók legújabb változata a polivinil-alkohol, és egyéb összetételű hidrofil gélek. A polivinil-alkoholt Japánban fejlesztették ki, és hasonló térfogati szerves anyag eltávolító és nitrifikáló teljesítményt sikerült elérniük vele, mint a strukturált polietilén töltettel. A gél azonban a víznél valamivel nagyobb sűrűségű, ezért mozgásban tartásához megfelelő mechanikus keverés is szükséges. Az ilyen keverés azonban ma már nem jelenthet problémát, mert a hyperboloid keverők bármelyik töltettípus igen kíméletes igénybevétele mellett képesek a folyadékfázis megfelelő átmozgatására, áramlásban tartására.
8 Biofilmes rendszerek a nitriten keresztül történő nitrogéneltávolításra Az utolsó évtized felismerése, hogy a teljes szennyvíztisztító rendszer denitrifikációs hatásfokát a már bemutatott utódenitrifikáció nélkül is számottevően lehet növelni az anaerob rothasztó ammóniumban gazdag iszapvízének a szeparált, újszerű, költségtakarékos nitrogéneltávolításával. Ez a nitrigéneltávolítás anaerob ammónium oxidáció néven ismert (ANAMMOX) (Mashego et al., 2007). A felhasznált oxigén, s vele levegő mennyiségének a csökkentésével, valamint a hagyományos denitrifikációhoz szükséges szerves tápanyagnak a kikapcsolásával jelent számottevő költségmegtakarítást. Ez a tápanyag a biogáztermelésen keresztül újrahasznosuló energiaforrás (Wett, 2007). Az ilyen ammónium eltávolítás két lépésből álló folyamat. Első lépése az ammónium mintegy felének a nitritté oxidálása (nitritálás a Nitrosomonas csoportba tartozó mikroorganizmusok révén) anélkül, hogy a másik fél rész oxidálódna, illetőleg a keletkező nitrit tovább oxidálódna nitráttá (nitratálás a Nitrobakter fajok révén). Ezt követi az ammónium és nitrit összekapcsolása egy másik mikroorganizmus csoport munkájával. A technológia kialakítható egy iszappal, de elkülönített lépésekkel, iszapokkal is. Az anaerob ammónium-oxidálók a nitritálóknál is egy nagyságrenddel lassabban szaporodnak, így a két faj kevert iszapban történő együttélése igen nehezen biztosítható. A szeparált nitrit és ammónium összekapcsolás ugyanakkor csakis biofilmben, vagy pontosan granulált iszapban lehet stabilis. Az utóbbi biomassza kialakításához (mikroorganizmus tenyészet elszaporításához) az üzemi berendezések indításához először 2-3 évre volt szükség (Abma et al., 2007). A legrégebben indított ipari egységek már 4-6 éve üzemelnek. Azok iszapjának az átoltásával ma már néhány hónap alatt felfuttathatók teljes kapacitásukra az ilyen üzemek. Az utóbbi technológiákról a biofilmes-hibrid kialakítás kapcsán inkább csak a korszerűségük miatt volt érdemes említést tenni. A biofilmes rendszerek azonban a szennyvíztisztítás főágán is igen gyorsan fejlődnek. Összefoglalás A szennyvíztisztításnál a teljesen autotrof nitrogéneltávolítás mértékének növelése csökkenti a szerves-karbon, valamint oxigénigényt. Ma ezt még csak az iszaprothasztás iszapvízénél lehet megfelelően kihasználni a biofilmmel történő anaerob ammónium oxidációnál. A biofilm a főágban a hidegebb és kisebb ammónium koncentráció miatt ma még az anaerob ammónium oxidációra alkalmatlannak tűnik, a heterotrof denitrifikációhoz szükséges szerves anyag igényt azonban az eleveniszapnál jobban biztosíthatja, egyidejű iszaphozam csökkentés mellett. A biofilm sajátos szelekciójával tehát jobb térfogat-fajlagos nitrifikációs, denitrifikációs kapacitás érhető el a biofilmes-hibrid rendszereknél továbbá a nitrifikáló biofilm kisebb hőmérséklet érzékenységével a fenti fajlagos téli csökkenését is kis mértékben kompenzálja. Hivatkozások Abma W. R. - Schultz C. E. - Mulder J. W. - van der Star W. R. - Strous M. - Tokutomi, T. - van Loosdrecht M. C. (2007) Full-scale granular sludge Anammox process. Wat Sci Tech., 55 (8-9) Mashego M.R. - Rumbold K. - De Mey M. - Vandamme E. - Soetaert W. - Heijnen J. J. (2007). Microbial metabolomics: past, present and future methodologies. Biotechnology letters, 29 (1) Mulder A. - van der Graaf A. A. - Robertson L. A. - Kuenen, J. G.(1995) Anaerobic ammonium oxidation discovered in a denitrifying fluidized bed reactor. FEMS Microbiol. Ecol., 16 (3) Wett B. (2007) Development and implementation of a robust deammonification process. Wat Sci Tech., 56 (7)
PANNON Egyetem. A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése. Dr. Kárpáti Árpád március 28.
A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0089 Projekt megvalósulás időszaka: 2012. 02. 01. - 2014. 03. 31. Főkedvezményezett neve: Pannon Egyetem 8200
RészletesebbenMegnövelt energiatermelés és hatásos nitrogéneltávolítás lehetőségei a lakossági szennyvíztisztításnál. Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem
Megnövelt energiatermelés és hatásos nitrogéneltávolítás lehetőségei a lakossági szennyvíztisztításnál Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem A szennyvíz energiatartalma Goude, V. G. (2016) Wastewater treatment
RészletesebbenA hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái
A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése
RészletesebbenELEVENISZAPOS BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŰKÖDÉSE, HATÉKONY MŰKÖDTETÉSÜK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK
ELEVENISZAPOS BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŰKÖDÉSE, HATÉKONY MŰKÖDTETÉSÜK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK HORVÁTH GÁBOR ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BIOTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEI, HATÉKONY MEGOLDÁSOK KONFERENCIA
Részletesebbenaz Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó
az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás
RészletesebbenBiológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen
Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia MHT Vándorgyűlés Szeged 2014. 07. 2-4. technológus mérnök Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Tápanyag-eltávolítási
Részletesebben2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz
RészletesebbenMilyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus
Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Fő problémák: Nagy mennyiségű fölösiszap keletkezik a szennyvíztisztító telepeken. Nem hatékony a nitrifikáció
RészletesebbenKassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt április 19.
Költségcsökkentés szakaszos levegőztetéssel és analizátorokkal történő folyamatszabályozással az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek
RészletesebbenA szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek csökkentése - oxigén beviteli hatékonyság értékelésének módszere
A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek csökkentése - oxigén beviteli hatékonyság értékelésének módszere Gilián Zoltán üzemmérnökség vezető FEJÉRVÍZ Zrt. 1 Áttekintő 1. Alapjellemzés (Székesfehérvár
RészletesebbenTúlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel
Szakmai publikáció Budapest, 2010. június Környezetvédelem 2010/3. Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel Fazekas Bence, Kárpáti Árpád, Reich Károly (Pannon Egyetem) Varvasovszki
RészletesebbenHazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához)
Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához) Dr. Lakatos Gyula ny.egyetemi docens, UNESCO szakértő Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék, 2015 A
RészletesebbenElőadó: Spissich Ákos Pannon-Víz Zrt. Nyúli üzemmérnökség szennyvízágazat vezető
Előadó: Spissich Ákos Pannon-Víz Zrt. Nyúli üzemmérnökség szennyvízágazat vezető A banai szennyvízrendszer bemutatása Csatornahálózat Gravitációs elválasztott rendszer 5470 fő 1289 db bekötés Szennyvíztisztító
RészletesebbenCiklizált szennyvízbetáplálás és iszapülepítés hatása az iszap morfológiájára az aerob szennyvíztisztításnál.
Ciklizált szennyvízbetáplálás és iszapülepítés hatása az iszap morfológiájára az aerob szennyvíztisztításnál. Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet A biológiai szennyvíztisztítás alapfeladatai:
RészletesebbenVízvédelem. Második szennyvíztisztítási fokozat / elsődleges kezelés / biológiai tisztítás AJNB_KMTM_ /2019-es tanév II.
Vízvédelem AJNB_KMTM_004 2018/2019-es tanév II. félév Második szennyvíztisztítási fokozat / elsődleges kezelés / biológiai tisztítás Szennyvíztisztítás II: Biológiai kezelés Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi
RészletesebbenMMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS
SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,
RészletesebbenNitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen
Nitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen 2017.06.22. Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Tápanyag-eltávolítási
RészletesebbenKis szennyvíztisztítók technológiái - példák
MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis
RészletesebbenVegyipari és Biomérnöki Műveletek. Szennyvíztisztítási biotechnológia
Vegyipari és Biomérnöki Műveletek Szennyvíztisztítási biotechnológia http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/mezgaz/vebimanager Bakos Vince, Dr. Tardy Gábor Márk (Dr. Jobbágy Andrea ábráival) BME Alkalmazott
RészletesebbenEleveniszapos szennyvíztisztítási technológiák és szabályozás igényük fejlődése
Eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiák és szabályozás igényük fejlődése Pulai Judit Kárpáti Árpád Bevezetés Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék A szennyvíztisztítás
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenA szennyvíztisztítás kulcskérdései és főbb fejlődési irányai
A szennyvíztisztítás kulcskérdései és főbb fejlődési irányai Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem 1. A lakossági szennyvizek gyűjtésének, tisztításának kialakulása. A lakossági szennyvizek ugyan sok forrásból
RészletesebbenIszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás
Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Települési szennyvíz tisztítás alapsémája A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok Tápanyagok
RészletesebbenHol tisztul a víz? Tények tőmondatokban:
Hol tisztul a víz? Tények tőmondatokban: 1. Palicska János (Szolnoki Vízmű) megfigyelése: A hagyományos technológiai elemekkel felszerelt felszíni vízmű derítőjében érdemi biológia volt megfigyelhető.
RészletesebbenTelepülési szennyvíz tisztítás alapsémája
Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok
RészletesebbenAnyag - energia. körkörös forgalma a szennyvíztisztításnál és kapcsolódó köreiben. Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem, Veszprém
Anyag - energia körkörös forgalma a szennyvíztisztításnál és kapcsolódó köreiben Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem, Veszprém Szennyvíztisztítás energetika gazdálkodás a lakosság/települések szennyvízének
RészletesebbenKorszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata
Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter
RészletesebbenBIM környezetmérnök M.Sc. Biológiai szennyvíztisztítás
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék BIM környezetmérnök M.Sc. Biológiai szennyvíztisztítás Dr. Jobbágy
RészletesebbenSzennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus)
Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus) Melicz Zoltán EJF Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet melicz.zoltan@ejf.hu Tel.: 06-20-2676060 Vizsgakérdések 1. A csatornahálózat-szennyvíztisztítás-befogadó
RészletesebbenKis szennyvíztisztítók technológiái - példák
MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi
RészletesebbenTELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BŐVÍTÉSI, INTENZIFIKÁLÁSI PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN CURRENT PROBLEMS IN UPGRADING THE SEWAGE TREATMENT OF DEBRECEN
TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BŐVÍTÉSI, INTENZIFIKÁLÁSI PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN CURRENT PROBLEMS IN UPGRADING THE SEWAGE TREATMENT OF DEBRECEN GULYÁS Gábor 1, FAZEKAS Bence 1, FÜLÖP Zoltán 2, OLÁH Kálmán
RészletesebbenMMK Szakmai továbbk SZENNYVÍZTISZT TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA
SZENNYVÍZTISZT ZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA KÖLCSÖNHATÁS ZÁPORKIÖMLÔ KEVERÉKVÍZ ELHELYEZÉSE NYERSSZENNYVÍZ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP M B K TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ ELHELYEZÉSE CSATORNA HÁLÓZAT SZENNYVÍZTISZTÍTÁS
RészletesebbenSzennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása
Szennyvíztisztítás nem oldott, darabos szennyezők mechanikus eltávolítása FIZIKAI TISZTÍTÁS oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása BIOLÓGIAI
RészletesebbenA biológiai szennyvíz tisztítás alapjai. Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató
A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató Először is mik azok a mikroorganizmusok? A mikroorganizmusok vagy mikrobák mikroszkopikus (szabad szemmel nem
RészletesebbenMEGOLDÁSOK ÉS ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK
SBR és BIOCOS szennyvíztisztítási technológiák MEGOLDÁSOK ÉS ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK Bereczki Anikó, Pureco Kft. SBR - szakaszos üzemű szennyvíztisztítási technológia Kisszállás 220 m 3 /nap, kommunális
RészletesebbenA DEMON technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen ammónium-nitrogén mérlegére
H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: 465 2400 Fax: 465 2961 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu A DEMO technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen
RészletesebbenSzennyvíztelepek energiaigénye. Bevezetés
A szennyvíztisztítás energiahatékonysága Energy efficiency of the municipal sewage treatment Bányai Zsuzsanna, Fazekas Bence, Pitás Viktória, Kárpáti Árpád, Környezetmérnöki Intézet Pannon Egyetem, 8200
RészletesebbenVegyipari és Biomérnöki Műveletek. Szennyvíztisztítási biotechnológia
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Vegyipari és Biomérnöki Műveletek Szennyvíztisztítási biotechnológia
RészletesebbenSzőke Péter Ádám Környezettudomány szak. Témavezető: Dr. Barkács Katalin
Szőke Péter Ádám Környezettudomány szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin Analitikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Természetes vizeink védelme sűrűn lakott területek
RészletesebbenVÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL. Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám
VÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám A víztisztítás a mechanikai szennyezıdés eltávolításával kezdıdik ezután a még magas szerves és lebegı anyag tartalmú szennyvizek
RészletesebbenSzennyvíztisztítás kialakulása és fejlődése napjainkig
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.5 Szennyvíztisztítás kialakulása és fejlődése napjainkig Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem Tárgyszavak: szennyvíz; szennyvíztisztítás; szennyvíziszap; műszaki fejlődés. A
RészletesebbenPureAqua Környezetvédelmi Mérnöki Iroda A szennyvíztisztításról bővebben: http://www.pureaqua.hu. 1. Bevezetés
BIOFILTEREKKEL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSBAN Mérnyei Judit Sieker, C. Barjenbruch, M. Experience with Biofilters in Wastewater Treatment (Rehm, H. J. and Reed G.: Biotechnology, V.
RészletesebbenOxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein
Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Előadó: Varvasovszki Zalán technológus FEJÉRVÍZ ZRt. Bevezetés FEJÉRVÍZ Fejér Megyei Önkormányzatok Általánosságban elmondható,
Részletesebbenhír MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2
hír CSATORNA 2011 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja november december Tartalom MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2 Horváth, A., Kiss, G., Böcskei, Zs., Ditrói, J., Fazekas, B., Kárpáti, Á.: Tisztítási hatásfok,
RészletesebbenTelepülési szennyvíz tisztítás alapsémája
Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok
RészletesebbenBiológia, biotechnológia Környezetvédelem, szennyvíztisztítás altémakörök
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Biológia, biotechnológia Környezetvédelem, szennyvíztisztítás altémakörök
RészletesebbenIpari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen.
Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Bevezetés A csemegekukorica feldolgozásának időszakában a debreceni szennyvíztelepen a korábbi években kezelhetetlen iszapduzzadás
RészletesebbenIPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA
IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA A kommunális szennyvíztisztító telepek a következő általában a következő technológiai lépcsőket alkalmazzák: - Elsődleges, vagy mechanikai tisztítás: a szennyvízben
RészletesebbenFölösiszap mennyiségének csökkentése ózonnal
ProMinent ProLySys eljárás Fölösiszap mennyiségének csökkentése ózonnal Vizkeleti Zsolt értékesítési vezető ProMinent Magyarország Kft. 2015. szeptember 15. Szennyvíztisztító telep ProMinent Cégcsoport
RészletesebbenHUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család
HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család (50-2000 LE. között) Működési leírás 1. A szennyvíztisztítás technológiája A HUNTRACO Zrt. környezetvédelmi üzletága 2000 LE. alatti
RészletesebbenA szennyvíztisztítás üzemeltetési költségének csökkentése
A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségének csökkentése a gáztérben mért biológiai aktivitással történő szabályozással. Ditrói János Debreceni Vízmű Zrt. Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség 2018.
RészletesebbenEleveniszapos lépcső kiépítése csepegtetőtestek után a hazai és európai normák teljesítése érdekében.
Eleveniszapos lépcső kiépítése csepegtetőtestek után a hazai és európai normák teljesítése érdekében. Pulai Judit - Kovácsné Benkó Zsuzsa - Rajhona János - Kárpáti Árpád Bevezetés Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki
RészletesebbenSzabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Előülepítő. Eleveniszapos Utóülepítő. Fölösiszap. Biogáz.
Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Nyers szv. Szennyvíztisztítás technológiai egységei Rácsszem. Elszállítás Csurgalékvíz Homok Rács Homokfogó Mechanikai tisztítás
RészletesebbenNitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen
Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Bevezetés A növényi tápanyagok eltávolítása a szennyvízből, azon belül is a nitrogén-eltávolítás
RészletesebbenTechnológiai szennyvizek kezelése
Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,
RészletesebbenElőadó: Váci László. MaSzeSz Szennyvíz és szennyvíziszap energiatartalmának jobb kihasználását lehetővé tevő eljárások szakmai nap június 22.
H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: 465 2400 Fax: 465 2961 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu Az elfolyó tisztított szennyvíz helyzeti energiaájának turbinás hasznosítása,
RészletesebbenMélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:
RészletesebbenSZENNYVÍZTISZTÍTÓ KISBERENDEZÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI, TOVÁBBI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, EREDMÉNYEK
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar EFOP-3.6.1-16-2016-00025 A vízgazdálkodási felsőoktatás erősítése az intelligens szakosodás keretében SZENNYVÍZTISZTÍTÓ KISBERENDEZÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI,
RészletesebbenBevezetés - helyzetkép
Új irányzatok a szennyvíz-technológiában hazai kutatási eredmények Dr. Fleit Ernő, Sándor Dániel Benjámin, Dr. Szabó Anita Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
RészletesebbenTechnológiai rendszerek. Egyéb veszélyek. 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása
Környezetvédelem A szennyvíztisztítás célja Technológiai rendszerek 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása 2008/2009-as tanév, I. félév Horváth Balázs SZE MTK BGÉKI
RészletesebbenEljárás kidolgozása az eleveniszapos denitrifikáció műveletének kinetikai
Ph.D. értekezés tézisei Eljárás kidolgozása az eleveniszapos denitrifikáció műveletének kinetikai optimálására Készítette: Plósz Benedek György Témavezető: Dr. Jobbágy Andrea egyetemi docens BUDAPESTI
RészletesebbenKonferencia kiadvány
PureAqua Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. 8200 Veszprém Hunyadi u. 14. Tel: +36/70/289-5212 Web: www.pureaqua.hu E-mail: info@pureaqua.hu 2011. október 06. Konferencia kiadvány Szennyvíztisztítás iszaphozama
RészletesebbenKontaktor Technológiák
Kontaktor Technológiák 2014 Kontaktor technológiák a szennyvíztisztításban Fazekas Bence, Kovács Zsófia, Kárpáti Árpád Forgótárcsás kontaktorok (RBC-k) A forgótárcsás kontaktorok tulajdonképpen a biofilm
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA-TÉTELEK. Vízellátás-csatornázás szakirányú továbbképzési szakon. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar 2019 BAJA
ZÁRÓVIZSGA-TÉTELEK Vízellátás-csatornázás szakirányú továbbképzési szakon Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar 2019 BAJA Vízellátás-csatornázás szakirányú továbbképzési szak Vízellátás Víztisztítás
RészletesebbenMikrobiológiai technológiák
Mikrobiológiai technológiák 2014 Mikrobiológiai technológiák a szennyvíztisztításban Fazekas Bence, Kovács Zsófia, Kárpáti Árpád Mikroorganizmus rendszerek technologizálása Eleveniszapos rendszerek. Az
RészletesebbenA nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenIpari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök
RészletesebbenBiológiai szennyvíztisztítás
Biológiai szennyvíztisztítás 1. A gyakorlat célja Két azonos össz-reaktortérfogatú és azonos műszennyvízzel egyidejűleg üzemeltetett, bioreaktor elrendezésében azonban eltérő modellrendszeren keresztül
RészletesebbenA kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén
A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén TET 08 RC SHEN Projekt Varga Terézia junior kutató Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens Miskolci
RészletesebbenMMK Szakmai továbbképzés Szennyvíztisztító telepek intenzifikálása SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA
SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből,
RészletesebbenSzennyvíztisztítás korszerű módszerei II.
Szennyvíztisztítás korszerű módszerei II. 2014. Tartalomjegyzék Jelölések jegyzéke... 5 Ábrajegyzék... 8 Táblázatok jegyzéke... 10 1. A nitrogéneltávolítási módszerek további fejlesztési irányai... 12
RészletesebbenAz eleveniszapos szennyvíztisztítás részműveletei, méretezésük és kiépítésük
Az eleveniszapos szennyvíztisztítás részműveletei, méretezésük és kiépítésük Bevezetés Dr. Kárpáti Árpád karpatia@almos.vein.hu Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék A lakossági
RészletesebbenTiszta oxigén adagolás és szabályozása a szennyvíztisztításban
Tiszta oxigén adagolás és szabályozása a szennyvíztisztításban Fazekas Bence - Kárpáti Árpád Reich Károly Pannon Egyetem, Veszprém 2010 A fajlagos szaporodási sebesség [μ] és a rendelkezésre álló tápanyag
RészletesebbenEleveniszapos szennyvíztisztítás fejlesztésének irányai I-II.
Eleveniszapos szennyvíztisztítás fejlesztésének irányai I-II. Kárpáti Árpád 1. Bevezetés I. BOI és nitrogén eltávolítás A kommunális szennyvíztisztítás feladata a lakosság által felhasznált és elszennyezett
RészletesebbenEleveniszapos szennyvíztisztítás és tervezése
Eleveniszapos szennyvíztisztítás és tervezése 2.1. A technológia kialakulása, történeti fejlődése 2.1.1. Egy iszapkörös eljárások Az élővizek oxigénellátását és öntisztulását intenzifikáló, levegőztetéssel
RészletesebbenÚjabb N-eltávolítási lehetőségek a szennyvíztisztításban
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.5 Újabb N-eltávolítási lehetőségek a szennyvíztisztításban Thury Péter Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék Tárgyszavak: szennyvízkezelés;
RészletesebbenBiológiai szennyvíztisztítás klasszikus modellje (városi szennyvíz tisztítására) Biológiai műveletek
Biológiai műveletek Mikroorganizmusok, sejt és szövettenyészetek felhasználása műszaki feladatok megoldására. Biológiai szennyvíztisztítás klasszikus modellje (városi szennyvíz tisztítására) Mikroorganizmusok
Részletesebben2000 LE-nél kisebb telepek szennyvíztisztítási technológiái
2000 LE-nél kisebb telepek szennyvíztisztítási technológiái Bevezetés Dr. Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék A címet talán jobb lenne úgy megfogalmazni, hogy
RészletesebbenAz eleveniszapos szennyvíztisztítás - rendszerkiépítésének konfigurációi -
Az eleveniszapos szennyvíztisztítás - rendszerkiépítésének konfigurációi - Koroknai Balázs Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék Seviour,R.J.- Lindrea,K.C.-Griffiths,P.C.-Blackall
RészletesebbenMicrothrix parvicella megfékezése üzemi tapasztalatok az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen
Fonalasodás, úszóiszap és lebegőiszap problémák szennyvíztisztító telepeken szakmai nap - 2018.05.03. Microthrix parvicella megfékezése üzemi tapasztalatok az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kiss
RészletesebbenTiszta oxigén a biológiai folyamatok életre keltésére a szennyvíztisztító telepeken Rendszer-összehasonlítás különböző oxigénbeviteli eljárások esetén
Szakmai publikáció, 2005.08.25. Vízműpanoráma, 2005/3, XIII. évf., 12-14. o. Tiszta oxigén a biológiai folyamatok életre keltésére a szennyvíztisztító telepeken Rendszer-összehasonlítás különböző oxigénbeviteli
RészletesebbenSBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével Bognár Ferenc EMVIR Nonprofit
RészletesebbenLétesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében
Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében Kerepeczki Éva és Tóth Flórián NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2017. december 7. A rendszer bemutatása Létesítés:
RészletesebbenA CIKLIKUS. Inwatech Környezetvédelmi Kft TECHNOLÓGIÁK ÚJ GENERÁCIÓJA
A CIKLIKUS TECHNOLÓGIÁK ÚJ GENERÁCIÓJA Előadó: Lorx Viktor Eleveniszapos rendszerek Szabad eleveniszapos technológiák Gravitációs fázisszétválasztás Rögzült hártyás rendszerek Nem gravitációs fázisszétválasztás
RészletesebbenTÉMAVEZETŐ TAKÁCS ERZSÉBET BEZSENYI ANIKÓ A GYÓGYSZERMARADVÁNYOK ELTÁVOLÍTÁSNAK LEHETŐSÉGEI A DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN
TÉMAVEZETŐ TAKÁCS ERZSÉBET BEZSENYI ANIKÓ A GYÓGYSZERMARADVÁNYOK ELTÁVOLÍTÁSNAK LEHETŐSÉGEI A DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN ELŐTTE UTÁNA A SZENNYVÍZKEZELÉS I. A SZENNYVÍZKEZELÉS I. A SZENNYVÍZKEZELÉS
RészletesebbenAZ ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK CSÖKKENTÉSE AZ ON-LINE MÉRÉSTECHNIKA LEHETŐSÉGEINEK KIAKNÁZÁSÁVAL. Bognár Ferenc
AZ ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK CSÖKKENTÉSE AZ ON-LINE MÉRÉSTECHNIKA LEHETŐSÉGEINEK KIAKNÁZÁSÁVAL SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEINEK CSÖKKENTÉSE SZAKMAI NAP MAGYAR VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTECHNIKAI SZÖVETSÉG
RészletesebbenIvóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén
Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.
RészletesebbenSolymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé
Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé Működési leírás Készítette: Bárdosi Péter Resys Mérnöki és Szolgáltató Kft. Budapest, 2011. november 18. 1 Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék... 2 2 A tisztítás
RészletesebbenA szennyvíztisztítás környezetbarát lehetőségei ritkábban lakott térségekben
A szennyvíztisztítás környezetbarát lehetőségei ritkábban lakott térségekben Bevezetés Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, H-8201 Veszprám, Pf. 158. Karpatia@almos.vein.hu A szennyvizek keletkezése a lakosság
RészletesebbenLakossági szennyvizek tisztítása
Pannon Egyetem Eötvös József Főiskola Kaposvári Egyetem Edutus Nonprofit Zrt. IBS Development Nonprofit Kft. TÁMOP- 4.1.1.C- 12/1/KONV- 2012-0015 Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért Lakossági
RészletesebbenÚszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi helyszíni mérésekkel és matematikai szimulációval
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi
RészletesebbenVÍZISZÁRNYAS FELDOLGOZÓ ÜZEMBŐL SZÁRMAZÓ IPARI SZENNYVÍZ TISZTÍTÁSA. MASZESZ Ipari szennyvíztisztítás Szakmai nap. Előadó: Muhi Szandra
VÍZISZÁRNYAS FELDOLGOZÓ ÜZEMBŐL SZÁRMAZÓ IPARI SZENNYVÍZ TISZTÍTÁSA MASZESZ Ipari szennyvíztisztítás Szakmai nap Előadó: Muhi Szandra Budapest 2017. 11. 30. Tartalom Alapadatok Tervezési információk Hidraulikai
RészletesebbenMaSzeSz, Kerekasztal megbeszélés, Budapest, 2012. október 25 Megújuló energia a szennyvíztisztításból
Megújuló energia a szennyvíztisztításból ENERGIAHORDOZÓ KÉSZLET KIMERÜLÉS IDEJE [év] Kőolaj 43 67 Földgáz 64 50 Kőszén és lignit 200 1500 Uránium 40 500 Az energia, melynek fosszilis forrásai véglegesek,
RészletesebbenA szennyvíztisztítás célja és alapvető technológiái
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék A környezetvédelem alapjai Dr. Jobbágy Andrea egyetemi docens A szennyvíztisztítás célja és alapvető
RészletesebbenCELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA
CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Szalay Gergely technológus mérnök Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep Kapacitás: 200 000 m 3 /nap Vízgyűjtő
RészletesebbenMEMBRÁNTECHNOLÓGIAI SZAKMAI NAP MASZESZ - Budapest
MEMBRÁNTECHNOLÓGIAI SZAKMAI NAP MASZESZ - Budapest 2017.11.09. MBR TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSBAN LEAP-MBR és LEAP-PRIMARY működése és jellemzői Serény József Envirosys Kft Hagyományos
RészletesebbenSzennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser
Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágyát! A jelenlegi szennyvízkezelési eljárás terheli a környezetet! A mai szennyvíztisztítók kizárólag a szennyvíz
RészletesebbenHulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN
Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN SZERVES HULLADÉK FELDOLGOZÁS Az EU-s jogszabályok nem teszik lehetővé bizonyos magas
RészletesebbenA szennyvíztisztítás ellenőrzésének analitikai lehetőségei Pulai Judit (VE) Helmut Kroiss - Karl Svardal (TU Wien - Austria) közleménye alapján
A szennyvíztisztítás ellenőrzésének analitikai lehetőségei Pulai Judit (VE) Helmut Kroiss - Karl Svardal (TU Wien - Austria) közleménye alapján Bevezetés A szennyvíz különböző szennyező anyagok és víz
Részletesebben