FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ

Átírás

1 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ A FALUSI ÉS AGROTURIZMUS ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK KIADVÁNYA 17. évfolyam 2009/4. szám FALUSI PORTÁK A SZAKOSODÁS ÚTJÁN A kiadvány a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Civil Szolgáltató, Fejlesztô és Információs Kollégiumának támogatásával készült

2 2 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ TARTALOM 3 Elôszó (Dr. Szabó Géza) 3 A falusi turizmus, agroturizmus speciális termékei Magyarországon (Dr. Szabó Géza Dr. Csizmadia László) 5 A VIDÉK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI 5 Aktív üdülés falun 5 Horgászok és falusi szállásadók összefogása Bátán (Huszárné Lukács Rozália) 5 Kerékpárosbarát szálláshelyek a falusi turizmusban (Magyar Kerékpáros Klub) 7 Vadászturizmus családi vállalkozásban (Bodó Katalin) 8 Üdülés lovasudvarban 8 Lovasturizmus, lovaskultúra Magyarországon (Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség) 9 Falusi turizmus és lovaglás a Holt Tisza mellett 10 Környezetbarát vendéglátó porta 10 Fontos tudnivalók a biotermesztésrôl és az ökogazdálkodásról (Magyar Biokultúra Szövetség) 11 Ökoporta-rendszer a Dél-Dunántúli régióban A projekt ismertetése 12 Új ökoporta-rendszert építenek ki a Dél-Dunántúli régióban (Gerner András) 12 Ökopanzió a Balatonon (Ökoházak Magazin) 13 A VIDÉK TÁRGYI ÉS SZELLEMI ÖRÖKSÉGE 13 A szellemi kulturális örökség szerepe a turizmusban (Dr. Csonka Takács Eszter) 15 Hagyományôrzô vendégfogadó porta 15 Hagyományôrzés Csíkban (Dr. Csizmadia László) 16 Nemzedékeken át hagyományozódó tudás a turizmus szolgálatában (Rendek Lászlóné) 17 A VIDÉK IFJÚSÁGNEVELÔ SZEREPE 17 Csoportok vendégháza a falusi portán 17 Turizmus ifjúságra szabva (Komáromi István) 18 A nagyszülôi örökség nyomdokán (Noll Zoltán Noll Erzsébet) 19 Falusi életmód, ifjúsági porta 19 Csoportos élmények öt hektáron (Dr. Majoros Dobó Zsuzsanna) 19 Mit várnak a falusi szálláshelyektôl a középiskolások? (Komáromi István) 20 Gyermekbarát vendéglátó porta 20 Hogyan szeretnének nyaralni a nagycsaládok? (Kormosné Debreceni Zsuzsa) 21 Gyermekbarát vendégfogadás a Gerecse dombjai közt 22 AZ AGRÁRIUM ÉRTÉKEI ÉS TERMÉKEI 22 Egészség porta: 22 Úton, útfélen (Pistyúr Imre) 23 Egészségturizmus az Ôrségben (Hegyi Vilmos) 23 Falusi aromaterápia az Illatosházban (Éliás-Mezey Erzsébet) 24 A falusi vendégasztal 24 Falusi vendégasztal szolgáltatás vegyes tapasztalatokkal (Kabódi Istvánné) 25 Kiscsoportos tervezés-vendégasztalhoz 26 Hagyományôrzô vendéglátás a Szenke partján (Kôrösi Miklósné) 27 Vendégasztal Tóték Házában (Tóth Árpád) 28 Üdülés borosgazdánál 28 Borút: hogyan, hol és miért? (Erdôsi Mária) 31 Borúti Karta (Magyar Borutak Szövetsége) 32 Üdülés borosgazdánál a Pécs-Mecseki Borúton (Dr. Szabó Géza) 33 Történelmi hangulatú pince, tokai borok és családias vendégszeretet Tarcalon (Pataky Sándor) 34 SPECIÁLIS AJÁNLATOK 34 Fogyatékkal élôk üdültetése falusi portán 34 A mindenki által meglátogatható falusi környezet (Kasza Mariann) 35 Kerekes székkel, szabadon (Kohári Lajosné)

3 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ 3 Elôszó Nagy követ kíván dobni a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége a hazai vendégfogadás amúgy sem csendes vízébe. Figyelve a turizmus és azon belül a vidéki turizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjeire, nyitott szemmel járva Európa fejlett turizmusú vidéki térségeiben immáron nyilvánvaló, hogy a termékfejlesztésben, a falusi turizmus kínálatok megjelenítésében tovább kell lépni a specializálódás irányába! No nem kívánjuk mi ezt nagy felfedezésként tálalni, hiszen erre már a szakmai publikációk és konferenciák régóta rámutattak. Gazdáink egy része felismerve a piac és az idôk szavát, jórészt külföldi példák alapján, saját maga is kezdte átformálni, konkretizálni, súlypontozni ajánlatait. Erre utaló tapasztalatokat leszûrhették vendégeik véleményeibôl és megfogalmazott igényeibôl. A termékspecializációk fô irányai is kialakultak már, ám a külföldön megismert kettôs minôsítés: (1.) szálláshely minôsítés, (2.) speciális falusi turizmus termék minôsítése náluk még nem indult meg. Pedig ez azt jelentené, hogy az általános, minden vendégfogadóra kötelezô szálláshely minôsítést (napraforgós rendszer) kiegészítené egy, vagy akár több speciális termék minôsítése. Tehát létrejönne a specializált termékekre egy-egy egyedi kritérium rendszer, amely alapján minôsítést szerezhetnek és a piac számára is bemutatkozhatnak, azonosíthatóvá válhatnak. Ilyen jellegû külföldi kritérium rendszerek hozzáférhetôk, már bontogatják szárnyaikat a hazai speciális kínálatok, de még nem állt össze a rendszer. A jelen kiadvány ezt az érlelôdési folyamatot szeretné felgyorsítani azzal, hogy a hazai példákat a széles szakmai közönség, falusi vendégfogadóink és turizmus szervezôink elé tárja, két ajánlást adva a lapozgatáshoz: 1. ismerjék meg a hazai kezdeményezéseket, vonják le ezek tapasztalatait; 2. gondolkodjanak el a bevezetendô minôsítési rendszer elvárásain! Nagyon fontos mindannyiunk számára, hogy szakmai vitában formálódjon ki a hazai falusi turizmus termékspecializációinak rendszere, így várjuk a kiadvány olvasóinak visszajelzéseit, javaslatait! Gondolatébresztô olvasást kíván: DR. SZABÓ GÉZA a FATOSZ alelnöke A falusi turizmus, agroturizmus speciális termékei Magyarországon A szakosodás a vendégházak (porták) minôsítési kritériumai szerint egy további lépés a magyar falusi üdülés (vidéki turizmus) nagy és áttekinthetetlen kínálatának differenciálására és a termékbiztonság fokozását jelentô intézkedés vendégek számára. A speciális kínálatokkal szembeni követelmények, a marketing-stratégia szellemében a konkrét vendégkívánságokhoz és igényekhez igazodnak. Ahhoz, hogy egy szakosodott területen a falusi (vidéki) gazdák, illetve vendégfogadók versenyképesek legyenek és maradjanak, az általános minôségi követelményeken túlmenôen, speciális kritériumokra is fel kell készülniük, amit rendszeresen az új igényekhez, idôrôl-idôre hozzá kell, igazítaniuk. A világ bizony már ebben is túllépett rajtunk. A fejlett turizmusú európai országok vidéki térségeiben, a minôsített szálláshelyek továbblépve a programszerûség irányában már egyedi, különleges kínálatokat is tartalmaznak. Az idô megérett idehaza is a továbblépésre! Erre ösztönöz bennünket a piaci igények differenciálódása. A bôvülô vendégkörû falusi turizmus keresleti igényei egyre konkrétabbá válnak. Vendégeink motivációikhoz illeszkedve keresik a számukra legkedvezôbb üdülési helyszíneket. Mivel a vendégkör igényei megismerhetôk, így adott a válasz: a szolgáltatásoknak ezen vevôi elvárások mentén kell konkrétabbá válniuk! Fontos tanulsága a legutóbbi évek turizmus trendjeinek, hogy a vendégkör is egyre szegmentáltabb. A különbözô érdeklôdésû és üdülési tevékenységeket preferálók az üdülési helyszín kiválasztásakor, a szolgáltatások felmérésekor is a maximálisan a saját elvárásaikat érvényesítik. Olyan helyszíneket preferálnak, amelyek a legkedvezôbbek motivációjuk szempontjából. Erôs mozgósító erô a specializálódó kínálatok irányába az is, hogy a kommunikációi is egyre differenciáltabbá válik. A mai turizmusban az újdonságoknak és a jól tematizált termékeknek van esélyük a figyelem felkeltésére. Az információs dömpingben fuldokló üdülni vágyó a szinte végtelen számú ajánlat között vágyait kulcsszavakba öntve próbál kapaszkodókat keresni. Ebben az információs folyamban a specializált termékek könnyebben akadnak bele az érdeklôdôk hálójába! A turizmust meghatározó élmény orientáció megköveteli a folyamatos termékfejlesztést, amely a termékspecializációk segítségével tudja megújítani a falusi turizmus hagyományos kínálatait. Érdemes megszívlelnünk Hans Embacher véleményét a specializált termékek kialakításának elônyeirôl, mégpedig a szolgáltatók oldaláról: szakszerûbb termékfejlesztés; hatékonyabb képzés és oktatás, tapasztalatcsere / a legjobb példából tanulni; gazdaságossági elônyök (pl.: beszerzés), a marketingben megnyíló elônyökre koncentrálni; versenyképesebb szolgáltatás összetétel; több innovációs lehetôség a speciális területeken, szakmai turisztikai szervezetekkel való együttmûködés kibôvítése és tartalmi megújítása. A hazai falusi vendégfogadás számára mindig is mintaértékû Ausztriában már a kilencvenes évek végére kialakították speciális termékeik rendszerét. A hét fô termék a következô: 1. Kisgyermekes családok 2. Mozgássérültek 3. Rendezvények

4 4 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ Attrakciók A falusi turizmus Kapcsolódó vidéki turizmus speciális termékei terméktípusai I. A vidék természeti Aktív üdülés falun Természetjárás értékei (kerékpározás, horgászat, vadászat, Kerékpáros turizmus természetjárás, túrázás) Horgászat, vadászat Üdülés lovasudvarban Lovas turizmus Környezetbarát vendéglátó porta (ökoporta) Agroturizmus (helyi termékek, természeti értékek) Ökoturizmus II. A vidék tárgyi Hagyományok vendégfogadó portája Kulturális turizmus és szellemi öröksége Csoportok vendégháza a falusi portán Ifjúsági turizmus Falusi életmód ifjúsági porta (célcsoport Agroturizmus bekapcsolódása a mezôgazdasági munkákba) Gyermekbarát vendéglátó porta III. Az agrárium értékei Egészségporta (gyógynövények, biotermékek, Egészségturizmus és termékei reform életmód, egészséges helyi élelmiszerek) A falusi vendégasztal Agroturizmus (gasztronómiai élmények, helyi termékek) Üdülés borosgazdánál Agroturizmus, borturizmus (falusi turizmus a borutak kínálatában) és tematikus, helyi termékutak IV. Speciális ajánlatok Fogyatékkal élôk üdültetése falusi portán Egészségturizmus (kombinálható a hagyományok-, Agroturizmus az egészség-, a falusi vendégasztal porta, Lovasturizmus a lovasudvar, Kulturális turizmus a borosgazda ajánlataival) Ökoturizmus A vidéki vonzerôk, a falusi turizmus speciális termékei és az ehhez kapcsolódó vidéki turizmus termékeinek rendszere 4. Kézmûves foglalkozások 5. Borturizmus 6. Biofarmok, egészségturizmus 7. Lovaglás Hazánkban tizenegy területen javasoljuk a kínálat kiszélesítését és mélyítését, amihez a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ), az adott területek országos szövetségeinek szakembereivel együttmûködve konkrét kritérium-katalógusok kidolgozását tervezi. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a vendégházban (a portákon) a kínálat teljes és összehangolt legyen. Miért szakosodjanak a vendégházak és a porták? Hogy a vendég számára a kínálatok áttekinthetôbbé váljanak hogy a kategóriába sorolt vendégházak kínálatát specializáljuk, és ezzel megkönnyítjük a vendégek döntését, hogy a minôséget javítsuk, és ez által a vendégnek nagyobb termékbiztonságot, kínáljunk hogy a falusi üdülést a kínálat-differenciálásával versenyképesebbé tegyük hogy a szállásadók, és vendégek számára az árkülönbségeket érthetôbbé lehessen tenni hogy konkrét problémamegoldásokkal magasabb árakat és magasabb kihasználtságot lehessen elérni hogy a speciális információkat az egész országra, illetve Európára kiterjedô reklámeszközökkel egyszerûbben lehessen továbbadni hogy a szállásadókat arra ösztönözzük, hogy a (személyes és vendégházaik, illetve gazdasági tevékenységük) erôsségeiknek megfelelô kínálat iránt elkötelezzék magukat, és azokat fejleszszék. A falusi turizmus szakosodásának alapelvei A falusi üdülés termékfilozófiája határozottabban érvényesüljön és terjedjen, ami azt jelenti, hogy, személyre szóló, természet közeli szolgáltatásokat kínáljunk. Csak azok a parasztgazdaságok és vendégházak szakosodjanak, amelyeknél a családi és vendégfogadás tevékenység feltételei alkalmasak, a szakosodott kínálatra. A tisztán technikai kritériumok és a kínált szolgáltatások mellett legyünk figyelemmel a falusi szállásadó személyes elkötelezettségére és mindenek elôtt szakmai felkészültségére, emberi alkalmasságára és a vendégház (más néven: porta) teljes, megjelenési képére. Szabad teret kell engedni az egyéni sajátosságoknak. A kritériumoknak és az értékelés eredményének a szállásadó részére érthetônek és követhetônek kell lenni. A szakosodási kritériumokat minden régióban, megyében és kistérségben egyformán kell alkalmazni. A speciális kínálatoknak a mindenkori vendégcsoport kívánságaihoz és igényeihez kell igazodni és a vendégházak sajátos adottságainak figyelembevételével, kell alkalmazni. A speciális érdeklôdésû vendég igényeit teljesíteni kell. DR. SZABÓ GÉZA DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ a FATOSZ alelnöke és elnöke

5 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ 5 A VIDÉK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI Aktív üdülés falun Horgászok és falusi szállásadók összefogása Bátán A Bátai Horgász Közhasznú Egyesület 1989-ben alakult. Jelenleg 130 felnôtt, két ifjúsági, valamint 12 gyermek tagja van. A Duna-Dráva Nemzeti Park területén közel 4,5 hektáron találhatóak élôvizes horgászhelyeink, a Keszeges tó és a Mélygödör tó, valamint a Szekszárd- Bátai fôcsatorna befolyási szakasza 3 kilométer hosszan. Miután élôvizes tavakról beszélünk, így sajnos ki vagyunk téve a Duna változó vízállásának, amely befolyásolja a horgászidényt. A horgász turizmussal akkor kezdtünk foglalkozni, amikor Bátán sorra nyitottak meg a vendégházak. Gondoltuk, nyugodtan csalogathatjuk a horgászni vágyókat, hiszen a halat mesterséges telepítéssel mi biztosítjuk és a szállásuk is megoldható. A horgászni vágyóknak a horgászathoz állami jegy szükséges és a napi jegyet tavainkra mi biztosítjuk. Együttmûködési szerzôdést kötöttünk a Tolna Megyei Falusi Turizmus Egyesülettel és segítségükkel kiadványt készítettünk, amely az együttmûködés keretén belül megjelent az Utazás kiállításon, mint lehetôség a szabadidô változatosabb eltöltésére. Két éve tart az együttmûködés és leszögezhetjük, hogy a kölcsönös segítség nagyon jól mûködik: mindkét részrôl jön a vendég. Mûködésünkhöz minden évben az NCA-pályázaton szép összegeket nyerünk, így az elmúlt években sikerült csónakot venni és a tavak környezetének rendbetartásához eszközöket nyerni. Jelenleg esôbeállókat kívánunk a vizek mellé telepíteni, hogy így is biztosítsuk horgászaink biztonságát és kényelmét. Az egyesület közhasznú jellege miatt más civil szervezetekkel is kapcsolatban áll. A helyi iskolákból és a környékbeli falvakból kerülnek ki gyermekhorgászaink. Nagyon jó a kapcsolatunk a Duna- Dráva Nemzeti Parkkal, a Gemenci Erdôgazdasággal, valamint a Natura 2000 hálózattal. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) elôírja az állami vizek kötelezô halasítását, meghatározva, hogy hektáronként milyen minôségû, mennyiségû és fajtájú halat kell elhelyezni élôvizeinkben. Ezt a feladatot a környékünkön a Bátai Horgász Közhasznú Egyesület végzi megalakulása óta. Feladatunkhoz tartozik a környezetés vízvédelem is helyi szinten. Az FVM által kiírt pályázatból hínártalanítást végeztünk a közelmúltban. Közösségi életünk fontos eseménye az évente megrendezett Horgászverseny, valamint a hagyományos Horgászbál, amelynek bevételét halasításra és a horgászat, egyesületünk népszerûsítésére használunk fel az ifjúság körében. Huszárné Lukács Rozália a Bátai Horgász Közhasznú Egyesület elnöke Kerékpárosbarát szálláshelyek a falusi turizmusban Kerékpáros turizmus Hazánkat nem csak természeti adottságai teszik kiemelten alkalmassá a kerékpáros turizmus számára, hanem a lakosság felôl megnyilvánuló egyre nagyobb igény is ez irányba mutat. Egy 2005-ben készült felmérés szerint hazánkban a megkérdezettek 45 százaléka vett már részt élete során belföldi kerékpártúrán és 57 százalékuk tervezi ezt a közeljövôben. A kerékpározást sokan fôként eleinte belföldi túrák során képzelik el, ami tovább erôsíti a hazai turisztikai ajánlatok versenyképességét, ezzel is csökkentve a távolabbi utazásokkal, tömegturizmussal kifejtett környezeti károkat és növelve a hazai turisztikai bevételeket. A jelentôs külföldi keresletben (csak a Duna menti úton évi kerékpáros, akik nagy része csak Bécsig jön el) óriási lehetôségek rejlenek, ám megnyerésük a hazai piac számára csak színvonalas szolgáltatásokkal, speciális igényeik kielégítésével lehetséges. A jelenlegihez hasonló recessziós gazdasági környezetben kiemelkedô jelentôsége van az olyan alternatív turisztikai ágaknak, mint a kerékpározás. Ezek olcsóbb és könnyebben elérhetô lehetôséget nyújtanak a turisztikai költéseiket visszafogó lakosság számára, és különösebb beruházás nélkül kínálnak új piaci szegmenst a szolgáltatóknak. Kerékpárosbarát szolgáltatói hálózat A kerékpárosbarát szolgáltatói hálózat kiépítése nem magyar találmány. Németországban a Bett&Bike rendszer 1995-óta mûködik, és jelenleg több mint 4500 szolgáltató a tagja. A siker titka egyszerû: könnyen teljesíthetô kritériumok, egyértelmû fogyasztói üzenet, jól behatárolt piaci szegmens és a megfelelô szolgáltatási minôség garantálása a vendégek számára. Szomszédaink szintén felismerték az ágazatban rejlô lehetôségeket. Horvátország bevezette saját Bike&Bed védjegyét, és 2008-ban több mint száz, kerékpárosbarát szálláshelyet tartalmazó prospektust adott ki. Montenegróban ebben az évben esedékes, a szintén német példára alapuló, Bed&Bike védjegy bevezetése. Szerbiában szintén nagy erôkkel folyik a kerékpározás támogatása. Ahhoz hogy a hazai szolgáltatók se maradjanak le a turistákért folyó küzdelemben nekünk is meg kell tennünk az elsô lépéseket. A kerékpárosbarát szolgáltatói hálózathoz való csatlako-

6 6 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ zás üzenete, hogy a szálláshelyen szeretettel és színvonalas szolgáltatásokkal várják a biciklivel érkezô turistákat. Kerékpárosbarát kritériumok A csatlakozáshoz szükséges kritériumok könnyen teljesíthetôk, egyértelmûek és jól érthetôk mind a szálláshelyek, mind a vendégek számára. A Magyar Kerékpárosklub szakértôi pedig örömmel állnak rendelkezésre, hogy még hatékonyabb és gördülékenyebb legyen az új szolgáltatások és a szükséges beruházások tervezése. A Velencei-tó partvidéke kedvelt célpont a fôvárosi biciklisták számára Minimumkritériumok szálláslehetôség akár csak egy éjszakára is zárható helyiség a a biciklik tárolására éjszakára (lehetôleg földszintes, pl. garázs) szárítási lehetôség a ruhák és felszerelések számára tartalmas (vitaminokban és szénhidrátokban gazdag) reggeli vagy fôzési lehetôség regionális biciklis térképek, túrakönyvek, vasúti, busz ill. hajó menetrendek kifüggesztése, kölcsönzése, árusítása alap bicikli szerelô készlet az egyszerû javítások elvégzéséhez információ a legközelebbi bicikliszervizekrôl (cím, nyitvatartás, telefonszám) a nagyobb javításokhoz Kiegészítô követelmények tanácsadás a szállásfoglalásnál, tekintettel a környezetbarát oda- és visszaútra tömegközlekedéssel (különösen bicikliszállításhoz) igény esetén a biciklis vendégek szállításának megszervezése kerékpárbérlési lehetôség, jó minôségû és mûszaki állapotú kerékpárokkal egynapos biciklitúra ajánlatok a környéken vezetôvel vagy anélkül csomagszállítás a szálláshelyek között információ a környékbeli biciklisbarát szálláshelyekrôl, esetleg foglalás bonyolítása a következô kerékpárosbarát szálláshelyre a legfontosabb alkatrészek készenlétbe helyezése lista a további biciklisbarát szállásokról a régióban ebéd elvitelre vendégkönyv kerékpárosoknak Mit nyerhet ön és vállalkozása azzal, ha kerékpárosbaráttá válik? piaci célcsoportjait relatív alacsony beruházási költség mellett egy jelentôs és aktívan bôvülô szegmenssel bôvítheti. a célcsoport bôvülésével extra forgalomhoz és bevételhez juthat. javíthatja a vállalkozásáról kialakul képet, hiszen a kerékpározás támogatása a környezettudatos gondolkodásmódot tükrözi és közvetíti a nagyvilágnak. erôsebb kooperáció a térség turisztikai szolgáltatóival és ezáltal a saját költségek csökkentése. mindezen felül a Magyar Kerékpárosklub szakmai támogatást és segítséget nyújt a beruházásokhoz és az üzemeltetéshez, ill. folyamatos megjelenést és marketinglehetôséget biztosít saját honlapján, a amennyiben a Magyar Kerékpárosklub tagjai részére legalább 5% kedvezményt biztosít áraiból, a kiemelt partnerek között is megjelenési lehetôséget kap. A kerékpáros turisták gyorsan és könnyen megközelíthetik Budapest nevezetességeit MAGYAR KERÉKPÁROS KLUB

7 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ 7 Vadászturizmus családi vállalkozásban Családunk 1997-ben vásárolt egy öreg parasztházat és újított fel vadász-barát stílusban otthonunk mellett, Keszôhidegkúton. A vadászos stílus a család mindegyik tagjához közel áll. Édesanyám, Valéria 1993 óta vadászik, aktív tagja a Tolna megyei Diana Vadászhölgy Klubnak, édesapám, István, pedig egykor a Gyulaj Erdészeti és Vadászati ZRt.-nél volt kerületvezetô erdész és hivatásos vadász. Ezen cég vezetôsége látva a házat 1997-ben úgy döntött, hogy mivel az nagyon ízlésesen, barátságosan és legfôképpen összkomfortosan lett kialakítva, és mivel a Pincehelyi Erdészetnek ekkor még nem volt saját vendégháza, legyen a mi házunk háza a vendégvadászok szálláshelye. Tolna megye ezen része mind nagyvadakban, mind apróvadakban bôvelkedik, ezért 1997 szeptemberétôl folyamatosan érkeztek a magyar és külföldi vadászvendégek a különbözô vadászatokra. A vendégek ellátásában a család minden tagja kivette valamilyen formában a részét. Míg apám vadásztatott, trófeát készített ki, vadászkürtölt, édesanyám fôzött, takarított, én segítettem mindebben és tolmácsoltam, Peti öcsém pedig ha elromlott valamilyen berendezés, megjavította azt. A Tolna megyében 2000 óta újra mûködô Falusi Turizmus Egyesületnek a kezdetektôl tagjai vagyunk. Fontosnak tartjuk szakmai tudásunkat is fejleszteni, ezért középfokú végzettséget is szereztünk falusi turizmus témában és mind a négyen megtanultunk németül. Németországi falusi turizmus gyakorlatomon keresztül a külföldi tapasztalatokat is megpróbáljuk beépíteni a vendéglátásba. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a megyei és országos egyesülettel és aktívan részt veszünk a kiállításokon, workshopokon. Jómagam idôközben szálláshely minôsítô képzésen is részt vettem, így figyelve a minôségbeli változásokat igyekszem segíteni a megye többi szállásadójának, hogy ôk is lépést tudjanak tartani az újabb elvárásokkal. Munkánk sikereként könyvelhetjük el, hogy vendégeink java immár egy évtizede visszajár és akár elôre egy évvel is lefoglalják következô évi szállásukat. Mind édesanyám fôztje, mind a házilag készült finomságok (szarvas szalámi, lekvár, savanyúság stb.) nagyon népszerûek a vendégek körében. A vadászturizmussal foglalkozókkal szemben is nagy elvárásokat támasztanak a vadászvendégek: igazodniuk kell például a vadászok programjaihoz (például hajnali kávéztatás, késô esti vacsoráztatás), fel kell szerelniük a vendégházat különbözô speciális eszközökkel, illetve bútorokkal (sár-, és csizmalehúzó, csizmamosó, fegyverszekrény, állvány, páncélszekrény, hûtôláda, stb.), valamint lényeges az idegen nyelvek ismerete, tudása is. A Bodó Vadász Vendégház specialitása, hogy édesapám komoly szaktudással rendelkezik a vadásztatás terén. Jól ismeri a területet, tud hívni különbözô vadfajokat (szarvas-, ôzhívás A sikeres vadászat után az elejtett vadakat felravatalozzák és kürtszóval búcsúztatják el stb.), saját autójával szállítja a területre a vendégeket és rendben tartja a cserkészutakat, magasleseket. Vad sebzésekor tudnak hívni keresôkutyást, sikeres elejtéskor pedig felravatalozzák a vadat és kürtszóval búcsúztatják el. A vendégek megtanulhatják tôle a zsigerelés, trófeakikészítés fortélyait is. Egy ilyen vendégház kertjének is illik rendelkeznie a vad felravatalozására alkalmas hellyel, mely jól kivilágítható, hangulatos (beton/térkô mellôzése, füves rész), hogy a vendégek elkészíthessék a hôn áhított vadról a szép fotóikat. A világítás azért lényeges, mert gyakran sötétedés után kerül sor a fényképezkedésre. Ezután következhet a gratuláció és koccintás pezsgôvel. Családunk jövôbeni terveihez tartozik egy újabb vendégház kialakítása, hogy férôhelyeink számát növelni tudjuk, és hogy a meglévô már összkomfortos vendégházat a minél modernebb igényeknek megfelelôvé tegyük. BODÓ KATALIN falusi szállásadó, Keszôhidegkút

8 8 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ A VIDÉK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI Üdülés lovasudvarban Lovas turizmus, lovas kultúra Magyarországon Magyarország neve és évezredes kultúrája szétválaszthatatlanul összefonódik a lóval, lovas élettel, Mi magyarok lovas nemzetnek valljuk magunkat és a világ is így ismer minket. A magyar lovas hagyományok végig kísérik népünk történelmét. A honfoglalás, a kalandozások, a hadviselés, a huszárság, a pusztai élet, a parasztgazdaságok meghatározó tényezôje volt a ló, a magyar ló és lovaskultúra, mely védjegyként terjedt el világszerte. Hatezer éven keresztül az egyetlen közlekedési, helyváltoztatási eszközünk (a szárazföldön) a ló volt. Rajta tapasztalhattuk meg elôször milyen gyorsabban haladni, mint a saját sebességünk. Elkábított, elvarázsolt minket ez a száguldás. A közlekedés, a hírközlés, a háborúk kimenetele, a gazdasági élet, mind a lovak létszámától és minôségétôl függött. De vagyon, és rang is tartozott dicsô négylábú barátainkhoz, hisz barátaink, társaink lettek az évezredek folyamán. Az ipari forradalom, a gépesítés, a technika hihetetlen fejlôdése háttérbe, illetve teljesen kiszorította hûséges társainkat a világ menetébôl, mára más lóerôkkel számolunk. Nehéz feladat, hogy mit tehetünk eltûnôben lévô lovaskultúránk megôrzésére, de nem lehetetlen, ha tudatosan végiggondoljuk lehetôségeinket. Ismerjük meg értékeinket, különleges adottságainkat, és ápoljuk hagyományainkat. A sport és a lovasturizmus kiváló terület a lovas élet, lovaskultúra hazai fenntartásához. Világszerte nô az igény a természetbe, vidéken eltölthetô szabadidôs tevékenységek iránt. Felértékelôdött a friss levegô a csend a természet-közeli élet. Az utazók keresik az élményeket, a programokat, az eseményeket, ami vonzóvá és felejthetetlenné tehetik számukra a megérdemelt pihenést, kikapcsolódást A magyarországi idegenforgalom egyik nagy hagyományra visszatekintô területe a lovas turizmus. Országunk a lovas élet szempontjából különlegesen jó adottságú. Éghajlata, domborzata, a változatos vidék, a magyar lófajták, és nem utolsó sorban az emberek lószeretete kiváló lehetôség egy speciális és eredeti magyar lovasturisztikai termék kialakításához. Európában egyre kevesebb az olyan terület, ahol szabadon korlátok nélkül és biztonságban lovagolhat az ember, tiltó táblák és kerítések nélkül. Magyarország legnagyobb lovas turisztikai vonzereje az érdeklôdôk számára, a szinte korlátlan lehetôségeket kínáló tereplovaglás, lovastúrázás. A lovasturisztikai szolgáltatásokra jellemzô a sokszínûség: a legkülönbözôbb igényeknek megfelelô létesítmények fogadják országszerte a vendégeket. Legyen az kezdô lovas, vagy gyakorlott lovastúrázó, ma már minden igényt kielégítô szolgáltatások közül választhatunk. A futószáras oktatástól a több órás vagy napos tereplovaglásokon, vagy lovaskocsizáson keresztül széles a kínálat. A legtöbb lovas helyszín, szállást is kínál vendégei részére, ami szintén ámulatba ejtô választékot jelent: erdôk mélyén meghúzódó fôúri kastélyok, felújított kúriák, vagy romantikus nádfedeles parasztházak közül mindenki talál igényeinek megfelelôt. Sok helyen a híres magyar konyha remekeivel fogadják a látogatókat, de lehet, hogy a háziak saját termésû friss zöldségeit, gyümölcseit ízlelhetjük meg, vagy a kecskesajt készítés rejtelmeibe avatnak be, egy kis helyi borkóstolásról már nem is beszélve. Hazánkban a lovas-iskolák és lovascentrumok a szolgáltatásaik számától, jellegétôl és színvonalától függôen egytôl öt patkós minôsítô jellel (táblával) vannak ellátva, melyet a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség állít ki és ellenôriz. Mindezt azért tesszük, hogy segítsünk a tájékozódásban és választásban, valamint önt és családját minél színvonalasabb és biztonságosabb lovas szolgáltatásokkal és élményekkel várjuk. A lovas turizmus a honi idegenforgalom egyik nagy múltra visszatekintô területe MAGYAR LOVAS TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ SZÖVETSÉG

9 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ 9 Falusi turizmus és lovaglás a Holt Tisza mellett Az Élô és Holt Tisza ölelésében, gyönyörû természeti környezetben fekvô kis falunak néhány évvel ezelôtt Budapestrôl lejárva, magam is csak hétvégi élvezôje voltam. Hosszú évek alatt egyre inkább érlelôdött a gondolat, hogy itt szeretnék élni, és megvalósítani gyermekkori vágyamat, hogy lovaim lehessenek. Dönteni, felszámolni egy életet persze nem volt egyszerû. De 2004-ben döntöttem, és elkezdtük tervezni, majd megépíteni lovardánkat, és benépesíteni lakóikkal. Úgy gondoltam, tapasztalatból tudom, hogy az idelátogató vendégeknek mit jelent kiszakadni a városból, élvezni a természet szépségét, a lovaglás örömét, és feltöltôdve kezdeni a következô hetet. A nagyon kedves kis parasztház nyaralót vendégháznak alakítottuk át, ahol a vetett ágy párnáin egy kis csoki, a hûtôben, szilkében házi tej várja a vendéget, és nem hiányozhat a friss virágcsokor sem a vázából. Ahogy elkészültünk, azonnal jelentkeztem tagnak a Jász Nagykun Szolnok Megyei Közhasznú Egyesületbe, ahonnan nagyon sok segítséget kaptam és kapok folyamatosan. A FATOSZ sárga füzetei is sokat segítettek, amibôl a vonatkozó jogszabályoktól kezdve sok hasznos dolgot megtudtunk. A szövetségtôl kapott folyamatos tájékoztatás, az Utazás Kiállításon és különbözô médiumokban való ingyenes megjelenés mind hozzásegített sikeres mûködésünkhöz, amit ezúttal is köszönök! Még hétvégi idôszakomból tudtam, hogy amikor már kialudtam magam, lenyírtam a füvet, jó lett volna, ha van valamilyen programlehetôség a faluban, ahova csak el lehet sétálni, nem kell kocsiba ülni. A vendégek természetes környezetben élvezhetik a lovaglás örömét Természetesen nem mindenki tud, szeret, mer, akar lovagolni. De az évek során fôként gyerekekbôl álló lovasaink lettek, és a vendégeknek igazi élményt jelent, ha elüldögélnek, és megnézik a lovaglóórákat, gyönyörködnek a gyerekek ügyességében, a lovak szépségében. Néhány eltöltött óra után pedig megérik a gondolat, mégis kipróbálom Minket pedig nagy örömmel tölt el, hogy sok embert tudunk megismertetni a lovaglás szépségével. A kevésbé bátrakat fogattal visszük el a Tisza gátjára, gyönyörködni az ártéri erdôkbe, meglesni a vadvilágot. Az évente megtartott nagyon sok embert vonzó akácvirágzástól lombhullásig címû rendezvényünkön csikósok ejtik ámulatba a közönséget, gyermek tanítványaink lovagolnak bemutatót, fogathajtó barátaink mutatják be az akadályhajtás szépségét. Eközben a bográcsban készülô pörkölt illata meghozza a vendégek étvágyát. Legfôbb célunk azonban mégis a gyerekek tanítása. A lovaglás technikájának elsajátításán túl, igyekszünk nekik egy életformát megmutatni és megszerettetni. Szeretni és védeni a természetet, felelôsséget érezni jószágokért, a lovaglások során egymásért, megtanítani nekik, hogy a lovas embernek milyen erényekkel kell rendelkeznie. Mindezeket a lovardát elhagyva, visszatérve a mindennapokban is hasznosítani tudják, és teszik is. Az egyhetes lovas táborok alatt testileg, lelkileg sokat változnak. Megismertetünk velük értékeket, hogyan ôrizzék hagyományainkat. Vendéglátásunk filozófiája a családiasság, hogy érezze az ideérkezô, itt ô a fontos. Vendégházunkba beengedjük nemcsak a gazdikat, hanem a kutyusokat is. Tudjuk, a hétköznapokban a kedvencre is kevés idô jut, miért ne együtt élvezzék a szabadságot? A vendégektôl kapott dícséret, a törzsvendégek igazolják a falusi turizmus jelentôségét. Egyben visszaigazolást kapunk arra is, hogy a vendégek nagyra értékelik, ha a kiadó vendégház mellé programot is tudunk biztosítani, kinek-kinek lehetôségei szerint. Ezért jó, ha minél többen összefogunk, és sok színes programmal várjuk a hozzánk érkezôket. BÓDI JUDIT falusi szállásadó, Vaspatkó Vendégház, Nagyrév

10 10 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ A VIDÉK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI Környezetbarát vendéglátó porta Fontos tudnivalók a biotermesztésrôl és az ökogazdálkodásról A biotermékek, más szóval az ökológiai termékek olyan növényi és állati eredetû élelmiszerek, takarmányok, alapanyagok, amelyeket jogszabályokban rögzített szigorú szakmai elôírásokat betartva a szakminisztérium által elismert ellenôrzô szervezet felügyelete mellett állítottak elô. Feldolgozott, több komponensbôl álló élelmiszerek esetében csak az minôsül bioterméknek, amely legalább 95 százalékban tartalmaz bio öszszetevôket. A biotermékek jelölésérôl is pontosan rendelkezik a jogszabály, ami szerint nem csupán a bio eredetre kell utalni, hanem fel kell tüntetni az utolsó ellenôrzô szervezet nevét és kódszámát. Pl. Bioszilvalekvár; Ellenôrizte Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., HU ÖKO 01. A biotermék azért egészségesek, mert természetesek, feldolgozásuk során nem használnak genetikailag módosított szervezeteket. a természetbôl szintetikus rovarölô, gombaölô és gyomirtó szer nem kerülhet az élelmiszerekbe. Kevesebb nitrátot tartalmaznak. Feldolgozás során nem alkalmazható ionizáló sugárzás. Több ásványi anyagot, vitamint és egészségvédô anyagot tartalmaznak. Nem tartalmaznak az egészségre esetleg káros tartósítószereket, szintetikus aromaanyagokat, színezékeket, állományjavítókat, ízfokozókat. Az ökológiai gazdálkodás számtalan környezeti hatása közismert. Ez a fajta gazdálkodás például nem terheli a környezetet szintetikus növényvédô szerekkel és azok veszélyes bomlástermékeivel. Biztosítja a tápanyagok körforgását, nem terheli vizeinket a mûtrágyából származó nitráttal. A maximalizált állatlétszám és a gondos trágyakezelés miatt az állattartás nem károsítja a környezetet. Az ökológiai gazdálkodók elutasítják a kiszámíthatatlan környezetpusztítással fenyegetô génmódosítást. Sokan még mindig nem tudják, hogy miért érdemes bioélelmiszereket fogyasztani. Számtalan okot fel tudunk sorolni. Többek között azért, mert a biotermékek ízletesek, szárazanyagban gazdagabbak és jobban tárolhatók. Azért, mert a biotermék elôállítása során nem csak mennyiségi, hanem elsôsorban minôségi szempontok érvényesülnek. Mérések és kóstolási próbák bizonyítják az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek kiváló minôségét. A biogazdálkodás az egyoldalú tápanyagpótlással, a magas hozamok hajszolásával szemben elônyben részesíti a sokoldalú, harmonikus tápanyag-gazdálkodást, ennek következménye a mikroelemekben, vitaminokban, ásványi anyagokban, íz- és aromaanyagokban gazdag, egészséges bioterméket. A biogazdálkodó a tápanyag utánpótlás széles tárházát alkalmazza. Mûtrágyát nem használ, komposzttal, szerves trágyával pótolja a betakarításkor kivett fô tápanyagokat (nitrogén, foszfor, kálium) és nyomelemeket. Ezek az anyagok nem csupán tápanyagot biztosítanak a növényeknek, de jótékonyan hatnak a talaj szerkezetére és a talajban élô különféle kisebb nagyobb élôlényekre is. A biogazdaságokban a vetésforgót úgy tervezik, hogy egyik növény segítse az utána következôt. Idôrôl-idôre vetnek olyan zöldtrágya növényeket, amelyeket nem takarítanak be, hanem bimbós állapotban a talajba forgatják, így növelve a talaj szervesanyag tartalmát. A biogazdálkodás során is alkalmazhatók növényvédô szerek. ám ezek száma csekély. Olyan anyagokról van szó, melyek biztonságosak, a növénybe nem szívódnak fel. (Réz- és kénkészítmények, növényi kivonatok, olajos szerek, baktérium készítmények, illat- és ragacs csapdák stb. Ezek jegyzékét keresse a vagy forduljon szövetségünkhöz.) Mivel a biogazdálkodás során nem használható a szintetikusan elôállított, felszívódó növényvédô szer-arzenál, a biogazda betegségeknek ellenálló zöldség- és gyümölcsfajtákat választ, nem erôlteti az óriási hozamokra képes modern fajtákat. Elsôsorban a kisebb méretû biogazdaságokban tudja a gazdálkodó kihasználni a növénytársítás kedvezô hatásait. Növénytársításkor különbözô növényeket vet, ültet egymás közelébe kihasználva azt, hogy az illatanyagaik, gyökérváladékaik riasztják a kártevôket, kórokozókat, vagy éppen csalogatják a hasznos élôlényeket. A biogazda igyekszik kedvezô feltételeket teremteni a kártevôket visszaszorító hasznos szervezetek számára. Mivel a kártevôk és kórokozók áttelelnek, ezért a biogazda tervezéskor nagy figyelmet fordít a növények sorrendjére. Ügyel arra, hogy azonos károsítóra érzékeny növények csak több év elteltével kövessék egymást. Az állattartással foglalkozó biogazdának figyelembe kell venni az adott állatfaj természetes táplálkozási, viselkedési igényeit, szokásait, így a tartás és a takarmányozás során a le-

11 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ 11 hetô legtermészetesebb körülmények biztosítására törekszik. Az állatokat nem szabad lekötni, ketrecben tartani, bármi módon megcsonkítani. Az istállóban, a legelôn csak meghatározott állatlétszám tartható. Az úgynevezett kérôdzô állatoknak, mint pl. a szarvasmarha, a juh biztosítani kell a természetes legelôt, a változatos és kizárólag növényi eredetû takarmányt. A sertés természetébôl adódóan szeret dagonyázni, táplálékának bizonyos részét elôtúrja a földbôl, így ezeket a körülményeket is megteremti a sertéstartó biogazda. A tyúkfélék számára is igyekszik optimális elhelyezést biztosítani: szabad kifutót, megfelelô védelemmel a ragadozókkal szemben. A vízi szárnyasoknak biztosítja a megfelelô vízfelületet. Ha az állat jól érzi magát, stresszmentes körülmények között él, ritkán betegszik meg. A megfelelô tartással, takarmányozással megelôzhetô a betegségek jó része. Ha mégis felüti fejét valamely betegség, elsôsorban természetes gyógymódot alkalmaz a gazda (gyógynövényeket, homeopátiát, akupunktúrát), de ha az állat állapota megköveteli, nem hagyja szenvedni, és szükség esetén gyógyszerekkel kezeli a beteg állatot, de soha nem rutinszerûen, vagy megelôzésképpen. A jogszabály elôírja, hogy a gyógyszerrel kezelt állat termékét az élelmezésügyi várakozási idô minimum kétszeresének eltelte után szabad csak értékesíteni biotermékként. A bioállattartás során a jogszabály azt is meghatározza, hogy az egyes állatcsoportok takarmánya milyen mértékben tartalmazhat konvencionális (nem bio, vagy átállásból származó) takarmányt. A bioállatok takarmánya nem tartalmazhat genetikailag módosított összetevôt. Minden állatfajt a lehetô legtermészetesebb módon takarmányoznak a biogazdák, így pl. a növényevô állat fehérjeszükségletét kizárólag növényekkel elégítik ki. A méhek minden esetben ellenôrzött helyrôl, szennyezô forrásoktól távol esô, természetvédelmi területekrôl vagy ökoterületekrôl gyûjtik a nektárt és a virágport. A bioméhész kíméletesen bánik a méhekkel, mûlép nem használható. A méhbetegségeket rendszeres ellenôrzéssel, fertôtlenítéssel (amihez csak engedélyezett anyagokat használhat) kell megelôzni. Csak teleltetés idején adható biocukor a méheknek, azt is csak akkor, ha nem elegendô a méhcsalád saját méz- és pollentartaléka. A feldolgozott termék csak akkor jelölhetô biotermékként, ha az alkotórészek legalább 95 százaléka ellenôrzött ökológiai gazdálkodásból származik. Az ökotermékek feldolgozása során csak néhány jogszabályban pontosan megnevezett adalékanyag használható. A feldolgozás során a kíméletességet tartják szem lôtt, ionizáló sugárzás nem alkalmazható. Az ökotermékek biztonságosságát az a jól mûködô ellenôrzési rendszer szavatolja, mely a természetes helyétôl a fogyasztóig minden láncszemet ellenôriz. Hazánk mezôgazdasági adottságai kiválóak, igazán változatos és ízletes hazai élelmiszerek kerülhetnek asztalunkra. Különösen igaz ez a biotermékekre, hiszen ezekben nem csak a létfontosságú, illetve hasznos összetevôk találhatók meg nagyobb mennyiségben, hanem az élvezeti értéket meghatározó illat- és ízanyagok is. Javasoljuk, szerezzen be minél több élelmiszert hazai biogazdaságokból, amelyek címjegyzékét megtalálja honlapunkon ( Biotermék vásárlással azokat a gazdálkodókat támogatjuk, akik tudatosan, környezetük védelmét is szem elôtt tartva gazdálkodnak! Végezetül még egy jó tanács: Önnek, mint fogyasztónak joga van kérni az eladótól a bio eredetet igazoló tanúsítványt, vagy informálódhat a jelölésen található szervezetnél is. MAGYAR BIOKULTÚRA SZÖVETSÉG Ökopanzió a Balatonon Kemenes Dénes és felesége, Ildikó közös érdeklôdésre találva példaértékû ökoszemlélettel renoválta és bôvítette az eleinte saját otthonnak szánt, majd panziónak berendezett portát. Szinte mindenhez hozzá kellett nyúlni az elöregedett épületben, és a további mûködtetés mikéntjét is ki kellett találni. A pince és a lakótér teljes felújításánál, és a tetôtér beépítésénél szempontjaik közé tartozott a hagyományos, évszázadokig bevált módszerek, a kevés energiafelhasználással járó ôsi technikák alkalmazása, a környezetszennyezés minimálisra szorítása és a természet adta javak maximális kihasználása. Saját erôbôl és pályázati úton nyert segítséggel a következô munkálatokat végezték el: a sárba rakott vastag kôfalakat a körbebetonozás megszüntetésével, lélegzô vakolatok alkalmazásával megszabadították a vizesedéstôl és a penésztôl. A tetô át- és beépítésénél a szükségszerû betonkoszorú mellett a fagerendás felsô födém hordozza a teljes terhelést, közte és a stukatúros alsó fafödém között ötvencentis légrés szigetel. A falakban a fémcsöveket, ahol csak lehetett, mûanyagra cserélték. A hangulatos borospincét mely magánál az épületnél is régebbi szakszerûen kibontották, gyönyörû vörös kô bolthajtásait homokos-meszes fugázással erôsítették meg. Külön felsorolást érdemel a már említett ökoszemléletet tükrözô energiahasznosítás, mellyel a fûtést-hûtést és a vízellátást oldották meg a háziak. Napkollektoros technika mellett fafûtéses kazán mûködik a házban, ám nem a hagyományos formában! Ez a modern, hatékony, idôkapcsolóval automatizált faelgázosító kazán égetéskor a levegô felhasználásával a keletkezô gázt még egyszer elégeti, így az égéstermékben csak vízgôz távozik a levegôbe fehéren füstöl a ház kéménye. A falakban húzódó fûtéscsövekben télen a meleg, nyáron a hideg kútvizet keringeti a rendszer, így nincs az a szélsôséges idôjárás, mely ne lenne kellemessé varázsolható a belsô terekben. Nyáron akár tíz fokkal lehûthetô a szobák levegôje a réz hûtôspirálok és a keringetés jóvoltából, a pincében pedig padlófûtés biztosítja a téli komfortérzetet. ÖKOHÁZAK MAGAZIN, 2006/3.

12 12 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ Ökoporta rendszer a Dél-Dunántúli Régióban A projekt célja 1. Kialakítani az ökoporta rendszerfejlesztô hálózatának alapjait: 2. Felmérni a régióban meglévô fejlesztési igényeket és megtervezni ezek végrehajtását. 3. Kidolgozni a minôsítô rendszer mûködtetését, bevonni a felkészült érdekelteket. 4. Felkészülni és elvégezni az ökoporta hálózat piacra vitelét, turisztika márkává fejlesztését. A projekt célcsoportja A régió védett területeihez (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület) kapcsolódó települések, (a felmérések szerint a régióban jelenleg negyvenkét olyan település van, amelyek országosan védett terület közelében fekszenek, és már vannak vendégfogadóik) olyan: a települések lakói, közülük a vendégfogadásban, turizmusszervezésben, vendéglátásban érdekeltek (elôzetes felmérések szerint ezeken a településeken napjainkban száznegyvenöt falusi turizmus szálláshely minôsítéssel háromnégy napraforgó rendelkezô vendégfogadó mûködik); a minôsített falusi turizmus szálláshellyel rendelkezôk (a felmérések összesen ezeregyszáznyolcvanhárom férôhelyet mutatott ki a régió érintett településein); a bejegyzett falusi- és agroturisztikai szolgáltatók (a régió teljes területén számuk meghaladja a kétszázötvenet és létszámuk bôvülése folyamatos); az ezen tevékenységekre felkészülô helyi lakosok, vállalkozók, szolgáltató. Fôbb tevékenységek A Dél-Dunántúlra kidolgozott Környezetbarát vendégfogadói hálózat röviden ökoporta rendszer kiépítése. 1. A minôsítési rendszerre felkészülô vendégfogadók jelenlegi kínálatának felmérése, az ökoporta rendszerhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározása 2. Pályázati projektek kidolgozásához tanácsadás és felkészítés az ökoporta hálózathoz csatlakozni kívánó vendégfogadók körében 3. Az elnyert EMVA támogatások fejlesztéseinek segítése, projekt menedzsment tanácsadás. 4. A fejlesztések eredményeként felkészült vendégfogadó porták minôsítése, minôsítô szervezet mûködtetése 5. A minôsített ökoporta hálózat piaci bevezetése. NORVÉG CIVIL TÁMOGATÁSI ALAP KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI PÁLYÁZATÁNAK NYERTES PROJEKTJE Új ökoporta rendszert építenek ki a Dél-Dunántúli régióban A Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség Ökoporta rendszer a Dél-Dunántúli Régióban kiépítésére beadott nagyprojekt pályázata támogatást nyert a Norvég Civil Támogatási Alap Kulturális örökség védelme témakörében, ezért két év alatt ökoporta rendszert építenek ki a Dél-Dunántúli Régióban október 1-jén kezdôdött és szeptember 30-ig tartó projektre euró támogatás érkezik. A projekt célja egy környezetbarát vendégfogadói hálózat, minôsítési rendszer kialakítása a Dél- Dunántúl természetvédelmi területeihez kapcsolódó településeken, a falvak és természeti környezetük értékôrzése és komplex, fenntartható turisztikai hasznosítása a helybeliek közremûködésével. A hasonló rendszereknek Európában komoly hagyományaik vannak. A turisták 51%-a külföldön már odafigyel, hogy az adott vendéglátóhelyen megtalálja-e az úgynevezett ökocímkét, amely a szolgáltatóval szemben minôségi elvárásokat támaszt. E besorolást azok a szolgáltatók Ökoház Gyûrûfûn kaphatják meg, akik takarékos energia- és a vízgazdálkodást folytatnak, vendégeiket minden fontos információról tájékoztatják, és az üzemeltetés során is körültekintôk. A októberében elindult projekt célcsoportjai a régió védett területeihez kapcsolódó települések, s ezen belül az adott településen élô, a vendéglátásban vagy turizmusszervezésben érdekelt lakosok, a minôsített falusi turizmus szálláshellyel rendelkezôk, bejegyzett falusi- és agroturisztikai szolgáltatók; vagy az ezen tevékenységekre felkészülô helyi lakosok, vállalkozók, szolgáltatók. A Dél-Dunántúlra kidolgozott Környezetbarát vendégfogadói hálózat, röviden ökoporta rendszer kiépítése öt lépcsôben történik meg. A fejlesztésben és bekapcsolódásban gondolkodó vendégfogadóknak érdemes lesz odafigyelniük az ÚMVP III. tengelyének támogatásaira, mert turisztikai beruházásuk akár 60 65%-át is finanszírozhatják ebbôl. A Dél-dunántúli Régióban a természetvédelmi oltalom alatt álló területeihez kapcsolódó falusi vendégfogadók hálózata kialakulóban van. A régió 42 településén 145 vendégfogadó 1183 férôhellyel rendelkezik. Többségük 3 vagy 4 napraforgós minôsítésû szálláshely. GERNER ANDRÁS Pécsi Napilap

13 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ 13 A VIDÉK TÁRGYI ÉS SZELLEMI ÖRÖKSÉGE A szellemi kulturális örökség szerepe a turizmusban 2009-tôl a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban mûködik a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága. Feladata a szellemi örökség UNESCO egyezményének hazai szakmai megvalósítása és ennek koordinálása: a készülô nemzeti jegyzék gondozása, szakmai hálózat kiépítése, szellemi kulturális örökség honlap üzemeltetése, oktatási anyagok, ismertetôk készítése, konferenciák, továbbképzések szervezése. Miért is beszélünk éppen szellemi kulturális örökségrôl? Mit takar e fogalom? Engedjék meg, hogy nagyon röviden bemutassam ennek nemzetközi hátterét. A XX. század folyamán hangsúlyossá váló kulturális örökség kérdésérôl szóló nemzetközi diskurzus eredményeként fogalmazódott meg 1972-ben az UNESCO Világörökség Egyezménye (Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelmérôl). (Fontos megemlíteni, hogy Magyarország 1985-ben ratifikálta, és máig 8 magyar helyszín került fel a Világörökség Listára, jelenleg is több felterjesztés van elôkészületben). E nemzetközi dokumentum továbbgondolása és az örökség fogalmának kiterjesztése, finomítása eredményeként 2003-ban az UNESCO elfogadta a Szellemi kulturális örökség megôrzésérôl szóló egyezményt. 1 Magyarország kétévi közigazgatási és szakmai elôkészítés után 2006-ban a XXXVIII. kihirdetô törvény megalkotásával lehetôvé tette az egyezmény ratifikálását, melynek eredményeképpen hazánk harminckilencedikként csatlakozott az egyezményben részes államok sorába. (Magyarországot a részes államok elsô közgyûlésén négy évre beválasztották a Kormányközi Bizottságba.) Ezzel egyben utat nyitott az egyezményben megfogalmazott elvek, célok, feladatok szervezett hazai megvalósítására. Mi a lényege e nemzetközi egyezménynek? Az UNESCO legfôbb célkitûzése a szellemi kulturális örökség megôrzése, az érintett közösségek szellemi örökségének tiszteletben tartása, az örökség jelentôségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. Azaz: felhívni a közösségek figyelmét arra, hogy kulturális értékeiknek, szellemi örökségüknek mekkora jelentôsége van, ráébreszteni ôket a helyi szellemi erôforrások, kapacitások megtartó erejére, identitáserôsítô hatására, a megmaradásban, a jövôben betöltött szerepére. Ugyanakkor nemzeti és nemzetközi szinten is igyekszik elismertetni (a közvéleménnyel és a különbözô felelôs szervekkel) a helyi örökség jelentôségét és a megôrzés szükségességét. Erre különbözô védelmi stratégiákat ajánl az egyezményben részes államok számára (mint például az ilyen örökség azonosítása, számbavétele, nyilvántartása, dokumentálása, vagy az ezzel kapcsolatos jogalkotás, oktatás, kutatás, archiválás, támogatási rendszer kialakítása). A szellemi kulturális örökség (angolul intangible cultural heritage) fogalma az épített és természeti örökségtôl való megkülönböztetésként jött létre, az intangible szóval kifejezve a megfoghatatlan, nem tárgyiasult jellegét, azaz a kultúrának a szájhagyomány, a szokások, az alkotás formájában megnyilvánuló jelenségeit. Az egyezmény definíciója szerint a szellemi kulturális örökség : olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség valamint az ezekkel összefüggô eszköz, tárgy, mûalkotás és kulturális színhely, amelyet közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségük részeként elismernek. Ez a nemzedékrôl nemzedékre hagyományozódó szellemi kulturális örökség amelyet a közösségek a környezetükre, a természettel való kapcsolatukra és a történelmükre adott válaszként állandóan újrateremtenek az identitás és a folytonosság érzését nyújtja számukra, ily módon segítve elô a kulturális sokszínûség és emberi kreativitás tiszteletét. A szellemi kulturális örökség többek között az alábbi területeken nyilvánul meg: a) szóbeli hagyományok és kifejezési formák, beleértve a nyelvet is, mint a szellemi kulturális örökség hordozóját, b) elôadómûvészetek, c) társadalmi szokások, rítusok és ünnepi események, d) a természetre és a világegyetemre vonatkozó ismeretek és gyakorlatok, e) hagyományos kézmûvesség. Mi a szerepe a szellemi kulturális örökségnek a turizmusban, illetve a turzimusnak milyen funkciója van a szellemi kulturális örökség megôrzésében? A két terület sok szempontból kiegészíti/támogatja egymást: a turizmus segítheti a szellemi örökség megôrzését az iránta való érdeklôdés által, illetve a szellemi örökség hozzájárul a kulturális turizmus sokszínûvé válásához, a kulturális kínálat bôvüléséhez. Az egyezmény egyfajta nemzetközi háttérként megerôsítheti a kulturális turizmus mai, vidék felé nyitó érdeklôdésének minôségi kielégítését. Ugyanis nagy hangsúlyt fektet a helyi szellemi örökség tudatosítására, felértékelésére, annak láthatóvá tételére, és a megôrzési stratégiák kidolgozására. E három kulcspontot vizsgáljuk meg részletesebben a kutlurális turizmus és a szellemi kulturális örkség megóvásáról szóló egyezmény összefüggésében: 1. A helyi szellemi örökség tudatosítása: az egyezmény ajánlása szeirnt a közösségek figyelmét fel kell hívni saját örökségük jelentôségének felimserésére. A globalizáció és modernizáció korszakában a lokális örökség olyan társadalmi tôke, közösségi erô, amely a kötôdést, a valahová tartozás érzését, a megmaradást segíti. Amikor a gyerekek az iskolában megtanulják Kína történelmét és megismerik Amerika földrajzi viszonyait, eközben sokszor vajmi keveset tudnak a saját településük határában fekvô ásatásból kibontakozó történelembôl, a falu/város templomának freskóiról, vagy felmenôik húsvéti szokásairól, a nagymamák viseletérôl, vagy arról, milyen játékaik voltak gyerekkorukban a saját szüleiknek. A helyi szellemi örökség (és általában a helyi 1 Convention for the Safeguarding and Intangible Cultural Heritage

14 14 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ örökség) tanítása egyelôre hiányzik a tantervekbôl, a történelem és az énekórák anyagából. Elsô lépésként rendszerezni kell a fellelhetô/meglévô örökséget: a helyismerettel rendelkezô, ott mûködô szakértôk (néprajzosok, múzeológusok, közmûvelôdési szakemberek, szakmai civilszervezetek) bevonásával azonosítani kell, mi tartozik bele a szellemi kulturális örökség körébe. Ezt követi a szisztematikus számbavétel, dokumentálás és archiválás. Célszerû elkészíteni a helyi szellemi örökség (és általában a kulturális örökség) leltárakat. Ezek a jegyzékek egyfajta kulturális kínálatként is szolgálhatnának a turizmus számára. Nagyon hasznos lenne hosszú távon, hogyha készülne e jegyzékek alapján egy online elérhetô, kereshetô adatbázis, amelyben megtalálhatók lennének a helyi felmérések alapján, a közösségek által kiválasztott kulturális programajánlók. Nem lehet kérdés, hogy a kulturális, falusi turizmus mûködésének alapvetô feltétele, hogy ismerjük a helyi kapacitásokat, adottságokat, a helyi örökségelemeket. 2. A láthatóság, nyilvánosság, hozzáférhetôség biztosítása: a helyi örökség jelentôségének tudatosítása nemcsak az érintett közösségek körében szükséges feladat. Hasonlóan fontos a közvélemény és a kulturális közszféra figyelmének ráirányítása a szellemi kulturális örökség jelenségeire, értékeire. Az egyezmény szorgalmazza a szellemi kulturális örökség elemeihez való hozzáférés biztosítását. A közösségek megmutatkozásának, az örökségelemek bemutatásának többféle módja lehetséges, mint például a média információ-közvetítô szerepének felhasználása, az archívumok, közgyûjtemények nagyobb nyilvánosságának biztosítása, az internet (pl. online adatbázisok, honlapok) lehetôségeinek kiaknázása, kulturális programok, elôadások szervezése. A turizmus az egyik fontos eszköze lehet a láthatóvá válás, a széleskörû hozzáférés támogatásának, és fôként (más egyéb hozzáfárési módokkal szemben) a személyes megtapasztalás, az örökséggel való közvetlen érintkezés lehetôségének, sôt akár az abban való részvétel, a gyakorlati elsajátítás megvalósulásának (gondoljunk pl. a táncházakra, az énektanulásra vagy a kézmûves foglalkozásokra). Annál is inkább, mert a turizmus mûködésének sajátossága (mozgékonyság) és a szellemi örökség szállíthatósága által a kulturális örökség több színhelyen is elérhetô (ellentétben a világörökségi elemekkel, amelyek esetében az eredetivel való találkozáshoz minden esetben a helyszínre kell utaznia az érdeklôdô turistának). 3. A szellemi kulturális örökség fennmaradását segítheti a helyi megôrzési stratégiák kidolgozása. E stratégia része az említett számbavételen, az oktatáson és a hozzáférhetôség biztosításán kívül a közösség motiválásának kérdése is. Ezzel elérkezünk a két jelenség kölcsönösségének egy fontos pontjához: hogyan erôsíthei egymást a szellemi kulturális örökség és a vidéki turizmus. Milyen módon függ vagy függ-e egyik a másiktól? Véleményem szerint ideális esetben kölcsönös körforgásban mûködhetnek, mûködnek egymással, állandóan gerjesztô hatással vannak egymásra, egyik jelenség motiválja a másikat és fordítva. Ha a szellemi örökség tudatos helyi gondozásának, megnyilvánulásának, bemutatkozásának a megnövekedett vidéki turizmus hatására van kézzelfogható, társadalmi-gazdasági serkentô hatása is, a fenntartható fejlôdés szempontjából érzékelhetô pozitív eredménye (munkahelyteremtés, kereskedelmi, reklámbevétel, szállás-vendéglátás növekedés), akkor a közösség közvetlenül is motivált szellemi örökségének megôrzésében. A vidéki kultúrát keresô turizmus akkor virágzik, ha van sokszínû, gazdag programot kínáló, hiteles kulturális örökséget bemutató kínálat, így megnövekedett érdeklôdésével támogathatja annak fennmaradását. Leegyszerûsítve, a turista például akkor megy vidékre, ha olyan szolgáltatást kap, amely számára más, különleges kulturális értkékeket közvetít, a közösség akkor tart fenn különleges kulturális kínálatot, akkor szervez fesztivált, nyit falusi szálláshelyeket, biztosítja a helyi, speciális gasztronómiát, ha van rá érdeklôdés, kereslet. Az a fontos, hogy e törekvések egymásra találjanak. Ebben az egymásra találásban kulcsszerepe van a szakembereknek, például a néprajzosoknak is. ôk ismerik a helyi kultúrát, segíthetik a közöségeket annak feltárásában, illetve segíthetik a kulturális turizmus szakembereit a hiteles, autentikus szellemi örökség megtalálásában, közvetítésében. Szorosabb kooperációra van szükség a kulturális szakértôk és a turizmussal foglalkozó szakemberek között. Ennek egyik kiváló eszköze lehet a most kialakítás alatt álló szellemi kulturális örökség szakmai hálózata. E szakmai kapcsolatok, a célok és eszközök összehangolása esetén egyszerre fejlôdhet, nyújthat még minôségibb, egyedibb szolgátatásokat a vidéki kulturális turizmus, és segítheti mindez a helyi szellemi kulturális örökség megôrzését. A megôrzési stratégiának fontos eleme, hogy lehetôséget biztosítsunk a közösségek számára saját maguknak meghatározni, kiválasztani azokat a szellemi kulturális elemeket, amelyeket szeretnének bevonni a vidéki turizmus kínálatába. (ezt szolgálnák a fentebb említett leltárakból készült online katalógusok). Az egyezmény is azt támogatja, hogy a szellemi kulturális örökség megôrzésének gyakorlatába vonják be az érintett közösségeket. Ezért is fontos lenne figyelembe venni, hogy maguk a közösségek mit tekintenek saját kulturális örökségüknek, és abból mit is szeretnének valójában megmutatni. Gyanítható, hogy sokkal színesebb, változatosabb, gazdagabb lenne a Magyarországról kialakult kép, mint amelyet most gyakran sematizálva, stilizálva, sokszor felülrôl megszerkesztve próbálnak közvetíteni róla. A közösségek motiválásának másik fontos aspektusa a helyi turizmussal kapcsolatos kereskedelmi tevékenységek kérdése. Ideális lenne sokkal jobban bevonni az érintett közösségeket a saját szellemi kulturális örökségükkel kapcsolatos reklám és kereskedelmi tevékenységbe, melynek célja a foglalkoztatás növelése, a hitelesség fokozása, és az ezekbôl a tevékenységekbôl származó bevételek egy részének viszajuttatása lenne az érintett közösségekhez. A vidéki turizmusnak elvitathatatlan eredménye, hogy a szellemi kulturális örökség megmutatkozásának lehetôsége helyben marad, a kultúra eredeti környezetében ismerhetô meg. Ha emellett a néprajzosok, helyi szakértôk segítségével a hitelesség is megfelelô hangsúlyt kap, akkor az ezzel foglalkozó szakemberek sokat tettek a szellemi kulturális örökség megôrzéséért. DR. CSONKA-TAKÁCS ESZTER a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának igazgatója

15 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ 15 A VIDÉK TÁRGYI ÉS SZELLEMI ÖRÖKSÉGE Hagyományôrzô vendégfogadó porta Hagyományôrzés Csíkban A jó sorsom, immár másod ízben vitt el Csíkmenaságba, a Keleti-Kárpátok, a régi országhatár majd utolsó településére. Tavaly meghívott vendégként elôadásokat tartottam nekik a falusi turizmus feltételeirôl, szervezési feladatairól és mûködtetésérôl. Most örömmel tapasztaltam, hogy már mintegy 150 fôt tudtak elhelyezni, akik a Csíksomlyói nagy magyar zarándoklatra érkeztek. A falutól, a hegyeken át, erdôn és mezôn, fel-levezetô utakon, 13 kilométert kell megtenni kétszer, hogy hátulról elérje az ember a nagy Somlyó nyergét, szemben a Makovecz-oltárral. Ez évben is legalább félmillió zarándok jött össze, a világ szinte minden tájáról, ahol magyarok élnek. Székelyesen mondva a Babba Mária tisztelete ôsi szokásokra vezethetô vissza, A csíkmenasági gyerekek székely ruhában vonulnak a falu végétôl a templomig A kis mûsoros estet muzsikálás, éneklés és körtánc kíséri ami a katolikus hitben Jézus anyjának, Szûz Máriának különleges tiszteletét jelenti. Nem lehet véletlen, hogy Szent István királyunk is az ô védelmében ajánlottam magyarságot, a koronáját, a Szent Koronánkat. Babba Mária tisztelete a székelyeknél szent dolog. A kegyszobrot és a templomának ôrzését a ferences rendiek végzik s szervezik évente pünkösdkor, az egyre több magyart vonzó búcsút, a kis és nagy Somlyó közti nyeregben. Ebben az évben kettôs jubileum ünneplése is társult a búcsúhoz. Szent István királyunk 1009-ben alapította, immár 1000 éve az erdélyi, gyulafehérvári székhelyû püspökséget, s 800 éve fogadta el III. Ince pápa Szent Ferenc által összeállított rendi Regulát. A ferences rend a történelmi viharok között sem tért el eredeti szellemiségétôl. Szent Ferenc lelkisége rányomta bélyegét minden kor emberére és társadalmára. Ezért mondhatjuk róla napjainkban is, hogy Szent Ferenc személye ma is korszerû. Nemcsak a ferencesek, de a székely falvak népe, apraja-nagyja is ôrzi hagyományait. Csíkmenaságban szokás négyévente, hogy a faluvégérôl indulva a székelyruhás lánykák és székelynadrágos fiúcskák, lányok és fiú zászlók vezetésével, gyöngyvirágkoszorúval vonulnak végig a templomig. Ott az oltár elôtt szüleik, vendégeik elôtt megkoronázzák Babba Mária hordozható szobrát és papjuk áldásával, most már az összes jelenlévôvel körbeviszik a faluban a megkoszorúzott szobrot. A vallásos és látványos hagyományt mûsoros est követi, amit a kultúrházban rendeznek. Szerepel ott a falu óvódásaitól kezdve a férfiak kórusáig mindenki. Izgalommal készülnek, próbálnak még az elôzô héten is. A kis mûsoros estet borozgatás, kürtôskalács kóstolás, muzsikálás, éneklés és körtánc kíséri, amelybe minden jó torkú és fürgelábú vendég és helyi lakos egyaránt beszállhat, és jól érezheti magát. Így a kicsik látva szüleik példáját, székely szokásaik lelkes tovább vivôi lesznek. Nekünk, a vendégeiknek pedig feltöltik a kimerülô félben lévô akumlátorainkat egészséges magyarság tudattal. Így válik a népi hagyomány, a vallásos megnyilvánulás, a zarándoklat, a vallási turizmus vonzerôévé. A többszázezer embert el kell tudni helyezni, el kell látni. A sokféle helyi kézmûves termékekbôl, a sajátos élelmiszerekbôl színes kínálati piacot teremtenek, amely sokaknak kikészítô jövedelmet, vagy egyáltalán megélhetést teremt direkt vagy indirekt módon. Tanulhatunk tôlük. DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ a FATOSZ elnöke

16 16 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ Nemzedékeken át hagyományozódó tudás a turizmus szolgálatában Természetszeretô, hagyománytisztelô családok találkozásából épül-szépül hosszú évek óta a Rendek Ökogazdaság és Tanyamúzeum. A Kiskunsági Nemzeti Park lüktetô szíve a gazdaság és környéke, vadvirágos, gyógyfüves rétek, galagonyától izzó árokpartok, szabadon legelészô szarvasmarhák, akácligetek és egy varázsos Kunpuszta Templom mellett halad el az idelátogató vendég. Tudásunk élô könyvtár, nemzedékeken át hagyományozódott minden szó, minden ismeret apáról fiúra, anyáról leányra. A családi összetartást a szeretet és az életösztön diktálja. A pusztai emberek barátságos, életet tisztelô nemes egyszerûsége mindenkit magával ragad. A Nemzeti Park óvó égisze alatt, a Tanyamúzeum egy élôképet tár nézôje elé: minden szerszám gazdája keze után nyúl, minden mag az ôsökrôl beszél, a komatál galamblevesért kiált. A paraszti kultúra ápolását, továbbadását, közel 20 hektáron, az ôsi családi gazdaságban négy generáció együtt látja el, lassan két évtizede. ôshonos és alternatív növények termesztését, ôshonos állatok tartását mutatjuk be élô, korabeli háttér elôtt. A föld javait a saját kézzel újjáépített és karban tartott kívül fûtôs búboskemencében és a konyhai csikótûzhelyen készítjük el. ôseink, szüleink, nagyszüleink, dédszüleink felhalmozott tudását ma is hasznosítjuk, az áldott magvak földbe kerülésétôl azok betakarításáig. A termés feldolgozása tartósítási eljárásoktól, vegyszerektôl és allergénektôl mentesen folyik nálunk, hogy egészségesen élhessünk, hogy sokáig élvezhessük boldog családjaink körét gyermekeink és mi, önök, gyakorló, vagy leendô szülôk, nagyszülôk is. Nálunk stresszmentes tartásból származó állatokat, bionövényeket, bioterméseket fogyasztanak táplálékul. Feldolgozásuk az Európai Uniós követelményeknek, a legmagasabb higiéniai elvárásoknak megfelelve történik, ám hagyományos munkafolyamatok végzése mellett. A tanya és környéke nemcsak táplálékot és munkát ad az itt élôknek, hanem természetes gyógymódokat, fitoterápia lehetôségét rejti magában, a népi gyógyászat területérôl. A test mellett a lélek karbantartása is kiemelt fontosságú: az elmélyült munka, a meditáció rekreációt biztosít a rohanó világban. Az Univerzum nagysága egy csillagos éjszakán minden problémát semmiséggé képes foszlatni. A mintagazdaság szó hallatán szemünk elôtt megjelenik egy példaértékû, mezôgazdasági termelésbôl önfenntartó módon élô kis közösség képe. A gazdaság alapja a megfelelô méretû földterület, amelyhez rendelkezésre állnak a szükséges eszközök is, lehetôleg a legkorszerûbbek. A gazdaságban dolgozók folyamatosan képezik önmagukat, szakirodalmat olvasnak, szakképzéseken és versenyeken vesznek részt, melyhez igénybe veszik a fejlett technikai lehetôségeket is, mint pl. az internet nyújtotta információáramlást. Munkájukat környezetbarát módon végzik a fenntartható fejlôdést szolgálják és törekednek a biodiverzitás megôrzésére. Egy jól mûködô mintagazdaság nyereséges, ezáltal képes a fenntartható fejlôdésre és megújulásra, a gyakorlati ismereteket tagjai nemcsak megszerzik, hanem meg is osztják az érdeklôdô szakemberekkel, oktatási intézményekkel. A mintagazdaságok alapul szolgálnak más gazdaságok számára a technológiai újítások terén úgy, hogy a régi, hagyományos értékrendet megôrizve, arra építve, a teljes folyamatot képesek bemutatni, azok elônyeibôl értéket teremtenek, hátrányait igyekeznek lecsökkenteni. Különbözô mintagazdaságokat láthatunk, találunk közöttük iskolákhoz tartozó tangazdaságokat, tanüzemeket, tankerteket, gyakorlókerteket, vagy tanyai külterületen megvalósult tanyagazdaságokat, élô tanyamúzeumokat, biotanyákat, ökotanyákat, és megjelennek az üzemi szintû gazdálkodásban is üzemi mintagazdaságként, kísérleti telepként, kísérleti ültetvényként. A tanyán évrôl évre több mangalica él, az állat számára elengedhetetlen a szabadon tartás. Ezt láthatjuk az ólak melletti hatalmas elkerített területen, ahol az állatok kedvükre szaladgálhatnak, de még inkább fekhetnek a földön, túrhatják a földet, vagy éppen a kialakított dagonyázóban hempereghetnek. Az élô állat tartásától hosszú idô vezet a feldolgozásig, a végcél itt is a természetes, kiváló minôségû termék elôállítása. A meghízott állatokat hagyományosan télen vágták, ma is a legjellemzôbb idôszaka a disznóvágásnak a téli hónapok. Persze ma már az Európai Uniós elôírásoknak megfelelôen végzik, de hagyományos termékeket készítenek: sonka, kolbász, szalonna, töltenivalók, dagadók, egy disznót az orra hegyétôl a farka végéig föl lehet használni, igazi bélbe töltik a kolbászt, a hurkát, helyi fûszerekkel, saját paprikával ízesítik, és saját füstölôjükben füstölik. A Rendekféle mangalicakolbászt a Slow Food mozgalom eredetvédetté nyilvánította, a nemzetközi oltalom is garantálja a kiváló minôséget. RENDEK LÁSZLÓNÉ a Rendek Tanyamúzeum vezetôje

17 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ 17 A VIDÉK IFJÚSÁGNEVELÔ SZEREPE Csoportok vendégháza a falusi portán Turizmus ifjúságra szabva Az idegenforgalom egy külön területét jelentik a gyermekek és fiatalok számára szervezett és részvételükkel zajló speciálisabb programok. Jellemzôjük egyrészt, hogy az azokon résztvevôk komforttal és kényelemmel kapcsolatos elvárásai általában kisebbek, ugyanakkor lényegesen nagyobb aktivitást és színesebb programot például hazai és nemzetközi vízi- és kerékpáros túrák, ökoturisztikai programok vagy éppen iskolai osztálykirándulások stb. kívánnak, amelyek általában nemcsak egyszerûen a kikapcsolódást szolgálják, hanem ismeret- és tapasztalatszerzô, -bôvítô funkciójuk is van. Az ifjúsági korosztályhoz a 29 éves életkorig tartozó fiatalok az üdüléseken, a családi-, az osztály- és tanulmányi kirándulásokon, a természetjáráson, az erdei iskolában és táborozásokon, az aktív-, sport-, extrém- és bakancsos-, valamint a kulturális-, study tour/nemzetközi programokon, illetve utazásokon/körutazásokon való részvételének az ismeretszerzô és bôvítô funkciója mellett szemléletformáló, valamint az életminôséget is jelentôsen alakító/befolyásoló szerepe van. A gyermekek, diákok és a fiatalok turizmusban való részvételét elsôsorban sajátos igényeik, érdeklôdésük, a relatíve nagyobb mértékben rendelkezésre álló szabadidejük, valamint a korlátozott mértékû anyagi lehetôségeik határozzák meg. A korosztályos/ifjúsági turizmus lehetôségeinek és feltételeinek megteremtése, fejlesztése komplex jellegébôl adódóan egyszerre igényel szociális-, ifjúság- és oktatáspolitikai, valamint turizmusszakmai szempontú megközelítést. Az ifjúsági turizmus a gyermekek/ diákok, a fiatalok olyan speciális turisztikai programjait foglalja magába, amelyeken elsôsorban a család és az iskola, valamint a fiatal felnôttek önálló csoportos szervezôdései révén vesznek részt. Az ifjúsági turizmusban érintettek köre elsôsorban az oktatási intézmények fiatal/ifjúsági korú tanulóiból kerül ki, s meghatározó jellemzôjük, hogy önálló jövedelemmel még nem, vagy csak korlátozott mértékben rendelkeznek, ugyanakkor a felnôttekhez képest több a rendelkezésre álló szabadidejük. A fiatalok a turizmus egyik lényeges keresleti elemét, a rendelkezésre álló szabadidôt tekintve elônyösebb helyzetben vannak másokkal szemben, ezért, illetve ebbôl következôen szabadidejükben a többi korosztálynál szívesebben és hosszabb idôre kelnek útra. A turisztikai forma-, illetve programválasztás során ez a korosztály az átlagosnál jobban érdeklôdik az aktív turisztikai formák, mint például a természetjárás, a kerékpározás és a vízi sportok iránt, s azokat kifejezetten gyakorolják is. Az aktív turizmus fogalomkörébe soroljuk például a természetjárást, a kerékpáros és a vízi turizmust, a lovaglást, a golfot, a horgászatot és a vadászatot. Az aktív, illetve az alternatív turizmusformák vonatkozásában, azzal összefüggésben egyre határozottabban jelenik meg, s nô a természet jelentôsége. A természet felfedezése iránti vágy, az azzal való együttélés szándéka az ökológiai szempontokat nagyobb mértékben figyelembe vevô turisztikai kínálat/kereslet és a fiatalok környezettudatos oktatása-nevelése, szemléletmódjának alakítása közötti összefüggés/összhang megteremtése fontos feladat. Az ifjúsági korosztály tagjai a kulturális turizmus kínálatában megjelenô világörökségi értékek, a könnyûzenei koncertek, illetve a színházi elôadások, valamint a szabadtéri programok iránt is érdeklôdnek. Közepes mértékben vonzóak számukra a kastélyok, a múzeumok és a kiállítások, s kifejezetten kevésbé népszerûek a fiatalok körében a komolyzenei hangversenyek, az opera, a balett és a folklór-bemutatók. A turizmus szemléletformáló hatása miatt kiemelt jelentôsége van annak, hogy lehetôleg minél többen és már fiatal korukban kerüljenek kapcsolatba a turizmussal. Erre az iskolákban, az iskolában folyó oktató-nevelô munka során és az oktatási intézmények keretein belül megvalósuló ifjúsági turisztikai programok révén nagyon jó lehetôségek adódnak. Az iskola szerepét és kapcsolatát az ifjúsági turizmussal annak néhány jellemzôjét tekintve határozhatjuk meg. Az iskola olyan általános és speciális oktatási intézmény, ahol a tanítás-tanulás mellett a gyermekek és fiatalkorúak nevelése, valamint közösségi életének szervezése és alakítása (szocializáció) folyik. Az ifjúsági turizmusban érintett korosztályok a gyermekek, fiatalok illetve a fiatal felnôttek alapvetôen a különbözô oktatási intézmények tanulói közül kerülnek ki, s ennek révén válnak egyben az ifjúsági turizmus alanyaivá is. Az iskoláskorúak eltérô életkori csoportjai és a különbözô ifjúsági turizmusformák kialakulása, illetve az abban való részvétel között jól kivehetô és értelmezhetô összefüggés van. Az iskola és az ifjúsági turizmus elméleti/gyakorlati kapcsolatára, azok közös tartalmára és fejlesztésére a közoktatási törvény egyes rendelkezései általában és konkrétan is utalnak. Az ifjúsági korosztály utazásainak szervezésében kiemelkedô szerepet töltenek be az iskolák, s ezen belül pedig abban a civil szervezetek és egyházak képviselôi és aktivistái mellett meghatározó szerepük van a pedagógusoknak. A tanítók, tanárok és a turizmus különbözô formái iránt elkötelezett oktatók kiemelkedô tevékenységet végeznek az ifjúsági munka, a szabadidôs programok és a különbözô táborok, a természetjárás, vagy például az aktív, valamint kulturális turisztikai programok tervezésében, szervezésében, koordinálásában és lebonyolításában. E sokrétû és színes tevékenységrendszer számos területen jelenhet meg az iskolában. KOMÁROMI ISTVÁN a Nyíregyházi Fôiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskolájának és Gimnáziumának fôigazgatója

18 18 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ A nagyszülôi örökség nyomdokán A Váli-völgyben található 15 hektáros tanyán bárki gondtalanul töltheti szabadságát Az itt megszálló vendégeket friss, helyi alapanyagokból készült, házias ételek várják Tanyánk, melyet nagyszüleink alapítottak 1920-ban, a fôvárostól 40 km-re, Fejér megye északkeleti részén a Vértes hegység lábánál, a Váli-völgyben található. A 15 hektárnyi területen az alcsúti arbotértum szomszédságában, változatos élményeket adó környezetben, gondtalanul pihenve töltheti szabadságát. Nagyapánk, Noll Márton, az 1900-as évek elején 3 millió honfitársunkkal együtt elindult szerencsét próbálni az Újvilágba, Amerikába. Késôbb többször haza, majd visszautazott. Utolsó hazatérésekor, 1913-ban feleségül vette nagyanyánkat, Vara Annát, majd az esküvôt követôen Amerikába távoztak, ahol pincérként dolgozott ban a gazdasági válság elöl menekülve hazajöttek, immáron három gyermekkel oldalukon. Az Amerikában összegyûjtött pénzbôl amit az infláció erôsen megnyirbált nekiláttak felépíteni felcsúti otthonukat a Noll tanyát. Évtizedes munkával virágzó kertészetet hoztak létre, mellyel nemcsak a környék elismerését vívták ki, hanem a megyei kertészeti kiállításokon is díjat nyertek termékeikkel. A tanyán fél évszázadon át konyhakerti kertészkedés folyt, a palánta elôállításától a piacra szállított végtermékig. A gazdaság mindig fogadott látogatókat, hol a környékbeli iskolák tanulóit, hol szakemberek képzésében mûködött közre, mint mintagazdaság. A család ig folytatta ezt a tevékenységet, majd a háború után a téeszesítés következtében a kertészet elpusztult, a család beköltözött a faluba, majd a tanyát is lerombolták. A rendszerváltást követôen az eredeti tulajdonos Noll család leszármazottjának, Noll Zoltánnak és családjának sikerült a tanya helyét megvenni, majd felépíteni és új funkciót adni az épületnek. A család újjáélesztette a gazdaságot, kibôvítve a falusi és tanyasi turizmus tevékenységgel. A mezôgazdasági munkák bemutatása mellett mai látogatóik megismerhetik a környék növény-, és vizivilágát és a helyben honos vadon élô állatokat. Hajdan mûvelt mesterségekkel ismerkedhetnek, úgymint vályogvetés vagy szövés. Emellett betekintést nyerhetnek a család mindennapi életébe, megismerhetik a tanya és család múltjának kalandos történetét. A vendégház és ifjúsági szálláshely mellett, megôrizve a hagyományt virágkertészet is mûködik. A Noll Tanya látogatói ezen túl felfedezhetik a környék nevezetességeit, a Váli völgyet, az alcsúti arborétumot, a Vértes Natúrparkot, az etyeki borvidéket, de megismerkedhetnek Felcsút község történetével is. A tanyára betérô valamint megszálló vendégeket, helyben és a környéken elôállított alapanyagokból készített házias ételekkel, tanyasi ízekkel várják. NOLL ZOLTÁN NOLL ERZSÉBET falusi vendéglátók, Noll Tanya, Felcsút

19 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ 19 A VIDÉK IFJÚSÁGNEVELÔ SZEREPE Falusi életmód, ifjúsági porta Csoportos élmények öt hektáron A Majoros Tanya páratlanul szép környezetben, Szegedtôl 35 km-re, Ásotthalom falut 3 km-re elhagyva, az aszfaltozott úttól 100 méterre, az ásotthalmi erdô szomszédságában, öthektáros területen fekszik. Itt található egy kilencven négyzetméteres tanyaépület is. Az épületben két szoba, konyha, étkezô, a tanya épülete elôtt pedig nyitott, de fedett gang található, amely a nyári foglalkozások részére körülbelül húsz gyerek számára ideális lehet. A tábori program keretében ellátogatunk az ásotthalmi fenyôerdôkbe, túrázunk és lovaskocsikázunk, strandolunk az ásotthalmi fürdôben, a tanyához tartozó halastóban horgászunk, ugyanott focizunk, játszótéren játszunk, homokozunk, de kézmûves foglalkozásra is van lehetôség. Tanyánkat öt éve látogatják az óvodások és a kisiskolások. Ez idô alatt minden évben újítottunk a tanya környezetén, hogy kialakíthassunk egy igényes, gyermekbarát környezetet. Ma már évente körülbelül gyermek A táborban egyszerre 20 gyerek nyaralhat látogatja a tanyát. Egynapos kirándulásra jönnek, fôképp hét közben, hétvégeken a szülôs bulikat, illetve a különbözô rendezvényeket tartjuk. Tanyánkon számos lehetôség várja a gyerekeket. Például füves focipálya, röplabdapálya, asztali tenisz, lengôteke, simogatható állatok (kecske, bárány, nyúl, cicák), kiépített homokozó, fajátszótér, akadálypálya. Lovaglási lehetôség is van, póni lovon kisebb gyerekek részére, hátas lovon pedig a felnôttek és a bátrabb gyerekek részére, valamint lovas kocsizás, kézi pancsoló használata a nagy melegben. Erdei sétákat is vezetünk a közeli erdôbe, erdész szakoktató kíséretében. Tanyánkon egynapos családi kirándulásra, baráti összejövetelekre is fogadunk vendégeket, ahol különbözô finomságok elkészítésére van lehetôség, vagy bográcsban, vagy kültéri kemencében. Borkóstolókat is szervezünk, amelynek keretében vendégeink megismerkedhetnek az ásotthalmi szôlôsgazdák boraival is. A Majoros Tanya céges rendezvények megszervezését, lebonyolítását is vállalja, különbözô sport és szórakoztató játékok szervezésével, bográcsban fôtt és kemencében sült ételekkel, ásotthalmi borokkal, egészen 250 fôig. DR. MAJOROS DOBÓ ZSUZSANNA vendégfogadó Majoros Tanya, Ásotthalom Mit várnak a falusi szálláshelyektôl a középiskolások? A éves középiskolás korosztály falusi életmód ifjúsági porta programkínálati alternatívái, illetve a fiatalok nagyobb csoportját elszállásolni képes agroturisztikai programporta szállásával kapcsolatos elvárásai Komáromi István, a Nyíregyházi Fôiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskolájának és Gimnáziumának fôigazgatója, nem reprezentatív felmérése alapján. Program/programok 1. tanya, falu megismerése szekeres körútról 2. házigazda élettörténetének meghallgatása hagyományos népi mesterségek bemutatása/kipróbálása 3. kenyérsütés, bor, pálinka kóstolása, disznóvágás 4. állatok etetése-gondozása 5. lovaglás, íjászat A éves középiskolás korosztály falusi életmód ifjúsági porta programkínálati alternatívái (agroturisztikai programporta szállás nélkül) Elvárások 1. környezetbe illô stílusos, szolid, ugyanakkor az összkomfort érzetét keltô és nyújtó szállóhely (népies stílus, harmónia, tisztaság stb.) 2. kisebb létszámú, néhány fôs/férôhelyes szoba/szobák 3. fürdôszoba, klíma, internet, esetleg szauna 4. megértô házigazda/gondnok 5. rugalmas kelés/ébredés Egy, a fiatalok nagyobb csoportját elszállásolni képes agroturisztikai programporta szállásával kapcsolatos elvárások

20 20 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ A VIDÉK IFJÚSÁGNEVELÔ SZEREPE Gyermekbarát vendéglátó porta Hogyan szeretnének nyaralni a nagycsaládok? A címben feltett kérdés nem véletlenül került feltételes módba, hiszen a többgyermekes családok számára a közös nyaralás bizony sokszor az elérhetetlen álmok körébe tartozik. Kevesek számára adottak olyan anyagi körülmények, amelyek lehetôvé tennék, hogy a család minden évben legalább egyszer minden egyes tagjával együtt pihenhessen. A kevéske lehetôséget viszont igyekeznek kihasználni, mert az éves rohanás, sokszoros leterhelés oldására, a család összetartására, akár egy életre lelki muníciót jelentô közös élmények szerzésére mérhetetlenül nagy szükség van. Érték- és érdekvédô, közösségépítô tevékenysége mellett a Nagycsaládosok Országos Egyesülete arra is gondot fordít, hogy megtalálja azokat a kapcsolatokat, lehetôségeket, helyszíneket, ahol a kisebb anyagi forrásokkal rendelkezô családok is pihenni tudnak, ugyanakkor tekintettel vannak a nyaraltatók, szállásadók a gyermekek jelenlétére, igényeire is. Tudatosan törekszünk arra, hogy a nyaralás a pihenésen és a családi együttléten túl azt is szolgálja, hogy a családtagok, gyerekek és felnôttek egyaránt megismerkedjenek hazánk értékeivel, kincseivel: természeti és földrajzi gyöngyszemeinkkel, az építészet kiemelkedô alkotásaival, a népi kultúrával és hagyománnyal, történelmünk helyszíneivel, irodalmunkkal és mûvészetünkkel. Városban élô gyermekeink számára külön érdekességet jelentenek a falusi körülmények, az ismerkedés az addig csak könyvekbôl ismert környezettel, életmóddal, állatokkal Ezért nem feltétlenül a tömegek által kedvelt nyaralóhelyeket keressük elsôsorban (bár ezeket sem zárjuk ki), hanem a kis ékszerdobozokat, festôi tájakat, a hagyományokat még ôrzô falvakat, a nagyvárosok zsúfolt és zajos életétôl távol esô kistelepüléseket. E szempontok mellett azonban mindenképpen szólnunk kell a nagycsaládok életformájából adódó sajátos igényekrôl. Jellemzô, hogy egyszerre van jelen a családban több, egymáshoz korban nagyon közel álló kisgyermek, vagy éppen több kamasz, de éppen így olyan családok is találhatók a sorainkban, ahol különbözô korú gyermekek és fiatalok élnek a csecsemôtôl az egyetemistáig. Sôt, kiegészülhet a család nagypapákkal, nagymamákkal is. Tehát az a vendéglátó, aki ôket szeretné megnyerni, nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a többgyermekes A homokozó homokjának idônkénti tisztítására is ügyelni kell családok ellátása, számukra megfelelô körülmények és programok, élményszerzési lehetôségek biztosítása a szokásosnál esetleg nagyobb kreativitást, energia- és pénzbefektetést igényel ez a plusz energia és költség viszont megtérül abban, hogy a családok igen hûségesek tudnak lenni ahhoz a vendéglátóhoz, akinél azt tapasztalják, hogy tekintettel vannak a sajátságaikra. Az ilyen helyekre szívesen járnak vissza, amikor tehetik, és más családoknak is ajánlják a próbát. Körkérdést intéztünk tagcsaládjainkhoz azzal kapcsolatban, hogy vajon mit gondolnak, milyen a jó baba- illetve gyermekbarát nyaralóhely, milyenek legyenek azok a falusi porták, amelyeket szívesen választanának pihenésük helyszínéül. Elôször is elvárják, hogy a vendégfogadó semmiképpen ne ítélje el vagy bírálja ôket, akárhány gyermekük van is. E családok számára nagyon fontos az elfogadó légkör, amelyben természetesnek tekintik, hogy van, aki egynél több gyermekkel érzi teljesnek az életét. Az élményszerzés mellett kiemelkedôen fontos szempont a gyermekek biztonsága, egészsége, a veszélyforrások kiszûrése és elhárítása. Most pedig idézetek következnek tagjaink körkérdésünkre adott válaszaiból: Nekünk még viszonylag kis gyerekeink vannak (a legnagyobb 10 éves), és évek óta ilyen jellegû szállásokat keresünk. Túl nagy tapasztalatunk nincs, mert találtunk egyet, ahová évek óta visszajárunk, de azért láttunk mást is. Nálunk alapfeltétel, hogy lehessen üdülési csekkel is fizetni, mert a férjem a cégétôl ezt kapja prémiumként. Voltunk olyan helyen is, ahol úgy is hirdették magukat, hogy egy mûködô tanyát lehet látni. A mi gyerekeink ugyan évente látnak hasonlót, de mivel fiúk, nagyon nagy élmény volt, hogy felülhettek traktorra, szekérre, láttak lovat, tehenet, bárányt stb., és azt is, hogy mikor milyen géppel mit csinálnak velük, hogyan élnek az állatok, hogyan etetik ôket. (Sôt külön élmény, ha a gyerekeket is engedik, hogy bizonyos dolgokat kipróbáljanak, a háziakkal együtt végezzenek.) Legyen nitrátmentes ivóvíz (bevizsgálva!) gyerekorvos, orvos, patika (éjjel ügyeletes is!!!!!) elérhetôsége a falra kiakasztva elsôsegély doboz (kullancs csipeszszel) homokozó (idônként tiszta homokkal) oltási igazolvány, ha van kutya információ, hogy van-e mobil térerô (20, 30, 70) Alapszükségleti eszközök szoktak lenni, amit így otthonról nem kell vinni, és ez nagy segítség: