Lesenyi Ferenc Die Lage der ung. Forstwirtschaft und das

Átírás

1 I R O D A L O M Lesenyi Ferenc Die Lage der ung. Forstwirtschaft und das neue Forstgesetz". Az Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch" évi évfolyamában Lesenyi Ferenc egyetemi tanár tollából hosszabb tanulmányt közöl ezen a. címen. A tanulmány első részében részletesen tárgyalja a Csonkaország erdeire vonatkozó statisztikai adatokat. Az összesen 1, ha-ral (az összes terület 12,6%-a) kimutatott erdőterületből ha (0.9%) véderdő, ha (9.1%) futóhomokon álló erdő, ha (64%) a feltétlen és ha (26%) a i.em feltétlen erdőtalajon álló erdő. Birtokminőség szerint ha állami, ha törvényhatótósági és városi, 9941 ha községi erdő, ha egyházi birtok, ha alapítványi erdő, ha hitbizományi birtok, ha közbirtokossági és úrbéres erdő, végül ha részvénytársulati erdő. Az összevonás szerint ha (54.9%) a kötött birtok és ha (45.1%) a szabad rendelkezésű birtok. Állami kezelés alatt áll 3625 erdőbírtok és kopár terület, ha kiterjedéssel. Fanemek szerh.t tölgy, kőris és szil ha (39%), bükk, cser- és más somfa ha (55%), tűlevelű ha (6%); szálerdő (58.8%), sarjerdő (41.2%). A cikk adatai szerint a kötött forgalmú birtokokon években ha-t kellett volna újraerdősíteni, amivel szemben tényleg ha (85%) lett felújítva, míg a magánerdőkben az ha felújítandó területből csak ha (63%) lett beerdősítve. Becslése szerint a felújításoknak 40 43%-a természetes úton, a többi mesterséges úton lett foganatosítva. Az év végéig ha kopár területet fásítottak be és még ha vár befásításra. Az Alföld-fásítási törvény alapján ig 6403 újoni.an telepített erdő létesült ha kiterjedéssel, míg a kisebb gazdasági és egyéb fásítások területét 8309 ha-ral mutatja ki. Az /34. évi három termelési időszak eredményének

2 átlagát 1, tömör m 3 -ber. mutatja ki, amiből 1, tömör m 3 (86,5%) tűzifa, tömör m s (13.5%) a műfa s ebből mindössze tömör m 3 a fenyő műfa. Ez adatok alapján a hozadék-átlag ha-ként 1.7 tömör m 3 (kat. holdanként nem egészen egy tömör m 3 ). Rámutat ezután arra az óriási veszteségre, ami a magyar erdőgazdaságot Trianonnal érte s aminek eredményeképpen a háború előtt millió aranykoronával aktív fakereskedelmünk évi mérlege ig'en erőseu passzívvá vált úgy, hogy az európai államok között a Csonkaország fabehozatal tekintetében az ötödik helyre került. Ennek igazolására csatolja az évek fabehozatali mérlegét, mennyiség és érték szerint elkülönítve. Rámutat ezután a fabehozatal csökkentése érdekében tett állami intézkedésekre, valamint arra is, hogy végleges eredményt csak az erdőterületek megfelelő szaporításával érhetünk el. Mivel pedig ezt a régi erdőtörvény alapján elérni nem lehetett, ez is egyik legsúlyosabb indok volt az új erdőtörvény megalkotására. Ezután behatóan tárgyalja a régi erdőtörvény hiányát s közvetlen utána részletesem foglalkozik az új erdőtörvény rendelkezéseivel, méltatva mindenütt a különbséget a régi és az új erdőtörvény között. Bírálat tárgyává különösen csak két intézkedést tesz és pedig az egyik az új törvény 16., 18. és aiban megállapított irtási lehetőség, a másik pedig a 38. -nak az a rendelkezése, amely ugyanakkora területnek az erdőhöz való csatolása és sikeres beerdősítése esetén megadja a jogot a földművelésügyi miniszternek arra, hogy a rendkívüli használatok megtakarításától, mint előírt kötelezettségtől eltekinthessen Az első esetben attól fél, hogy egyesek a törvényiek ezt a rendelkezését felhasználva, az idős állományokat vagy az értékesebbeket letarolják és kivonják az erdőgazdasági művelés alól s ezáltal erősen csökkentik az ország fakészletét. A magunk részéről ezeket az aggodalmakat legalábbis túlzottaknak tartjuk. Véleményünk szerint a régi törvénynek kifejezett hibája volt az, hogy bizonyos tekintetekben tökéletesen tiltó rendelkezéseket állított fel, például irtás és tarvágás a véderdőben, feltétlen erdőtalajon álló erdők kiirtása, stb. A több, mint 50 éves gyakorlat megmutatta azután:, hogy ezeket az abszolút tilalmakat betartani egyáltalán nem lehet s az eredmény az volt, hogy a törvény határozottan tiltó rendelkezésének egyszerű félretételével megcsinálták azt, amit a gazdasági kényszerűség parancsolt. Az új törvény nem állít ebből a szempontból merev kínai falat fel, ellenben a mai erdőállománynak, mint sértetlen' egésznek a fenn-

3 tartását biztosítja és megszabja azokat a feltételeket, amelyek mellett a minisztérium, illetőleg a kormányzat az ilyen átalakításokat engedélyezheti. Csak jogot ad a kormányzatnak, nem kötelezettséget hárít rá és még a jog gyakorlása előtt is kötelezővé teszi a politikai befolyástól mentes Országos Erdőgazdasági Tanács meghallgatását. Az erdők helyes eloszlását illetőleg pedig kifejezetten megkönynyíti a kormányzat helyzetét, mert hiszen lehetővé teszi azt, hogy az olyan helyekről, ahol az erdő akár a túlnépesedés, akár a mezőgazdasági birtokok célszerű elosztása és kiegészítése vagy valamilyen közérdek szempontjából feleslegessé válik vagy útban van, olyan területen lehessen az erdőt szaporítani, ahol arra kifejezetten szükség van. A másik kérdésnél ismét a váltógazdaság, valamint az ellen a rendelkezés ellen emel szót, amely az erdők megfelelő szaporítása esetén a rendkívüli használatok megtakarításától való eltekintés jogát biztosítja a minisztérium részére. Véleményünk szerint mind a két aggodalom a szerzőnek abből a felfogásából indul ki, hogy elsősorban a magas vágásfordulójú szálerdők létesítése és nagy állókészletek felhalmozása azok az eszközök, amelyekkel az erdőgazdaság a maga különleges, de egyúttal nemzeti és közgazdasági céljait is elérheti. Nem tagadjuk, hogy ezzel az elgnodolással ma már egyáltlán nem tudunk egyetérteni, A mi véleményünk szerint az erdő közérdekű hivatásának elbírálásánál sokkal nagyobb súllyal esnek latba azok a tömeg-szükségletek, amelyeknek a kielégítéséhez aránylag kisebb méretű faanyag is elegendő, mint azok a napról-napra csökkenő alkalmazási lehetőségek, ahol csak különleges, nagyméretű és kiváló minőségű fát lehet használni. Hiszen az ilyen lalkalmazásokból a vas, a beton és egyéb anyagok a fát már igen sok helyütt kiszorították. A magunk szükségleteinek az ellátásánál pedig sokkal nagyobb fontosságot tulajdonítunk a méretegységenként talán kisebb értékű és nagy tömegtermésüknél fogva sokkal több használható anyagot és sokkal nagyobb hasznot szolgáltató fanemeknek, mint a különleges célra alkalmas, de lassan növő fajtáknak. Nem jelenti ez azt, hogy a vágásfordulókat korlátlan ' mértékben kívánnánk lecsökkenteni és az eddigi fordulókat teljesen kiszorítani. De valljuk azt, hogy ma, amikor az aránylag gyengébb méretű anyagok felhasználásával odáig jutottunk, hogy vannak erdős vidékek, ahol a négy-ötéves tuskót is ki lehet szedni és értékesíteni, ma a közellátás, az önellátás, a munkaadás szempontjából a mennyiségi többtermelést és az ezzel kapcsolatos helyes növedékpolitikát fontosabbnak tartjuk a készletfelhalmozás politikájánál. Hogy éppen a rendkívüli használatok megtakarításának esetére

4 mutassunk rá, mi nagyon könnyen el tudunk képzelni olyan esetet, amikor az ötéves rendkívüli használat megtakarítására maximálisan előírt 20 esztendő alatt az erdőhöz csatolt új terület tényleges termés gyanánt fogja megadni ugyanazt a fatömeget, sőt esetleg ugyanazt az értéket is (akác, nyár-félék, éger, stb), amit a rendkívüli használat területéről nyertünk és tiszta többlet gyanánt fog mutatkozni a rendkívüli használat során kihasznált területek 20 évi növedéke. Ugyancsak túlzottnak tartjuk a váltógazdasággal szemben támasztott aggodalmat is, mert mi a magunk részéről még egyáltalán nem látjuk be-bizonyítottnak azt, vájjon ártalmára lesz-e a hosszú időn át érintetlenül állott, összetömődött erdőtalajnak az, ha hatnyolc éven át mezőgazdaságilag művelve, a felső talajréteget levegőnek és csapadéknak jobban tesszük ki és a talaj felszínén felhalmozott tartalék tápanyagokat a megműveléssel a talaj mélyebb rétegeibe is eljuttatjuk. Romboló hatásoktól ebből a szempontból nem félünk, mert hiszen a törvény rendelkezései módot adnak arra, hogy ahol ebből a szempontból aggodalmak merülnek fel, a váltógazdaságot a minisztérium ne engedélyezze, vagy a talaj termőerejét mindenképpen biztosító feltételekhez kösse. Egyebekben a cikk melegen méltatja azt a nagy lépést, amit az új törvény az erdőgazdaság fejlődése szempontjából a régi törvénnyel szemben jelent. Különösen kiemeli az általános üzemtervi kényszer, a kötelező személyzet-tartás, valamint annak a körülménynek a fontosságát, hogy a régi megkülönböztetést feltétlen és nem feltétlen erdőtalaj között az új törvény elejtette. Külön értékeli az erdők felosztására, a természetvédelmi intézkedésekre, valamint az erdővédelemre vonatkozó rendelkezéseket s végül megemlékezik a törvény megalkotása körül kifejtett munkáról. Ha nem is értünk a szerző két meglehetős erősen hangsúlyozott kifogásával 'egyet, meg kell állapítanunk azt, hogy a higgadt, megértő kritika jegyében íródott cikk szerzője nemcsak-a statisztikai adatok összegyűjtésével, de az egész kérdés könnyen áttekinthető, könnyen megérthető és élvezetes összefoglalásával nagy szolgálatot tett a magyar erdőgazdaság ügyének, annál is inkább, mert hiszen a német nyelven írt közlemény a külföldön is sokkal nagyobb elterjedésre számíthat. (B. Z.) Erdészeti Statisztikai Közlemények 1932., és IV. füzet. Közreadja a m. kir. földmívelésügyi miniszter. Budapest, A füzet táblázatos adatai tájékoztatnak az erdőket ért fontosabb elemi károkról, az erdei mellékhasználatokról, továbbá á jóváhagyott erdőgazdasági tervekről, az erdőgazdasági forgalmi berendezésekről.'

5 Ismerteti a füzet az erdei munkásviszonyokra vonatkozó adatokat, a fafeldolgozó üzemeket, továbbá az állami kezelésben lévő erdőbirtokokat, valamint az erdészeti igazgatás szerveit és végül beszámol az erdészeti szakoktatásról.,.m adatokból megtudjuk, hogy 1932-ben az erdőtűz összesen körülbelül pengő értékű kárt, a szél és hó ugyanakkor pengő értékű kárt okozott. A rovarok nagyobb mértékű kártételét kat. hold erdőterületen állapították meg. Irtásukra mintegy pengőt kellett fordítani.. Az erdei mellékhaszonvétel összes értéke 1932-ben 2.1 millió pengőt tett, ebből a vadászat35.4%-át a kő-,*kavics- és agyagbányászat 17.5%-át, a legeltetés 16.1%-át, a többi egyéb mellékhaszonvétel pedig együttvéve 31.0%-át szolgáltatta. Az erdei munkálatok körében a tárgyalt évben munkást foglalkoztattak. Közülük 47.0% a fatermelésnék 11.7% a faanyag szállításánál, 41.3% pedig egyéb erdei munkáknál nyert alkalmazást ben 123 fűrészmű és 53 fafeldolgozó gyár volt üzemben. Ezek az adatok egy összefoglaló mű keretében most hozattak elsőízben nyilvánosságra, így a földmívelésügyi minisztériumnak ez a gondosan szerkesztett kiadványa széleskörű érdeklődésre tarthat számot. Sz. Z. dr. Zeitschrift für Weltforstwirtschaft." Review of World's Forestry. Revue Economique Forestiére Universelle. Herausgegeben von Prof. Dr. Ing. F. Heske, Tharandt, Forstliche Hochschule. Vertreter für die Vereinigten Staaten: Ward Shepard, M. F., Indián Affairs, Washington, U. S. A. Bánd III., Heft l 3. Október Dezember Verlag J. Neumann Neudamm und Berlin. Igen gazdag tartalommal jelent meg e napokban a Zeitschrift für Weltforstwirtschaft" III. kötetének, 192 oldalra terjedő, sok képpel díszített 1 3 füzete, melyben nagyobb közlemények, továbbá a..nemzetközi erdőgazdasági tudósítás" cikkei s végül 12 nyomtatott oldalra terjedő Nemzetközi Irodalmi Szemle" vannak. A nagyobb közlemények sorát Dr. Heske Ferenc tharandti professzornak Ausztria erdőgazdasága" című, 80 nyomtatott oldalra terjedő, 34 képpel, Ausztria erdőségeinek eloszlását feltüntető térképvázlattal, a fakivitelt ábrázoló grafikonnal és több táblázattal bíró nagy tanulmánya nyitja meg. Az erdők általános ismertetése után szerző statisztikai adatokat közöl az erdők kiterjedésére, az erdőbirtokosokra, a főbb fafajokra és üzemmódokra vonatkozólag. Az erdőgazdasági módok és a hegyi erdőgazdaságok ismertetése után a nagyobb fatermelés lehetőségeit és az értékesítés problémáit fejtegeti a szerző. A mindvégig érdekes és tanulságos tanulmány Ausztria erdészeti oktatásügyének, kutató intézményének, szaklapjainak és erdészeti egyesületeinek ismertetésével zárul. A következő nagyobb közleményben Dr. Hofmann A. professzor

6 és a kir. olasz erdészeti milícia római konzula Abesszínia erdészeti növényzeti viszonyai"-t ismerteti. Dr. Schenck C. A. (Darmstadt) A világ erdő gazdaság és a Dougla*- félék vidéke az Egyesült Államokban" című, 8 képpel illusztrált közleménye a harmadik nagyobb közlemény. Nagy érdekességű Windirsch József oki. mérnöknek A facsarnokok szerkezete és alkalmazása körüli németországi tapasztalatok" című, 14 képpel ellátott negyedik nagyobb közlemény, mely a Tharandti Erdészeti Főiskola Mérnöki Intézetének" közleménye, melyben szerző a fának a modern építési szerkezetekre való kitűnő alkalmasságát írja le. Ezután a Tharandti Erdészeti Főiskolá"-n szervezett Külföldi és Gyarmatügyi Erdőgazdasági Intézet"-nek a volt német gyarmatok fafajtáin végzett kutatási eredményeit feltüntető cikksorozata elsejekint: Dr. Jentsch F. és Appel E. A kameruni őserdők trópusi fáinak leírása" c. közleménye következik. Végül Egyes európai országok fakiviteli statisztikájá"-nák közlése zárja be a nagyobb közlemények sorát. A Nemzetközi Erdőgazdasági Tudósítás" rovatában (a Tharandti Erdészeti Főiskola Külföldi és Gyarmatügyi Erdőgazdasági Intézeté"-nek közleményei) a következők közöltettek: Az erdészet az egyes államok napisajtóinak megvilágításában" (Tudósítás: július és augusztus. Dr. Ing. W. Junghaus, München). Európa. Ausztria. Svédország. A Comite International du Bois Wien" tudósításai. Németország. Faértékesítés Németországban. Ing. Windirsch. Lettország. Az erdőkitermelés saját üzemben Lettországban, von Satz. Oroszország. Tudósítás július, augusztus és szeptember hóról. I. Erdőgazdaság. II. Fagazdálkodás. Ing. W. Jemtzeff. Olaszország. A ciprus az olasz erdőgazdaságban. Ing. Dr. A. Hofmann. Magyarország. Új erdőtörvény Magyarországban. Dr. Emerich Tomasovszky. Afrika. Az Acacia mollissima, decurrens, pycnautha és decalbata tenyésztése kéregnyerési szempontból Délafrikában. Dr. Francke. Amerika. Az erdőgazdaság jelentősége a tennessei partvidékre. Grünwoldt. A Nemzetközi Irodalmi Szemle" rovatában 12 nyomtatott

7 oldalon a világ erdészeti irodalomban legújabban megjelent könyvek, folyóiratok és szakközlemények vannak világrészenként és tárgycsoportok szerint ismertetve. A füzet végül az 1&36. évi Grüne Woche Berlin"-ró\ nyújt tájékoztatást. Dr..Tomasovszky Imre. Vadászati Útmutató. Zámbó Aurél szerkesztésében immár a XII. évfolyama jelenik meg a korán elhunyt kiváló vadászember által nagyszerű gyakorlati érzékkel útnak bocsátott kis munkának. Nagy László Vadászati Útmutató"-ját minden évben örömmel üdvözöltük, mert mindig újat, érdekeset, hasznosat hozott. És jól kiválasztott gazdag anyagával elérte fokozatosan azt, hogy egész kis szakkönyvtárt helyettesít célszerű összefoglalásokban ott, ahol nagyobb befektetésekre nem telik, ezt pedig a mai szűkös viszonyok között igen sokra kell értékelnünk. A legújabb kötet is teljes mértékben megfelel annak a várakozásnak, amellyel megjelenése elé tekintettünk. Vadásztársaink széles rétegét a mindennapi gyakorlatból vett tanulmányok fogják a legjobban érdekelni és ilyeneket szép számmal találunk az idei kötetben. Péterfay József főerdész A tápanyagok befolyása a vadállomány fejlődése" cím alatt megszívlelendő adatokat vonultat fel gazdag prakszisából és a vadbetegségek megelőzéséről is sok tanulságot tud mondani. Szabolcs Rezső m. kir. bányaügyi főtanácsos beszédes fényképekkel támasztja alá az őzek selejtezéséről írt következtetéseit, Agárdi Ede pedig a vadászok nagy táborában sajnos, eléggé gyakori tájékozatlansággal veszi fel a harcot a hazai ragadozómadarak ismertető jeleinek és kíméletetérdemlésük mértékének szabatos szembeállításával. Lövészy Nándor és Görgey Géza, az ismert kinológiai szakemberek, a foxterrierek, illetőleg a tacskók vadászati használhatóságát világítják meg színesen, mint sokak által kevésbé ismert témakört. Festetics Pál gróf cikkét a Fegyverkezelés"-ről dűlt betűkkel szedette a szerkesztő igen helyesen, ezt úgy véljük, bővebben nem is kell indokolnunk, elég, ha a szaklapok állandó Vadászati balesetek" rovatára hivatkozunk. A vadászat gazdasági és kulturális vonatkozásait dr. Homér Hanna egyet, tanársegéd és néhai dr. Csérer Lajos széles alapokra fektetett tanulmányai hozzák közelebb hozzánk. Előbbi Magyarország vadászati földrajzát" írta meg az Útmutató mostani kötete számára 50 oldalon a részleteket szerves egésszé összefogó látókörrel, Csérer Lajos pedig a régi Erdély vadászati és madarászati emlékein borong szívhesszóló színes stílusbeli készséggel, melynek lelkiismeretes levéltári kutatások adják meg a korszerű zamatát.

8 Az első segélyről írt tanácsadó, a Vadászati címtár és az évben megjelent vadászati vonatkozású fontosabb rendeletek hasznosan egészítik ki a pompás 250 oldalas zsebkönyvet, amelynek beszerzését a földmívelésügyi miniszter is ajánlja /1935. III. 1. sz. rendeletével. Ára díszes vászonkötésben 4.20 P; megrendelhető a Vadászati Ütmutató" szerkesztőségénél: Budapest, IX., Ferenc-körút 42. f. 6. M. Z. A Vadászati és Horgászati Zsebkönyv" gazdag tartalommal és szép illusztrációkkal, díszes vászonkötésben megjelent. A vadászati előszót: József kir. herceg, tábornagy Őfensége, a horgászati előszót: vitéz Szurmay Sándor báró írták. Tekintélyes írók cikkei teszik értékessé a könyvet. Minden vadásznak és horgásznak nélkülözhetetlen. Ára 4 pengő. Az Országos Erdészeti Egyesület tagjainak 3 pengő. Szerkesztették: Országh Elek és Szei.t-Iványi-Deák <Samu. Kapható a kiadóhivatalban: Horthy Miklós-út 15/6. Telefon