ÖSSZEFOGLALÓ MUNKAANYAG, ÉS MELLÉKLETEI A Borsod 2050 című tanulmány-kiállításhoz kapcsolódó műhelybeszélgetésekről

Átírás

1 Dokumentumok: Az LKM-el kapcsolatban K-12 Közép-európai Ipari Örökség Útja Egyesület Ügyvezetősége ÖSSZEFOGLALÓ MUNKAANYAG, ÉS MELLÉKLETEI A Borsod 2050 című tanulmány-kiállításhoz kapcsolódó műhelybeszélgetésekről A rendezvények január 24. és március 28. között, kilenc alkalommal hetenként, csütörtökön zajlottak A kiállítás és a rendezvénysorozat fő célja volt, e térség négykiterjedésű barnamezős területei értékesítésének, kiemelten Miskolc város lepusztult ipari övezetei tárgyi- és szellemi öröksége hasznosítási, munkahely-teremtési lehetőségének keresése, a településfejlesztés évi komplex programja előkészítéseként A rendezvénysorozat fővédnöke: Dr. Kriza Ákos Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere

2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ A rendezvénysorozat célja, és annak teljesülése A döntéshozók számára meghatározó következtetések Az elhangzott javaslatok, ajánlások összefoglalása IDÉZETEK, VÉLEMÉNYEK A PROGRAMRÓL Idézetek Értékelő Ügyvezetőségi ülés jegyzőkönyve Új szlogen javaslatok, az új városfejlesztési stratégiához 4. oldal 8. oldal 11. oldal 13. oldal MELLÉKLETEK A kiállítás megnyitójának meghívója és néhány fényképe 15. oldal A rendezvények idő-, és téma programja, a külön-meghívott résztvevők 17. oldal Előre kiküldött háttéranyag a külön-meghívottaknak 19. oldal 28. oldal Feljegyzés-1 (emlékeztető) a január 31.-i első műhelybeszélgetésről. Témája: ROZSDAÖVEZETEK ÚJJÁSZÜLETÉSE. EURÓPAI KÖRKÉP A GIGAPROJEKTEKTŐL A LOFTLAKÁSOKIG Feljegyzés-2 (emlékeztető) a február 7.-i, második műhelybeszélgetésről. 30. oldal Témája: A BORSOD 2050 ELNEVEZÉSŰ KIÁLLÍTÁS SZAKMAI TARTALMA, ANNAK HASZNOSÍTÁSI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI Feljegyzés-3 (emlékeztető) a február 14.-i, harmadik műhelybeszélgetésről. 32. oldal Témája: A DIÓSGYŐRI KÉT VOLT NAGYÜZEM (LKM, DIGÉP) IPARTERÜLETÉNEK ÉS EGYKORI KOLÓNIÁJÁNAK RENDEZÉSI KILÁTÁSAI, A KORÁBBAN ÉS A JELENLEG IS OTT DOLGOZÓ SZAKEMBEREK SZERINT Feljegyzés-4 (emlékeztető) a február 21.-i, negyedik műhelybeszélgetésről. 39. oldal Témája: MISKOLC VÁROSVEZETÉSÉNEK JELENLEGI ELKÉPZELÉSE A TÉRSÉG BARNAMEZŐS TERÜLETEI JÖVŐJÉRŐL, A GAZDAG IPARI ÖRÖKSÉG SZELLEMI, TÁRGYI ÉRTÉKEI VÉDELMÉRŐL ÉS HASZNOSÍTÁSÁRÓL Feljegyzés-5 (emlékeztető) a február 28.-i, ötödik műhelybeszélgetésről. 44. oldal Témája: A MISKOLCI EGYETEM OKTATÓINAK ÉS HALLGATÓINAK, AJÁNLÁSA A TÉRSÉG BARNAMEZŐS TERÜLETEINEK ÉRTÉKESÍTÉSÉRE, AZ EGYKOR OTT TEVÉKENYKEDŐ IPARI-, ÉS BÁNYAÜZEMEK SZELLEMI, TÁRGYI HAGYATÉKÁNAK VÉDELMÉRE ÉS HASZNOSÍTÁSÁRA (kiemelten a miskolci és ózdi ipari tájakat) Feljegyzés-6 (emlékeztető) a március 7.-i, hatodik műhelybeszélgetésről. 50. oldal Témája: ÓZD VÁROSVEZETÉSÉNEK JELENLEGI ELKÉPZELÉSE A TÉRSÉG BARNAMEZŐS TERÜLETEI JÖVŐJÉRŐL. AZ ÓZDI ROMBAUER VÁROSFEJLESZTÉSI TERV LÉNYEGE. Feljegyzés-7 (emlékeztető) a március 14.-i, hetedik műhelybeszélgetésről. 56. oldal Témája: MIBEN TUDNAK ÉS HOGYAN KÖZREMŰKÖDNI A HELYI CIVIL SZERVEZETEK A TÉRSÉG ÁTFOGÓ MEGÚJULÁSÁT, VERSENYKÉPESSÉGE JELENTŐS NÖVELÉSÉT CÉLZÓ TERVEK KIALAKÍTÁSÁBAN ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁBAN. 2

3 Feljegyzés-8 (emlékeztető) a március 28.-i nyolcadik műhelybeszélgetésről. 64. oldal Témája: MISKOLC VÁROSMARKETING STRATÉGIÁJÁNAK KÉRDÉSEI A VÁROS ÉS A RÉGIÓ IPARI-MŰSZAKI HAGYATÉKÁNAK, PERSPEKTÍVÁJÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSÉBE Egyéb, megtett lépések, észrevételek, javaslatok, mellékletek 71. oldal o Kiküldött felkérő és tájékoztató levelek, valamint az arra érkezett válaszok: Tájékoztató és felkérő levelek o A megjelentek száma:. 74. oldal A megnyitóval együtt, a kilenc alkalommal, összesen mintegy fő jelent meg o A szóbeli tájékoztatók, felszólalók, illetve felszólalások száma: 74. oldal A megnyitóval együtt, összesen 154 felszólalás hangzott el, ezek hangrögzítésre kerültek A hangrögzítés nélkül, csoportokban, spontán folyó eszmecseréken további, mintegy gondolat vetődött fel. o Írásban és telefonon jelzett jelentősebb észrevételek, vélemények és javaslatok: Negatív észrevételek Pozitív észrevételek o A felvett hanganyag listája: 85. oldal A megnyitóval együtt a kilenc alkalommal, összesen mintegy 20 óra felszólalási hanganyag van rögzítve, amely megtalálható a Galériában és az Egyesületnél A rögzítés nélkül, több csoportban folyó spontán eszmecsere további mintegy órát vett igénybe, alkalmakként általában 4-5 csoportban. o A felvett képanyag listája: o o Megtalálható a Galériában 85. oldal Megtalálható a Galériában A műhelybeszélgetések meghívói és szórólapjai: 74. oldal 85. oldal Megjelent média-hírek a rendezvényről, sajtótájékoztató: 71. oldal Megtalálható a Galériában oldal

4 ÖSSZEFOGLALÓ A rendezvénysorozat célja, és annak teljesülése Egyesületünk Ügyvezetősége a kiállítás és a rendezvénysorozat fő céljául e térség nagy kiterjedésű és arányaiban is rendkívül magas barna-mezős területei értékesítésének napirendre vételét jelölte meg. Ezen belül, kiemelten Miskolc város lepusztult ipari övezetei tárgyi- és szellemi öröksége hasznosítási lehetőségének, köztük új munkahely-teremtési adottságának keresését tűztük ki célul. A téma időszerűségét elsősorban az e téren immár két évtizede szaporodó, felbecsülhetetlen mértékű elszenvedett veszteségek, a településre és lakosaira nézve jelentkező tragikus következmények, és a jelenleg is fennálló kilátástalanság adják. Indokolja továbbá a mindenkori helyi és felsőbb szintű döntéshozók helyzetfelismerésének hiánya, a téves jogfelfogásból eredő időbeni késlekedés, az intézkedési-készség bénultsága. Az aktualitást adják továbbá a településfejlesztés évi komplex programja előkészítésének elindított hivatali munkái, az országos irányelvek biztató (munkahelyteremtést, a gazdaság újjáépítését, a növekedési hitelprogramot megfogalmazó stb.) célkitűzései. A műhelybeszélgetésekkel a közösségi alapú helyi tervezés követelményét is kívántuk szolgálni. A rendezvényszervezésre Egyesületünk mintegy 1500 óra önkéntes munkát, több tízezer forint személyes kiadást és egyesületi anyagi hozzájárulást fordított. Partnereink voltak a MAB Tudomány- és Technikatörténeti Szakbizottsága, az Északkelet-Magyarország Ipartörténetének Ápolásáért Alapítvány, az Országos Bányász Kohász Egyesület (OMBKE) helyi Szervezete. A Borsod-2050 című kiállítás anyaga a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem Építőművészeti Doktori Iskolája hallgatóinak, a megyénk egykori ipari térségeiben végzett kutatásai eredményeként jött létre. A kiállítás miskolci bemutatását Egyesületünk kezdeményezte, a város Polgármesterének fővédnöksége mellett. Az alkotók a kiállítási anyagot a következők szerint mutatták be: A kiállítás körutazásra hívja a látogatót Borsodba, Magyarország egykori legfontosabb iparvidékére. A címben felvetett több évtizednyi időtávlat lehalkítja napjaink problémáinak zaját, és szabadabbra engedi a képzeletet. Körutunk talán segít egy kicsit másként tekinteni a vidékre, szeretne felvázolni olyan lehetőségeket, amelyekről kiderülhet, hogy nem is olyan elérhetetlenek. a térség létező, ám megbúvó értékei ugyanis alapot adhatnak az álmok megvalósításához. A kiállításhoz kapcsolódó nyolc műhelybeszélgetéssel, tartalmilag, és az érdeklődők számát tekintve egyaránt, várakozáson felül teljesítettük a kitűzött feladatot. Ezen túl az eszmecserék idetartozó további alapvető gondolatokat érintve számos újabb lényeges felismerésre, következtetésre adtak alkalmat. (A mellékelt Összefoglaló Munkaanyag ezeket részletesen tartalmazza.) Az összesen mintegy 800 fő résztvevő, a 20 órát kitevő, 154 szakmai felszólalás, az írásban benyújtott észrevételek és javaslatok (több ezer gondolat és ötlet) azonban kevésbé a távoli álmokról, mint inkább a jelen helyzet gondjairól és megoldási módjainak lehetőségéről, a szükséges irányváltásról szóltak. Ezekről döntően a meghívott és a szereplést vállaló különböző szakterületek felelős vezetői, szakemberei mondták el véleményüket, hangsúlyozva, hogy először bizonyos múltbeli adósságainkat kell rendezni, a 4

5 mai problémákat kell valamiképp orvosolni, mielőtt megalapozottan hosszú távú gondolkodásba kezdhetnénk a térség ipari hagyatéka tekintetében. A város polgármesterének megbízásából egy alkalom kivételével a város főépítésze részt vett a találkozókon, legtöbbször fel is szólalt. Néhány önkormányzati képviselő is esetenként megjelent. Budapesti, ózdi, sőt kassai érdeklődők is többen előfordultak. A rendezvényeknek helyet adott, és azt minden téren maximálisan segítette a Miskolci Galéria, valamint a Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) vezetése. A műhelybeszélgetés legmarkánsabb megállapításait, példáit, a mellékelt feljegyzések (emlékeztetők) szerkesztett formában mutatják be. (Részletesen az elektronikus hang- és képrögzítőkön a Galériában meghallgathatóak, megtekinthetőek.) A döntéshozók számára meghatározó következtetések 1. A városvezetés a rendszerváltás után bekövetkezett új helyzetet, döntően a posztszocialista, poszt-indusztriális, illetve válság okozta átstrukturálódás következményeit nem volt képes megfelelően kezelni. A lakosságra elemi erővel rázúduló, megalázó egzisztencia-vesztés a közösségek mentális és morális fellazulásához, felbomlásához, a város népességmegtartó képessége jelentős legyengüléséhez vezettek. Miskolc különösen nagy vesztese lett a rendszer váltásnak, és helyzetének romlása azóta is csak folytatódik. A munkahelyek tízezreinek elvesztéséből adódó óriási gondok mellett, különösen súlyossá és egyben elhanyagolttá is vált az elhagyott ipari tájak revitalizálásának, rehabilitálásának ügye. Például nem készült az eltelt évtizedekben e célból konzisztens terve a városnak. A megszűnt ipari üzemek helyén lehetségessé váló új munkahelyek létrehozásával, a felszabadult, feleslegessé vált tárgyi és szellemi vagyonnal, a kultúrtörténeti értékek védelmével és hasznosításával a városvezetés szintjén, intézményesen senki nem foglalkozott eddig. Gyakorlatilag ellenőrizetlenül, többnyire spontán módon, a hatalom erélytelensége, erőtlensége által övezve, óriási közösségi veszteségek mellett zajlottak az események. Sokan megfogalmazták, hogy a felelőtlen gyárrombolás legpregnánsabb példája a Diósgyőri Vasgyár kálváriája. A törvényesség látszatába bujtatott magánosítás, majd a sorozatos csődeljárás, felszámolás, tulajdonoscsere következtében, az egykori hatalmas, sokszorosan kitüntetett nemzetközileg elismert, munkahelyet biztosító, több mint 200 éves szakmai múltra visszatekintő gyáróriás öt év óta végkép megszűnt kohászati termelőüzemként létezni. A mintegy 130 hektár iparterület nagy része a város földrajzi centrumában mára gazdátlan rom-gyár, rozsda-zóna, rozsdatemető, elhagyatott, elhanyagolt, bozóttal benőtt terület, az ipari-sírrablók, fém tolvajok martaléka lett. Miskolc legnagyobb szégyenére, megkezdődött az ipari múltnak az emlékezetből történő kitörlése is, és ezzel a városlakók identitásának elfeledtetése Miskolc meghatározó örökségföldrajzi elemeiről. (Erre több példa is elhangzott a felszólalók részéről). Mindennek következtében a rendszerváltás utáni nagy traumát követve, máig nem jött létre konszenzuson alapuló megfelelő jövőképe Miskolc városának. Többek véleménye szerint, ebben a tétlenségben, a közhivatalnoki hozzá nem értésen és kényelmi magatartáson túl, meghatározó szerepe volt azoknak döntéshozóknak is akik, leginkább a háború előtti polgári idillt, a szolgáltató és kereskedő városi képet keresték Miskolc jövőképe mintájául. (ÉSZAK nov. 13.). Ez a tendencia jól nyomon követhető a város kulturális életének struktúraváltozásában is. Többek között a műszaki 5

6 felkészültségű szakemberállomány elfogyásában, elvándorlásában, a közoktatás, a közművelődés, valamint a felsőoktatás szerkezeti, tartalmi visszafejlődésében. 2. Nem csupán elterelődött a szükséges időbeni figyelem erről a területről, hanem az említettek következtében mára rendkívül megosztottá vált a város idevonatkozó mértékadó szakmai közvéleménye. Ez viszont talán az előzőeknél is nehezebben gyógyítható növekvő sebe, fekélye lett Miskolcnak. Az eltékozolt hosszú időben feltornyosuló, rendezetlenül hagyott problémák okán ellentétek alakultak a volt állami nagyüzem mai, egyes rész- tulajdonosai között, de az ott vállalkozásokat működtetők és a helyi hivatalok, valamint az azokhoz kapcsolt vezető szervek között is. Nagyfokú lett az egymás iránti bizalomvesztés. Mint kiderült, a tanácskozáson markáns szakmai véleménykülönbség mutatkozik például a szénbányászat és vaskohászat újraindításának napirenden lévő kérdéseiben is. Ezekben az ügyekben sajnos nem érződik a Miskolci Egyetem széleskörű ismeretekkel rendelkező oktatóinak, a szakmailag is érintett hallgatóinak a bevonhatósága, a jobbító szándékú érdeklődése, az elvárható kezdeményezőkészsége. (Kivétel a Gépészmérnöki és Informatikai Kar, valamint a Bölcsésztudományi Kar.) Az oktatás, képzés, a köznevelés, valamint az idegenforgalom helyi irányítóinak meghatározó személyiségei kellő ismeretek hiányában úgyszintén érdektelennek érzik az ipari örökségben rejlő, kínálkozó lehetőséget (Ritka kivétel itt is adódik, például a Földes Ferenc Gimnázium). Szinte mindenütt sérelmezik, hogy a városvezetés hosszú idők óta nem képes betölteni a különböző meghatározó helyi érdekek közötti integráló szerepét. Többen is példákkal érzékeltették, hogy mennyire nem vették igénybe és figyelembe a döntéshozók a szakmaiságot, vagy a jobbító civil kezdeményezéseket, a különböző civilszervezetek felajánlkozásait. 3. Sokan szóltak arról, hogy a város nem képes csak az önmaga, legyengült erejéből ismét talpra állni. Ezt a hasonló sorsú külföldi városok példája is jól mutatja. Ehhez szükség van a mindenkori kormányzat megkülönböztetett közreműködésére. Ezt eddig Miskolc nélkülözni volt kénytelen, amit többen a mindenkori városvezetés érdekérvényesítése, lobbyereje gyengeségének tudnak be. Volt olyan vélemény is, hogy politikai indulatok is belejátszottak Miskolc tudatos visszafejlesztésébe. A valamikori öt megyei jogú város között Miskolc a lakosság lélekszámában is az egykori első helyéről mára, a harmadikra esett vissza. De a lakossági számok alapján a mostani negyedik Pécs és ötödik Győr is (és több más település) ma már megelőzi minden más versenyhelyzetmutatóban Miskolcot. A Miskolci Egyetem is az átlagnál jóval nagyobb állami elvonásokat volt kénytelen elszenvedni az utóbbi években. Ezért is rendkívül pozitív fogadtatást kapott a város vezetőivel történő találkozás alkalmával elhangzott bejelentés, amely szerint a műhelybeszélgetéseken felvetett észrevételeket hasznosítani fogják a készülő következő tervidőszak előkészítésénél, a javaslatokat figyelembe veszik majd a komplex program kialakításánál. Egybehangzóan optimizmussal említették a kormány azon kommunikációját, hogy a gazdaság, az innováció prioritást kaphat a jövőben. Ez a politika esélyessé teheti Miskolc értelmes kezdeményezéseit, abban az esetben, ha a jobbító civil javaslatok mellé megfelelő hatásfokú lobby-erő is párosul. Ennek a lehetőségnek a kihasználása, a korábbi tétlenkedés megszüntetése, az intellektuális önfertőzés felszámolása a város elemi érdeke, a jövőnk záloga. 6

7 Az elhangzott javaslatok, ajánlások összefoglalása Nagy a baj! Hatalmas, és úgy tűnik tovább növekszik a veszteség, a város lemaradása! A késedelem nélküli paradigmaváltás elkerülhetetlen Miskolc ismételt fejlődése, jövője érdekében. A jelenlegi városvezetés, személy szerint a Polgármester Úr, a fentiek okán egy hallatlanul nehéz feladat előtt áll, ha változtatni akar az eddigi eredménytelen menetirányon. Amennyiben a térség ipari öröksége ügyében a városvezetés a paradigmaváltás, a fordulatváltás mellett dönt, úgy a csatolt feljegyzésekben javasolt feladatoknak a következő tervciklusban történő megvalósítása érdekében az alábbi sürgős intézke dések megtétele ajánlható. Ezekben az érintett civilszervezetek aktív támogatására építhetnek: 1. Az önkormányzat nyilvánítsa ki, hogy Miskolc jövőképe kialakításánál az örökségföldrajzi adottságokból indul ki, amelybe beleérti a térség ipari hagyatékának tiszteletben tartását és hasznosítását is. Határolódjon el a Testület a város történelmét önkényesen átírni szándékozó, retrográd, arisztokratikus nézetektől. Attól a városunkban is terjedőben lévő egyoldalú tanítástól, hogy a mai értékválságos világnak egyedül a felvilágosodás kora, és az ipari forradalom, a természettudományos ismeretek előretörése az okozója. Ne kelljen szégyellnie a miskolci polgárnak városa ipari múltját, hanem legyen büszke a Miskolcot naggyá tevő, kulturális identitását meghatározó, egyedül csak e térségre jellemző gazdag technikai, műszaki szakmatörténetére. 2. A városvezetés irányítása mellett gondoskodni kell olyan szervezeti intézkedésekről, intézményi hatáskör-kiegészítésekről, amelyek szakszerűen és folyamatosan biztosítják az ipari hagyaték sokoldalú városi hasznosítását, a kulturális értékek védelmét, ezeknek az értékeknek a város működő szövetébe történő egyenlő rangú beillesztését. Többek között indokolt lenne: Egy olyan állandó munkaszervezet, kompetencia központ azonnali létrehozása, (külön hozzáértő felelős személy megbízása), amely az egykori nagyüzemek területe és lakóövezete revitalizálását előkészíti és ennek valamennyi részfeladatát (a DAM2004 Kft. lebegtetett helyzetének lezárása, jogi rendezés, értékkataszter készítés, új munkahelyek létrehozása, a régiek közül az életképesek fejlődésének segítése, a gyár területének megnyitása, kerítések lebontása, városi utak kialakítása, műemlékvédelem, pályázatok előkészítése stb.) lebonyolítja. A városvezetés, az egyetemi vezetés és az ipari területek tulajdonosai között a bizalom, a konstruktív együttműködés, a kölcsönös támogatás légkörének és gyakorlatának kialakítása. Bízni kell jobban a helyi szakemberekben, és megbízatással kell ellátni őket, miközben figyelni és követni szükséges az előbbre tartó városok példáját: Az egykori nagyüzemek megszűnésével gyakorlatilag gazdátlanokként, nagyobbrészt civil erőkkel folyik még néhány kulturális jellegű olyan tevékenység, amely az ipari múltat reprezentálja. Ezek is azonban mindinkább perifériára szorulnak (Bartók Béla Művelődési Központ, Kohászati Múzeum, Fazola-nap stb.). A város kulturális irányításának feladatul kellene adni, hogy ezeket a gazdátlanul maradt, de értékes intézményeket, rendezvényeket, a különböző ipartörténeti évfordulókat, városi látványosságokat stb. integrálja be Miskolc illetékes szakirányítása alá (hasonlóan a Factory Arénához). Ehhez többek között a Herman Ottó Múzeumnak meg kell kérnie az ipari emlékek gyűjtésének és kutatásának a jogosultságát, és a Kohászati Múzeumot alájuk kell rendelni, még mielőtt végkép eltékozolják azt. 7

8 A közművelődés, a turizmus, a sajtó szakembereit orientálni kell az ez irányú értékeink megismerésére és hasznosulásuknak a megszervezésére. Valószínűleg újra kell gondolni a műszaki szakemberképzés jelenlegi, az igényeknek és lehetőségeknek nem mindenben megfelelő gyakorlatát. 3. Egyértelművé vált a műhelybeszélgetéseken, hogy a város híre, ismertsége, a marketing tevékenység; a helyi civil szervezetek együttműködése és munkájuk hatékonysága; Miskolc belső és külső kommunikációja nem éri el az elvárható szintet. Ezen belül az ipari örökséggel foglalkozó területek még kevésbé állnak a méltányos helyen. Ez önmagában is nagy gátja a város előbbre haladásának. Ezeken a területeken is alapvető tartalmi, személyi és szervezeti változásoknak kell történnie ahhoz, hogy az említett, és remélt paradigmaváltás, fordulat és megújulás eredményes legyen. Meghatározó volt az a vélemény, hogy Miskolcnak gazdaságtörténeti múltja, még létező, megmaradt (köztük hungarikumot jelentő) örökségföldrajzi értékei alapján minden esélye megvan arra, hogy ezek kellő védelmével és ésszerű hasznosításával egy sajátos, országos és nemzetközi hírű városi imázst kapjunk, és legyen valóban szerethető, élhető, vonzó városunk. Célszerű lenne ennek megfelelő miskolci új szlogent, Hívó szót, mozgósító mondatot is alkalmazni. 4. Kevesebb szó esett arról, de lényeges Miskolc jövője szempontjából a környékbeli és a szélesebb körű települési kapcsolatok újraértelmezése. Az EU regionális szemléletű követelményei, a hazai államigazgatás módosulása (járási szervezetek létrejötte stb.), a környékbeli nagyvárosok versenyképességének felerősödése, Kassa és az egykori Felvidék megváltozott kapcsolati viszonyai újra pozicionálják városunk jövőbeni helyzetét, lehetőségeit. Erre szintén tudatosan készülnie kell Miskolcnak. Végezetül elismerően megemlítjük, a rendezvény értékei között, hogy fiatalok kezdeményezése indította el a szervezést, és ha ennek folytatása következik, úgy erre a generációra jobban kellene továbbra is támaszkodnia a döntéshozóknak; a kiállítás hangsúlyosan a jövőről szól, a 2050-re felvázolható vízióról, amely ösztönzi az idősebb korosztályt is a hasonló gondolkodásra, a túlzott nosztalgiázás, a régi dicsőség és sérelem emlegetésének visszaszorítására; a rendezvények szigorú szakmaisága érvényesült, egy olyan időben, amikor eléggé élénk politikai csatározások (aláírásgyűjtések, felvonulás, demonstráció, nagygyűlés) folytak a környékbeli utcákon. Itt mondunk köszönetet Egyesületünk nevében, a rendezvény iránt érdeklődőknek, akik minden alkalommal megtöltötték a termet, és nagy aktivitással részt vettek a munkában. Azoknak a vezető szakembereknek, akik vállalták a rendezvényeken történő szereplést, a moderátori feladatokat. Köszönet az önkéntes szervezőknek. Külön is köszönettel tartozunk Dr. Kriza Ákos polgármester úrnak, aki felajánlotta fővédnöki szerepét, valamint az ő munkatársainak, Rostás László főépítész úrnak, Némedi Varga Zoltán ügyvezető igazgató úrnak, Bán András igazgató úrnak, Barázda Eszter asszonynak, akiknek személyes szakszerű közreműködése nélkül nem valósulhatott volna meg a rendezvénysorozat. Ez alkalommal is gratulálunk a kiállítás alkotóinak: Antal Gabriella, Borzsák Veronika, Tánczos Tibor, Varga Piroska építészeknek és további tudományos munkájukhoz sikereket, személyes életükben sok boldogságot kívánunk. Miskolc, április 10. Az Egyesület Ügyvezetősége 8

9 IDÉZETEK, VÉLEMÉNYEK A PROGRAMRÓL, ÉS AZ ÖSSZEFOGLALÓRÓL Fiatal kutatók, történész szakemberek e témáról (ÉSZAK ): A rendszerváltás után gyakorlatilag szőnyeg alá szerették volna söpörni Miskolc önképe kapcsán a nehézipart. Akik döntési helyzetben voltak, leginkább a háború előtti polgári idillt, a szolgáltató és kereskedő városi képet keresték Dr. Kriza Ákos, Miskolc Megyei Jogú Város polgármesterétől az Egyesületnek küldött üzenet ( ): Tisztelt Alelnök Úr! Dr. Kriza Ákos polgármester úr kérésére tolmácsolom köszönetét Önnek és az Egyesület valamennyi tagjának, akik a térségünk kulturális örökségét meghatározó ipari-hagyaték védelme és a jelenkor céljaira történő hasznosítása ügyéhez munkájukkal hozzájárultak. A javasolt kiállítás megrendezéséhez polgármester úr örömmel adja nevét, vállalja a fővédnökséget Rostás László Miskolc város főépítészének leveléből ( ): mind a város, mind az én számomra is kiemelt jelentőséggel bír az ipari örökség helyzete és a hátramaradt barna-mezős területek rehabilitációja. Én a magam részéről nagy eredménynek tartom, hogy mind a nyolc alkalommal valóban nagy létszámú élénk érdeklődés mellett, komoly és sok esetben felelősségteljes felvetés és vállalás hangzott el, a jelenlévők részéről. Ezeket a felvetéseket ismételten átgondolva megfogalmazható egy olyan program, mely alapot szolgáltathat egy hosszú távú és kemény elkötelezett munkával megvalósítható pozitív jövőkép megfogalmazásához. Vasáros Zsolt DLA egyetemi docens oktatási és nemzetközi dékán helyettes ( ): Tisztelt Ügyvezetőség, ezúton köszönöm a meghívást rendezvényükre. Köszönet illeti Önöket a Borsod 2050 projektben kifejtett szervező és szakmai tevékenységükért, az egyetemi doktori iskolai felvetésként indult kutatás felkarolásáért, és a közvetlen támogatásért. Igazán alapos és előremutató az a 65 oldalas munkaanyag, amely hitelesen dokumentálja a miskolci kiállítás köré szervezett beszélgetés- és előadássorozat felvetéseit, fontosabb megállapításait. Ebben a formában ténykényt rögzít bizonyos kimondott, felvetett gondolatokat, ugyanakkor ajánlásaiban az időközben hatalmasra duzzadt, illetve most már látszó feladattömeg sürgető előkészítését sugallja. Erre nyilván azért is szükség van, mert a következő as európai uniós pénzügyi ciklus a következő naptári évtől életbe lép, és ekkor sikeresen pályázni jól előkészített anyagokkal lehet. A legfontosabb megállapításaik egyike véleményem szerint a kompetenciaközpont felállítása, amely több, a feladatok elvégzésére alkalmas szervezet összefogott munkáját sokkal inkább jelentheti, mint egy csúcsszervezet felállítását. 9

10 A Borsod 2050 kiállítás alkotóinak véleménye a rendezvénysorozatról (Idézetek, április 11.) Nagy öröm számunkra, hogy a kiállítás anyaga eredeti céljainak megfelelően elő tudta segíteni Miskolcon az érdemi párbeszéd kibontakozását, annak katalizátora tudott lenni A miskolci kiállítás ötlete Drótos Lászlónak köszönhető, akinek a meghívására és közbenjárására került az anyag a Miskolci Galériába. A miskolci kiállítás és a hozzá kapcsolódó programok sikere felülmúlta minden várakozásunkat az érdeklődők számának tekintetében. Megerősítést nyert számunkra az a tény, hogy a társadalom különböző szereplőinek van (méghozzá markáns) véleménye a témával kapcsolatban, amelyhez hiányzik a fórum, ahol ennek hangot adhatna. Álláspontunk szerint ezt a sok, néha egymásnak gyökeresen ellentmondó véleményt nagyon meg kell becsülni! A beszélgetés-sorozat sok felszólalása jól példázza, hogy jelentős technikai tudás, műszaki és az ipari örökség védelme szempontjából fontos információ koncentrálódik ebben az aktív társadalmi bázisban, amely információ lehetséges, hogy egyéb írásos formában nem is áll rendelkezésre. A felhasználás jellegétől függetlenül (amely tekintetben a vegyes funkció tűnik számunkra reálisnak) ezt a tudást fel lehet használni, energiát és pénzt lehet megspórolni, ha az információkat még most elkezdjük összegyűjteni.a Miskolcon elindult párbeszéd irányadó lehet a régió egyéb települései számára is, ezeknek a szereplőknek a bevonásával tovább bővíthető az a változásokat beindító szempontrendszer, amely pozitív hatással lehet akár a miskolci területek funkciójának megkeresésére is. A konkrét koncepciót meg kellene előzze az értékek felmérése és kategorizálása, amelyre ráépülhet egy olyan városfejlesztési stratégia, amely tudatosan foglalkozik a gyárterületek jövőjével, fenntarthatóságával. Az előzetes felméréseknek (műszaki, építészeti) és kutatásoknak (társadalmi, gazdasági és építészeti) jó alapjául szolgálhat az előzőekben említett tudásbázis.a sok világváros több milliárd eurós beruházása sok esetben szerintünk más léptékű beavatkozás, mint amely itthon lehetséges, de mindenképp jó előképek a társadalmi összefogás és az állami felelősségvállalás jelentőségének felismerésére..a védendő épített örökség nemcsak a gyár falain belül van, hanem hozzájuk tartoznak a nagyon értékes és színvonalas kolóniák, régi kiszolgáló épületek, intézmények...a nagyléptékű termelés leállása óta a Factory Arénán kívül amely példaértékű civil kezdeményezésnek mondható célkitűzéseit tekintve előremutató érdemi változás nem történt a használaton kívüli gyárépületekkel kapcsolatban, pedig az átmeneti hasznosítás sok lehetőséget rejt magában..azt gondoljuk ez az összetartás és kötődés, nagyon fontos alapja lehet a fejlődés és változás kiindulásának..az önkormányzat a szabályozás megváltoztatásával tudna nyomást gyakorolni a tulajdonosokra, ami szerencsés esetben párbeszédet kezdeményezve olyan jövőképet tudna kialakítani, amely mindegyik fél számára előnyösebb lehet...pfiegler Péter alpolgármester úr és Rostás László főépítész úr beszédéből egyértelműen kiderül a városvezetés pozitív szándéka a barnamezős területek rehabilitációja mellett: ami volt az már soha nem jön vissza", azonban mindketten rámutattak az önkormányzat előtt álló finanszírozási, szabályozási és a tulajdoni viszonyok rendezetlenségéből is fakadó technikai nehézségekre. 10

11 Sajnos nem derült ki milyen konkrét tervek kapcsán számol a városvezetés a térség felhagyott ipari területeivel, építményeivel és megőrzendő technikai, történeti emlékeivel (ez egyébként a város hivatalos kommunikációjában és a városfejlesztési stratégiában sem jelenik meg). A főépítész úr rávilágított a szabályozás adta akadályokra, amely valós problémaként jelenik meg, de azt gondoljuk a városvezetés kezében van a lehetőség, hogy ezeket feloldja, és a szabályozással segítse a változásokat. Az irányvonal kijelölése az első lépés. A felszólalók kérdéseiből ismét előkerült a stratégia hiányának kérdése. Rostás László ismerteti a stratégia létezésének tényét, azonban a stratégiáról és konkrét tervekről a műhelybeszélgetés keretében sajnos nagyon kevés információt tudhatott meg a téma iránt érdeklődő közönség. Maga a stratégia, amelyet a Roeleved-Sikkes Architects hágai és budapesti székhelyű építésziroda ingyen készített, egyelőre nem nyilvános. Alkotói-kutatói szemszögből nézve, legnagyobb sajnálatunka így az sem tudható, hogy az milyen megelőző kutatásokon és felméréseken alapszik. Azt a bizakodásra okot adó információt hallhattuk még, hogy a műhelybeszélgetés sorozat tanulságait az ott felmerülő új elképzelésekkel együtt szeretnék a stratégia részévé tenni, továbbformálva ezzel a fejlesztés lehetséges irányait. Ózd jelenlegi állapotából való egyik lehetséges kitörési útjának látja az (ipari) örökség alapú városfejlesztést, ehhez stratégiával rendelkeznek, amelyre már építhető lobbipolitika.ózdon a sors szerencséje, hogy a város fejlesztési törekvései összetalálkoztak egy állami céllal (Magyar Nemzeti Digitális Archívum létrehozása), így a két cél összekapcsolása a fejlesztés katalizátora és anyagi forrása is lehet.. Az épített örökség előny vagy átok?.. Köszönet illeti a Miskolci Galériát és a Közép-európai Ipari Örökség Útja Egyesületet, a rendezvénysorozat felvállalását és megszervezését, és hogy mi is lehetőséget kaptunk a megjelenésre. A BORSOD 2050 projekt nem állt le a kiállítással, a kutatási tevékenységet azóta is folytatjuk. A kiállítás Miskolc után Budapesten történő bemutatásával tovább szeretnénk a témát népszerűsíteni, hogy még szélesebb köröket inspiráljunk vélemény nyilvánításra. Segítségünket továbbra is felajánlva reméljük, hogy kedvező változások indulnak el Miskolcon, és amelynek a BORSOD 2050 csapat is részese lehet. Budapest, április 11. Antal Gabriella, Borzsák Veronika, Varga Piroska okleveles építészmérnökök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőművészeti Doktori Iskolájának hallgatói, a BORSOD 2050 Hajrá, ipari táj! című kiállítás alkotói 11

12 Jegyzőkönyv Készült: én a Közép-Európai Ipari Örökség Útja Egyesület kibővített ügyvezető elnökségi ülésén a Miskolc Bay Logi székházában Jelen vannak: Drótos László egyesületi általános alelnök Sipos István egyesületi alelnök Dr. Nyitrai Dániel egyesületi alelnök Molnár Attila egyesületi alelnök Dr. Tóth László egyesületi Tudományos Tanács vezetője Laár Tibor Közép-Európai Vaskultúra Útja Egyesület Laár Tiborné Közép-Európai Vaskultúra Útja Egyesület, koordinátor Barázda Eszter Miskolci Galéria Dobai János BME Borzsák Veronika BME Doktori Iskola Antal Gabriella BME Doktori Iskola Gulya István Kohászati Múzeum Tóth Lajos Ipartörténeti Alapítvány Bicsánszky János Dinas Kft. Drótos László általános elnökhelyettes üdvözölte a jelenlevőket, az ügyvezető elnökség tagjait és a meghívott vendégeket. Megállapította, hogy az ügyvezető elnökségi ülés határozatképes. Az előre meghirdetett napirendi pontot egy új 2. napirendi ponttal javasolja kiegészíteni. Ezen belül Láhr Tíbor úr fog tájékoztatást adni a közelmúltban, Szlovéniában megtartott Vaskultúra Útja Egyesület elnökségi üléséről, az ott elhangzottak alapján helyi feladatainkról. Bejelentette továbbá, hogy Erdélyben is tartottak ugyanebben az időben ipartörténeti konferenciát, ahol egyesületünket Holló Csaba és Tóth János urak képviselték, akik előadást is tartottak. A kibővített napirendet az ügyvezetőség egyhangúan elfogadta. 1. napirendi pont: ÖSSZEFOGLALÓ MUNKAANYAG megvitatása a Borsod 2050 című tanulmány-kiállításhoz kapcsolódó műhelybeszélgetésekről. A napirendi pont megtárgyalásán a meghívott vendégek is részt vettek. Drótos László úr ismertette, hogy a meghívottak közül kimentették magukat egyéb elfoglaltság miatt Holló Csaba, Rostás László, Némethi Lajos, Bán András, Kákóczki András, Vasáros Zsolt DLA Ezt követően felolvasásra került Rostás László főépítész, valamint a BME -részéről Vasáros Zsolt DLA levele, melyeket távolmaradásuk miatt az Ügyvezetőségnek írtak.(a jegyzőkönyv mellékletei ) Drótos László úr köszönetet mondott a 10 hetes rendezvénysorozat lebonyolítását végrehajtóknak és az aktív résztvevőknek. A kitűzött célt valamint az elért eredményt a vezetői összefoglaló tartalmazza, melyet minden vezetőségi tag és meghívott vendég előzetesen megkapott. A Miskolci Galéria önálló, kulturantropológia szempontjából állít majd össze anyagot. Az anyag mellékleteivel együtt, - ha az jóváhagyásra kerül -, minden érintetthez eljuttatjuk majd, kiemelten a Polgármester Úrnak és azoknak akik hivatalból előkészítik a évekre szóló Miskolc fejlesztési tervét. A média visszhangot, a készített hang- és kép-rögzítést, valamint a felhasznált szórólapokat stb. a Miskolci Galéria őrzi.. A kiállítás nagy időtávot és merész gondolatokat, álmokat mutatott be. Mi viszont, az itt élők kissé földhözragadtan, elsősorban a mindennapi ez irányú tapasztalatokról, és az ebből adódó sürgős tennivalókról mondtunk véleményt a műhelybeszélgetéseken. Szükséges, hogy ez a két megközelítés közelítsen egymáshoz. Az itt beterjesztett anyag, - mindenekelőtt a Vezetői összefoglaló - ennek a két időtávnak az összeegyeztetése lehetőségéről, az elhangzottakból következő konzekvenciákról szól. Ezután Drótos László megnyitotta a lehetőséget, hogy kérdéseket tegyenek fel a jelenlevők. Kérdések: (K) Válaszok: (V) K: A teljes, vágatlan anyag felkerül-e az Egyesület honlapjára, kutatási forrásként? 12

13 V: A vágatlan anyag kb. 24 órás, így nem kerül fel a honlapra. Vannak viszont el nem hangzott, de írásban megküldött észrevételek-javaslatok, melyek az anyag mellékletei lesznek. K: Van-e a városnak közép és hosszútávú fejlesztési terve? V: között az Egyetem készített egy marketing-fejlesztési tervet közötti időszakra vonatkozóan. A városnak van integrált városfejlesztési stratégiája, de ebben a barnamező, mint fejlesztési terület nincsen benne. Ugyanez vonatkozik a megyére is. Éppen ennek az anyagnak kell inspirálnia az illetékeseket, hogy a barnamezős területek is kerüljönek bele a közötti időszak fejlesztési tervébe. K: Kerüljön-e, küldjük-e el az anyagot a médiának? V: A Polgármester úrnak, alpolgármestereknek, főépítésznek, a város fejlesztésével foglalkozó önkormányzati cégeknek, a megyei elnöknek küldjük el az anyagot. A reakciók, vélemények után, azok tartalma szerint jöhet szóba a média, a nyilvánosság megkeresése. Vélemények: A kerekasztal beszélgetések alapján egyértelművé vált, hogy a miskolciakat a munkahelyteremtés kiemelten érdekli, érinti. Ezen gond megoldásában most egy olyan időszak következik évekre vonatkozó fejlesztési terv készítése melyhez az elkészített összefoglaló anyag tartalma, javaslatai segítséget nyújthat. Ha nem kerül be a barna-mezős terület a fejlesztési tervbe, úgy félő, hogy semmilyen pénzügyi lehetőség nem lesz a város e problémája, és egyben több irányú kedvező kínálkozó lehetősége megoldására. A civil szervezetek összefogásával a politikára nyomást kell gyakorolni, hogy a évek fejlesztési terve tartalmazza a barna-mezős területeket is. A munkahelyteremtés-ipari örökség- helyi politikai érdek - marketing jelszó, városi szlogen is lehetne a siker érdekében. Szükséges lenne egy építészi (Dobai János - Bodonyi Csaba) véleménye, ajánlása egy ez irányú szakmai feladat reális megítéléséről, mely szintén ennek anyagnak is melléklete lehetne.(erre ígéret történt). A helyi szintű lobbizás mellett, megyei szintű de országos szintű lobbizás is nagyon fontos a cél elérése érdekében, amelyet minden szinten, - lehetőleg összehangoltan, azonos célokért meg kell tenni. Összegzés: Drótos László összegezte az elhangzottakat. Az összefoglaló kiegészítésre és kiemelésre kerül a munkahelyteremtés szükségességével, a szlogen keresésének javaslatával, valamint a lobbizás szükségességével. Az anyagot a kérdésekre adott válasz szerint küldjük meg. A fenti módosításokkal az összefoglaló anyagot az ügyvezető elnökség elfogadta. 2. napirendi pont. Laár Tibor úr tájékoztatást adott a Ravneban megtartott Közép-Európai Vaskultúra Útja Egyesület április 7-i elnökségi üléséről, ahol megvitatásra került a június 6-i 5 éves jubileumi közgyűlés napirendi pontjai, valamint az azt követő Kassai szakmai kirándulás programja. Beszámolt arról is, hogy sikerült kiadni az első szakmatörténeti emléklapokat. Június 6-án délelőtt lenne a Közép-Európai Ipari Örökség Útja Egyesület közgyűlése, majd délután a KözépEurópai Vaskultúra Útja Egyesület közgyűlése. Dr. Nyitrai Dániel javasolta, hogy a kassai kirándulás programját pontosítani kell, mert az ő ismeretei mások. Dr. Tóth László a Tudományos Tanács vezetője felvetette, megvizsgálják, milyen helyi, aktuális kapcsolt programot-előadást lehetne még megszervezni a közgyűlés napjára. Drótos László tájékoztatta a jelenlevőket, hogy a törvény szerint május hónapban az elmúlt év mérlegbeszámolóját meg kell vitatni. Mindezek figyelembe vételével kell a programokat pontosítani és megszervezni. Az ülést Drótos László bezárta. A jegyzőkönyvet készítette: Molnár Attila 13

14 Ajánlható hívó szavak, szlogenek Miskolc város újra pozicionálása kereséséhez. (Figyelemmel az egykori ipari kultúrát is magában foglaló örökségföldrajzi emlékekre) A 2013-évvel lezáródó hétéves tervciklus indítása idején: A kultúra várost épít Pólus város, pólus program Technopolis város leszünk Nyitott kapuk városa Nemzetközi Operafesztivál városa Kocsonyafesztivál városa Rockzene, a rock-legendák városa Ajánlható a tervciklusra készülő tervekben: (Az előzőekből meghagyásra javasoltakon kívül) Élhető várost építünk Ismét piacképessé kell tenni Miskolcot Miskolc örökségorientált jövőképe Innováció munkaalkalom kiművelt emberfők Az újjáépítés és a növekedés városa Kőbaltától a nanotechnológiáig ipari örökségünk Ipar-kereskedelem kultúra Miskolc: a múlt és jövő egysége A műszaki tudományok és szakmatörténet városa Természettudományos hungarikumok városa Miskolc: múltjában a jövője Miskolc: a mérnökség bölcsője 14

15 A kiállítás megnyitójának meghívója 15

16 Képek a megnyitóról BORSOD 2050 kiállításhoz kapcsolódó 16

17 műhelybeszélgetések témája, a külön-meghívottai és moderátorai A kiállítás megnyitója: január 24., csütörtök 17-óra Miskolci Galéria Kondor terme Házigazda: Bán András, a Miskolci Galéria igazgatója Megnyitó köszöntőt mondott: Pfliegler Péter,Miskolc MJV alpolgármestere Fürjes Pál, Ózd város polgármestere A kiállítást megnyitotta: Bodonyi Csaba, Ybl-díjas építész I. műhelybeszélgetés: január óra Miskolc MAB Székház. Házigazda: Újszászy László, a MAB elnökség tudományos titkára Téma: ROZSDAÖVEZETEK ÚJJÁSZÜLETÉSE. EURÓPAI KÖRKÉP A GIGAPROJEKTEKTŐL A LOFTLAKÁSOKIG Előadó: Dobai János, DLA egyetemi docens, BME tanszékvezető Levezető elnök: Drótos László, a Közép-európai Ipari Örökség Útja Egyesület alelnöke Meghívottak: Különböző érdeklődési körűek, kb. 80 fő szakember II. műhelybeszélgetés: február 7. Házigazda: Barázda Eszter, a Galéria sajtóreferense Téma: A BORSOD 2050 ELNEVEZÉSŰ KIÁLLÍTÁS SZAKMAI TARTALMA, ANNAK HASZNOSÍTÁSI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI Moderátor: Olajos Csaba, nyugalmazott területi főépítész Külön meghívottak: Antal Gabriella, Borzsák Veronika, Varga Piroska, a BME Építőművészeti Doktori Iskolájának doktorandusai és témavezetőjük Vasáros Zsolt DLA egyetemi adjunktus, illetve Bereczki Zoltán, Juhász-Nagy Balázs és Szél Norbert miskolci építészek III. műhelybeszélgetés: február14. Házigazda: Barázda Eszter, a Galéria sajtóreferense Téma: A DIÓSGYŐRI KÉT VOLT NAGYÜZEM (LKM, DIGÉP) IPAR-TERÜLETÉNEK ÉS EGYKORI KOLÓNIÁJÁNAK RENDEZÉSI KILÁTÁSAI, A KORÁBBAN ÉS A JELENLEG IS OTT DOLGOZÓ SZAKEMBEREK SZERINT Moderátor: Némethi Lajos, B-A-Z megyei Fejlesztési Ügynökség ig, volt LKM dolgozó Külön meghívottak: Ács András, Bicsánszki János, Brindza Ádám, Drótos László, Egri Józsefné, Gácsi József, Holló Csaba, Kovács Zoltán, Mányi István, Melles András, Némethi Antal, Nyitrai Dániel, Papp Viktor, Sipos István, Szedlacsek József, Sziklavári István, Tóth Lajos, Zaciera Lech, a Városháza és a BOKIK képviselője IV. műhelybeszélgetés: február 21. Házigazda: Barázda Eszter, a Galéria sajtóreferense Téma: MISKOLC VÁROSVEZETÉSÉNEK JELENLEGI ELKÉPZELÉSE A TÉRSÉG BARNAMEZŐS TERÜLETEI JÖVŐJÉRŐL, A GAZDAG IPARI ÖRÖKSÉG SZELLEMI, TÁRGYI ÉRTÉKEI VÉDELMÉRŐL ÉS HASZNOSÍTÁSÁRÓL Moderátor: Dobos Tímea Külön meghívottak: Pfliegler Péter Miskolc MJV alpolgármestere, Vécsi György a a Miskolc Holding Zrt. Igazgatóságának elnöke, Lengyel Katalin a Miskolci Városfejlesztési Kft. ügyvezetője, Szélyes Domokos a MIK Zrt. vezérigazgatója, Rostás László Miskolc főépítésze, Soós Attila Városgazdálkodási és üzemeltetési Bizottság elnöke V. műhelybeszélgetés: február 28. Házigazda: Barázda Eszter, a Galéria sajtóreferense Téma: A MISKOLCI EGYETEM OKTATÓINAK ÉS HALLGATÓINAK, AJÁNLÁSA A TÉRSÉG BARNAMEZŐS TERÜLETEINEK ÉRTÉKESÍTÉSÉRE, AZ EGYKOR OTT TEVÉKENYKEDŐ IPARI-, ÉS BÁNYAÜZEMEK SZELLEMI, TÁRGYI 17

18 HAGYATÉKÁNAK VÉDELMÉRE ÉS HASZNOSÍTÁSÁRA (kiemelten a miskolci és ózdi ipari tájakat) Moderátor: Brézai Zoltán Külön meghívottak: Dr. Deák Csaba egyetemi docenst a Miskolci Egyetem Vezetés-tudományi Intézetétől, a Nemzeti Innovációs Hivatal stratégiai elnökhelyettesét Dr. Illés Béla a ME Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánja Dr. Szabó Tamás a Robert Bosch Mehatronikai Tanszék vezetője Tajthy Krisztina az Észak-Mo-i Informatikai Klaszter vezetője VI. műhelybeszélgetés: március 7-én 17 óra Miskolci Galéria Kondor terme Házigazda: Barázda Eszter, a Galéria sajtóreferense Téma: ÓZD VÁROSVEZETÉSÉNEK JELENLEGI ELKÉPZELÉSE A TÉRSÉG BARNAMEZŐS TERÜLETEI JÖVŐJÉRŐL. AZ ÓZDI ROMBAUER VÁROSFEJLESZTÉSI TERV LÉNYEGE. Moderátor: Csontos Györgyi építész Külön meghívottak: Fürjes Pál Ózd város polgármestere Csontos Györgyi építész, SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar Fórizs Zoltán építész, Miniszterelnöki Hivatal tanácsadó Dr. Bárdosné Dudás Viktória projektmenedzser Földi Jenő Ózdi Ipari Park igazgatója VII. műhelybeszélgetés: március 14-án 17 óra Miskolci Galéria Kondor terme Házigazda: Barázda Eszter, a Galéria sajtóreferense Moderátor: Drótos László, az egykori LKM vezérigazgatója Téma: MIBEN TUDNAK ÉS HOGYAN KÖZREMŰKÖDNI A HELYI CIVIL SZERVEZETEK A TÉRSÉG ÁTFOGÓ MEGÚJULÁSÁT, VERSENYKÉPESSÉGE JELENTŐS NÖVELÉSÉT CÉLZÓ TERVEK KIALAKÍTÁSÁBAN ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁBAN. Külön meghívottak: Darázs Richárd, Észak-Keleti Átjáró Kulturális és Tudományos Egyesület elnöke Egri Zsuzsa, Factory Aréna KKSK titkára Tóth Lajos, vállalkozó, Északkelet-Magyarország Ipartörténetének Ápolásáért Alapítvány egyik létrehozója, aktív támogatója Tóth László, egyetemi tanár, a Közép-európai Ipari Örökség Útja Egyesület tudományos titkára; a MAB Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságának elnöke. Törő György, okleveles bányamérnök, a OMBKE Borsodi Helyi Szervezet elnöke Zemlényi Attila, a Műút főszerkesztője, a Szépmesterségek Alapítvány képvi VIII. műhelybeszélgetés: március 28-én 17 óra Miskolci Galéria Kondor terme Házigazda: Barázda Eszter Téma: MISKOLC VÁROSMARKETING STRATÉGIÁJÁNAK KÉRDÉSEI A VÁROS ÉS A RÉGIÓ IPARI-MŰSZAKI HAGYATÉKA PERSPEKTÍVÁJÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN Moderátor: Kiss Alice szerkesztő-riporter Külön meghívottak: Bárdos István marketing menedzser Szerviz Iroda Utazásszervező Kft. Kiss László főszerkesztő Észak-Magyarország Nagy Júlia ügyvezető igazgató - MIDMAR Nonprofit Kft, egyben a helyi IDM vezető Nagy Sándor ügyvezető Rosvig Reklámügynökség Némedi Varga Zoltán ügyvezető igazgató Miskolci Kulturális Szövetség Piskóti István egyetemi tanár a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézetének vezetője 18

19 Háttér-információk A január 24.-én a Miskolci Galériában BORSOD 2050 HAJRÁ, IPARI TÁJ című tanulmány-kiállítás megnyitásával kezdődő miskolci rendezvény-sorozathoz (A rendezvények közreműködői részére) Háttér-anyagként az alábbi hat témacsoportot érintjük: I. A térség, köztük Miskolc városa keresi új helyét a 21. századi Magyarországban. II. Ipartörténeti visszatekintés. III. Mit mutat, mit céloz a kiállítás? (a kiállítás készítőinek összefoglalója) IV. Hogy látják a helyzetet a helyi civil szervezetek? V. Milyen nemzetközi és hazai tapasztalatokból tanulhatunk és mit? I. A térség, köztük Miskolc városa keresi új helyét a 21. századi Magyarországban. Nem túlzás kijelenteni, hogy a 20 század utolsó két évtizede és a 21 század első, eddig eltelt esztendői alatt az országnak erre a területére a radikális gazdasági átalakulás (leépülés) következtében, az átlagosnál jóval nagyobb terhek jutottak, annak minden súlyos negatív következményével. Miskolc város, mint megyeszékhely sem tudta eddig kompenzálni ezt a gazdasági, társadalmi traumát, amely még jelenleg is meglátszik az itteni élhetőségi mutatókban a versenyképességi adatok lemaradásában. (A megyei jogú városok élvonalából mindhátrább került.) A Városvezetés legfőbb törekvése, hogy kivezesse Miskolcot abból a szorult helyzetéből, amelyet szinte az egész régióra kiterjedően, döntően a poszt-szocialista, poszt-indusztriális, illetve válság okozta átstrukturálódás, és ezeknek a hibás kormányzati és helyi kezelési módja hozott létre. Az eddigi gyakorlati kezelési-mód kritikájáról álljon itt egy régebbi és egy újabb idézet, amelynek igazságtartalmára sajnos tömérdek példával lehet szolgálni: Az Állami Számvevőszék akkori elnöke, Kovács Árpád egy ellenőrzést követően terjedelmes elemzésében, többek között a következőket írta: A hajdani, tízezreket foglalkoztató gyáróriás, a volt Lenin Kohászati Művek életében az utóbbi évtizedek az iparfejlesztés hibáinak, a csődmenedzseléssel próbálkozó privatizáció teljes kudarcának, a kialakult helyzet szorításában vergődő válságkezelés tornamutatványainak a története. A balul sikerült privatizációban kibogozhatatlan szövevényként van jelen az esetleges lepénzelés, az etikátlan érdekkapcsolat, a silány közhivatalnoki és menedzseri munka, a rosszul értelmezett bizalmi elv. Az egyik legutóbbi, a Miskolci Galéria által szervezett műhelybeszélgetés alkalmával, fiatal kutatók, szakemberek e témáról, többek között a következő megállapítást tették: A rendszerváltás után gyakorlatilag szőnyeg alá szerették volna söpörni Miskolc önképe kapcsán a nehézipart. Akik döntési helyzetben voltak, leginkább a háború előtti polgári idillt, a szolgáltató és kereskedő városi képet keresték.. (ÉSZAK nov. 13.) Ezek az előzmények, ez az eluralkodó szellemiség is bizonyára nagyban hozzájárultak az elmúlt esztendők eseményei kedvezőtlen, a városra nézve nagyon hátrányos alakulásához. 19

20 Az utóbbi kb évben mind több civil kezdeményezés is történt, a folyamatok normális mederbe terelésére, amelynek egy jelentős részéhez a Miskolci Galéria adott intézményi hátteret, meghatározó kezdeményezőként pedig a Miskolcon bejegyzett Közép-európai Ipari Örökség Útja Egyesület lépett fel. A Galéria több kiállítást, kiadványt, kutatást támogatott e téren. Elhatározott szándékuk, hogy az ügy érdekében egy asztal köré ültessenek a különböző tudományterületeken ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkező, s a maguk eszközeivel településeink közelmúltjával foglalkozni hajlandó szakemberek és ennek eredményeképpen mielőbb kialakuljon a reális tervekké fogalmazható település-fejlesztési vízió. A jelenlegi program is e két szervezet vezetőinek együttműködésével, Miskolc város polgármesterének, (aki az Egyesület tiszteletbeli társelnöke) védnökségével szerveződik. II. Ipartörténeti visszatekintés A térség ipari jellegzetességének kialakulás-története a messze távolból eredeztethető. (Például: a 70 ezer éves kovakőbánya az Avason; i.e I-II századi vasművesség nyomai a Bükk-hegység magaslatain; a Rudabánya környéki ősi leletek, a honfoglalás idejéből származó imolai bucakemence; a kő-, az agyag megmunkálásának leletei; az Ipari Forradalom hajnalán létrehozott üveg-huták, vashámorok, szénbányák, és egyéb ásványi lelőhelyek, papír-malmok; a században ipari nagyüzemmé fejlődő ózdi, diósgyőri vaskohászati művek stb.) Az Ipari Forradalom magyarországi térhódításának, és ezzel főleg a nehézipar térségünkben történő rohamos fejődésének először a kiegyezést követő iparfejlesztési program, majd az első és második világháború hadieszköz szükséglete, az ezt követő újjáépítés, végül pedig az 1950-es évek kormányzati szocialista iparpolitikája adott ösztönző hátteret, kötelező elvárást. Megyénk és Miskolc város az ország legiparosodottabb megyéje, városa lett, annak minden előnyével és hátrányával. Növekedett Miskolc város regionális szerepköre, ide telepítették az ország műszaki felsőoktatásának jelentős hányadát, rohamosan nőtt a lakossági létszám, átlagon felülire emelkedtek a népesség élhetőségi mutatói. Ezzel párhuzamosan azonban nőtt a lakáshiány, gondot jelentett a munkaerő-ellátás, képzés stb. Az itteni ipari- társadalmi fejlődésnek az említett trendje és eredménye a 20.-század végére az európai nehézipari vidékekhez hasonlóan terhes örökséggé változott. Az indusztria bűvölete egyre inkább megszűnt. Az iparpolitika tartalma, iránya, módszere, a gazdaság társadalmi megítélése, szereplőinek presztízse, a szakmai utánpótlás biztosításának koncepciója jelentősen módosult. Ma már látjuk, hogy hazánkban sajnos gyakran hibás irányba is történtek az események. A kialakult kedvezőtlen hazai helyzet ismét kikényszeríti a gazdaság, az ipar fontosságának a hangsúlyozását. A kormány kiadta az új jelszót: A termelés és innováció társadalmát kell megteremteni Magyarországon Szabad vállalkozási övezeteket kell létrehozni hazánk lemaradásba került térségeiben. Az itt élő műszaki értelmiség meggyőződése, hogy ebben a meghirdetett újjáépítési programban meg lehet találni az olyan régiók sajátos szerepét, mint amilyen Észak-Magyarország, B-A-Z megye, vagy Miskolc város. Az utóbbi két évtizedben súlyos terheket jelentő nehézipari örökség megfelelő kormányzati és helyi döntések eredményeként akár előnyére is változtatható az itt élő embereknek és az országnak. A mostani programunk szervezését abból a célból tesszük, hogy itt helyben is keressük minél többen együtt a lehetséges kibontakozási alternatívákat. És ez irányban mielőbb közösen cselekedjünk is! 20