Megvalósult, illetve tervezett műhelybeszélgetések témái (Kapcsolódva a Birsod 2050 c,. kiállítás anyagához)

Átírás

1 Megvalósult, illetve tervezett műhelybeszélgetések témái (Kapcsolódva a Birsod 2050 c,. kiállítás anyagához) A kiállítás megnyitása: január óra Miskolci Galéria Kondor terme Házigazda: Bán András, a Miskolci Galéria igazgatója Megnyitó köszöntőt mondott: Pfliegler Péter,Miskolc MJV alpolgármestere Fürjes Pál, Ózd város polgármestere A kiállítást megnyitotta: Bodonyi Csaba, Ybl-díjas építész Képek, sajtó-cikk mellékelve. Első műhelybeszélgetés: január óra Miskolc MAB Székház. Házigazda: Újszászy László, a MAB Elnökség tudományos titkára Téma: Rozsdaövezetek újjászületése. Európai körkép a gigaprojektektől a loftlakásokig Előadó: Dobai János, DLA egyetemi docens, BME tanszékvezető Levezető elnök: Drótos László, a Közép-európai Ipari Örökség Útja Egyesület alelnöke Meghívottak: Különböző érdeklődési körűek, kb. 80 fő szakember Feljegyzés és képek mellékelve. Második műhelybeszélgetés: február 7-én 17 óra Miskolci Galéria Kondor terme Téma: A BORSOD 2050 elnevezésű kiállítás szakmai tartalma, annak hasznosítási és továbbfejlesztési lehetőségei Olajos Csaba, nyugalmazott területi főépítész Antal Gabriella, Borzsák Veronika, Varga Piroska, a BME Építőművészeti Doktori Iskolájának doktorandusai és témavezetőjük Vasáros Zsolt DLA egyetemi adjunktus, illetve Bereczki Zoltán, Juhász-Nagy Balázs és Szél Norbert miskolci építészek Harmadik műhelybeszélgetés: február 14-én 17 óra Miskolci Galéria Kondor terme Téma: A volt diósgyőri két nagyüzem (LKM és DIGÉP) iparterületének és egykori kolóniájának rendezési kilátásai, a korábban, illetve jelenleg ott dolgozó szakemberek szerint Némethi Lajos, B-A-Z megyei Fejlesztési Ügynökség igazgató, volt LKM dolgozó Ács András, Bicsánszki János, Brindza Ádám, Drótos László, Egri Józsefné, Gácsi József, Holló Csaba, Kovács Zoltán Mányi István, Melles András, Némethi Antal, Nyitrai Dániel, Papp Viktor, Sipos István, Szedlacsek József, Sziklavári István, Tóth Lajos, Zaciera Lech, a Városháza és a BOKIK képviselője Negyedik műhelybeszélgetés: február 21-én 17 óra Miskolci Galéria Kondor terme Téma: Miskolc Városvezetésének jelenlegi elképzelése a térség barnamezős területei jövőjéről, a gazdag ipari örökség szellemi, tárgyi értékei védelméről és hasznosításáról 1

2 Ötödik műhelybeszélgetés: február 28-án 17 óra Miskolci Galéria Kondor terme Téma: Ózd Városvezetésének jelenlegi elképzelése a térség barnamezős területei jövőjéről. Az Ózdi Rombauer Városfejlesztési Terv lényege. Hatodik műhelybeszélgetés: március 17 óra Miskolci Galéria Kondor terme Téma: A Miskolci Egyetem oktatóinak és hallgatóinak meglátása, ajánlása a térség barnamezős területeinek értékesítésére, és az egykor ott tevékenykedő ipari-, és bányaüzemek szellemi, tárgyi hagyatékának védelmére, valamint hasznosítására (kiemelten a miskolci és ózdi ipari- tájakat). Hetedik műhelybeszélgetés: március 7-én 17 óra Miskolci Galéria Kondor terme Téma: A város- és vállalkozói marketing helyzete és tennivalói, különös tekintettel a.. Nyolcadik műhelybeszélgetés: március 14-én 17 óra Miskolci Galéria Kondor terme Téma: A tervezhető térségi gazdaságfejlesztéshez milyen igények prognosztizálhatók a szakemberképzés oldaláról, és ennek hogyan tud, miként akar eleget tenni Miskolc városa. Kilencedik műhelybeszélgetés: március 21-én 17 óra terme Téma: Miskolci Galéria Kondor Miben tudnak és hogyan közreműködni a helyi civil szervezetek a térség átfogó megújulását, versenyképessége jelentős növelését célzó tervek kialakításában és megvalósításában. Tizedik műhelybeszélgetés: március 28-án 17 óra Miskolci Galéria Kondor terme Téma: A megtartott műhelybeszélgetések tapasztalatai, javaslatai összefoglalása A rendezvény szervezői, a közreműködő moderátorok 2

3 Képek a Borsod 2050 c kiállítás megnyitásáról január 24. 3

4 :22; Frissítve: :29 Hajdú Mariann : Borsod 2050: utazás jelenben és jövőben Miskolc A Miskolci Galéria együtt gondolkodásra invitál, különösképp a Vasgyár jövőjével kapcsolatban. Borsodi ipari táj túrán vehet részt, aki rászánja az időt, és végignézi a Miskolci Galéria napokban nyílt, Borsod 2050 című kiállítását. A borsodi rozsdatemetők, barnazónák rekultivációjára, tárgyi, kulturális környezetének újjáépítésére keresi ugyanis a választ a tárlat, amelynek anyaga négy fiatal építész Antal Gabriella, Borzsák Veronika, Tánczos Tibor, Varga Piroska munkája. A Budapesti Műszaki Egyetem Építőművészeti Karának doktori iskolájába járnak, s feladatként kapták, hogy dolgozzák fel, mit lehetne kezdeni az elhagyatott, hajdani gyárterületekkel, mondta korábban lapunknak Bán András, a Miskolci Galéria igazgatója. Inspiráló példák A kiállítás valóban olyan, mintha az ipari tájon barangolnánk. Ám nem csak a térben utazhatunk, hanem a lehetséges jövőben is. Az első tablón látható térkép segít is a tájékozódásban, mutatja, hogy sétánk során melyek a látogatható ipari területek és melyek nem, megtudhatjuk, melyek a természeti vagy kulturális értékek, hol van már kialakított látogatóközpont, s hol lehetne. A körutazás során a tablók tetejét érdemes először megnéznünk. Arról a tájról látható fotó ott, ahol épp járunk. A fenti kép alatt az építészek reakciói: az adott helyszínre és adottságokra reagáló inspiráló példák, tanulmánytervek. Ezek lehetnek az építészek tervei (hogyan lehetne hasznosítani), de bőven látunk külföldi példákat is, hogy máshol mit találtak ki hasonló táj, terület újjáépítésére. Ózd esetében már nem csak elképzelésről van szó. A fenti képen a jelenlegi ózdi gyárat látjuk, még így, pusztulóban is impozáns. Itt azonban már elindult valami mutatják a lenti tablók Nemzeti Kulturális Digitális Dokumentációs Klaszter néven logisztikai központ körvonalazódik az ipari műemléknek számító épületekben. Peep-show a gyárban A 9 milliárdos projekt eredményeként a gyárból Kultúrgyár lesz, s egy digitalizációs központon kívül lesz itt látogatóközpont, kulturális kutató központ, később a volt finomhengerműi csarnokban multimédia és divattervező stúdiók, infocégek és design 4

5 műtermek. A továbbfejlesztési lehetőségekre is rámutatnak a tervek: a Kultúrgyár lehetőséget ad majd arra is, hogy rendezze a gyárhoz tartozó közterületeket. Haladunk tovább. Az ózdi meddőhányókról egy Ruhr-vidéki meddőhányó rehabilitációja jutott eszébe a fiatal építészeknek. A lenti képeken látszik, a német hajdani iparterület land-art helyszínné vált: fényjáték, szobrok, kilátó, szabadtéri színpad nőtt ki a mesterséges helyekből. A Ruhr-vidék megoldásai többször is visszaköszönnek a kiállítási anyagban, olvasható is, a Ruhr-vidék szövetség 33 meddőhányó tulajdonosa. A serényfalvi téglagyárba utazunk tovább, ezt egy különleges peep-show-ként gondolja hasznosítani a tervező. Az ötlet az angol ipari városból, Mancesterből származik, ahol kukucskáló nyílásokon nézhetnek be az érdeklődők a hajdani gyárba: ilyen akár Serényfalván is megvalósulhat. Befolyt a természet Nem is sejtettük, mennyi érdekesség van útvonalunkon. A Keleméri ősláp jégkorszakbeli növényritkaságait a Bódvaszilas melletti, Meteor-barlang, amely az ország egyik legnagyobbja (és a világörökség része), vétek lenne elfelejteni. Akárcsak a kékeszölden csillogó rudabányai bányatavat. Az építészek szerint a megoldás adná magát: tanösvény vezethetne a tóig, az utak szerintük nincsenek is olyan rossz állapotban, sőt, a használaton kívüli vasúti sínekben is látnak fantáziát. (És ne feledjük hívja fel a figyelmet a tabló itt a méltatlanul elfelejtett előember, a rudapithecus hungaricus lelőhelye.) A diósgyőri vasgyárba is elvezet a kiállítás, és bemutatja a gyár hasznosítását célul kitűző civil egyesületek Észak-Keleti Átjáró, a Factory Aréna, a Tudásgyár munkáját, és itt is megjelennek a külföldi példák a hasznosításra. A legizgalmasabb talán a német Nord Landschuft-parké (szintén a Ruhr-vidéken): a képek tanulsága szerint érintetlenül maradtak a hajdani ipari létesítmények, a természet befolyt az épületek közé összefüggő parkot alkotva. A hajdani acélgyár közösségi programokkal vált fenntarthatóvá. Cetlik a falon S ez csak néhány ötlet. A séta érinti még a borsodnádasdi lemezgyárat, a mónosbéli szénrakodót, a diósgyőri acélműveket, és akár folytatható is a barangolás. Sőt, erre szólítják fel a kiállítás megalkotói a látogatókat is: egy nagy térképen bárki bejelölheti még, ami szerinte megmenthető a környéken. Ott jártunkkor már volt is néhány cetli a falon. A Miskolci Galéria célja is hasonló: együtt gondolkodásra invitál, különösképp a Vasgyár jövőjével kapcsolatban. A város szívében lévő, 130 hektáros elhagyatott terület a hatalmas épületóriásaival jelenleg az enyészetre ítéltettek, pillanatnyilag nem tudni, mik a tervei vele a városnak. Pénz nem sok van rá. Ezért is szervez a galéria kísérőrendezvényekként műhelybeszélgetéseket a témában, ennek első darabja csütörtökön lesz, Dobai János egyetemi tanszékvezető tanárt hívták meg, aki európai példákról beszél. Olyanokról, ahol hasonló, elhagyatott gyárterületeket sikerült rekultiválni. (Ez a beszélgetés január 31-én a MAB székházban lesz 3 órakor.) ÉM-HM Címkék: Borsod 2050, Borsod 2050 című kiállítás, Borsodi ipari táj túra, kiállítás, kulturgyár, Miskolc, Miskolci Galléria, Vasgyár 5

6 Képek a Borsod 2050 c kiállításhoz kapcsolódó első műhelybeszélgetésről január óra Miskolc MAB Székház. Házigazda: Újszászy László, a MAB Elnökség tudományos titkára Téma: Rozsdaövezetek újjászületése. Európai körkép a gigaprojektektől a loftlakásokig Előadó: Dobai János, DLA egyetemi docens, BME tanszékvezető Levezető elnök: Drótos László, a Középeurópai Ipari Örökség Útja Egyesület alelnöke. Meghívottak: Különböző érdeklődési körűek, kb. 80 fő szakember 6

7 Feljegyzés-1 A január 31-i első műhelybeszélgetésről (Meghívó, szórólap mellékelve, az elhangzottak videó-szalagon rögzítve) A tanácskozás nagy érdeklődés mellett (a MAB székház terme megtelt), élénk aktivitással (11 szakember felszólalásával), konstruktív légkörben, több mint három órán keresztül folyt. Újszászy László a MAB Elnökség tudományos titkára mint házigazda köszöntötte a megjelenteket, és a tanácskozás levezetésének feladatait átadta Drótos Lászlónak, a Középeurópai Ipari Örökség Útja Egyesület alelnökének. Drótos László, a szervezők nevében üdvözölte a megjelenteket. Megköszönte Újszászy úr tartalmas, a tanácskozás optimista, alkotó hangulatát kiváltani igyekvő elhangzott gondolatait, majd kitért a műhelybeszélgetés céljára, előzményére és folytatásának tervére. Megemlítette, hogy megyénk ipari térségeiben, így Miskolcon is az elmúlt két évtized során több helyi állami, és civil szervezet foglalkozott a gazdaságszerkezet radikális átalakítása következtében leépülő nehézipar szellemi, tárgyi öröksége hasznosításával. Eddig azonban, az e téren elvárható, átütő eredményt térségünk nem tudott felmutatni. Az értékek nagy része sajnos már eltékozlásra, vagy teljes elpusztulásra került. A még fellelhető, hasznosítható, vagy jelenleg is, az új tulajdonosok által hasznosuló hagyaték, az adott területen működő vállalkozások, az elhanyagolt állapotban lévő gyári kolónia ügye mint egyik jelentős miskolci adósság tehát továbbra is a generális megoldásra vár. Az, hogy ez most, a tervezett formában ismét napirendre került, főleg a következő négy új körülménynek tudható be. Az egyik, hogy a BME Építészművészeti Doktori Iskolájának egy fiatal csapata, az ózdi városvezetés támogatásával végzett kutatási anyagából összeállított egy kiállítást, amelyet ezekben a hetekben a Miskolci Galéria is bemutat. (Ehhez kapcsoltuk a tervezett műhelybeszélgetéseket is.) A másik, hogy a vasgyári ipari térségben tulajdonnal és vállalkozással rendelkezők, nagyobbrészt már konszolidálták helyzetüket, de prosperitásuk további fenntartása, fejlődésük biztosítása halaszthatatlanná teszi a térség, jogi, városszabályozási rendezését. A harmadik, hogy a miskolci város-vezetés tervébe vette az ügy rendezését, a Polgármester úr a jelenlegi rendezvénysorozat felett is védnökséget vállalt. Végül a jelenlegi kormánykommunikációnak az az ígérete is újabb biztatással szolgál részünkre, miszerint a jövőben a gazdaság rendbetételére, munkahelyek létrehozására, nagyobb figyelmet és szakszerűséget kívánnak fordítani az eddigiekhez képest. Befejezésül kitért arra az alelnök, hogy ez a mai első találkozó a következő alkalmakra nézve, több tekintetben (szervezésére, tartalmára, szellemiségére vonatkozólag) példaként szolgálhat. Bár az előadás nem konkrétan a helyi problémák megoldását, hanem a téma nemzetközi és hazai példáinak bemutatását, tanulságai megvonását irányozza elő, vagyis közvetetten szól majd arról, amiből saját helyi feladatainkra nézve értékes következtetéseket vonhatunk le. Felkérte Dobai János urat, a BME tanszékvezetőjét előadása megtartására. A 80 perces a hallgatóság részéről elismerést kiváltó, magas színvonalú prezentáció bevezetőjében statisztikai adatokkal, grafikonokkal érzékeltette az ipar nemzetközi átstrukturálódásának az utóbbi évtizedeiben végbement pozitív és negatív következményeit. A posztindusztriális átalakulás öröksége kezelésének, hasznosításának gyakorlati példáit elsősorban az európai fejlett ipari országokból vette, de számos budapesti elhagyott ipartelep helyzetéről, hasznosításáról is érzékletesen, jól szerkesztett ábrák, képek kíséretében szólt. Nagyságrendileg három kategóriában sorolta fel az általa megismert, megtekintett és a jelenlévő szakemberek figyelmébe ajánlható eseteket. (Részletesen a videó felvételen) A levezető elnök megköszönte az előadást és megnyitotta a témával kapcsolatos kérdésfeltevés és véleménycsere lehetőségét. (Ennek hang- és képfelvétele videón található.) 7

8 A véleménycsere (műhelybeszélgetés) során elhangzottak összefoglalója: 1. A felszólalók szóltak a Diósgyőri Vasgyár történetéről. Vita alakult ki az egyik felvetés kapcsán, amely néhány konstruktív felvetés mellett nem kellően megalapozott elmarasztaló megállapításokat is tett a korábbi diósgyőri fejlesztésekkel kapcsolatosan. Többen a kialakult helyzet objektív megítélésének fontosságát hangsúlyozták, amely elengedhetetlen egy reális célkitűzés összeállításához. (H.B; Ny.D; D.L. B.Cs. H.Cs.) 2. Néhány felszólaló érzékeltette, hogy Miskolc város vezetése a diósgyőri üzemek ügyét, az állami tulajdon megszűnése után, a leépülés elmúlt 20 esztendejében, soha nem kezelte kellő figyelemmel és szakszerűséggel. Ez a fő oka a kialakult jelenlegi elfogadhatatlan állapotoknak, valamint az ott tevékenykedő vállalkozók részéről a városvezetéssel szemben megnyilvánuló bizalomvesztésnek. (H.B; H.Cs; D.J; R.L; D.L.) 3. Szóba került a kialakult tarthatatlan helyzet okozójaként a magánosítás, a sok-sok felszámolás végrehajtásának nem megfelelő gyakorlata. (H.B; H.Cs; R.L; D.L.) 4. Véleménykülönbség alakult ki a jelen és a jövő lehetséges alternatívájáról. E téren keveredett és szembe került a kohász hagyományokhoz való ragaszkodás, a szakmai nosztalgia, és a rideg közgazdasági racionalitás, az egyértelmű kutatói állásfoglalás. Azon kérdés körül forgott a vita, hogy kell-e, szabad-e újabb kohászati gyárat telepíteni? Kell-e a város központjában az acélgyártást továbbra is erőltetni? (H.B; Ny.D; D. J; R.L) 5. Javaslat hangzott el, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a városvezetés ne kapcsolja szorosan össze a vasgyár üzemeinek és lakótelepe rehabilitálásának az ügyét. Ma már e téren nem létezik az az ipari szimbiózis, ami valamikor megvolt. A rohamosan pusztuló kolónia értékes épületeivel külön városrendezési kezelést igényelnének. Erre megvolt, és ma is meg van Miskolc város Önkormányzatának minden szükséges feltétele. (B.Cs; R.L) 6. Globális gondolatok is elhangzottak. Például, hogy megkérdőjelezhető az európai országoknak az az iparpolitikája, amellyel az alapanyag és energia termeléssel onnan is kivonulnak, ahol erre a feltételeik továbbra is meglennének. Ezáltal mind kiszolgáltatóbbá válik a kontinens, mígnem teljesen szolga sorba süllyednek az itteni népek. (H. Cs.) 7. Miskolc Főépítésze vázolta a városvezetés elképzeléseit a probléma kezelésére. Ennek több részletével egyetértettek a felszólalók. Az a többször hangsúlyozott véleménye azonban, amelyre elődjei is gyakran hivatkoztak, miszerint a magántulajdonban (sőt osztatlan-magántulajdonban) lévő térségekkel szemben tehetetlen a hatóság, ezért nem lehet a jelenlegi helyzetből elmozdulni úgy tűnik elfogadhatatlan. (D.J.) 8. Volt arra nézve is felvetés, hogy bár az egykori nagyüzemek a legtöbb problémát jelentik, de ne feledkezzen el a város a itt lévő kisebb rozsdazónák kezeléséről sem. 9. Többen is szóltak a múlt évben megtartott Ruhr-vidéki tapasztalatcsere számos hasznos tanulságairól, amelyek az előadásban elhangzottakat teljesen alátámasztják. Az új helyi tennivalók kialakításánál ezt is figyelembe kellene majd venni. (G.I; H. Cs.) 10. A felszólalók között ingatlan gazdálkodási-fejlesztési szakértő javaslatot tett a hivatalos lebonyolítás lehetséges, ajánlható módjára.(dr. Orbán György) Miután az elhangzottak külön összefoglalására nem volt szükség, a levezető elnök a tanácskozás résztvevőinek megköszönte a részvételt, az előadónak az előadását és a vitában való részvételét, a felszólalóknak az értékes gondolatokat. Ígéretet tett azok hasznosítására. Felhívta a jelenlévők figyelmét a február 7.-én 17 órakor, a Galériában tartandó következő műhelybeszegetésre, amelyet Olajos Csaba, nyugalmazott területi főépítész vezet. A tanácskozást bezárta. 8