Nagy Zoltán. elemző tanulmány: vezetői összefoglaló és követelményrendszer 2. változat június
|
|
- Valéria Magyar
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nagy Zoltán elearning szabványok elemző tanulmány: vezetői összefoglaló és követelményrendszer 2. változat június
2 2005. június Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 BEVEZETŐ... 3 IKT az oktatásban... 3 Szabványok... 3 Konklúzió... 4 AZ ELEMZŐ TANULMÁNY TÁRGYA... 4 A SZABVÁNYOSÍTÁS SZÜKSÉGESSÉGE ÉS ELŐNYEI... 5 Újrahasznosíthatóság... 5 Hordozhatóság... 5 A verseny élénkítése... 5 Globalizáció... 5 A JELENLEG LEGELTERJEDTEBB AJÁNLÁSOK ÉS SZABVÁNYOK... 6 SCORM Elterjedtség... 6 Integráló jelleg... 6 Gyakorlatiasság... 6 Hitelesítés... 6 A mögötte álló szervezet... 7 A legfrissebb verzió kockázatai... 7 AJÁNLÁS PÁLYÁZATOK KIÍRÓINAK... 7 KÖVETELMÉNYRENDSZER... 9 MEGFELELŐSÉGI KATEGÓRIÁK... 9 MEGFELELŐSÉGI SZINTEK... 9 TANULÁSIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK (LMS) MEGFELELŐSÉGI KATEGÓRIÁI... 9 SCORM 1.2 futtató környezet minimális követelmények... 9 SCORM 1.2 futtató környezet minimális követelmények opcionális adatmodell-elemekkel SCORM 1.2 futtató környezet minimális követelmények az összes opcionális adatmodell-elemmel MEGOSZTHATÓ TARTALOMOBJEKTUM (SCO) MEGFELELŐSÉGI KATEGÓRIÁI SCORM 1.2 futtató környezet minimális követelmények SCORM 1.2 futtató környezet minimális követelmények néhány kötelező adatmodell-elemmel SCORM 1.2 futtató környezet minimális követelmények néhány opcionális adatmodell-elemmel 11 SCORM 1.2 futtató környezet minimális követelmények néhány opcionális és néhány kötelező adatmodell-elemmel TARTALOMHALMOZÁS, MEGOSZTHATÓ TARTALOMOBJEKTUM (SCO) ÉS TANANYAGELEM METAADATAINAK MEGFELELŐSÉGI KATEGÓRIÁI SCORM 1.2 metaadat XML minimális követelmények SCORM 1.2 metaadat XML minimális követelmények opcionális elemekkel SCORM 1.2 metaadat XML minimális követelmények kiterjesztésekkel SCORM 1.2 metaadat XML minimális követelmények opcionális elemekkel és kiterjesztésekkel. 12 TARTALOMCSOMAG (ERŐFORRÁSCSOMAG ÉS TARTALOMHALMOZÁSI CSOMAG) MEGFELELŐSÉGI KATEGÓRIÁI SCORM 1.2 Tartalomcsomagolás XML követelmények
3 elearning szabványok elemző tanulmány Vezetői összefoglaló Bevezető IKT az oktatásban A informatikai és kommunikációs technológiák (továbbiakban IKT) oktatásban történő felhasználása nem új keletű. Sok programcsomag mellékletként tartalmazott CBT-nek (Computer Based Training) nevezett oktatóprogramot, majd az internet, pontosabban a World Wide Web elterjedésével megjelentek a web-alaú oktatócsomagok is (WBT, vagyis Web-based Training). A hálózaton keresztül elérhető tananyagok mellett a tartalomipar előállít offline (CD-, vagy újabban DVD-alapú) oktatóprogramokat is, ezek előnye a gazdag multimédiás tartalom és a hálózatfüggetlenség. A fenti technológiákban egyvalami közös: szinte minden fejlesztő és gyártó egyedi formátumot használ, és nagyon gyakran nem válik el egymástól a tartalom és a vezérlés, vagyis a futtató környezet. Másként fogalmazva: a tartalom megváltoztatása csak a program módosításával vagy újraírásával, és természetesen újrafordításával lehetséges Az elektronikus tanulás fejlődésének a személyi számítógépek és az internet/intranet elterjedésén felül az adott lökést, hogy elkülönült a tartalom és a futtató környezet, és független szervezetek ajánlásokat fogalmaztak meg a kettő együttműködésére. Szabványok Amikor Magyarországon a 90-es évek végén megjelent az e-learning, mint szakterület, a keretrendszerek és elektronikus tananyagok helyi fejlesztői általában nem vették figyelembe azokat az ajánlásokat vagy szabványokat, amelyeket az iparág képviselői az USA-ban és Nyugat-Európában már széles körűen elfogadtak. Hazánkban kb. egy évtizeddel előtte lezajlott már egy hasonló folyamat: a 90-es évek elején, a személyi számítógépek és az irodai programok tömeges elterjedésekor kiderült, hogy a hazai fejlesztésű, általában saját (proprietary) dokumentumformátumot használó szövegszerkesztő programok az inkompatibilitás miatt nagymértékben megnehezítették az intézmények közötti elektronikus információcserét. Ahogyan mára ez a szám néhány, világszerte elterjedt formátumra redukálódott (pl. PDF vagy RTF), ugyanúgy az e- learning fejlesztők többsége is úgy döntött az új évezred kezdetén, hogy nem alkot saját szabványt: hazánkban is megkezdődött a nemzetközi ajánlások követése. Ez azonban nem mindig történt zökkenőmentesen. Ismert mondás informatikusok körében, hogy az IT-szabványokban az a jó, hogy olyan sok van belőlük : sajnos ez az állítás az e-learning tárgykörére vonatkozóan is helytálló. Ugyan a piac logikája és a józan ész is az igazodást követelné meg, de nehéz eligazodni a nemzetközi szabványok kavalkádjában. Azért is, mert legtöbbjük egyáltalán nem nevezhető szabványnak, csupán a piaci szereplők egy nagyobb része által elfogadott ajánlásnak. De jure szabványról csak akkor beszélünk, amikor azt egy szabványosítási testület (pl. ISO) elfogadta. A de facto szabvány azt jelenti, hogy az adott szabvány (vagy ajánlás) törvényileg még nem elfogadott, de a gyakorlatban jól bevált, és szakmai elfogadottsága széles körű. 3
4 2005. június Az egyszerűség kedvéért jelen tanulmányban az elterjedt de facto és de jure szabványokat is egységesen szabványként említjük, tekintet nélkül hivatalos elfogadásukra. Az utóbbi időben nem egyszer előfordult infokommunikációs technológiák esetében, hogy a hivatalos szabvány helyett - vagy mellett - a nemhivatalos szabvány terjedt el. Példa erre az elektronikus levelezés ( ), ahol az X.400-as szabvány annak ellenére nem vált széles körben elfogadottá, hogy biztonságosabb és megbízhatóbb, mint de facto alternatívája. Természetesen a fent említett jellemzői miatt kormányzati körökben az X.400-as rendszereket használják, de ma már elképzelhetetlen olyan levelezőrendszer, amely ne támogatná az SMTP protokollt (is), az széles körben elterjedt de facto szabványát. Ugyanez az analógia alkalmazható az elektronikus oktatási keretrendszerek és tananyagok esetében: a hivatalos szabályozás elfogadása gyorsabb és szélesebb körű, ha egy már bevált és az iparágban elfogadott de facto szabványt emel de jure rangra még akkor is, ha bizonyos szempontok szerint nem az képviseli a legmagasabb technikai színvonalat. A piac amúgy sem tenné lehetővé olyan szabvány elterjedését, amely technikai szempontból kifogásolható. A pályázati kiírások, tenderanyagok gyakran esnek abba a hibába, hogy a piacon fellelhető szabványok követelményrendszerét összegyúrva, esetleg saját előírásokkal kiegészítve öszvérmegoldást kérnek a pályázóktól. Ez nagymértékben korlátozza a produktum hasznosítását. Az ajánlással abban is segítséget szeretnénk nyújtani, hogy ezt a hibát elkerülhessék. Konklúzió A magyar e-learning piac fejlődése, a versenyképesség és a széles körű hasznosíthatóság szempontjából elengedhetetlen a szabványok követése és egy általános érvényű ajánlás megfogalmazása. Tanulmányunkban bemutatjuk a legelterjedtebb nemzetközi ajánlásokat, valamint azok státuszát abból a szempontból, hogy hol tartanak a de jure szabvánnyá válás útján. Érvekkel támasztjuk alá, miért nem indokolt saját szabványok kidolgozása, és azt is, miért nem célszerű a legfrissebb, még nem kiforrott és elterjedt ajánlások követése. Megmutatjuk, miért tartjuk a jelen piaci helyzetben a legcélravezetőbbnek a SCORM 1.2 ajánlás követését, azzal a kiegészítéssel, hogy az ajánlás évenkénti felülvizsgálata szükséges, a piac és a nemzetközi szabályozás folyamatos fejlődése miatt. Az elemző tanulmány tárgya Az elemző tanulmánynak deklaráltan nem célja az e-learning fogalmának definiálása vagy tisztázása. Nincs konszenzus annak tekintetében, hogy mit nevezünk e- learningnek. Az IKT sokféleképpen megjelenik az oktatásban, kezdve a tantermi oktatási formák kiegészítésétől az önálló feldolgozásra szánt oktatási tartalmon át a képzés teljes folyamatát menedzselő alkalmazásokig, a konszenzus alapvetően a tekintetben nincs meg, hogy hol húzódik a határ az IKT-vel színesített vagy támogatott oktatás, illetve az e-learning között. A továbbiakban megfogalmazott ajánlások a számítógép és internet/intranet hálózat segítségével, önállóan végzett tanuláshoz használt, tipikusan egymástól függetlenül fejlesztett futtató környezet és tanulási tartalom interoperabilitására vonatkoznak. Nem célunk a nem hálózatos terjesztésű (offline) multimédia tartalmakra vonatkozó szabványok elemzése és ajánlása, emellett jelen elemzés nem terjed ki a tantermi tanulást a 4
5 elearning szabványok elemző tanulmány tanteremben kiegészítő, IKT-alapú eszközökre és tartalomra, valamint az élő oktató által virtuális tantermi környezetben tartott oktatásra sem. A szabványosítás szükségessége és előnyei Mint a bevezetőben már említettük, egy elektronikus oktatórendszer működésekor elválik egymástól a tartalom és a vezérlés. Ennek oka az is, hogy a tanulásmenedzsment (Learning Management System, LMS) és tartalomkezelő rendszerek (Learning Content Management System, LCMS) fejlesztése és a tartalomfejlesztés két külön szakma, másrészt minden piaci szereplőnek elemi érdeke, hogy külön tudja beszerezni és bevezetni a futtató környezetet és a tartalmakat. Ahhoz azonban, hogy különböző forrásokból beszerzett tartalmak betöltése, megjelenítése és a hallgatói munka követése megvalósulhasson, két dolgot meg kell határoznunk: egyrészt a tartalom és a tartalmat leíró információ (metaadatok) formátumát, másrészt azt, hogy a tartalom hogyan kommunikál a futtató környezettel. A szabványok alkalmazása több előnnyel is jár: Újrahasznosíthatóság Ha a tartalom formátuma megfelel a szabványoknak, minden olyan futtató környezetben lejátszható, amely szintén követi azokat. Egy olyan kisméretű piacon, mint a magyar, gazdaságossági szempontok miatt nem indokolható ugyanazon tartalom többszöri kifejlesztése különböző futtató környezetek számára. Azonban anélkül, hogy a tartalom ezekkel kompatibilis lenne, nem lehet újrahasznosítani egyetlen tananyagot sem. Hordozhatóság Ha egy intézmény lecseréli tanulásirányító rendszerét, nem szeretné az összes tananyagot újraíratni. Egységes formátumok és kommunikáció nélkül ez nem lehetséges. Emellett, minél nagyobb hallgatósághoz jut el egy tartalom, annak egy főre eső költsége annál alacsonyabb. A verseny élénkítése Minden piaci szereplőnek érdeke, hogy több megoldás közül lehessen kiválasztani azt, amelyik az adott szervezet igényeire a legmegfelelőbb választ adja. Az egyedi formátumok, a csak egyetlen beszállító által frissíthető vagy módosítható tartalom azonban korlátozza a versenyt és hátrányosan hat az egész piacra. Globalizáció Magyarország ezer szállal kötődik a világ tudományos és szellemi műhelyeihez. EU- és NATO tagok vagyunk, emellett egyetemeink, főiskoláink, kutatóintézeteink és egyéb tudományos intézményeink kiváló nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. E kapcsolatok révén elképzelhetetlen mennyiségű tanulási tartalomhoz nyílhat hozzáférés, és ugyanakkor az sem elhanyagolható lehetőség, hogy magyarországi tartalomfejlesztők munkája exportcikké váljon. Mindez természetesen csak akkor lehetséges, ha az általunk használt rendszerek, és az itt fejlesztett tananyagok megfelelnek a nagyvilágban alkalmazott szabványoknak. 5
6 2005. június A jelenleg legelterjedtebb ajánlások és szabványok A tanulmány Szervezetek, illetve szabványok és szabványjavaslatok című fejezete részletesen tárgyalja a leggyakrabban alkalmazott de facto és de jure szabványokat, és azokat a szervezeteket, amelyek kifejlesztették őket. SCORM 1.2 Munkacsoportunk az állami forrásokból finanszírozott projektek esetében a SCORM 1.2 verziójú szabvány használatának kötelezővé tételét javasolja, amelyet az alábbi szempontok indokolnak. Elterjedtség A SCORM napjainkra az egyik legáltalánosabban elfogadott kvázi elearning szabványnyá vált. Nemcsak a piacvezető keretrendszereket-, szerzői- és egyéb elearning alkalmazásokat gyártók adaptálják termékeikben, hanem a non-profit szféra, valamint a felsőoktatási intézmények fejlesztői is szívesen alkalmazzák. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy kritikus tömeget képvisel a piacon lévő alkalmazások és tananyagok tekintetében. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a Magyarországon használt (hazai, illetve külföldi fejlesztésű) LMS és LCMS rendszerek is többnyire támogatják. Integráló jelleg A SCORM egyesíti a különböző ajánlások legjobb elemeit, megtalálhatók benne többek között az AICC, az IMS és az IEEE által megfogalmazott előírások. A SCORM fejlődése című alfejezetben részletesen bemutatjuk, melyik ajánlás mely eleme mikor épült bele a SCORM-ba. Gyakorlatiasság A SCORM azokat az ajánlásokat, illetve az ajánlásoknak azon elemeit integrálta, amelyek a gyakorlati alkalmazás során is beváltak. Ez a folyamat ugyanakkor ellenkező irányba is hatott: annak köszönhetően, hogy a SCORM általánosan elfogadott és a gyakorlatban is elfogadott szabványként működött, a SCORM-ot alkotó ajánlások is megerősödtek. Objektumorientáltság A SCORM meghatározza a tartalom építőelemeinek jellemzőit, egymáshoz kapcsolódásuk módját, vagyis azt, hogyan épül fel a tananyagelemekből a kész tananyag. A szabványban meghatározott struktúrának köszönhetően a tananyag alkotóelemei könnyen újrahasznosíthatók, más tanulási tartalom részét is képezhetik. Emellett lehetőség van a személyre szabott tanulási tartalom hatékony összeállítására is. Hitelesítés Fontos szempont, hogy egyértelműen ellenőrizhető legyen az ajánlott szabványnak való megfelelés. Az ADL több lehetőséget biztosít arra, hogy a vásárlók ellenőrizhessék, illetve hitelesíthessék hogy egy adott termék, vagy tananyag részben vagy egészben megfelel-e az általa kidolgozott szabványoknak. Lehetőség van arra is, hogy a fejlesztő maga bizonyosodjon meg terméke megfeleléséről. Erre a célra az ADL honlapjáról mindig letölthető az éppen aktuális támogatott SCORM verziónak megfelelő tesztszoftver, melynek segítségével önteszteket végezhetünk. Valamint néhány tananyagpéldát is 6
7 elearning szabványok elemző tanulmány találhatunk a honlapon arra a célra, ha nem rendelkeznénk még SCORM kompatibilis tananyaggal alkalmazásunk teszteléséhez. A mögötte álló szervezet A SCORM gazdája az Advanced Distributed Learning (ADL) nevű szervezet, amelyet 1997-ben hozott létre az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma, a Fehér Ház Tudományos és Műszaki Irodája, valamint az USA Munkaügyi Minisztériuma. Az ADL igen szerteágazó és gazdag kapcsolatrendszerrel büszkélkedhet, az ADL Co-Lab hálózata együttműködik katonai szervezetekkel, a NATO tagországok védelmi minisztériumaival, az akadémiai szektorban is rendelkezik egy együttműködő laboratóriumi hálózattal, valamint a vállalati szektorral, elsősorban, mint felhasználókkal. Az ADL mind az akadémiai, mind a vállalati szektorba tartozó szervezetek számára biztosít szabadon hozzáférhető támogatást, szolgáltatásokat. A legfrissebb verzió kockázatai A SCORM első változata 2000-ben jelent meg. Az első igazán sikeres verzió a körülbelül egy év múlva megjelenő 1.1-es volt. Jelenleg a legelterjedtebb az 1.2 változat, amely 2001 őszén jelent meg. A SCORM szabványnak létezik egy frissebb változata is (SCORM 2004, 1.3.1), amelyet igen rövid vázlatos specifikációs időszak után vezetett be az ADL (2003. október január). Mivel több szempontból nem kompatibilis az előző verzióval, az alkalmazások áttervezése szükséges, vagyis a SCORM 2004 támogatásához új verziók bevezetésére van szükség. Ez a folyamat a SCORM korábbi sikereihez képest kissé lassan folyik, s bár az ADL komoly erőfeszítéseket tesz az új verzió népszerűsítésére, ma még kevés termék támogatja a SCORM 2004-et. Az ADL által hitelesített 92 alkalmazás közül csak 11 felel meg a SCORM 2004-nek, és ezek közül is csak 5 LMS, szemben az 1.2-es változatot támogató 50 hitelesített LMS alkalmazással. Hogy a hazai szereplőket ne kényszerítsük olyan fejlesztésekre, amelyek egy még bizonytalan ajánlás előírásainak való megfelelést célozzák, célszerűnek tartjuk, hogy a jelen helyzetben a már bevált és széles körű támogatással bíró 1.2-es verziót támogassuk. Szükségesnek ítéljük ugyanakkor a jelen tanulmány és az ajánlás felülvizsgálatát a jövőben, ugyanis várható, hogy a SCORM 2004 kiforrottabbá és elfogadottabbá válik. A következő fejezet pályázati kiírásokban és közbeszerzési eljárás során alkalmazható, célunk az volt, hogy egy olyan követelményrendszert fogalmazzunk meg, amely szakmailag magas szintű, ugyanakkor nem zár ki indokolatlanul sok szereplőt. Ajánlás pályázatok kiíróinak Az IHM által készített szabvány ajánlás elsődleges célja, hogy az állami forrásokból finanszírozott projektek esetében ennek betartása kötelező legyen mind a tananyagfejlesztők, mind a keretrendszer fejlesztők számára. A pályázati kiírásokat összeállítóknak azonban kevés lenne csak annyit megfogalmazniuk, hogy a beszerzendő tartalom vagy e-learning rendszer a SCORM 1.2 ajánlásokat kell, hogy kövesse. A keretrendszerre és tananyagra külön részletezett követelményrendszer mellett az alábbi irányelvek figyelembe vételét ajánljuk. Amennyiben üzletileg nem indokolt, további szabványoknak és ajánlásoknak való megfelelés nem követelhető meg. 7
8 2005. június Saját szabvány kidolgozása nem megengedett, mert egyrészt megakadályozza a tartalom újrafelhasználhatóságát, másrészt növeli az e-learning szabványok amúgy is áttekinthetetlen tömegét. Keretrendszer (LMS vagy LCMS) és tartalom együttes beszerzése esetén is kötelező a szabványoknak való megfelelés, kivéve, ha nemzetbiztonsági vagy egyéb érdek amúgy is kizárja a tartalom más szervezetnél történő használatát. A futtató környezet (LMS vagy LCMS) esetén a SCORM 1.2 futtató környezetre vonatkozó minimális követelmények (LMS-RTE1) kötelezők. A tartalomra vonatkozóan A SCORM 1.2 megosztható tartalomobjektumra (SCO-RTE1), a metaadatokra (MD-XML1) és a tartalomcsomagolásra (ADLCP-PIF1) vonatkozó minimális követelmények teljesítése szükséges 8
9 elearning szabványok elemző tanulmány Követelményrendszer Kivonat a Sharable Content Object Reference Model (SCORM ) Version 1.2 Conformance Requirements c. dokumentumból (1.2 verzió, február 15., forrás: Advanced Distributed Learning). A pályázati kiírásokba értelemszerűen beemelhetők az alább felsorolt követelmények, a pályázat tárgya és a kívánt megfelelőségi szint szerint kiválasztva. Megfelelőségi kategóriák Tanulásirányítási rendszerek Megosztható tartalomobjektumok Tartalomhalmozás, megosztható tartalomobjektum és tananyagelem metaadatai Tartalomcsomag Megfelelőségi szintek Minimális követelmények Minimális követelmények egyes opcionális elemekkel Minimális követelmények az összes opcionális elemmel Tanulásirányítási rendszerek (LMS) megfelelőségi kategóriái SCORM 1.2 futtató környezet minimális követelmények Megfelelőségi címke: LMS-RTE1 Követelmények összefoglalása: az LMS Képes a SCORM tartalomhalmozási modell 2.3 fejezetében meghatározott tartalomcsomag importálására és feldolgozására Képes a SCORM tartalomhalmozási modell 2.1 fejezetében meghatározott megosztható tartalomobjektum (SCO) elindítására Képes a SCORM tartalomhalmozási modell 2.1 fejezetében meghatározott tananyagelem elindítására Dokumentum objektummodellként (DOM) elérhetővé tesz egy API adaptert, és megfelelően megvalósítja a SCORM futtató környezet 3.3 fejezetében leírt APIhívásokat A SCORM 1.2 futtató környezet adatmodellje minden kötelező elemének támogatását megfelelően megvalósítja, a SCORM futtató környezet 3.4 fejezetében leírt módon 9
10 2005. június Megjegyzés: Ha az LMS hibásan valósítja meg a SCORM 1.2 futtató környezet adatmodelljének egy vagy több opcionális elemét, és nem valósít meg helyesen egyetlen más opcionális adatmodell-elemet sem, az LMS megfelel az LMS-RTE1 követelménynek, amennyiben teljesíti a fenti kritériumokat. SCORM 1.2 futtató környezet minimális követelmények opcionális adatmodell-elemekkel Megfelelőségi címke: LMS-RTE2 Követelmények összefoglalása: az LMS Megfelel a SCORM 1.2 futtató környezetre vonatkozó minimális követelményeknek, emellett Megfelelően megvalósítja a SCORM 1.2 futtató környezet adatmodelljének egy vagy több (de nem az összes) opcionális elemét Megjegyzés: Ha az LMS hibásan valósítja meg a SCORM 1.2 futtató környezet adatmodelljének egy vagy több opcionális elemét, az LMS még ebben az esetben is megfelel az LMS-RTE2 követelménynek, amennyiben egy vagy több adatmodell-elemet helyesen implementál. SCORM 1.2 futtató környezet minimális követelmények az összes opcionális adatmodell-elemmel Megfelelőségi címke: LMS-RTE3 Követelmények összefoglalása: az LMS Megfelel a SCORM 1.2 futtató környezetre vonatkozó minimális követelményeknek, emellett Megfelelően megvalósítja a SCORM 1.2 futtató környezet adatmodelljének összes opcionális elemét Megosztható tartalomobjektum (SCO) megfelelőségi kategóriái SCORM 1.2 futtató környezet minimális követelmények Megfelelőségi címke: SCO-RTE1 Követelmények összefoglalása: az SCO Egy, a szabványoknak megfelelő, LMS-ben elindítható, a SCORM futtató környezet 3.2 fejezetében leírt módon Megtalálja az API-adaptert, mint dokumentum objektummodell (DOM) objektumot. Legalább az LMSInitialize() és az LMSFinish() API-függvényeket meghívja, a SCORM futtató környezet 3.3 fejezetében leírt módon Bármely további API-függvényt helyesen hív meg. SCORM 1.2 futtató környezet minimális követelmények néhány kötelező adatmodell-elemmel Megfelelőségi címke: SCO-RTE1+Mandatory 10
11 elearning szabványok elemző tanulmány Követelmények összefoglalása: az SCO Megfelel a SCORM 1.2 futtató környezetre vonatkozó minimális követelményeknek, emellett A SCORM 1.2 futtató környezet adatmodelljének LMS-ben kötelező elemei közül egy vagy több lekérdezésének és/vagy módosításának támogatását megfelelően megvalósítja (Megjegyzés: LMS-ben kötelező elem az adatmodell azon eleme, amelyet az LMS-ben megvalósítani szükséges) Megjegyzés: Ha az SCO hibásan valósítja meg a SCORM 1.2 futtató környezet adatmodelljének egy vagy több kötelező elemét, az SCO nem megfelelő SCORM 1.2 futtató környezet minimális követelmények néhány opcionális adatmodell-elemmel Megfelelőségi címke: SCO-RTE1+Optional Követelmények összefoglalása: az SCO Megfelel a SCORM 1.2 futtató környezetre vonatkozó minimális követelményeknek, emellett A SCORM 1.2 futtató környezet adatmodelljének LMS-ben opcionális elemei közül egy vagy több lekérdezésének és/vagy módosításának támogatását megfelelően megvalósítja (Megjegyzés: LMS-ben opcionális elem az adatmodell azon eleme, amely az LMS-ben opcionálisan megvalósítható) Megjegyzés: Ha az SCO hibásan valósítja meg a SCORM 1.2 futtató környezet adatmodelljének egy vagy több opcionális elemét, az SCO nem megfelelő SCORM 1.2 futtató környezet minimális követelmények néhány opcionális és néhány kötelező adatmodell-elemmel Megfelelőségi címke: SCO-RTE1+Mandatory+Optional Követelmények összefoglalása: az SCO Megfelel a SCORM 1.2 futtató környezetre vonatkozó minimális követelményeknek néhány kötelező adatmodell-elemmel, emellett Megfelel a SCORM 1.2 futtató környezetre vonatkozó minimális követelményeknek néhány opcionális adatmodell-elemmel Tartalomhalmozás, megosztható tartalomobjektum (SCO) és tananyagelem metaadatainak megfelelőségi kategóriái SCORM 1.2 metaadat XML minimális követelmények Megfelelőségi címke: MD-XML1 Követelmények összefoglalása: A tartalomhalmozás, megosztható tartalomobjektum (SCO) vagy tananyagelem metaadatainak XML példánya: Jólformált XML dokumentum 11
12 2005. június Megfelel az IMS tanulási erőforrás metaadat verziójú XML sémadefiníciójának (XSD) Olyan elemeket tartalmaz, amelyek megfelelnek az adattípusukra vonatkozó specifikációnak A megfelelő metaadat-alkalmazásprofil (tartalomhalmozás, SCO vagy tananyagelem) minden kötelező dokumentumelemét tartalmazza, a tartalomhalmozási modell 2.2 szakaszában leírtak szerint A korlátozott adatszótárral definiált elemek megfelelnek a meghatátozott adatszótárnak, a tartalomhalmozási modell 2.2 szakaszában leírtak szerint SCORM 1.2 metaadat XML minimális követelmények opcionális elemekkel Megfelelőségi címke: MD-XML1+Optional Követelmények összefoglalása: A tartalomhalmozás, megosztható tartalomobjektum (SCO) vagy tananyagelem metaadatainak XML példánya: Megfelel a SCORM 1.2 metaadat XML minimális követelményeinek Tartalmaz egy vagy több olyan elemet, amely a megfelelő metaadatalkalmazásprofil (tartalomhalmozás, SCO vagy tananyagelem) szerint opcionális metaadat-elemnek tekintendő, a tartalomhalmozási modell 2.2 szakaszában leírtak szerint, a kiterjesztéseket kivéve. Megjegyzés: Ha a metaadat-példány helytelenül valósít meg egy vagy több olyan elemet, amely a megfelelő metaadat-alkalmazásprofil (tartalomhalmozás, SCO vagy tananyagelem) szerint opcionális metaadat-elemnek tekintendő, a tartalomhalmozási modell 2.2 szakaszában leírtak szerint, a metaadat-példány nem megfelelő. SCORM 1.2 metaadat XML minimális követelmények kiterjesztésekkel Megfelelőségi címke: MD-XML1+Extensions Követelmények összefoglalása: A tartalomhalmozás, megosztható tartalomobjektum (SCO) vagy tananyagelem metaadatainak XML példánya: Megfelel a SCORM 1.2 metaadat XML minimális követelményeinek Egy vagy több kiterjesztést tartalmaz. A kiterjesztésnek jólformáltnak és érvényesnek kell lennie a megfelelő szállítói XML sémadefiníció (XSD) szerint. SCORM 1.2 metaadat XML minimális követelmények opcionális elemekkel és kiterjesztésekkel Megfelelőségi címke: MD-XML1+Optional+Extensions Követelmények összefoglalása: A tartalomhalmozás, megosztható tartalomobjektum (SCO) vagy tananyagelem metaadatainak XML példánya: Megfelel a SCORM 1.2 metaadat XML minimális követelményeinek opcionális elemekkel Megfelel a SCORM 1.2 metaadat XML minimális követelményeinek kiterjesztésekkel 12
13 elearning szabványok elemző tanulmány Tartalomcsomag (Erőforráscsomag és tartalomhalmozási csomag) megfelelőségi kategóriái SCORM 1.2 Tartalomcsomagolás XML követelmények Megfelelőségi címke: ADLCP-PIF1 Követelmények összefoglalása: A tartalomcsomag Ha a tartalomcsomagot Package Interchange File (PIF) tartalmazza, a PIF-nek kompatibilisnek kell lennie a PKZIP 2.04g verziójával A manifestet a csomag (pl. ZIP fájl vagy CD-ROM) gyökérmappájába kell elhelyezni A manifest neve kizárólag imsmanifest.xml lehet Minden támogató dokumentumot a PIF vagy más hordozó gyökérmappájába kell elhelyezni Az imsmanifest.xml csak jól formált XML lehet Az imsmanifest.xml -nek meg kell felelnie az IMS tartalomcsomagolás XML sémadefiníciója (XSD) verziójának Az imsmanifest.xml -nek meg kell felelnie az ADL tartalomcsomagolás XML sémadefiníciója (XSD) 1.2 verziójának A tartalomcsomagnak legalább egy megosztható tartalomobjektumot vagy tananyagelemet kell tartalmaznia (A SCORM tartalomhalmozási modellben meghatározottak szerint) Az imsmanifest.xml -ben definiált megosztható tartalomobjektumok (SCO) mindegyikének ki kell elégítenie legalább az SCO-RTE1 követelményt Az imsmanifest.xml -ben használt metaadatok mindegyikének ki kell elégítenie a megfelelő SCORM metaadat alkalmazásprofilra vonatkozó követelményeket. 13
E-learning ismeretek 1.3. tananyagegység
E-learning ismeretek 1.3. tananyagegység Tematikai egység tartalma e-learning alapok Alapfogalmak Az e-learning módszerei Az e-learning rendszer elemei E-learning rendszerek felépítése, rendszer szabványok
RészletesebbenKORSZERŰ WEB-ALAPÚ OKTATÁS A NATO ORSZÁGOK HADSEREGEIBEN
KORSZERŰ WEB-ALAPÚ OKTATÁS A NATO ORSZÁGOK HADSEREGEIBEN Az információs és kommunikációs technológia (ICT) korszerű eszközei lehetővé teszik, de meg is követelik a tanítási-tanulási környezet átalakítását,
RészletesebbenE-learning és szabványosítás, a SCORM szabvány
E-learning és szabványosítás, a SCORM szabvány Kristóf Zsolt kristofzs@de-efk.hu Bodnár Károly bcharles@de-efk.hu Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 4400, Nyíregyháza, Sóstói út 2-4. XV. MultiMédia az
RészletesebbenKészítette: Komló Csaba
Készítette: Komló Csaba Készült az Eszterházy Károly Főiskolán az Eötvös Loránd Tudományegyetem megbízásából A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, tartalom és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése
Részletesebbenaz MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs
elibrary ALMS az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Miért van szüks kség elearningre Élethosszig tartó tanulás A dolgozó ember
RészletesebbenAkooperatív tanulás-tanítás folyamatában a pedagógus feladata a tanulás megfelelõ
Könczöl Tamás igazgató, Sulinet Programiroda, Budapest A Sulinet Digitális Tudásbázis program Az SDT célja, hogy a pedagógusok munkáját olyan egyénre szabható, dinamikus, interaktív digitális taneszközökkel
Részletesebbenelearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN
elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA
RészletesebbenTÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN
TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem MOTTÓ NEM HANEM A AZ, LEGNAGYOBB, HANEM AZ, AKI A KIHÍVÁSOKRA NEM A LEGOKOSABB, A NEM A LEGSZEBB
RészletesebbenPapp Gyula elearning szabványok elemző tanulmány
Papp Gyula elearning szabványok elemző tanulmány 2005. május 2 elearning szabványok elemző tanulmány Tartalomjegyzék A SZABVÁNYOSÍTÁSRÓL... 5 AZ ELEARNING FOGALOMRENDSZERE... 5 LO Learning Object... 5
RészletesebbenBlended learning módszerek. Komló Csaba
Blended learning módszerek Komló Csaba MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK Blended learning módszerek Komló Csaba Eger, 2013 Lektorálta: A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával
RészletesebbenTananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására
Tananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására Kottyán László Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2008.11.11. Definíciók Kurzus: az LMS-ben (pl.
Részletesebben13. Fájlformátumok. Schulcz Róbert schulcz@hit.bme.hu Madarassy László lmadarassy@mik.bme.hu. 13. Fájlformátumok v2011.05.04.
Schulcz Róbert schulcz@hit.bme.hu Madarassy László lmadarassy@mik.bme.hu A tananyagot kizárólag a BME hallgatói használhatják fel tanulási céllal. Minden egyéb felhasználáshoz a szerzı engedélye szükséges!
RészletesebbenE-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére
E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére Networkshop 2014 PTE Szentágothai János Kutatóközpont Pécs, 2014. április 23-25. dr. Sinka Róbert, PhD e-learning
RészletesebbenSpeciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra
Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra Bírósági Integrált Informatikai Rendszer bevezetésének oktatása Szaniszló László ügyvezető igazgató 6. elearning Fórum 2005.06.09.
RészletesebbenE-learning és szabványosítás, a SCORM szabvány
E-learning és szabványosítás, a SCORM szabvány Kristóf Zsolt, Bodnár Károly Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar kristofzs@de-efk.hu, bcharles@de-efk.hu Absztrakt Az információs társadalom egyik alapvető
RészletesebbenSzolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál
Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Sajner Zsuzsanna Accenture Sztráda Gyula MAVIR ZRt. FIO 2009. szeptember 10. Tartalomjegyzék 2 Mi a Szolgáltatás Orientált Architektúra? A SOA bevezetés
RészletesebbenSZABVÁNYOK, KERETRENDSZEREK, TECHNOLÓGIÁK Papp Gyula Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola
SZABVÁNYOK, KERETRENDSZEREK, TECHNOLÓGIÁK Papp Gyula pappgy@kfrtkf.hu Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Az elearning kifejezéssel az elmúlt évek során egyre többször találkozhattunk. Egyre
RészletesebbenTananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs
elibrary ALMS Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Mire jó az mlearning Tanulás bárhol, bármikor A dolgozó ember már nehezen tud időt
RészletesebbenAz internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.
Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének
RészletesebbenTIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A
Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai
RészletesebbenA BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK.
A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK. számú melléklete AZ OKTATÁS-MÓDSZERTANI KÖZPONT ÜGYRENDJE BUDAPEST 2015
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenAz Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály
Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Tartalom A közoktatási rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó céljaink Tevékenységeink
RészletesebbenE-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében
E-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében Prof. Dr. Poór József, egyetemi tanár Dr. Szalay Zsigmond, egyetemi docens Pető István, adjunktus Zsigri Ferenc,
RészletesebbenLMS rendszerek és LMS független tananyagfejlesztés. Szabó Bálint Eszterházy Károly Főiskola
LMS rendszerek és LMS független tananyagfejlesztés Szabó Bálint Eszterházy Károly Főiskola elearning múlt 2001 Informatikus könyvtáros szak távoktatásban Félévenként egy face-to-face konzultáció Folyamatos
RészletesebbenSzolgáltatási szint megállapodás
Szolgáltatási szint megállapodás Verzió: 1.1 (2017. november 30.) aai@niif.hu Tartalomjegyzék Tartalomjegyzésk 1 Műszaki szolgáltatások...3 1.1 Fájl-alapú metadata...3 1.1.1 Szolgáltatás URL...3 1.1.2
RészletesebbenA kompetencia igények követése a Perfekt gyakorlatában. Szolnok IX. 27.
A kompetencia igények követése a Perfekt gyakorlatában Szolnok 2010. IX. 27. Kérdések Mi a kompetencia? Mit kezd a szervezet a kompetenciákkal? Milyen a jó szakképzési rendszer? Cégtörténet A Perfekt Zrt.
RészletesebbenCrossplatform mobil fejlesztőkörnyezet kiválasztását támogató kutatás
Crossplatform mobil fejlesztőkörnyezet kiválasztását támogató kutatás A Mobil multimédiás kliens fejlesztői eszközkészlet létrehozása című kutatás-fejlesztési projekthez A dokumentum célja A dokumentum
RészletesebbenKönczöl Tamás. konczol.tamas@sulinet.hu igazgató
Könczöl Tamás konczol.tamas@sulinet.hu igazgató Sulinet Expressz Program Sulinet Expressz program főbb pillérei: digitális tartalomfejlesztés módszertani megújulás: digitális pedagógia IKT az oktatásban:
Részletesebbenadottságai A Moodle programcsomag
A adottságai Dr. Bujdosó Gyöngyi & Dr. Molnár Tamás 2010. június 18. TÁMOP-4.1.2.-08/1/A A Moodle programcsomag A Moodle olyan nyílt forráskódú programcsomag, amely elektronikus tanulás és tanítás komplex
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA
MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA DEBRECEN, 2018. ÁPRILIS 14. HORVÁTH ÁDÁM DIVÍZIÓVEZETŐ DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK A
RészletesebbenKészítette: Szabó Bálint Forgó Sándor
Készítette: Szabó Bálint Forgó Sándor Készült az Eszterházy Károly Főiskolán az Eötvös Loránd Tudományegyetem megbízásából A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, tartalom és tudásmenedzsment rendszerek
RészletesebbenMoodle -egy ingyenes, sokoldalú LMS rendszer használata a felsőoktatásban
Moodle -egy ingyenes, sokoldalú LMS rendszer használata a felsőoktatásban Vágvölgyi Csaba (vagvolgy@kfrtkf.hu) Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen Moodle??? Mi is ez egyáltalán? Moodle
RészletesebbenTANANYAGTÁRHÁZAK SZEREPE AZ ELEARNINGBEN. Vágvölgyi Csaba - Papp Gyula. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen
TANANYAGTÁRHÁZAK SZEREPE AZ ELEARNINGBEN Vágvölgyi Csaba - Papp Gyula Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen Networkshop 2010 Debrecen, 2010. április 7.-9. elearning az elmúlt 10 évben
RészletesebbenTANÚSÍTVÁNY (E-MS06T-TAN-01.ST) MELLÉKLETE
TANÚSÍTVÁNY (E-MS06T-TAN-01.ST) MELLÉKLETE Dokumentumazonosító: TAN-01.ST.ME-01 Projektazonosító: E-MS06T Microsec Kft. tan. 2006 MATRIX tanúsítási igazgató: Dr. Szőke Sándor Kelt: Budapest, 2006. október
RészletesebbenHogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?
Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók
RészletesebbenPapp Gyula pappgy@kfrtkf.hu Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó vecsei@kfrtfk.hu Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola
ELEARNING A TANÍTÓKÉPZÉSBEN Papp Gyula pappgy@kfrtkf.hu Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó vecsei@kfrtfk.hu Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Az elearning-ről nagyon sokat beszéltünk az elmúlt években.
RészletesebbenKollaboratív szoftverek (groupware)
Kollaboratív szoftverek (groupware) Groupware (Workgroup computing = groupware): Csoportmunkát támogató információs rendszer. Computer Supported Cooperative Work (CSCW): csoportban dolgozó személyek csoportmunkáját
RészletesebbenAz elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink
MELLearN - EULLearN 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong learning támogatására 2007. április 13. Az elektronikus tanulási környezet
Részletesebben5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK
5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenTÁMOP 3.1.7-11/1-2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése. 4S PÁLYÁZATI INFORMÁCIÓS NAP Budapest, 2011. július 5.
TÁMOP 3.1.7-11/1-2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése 4S PÁLYÁZATI INFORMÁCIÓS NAP Budapest, 2011. július 5. GYAKORLATI TANÁCSOK A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
RészletesebbenModellinformációk szabványos cseréje. Papp Ágnes, Debreceni Egyetem EFK
Modellinformációk szabványos cseréje Papp Ágnes, agi@delfin.unideb.hu Debreceni Egyetem EFK Tartalom MOF, UML, XMI Az UML és az XML séma MDA - Model Driven Architecture Networkshop 2004 2 Az OMG metamodell
RészletesebbenSteps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu
Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno
RészletesebbenNéhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése
Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information
Részletesebben(EGT-vonatkozású szöveg)
2015.9.9. L 235/37 A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1506 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2015. szeptember 8.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról
RészletesebbenAz adatok értékelése és jelentéskészítés: Az (átfogó) vizsgálati összefoglalás benyújtása
Az adatok értékelése és jelentéskészítés: Az (átfogó) vizsgálati összefoglalás benyújtása Webszeminárium az információs követelményekről 2009. november 30. Valamennyi rendelkezésre álló információ értékelése
RészletesebbenAz EuroOffice léphet az OpenOffice helyébe?
Az EuroOffice léphet az OpenOffice helyébe? 1/ 19 Az EuroOffice léphet az OpenOffice helyébe?, MultiRáció Kft. Open Source 2012 Az innováció motorja - 2012.03.07. Támogatott projektek: KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002
RészletesebbenJava I. A Java programozási nyelv
Java I. A Java programozási nyelv története,, alapvető jellemzői Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 02. 12. Java I.: Történet, jellemzők, JDK JAVA1 / 1 Egy kis történelem
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Központja pályázatot hirdet A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM PARTNERINTÉZMÉNYE.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Központja pályázatot hirdet A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM PARTNERINTÉZMÉNYE cím elnyerésére, a pedagógusképzésben való partneri együttműködésre. A sikeres
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Észak-alföldi Régióban működő cégek és intézmények gépjármű fenntartási költségeinek csökkentésére
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Észak-alföldi Régióban működő cégek és intézmények gépjármű fenntartási költségeinek csökkentésére A felhívás címe: Vállalkozások és Intézmények gépjármű fenntartási költségeinek
RészletesebbenINTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN. Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ
ORACLE ilearning INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA A FOGÁT. 2 AMIRŐL
RészletesebbenMŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS. A) Műszaki követelmények
1. sz. melléklet MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS A) Műszaki követelmények A körkereső szoftvernek (a továbbiakban Szoftver) az alábbi követelményeknek kell megfelelnie
RészletesebbenEURÓPAI BIZOTTSÁG III. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSHOZ
Ref. Ares(2018)3022244-08/06/2018 EURÓPAI BIZOTTSÁG KOMMUNIKÁCIÓS FŐIGAZGATÓSÁG EURÓPAI BIZOTTSÁG MAGYARORSZÁGI KÉPVISELETE III. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSHOZ E dokumentum célja, hogy
Részletesebben30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR
INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai
RészletesebbenIKT kompetenciák fejlesztése - SAP Learning Solution a közoktatásban: Educatio LMS. igazgató Sulinet Programiroda
IKT kompetenciák fejlesztése - SAP Learning Solution a közoktatásban: Educatio LMS Könczöl l Tamás igazgató Sulinet Programiroda Az előadás főbb pillérei az oktatás és az IKT kompetenciák miért, mit, hogyan
RészletesebbenJava programozási nyelv 5. rész Osztályok III.
Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III. Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék
RészletesebbenAz Internet. avagy a hálózatok hálózata
Az Internet avagy a hálózatok hálózata Az Internet története 1. A hidegháború egy fontos problémája Amerikában a hatvanas évek elején: Az amerikai kormányszervek hogyan tudják megtartani a kommunikációt
RészletesebbenIT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan
IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan Bácsi Zoltán Bedecs Szilárd Napirend Közép Európai Egyetem (CEU) bemutatása IT stratégia kialakítása Változás előtt Termék
RészletesebbenA FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK
A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK SZEREPE A MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN Virágos Márta Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma marta@lib.unideb.hu KÖNYVTÁRI TÖRVÉNY ÉS KÖNYVTÁRI STRATÉGIA A Könyvtári törvény elfogadásával
RészletesebbenPEDAGÓGIAI RENDSZEREK
PEDAGÓGIAI RENDSZEREK fejlesztési lehetőségeinek, akkreditálásának, bevezetésének, alkalmazásának vizsgálata, a közoktatás tartalomfejlesztési tevékenységének megújítása érdekében folytatandó K+F +I tevékenység
RészletesebbenA HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI
(1.kiadás) A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI (2003. június) NATO/PFP NYILT ÉSZAKATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL (NSA) NATO
Részletesebben2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.
2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben
RészletesebbenNemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz
Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
Részletesebbenelearning a tanítóképzésben
elearning a tanítóképzésben Papp Gyula (pappgy@kfrtkf.hu) Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó (vecsei@kfrtkf.hu) Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola NETWORKSHOP 2005. Szeged március 30. - április 1.
RészletesebbenA NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL JELENTŐSÉGE A HATÁRON TÚLI ISKOLÁK SZEMPONTJÁBÓL
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL JELENTŐSÉGE A HATÁRON TÚLI ISKOLÁK SZEMPONTJÁBÓL
RészletesebbenIV/4. sz. melléklet: Kontrolling és döntéstámogatás funkcionális specifikáció
IV/4. sz. melléklet: Kontrolling és döntéstámogatás funkcionális specifikáció 1. A követelménylista céljáról Jelen követelménylista (mint a GOP 2.2.1 / KMOP 1.2.5 pályázati útmutató melléklete) meghatározza
RészletesebbenKözvetlen uniós források H2020 pályázatok
Közvetlen uniós források H2020 pályázatok I. Közvetlen brüsszeli pályázatok közös jellemzői Alapvető követelmény a nemzetközi partnerség, együttműködés: más - nemcsak EU-s - tagországokkal külföldi iparági
RészletesebbenNETTUTOR AZ OKTATÁSSZERVEZÉS SZÁMÍTÓGÉPES TÁMOGATÁSA
NETTUTOR AZ OKTATÁSSZERVEZÉS SZÁMÍTÓGÉPES TÁMOGATÁSA Kis Ferenc, kis.f@szamalk-inf.hu SZÁMALK Informatika Rt. Az utóbbi években az elektronikus oktatás területén egyre több vállalat próbál különböző multimédiás
RészletesebbenPetőfi Irodalmi Múzeum. megújuló rendszere technológiaváltás
Petőfi Irodalmi Múzeum A Digitális Irodalmi Akadémia megújuló rendszere technológiaváltás II. Partnerek, feladatok Petőfi Irodalmi Múzeum Megrendelő, szakmai vezetés, kontroll Konzorcium MTA SZTAKI Internet
RészletesebbenInternetes térkép publikálási technikák, szabványok, trendek, nyílt forráskódú megoldások
Internetes térkép publikálási technikák, szabványok, trendek, nyílt forráskódú megoldások dr. Siki Zoltán Áttekintés OGC, OSGeo szervezetek Szabványosítási irányok Nem szabványos megoldások (Google) OGC
RészletesebbenI P L O M A D O L G O Z A T
PANNON EGYETEM Matematikai és Számítástechnikai Tanszék D I P L O M A D O L G O Z A T E-LEARNING RENDSZER BEVEZETÉSE EGY KÖZÉPISKOLÁBAN Témavezető: Gál Balázs Írta: Bánhidi Árpád Veszprém 2006 Előszó Diplomadolgozatom
RészletesebbenA pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése
A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Fritz Péter ig.h. 2011. Május 11. A pályázat kiemelt céljai: az iskolarendszerű
RészletesebbenJobb veled a világ! elearning a T-Mobile Magyarországnál. 5. elearning Fórum Fehér Csaba 2004. november 17. Tréning menedzser Számalk Irodaház
Jobb veled a világ! elearning a T-Mobile Magyarországnál 5. elearning Fórum 2004. november 17. Tréning menedzser Számalk Irodaház T-Mobile Magyarország Rt. elearning a T-Mobile Magyarországnál Tartalomjegyzék
RészletesebbenÉrtékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás január 07.
Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás 2011. január 07. Tartarlom Guide book,,...3 Trainer s slides,,...4 Trainer s handbook,,...5 CD,,...6
RészletesebbenKnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer
KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer Budapest, 2011. január 11. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dokumentum információ... 3 Változások... 3 Bevezetés... 4 Funkciók... 5 Felhasználói felület... 5
RészletesebbenDigitális tartalombővítés és távmunka bevezetése a Veszprémi Egyetemi Könyvtárban
Digitális tartalombővítés és távmunka bevezetése a Veszprémi Egyetemi Könyvtárban Dr. Egyházy Tiborné, Vizi Szilárd, Tóth Gábor hazitibo@almos.vein.hu, vizisz@freemail.hu, tothgab@almos.vein.hu Veszprémi
RészletesebbenHEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú
HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános
RészletesebbenDigitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben
Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs
RészletesebbenBARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv?
BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv? Készítették: Névery Tibor és Széll Ildikó PPKE I. évf. kiadói szerkesztő hallgatók, közösen 1 BEVEZETŐ Az elektronikus könyv valamilyen
RészletesebbenProgramtervezés. Dr. Iványi Péter
Programtervezés Dr. Iványi Péter 1 A programozás lépései 2 Feladat meghatározás Feladat kiírás Mik az input adatok A megoldáshoz szükséges idő és költség Gyorsan, jót, olcsón 3 Feladat megfogalmazása Egyértelmű
RészletesebbenOrvosi készülékekben használható modern fejlesztési technológiák lehetőségeinek vizsgálata
Kutatási beszámoló a Pro Progressio Alapítvány számára Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Mérnök informatika szak Orvosi készülékekben használható modern
RészletesebbenMinőségirányítási eljárás
Minőségirányítási eljárás ME-05 Pályázati tevékenységek projektfolyamatok V2. verzió A kiadás dátuma: 2018. április 17. (Érvényes visszavonásig) FOLYAMATFELELŐS: Király Zoltánné Pályázati vezető JÓVÁHAGYTA
RészletesebbenDigitális Oktatási Stratégia
Budapest, 2016. szeptember 27. Digitális Oktatási Stratégia Az informatika tantárgytól a digitális oktatás felé A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci igények A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci
RészletesebbenSZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.
SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.hu Mesterséges intelligencia oktatás a DE Informatikai
RészletesebbenEz a Használati útmutató az alábbi modellekre vonatkozik:
AirPrint útmutató Ez a Használati útmutató az alábbi modellekre vonatkozik: HL-340CW/350CDN/350CDW/370CDW/380CDW DCP-905CDW/900CDN/900CDW MFC-930CW/940CDN/9330CDW/9340CDW A verzió HUN Megjegyzések meghatározása
RészletesebbenAirPrint útmutató. 0 verzió HUN
AirPrint útmutató 0 verzió HUN Megjegyzések meghatározása Ebben a használati útmutatóban végig az alábbi ikont használjuk: Megjegyzés A Megjegyzések útmutatással szolgálnak a különböző helyzetek kezelésére,
RészletesebbenSTRATÉGIA ÉS TAKTIKA: KATONÁK AZ elearning (HARC)MEZŐN. Dr. Vörös Miklós Felnőttképzési és Távoktatási Központ
STRATÉGIA ÉS TAKTIKA: KATONÁK AZ elearning (HARC)MEZŐN Dr. Vörös Miklós Felnőttképzési és Távoktatási Központ NE FÉLJÜNK NAGYOT LÉPNI, HA EZ TŰNIK SZÜKSÉGESNEK. KÉT KIS UGRÁSSAL NEM JUTUNK ÁT A SZAKADÉKON.
RészletesebbenA Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség évi munkaterve
A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség 2009. évi munkaterve Az alábbiakban foglaljuk össze az elnökség 2009. január 9-10-i ülésén megfogalmazott javaslatokat a Szövetség 2009 évi programjához,
RészletesebbenMinőségkritériumok az elearning oktatásban
Minőségkritériumok az elearning oktatásban Krausz János - Oktatási vezető Képzési és Tudásmenedzsment Innovációs Kft 1107. Budapest, Kékvirág u. 2-4 Telefon: +36(1)431-1610 Fax: +36(1)431-1601 kti@ktionline.net
RészletesebbenFicsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem
A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 04. 17. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési
RészletesebbenMultimédia Videó fájlformátumok
Hogy is van? Multimédia Makány György Konténerek és adatfolyamok Konténer video felirat audio 2 Konténer formátumok: AVI AVI : a Microsoft (nyílt) videoformátuma, amely 1992-től használatos. Az AVI több
RészletesebbenOktatás és tanulás online környezetben
A digitális átállás hatása a Könyvtári Intézet továbbképzéseire avagy Miért foglalkozunk az online tanulással? Oktatás és tanulás online környezetben Szepesi Judit Bánkeszi Katalin Szepesi Judit Miről
RészletesebbenA KÖZFELADATOK KATASZTERE
A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi
RészletesebbenBelső ellenőrzés és compliance. szolgáltatások. Cover. KPMG.hu
Belső ellenőrzés és compliance Cover szolgáltatások KPMG.hu Stratégiai fontosságú lehetőségek a belső ellenőrzésben Valós képet nyújt a szervezet működésének hatásosságáról és hatékonyságáról. Felderíti
RészletesebbenALKALMAZÁSOK ISMERTETÉSE
SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1 SZE SPECIFIKUS IT ISMERETEK ALKALMAZÁSOK ISMERTETÉSE A feladat megoldása során valamely Windows Operációs rendszer használata a javasolt. Ebben a feladatban a következőket fogjuk
RészletesebbenELOSZTOTT DIGITÁLIS KÖNYVTÁRI PROJEKT EURÓPÁBAN
ELOSZTOTT DIGITÁLIS KÖNYVTÁRI PROJEKT EURÓPÁBAN Kovács László, laszlo.kovacs@sztaki.hu Micsik András, micsik@sztaki.hu MTA SZTAKI, Elosztott Rendszerek Osztály Abstract The member institutes of ERCIM (European
Részletesebben11_Teszt_Próbavizsga
11_Teszt_Próbavizsga A szabványok kijelölése, megalkotása nem része minőségbiztosítás egészének. Jelölje be a helyes válaszokat! Az elektronikus tananyagok szabványosítás vonatkozik a technikai paraméterekre
Részletesebben