MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY

Átírás

1 XXV. évfolyam, szám MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY XXV. évfolyam, 1. szám "Műszaki katonák alatt értjük azt a hadrakelt nagy családot, amely nem csak fegyverrel a kézben küzdött, hanem tudásával, különleges fölszerelésével, kiképzésével és leleményességével a küzdő csapatok leghűségesebb és nélkülözhetetlen segítőtársa volt." (Jacobi Ágost utászezredes, 1938) 2015.

2 Kiadja: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara valamint a Magyar Hadtudományi Társaság Műszaki Szakosztálya. Megjelenik negyedévente Felelős kiadó: Főszerkesztő: Web megjelenés: A szerkesztőbizottság tagjai: Szerkesztőség címe: Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja Prof. Dr. Szabó Sándor, CSc., a Műszaki Szakosztály elnöke Dr. habil. Kovács Tibor, PhD Dr. Dénes Kálmán, PhD Dr. Hornyacsek Júlia, PhD Dr. habil. Horváth Tibor, PhD Dr. Kovács Zoltán, PhD Prof. Dr. Padányi József, DSc Dr. Tóth Rudolf, PhD Kovácsné Lebedy Ágnes Levelezési cím: 1581 Budapest, Pf.:15. mkk@uni-nke.hu, Web: denes.kalman@uni-nke.hu Telefon: (1) / mellék HM (2) Fax: (1) / mellék HM (2) Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Vezetőképző Intézet, Műveleti Támogató Tanszék, Műszaki Szakcsoport, Budapest, Hungária krt A. épület 9. emelet, 941. iroda A megjelent publikációk html és pdf formátumban 5 évig érhetők el on-line formában. Ezt követően a cikkek DVD-ROM-on kerülnek archiválásra, és a NKE Egyetemi Könyvtárában férhetők hozzá. Az on-line archívumban továbbra is megtalálhatók az addig megjelent cikkek dátum, szerző, cím és rezümé szerinti rendszerezésben. Az on-line folyóirat archiválása az Országos Széchenyi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisában ( is megtörténik. ISSN

3 XXV. évfolyam, szám T A R T A L O M In memoriam Szabó Sándor... 2 Utak, területek akadálymentesítése III. (Szabó Sándor, Kovács Tibor, Kovács Zoltán)... 4 Új HESCO fejlesztések (Szabó Sándor, Kovács Tibor, Kovács Zoltán) A hidak robbantási szabályainak és módszereinek fejlődése a honi katonai robbantástechnikában (Prof. Dr. Lukács László) Az óvóhelyekre és a metróra, mint védelmi létesítményre vonatkozó hazai szabályozás áttekintése (Kasza Anett) Menekülttáborok kialakításának néhány releváns kérdése Közel-keleti példák alapján (Dudás Zoltán) A Látnok rendszer alkalmazása (Pető Richárd) ABV mentesítő gyakorlópálya vízellátásának kérdései (Dr. Berek Tamás, Dr. Dénes Kálmán, Szabó Sándor) Vízbázisok védelme különös tekintettel a katonai táborok vízellátására (Dr. Berek Tamás, Dr. Dénes Kálmán) A budapesti metróhálózat helye, szerepe a főváros tömegközlekedési rendszerében (Kasza Anett) Bombafenyegetés és vagyonvédelem (Gáll Tamás) Possible utilizations of rainwater on the campus of NUPS Faculty of Military Sciences and Officer Training (Csaba Csonka)

4 XXV. évfolyam, szám IN MEMORIAM SZABÓ SÁNDOR 2 Kifakult a jelen, csak a múlt eleven Vérzik a szívünk, sohasem feledünk, Emléked örökké él. Emlékedet őrzi mind ki hű barát. Elrabolt az ár élted hajnalán, Fájdalmas szívünkből egy dallam kiált: Miért vitt Téged el ez a rút világ? (Kronos) Mint azt tudjuk és fájó szívvel vettük tudomásul barátunk, kollégánk, a Magyar Hadtudományi Társaság Műszaki Szakosztályának elnöke, Prof. Dr. Szabó Sándor ny. mk. ezredes május 16-án, életének 62. évében, rövid, de súlyos betegség következtében elhunyt. Sanyi barátunk 1972-ben nyert felvételt a Kossuth Lajos Katonai Főiskola építőgépész műszaki szakára, melynek eredményes befejezését követően 1976-ban avatták tiszté. Első tiszti beosztásba az orosházi Műszaki Zászlóalj állományába került kinevezésre, ahol 1984-ig különböző beosztásokban teljesített szolgálatot től 1987-ig a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia műszaki szakán folytatta tanulmányait, melyet kitüntetéses oklevéllel fejezett be. Az Akadémia elvégzését követően, 1987-től kapcsolódott be a hazai katonai felsőoktatásba, amikor is sikeres felvételi eljárás követően áthelyezésre került az Akadémia Műszaki Tanszékének oktatói beosztásába től, eredményes kutatómunkája, valamint tanszéki oktatói, kidolgozói tevékenysége alapján, az Akadémia vezetői a Műszaki Tanszék, tanszékvezető-helyettes beosztás ellátásával bízták meg ban fél év időtartamban az IFOR misszió keretén belül a Magyar Műszaki Kontingens (Okucani) állományában, hadműveleti főtisztként teljesített külföldi katonai szolgálatot között vezérkari tanfolyamon vett részt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen ben, az egyetem szervezeti átalakítását követően, a Műszaki Hadműveleti harcászati Tanszék, valamint a Térképész és Katonaföldrajzi Tanszék összevonásával létrehozott Műszaki és Katonaföldrajzi Tanszék vezetésével bízták meg ban, egy újabb szervezeti átalakítás során a Műveleti Támogató Tanszék állományába beépülő Műszaki szakcsoport vezetésére kérték fel ben, az egyetem kétkaros átalakítását követően a Bolyai János Katonai Műszaki Karon megalakításra került Katonai Műszaki Tanszék, Továbbképzési szakcsoport vezetését bízták rá es szolgálati nyugállományba helyezéséig a Katonai Műszaki Tanszék, tanszékvezető-helyetteseként teljesített szolgálatot. Nyugállományba helyezését követően haláláig a tanszéken további foglalkoztatására közalkalmazottként, a Műveleti Támogató Tanszék egyetemi tanáraként került sor. A Katonai Műszaki Doktori Iskola törzstagja és a Katonai műszaki infrastruktúra kutatási területének vezetője volt. Vezetői tevékenysége mellett az egyetemi felsőoktatásban és honvédtisztképzésben eltöltött, közel három évtizedes munkássága alatt tudományos és társadalmi funkciói száma jelentősen bővült ben beválasztották az Akadémia Hallgatói Tudományos Diákköri Tanácsba,

5 melynek 1994-ig titkári funkcióját is ellátta között az Akadémia Pedagógiai Módszertani Bizottságának tagja volt tól tagja volt a Kiss Károly Hadtudományi Klubnak. Alapító tagja volt a Magyar Hadtudományi Társaságnak, 1997-ig az MHTT Műszaki szakosztály titkári, 2003-ig elnökhelyettesi, haláláig elnöki tisztségét töltötte be től a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi, 1997-től a Magyar Földrajzi Társaság, 1998-tól a Magyar Professzorok Világtanácsának, és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Professzorok Tanácsának tagja volt. Megszűnéséig tagja volt a Fegyvernemi Állandó Munkacsoport Műszaki szekciójának is. Folyamatosan részt vett a habilitációs eljárások, doktori védések, doktori szigorlatok bizottságainak munkájában. Az 1997/1998-as tanévben osztályfőnökként irányította az egyetem nappali doktori képzésén részt vevő doktoranduszok tevékenységét től 2001-ig az egyetemen a Doktori Iskola E Alprogramtanács titkáraként segítette a doktorandusz képzés végrehajtását tól 2004-ig tagja volt a Hadtudományi Kar Kari Tanácsának, valamint a kar Tudományos Tanácsának, és 2003-tól az egyetem Doktrínális Tanácsának. Részese volt az egyetem Doktori Iskolái szakmai képzési programjai és tematikái kidolgozásának tól vezetésével kidolgozásra, majd folyamatosan fejlesztésre kerültek a Hadtudományi Kar Katonai Vezetői Szak Műszaki szakirányán folyó főiskolai szintű tisztképzés dokumentumai ben irányítója volt a Műszaki és Térképész szakirányokon folyó alapképzés, valamint a katonaföldrajzi tantárgyak képzési struktúrája, tantárgyi programjainak felülvizsgálatának, korszerűsítésének, továbbá a kreditképzés feltételei megteremtésének ben vezetésével kidolgozásra került a katasztrófavédelmi mérnök MSc szak szakindítási terve. Az egyetem valamennyi képzési formájában voltak tantárgyai, tanítványai. Munkabírását, a tanítás iránti elhivatottságát jelzi, hogy tanévenként tanórát tartott a hallgatóságának. Az akadémia oktatójaként haláláig szolgálta hazánk, az egyetem és jogelőd intézményeinek, a magyar és az egyetemes tudományosságnak ügyét. Katonai, szakmai, oktatói tevékenysége mellett mindig szakított időt családjára, baráti kapcsolatai ápolására. Sem családtagjai, sem barátai, ismerősei nem tudtak úgy segítségért fordulni hozzá, hogy ne próbált volna meg eleget tenni a kérésnek, lett légyen az anyagi, szakmai vagy más jellegű. Hitvallása volt: Ha nem tudunk segíteni, akkor legalább ne ártsunk! Temetésére mint a Magyar Honvédség és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem halottjának katonai tiszteletadás mellett június 08-án, Orosházán az Alsóvégi Temetőben került sor, ahol a szülőtől, a kollégától, a baráttól, az EMBERTŐL a gyászolók sokasága vett végső búcsút. 3

6 XXV. évfolyam, szám Szabó Sándor 1, Kovács Tibor 2, Kovács Zoltán 3 AZ UTAK, TERÜLETEK AKADÁLYMENTESÍTÉSE III. 4 (ROUTE CLEARANCE 5 ) A mozgás, manőver a csapatok tevékenységének szerves része. A háborúk sora bizonyítja, hogy az időben végrehajtott mozgások, manőverek, az utánpótlás időbeni szállítása alapvetően befolyásolta egy-egy műveleti tevékenység kimenetelét. Ma sincs ez másként. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az aszimmetrikus hadviselés kapcsán számtalan új lehetőség, módszer alakult ki a csapatok biztonságos mozgásának akadályozására, megnehezítésére. Napjainkban a mozgás-manőverszabadság fenntartása a katonai műveletek egyik legfontosabb tevékenységévé vált. A biztonságos mozgási feltételek megteremtése igen komoly feladatok elé állítja a fegyvernemeket, szakcsapatokat egyaránt. Az erőfeszítések döntő többsége azonban a műszaki csapatokra hárul, amelyek felderítik, hatástalanítják a csapatok mozgását megnehezítő akadályokat, helyreállítják az utakat, műtárgyakat, biztosítva ezzel a biztonságos mozgási feltételeket. Publikációnkban ezen erőfeszítéseket szeretnénk bemutatni. Kulcsszó: mozgás, manőver, mozgékonyság, út, akadálymentesítés, műszaki eszköz, ROUTE AND AREA CLEARANCE The freedom of movement and maneuver are integral part of troops activity. A series of wars prove that the motions, maneuvers, delivery of supply in the right time fundamentally influenced operational activity ou t- comes. Situation today is the same. However, in the asymmetrical warfare there are many new possibilities and methods to hinder the safe movement of troops. Today, the freedom of movement of troops has become main task of military operations. The safe movement conditions pose a serious task of combined arms and branch of service. The deciding majority of the efforts fall to the engineer troops. They detect and disarm the obstacles, restore roads and objects and provide safe conditions for movement. In this article we want to present these efforts. Keywords: movement, maneuver, mobility, route, area, clearance, engineer equipment BEVEZETÉS Előző publikációnkban bemutattuk az út- és terület akadálymentesítést végrehajtó erők ajánlott szervezeti felépítését és alkalmazásuk lehetőségeit. Írásunk folytatásaként jelen publikációnkban áttekintjük az út- és terület akadálymentesítés végrehajtására ajánlott módszereket és eljárásokat. Napjaink műveleti környezetében a katonák rendszeresen szembesülnek a közlekedési útvonalak (Line Of Communication LOC) mentén elhelyezett aknák és csapdák okozta veszély- 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, szabo.sandor@uni-nke.hu 2 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, kovacs.tibor@uni-nke.hu 3 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, kovacs.zoltan@uni-nke.hu 4 Bírálta: Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, padanyi.jozsef@uni-nke.hu 5 A kifejezések alapvetően a feladatrendszer tartalma szerint kerülnek fordításra. (A szerzők megjegyzése.) 4

7 lyel. A katonák megtanulták, gyakran saját tapasztalataik alapján, hogyan is tevékenykedjenek ebben a nehéz környezetben. A manőver a biztosított mozgásszabadságra támaszkodik. A parancsnokok feladata olyan intézkedéseket hozni, melyekkel jelentősen csökkentheti az aknák okozta veszteségeket. A megfelelő taktika, kombinálva egy jól felépített képzési programmal hatékony módszer lehet a veszteségek csökkentéséhez. A rendelkezésre álló közlekedési útvonalak a műveletek során elengedhetetlenek az erők szabad mozgása szempontjából. Bármilyen hosszúságú útvonal akadálymentesítése vagy biztonságossá tétele időigényes és nagy munkaerő ráfordítást igényel, különösen a nehezen járható terepszakaszokon. AZ UTAK, TERÜLETEK AKADÁLYMENTESÍTÉSÉRE AJÁNLOTT TECHNIKÁK ÉS ELJÁRÁSOK Technikák és eljárások az útvonal akadálymentesítésére 6 A műszaki szakasz parancsnoka és a tiszthelyettes rajparancsnokok a következő pontok figyelembe vételével hajtsák végre feladataikat. Detektálás (felderítés) A felismerés (észlelés) az egyik legalapvetőbb feladata a biztoságos mozgásnak az útvonal akadálymentesítése során. Ugyanakkor a hatékony aknakeresés sok időt vesz igénybe. A türelmetlenség, sietség miatt sem szabad azonban több kockázatot vállalni, mint amit a helyzet megkíván. A rangidős műszaki személy tájékoztatása alapján a manőver erő mérlegeli a kialakult helyzetet, és eldönti, hogy megkerüli-e (megelőzi) az akadálymentesítő részleget. A támogató erő buldózereit felszerelik egyfogú talajszaggatókkal, melyek képesek keskeny, 60 cm mély árkot vágni a talajban, elvágva vagy felfedve ezzel a távirányítású aknák irányító vezetékeit. Ha a terep lehetővé teszi, ezek a járművek alkalmazhatók az út mellett akár 100 méterre is, ahol fűrészfogszerűen haladva az út mellett felderítik az indító vezetéketeket az úttal párhuzamos területeken. Az aknataposó hengerrel felszerelt harckocsik a buldózerek előtt haladnak, ha az út melletti területeken harckocsi elleni aknák jelenléte várható. A robbantó és a helyi biztosító részleg támogathat több útvonal akadálymentesítő részleget is, a bevont műszaki erők számát akár negyedével is csökkentve ezzel. Az akadálymentesítő katonákat két további aknakereső kezelő (# 4, 1. ábra) követi, akik olyan tartalékot képeznek, amely lehetővé teszi az aknakereső kezelők javasolt 20 percenkénti váltását és csökkenti az akadálymentesítéshez szükséges időt a fontosabb terü- 6 Forrás: Route Clearance Handbook. No , Nov 03. Center for Army Lessons Learned (CALL), U.S. Army Training and Doctrine Command (TRADOC) Fort Leavenworth. Url: wikileaks_archive/file/us-army-call-3-31.pdf, 3. sz. melléklet

8 leteken, mint például az átereszek és hidak. Ezek a csoportok fogják kiegészíteni EOD személyzetet és az aknakereső kutyás csoportokat, ha azok rendelkezésre állnak. 1. ábra Az előkészített útvonal akadálymentesítés vázlata 7 A teherrel megrakott 5 tonnás tehergépkocsi hátrafelé menetben mozogva (így csökkent a gépkocsivezető sérülésének lehetősége egy akna felrobbanása esetén), vagy valamilyen rögtönzött, könnyen javítható aknataposó hengert használva küzdhetők le a nyomásra működő aknák. Tehergépkocsi esetén az legalább 5 tonnás vagy nagyobb legyen. Az ellenőrízetlen területre történő ráhajtás elkerülése érdekében szorosan követni kell az elől haladó jármű nyomvonalát. A vontató és a szállító tehergépkocsik szállítják javítóanyagokat és a karbantartó személyzetet, melyek az aknataposóval felszerelt eszköz mögött haladnak. A két kaviccsal megrakott önkiürítős gépkocsi (# 6, 1. ábra) feltölti a krátereket és kisebb gödröket az ellenőrző jármű nyomában haladva. A helyreállító és karbantartó járművek (# 7, 1. ábra) követik az előttük lévőket, majd a földgyaluk és buldózerek (# 8, 1. ábra) következnek, és ha szükséges, javítják az útfelületet és a vízelvezetést. 7 Szerkesztette Dr. Szabó Sándor a Route Clearance Handbook. No , Nov 03. Center for Army Lessons Learned (CALL), U.S. Army Training and Doctrine Command (TRADOC) Fort Leavenworth. Url: wikileaks_archive/file/us-army-call-3-31.pdf, 22. oldali 4. sz ábra alapján

9 Miután az útvonal akadálymentesítése befejeződött, a műszaki útjavító részlegek készenlétben állank a későbbi útkárok helyreállítására. Alaposan ellenőrzik a gyanús területeket, beleértve az elkerülő utakat, kátyúkat, átereszeket, gázlókat, útkereszteződéseket, a forduló területeket, az elhagyott útlezárásokat és a csomópontokat. Az ellenséges erők gyakran telepítenek több aknát is az elaknásított területen. A felderítés ne kizárólag a vízszintes aknafenyegetésre összpontosítson, mert az aknaveszély függőleges is lehet (pl. fákon, az épületek eresze alatt vagy egy felüljáróhoz erősített robbanószerkezet). Az aknásított területekről fontos információkat nyújthat a helyi lakosság, azonban ezek tartalmát minden esetben gondosan ellenőrizni kell. Az útvonal átvizsgálására, a veszélyes területek azonosítsára, ahol fokozott éberségre van szükség távcsvövet kell használni. Gyakorolni az aknák helyének vizuális meghatározását. Vietnamban a megtalált aknák 50 százalékát vizuálisan, 33 százalékát pedig fém aknakeresőkkel (a legtöbb akna jelentős mennyiségű fémet tartalmazott) derítették fel. Figyelni kell az áruló jeleket (akna csomagoló anyagok, faládák, fém rekeszek, stb.) az útvonal mentén, amelyek jelezhetik az aknatelepítési tevékenységeket. Biztosítani kell, hogy az aknakereső kezelők és a szúróbotosok magasan képzettek és tapasztaltak legyenek. Minden perc után váltani kell őket. Az objektum (akna) megzavarása nélkül a szúróbotos keresők csak annyit fognak feltárni belőle, mely alapján megerősíthető, hogy az egy akna. Mindaddig úgy kell kezelni, mintha felszedés elleni biztosítással lenne ellátva (AHDs anti-handling devices), amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik. Miután a szúróbotos vizsgálat megerősíti az akna jelenlétét, a katona értesíti a rangidős műszakit, aki meghatározza az akna hatástalanításának rendjét. A teljes útvonal akadálymentesítés beleértve az útpadkákat is, az út szélétől kifelé minimun 5 méter. Ez a szélesség lehetővé teszi a legtöbb jármű részére a teljes megfordulást, vagy az oldalra történő lehúzódást, hogy egy másik alegység elhaladjon mellette. Fokozottan ellenőrizni kell az útpadkákat, mivel a földes- és kavicsos útpadkák általában a legegyszerűbb területek az út aknásítására. A rangidős műszaki felelős azért, hogy az útvonal akadálymentesítő részlegek hatékonyan végezzék az útpatdkák ellenőrzését, és felfedjenek minden olyan jelet, amely az ellenség által az út alá beásott, vagy távirányítású akna elhelyezésére utal. Célszerű az útvonal akadálymentesítő részlegek aknakereső kutyákkal történő megerősítése. Kutyák képesek 3 4 órát dolgozni mérsékelt éghajlati körülmények között, és ez az időszak meghosszabbítható, ha a kutya egy 15 perces szünetet kap minden órában. A kutyás részlegek alkalmazása bármely művelet során szükségessé tesz egy kiegészítő támogatást, ami rendszerint nem jön a kutyás részleggel. Ez magában foglalja az EOD 7

10 támogatást, kennel és képzési terület biztosítását, valamint a különleges állatorvosi támogatást. Egyes esetekben a talaj vagy az útfelület túl kemény a hatékony ellenőrzéshez (bizonyos tömörített talajtípusok vagy a fagyott talaj), ekkor a rangidős műszaki és az EOD képviselői konzultálnak, és a feladat követelményeinek megfelelően meghatározzák a tevékenységek végrehajtásának rendjét (jelölés, kerülőút, hatástalanítás, vagy egy alternatív útvonal igénybevétele, ha az rendelkezésre áll). Az útvonal akadálymentesítés kezdeti fázisában eltávolítanak minden olyan elemet az útról, amely a fémkereső műszereken pozitív jelzést adhat, így jelentősen csökkenthető a hamis jelzések száma, ami időmegtakarítást jelent. Az útvonal akadálymentesítő részleg erejének növelése lehetővé teszi, hogy az út szélességének minden 1,5 méteres szakaszára egy aknakutató berendezés jusson (beleértve az útpadkákat is) és még rendelkezésre áll két tartalék aknakutató berendezés is. Amennyiben a műszer pozitív jelzést ad, meg kell jelölni a helyet. Ellenőrizni kell, hogy vannak-e irányító vezetéktékek. Ha nincsenek, a szúróbotos részletesen átkutatja a területet a két tartalék aknakutató kezelő segítségével, míg a többi műszerkezelő folytatja az akadálymentesítési feladatát. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy az elsődleges aknakutató berendezés kezelők együtt maradjanak, biztosítva az út teljes és folyamatos lefedettségét. IED fenyegetettség esetén keresni kell a lehetséges indító (robbantó) és célzó pontokat, jeleket (pl. jelzőkarók vagy magányos fák) az útvonal mentén és el kell távolítani őket, ha lehetséges. Minden rádiófrekvenciás és elektronikus berendezést, a légi eszközöket a biztonságos távolságon kívül kell üzemeltetni a feladat végrehajtása során. A hevenyészett útvonal akadálymentesítés során is az előkészített akadálymentesítési eljárásokat kell alkalmazni a feltételezett fenyegetés helyszíne előtt és után legalább méter távolságban. Az aknák és a felderítési módszereik főbb ismérveit az alábbi táblázat tartalmazza. Aknafelderítési módszerek 8 Fenyegetettség Jellemzők Ellenintézkedések Alacsony fémtartalmú aknák. Nagyon nehéz felismerni néhány fém aknakereső berendezéssel. (pl. AN/PSS-12 típus) 1.) Drasztikusan csökkenti az akadálymentesítés ütemét. 2) Elől szúróbotos katona vagy aknataposó hengerrel felszerelt harckocsi halad, ezt követik az aknakutató műszerrel felszerelt katonák. 8 Szerkesztette Dr. Szabó Sándor a Route Clearance Handbook. No , Nov 03. Center for Army Lessons Learned (CALL), U.S. Army Training and Doctrine Command (TRADOC) Fort Leavenworth. Url: wikileaks_archive/file/us-army-call-3-31.pdf, 34. oldali 8. sz táblázat alapján

11 Egymás fölé telepített harckocsi elleni aknák (AT). Egymásra telepített alacsony fémtartalmú harckocsi elleni aknák. Csak az alsó van gyújtóval ellátva. Fém törmelékek (pl. géppuska hevederek, lőszerhüvelyek) szétszórva az útfelületen (különösen a talaj- vagy kavicsos utakon). Fém harckocsi elleni akna (akár felszínre telepítve vagy beásva) körülötte beásott alacsony fémtartalmú gyalogság elleni aknacsoporttal vagy beásott alacsony fémtartalmú harckocsi elleni aknákkal. Alacsony fémtartalmú harckocsi elleni akna fém átereszcső fölé telepítve. Lerombolt hidak melleti gázlókban elhelyezett harckocsi elleni aknák. Vegyes aknamezők (éles és színlelt aknákkal). Földkupacokból készített úttorlaszok, néhányban harckocsi elleni akna van telepítve. Rejteni az aknákat. Bizonyos aknákban csak a gyújtó szerkezet fém. A mélyen telepített aknák fémrészeinek detektálása szinte lehetetlen. Csökken az akadálymentesítés üteme. A műszerek kezelői felületessé válnak. A fémtartalmú akna leplezi egy közeli az alacsony fémtartalmú akna jelenlétét. A fém áteresz leplezi az alacsony fémtartalmú akna jelenlétét. Az akadálymentesítés alapossága a hideg, nedves gázlókban csökken. Az akadálymentesítők felületessé válnak néhány színlet akna felderítése után. Az akadálymentesítők felületessé válnak, amikor néhány földkupacban nem találnak aknát. 3) Keresni a vizuális áruló jeleket. 4) Az akadálymentesítő részleget fel kell szerelni infravörös érzékelő műszerekkel. Az akna kiemelése után újra ellenőrízni kell az aknaágyat. 1) Keresni a vizuális áruló jeleket. 2) Az akadálymentesítő részleget fel kell szerelni infravörös érzékelő műszerekkel. A kezelők magasan képzettek és tapasztaltak legyenek, tudják megkülönböztetni fém törmeléket az aknától. 1) Meg kell vizsgáljni az akna környékét is szúróbottal, mielőtt részletesebben megvizsgálja a lehetséges akna helyét. 2) Az út teljes szélességében végre kell hajtani az ellenőrzést. 1) Keresni a vizuális áruló jeleket. 2) Az akadálymentesítő részleget fel kell szerelni infravörös érzékelő műszerekkel. 1) Fegyelmezett akadálymentesítést kell folytatni a hideg vízben is. 2) Búvárokat kell alkalmazni, ha lehetséges. Minden aknát éles aknaként kell kezelni. Fenn kell tartani a fegyelmezett akadálymentesítő eljárást. Jelentés Az időben megtett, pontos jelentések fontosak, akár életeket menthetnek. A pontos jelentés lehetővé teszi az akadálymentesítő parancsnok és az elöljáró törzs számára, hogy elemezze és továbbítsa az információkat az általános aknahelyzetről, valamint, hogy kidolgozza a megfelelő ellenintézkedéseket. Az Akna helyzetjelentéseket (2. és 3. sz táblázatok) azonnali vagy sürgős besorolással kell továbbítani. Akadály száma Akadály helye Jelentő kötelék mint a Dátum, idő Jelentés az ellenséges akadályról Akadály leírása (aknamező, drótakadály, stb.) Mélysége Megjelölés időpont Átjárónyitás időpont Felszámolás időpont Kerülőút koordináták Megjegyzések 2. sz. táblázat Akadályjelentés Minta 9

12 Dátum: Akna eseményjelentés Tól: Valós: ig Hivatkozási szám: A. Az esemény dátuma, ideje A1. nap/idő/zóna/hónap/év B1. Térkép lap / UTM koordinátái (8 számjegy) Tartalmazza a helyszínvázlatot mellékletként B. Az esemény helye B2. Helyszín (közút, terület, épület) C. Következmények (információk kiegészítése a már meglévő adattárban) D. Gyanús eszköz E. Körülmények B3. Elhelyezés (felszín alatt,, felszínen elhelyezett, úton kívüli) C1. Veszteségek (rendfokozat, név, a továbbképzés dátuma, a missziós területen eltöltött idő, védőfelszerelést használat) C2. Járműkárosodás (száma, típusa, a sérülés mértéke) C3. Járulékos károk D1. Az akna típusa of mine (gyalogsági, harckocsi elleni, gyártmány, modell) D2. A meglepőakna típusa (húzásra, tehermentesítésre, nyomásra működő) D3. A fel nem robbant harcanyag (UXO) típusa (nem felhasznált, ledobott, kilőtt) D4. Ismeretlen (adat, szín, forma, méret) E1. Tevékenység az esemény idején E2. Az útvonal, terület, hely korábbi használatának mértéke E3. A műszaki csapatok által végrehajtott akadálymentesítés és ellenőrés dátuma E4. Hol volt az útvonal, terület, vagy helyszín ellenőrizve Fényképcsatolmány, ha lehetséges F. felderítés F1. Ajánlások az újbóli előfordulás megelőzésére G. Egyéb G. Bármilyen egyéb vonatkozó információ 3. sz. táblázat Akna eseményjelentés Minta Helyzetjelentés kell felterjeszteni az útvonal kijelölt pontjainak elérésekor és az útvonal akadálymentesítés teljes befejezését követően. Azonnali helyzetjelentést kell küldeni a mentesítésért felelős parancsnoknak egy akna felderítése vagy felrobbanása után a meghatározott formátumban: méret, tevékenység, elhelyezkedés, kötelék, idő, ellenség (size, activity, location, unit, time, and enemy SALUTE). A jelentésnek tartalmaznia kell az esemény pontos helyét (koordinátáit), valamint az összes tényt és a parancsnok megjegyzéseit az eseményt megelőző 24 órán belül történtekről. Ha lehetséges, csatolni kell egy vázlatot, amely szemlélteti, hogy hol volt az akna elhelyezve. Az összegyűjtött információkat és anyagokat az S2 tiszt részére kell továbbítani. 10

13 Teljesítési jelentés. Az akadálymentesítő alegység meghatározott időközönként teljesítési jelentéseket terjeszt fel. A jelentés formátuma és gyakorisága az OPORD-ban kerül meghatározásra, az akadálymentesítő tevékenység megkezdése előtt. Az akadálymentesítő alegység az akna-eseményekről a meghatározottak szerint tesz jelentést. Az eseményjelentés magában foglal minden, aknákkal, UXOv-al vagy rejtett csapdákkal kapcsolatosan bekövetkezett tevékenységet. Az akna-eseményjelentés (10. ábra) egy technikai jellegű jelentés, amelyet követ a súlyos eseményjelentés (serious incident report SIR), amit a lehető leghamarabb a helyi SOP határozza meg az idő követelményeket fel kell terjeszteni. Hatástalanítás Az aknák hatástalanítása veszélyes tevékenység, ezért hatástalanító részlegnek óvatosan és türelemmel kell a feladatát végrehajtania. A következő technikákat lehet alkalmazni: Az akadálymentesítő részleg csak egy tagja semlegesíti az aknát, a többiek biztonságos távolságra mozognak (300 m nyílt terepen, 100 m fedezékben). Általános gyakorlat, hogy a felderített ellenséges aknát a helyszínen fel kell robbantani egy mellé helyezett 0,4 kg-os töltettel. A robbanás miatt gyakran nagy kráter keletkezik az úton, amelyet fel kell tölteni. (Pl. a TMA 3 akna robbanásakor a keletkező kráter általában cm mély és cm átmérőjű.) Mivel a helyreállítás elkerülhetetlen, útjavító berendezések és feltöltő anyagot szállító eszközök kísérik az átjárónyitó részleget. Ha a szúróbotos katona meggyőződik az akna jelenlétéről, visszavonul és értesíti a rangidős műszakit. Neki kell eldöntenie, hogy megkerüljék az aknát, vagy helyben megsemmisítsék, eltávolítsák aknahoroggal, vagy értesítsék az EOD részleget a kézi hatástalanítás érdekében. Az útvonalon vagy annak közelében található aknák csak akkor lesznek megkerülve, ha azok egy nagyobb aknamezőhöz tartoznak, és az akadálymentesítés túlmutat az akadálymentesítő részleg meghatározott feladatán. Ekkor az aknamező szélét meg kell jelölni és jelenteni kell a zászlóalj harcsoport harcálláspontjának. Sok esetben előnyösebb lehet az útvonalon található aknák eltávolítása. Így lehetővé válik az útvonal azonnali megnyitása és nem kell nagy krátereket javítani. Az akna eltávolításakor elsőször kézzel alaposan ellenőrízni kell, hogy nincs-e egymásra telepített akna, felszedés ellen biztosítás, illetve meglepő akna. Ez után fel kell tárni az aknát, hogy a fogantyú vagy egy része láthatóvá váljon. Ezt követően a kötélre erősített aknahorog segítségével kell eltávolítani az aknát. FIGYELMEZTETÉS Nem szabad megmozdítani az aknát, mialatt az álcázó réteget eltávolítjuk vagy csatlakoztatjuk az aknahorgot, mert működésbe léphet a felszedés elleni biztosító mechanizmus! Meg kell győződni arról, hogy a terület nem aknásított. Fedezékbe húzódva, hasra feküdve legalább 50 méterre az aknától, az aknahorog kötelét húzva távolítsuk el az aknát az aknaágyból. Húzzuk az aknát legalább 1,5 méterre az aknaágytól és várjunk legalább 11

14 30 másodpercet, mielőtt elhagyjuk a fedezéket és megközelítjük az aknát. Az akna megsemmisítésének rendjét az egység részére kiadott irányelvek vagy SOP szabályozzák. Ha egy területen több akna kerül kiemelésre, a nyomásra működő harckocsi elleni aknákat egy közös megsemmisítési pontra kell összegyűjteni, hogy időt, robbanóanyagot takarítsunk meg. Fokozott óvatossággal kell az aknákat odavinni, mivel a gyújtókészülékük még a helyén van. Ez a módszer általában nem ajánlott a gyalogság elleni aknák esetén, vagy azon harckocsi elleni aknáknál, melyek teljes szélességben működő gyújtóval (döntőpálcás vagy elektronikus gyújtószerkezetekkel) vannak ellátva, mivel ezek a gyújtószerkezetek nagyon érzékenyek. Ha szükséges, kötelet kell hozzá rögzíteni, és az aknát el kell húzni az útból egy megfelelő területre, mielőtt azt robbantással megsemmisítenénk. Az aknaágyat aknakutató műszerrel is meg kell vizsgálni, hogy nincs-e több akna, majd töltsük fel az aknaágyat. Döntőpálcás vagy mágneses gyújtószerkezettel rendelkező aknák esetén ez a módszer nem alkalmazható! Ha a helyzet megengedi, idő takarítható meg azzal, ha megjelölik az aknákat és megkerülik, így lehetséges, hogy a robbantásért (megsemmisítésért) felelős katonák a többi elemmel tartsanak. Ha több aknát kell megsemmisíteni a helyszínen, soros vagy párhuzamos gyújtóhálózat kiépítésével tovább csökkenthető a megsemmisítési idő. A botlódrót (akár laza, akár feszes) mindkét végét ellenőrizni kell, mielőtt elvágják. A boltódrótos gyújtószerkezettel ellátott aknákat a helyszínen kell felrobbantani vagy aknahoroggal megsemmisíteni. Ha a boltódrótos gyújtószerkezettel ellátott (valamint a döntőpálcás vagy érintésre működő) aknákat kell eltávolítani a területről robbanás nélkül, akkor EOD technikai segítséget kell kérni. Az akna hatástalanítása után ismételten ellenőrizni kell az aknaágyat aknakereső műszerrel. Amikor vezetékeket és aknákat észlelnek, az egyik katona azonnal kezdje keresni a vezeték eredetét, mert lehetséges, hogy az egy vezetékes távirányítású robbanószerkezet. A vezetéket nyomon kell követni a forrásig. Ha valóban indító vezeték, akkor el kell vágni és így az áramkört megszakítani. Figyelni kell arra, hogy az indítóvezetékek védelmére gyalogság elleni aknák is lehetnek telepítve. Amikor azonosítatlan robbanószerkezet fedeznek fel, az útvonal akadálymentesítő parancsnoknak (egyeztetve a rangidős műszakival vagy EOD támogatóval) el kell döntenie, hogy megkísérelik-e a felszedését. Ha lehetséges, le kell fényképezni a robbanóeszközt, mielőtt a tevékenységet megkezdenék. A felszedést egy fő (lehetőleg EOD szakember) hajtsa végre. Óvatosan ássa körül a robbanószerkezet, amíg az aknakhorog beakasztható vagy a húzóvezeték befűzhető, majd próbálja meg kihúzni a szerkezetet a talajból. Ha a felszedési kísérlet túl veszélyes a rangidős EOD szakember vagy a rangidős műszaki véleménye szerint, akkor az eszközt a helyszínen meg kell semmisíteni. Ismeretlen aknákat és aknacsapdákat kézzel csak EOD személyzet hatástalaníthat. Az útvonal akadálymentesítési műveletek során az aknák kézzel történő hatástalanítását csak akkor hajtjuk végre, ha: 12

15 Az akna hídon, épületben vagy olyan létesítményben van, melynek használata szükséges; Az akna típusa ismeretlen és a felszedést információszerzés céljából kell végrehajtani; Vegyiaknák olyan területeken vannak, ahol a szennyeződés korlátozná a terület használatát a baráti csapatok számára. Kézzel történő hatástalanításra csak akkor kerülhet sor: Amikor a hatástalanítás más módon nem lehetséges; Az akna ténylegesen hatástalanítható kézzel és szükséges annak újrafelhasználása; Amikor rejtett átjárónyitást kell végrehajtani. Az aknamezők harárainak jelölését, a fő utánpótlási útvonal (MSR9) határainak jeleit az FM előírásaival összhangban az OPORD és az egység SOP-ja szerint kell végrehajtani. További hatástalanítási módszerek leírása a 9. táblázatban: Akna hatástalanítási módszerek 10 Fenyegetés Hatások Ellenintézkedések Kapcsolt aknák (mint például a román MC 71 vagy improvizált aknák) ha a gyújtószerkezet külön van választva az aknatesttől. Oldal enni aknák. Felszedés elleni biztosítással felszerelt harckocsi elleni aknák. A megsemmisítésükre aknataposó hengerrel felszerelt harckocsi alakalmazható. A megsemmisítésükre aknataposó hengerrel felszerelt harckocsi alakalmazható. Lehetetlenné teszi a kézi mentesítési módszer alkalmazását. A gyalogos aknamentesítő erők a járvűvön lévő elemek előtt haladnak. 1) A támogató erő fedezi a szárnyakat és megelőzve az elemeket felismeri és semlegesíti a veszélyforrást. 2) A vizuálisan észlelt oldal elleni aknák megsemmítéstése fegyverekkel történő rálövéssel is lehetséges. 3) Ellenőrizzük gondosan a gyalogság elleni aknák jelenlétét, ha az oldal elleni akna megközelítése szükségessé válik. 1) Felrobbantani a helyén vagy aknahoroggal távolról kiemelni a helyéről az aknát. 2) Megelőzni a járművön lévő elemeket a gyalogos akadálymentesítőkkel. 3) Az erős jel az aknakutató műszeren egy alacsony fémtartalmú akna esetében jelezheti a felszedés ellen 9 Main Supply Route (MSR) fő utánpótlási útvonal. 10 Szerkesztette Dr. Szabó Sándor a Route Clearance Handbook. No , Nov 03. Center for Army Lessons Learned (CALL), U.S. Army Training and Doctrine Command (TRADOC) Fort Leavenworth. Url: wikileaks_archive/file/us-army-call-3-31.pdf, oldali 9. sz táblázat alapján

16 Előfeszített botlódrótos gyalogság elleni repeszaknák. Alacsony fémtartalmú gyalogság elleni aknák az irányító vezetékek mentén. Improvizált gyújtású harckocsi elleni akna egyszerű nyomásra működő gyújtóval telepítve, fejjel lefelé fordított helyzetben. A felszínre telepített harckocsi elleni aknák hevenyészett felszedés elleni biztosítással telepítve. A felszínre telepített harckocsi elleni aknák, körülöttük botlódrótos gyújtóval szerelt uróaknákkal. A laza drótszál elvágása aktiválja az aknát. Az irányító vezeték felkutatása során megnehezíti a felderítést. Az akna felrobban, mikor a jármű ismételten erőt fejt ki az akna aljára. Az aknataposó hengerek az aknák ilyen elrendezése esetén nem megbízhatóan mentesítik a területet. A katonák aktiválják a felszedés elleni mechanizmust, amikor az aknát el akarják távolítani az útról. A katonák aktiválják a botlódrótos mechanizmust, amikor az aknát el akarják távolítani az útról. biztosítás jelenlétét. A drót átvágása előtt ellenőrízni a vezeték mindkét végét (akár laza, akár feszes). 1) Biztonságos távolságra lévő fedett helyről kell húzni az irányító vezetéket egy horog segítségével. (Ne feledjük, hogy néhány irányított hatású akna halálos hatósugara 200 méter.) Ezután óvatosan akadálymentesítsük/szúróbottal vizsgáljuk át a területet, ahol az irányító vezeték volt. 2) Ellenőrizzük az irányító vezeték környékét; ne csak közvetlenül a vezetékre koncentráljunk. 1) Bevált, jó felderítési technikákat kell alkalmazni. 2) A talaj körkörös megsüllyedése jól látható áruló jelzés lehet. 1) Tételezzük fel, hogy minden akna el van látva felszedés elleni biztosítással. 2) Aknahorog segítségével távolítsuk el az aknákat. Fenn kell tartani a fegyelmezett akadálymentesítő eljárást, amikor megközelítjünk a felszínre telepített aknákat. Improvizált robbanószerkezet által jelentett fenyegetés A katonai erők vagy azok ellenfelei nem minden esetben alkalmazzák az aknákat hagyományos módon. Sok esetben a közlekedési útvonalak mentén működtetik azokat a koalíciós erők ellen, illetve a befogadó nemzet lakossága is alkalmazza ezeket a robbanószerkezeteket. A rögtönzött vagy improvizált alaklmazás miatt nagyobb a veszély, mint a hagyományos telepítés esetén, amikor doktrínáki (elvek) alapján sablonos a tevékenység és ennek ismeretében könnyen csökkenthető a veszélyeztetettség. A rögtönzött módszerek esetében egy jól szervezett és fegyelmezett végrehajtás szükséges a felderítésre és eltávolításra. Az improvizált aknásítás számos különböző alkalmazási (telepítési) technikával rendelkezik. Összekapcsolt aknák Az összekapcsolás általában egy aknagyújtó és egy másik gyújtó nélküli akna rendszerint robbanó gyújtózsinórral történő összekapcsolásából áll. Amikor az első akna robban, felrobban a hozzákapcsolt akna is. Ezt a telepítési technikát gyermekláncfű Daisy chain névvel is illetik 11. A parancsvezérlésű gyalogság elleni aknákat is gyakran használják a 11 Daisy chain gyermekláncfű sorba kötött házi készítésű robbanószerkezetek. Forrás: Daruka Norbert: A bűnös célú/terror jellegű robbantások és az ellenük való védekezés lehetőségei, különös tekintettel a tűzszerész feladatok ellátására. PhD értekezés. 63. oldal. Budapest, p. NKE Egyetemi Központi Könyvtár. 14

17 sorbakötés módszerével, az aknákat botlódrótokkal vagy robbanó gyújtózsinórral kapcsolják össze. Hatásnövelő aknák A föld alá telepített aknák egymás tetejére vannak elhelyezve és a felszíntől legtávolabbi akna van ellátva gyújtókészülékkel. Ez csökkenti a felderítés valószínűségét és növeli a robbanás hatóerejét. Érzékennyé tett harckocsi elleni aknák Néhány harckocsi elleni akna nyomótányérját meggyengítik, a rugóját eltávolítotják vagy az akna robbanóanyagát feldarabolták kisebb részekre, hogy erőteljesebb gyalogság elleni aknaként alkalmazzák őket. A fém harckocsi elleni akna nyomótányérját el lehet távolítani és a (fentiekhez) hasonló módon alkalmazni. Alternatív megoldásként a nyomásra működő gyalogság elleni akna is telepíthető egy harckocsi elleni akna tetejére. Vegyesen alkalmazott éles és gyakorló aknák A vegyesen telepített gyakorló és éles aknák alapján a mentesítést végrehajtók tévesen úgy vélik, hogy az aknamező a színlelt és csökken a figyelmük, a koncentrációjuk. Ha ezt a technikát alkalmazzák, az éles aknák festve vannak, hogy hasonlítsanak a gyakorló aknákhoz. A közlekedési útvonal (Line Of Communication LOC) szín kódjelzési rendszere (Változat) 12 Az út állapota Az állapot leírása Értelmezés Zöld Borostyán Vörös Fekete Útvonalról korábban nem voltak jelentések ellenséges tevékenységről; a forgalom incidens nélküli az utolsó 4 órában. Korábbi jelentés ellenséges tevékenységről az úton, az utat szándékosan akadálymentesítették, az ellenség megsemmisült, és a rejtekhelyeket felszámolták. Útvonalat akadálymentesítették, de nem volt forgalom az elmúlt 4 8 órában; az összes korábban jelentett akadályt eltávolították. Rejtekhelyek lehetnek, melyeket még nem fedeztek fel. Útvonal hevenyészett módszerrel akadálymentesítésre került és nem sorolható magasabb osztályba, mint a Borostyán. Útvonalat akadálymentesítették, de nem volt forgalom az elmúlt 8 órában. Útvonalat semmilyen módon soha sem akadálymentesítették, illetve függetlenül a korábbi állapot jelentéstől, most már ismert az ellenség jelenléte. Útvonal biztonságosnak tekinthető a mozgásra. Az erők védelme szükséges. Útvonal állapota viszonylag biztonságos. Van azonban egy közepes kockázata az új vagy újratelepített akadályoknak az útvonalon. Az utat közepes és magas kockázatúnak kell tekinteni. Bármilyen mozgás során az útvonalon fel kell készülni az ellenséggel való összeütközésre. Csak a harci erők mozognak. Az útvonalon megerősítették az ellenség jelenlétét. 12 Szerkesztette Dr. Szabó Sándor a Route Clearance Handbook. No , Nov 03. Center for Army Lessons Learned (CALL), U.S. Army Training and Doctrine Command (TRADOC) Fort Leavenworth. Url: wikileaks_archive/file/us-army-call-3-31.pdf, 12. oldali 2. sz. táblázat alapján

18 Szempontok az akadálymentesítő parancsnok részére Az akadálymentesítés tervezésének alapjai: Kiadott előzetes intézkedés, mely magába foglalja a mentesítendő utakat, a kijelölt érdekeltségi terület (Named Areas of Interest NAI), és a feladat megkezdésének idejét (not earlier than NET); A század helyzetnyilvántartó térkép (situation template SITEMP) feltüntetve az ismert / feltételezett akadályokat, elkerülő utakat, veszélyes területeket a harckocsi és könnyű (lövész) gyalogság részére. (A gyalogságra veszélyes terület nem ugyanaz, mint egy harckocsira veszélyes terület); Közvetett irányzású tűzrendszer terve; A meglévő harcászati grafikus jelek rögzítése (fázis vonalak, ellenőrző pontok, gyülekezési pontot, korlátozott tűzvezetési vagy tiltott területek (no-fire area NFA), a határok (határvonalakat) és a leszállási zónát (landing zone LZ); Kiadott harcérintkezés szabályai (Rules of Engagement ROE), beleértve azok hatásait a harci kiképzésre (felkészítésre) és a hatályos műveleti utasításra (standing operating procedure SOP); Szomszédos egységek értesítése a műveletekről és a kezdési időpontról; Kiegészítő kommunikációs követelményeknek meghatározása; Logisztikai követelmények, feltételek, beleértve a robbantásokhoz és a jelöléshez szükséges anyagok; Meghatározni a járművek mentési, helyreállítási követelményeit; Gondoskodni a menetközbeni karbantartási tervek kidolgozásáról. Gyakorolni és reagálni az ellenséggel való összeütközésre. Alárendelt elemek feladatai: A támogató erő rendszerint két manőverszakaszból és a manőverszázad századparancsnok-helyetteséből áll. A támogató erőt lehetőleg két részre kell osztani, egyet-egyet mindegyik szárnyra. A támogató erő gondoskodik a szárnyak biztosításáról és az átjárónyitó erő védelméről, megsemmisítve az ellenséges erőket, mielőtt ténylegesen harcbalépnek az akadálymentesítő csoporttal. Ha mesterlövészek, csapdák, parancsvezérlésű vagy oldal elleni aknák várhatóan előfordulnak, a támogató erőt az átjárónyitó erők előtt és a szárnyakon jelentős távolságra előre kell kiküldeni, hogy megsemmisítse ezeket. Átszegdelt terepen vagy aknásított területeken, ahol a szárazföldi támogató erő alkalmazása a szárnyakon nem lehetséges vagy túl kockázatos, légi eszközöket lehet alkalmazni a szárnyak biztosítására, miközben a szárazföldi erők útóvéd biztosítást nyújtanak. A támogató erőnek keresnie kell az úton kívüli aknákat és a parancsvezérlésű aknák indító vezetékeit, ha ilyen szerkezetek jelenléte feltételezhető. A harcoló erő rendszerint egy manőver szakaszból, egy műszaki rajból, egy aknavető részlegből, egy egészségügyi csoportból, a PSYOP csoportból, egy könnyű EOD cso- 16

19 portból és egy előretolt megfigyelőből áll. A harcoló erő rendeltetése ugyanaz, mint az átjárónyitási művelet során. Az akadálymentesítő parancsnok általában a harcoló erő élén helyezkedik el a tűztámogató csoporttal (fire support team FIST), annak közvetlen közelében. Amint egy útvonal kritikus szakaszát befejezték az akadálymentesítő parancsnok döntése alapján hátra maradhat egy kis alegység (rajtól szakasz erőig), hogy biztosítsa a helyszínt a követő lépcső kisegítő erői beérkezéséig (MP, a helyi erők, vagy a tartalék). Az átjárónyitó erő általában egy manőver szakasz (a helyszín biztosítására), valamint egy műszaki szakasz. Az átjárónyitó erő megtisztítja az útvonalat és csökkenti a robbanásveszélyes fenyegetéseket és aknákat. Szempontok a járművel és gyalogosan végrehajtott műveletekhez Az útvonal akadálymentesítési műveletek tervezését, az egységek korszerű harckiképzését (felkészítését) az érvényes szabályzók alapján kell végrehajtani. Az akadálymentesítő csoport begyakorolja a tevékenységeit az akadályokon, az ellenséggel való összeütközés során, a sérültek kiürítését egy elaknásított területről, az aknarobbanásra való reagálást a konvoj műveletek során, valamint a polgári lakosság ellenőrzését a harcmezőn (civilians on the battlefield COB). Egy váratlan akna esemény után azonnal biztosítani kell a területet. A sebesültek köré nem szabad csoportosulni. Először az akadálymentesítő csoport közelíti meg a sebesülteket, majd őket követi az egészségügyi és hordágyas (sebesültszállító) csoport. Az akadálymentesítési eljárás meghatározásánál fokozott körültetkintés szükséges. Az ellenség bizonyos idő elteltével kiismerheti az alkalmazott eljárásokat és módszereket. A figyelmetlen magatartás csökkenti a biztonságot. Az ellenség kihasználhatja ezt a lehetőséget. Folyamatosan ellenőrizni kell a valószínű csapdahelyeket. A megállások ideje alatt célszereű szétszórtan tüzelállásokat elfoglalni. Általában egynél több aknát helyeznek el minden elaknásított területen. Az észlelési (felderítési) erőfeszítések nem kizárólag a horizontálisan (vízszintesen) elhelyezett aknaveszélyre kell összpontosítani, mint például a föld vagy az átereszek. Van vertikális (függőleges, fejfeletti) aknafenyegetés is, például a fákon vagy egy felüljáróra felerősített robbanószerkezet. Az aknák és az IED-kat el lehet helyezni: az út melletti korlátokon és egyéb forgalmi berendezéseken; a hidakon vagy az odavezető utakon; útkereszteződésekben (csomópontokban); elkerülő utakon, átereszeken, árkokban és az útpadkákon; a főbb logisztikai pontokon (víz, üzemanyag, élelmiszer); törmelékekben az útvonal mentén; épületeken és falakon. 17

20 Szempontok a járművel végrehajtott műveletekhez: Viselje a védőmellényt, sisakot; Az aknarobbanás okozta érzelmi meglepetés (a járművezetőnek), valamint a fizikai károsodása (a járműnek) közúti balesetet okozhat; Rögzítsen minden anyagot, eszközt a járműben; Hagyjon minden felesleges eszközt az alaptáborban; Minden jármű rendelkezzen vontatókábelekkel; Törekedni kell az összes jármű egységes megjelenítésére. Kulcsfontosságú a személyzet és felszerelés elosztása (málházása); Az útvonalon kívül tevékenykedő járműveknek az elől haladó jármű nyomsávjában kell haladnia; A páncélvédett járművek között 25 méter, minden más jármű között 50 méter távolságot kell fenntartani; A páncélozott járművek fedélzeti nyílásait nyitva kell tartani, hogy az aknarobbanás lökőhulláma el tudjon távozni. Szempontok a gyalogosan végrehajtott műveletekhez: Megfelelő távközöket kell fenntartani személyi állomány és a technikai eszközök között; Viseljen megfelelő védőfelszerelést (szabványos védő mellényt és sisakot). A katonák viseljenek védőszemüveget (ballistic and laser protective spectacles BLPS). Az enyhén színezett védőszemüveg csökkentheti a szem fáradását. ÖSSZEFOGLALÁS Jelen publikációnkban az előző rész folytatásaként bemutattuk az út- és terület akadálymentesítés végrehajtására ajánlott módszereket és eljárásokat. Írásunk folytatásaként a következő publikációnkban áttekintjük az iraki műveletek során alkalmazott út- és terület akadálymentesítés módszereit, eljárásait és tapasztalatait. FELHASZNÁLT IRODALOM, FORRÁS 1. Daruka Norbert: A bűnös célú/terror jellegű robbantások és az ellenük való védekezés lehetőségei, különös tekintettel a tűzszerész feladatok ellátására. PhD értekezés. 63. oldal. Budapest, p. NKE Egyetemi Központi Könyvtár. 2. Route Clearance Handbook. No , Nov 03. Center for Army Lessons Learned (CALL), U.S. Army Training and Doctrine Command (TRADOC) Fort Leavenworth. Url: wikileaks_archive/file/us-army-call-3-31.pdf, FM Mine/Countermine Operations. C3 Headquarters, Department of the Army Washington, DC, 1 October Url: milmanual-fm mine-countermine-operations/fm_20-32_mine-countermine_ operations.pdf,

21 XXV. évfolyam, szám Szabó Sándor 1, Kovács Tibor 2, Kovács Zoltán 3 ÚJ HESCO FEJLESZTÉSEK 4 A HESCO Bastion Concertainer" magyar nevén HESCO-bástya, vagy HESCO típusú gyorstelepítésű építőelem az angliai Leeds városából indult világhódító útjára 1989-ben. Alapvetően ár- és talajerózió elleni védelemre került kifejlesztésre, de a katonai szakemberek gyorsan felfigyeltek az eszközben rejlő lehetőségekre és vizsgálni kezdték katonai alkalmazási lehetőségeit, elsősorban az erődítési, valamint az erők védelme 5 Force Protection terén jelentkező feladatok megoldása során. A HESCO típusú építőelemek az elmúlt két évtizedben ékesen bizonyították katonai alkalmazásuk széleskörűségét, variálhatóságát, gyors és könnyű alkalmazhatóságukat és nem utolsósorban megbízható védőképességüket a személyi állomány, technikai eszközök és az anyagi javak védelme területén. Az írás rövid betekintést kíván adni a legújabb HESCO típusú építőelemek katonai területen történő alkalmazhatóságáról. Kulcsszó: HESCO, FORCE PROTECTION, műszaki támogatás, az erők védelme, erődítés. NEW MILITARY FIELD APPLICABILITY OF THE HESCO BASTION CONCERTAINER. The HESCO Bastion Concertainer as Hungarian called HESCO-bástya or HESCO típusú gyorstelepítésű építőelem is originated from Leeds, England in Fundamentally it has been developed for the purposes of flood protection and erosion control, but military experts started to analyze its possibilities to use for Force Protection purposes. Since 1990 HESCO Bastion Ltd has been developing and manufacturing Concertainer units for the purposes of force protection, flood protection and erosion control. Concertainer units have become the most popular means within the military for protecting personnel and facilities against secondary fragmentation, saving countless lives and mission critical assets. HESCO Concertainer can be installed in various configurations to provide effective and economical structures tailored to the specific threat and level of protection required. It is used extensively in the protection of personnel, vehicles, equipment Force Protection and facilities in military, peacekeeping, humanitarian and civilian operations. This type of structure provides good resistance to ballistic and fragmentation penetration. For increased physical security, barbed wire coils are often attached to the wall. The article wishes to give a short overview about the new military field applicability of the HESCO Bastion Concertainer. Keywords: HESCO, FORCE PROTECTION, Engineer Support, Fortification. 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, szabo.sandor@uni-nke.hu 2 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, kovacs.tibor@uni-nke.hu 3 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, kovacs.zoltan@uni-nke.hu 4 Bírálta: Prof. dr. Padányi József mk. dandártábornok. 5 Forrás: Kovács Tibor: A túlélőképesség fokozásának műszaki feladatai. Hadtudomány, 2004/1. szám oldal. 19

22 BEVEZETÉS 6,7,8,9,10 A HESCO Bastion Concertainer" magyar nevén HESCO-bástya, vagy HESCO típusú gyorstelepítésű építőelem az angliai Leeds városából indult világhódító útjára 1989-ben. Alapvetően ár- és talajerózió elleni védelemre került kifejlesztésre. Az eltelt negyedszázad alatt az eszközrendszer látványos fejlődésen ment keresztül. A HESCO Bastion Concertainer megalkotása után az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériumának műszaki szakemberei azonban gyorsan felfigyeltek az eszközben rejlő lehetőségekre és vizsgálni kezdték katonai alkalmazási lehetőségeit, elsősorban az erődítési, valamint az erők védelme Force Protection terén jelentkező feladatok megoldása során. Az eszköz első látványos katonai alkalmazására az 1991-es Sivatagi Vihar (Desert Storm) nevű hadműveletben került sor, ahol a Brit Hadsereg elsősorban a lőszer- és üzemanyagraktárak védelmi létesítményeinek kialakítására alkalmazta a HESCO Bastion Concertainer elemeket sikeresen. A későbbiek során jelentős számban használták őket a homokzsákok kiváltására a különböző védelmi építmények létesítése során is. Lőszerek tárolására kialakított fedezék 11 A kiváltandó homokzsákok 12 A HESCO elemek, mint kiváló védelmi eszközök elterjedését segítette az egyre elszaporodó terrorista merényletek számának növekedése is. A Szaúd Arábia Dhahran városában június 25-én a Khobar-torony elleni merénylet, ahol az USA katonai egységeinek irodaháza ellen követtek el robbantásos cselekményt az épület közelében leparkolt, teherautóba rejtett bombával 13 az amerikai védelmi minisztert, William S. Cohen arra késztette, hogy erők védelme Force Protection érdekében új védelmi technológiákat, eszközöket keressen. A választás a kéznél lévő és akkorra már bizonyított HESCO elemekre esett. 6 Forrás: Forrás: Szabó Sándor, Kovács Zoltán, Tóth Rudolf: Force Protection solutions with HESCO Bastion. Academic And Applied Research In Military Science 10:(1) pp p. 29 (2011). 8 Forrás: Szabó Sándor, Tóth Rudolf: Gondolatok a HESCO-bástyák alkalmazási lehetőségeiről I. Műszaki Katonai Közlöny XIX.: (1 4.) oldal. (2010). 9 Forrás: Szabó Sándor, Tóth Rudolf: Gondolatok a HECSO-bástyák alkalmazási lehetőségeiről II. Műszaki Katonai Közlöny XX.: (1 4) oldal. (2010). 10 Forrás: Szabó Sándor, Kovács Tibor: Új HESCO építmények. Műszaki Katonai Közlöny (ONLINE) XXII.:(2.) pp (2012). 11 Forrás: Forrás: Forrás: Laczik Balázs: Épületek robbantásos terrorista cselekmények elleni védelmének nemzetközi és hazai jogi szabályozása, valamint a védekezés módjai, formái és eszközei. Műszaki Katonai Közlöny (ONLINE) XXII.:(3.) pp (2012). 20

23 A robbantás során keletkezett kráter 14 Ettől kezdve az Egyesült Államok a HESCO elemeket kezdte alkalmazni az amerikai katonai és polgári személyzet, az eszközök és anyagi javak, valamint építmények védelmére világszerte. A 2003-as iraki invázió során a koalíciós erők védelmére új igények jelentkeztek a lázadó erők által alkalmazott új típusú nem konvencionális fegyverek (pl. Vehicle Borne Improvised Explosive Device (VBIED) gépjárműbe rejtett improvizált robbanószerkezet 15 ) megjelenése és elterjedése miatt. A támadások elhárítására, a következmények csökkentésére ismételten a HESCO elemek kerültek kiválasztásra és alkalmazásra, mint a legmegfelelőbb megoldás ebben a környezetben, a gyors telepítési lehetőségének, rugalmas alkalmazhatóságának és bizonyított védelmi képességének köszönhetően. 16 Az afganisztáni háború tovább erősítette a HESCO elemek katonai alkalmazhatóságát. Az ISAF műveletek expedíciós jellegéből és az ellátási lánc képességeiből adódóan az elvárt követelményeknek csak a HESCO elemek voltak képesek maradéktalanul megfelelni ben egy új termék jelenik meg, a HESCO árvízvédelmi fal, melyet New Orleans védelmét biztosító töltések megerősítésére, magasságuk megemelésére alkalmaznak az US Army Corps of Engineers (USACE) szakembereinek javaslatára. A HESCO árvízvédelmi fal ellenállt az emelkedő árvíz hatásainak és bebizonyosodott, hogy az ideális megoldás a 14 Forrás: Forrás: Daruka Norbert: A bűnös célú /terror jellegű robbantások és az ellenük való védekezés lehetőségei, különös tekintettel a tűzszerész feladatok ellátására. PhD értekezés. Budapest, oldal. NKE Egyetemi Központi Könyvtár. 16 Horváth Tibor Padányi József: Műszaki eszközök a béketámogató műveletekben és a fejlesztés lehetőségei I. Katonai logisztika 2006/4. szám oldal. 21

24 sürgősségi árvédelmi feladatok végrehajtása során óta az az Egyesült Államokban minden évben rendszeresen alkalmazzák a HESCO árvízvédelmi fal -at a hurrikánok, trópusi viharok és árvizek idején. Védmű magasítása 17 Tengerparti védmű kialakítása 18 A HESCO termékfejlesztési csapata számtalan katonai és polgári célokra felhasználható terméket fejlesztett ki, melyek megszámlálhatatlan emberi életet és anyagi javakat mentettek meg. Előző írásainkban bemutattuk a termékskála akkori újdonságait. Jelen írásunkban ismét a legújabb, eddig nem ismertetett eszközökkel és azok alkalmazási lehetőségeivel szeretnénk olvasóinkat megismertetni. AZ ÚJ FEJLESZTÉSEK ÉS ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEIK A HESCO-bástya megalkotása óta a gyártó HESCO Bastion Ltd. vezető szerepet tölt be a katonai és polgári területen a FORCE PRTOTECTION, az árvízvédelem és a kritikus infrastruktúra védelmét szolgáló eljárások, módszerek és eszközök kutatása, tervezése, gyártása területén. Fejlesztéseik a világon az egyik legnépszerűbb és leggyakrabban alkalmazott eljárásokká váltak. Napjaink új kihívásaira adandó válaszok során a HESCO Bastion Ltd. mérnökei új eszközöket fejlesztettek ki, melyek alkalmazásával tovább növelhető a katonai erők alkalmazásának biztonsága, a kritikus infrastruktúrák védelme, hatékonyabbá válhat a terrorizmus elleni harc, a környezetvédelem és a gazdaságosság. Újra felhasználható HESCO elemek Recoverable HESCO units 19,20,21,22,23 Mint ismeretes HESCO MIL (Military katonai) rendszer kialakítása a legjelentősebb fejlesztés a csapaterődítés területén a második világháború óta. A HESCO elemek 17 Forrás: Forrás: Forrás: Forrás: Forrás: Forrás: Forrás: 2. oldal,

25 kulcsfontosságú összetevőjévé és a referenciaértékűvé váltak az erők védelme FORCE PROTECTION területén, az egész világon. Fejlesztéseik az érdeklődés középpontjában állnak. Nem történt ez másként április 16-án sem Fort Leonard Woodban, ahol a szakemberek részére bemutatták a HECSO legújabb fejlesztésének eredményeit, a 2012-es sorozatú Mil védelmi elemeket, melyek könnyen, gyorsan visszanyerhetők, elszállíthatók az alkalmazás helyszínéről a felhasználás befejezése után. A tervezők szerint a 2012-es sorozatú Mil védelmi elemek az erők védelme területén egy igen hatékony rendszert alkotnak egy új, innovatív tervezési funkcióval, amely jelentősen növeli a termék rugalmasságát, és amely lehetővé teszi az egyes elemek gyors visszanyerését a használat után. A szabadalmaztatott megoldás a gyors kioldórendszer lehetővé teszi az egyes elemek gyors kiürítését, és hatékonyan (helytakarésos) csomagolást. A 2012-es sorozatú Mil elemek könnyen eltávolíthatók a telepítési helyükről, amikor már nincs szükség rájuk és megbízhatóan ártalmatlaníthatók, tárolhatók vagy újra felhasználhatók. Az újra felhasználható HESCO 2012-es sorozat katonai elemeinek kifejlesztését két egyre fontosabb kihívásra adandó megfelelő válasz tette szükségessé mondta Jake McQueen, a HESCO értékesítési vezetője. Az első fontos kihívásként jelentkezett a megnövekedett katonai elkötelezettség a környezet megóvásáért, míg a másik nagy kihívást a felhasznált anyagok visszanyerésekor az egyre növekvő költségek csökkentése jelentette a missziós tevékenység befejezése után. 24 Majd megjegyezte, hogy: Nem csak a mi termékünk képes jelenleg arra, hogy visszanyerjük, amikor a küldetés megköveteli, de a könnyebb szállítás azt jelenti, hogy töredék energiára és erőforrásra van szükség, beleértve a létszámot és a tehergépkocsik számát, melyek szükségesek a korábban telepített (hagyományos kialakítású) akadályok eltávolításához. 24 Jonathan Bird értkékesítési igazgató elmondta, hogy: Az akadályok (elemek) gyors kiürítési és csomagolási képessége egy nagy áttörés az erők védelme FORCE PRTOTECTION területén 24 Amellett, hogy csökkenti a konfliktus övezet elhagyás idejét és költségeit, az új tervezés nem teszi lehetővé az ellenfél számára, hogy az akadályok maradványait felhasználja a küldetés befejezése után. 24 (A korábbi szabványos HESCO elemek eltávolítása átfogóbb és drágább erőfeszítéseket igényelt.) A MIL egység egy többelemes (cellás) akadályrendszer, amely egy előre gyártott, hegesztett horganyzott (Zn Al) acél dróthálóból készült és a rácselemek csatlakozását függőleges spirál tekercsek és rögzítő tüskék biztosítják. Az építőelem kerete rendkívül erős és teherbíró acél drótháló, mely szétnyitható és összecsukható. A feltöltésére használt aprószemcsés anyagok kifolyását nagy teherbírású (polipropilén) geotextília akadályozza meg. Mint látható az új HESCO termékcsalád ugyanazzal a magas specifikációjú hegesztett háló és geotextília szerkezettel rendelkezik, mint a korábbi Mil egységek. A geotextília egy nagy teherbírású, nem szőtt, áteresztő, polipropilén szövet, amely elérhető akár bézs vagy zöld színű. 24 Forrás:

26 Jelenleg a HESCO MIL elemek szabványos és újra felhasználható kivitelben is elérhetőek. Az újra felhasználható MIL elemek is minden korábbi méretben rendelkezésre állnak a 0,6 m magastól egészen a 2,21 m magasságig. (A hagyományos és az újra felhasználható elemek méretei megegyeznek. A nagy R betű az újra felhasználható elemek jelzése.) Termék Magasság Szélesség Hosszűság MIL R 1,37 m 1,06 m 10 m MIL R 0,61 m 0,61 m 1,22 m MIL R 1,00 m 1,00 m 10 m MIL R 1,00 m 1,52 m 10 m MIL R 0,61 m 0,61 m 3,05 m MIL R 1,68 m 0,61 m 3,05 m MIL R 2,21 m 2,13 m 27,74 m MIL R 1,37 m 1,22 m 10 m MIL R 1,00 m 0,76 m 9,14 m MIL R 2,21 m 1,52 m 30,50 m MIL R 1,22 m 0,30 m 1,22 m MIL R 2,13 m 1,06 m 33 m Az újra felhasználható elemek főbb méretei 25 A MIL egység lehet akár, egy többelemes (cellás) akadályrendszer, amely egy előre gyártott, hegesztett, horganyzott (Zn Al) acél dróthálóból készült és a rácselemek csatlakozását függőleges spirál tekercsek és rögzítő tüskék biztosítják. Az építőelem kerete rendkívül erős és teherbíró acél drótháló, mely szétnyitható és összecsukható. A feltöltésére használt aprószemcsés anyagok kifolyását nagy teherbírású (polipropilén) geotextília akadályozza meg. Mint látható az új HESCO termékcsalád ugyanazzal a magas specifikációjú hegesztett háló és geotextília szerkezettel rendelkezik, mint a korábbi Mil egységek. Hagyományos HESCO egység 26 Újra felhasználható HESCO egység 27 Az újra felhasználható MIL elemek telepítése pontosan ugyanúgy történik, mint a szabványos MIL elemeké. 25 Szerkesztette Dr. Szabó Sándor a oldali táblázat alapján Forrás: Forrás:

27 Az építőelemek egymás mellé és egymásra is rakhatóak, összekapcsolásukat szintén galvanizált acélból készült kapcsolóelemek (tüskék) teszik lehetővé. Amikor az elemek összekapcsolásra és feltöltésre kerültek, a rendszert fel lehet használni kivételes szilárdságú és szerkezeti integritású akadályként is. Az elemek feltöltésük után ugyanazt a magasfokú, megbízható védelmet nyújtják, mint ami elvárható a HESCO termékektől. A szabadalmaztatott újra felhasználható funkció azt jelenti, hogy az egyes cellák egy rögzítő tüske eltávolításával nyithatók, és ez lehetővé teszi a feltöltési anyag gyors kiürítését az elemekből. A rögzítő tüske 28 A rögzítő tüske eltávilítása 29 A szétnyílt elem 27 Ha a misszió véget ért, a HESCO elemek hatékony visszanyerését a hasznosításra (újra felhasználásra), vagy ártalmatlanításra (megsemmisítésre) azonnal meg lehet kezdeni. A visszanyert elemeket lapjára csomagolva szállíthatjuk az újra hasznosításra (tárolásra) vagy hulladéknak, amely jelentősen csökkenti a logisztikai igényeket és a káros környezeti hatásokat. A hagyományos HESCO elemek bontásakor az alkalmazott technikai megoldások rendszerint az eredményezik, hogy az elemek drótszerkezetei nagyszámban elgörbülnek, szétszakadoznak és a geotextíliák is rendszerint használhatatlanná válnak. Az egyes elemek ilyen módon történő eltávolítása azt jelenti, hogy a bontás során károsodott elem, akár 12-szer nagyobb helyet foglalhat el, mint az eredeti optimális szállítási csomagolási térfogata. Hagyományos elem bontása 30 Gyors bontási technológia Forrás: Forrás: A szerzők által kivágott képkocka a videóból,

28 A hagyományos bontás eredménye 32 Az újra telepíthető HESCO elem bontás után 33 Ezzel szemben az újra felhasználható elemeket el lehet távolítani oly módon, hogy az elemek szerkezeti részei (rácsszerkezet, geotextília) nem károsodnak és a csomagolást követően az elfoglalt térfogata legfeljebb csak kétszerese az eredeti új, szállított elem térfogatának. Ha a küldetés véget ért, a telepített HESCO elemek visszenyerése igen egyszerű. A rögzítő tüske eltávolításával nyitható a HESCO elem fém rácsszerkezete, mely lehetővé teszi a töltőanyag szabad kiáramlását a rácsszerkezetből. Az elemek ezzel a módszerrel teljesen ép formában nyerhetők vissza, és lapra hajtogatásuk után lerakó/tároló helyre szállíthatók. Az esetlegesen károsodott elemeket, melyek újra nem használhatók, szintén könnyen lehet a megsemmísítő helyre szállítani. Az építőelemeket méreteik szerint gyárilag készletezik raklapon, előszerelt és szállításra kész formátátumban az összeállításhoz (csatlakoztatáshoz) szükséges szerelvényekkel. Az összeállított készletek lapraszerelt csomagolásban egyedi egységként raklapon vagy a RAID Rapid In-theatre Deployment változat esetén egy egy speciálisan kialakított 20 lábas ISO konténerben kerülnek elhelyezésre. Raklapos csomagolás 34 RAID formátum Forrás: Forrás: Forrás: Forrás: A szerzők által kivágott képkocka a videóból, Szerkesztette Dr. Szabó Sándor a Techsheets_24_10_13.pdf adatai alapján

29 Termék Magasság Szélesség Hossz Tömeg MIL R 0,26 m 1,17 m 1,37 m 156 kg MIL R 0,08 m 0,68 m 0,61 m 11 kg MIL R 0,21 m 1,14 m 1,00 m 112 kg MIL R 0,40 m 1,60 m 1,00 m 178 kg MIL R 0,13 m 0,79 m 0,61 m 24 kg MIL R 0,23 m 0,61 m 1,68 m 66 kg MIL R 0,48 m 2,24 m 2,21 m 968 kg MIL R 0,28 m 1,29 m 1,37 m 160 kg MIL R 0,33 m 0,91 m 1,00 m 108 kg MIL R 0,71 m 1,65 m 2,24 m 1040 kg MIL R 0,08 m 0,89 m 1,22 m 16 kg MIL R 0,64 m 2,34 m 2,32 m 815 kg A lapra csomagolt egyedi egységek méretei 36 Termék Darabszám/raklap Magasság Szélesség Hossz Tömeg MIL R 7 2,20 m 1,17 m 1,43 m 1113 kg MIL R 120 0,95 m 1,93 m 2,00 m 1369 kg MIL R 8 1,75 m 1,10 m 1,19 m 945 kg MIL R 8 1,96 m 1,10 m 2,67 m 1444 kg MIL R 50 0,91 m 1,93 m 2,24 m 1245 kg MIL R 27 1,25 m 1,75 m 2,25 m 1825 kg MIL R 1 0,66 m 2,20 m 2,30 m 1013 kg MIL R 4 1,55 m 1,17 m 1,37 m 669 kg MIL R 7 1,83 m 1,09 m 1,00 m 778 kg MIL R 1 0,87 m 1,62 m 2,30 m 1074 kg MIL R 60 1,93 m 1,29 m 1,17 m 982 kg MIL R 1 0,80 m 2,34 m 2,32 m 861 kg A raklapos szállítás adatai 37 A szállítás típusa 13,5 m-es trailer 20 lábas konténer Termék Csúszótalpak (raklapok) Egység Telepítési hossz MIL R 18 db 126 db 1260 m MIL R 18 db 2160 db 2635 m MIL R 22 db 176 db 1760 m MIL R 10 db 80 db 800 m MIL R 18 db 900 db 2745 m MIL R 18 db 486 db 1482 m MIL R 20 db 20 db 555 m MIL R 18 db 72 db 720 m MIL R 24 db 168 db 1535 m MIL R 20 db 20 db 610 m MIL R 18 db 1080 db 1317 m MIL R 18 db 18 db 594 m MIL R 8 db 56 db 560 m MIL R 6 db 720 db 878 m MIL R 10 db 80 db 800 m 35 Szerkesztette Dr. Szabó Sándor a Techsheets_24_10_13.pdf, 1. oldali ábra alapján Forrás: adatai alapján Forrás: adatai alapján

30 40 lábas konténer MIL R 4 db 32 db 320 m MIL R 6 db 300 db 915 m MIL R 6 db 162 db 494 m MIL R 6 db 6 db 166 m MIL R 8 db 32 db 320 m MIL R 10 db 70 db 640 m MIL R 6 db 6 db 183 m MIL R 8 db 480 db 586 m MIL R 6 db 6 db 198 m MIL R 16 db 112 db 1120 m MIL R 12 db 1440 db 1756 m MIL R 20 db 160 db 1600 m MIL R 8 db 64 db 640 m MIL R 12 db 600 db 1830 m MIL R 12 db 324 db 988 m MIL R 15 db 15 db 416 m MIL R 18 db 72 db 720 m MIL R 20 db 140 db 1280 m MIL R 14 db 14 db 427 m MIL R 16 db 960 db 1171 m MIL R 15 db 15 db 495 m Szállítási adatok 38 Az elemek alkalmasak földdel, homokkal, kaviccsal, zúzott kővel és egyéb szemcsés anyagokkal való feltöltésre. A töltőanyag milyensége és tömörítettsége határozza meg az adott építmény védőképességét és állékonyságát. Minden HESCO termék tipikus tervezési élettartama a légköri környezettől függően legfeljebb 5 év. A CART gyors telepítő rendszer CART Rapid Deployment System 39,40,41,42,43 A HESCO technológiát alkalmazzák egy sor biztonsági terméknél, mivel könnyen telepíthető, erős és megbízható megoldást jelent az érzékeny felszerelések, létesítmények védelme vonatkozásában egy esetleges ellenséges (terrorista) támadás vagy katasztrófahelyzet során. Ilyen körülményekre alakították ki a HESCO egy új, innovatív szállító, telepítő szerelvényét a CART. A CART rendszert úgy tervezték, hogy a lehető legnagyobb logisztikai hatékonyságot és gyors védelmet biztosítson vészhelyzeti körülmények között. A CART egy speciálisan megtervezett szállítási, telepítési rendszer, amely egy raklapon szállítja és szabályszerűen adagolja az előre csatlakoztatott HESCO elemeket a gyorsan 38 Forrás: adatai alapján Forrás: Forrás: Forrás: Forrás: Forrás:

31 mozgó telepítő jármű segítségével. Ez lehetővé teszi a védelmi építmény azonnali kialakítását, amelyek töltésre előkészítettek, anélkül, hogy szükség lenne építőállványokra (keretekre), vagy alapot kellene ásni. A CART rendszer vontató gépkocsival 44 A szán és a raklap 45 A CART rendszer a HESCO storm barrier (vihar elleni akadály) elemek részére került kialakításra. A CART az SL3942 R Storm Lined elemeket telepíti, melyek nem szőtt geotextíliát használnak, és kifejezetten árvízvédelmi használatra tervezték őket olyan helyen, ahol a lebegő törmelékek károkat okozhatnak. Az elemek alkalmasak földdel, homokkal, kaviccsal, zúzott kővel és egyéb szemcsés anyagokkal való feltöltésre. Az elemek széles körűen felhasználhatók, beleértve a védő falak és árvízvédelmi akadályok építését is. A kialakított CART rendszer a katasztrófa-elhárítás során a hatékony védelmi építmények kialakítására fordított időt drasztikusan csökkenti. Ez az egyedülálló innováció tizedére rövidíti le a telepítési időt a hagyományos raklapos termék telepítéséhez képest, ahol először az elemeket ki kell csomagolni, fel kell állítani, ki kell igazítani és össze kell azokat kapcsolni. Amikor a CART elemek töltését gépesítjük, a kialakított rendszer egy komplett megoldást kínál a vészhelyzetek esetére. CART gyors telepítése 46 Folyamatos gépi töltés Forrás: 1. sz. kép, Forrás: 2. sz. kép,

32 A 88 m-es terméket mindössze 60 másodperc alatt lehet telepíteni, amely azonnal töltésre kész, és lehetővé teszi a HESCO elemek egyidejű töltését is. A CART képes a szabványos és az újra felhasználható HESCO elemek (Storm Lined) telepítésére 1:4 gradiensig (meredekségig). A sarkok és görbületek kialakítása könnyen végrehajtható. Telepíthető lejtőn, emelkedőn és egyenetlen terepen egyaránt. Főbb jellemzői: egyedi telepítési mechanizmus; előre csomagolt egység; a logisztikai igény jelentős csökkentése; alkalmas a hagyományos vagy az újra felhasználható egységek telepítésére; telepíthető 1:4 gradiensig (lejtő, emelkedő). Termék Magasság Szélesség Hossz CART SL3942 1,00 m 1,06 m 88 m CART SL3942 R 1,00 m 1,06 m 88 m A CART elemek főbb méretei 48 A CART telepítő rendszer innovatív kialakítása lehetővé teszi, hogy jelentős hosszúságú HESCO akadályt kezdjenek meg egyszerre tölteni azonnal az elemek telepítése után és ezzel a megoldással jelentősen csökkenthető a védelmi létesítmények építési ideje is. A CART képes sarkok létrehozására, telepíthető emelkedőn, lejtőn és hullámos területen egyaránt. Egyszerű kialakítása révén könnyen, széleskörűen használható, speciális járművek, különleges szakértelem és felszerelés nélkül. CART egy speciálisan kialakított szállító rendszer, amely lehetővé teszi a Hesco híres akadály termékének a gyors, gépesített telepítését. A csomagolt egységekkel, mint új feltöltések, és a rendszer további szabadalmaztatott összetevőinek alkalmazásával, a vontatott CART változatai képesek a szabvány vagy az újra felhasználható előre csatlakozott HESCO akadályelemek telepítésére, melyek lerakássuk után azonnal töltésre készek. A CART rendszert lehet vontatni minden mechanikus anyagmozgató berendezéssel vagy bármilyen terepjáró járművel. A horganyzott acél szán (SLED) egy opciós kiegészítő eszköz a raklap védelmére és a telepítés megkönnyítésére. A szán egyenetlen, köves terepen történő telepítés során védi a raklap elülső részét, és kialakítása révén biztosítjsa a kisebb kiemelkedéseken, bemélyedéseken történő sima áthaladást. A szállítási rendszer képes a teljes 80 elem, illetve 5 elemenként az akadály bármilyen hosszúságú kombinációjának telepítésére. 46 Forrás: Forrás: A szerzők által kivágott képkocka a videóból, Forrás: ProductSheet_16_12_13.pdf, 2. oldali táblázat alapján

33 A geotextília egy nagy teherbírású, nem szőtt, áteresztő, polipropilén szövet, mely elérhető bézs vagy zöld színben. A biztosított hevedert csak egy alkalommal lehet igénybe venni. CART rendszer 49 Termék Magasság Szélesség Hossz CART SL3942 1,00 m 1,06 m 88 m CART SL3942 R 1,00 m 1,06 m 88 m A CART elemek adatai 50 Termék Magasság Szélesség Hossz Tömeg CART SL3942 0,14 m 1,16 m 0,62 m 31,00 kg CART SL3942 R 0,14 m 1,16 m 0,62 m 31,00 kg A szán adatai 51,52 Termék Darabszám/raklap Magasság Szélesség Hossz Tömeg CART SL ,15 m 1,15 m 2,24 m 1000 kg CART SL3942 R 1 1,15 m 1,15 m 2,24 m 1000 kg A raklap adatai 53,54 49 Szerkesztette Dr. Szabó Sándor a Techsheet_24_10_13.pdf, 1 oldali ábra alapján Forrás: 2. oldali táblázat alapján , 51 Forrás: 1. oldali táblázat alapján Forrás: 1. oldali táblázat alapján Forrás: 1. oldali táblázat alapján

34 A szállítás típusa Termék Csúszótalpak (raklapok) Egység Telepítési hossz 13,5 m-es trailer 22 db 22 db 1936 m CART SL lábas konténer 10 db 10 db 880 m CART SL3942 R 40 lábas konténer 20 db 20 db 1760 m Őr- és figylőhely SANGAR 57,58,59,60 Szállítási adatok 55,56 A HESCO mérnökei újabb védelmi létesítményeket alakítottak ki a személyi állomány védelmének növelése érdekében. A Ground Mounted (talajszinten létesített) és az Elevated (megemelt szintű) SANGAR-ok moduláris építőelemeket tartalmaznak, melyek bárhol rövid idő alatt megépíthetők. A védelmi építmények terén a SANGAR név nem ismeretlen, hiszen az első HESCO létesítmények között került kialakításra a Guard Post őrhely, melyet szintén SANGAR elnevezéssel illettek. SANGAR őrhely/figyelőpont kialakítása 61 Egy kis kutatómunka után sikerült megfejteni a SANGAR szó jelentését. 55 Mint sok szónak, amelyek bekerültek a brit hadsereg közös szókincsébe, megtalálták a SANGAR szó eredetét is, mely Indiába vezet. Az ősi Wikipedia szerint a kifejezés a perzsa kő (san) és a megépít (gar) szóösszetételből származik, bár több egyéb forrás is állítja, hogy a kifejezés eredete ennél bonyolultabb. 55 A szó etimológiája nyomonkövethető a pastu és más indiai nyelvterületeken. Jelentése: lövészárok, fedezék, sánc, védmű vonal, kőfalak védelemre. 54 Forrás: 1. oldali táblázat alapján Forrás: 1. oldali táblázat alapján Forrás: 1. oldali táblázat alapján Forrás: Forrás: Forrás: 13.pdf, Forrás: 13.pdf, Forrás:

35 A brit indiai hadseregben rendszeresen használták egy kis ideiglenes, megerősített állás leírására az északnyugati határvidéken, ahol lehetetlen volt lövészárkokat ásni. 62 A hivatalos leírása: 61 A SANGAR egy védett őrhely, amely normál esetben a bázisok kerülete mentén helyezkedik el. A fő feladata, ellenség/terrorista tevékenység/támadás korai előrejelzése az erők védelme érdekében mind a bázison, mind pedig a telepített SANGAR látómezején belül. A SANGAR-t eredetileg kövekből és szikladarabokból építették, amely rendszerint homokzsákokat, építőanyagokat és bizonyos esetekben beton áteresz csöveket is magába foglalt. Ahol a brit és a nemzetközösségi hadseregek harcoltak, ott rendszeresen alkalmazták a SANGAR-okat. Eredeti brit SANGAR afrikában 63 Brit SANGAR Afganisztánban 64 A HESCO szakemberei által kialakított mindkét védelmi építmény Ground Mounted (talajszinten létesített) és az Elevated (megemelt szintű) SANGAR moduláris SANGAR elemekből áll, melyek magukban foglalnak HESCO védelmi elemeket és HARSCO extrudált alumínium alkatrészeket. A talajszinten létesített SANGAR Ground Mounted SANGAR A talajszinten létesített Ground Mounted SANGAR teljes alapterülete 5,5x5,5 m. A kialakított létesítmény védelmet biztosít mind a robbanás mind pedig a ballisztikus fenyegetésekkel szemben, kihasználva a HESCO elemek nyújtotta védelmet. Az építmény védőfalainak és a tetőszerkezetének állékonyságát, védőképességét a töltőanyag milyensége és tömörítettsége határozza meg. A HESCO védelmi elemek általános használatra geotextíliával béleltek. Az elemek alkalmasak földdel, homokkal, kaviccsal, zúzott kővel és egyéb szemcsés anyagokkal való feltöltésre. 62 Forrás: Forrás: South-Africa.jpg, Forrás:

36 A geotextília egy nagy teherbírású, nem szőtt, áteresztő, polipropilén szövet, amely elérhető akár bézs vagy zöld színű. A talajszinten létesített SANGAR 65 A kialakított figyelő építményhez opcionálisan rendelhető golyóálló üvegezés a beépítéshez szükséges szerelvényekkel együtt. Megemelt szintű SANGAR Elevated Sangar A megemelt szintű SANGAR a talajszinten létesítetthez hasonló konstrukció, ahol a figyelő létesítményt egy speciális HARSCO extrudált alumínium alkatrészekből készült állvány szerkezettel megemelték a talajszinttől 3,7 méter magasságra a jobb kilátás biztosítása céljából. A figyelő szintjére szintén a HARSCO elemekből készült alumínium létraszerkezeten lehet feljutni. A megemelt szintű SANGAR alapterülete talajszinten létesítettéhez hasonlóan itt is 5,5x5,5 m. A kialakított létesítmény védelmet biztosít mind a robbanás mind pedig a ballisztikus fenyegetésekkel szemben, kihasználva a HESCO elemek nyújtotta védelmet. Az építmény védőfalainak és a tetőszerkezetének állékonyságát, védőképességét a töltőanyag milyensége és tömörítettsége határozza meg. A HESCO védelmi elemek általános használatra geotextíliával béleltek. Az elemek alkalmasak földdel, homokkal, kaviccsal, zúzott kővel és egyéb szemcsés anyagokkal való feltöltésre. 65 Szerkesztette Dr. Szabó Sándor a Sangar_Techsheet_24_10_13.pdf ábrája alapján

37 Megemelt szintű SANGAR 66 Az állványszerkezeten kialakított figyelő építményhez opcionálisan rendelhető golyóálló üvegezés a beépítéshez szükséges szerelvényekkel együtt. Az állványzat építése 67 A figyelő építése 68 A geotextília egy nagy teherbírású, nem szőtt, áteresztő, polipropilén szövet, amely elérhető akár bézs vagy zöld színű. 66 Szerkesztette Dr. Szabó Sándor a Sangar_Techsheet_24_10_13.pdf ábrája alapján Forrás: Forrás:

38 A megemelt szintű SANGAR a szükséges tartozékokkal együtt készletezve is szállítható 20, illetve 40 lábas konténerekben. A szállítás típusa Készlet A készlet tömege Teljes tömeg 20 lábas konténer kg 4715 kg 40 lábas konténer kg 9640 kg Megemelt szintű SANGAR szállítási adatai 69 Transport Type Units Weight per Unit Total Weight BEFEJEZÉS A gyakorlati példák igazolják, hogy a katonai műveletek támogatása egyre bonyolultabb feladat. Különösen igaz ez a logisztikai támogatásra, ahol nagy távolságokra, hatalmas mennyiségű és sokféle anyagot kell szállítani. Ezen feladatok egy részének egyszerűbbé tételére és természetesen a csapatok védettségének növelésére dolgozták ki a HESCO mérnökei a bemutatott új eszközöket és alkalmazásuk lehetőségeit. Az újonnan kialakított újra felhasználható HESCO elemek, a CART telepítőrendszer és védelmi építmények elvárt biztonság garantálása mellett jelentősen javítják a környezet megóváa érdekében tett erőfeszítéseket és jelentősen hozzájárulhat a felhasznált anyagok visszanyerésekor az egyre növekvő költségek csökkentéséhez egy-egy missziós tevékenység befejezése során. Az új HESCO termékcsalád úgy gondoljuk beváltja a tervezők elképzeléseit és tovább öregbíti az eredeti HESCO termékek eddig kivívott hírnevét világszerte az erők védelme FORCE PROTECTION területén. FELHASZNÁLT IRODALOM, FORRÁS 1. Daruka Norbert: A bűnös célú /terror jellegű robbantások és az ellenük való védekezés lehetőségei, különös tekintettel a tűzszerész feladatok ellátására. PhD értekezés. Budapest, p. NKE Egyetemi Központi Könyvtár. 2. Horváth Tibor Padányi József: Műszaki eszközök a béketámogató műveletekben és a fejlesztés lehetőségei I. Katonai logisztika 2006/4. szám oldal. 3. Kovács Tibor: A túlélőképesség fokozásának műszaki feladatai. Hadtudomány, 2004/1. szám oldal. 4. Laczik Balázs: Épületek robbantásos terrorista cselekmények elleni védelmének nemzetközi és hazai jogi szabályozása, valamint a védekezés módjai, formái és eszközei. Műszaki Katonai Közlöny (ONLINE) XXII.:(3.) pp (2012). 5. Szabó Sándor, Kovács Tibor: Új HESCO építmények. Műszaki Katonai Közlöny (ONLINE) XXII.:(2.) pp (2012). 6. Szabó Sándor, Kovács Zoltán, Tóth Rudolf: Force Protection solutions with HESCO Bastion. Academic And Applied Research In Military Science 10:(1) pp p. 29 (2011) 69 Forrás: 24_10_13.pdf táblázata alapján

39 7. Szabó Sándor, Tóth Rudolf: Gondolatok a HESCO-bástyák alkalmazási lehetőségeiről I. Műszaki Katonai Közlöny XIX.: (1 4.) oldal. (2010) 8. Szabó Sándor, Tóth Rudolf: Gondolatok a HECSO-bástyák alkalmazási lehetőségeiről II. Műszaki Katonai Közlöny XX.: (1 4) oldal. (2010) 9. Forrás: Forrás: Forrás: Forrás: Forrás: afhescomangled976.jpg, Forrás: Forrás: Forrás: Forrás: Forrás: Forrás: Forrás: Forrás: videó, Forrás: Forrás: Forrás: 1. sz. kép, Forrás: 2. sz. kép, Forrás: Forrás: _24_10_13.pdf, Forrás: Techsheets_24_10_13.pdf, Forrás: Sheet_16_12_13.pdf, Forrás: Techsheet_24_10_13.pdf, Forrás: _24_10_13.pdf, Forrás: Techsheet_24_10_3.pdf, Forrás: Techsheet_24_10_13.pdf,

40 34. Forrás: Forrás: _09_11.pdf, Forrás: Forrás: Forrás: Forrás: Forrás: Forrás: Afghanistan.jpg, Forrás: Forrás: Forrás: Forrás: videó,

41 Prof. Dr. Lukács László 1 XXV. évfolyam, szám A HIDAK ROBBANTÁSI SZABÁLYAINAK ÉS MÓDSZEREINEK FEJLŐDÉSE A HONI KATONAI ROBBANTÁSTECHNIKÁBAN 2 A tanulmány a hidak katonai célú rombolásának szabályait vizsgálja a magyar honvédségnél 3, az 1800-as évek végétől napjainkig. Ezen belül külön-külön fejezet foglalkozik az acél, a kő-, a beton- és a vasbeton hidak robbantásával, valamint a hidak pilléreinek robbantási szabályaival. A tanulmány végén található összefoglaló értékelésben a koronkénti szabályok azonosságai és különbözőségei kerülnek bemutatásra. Végezetül azokat a kérdéseket és a megoldásukra tett javaslatokat mutatjuk be, melyeket a legutolsó szabályzat megjelenése óta bekövetkezett hídépítési technológiai, technikai változások generálnak, egy esetleges újab szakutasítás megírása kapcsán. Kulcsszó: fém, kő, beton és vasbeton hidak rombolása, hídpillérek robbantása, hídak gyors-robbantása. BEVEZETÉS Katonai robbantástechnikát oktató szakemberként több évtizede foglalkozom a honi katonai robbantástechnika múltjának feldolgozásával, rendszerező áttekintésével és a továbbfejlesztés javasolható irányainak kutatásával ben írt, A magyar honvédségnél alkalmazott robbantási eljárások és robbanóanyagok legfontosabb részterületei fejlődésének vizsgálata és a továbbfejlesztés javasolt irányai c. kandidátusi disszertációmban, részleteiben is vizsgáltam a honi katonai robbantástechnika egyes részterületeit. Kutatási eredményeimet szakmai folyóiratokban publikáltam és konferenciákon ismertettem meg az érdeklődőkkel. A Műszaki Katonai Közöny lapszámaiban is találkozhattak az olvasók ezekkel a dolgozatokkal 4 A fejezet bevezetéseként hadd idézzek az 1986-ban megjelent Hidak robbantásának tervezése, szervezése, a parancsnoki munka rendje 5 című főiskolai tansegédletem bevezetőjéből: A hidak még ma, a korszerű technika egyre fantasztikusabb vívmányainak korában is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be életünkben. Város-, ország-, sőt földrészeket kötnek össze egymással, de emellett egy-egy város szimbólumai, díszei, büszkeségei... És mégis, ennek ellenére a hidak csak békében élhetnek biztonságban, akárcsak az ember. A 1 a hadtudomány kandidátusa, nyugalmazott egyetemi tanár, llukacsv@gmail.com 2 Lektorálta: Dr. Kovács Zoltán, kovacs.zoltan@uni-nke 3 A tanulmányban magyar honvédség alatt értem azt a mindenkori központilag szervezett fegyveres erőt (függetlenül annak éppen aktuális megnevezésétől), melynek feladata az ország védelme volt. 4 A robbanóanyag fogalma, a robbanóanyagok felosztása a magyar honvédségben Műszaki Katonai Közlöny 2008/1 4. összevont szám, pp ; A robbanóanyagok kialakulásának rövid története - Műszaki Katonai Közlöny 2008/1 4. összevont szám, pp ; Tégla, kő, beton és vasbeton szerkezeti elemek robbantási szabályainak fejlődése, a honi katonai robbantás technikában - Műszaki Katonai Közlöny XII. évf. I. szám, pp ; A farobbantás szabályainak és módszereinek fejlődése a honi katonai robbantás technikában Műszaki Katonai Közlöny, XXIII. évfolyam, 2013/2. szám, pp Lukács László: Hidak robbantásának tervezése, szervezése, a parancsnoki munka rendje tansegédlet, Kossuth Lajos Katonai Főiskola, Szentendre,

42 háborúban meghalnak. Történelmi példák igazolják, hogy amióta az ember hidakat épít, háború esetén visszavonuláskor rombolja is ezeket. Mindannyian tanultunk Horatius Coclesről, a római hősről, aki az ie. VII. században egyedül védte a Tiberis cölöphídját a támadó etruszkok ellen mindaddig, amíg társai el nem bontották mögötte a hidat. Aztán a vízbe vetve magát visszaúszott övéihez. A szigetvári Zrínyi Miklós dédunokája, a Szigeti veszedelem és más egyéb költői művek szerzője komoly haditettként könyvelhette el 1664-ben, az eszéki török hadihíd felgyújtását. A robbanóanyagok térhódításával a hidak sorsa végkép megpecsételődött a háborúkban. Az I. világháború során, a franciák az Arras-Vannon arcvonalban 80 km szélességben és 15 km mélységben felrobbantottak 440 hidat. A németek visszavonulását még ennél is nagyobb méretű rombolás kísérte augusztus 18-a és november 11-e között 1500 hidat robbantottak fel... Mi mégis tanulunk hídrobbantást, és háború esetén ha a harcászati helyzet úgy követeli meg alkalmaznunk is kell a békekiképzés időszakában elsajátítottakat. Mert az emberi élet mindennél fontosabb, és az ellenséggel folytatott küzdelem során nekünk, műszakiaknak többek között feladatunk harcoló egységeinknek, alegységeinknek tőlünk telhető leghatásosabb védelme. És ha ez egy híd felrobbantását követeli, akkor azt kell végrehajtani, mert egy új hidat a győzelem kivívása után lehet építeni. De az emberi életnél nincs nagyobb érték. 6 A több mint húsz évvel ezelőtti gondolatokat ma is igaznak, magaménak érzem. Idézését fontosnak tartottam, mert a hidak rombolását, annak szabályai oktatását, vizsgálatát akkor sem, ma sem tudom szimpla szakmai feladatnak tekinteni. Józan érvek alapján tudom a jelentőségét, fontosságát. Érzelmileg mégis teljesen másképp viszonyulok hozzá, mint bármely más robbantási feladathoz: kicsit bűntudatom van, mert valahogy gyilkosságnak érzem az emberi elme e csodálatos szüleményeinek elpusztítását. És bár egy tudományos dolgozatnak nem lehet tárgya készítőjének lelki élete, a téma elemzése előtt mégis szükségesnek tartottam ezt elmondani. A saját véleményem mellet egy, a Magyar Katonai Szemlében 1939-ben megjelent cikkből idézünk, melyben többek között a hidak harchelyzetben történő rombolásának szükségességéről az alábbiakat írta a szerző. Az ellenség mozgásának a gátlása ott, ahol élő erőt akarunk megtakarítani, elsődleges harcászati kívánalom, mely mögött háttérbe kell szorulni minden egyéb megfontolásnak. Ezekben az irányokban, vagy területen második szándékkal épségben hagyott műtárgyak előbb-utóbb a saját repülők céljaivá válnak. De ha gyorsan be is következik a második szándék és a támadó hadműveletek jó időben meg is indulnak, nem tételezhető fel az ellenségről, hogy ezeket a műtárgyakat szintén sértetlenül fogja visszaengedni. 7 A cikk végén még egyszer megerősíti a szerző: Ha a mi rombolásunk 6 Uo oldal. 7 Cserneky (Markovits) Árpád: A műszaki záróharc korszerű követelményei, Magyar Katonai Szemle szám, p

43 kevéssé volt hatásos, úgy meg lehetünk győződve arról, hogy az ellenség utólag hatásosra fogja azt kiegészíteni. 8 A hidak rombolásának tárgyalásakor, értelemszerűen a fahidakkal kellene kezdeni a sort. Most ettől mégis eltekintek, mivel jelentőségük ma már megkopott és a végrehajtás viszonylag egyszerű volta sem teszi ezt igazán szükségessé 9. A fém-, valamint a kő-, beton- és vasbeton hidak robbantási szabályain belül külön-külön alfejezetekben tárgyalom robbantásuk általános elveit, és ezektől elválasztva (mivel mindkét hídtípusnál megegyező a feladat) a pillérek rombolását. Az irodalomjegyzék anyagai közül, az alábbi szabályzatok, utasítások adták a fejlődéstörténeti áttekintés vázát: Vezérfonal az utászszolgálat oktatásához, (a továbbiakban Vezérfonal); E-23. Műszaki oktatás a m. kir. honvéd lovasság utász-szakaszai és század-utászai számára, 1902.; Schaffer Antal: A gyakorlati robbantó technika kézikönyve, Pallas Rt., Budapest, (a továbbiakban Kézikönyv); E-34 (Műsz. okt. műsz.): Műszaki oktatás a műszaki csapatok számára, 2. Füzet - Robbantások I-II. rész + Mellékletek, (a továbbiakban Műszaki oktatás); Robbantási segédlet, 1950.; E-mű.1. Ideiglenes robbantási utasítás, 1950.; Robbantások, Honvédelmi Minisztérium, 1953.; Mű/2. Robbantási utasítás, 1965.; Mű/213. Robbantási utasítás, A dolgozatban az egyes fogalmak és anyagok nevei többféle formában, és helyesírással szerepelnek. Ennek oka az, hogy a különböző szakirodalmakban így jelentek meg, ezért a történeti hűség okán nem alkalmaztam a ma elfogadott megnevezéseket FÉMHIDAK ROBBANTÁSA A Vezérfonal (1899) szerint a vas- és kőhidak leggyakoribb elrombolási módja a robbantás. Rendszerint a hídmezőket robbantjuk fel, ritkábban pedig a pilléreket 11. A hidak rombolásakor a felrobbantandó hossznak legalább 20 m-nek kellett lenni, vagy 2 keresztmetszetnek. A rombolási keresztmetszetben valamely vashidat legalaposabban tartóinak vagy hevedereinek 12 robbantása által lehet megrongálni. A töltetek tömegét a vonatkozó fémrobbantási elveknek megfelelően kellett megválasztani, elhelyezésükkor a 8 Uo. p Az I. világháború időszakából található erről is információ A honi katonai robbantástechnika az I. világháborúban c. cikkemben Műszaki Katonai Közlöny, XXIV. évfolyam, 2014/2. szám, pp robbantastechnika_.pdf, Letöltve: Ahol ezt (a könnyebb érthetőség kedvéért) szükségesnek éreztem, ott lábjegyzetben utalok a ma ismert megnevezésre. 11 Vezérfonal az utászszolgálat oktatásához fordítás, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, oldal. 12 Valamely főtartónak egyik támaszhelyétől a másikhoz áthúzódó felső és alsó határolását hevedernek nevezzük oldal. 41

44 hídon olyan pontok választandók, amelyek megrongálása elég hatásos és könnyen keresztülvihető 13. A vashidak rombolásához szükséges munkás-, idő- és anyagszükséglet - et egy táblázat foglalta össze 14. A Műszaki oktatás (1928) a hidak rombolásának általános elvei között leszögezi: Hidaknak és völgyhidaknak teljes hosszát vagy azt a részét robbanthatjuk, melynek újraépítése a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Ezt a részt rendesen az akadály legmélyebb része fölött találjuk és rombolási hossznak (rombolási szakasznak) nevezzük. A rombolási hosszban mind a hídmezők, mind az aljazatok (pillérek) robbantására kell törekednünk. 15. Romboláskor 60 m-nél rövidebb hidak esetében a teljes hosszt, 60 m-nél hosszabb hidak esetén pedig, legalább 60 m-es szakaszt kellett rombolási hossznak tekinteni. Mai fogalmaink szerint rombolásként a teljes használhatatlanná tételt értették, míg a részleges használhatatlanná tételt megszakításnak nevezték 16, melyeket fémhidak esetében csak vasúti vashidaknál tartottak elfogadhatónak. A vashidak rombolásának három módját különböztették meg: csak a pillérek, csak a hídmezők és a pillérek és hídmezők együttes robbantását. Hangsúlyozza a Műszaki oktatás, hogy vashidak esetén a magas pillérek robbantása eredményezi a legnagyobb hatást, mert a lezuhanó pályaszerkezet annyira deformálódik, hogy újbóli felhasználása lehetetlen, továbbá az újraépítést is akadályozza. A robbantandó pillérek számát a rombolási hossz határozza meg, de egyrészes többtámaszú hidak esetén mindenképpen robbantani rendelte azt a pillért, melyre a tartó vége fekszik. Ugyanakkor a pillérek ferde robbantását még nem ismerik, csak egy szinten, vízszintesen mutatja be a rombolás végrehajtását (bővebben a 3. fejezetben). A hídmezők robbantását, mint a leggyakrabban alkalmazott módszert mutatja be, melynél a rombolási szakaszt a legmélyebb akadályrész felett kellett kiválasztani. A robbantási keresztmetszetek helyét és számát a hídmező fesztávolságának és szerkezetének függvényében kellett megválasztani. Rácsos szerkezetek esetében, pl. az alátámasztások közelében lévő, 2. és 4. csomópont közötti részt javasolja robbantási keresztmetszetként, melyben aztán a fő- és hossztartók (esetleg a szélrácsok) elrobbantását kell végrehajtani, a vasrobbantás szabályai szerint. A robbantási keresztmetszetek számának és helyének optimális megválasztása szempontjából az alábbi ajánlásokat teszi a Műszaki oktatás: a. 20 m-nél kisebb fesztávolságú hídmezők esetén: az alátámasztásuk közelében lévő két keresztmetszetben (1. számú ábra); 13 Uo oldal. 14 Uo. 11. számú táblázat. 15 E-34 (Műsz. okt. műsz.): Műszaki oktatás a műszaki csapatok számára, 2. Füzet - Robbantások I. rész, M. kir. honvédelmi minisztérium, Budapest, oldalak, pontok. 16 Rombolásnak nevezzük a műtárgyaknak, építményeknek teljes megsemmisítését vagy olyan mérvű hasznavehetetlenné tevését, amikor helyreállításukra az ellenségnek legalább 4 5 nap szükséges. A megszakítással hasznavehetetlenné tett műtárgyak, építmények helyreállítására az ellenségnek rövidebb idő (legfeljebb 1 2 nap) szükséges old pontok. 42

45 1. számú ábra: 20 m-nél kisebb fesztávolságú fémhidak robbantása 17 b. 20 m-nél nagyobb fesztávolságú hídmezők robbantása a főtartó szerkezetének függvényében: egyrészes kéttámaszú hídmező: ha az akadály híd alsó élétől számított mélysége egyenlő a főtartó szerkezet nagyságával, az egyik főtartó és a pályaszerkezet hossztartóinak, a két alátámasztás közelében egy-egy keresztmetszetben való robbantása; kismélységű akadály esetén a hídmező két teljes keresztmetszetben való robbantása (2. számú ábra); kevés idő vagy robbanóanyag esetén, egy teljes keresztmetszet robbantása az álló saru közelében; nagymélységű akadály esetén egy középső keresztmetszet rombolása (3. számú ábra); 2. számú ábra: Egyrészes kéttámaszú, kismélységű akadály fölött átívelő hídmező rombolása számú ábra: Egyrészes kéttámaszú hídmező rombolása nagymélységű akadály esetén 19 egyrészes, többtámaszú rácsos hídmező: két szomszédos hídmező egy-egy teljes keresztmetszetben, az egymással szemben álló pillérekhez közel (4. számú ábra); 17 Uo oldal, 199. ábra. 18 Uo oldal, 201. ábra. 19 Uo oldal, 203. ábra. 43

46 4. számú ábra: Egyrészes többtámaszú rácsos hídmező rombolása 20 Gerber-hidak: egy teljes keresztmetszetben, az 5. számú ábrán látható 1. és 2. csomópont között (I-I); ha kevés a robbanóanyag, a konzolt teljes keresztmetszetben (II-II), vagy a csuklót; 5. számú ábra: Gerber-híd rombolása 21 kétcsuklós ívtartó: két keresztmetszetben, a pillérektől 1/4 ívköz távolságra (6. számú ábra); 6. számú ábra: Kétcsuklós ívtartó robbantása 22 háromcsuklós ívtartó: az ívköz 1/4-ben megválasztott egy keresztmetszetben (7. számú ábra); 20 Uo oldal, 204. ábra. 21 Uo oldal, 206. ábra. 22 Uo oldal, 207. ábra. 44

47 7. számú ábra: Háromcsuklós ívtartó robbantása 23 vonóvasas ívhíd: a vonóvasat egy keresztmetszetben, plusz a merevítő tartót az egyrészes kéttámaszú hidaknál tárgyaltak szerint (8. számú ábra); 8. számú ábra: Vonóvasas ívhíd robbantása 24 lánchidak: a láncövet egy keresztmetszetben, plusz a merevítő főtartót a kéttámaszú hidaknál tárgyaltak szerint (9. számú ábra). 9. számú ábra: Lánchíd robbantása 25 A hídmezők és pillérek együttes robbantásának végrehajtását abban az esetben ajánlja a Műszaki oktatás, ha a pillérek alacsonyak. Ez két- és többtámaszú tartókra egyaránt vonatkozik (10. számú ábra). 10. számú ábra: Fémhíd rombolása a pillérek és a hídmezők együttes robbantásával Uo oldal, 208. ábra. 24 Uo oldal, 209. ábra. 25 Uo oldal, 210. ábra. 45

48 A fémhidak robbantásának tervezését, minta komplex terv segítette a mellékletek között 27. A fémhidak megszakítását (részleges rombolását) csak vasúti hidak esetén tartja a Műszaki oktatás eredményre vezetőnek, azt is csak abban az esetben, ha a fesztávolság meghaladja a 20 m-t. Megszakításkor a hatásos megrongálás céljából a főtartóknak ama fontos részeit robbantsuk, amelyek a híd önsúlya és az áthaladó vonatsúly alatt a főtartónak teljes beomlását vagy legalább ennek erős lehajlását idézik elő. A hatásos megrongálásra alkalmas fontosabb alkatrészek: a főtartó övei és rácsrúdjai. 28. A megszakításoknál robbantandó szerkezeteket, a főtartó típusának függvényében részletesen bemutatja a szabályzat. Ebből egy vázlatos áttekintés található az Ábrafüzetben. 29 A Műszaki oktatás a nem műszaki csapatok számára (1926) csak a vashidak megszakítással való rongálásának lehetőségeit tárgyalja, melyen belül a Műszaki oktatás ábrái szerint mutatja be a rombolási (rongálási) keresztmetszeteket. Külön hangsúlyozásra kerül, hogy a vashidak rombolása a műszaki csapatok feladata, és még megszakítás esetén is (amennyiben nagyobb fesztávolságú rácsozott hídról van szó) legalább árkász robbantójárőr segítségére van szüksége a nem műszaki alakulatoknak. A Haditechnikai alapismeretek I. kötete (1929) a Műszaki oktatásban foglaltak vázlatos összefoglalását adja a vashidak rombolására vonatkozóan. A III. kötetben (1933) egy táblázatban kerül bemutatásra a fa-, vas-, vasbeton- és boltozott hidak, valamint a pillérek robbantásának erő-, idő- és anyagszükséglete 30. Az 1950-es Robbantási segédlet csak a vashidak gyorsrobbantását és megrongálását tárgyalja. A gyorsított rombolást úgy végezzük, hogy a főtartók öveit négy, egyenként 25 kgos összpontosított töltettel robbantjuk 31. A töltetek elhelyezése, a 11. számú ábrán látható módokon történhetett. A rombolásra mindig a magasabb aljzatokon fekvő, vagy a hajózóút felett lévő hosszabb hídmezőket kellett kiválasztani. 26 Uo oldal, 211. ábra. 27 Uo. 6. e. melléklet. 28 Uo oldal, 532. pont. 29 Uo oldalak, pontok. 30 SCHMOLL Endre: Haditechnikai ismeretek III. kötet, M. kir. bpesti honv. tiszti szabályzatismertető tanf., Budapest, 1933., Műszaki számvetési adatok, 62. oldal. 31 Robbantási segédlet, Honvédelmi minisztérium, Budapest, oldal. 46

49 11. számú ábra: Keresztmetszetek megválasztása vashidak gyorsrobbantásánál 32 Másik módszerként említi a Segédlet, a hídmezőnek a tengelyből való kiborítását, mikor a hídmező egyik oldalán lévő főtartó alsó övének két vége alá helyezett töltetekkel, a pillér egy részét is rombolja (12/a. számú ábra). Még eredményesebb lehet a robbantás abban az esetben, ha a két töltetet átlósan helyezzük a főtartók alá, mert ez által a hídmező elcsavarodását is elérhetjük (12/b. számú ábra). 12. számú ábra: Töltetek elhelyezése a pillérek felett, vashíd gyorsrobbantásakor 33 a - egy főtartó két vége alatt; b - az ellentétes oldali főtartók végei alatt 32 Uo oldal, 110. ábra. 33 Uo oldal, 111. és 112. ábrák. 47

50 Az alkalmazandó töltet tömege a pillér feletti elhelyezésekor, a hídmező hossza alapján került meghatározásra: a hosszúság minden méterére, 1 kg közepes hatóerejű robbanóanyagot kellett számítani. Az Ideiglenes robbantási utasítás (1950) a Segédletben foglaltaknál részletesebben tárgyalja a vashidak robbantását, de színvonalában még mindig nem éri el a Műszaki oktatásban foglaltakat. Ez meglepő, hiszen a II. világháború alatt a szovjet műszaki csapatok rengeteg hídrobbantást hajtottak végre, melyek tanulságainak feldolgozásából talán ennél többet is lehetett volna hasznosítani. A vashidakat tartói alapján rácsos és tömör szerkezetűekre osztja fel. A hídmezők robbantására három módszert ajánl, nagyon szemléletesen be is mutatva egyben a várható hatást 34 : magas aljazatok esetén a hídmező átütése az egyik aljazat felett; alacsony aljazat esetén a hídmező átütése középen; a hídmező átütése mindkét aljazat közelében. A leghatásosabb módszerként az Ideiglenes utasítás a harmadikat említi, míg az első kettőt az aljazatok egyidejű rombolása, vagy idő- és robbanóanyag hiány esetén javasolja alkalmazni. A robbantandó keresztmetszeteket az aljzathoz viszonyítva, a hídmező hosszának 1/6-1/10 távolságára rendeli megválasztani (rácsos szerkezetű hidaknál a 2. és 3. csomópont között35). A töltetnek a keresztmetszetben való elhelyezését illetően újdonság, hogy azt ferdén befelé dűlő módon javasolja felszerelni, elkerülve ez által az elrobbantott részek végeinek egymásba akadását, (ezzel meggátolva a hídmező lezuhanását). A két keresztmetszetben történő robbantáskor, a töltetek elhelyezési vonalainak egymáshoz viszonyítva ellentétesnek kell lennie. Egyrészes többtámaszú híd esetén a robbantási keresztmetszeteket mindössze egy ábrán szemlélteti (13. számú ábra). 13. számú ábra: Egyrészes többtámaszú rácsos szerkezetű vashíd robbantása 36 Ezen kívül az Ideiglenes utasítás, a Segédletben közölt ismereteket tartalmazza a hidak gyorsrobbantására vonatkozóan. Ezek után érdekes, hogy a pillérrobbantással foglalkozó részben kitér a pillérek ferde robbantására, melyek alkalmazásáról a hídrobbantás fejezetben egy szót sem említett. Meglehetősen pontatlan a mellékletek között bemutatásra kerülő minta 34 E-mű.1. Ideiglenes robbantási utasítás, Honvédelmi minisztérium, Budapest, 1950., oldalak, számú ábrák. 35 A Műszaki oktatás a 2. és 4. csomópont közötti elhelyezést ajánlotta. 36 E-mű.1. Ideiglenes robbantási utasítás, Honvédelmi minisztérium, Budapest, oldal, 93. ábra 48

51 hídrobbantási terv is, melyből például, nem derül ki a robbantási keresztmetszet pontos helye, de az sem, hogy a jelölt 8 db tartalék töltetet hova szánja? 37 Minőségi változást jelen a fémhidak robbantásának megtervezését illetően a Mű.2. Robbantási utasítás 1965-ös megjelenése, melyben lefektetésre kerültek azok az elméleti alapelvek, melyeket a mai napig alkalmazunk. Mivel az ezt követő Mű/213. Robbantási utasításban (1971) csak minimális eltérés tapasztalható ehhez képest, ezért a két utasítást együtt tárgyalom, elsősorban az eltérésekre hívva fel a figyelmet. A hidak robbantásának alapelveiben megegyezik a két utasítás abban, hogy különbséget tesz teljes és részleges rombolás között 38. Ugyancsak teljes az összhang abban a kitételben, hogy hidak...teljes vagy részleges rombolásakor biztosítani kell az objektum...felrobbantandó elemeinek teljes mértékű megsemmisítését 39. A töltetek indításának meghatározását illetően sincs eltérés, amennyiben kettőzött fő és tartalék villamos gyújtóhálózatot kell alkalmazni, melyeket még durranó gyújtózsinór hálózattal is biztosítani kell 40. Csak a Mű/213. tárgyalja az általános előírásoknál, a tartalék töltet előkészítésének szükségességét és kritériumait: a töltet mennyisége minimálisan egy keresztmetszetben biztosítsa az adott objektum teljes rombolását 41. A Mű.2. a fémhidak rombolására vonatkozóan csak jóval később, a fejezet végén 42 említi meg a tartalék töltet alkalmazhatóságát, melynek tömegének megállapítására, a fémszerkezeti elemek robbantásánál egyedül közöl képletet, az összes utasítás és szabályzat közül. A különböző szerkezetű fémhidak robbantási keresztmetszetei (teljes rombolás esetén) meghatározásának megkönnyítése céljából egy folyamatábrát készítettem a hídrobbantási tervezési segédletemben 43. A részletes és hosszadalmas feldolgozás helyett, ezért ennek alapján kívánom bemutatni a rombolási alapelveket, a főtartó szerkezetek és a fesztávolság függvényében (1. számú melléklet), és csak a két utasításban tapasztalható eltéréseket tárgyalom külön. A Mű.2. a hidak fesztávolság szerinti kategorizálásakor m között állapítja meg a második szintet (a 10 m-ig terjedő első mindkét helyen megegyező), míg a harmadikat 50 m felett. A Mű/213-nál ez a váltószám m, és a felett. Ennek megfelelően a Mű.2-ben az 50 m fesztávolságú, tömör falú főtartók, közbehelyezett töltetekkel való robbantására határozzák meg a következő képletet: ahol C = 20 * r 2 [1] C - a közepes hatóerejű töltet tömege kg-ban; 37 Uo oldalak, 4. melléklet 38 A hidak teljes rombolásakor valamennyi aljazatot és hídmezőt, részleges rombolásakor az aljazatok és a hídmezők egy részét, esetleg csak a hídmezőt, vagy csak az aljazatok egy részét romboljuk oldal 219. pont, ill oldal 213. pont oldal 220. pont, ill oldal 214. pont oldal 221. pont, ill oldal 215. pont 41 Mű/213. Robbantási utasítás, Honvédelmi minisztérium, Budapest, oldal, 217. pont 42 Mű/2. Robbantási utasítás, Honvédelmi minisztérium, Budapest, oldal, 255. pont 43 Lukács László: Hidak robbantásának tervezése, szervezése, a parancsnoki munka rendje tansegédlet, Kossuth Lajos Katonai Főiskola, Szentendre, p

52 r - a töltet középpontjától a deformálódó elem középpontjáig terjedő távolság m-ben (14. számú ábra). 14. számú ábra: Tömör gerendatartós fém hídmező rombolása közbehelyezett töltettel töltet; 2 - kötél-, lánc- vagy drótfelfüggesztés, r - rombolási sugár A Mű/213. ugyanezt a [1] képletet, a 25 m fesztávolságú tömör falú felsőpályás hidak esetén közli, ugyanakkor kitér a hasonló fesztávú rácsostartós hidakra is, amennyiben esetükben a jelölt képlettel megállapított robbanóanyag mennyiséget, másfélszeresére rendeli növelni. A Mű.2. itt meg is áll, a közbehelyezett összpontosított töltetek tárgyalásával. A Mű/213. továbblép, és a 25 m-nél nagyobb fesztávolságú hidak esetén bevezeti az alábbi képletet: ahol /C/ és /r/ az [1] képlet szerint. C = 30 * r 2 [2] Az /r/ meghatározását két ábra is segíti (15. és 16. számú ábrák). 15. számú ábra: Alsópályás rácsos főtartójú fémhíd robbantása közbehelyezett összpontosított töltettel vasúti kocsira helyezett töltet; 2 - rombolási sugár oldal 157. ábra, ill oldal 130. ábra. 45 Mű/213. Robbantási utasítás, Honvédelmi minisztérium, Budapest, oldal, 133. ábra 50

53 16. számú ábra: Felsőpályás rácsos szerkezetű fémhíd robbantása közbehelyezett összpontosított töltettel és r - a 15. számú ábra szerint A nagyfesztávolságú hidak rombolásakor, csomóponti töltetek alkalmazását javasolja mindkét utasítás, melyek tömege kétféleképpen is meghatározható: a vasrobbantásnál a [4] és [5] képletekkel számított összpontosított töltet (mely az idomtöltet kétszerese) tömegét 1.5-szeresére növelve, vagyis az alábbi képlettel: ahol C csomóponti = 3 * C idom [3] C csomóponti = 0.25 * L + 10 [4] C - a csomóponti töltet tömege kg-ban; L - a robbantandó hídmező hossza m-ben. A két utasításban közölt minta fémhíd robbantási tervek, a leírtakból következően egyedül a tartalék robbanóanyag meghatározásában térnek el egymástól, tekintve, hogy a Mű.2. a [2], míg a Mű/213. az [1] képlet szerint számol. Az 1965-ös Utasítás ennek megfelelően 3500 kg, míg az 1971-es 3000 kg tartalék töltetet kíván, az adott híd egy keresztmetszetének robbantásához szükség esetén felhasználni. Valamennyi eltérés adódik a munkaszervezésben is, mert a Mű.2. szerint 105, míg a Mű/213. szerint 79 munkásóra szükséges, a robbantáshoz való előkészületekhez. 2. KŐ-, BETON- ÉS VASBETON HIDAK ROBBANTÁSA 2.1. Kő- és betonhidak robbantása A boltíves szerkezetű kőhidak robbantási szabályainak bemutatása nagyon egyszerű, mivel szinte semmilyen eltérés nincs a század elején és a ma alkalmazott módszerekben. Valamennyi szabályzat, utasítás megegyezik abban, hogy alapvetően a boltíves szerkezetek tönkretehetők csak pilléreik rombolásával. Mivel viszont az esetek egy részében, e pillérek alacsony volta lehetetlenné teszi a robbantás végrehajtását, így a boltívek rombolása is szükségessé válhat. Ennek végrehajtási módszere döntően a boltívek számának, illetve az előkészítéshez rendelkezésre álló időnek a függvénye. 46 Uo oldal, 134. ábra 51

54 Ha csak egy boltívet kell rombolnunk, az legtökéletesebben két, az ívnyílás 1/6-ában (lapos boltozatnál), illetve 1/12-ében (félköríves boltozatoknál) megválasztott keresztmetszetben hajtható végre. Több ív egyidejű rombolásának szükségessége esetén a tölteteket a pillérek fölött kell beereszteni, a rombolási sugárral megegyező, vagy azt kissé meghaladó mértékben. Amennyiben a rendelkezésre álló idő kevés, úgy a rombolás végrehajtható a boltozat záradéka 47 felett elhelyezett nyújtott töltet robbantásával is. A töltetek tömegét mindegyik vizsgált szabályzat, utasítás (1903-as Kézikönyv, az 1928-as Műszaki oktatás, az 1950-es Ideiglenes utasítás és az 1965-ös illetve 1971-es Robbantási utasítások), az építési anyagok robbantásánál előírtak szerint rendeli kiszámítani. Ettől egyedül a Kézikönyv (1903) tér el, amennyiben a boltívek rombolásához alkalmazandó összpontosított és nyújtott töltetek meghatározásához két tapasztalati képletet ajánl: összpontosított töltet nyújtott töltet ahol T = 12 * d 3 [5] T = 6 * d 2 [6] T - a dinamit töltet tömege kg-ban; d a töltés alsó felületétől a bolthajtás hasáig számított sugárirányos távolság m-ben. 47 A boltozat csúcspontja 52

55 2.2. Vasbeton hidak rombolása A vasbeton hidak robbantására vonatkozó szabályok, először az 1928-as Műszaki oktatásban jelennek meg. A hidak felosztásánál csak az ívhidakat, és a bordáslemezes hidakat tárgyalja. Az ívhidak rombolására három módszert ajánl, úgymint: a pillérek robbantását; a boltívek robbantását; a pillérek és boltívek együttes robbantását (főleg abban az esetben, ha a pillérek nagyon alacsonyak). A legcélravezetőbbnek a boltívek, és a pályaszerkezet együttes átütését tartja, mégpedig 30 m-es fesztávolságig két keresztmetszetben (17. számú ábra), a felett pedig egyben (18. számú ábra). 17. számú ábra: Vasbeton ívhíd robbantása 30 m-nél kisebb fesztávolság esetén számú ábra: Vasbeton ívhíd robbantása 30 m-nél nagyobb fesztávolság esetén 49 A bordáslemezes vasbeton hidak rombolására két módszert ajánl: a pillérek és a hídmezők együttes robbantását (ez utóbbiakat középen, egy keresztmetszetben); csak a hídmező robbantását (ha a pillér robbantására valamilyen okból kifolyólag nem kerülhet sor). A Haditechnikai ismeretek III. kötete (1933) az 1. fejezetben már említett táblázatot közli, a műtárgyak robbantásának erő-, idő- és anyagszükségletéről. 48 E-34 Műszaki oktatás a műszaki csapatok számára, 2. Füzet - Robbantások I. rész, M. kir. honvédelmi minisztérium, Budapest, oldal, 234. ábra. 49 Uo oldal, 233. ábra. 53

56 A Robbantási segédlet (1950) egyáltalán nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az ugyanebben az évben megjelent Ideiglenes robbantási utasítás viszont, külön fejezetet szentel a témának. Ennek ellenére eléggé elnagyoltnak tűnik a vasbeton hidak robbantási szabályainak kifejtése, melyek közül ezért csak néhány újnak tekinthető alapelvet mutatok be: az egyrészes többtámaszú hídmezők szimmetrikus robbantását el kell kerülni, mert azok esetleg nem zuhannak le; a robbantási keresztmetszetek kiválasztásánál figyelemmel kell lenni az esetleges csuklókra; a pilléreket ferdén kell robbantani abban az irányban, amerre a hidat dönteni akarjuk; amennyiben a robbantási keresztmetszetben nem tudjuk a tartó vasalását átütni, úgy legalább 1.5 R (rombolási sugár) szélességben kell kiütni a betont; keretes szerkezetű hidak (az Ideiglenes utasítás páros alakról beszél) aljzatának rombolásakor, a dőlési irányban lévő lábakat alul és felül egy-egy, a dőléssel ellentétes oldalon pedig, középen egy töltettel kell robbantani; a bordáslemezek pályaszerkezeteit nyújtott töltettel, míg a bordákat azok alsó részére (a vasaláshoz legközelebb) elhelyezett összpontosított töltettel kell robbantani (19. sz. ábra). 19. számú ábra: Bordáslemezes híd robbantása nyújtott töltet a lemez robbantására; 2 töltetek a bordák átütésére; 3 - vasalás A titkos, Robbantások c. könyv (1953) talán érezve az Ideiglenes utasítás vonatkozó részeinek elnagyoltságát megpróbálja összefoglalni a vasbeton hidak robbantásának sajátosságait. Ezen belül nagyon hasznos tanácsokat ad, a tartókban lévő vasalás várható elrendezéséről, de a hidak különböző típusai robbantási szabályainak bemutatásával ugyanúgy adós marad. Ez igaz akkor is, ha ismerteti két a német gépkocsi-utakon alkalmazott jellegzetes hídtípus robbantásának végrehajtási módszereit. Az igazi áttörést a vasbeton hidak rombolási módjainak bemutatása tekintetében, ugyanúgy a Mű.2. Robbantási utasítás (1965) jelentette, mint a fémhidak esetében. Ezt támassza alá az a tény is, hogy az 1971-es Mű/213. Robbantási utasítás tulajdonképpen lényegi változtatás nélkül vette át a benne foglaltakat. Akárcsak a fémhidak esetében, a vasbeton hidaknál is, a Hídrobbantás tervezési segédletbe 51 készített folyamatábrám segítségével kívánom összefoglalni, a különböző főtartó szerkezetekkel rendelkező építmények robbantási szabályait (2. számú melléklet). Ezen kívül a két utasítás közötti eltéréseket mutatom be a továbbiakban. 50 E-mű.1. Ideiglenes robbantási utasítás, Honvédelmi minisztérium, Budapest, oldal, 130. ábra. 51 Lukács László: Hidak robbantásának tervezése, szervezése, a parancsnoki munka rendje tansegédlet, Kossuth Lajos Katonai Főiskola, Szentendre, 1986., p

57 A Mű/213., a kéttámaszú gerendatartós vasbeton hidak rombolásakor (amennyiben az előkészítéshez rendelkezésre álló idő kevés) felveti annak lehetőségét, hogy a fesztáv közepén, felülről, a pályaszerkezeten elhelyezett összpontosított töltetekkel is végrehajtható a feladat (68. számú ábra). Ez azért érdemelhet külön figyelmet, mert az Ideiglenes utasítás pont a vasalás zömének a tartó alján való elhelyezkedése miatt, a töltetnek oldalról való felhelyezését is elvetette (20. számú ábra). A Mű.2. még igen, a Mű/213. viszont már nem tárgyalja a fúrtlyukas robbantási módszert, vasbeton hidak rombolására (bár a fúrtlyukas tégla-, kő-, beton és vasbeton szerkezet robbantást mint alapot mindkét utasítás egyformán tartalmazza). A lyukak mérete és elhelyezése a 21. számú ábrán látható. A Mű/213. megemlíti a tartók és a keretes szerkezetek oszlopainak robbantására, a kumulatív nyújtott töltetek alkalmazásának lehetőségét, amennyiben az átütendő vastagság nem haladja meg az egy métert. 20. számú ábra: Gerendatartós vasbeton híd hídmezőinek robbantása a pályaszerkezeten elhelyezett töltetekkel 52 a - oldalnézet; b - keresztmetszet; 1 - töltetek 21. számú ábra: A fúrtlyukas töltetek elhelyezése a vasbeton tartóban (ívben) 53 a - oldalnézet; b - keresztmetszet; 1 fúrtlyukak; 2 - töltetek; 3 fojtás 52 Mű/213. Robbantási utasítás, Honvédelmi minisztérium, Budapest, oldal, 147. ábra. 53 Mű/2. Robbantási utasítás, Honvédelmi minisztérium, Budapest, oldal, 179. ábra. 55

58 3. HIDAK PILLÉREINEK ROBBANTÁSA A Kézikönyv (1903) szerint a hidak pilléreinek robbantása, a falvastagság és a rendelkezésre álló robbanóanyag mennyiség függvényében nyújtott töltésekkel, vagy kamraaknákkal 54 történhet. Ezen belül nyújtott töltetek alkalmazását csak m pillérvastagságig javasolta. A töltetek elhelyezésére vonatkozóan két fontos kitételt tett: a pilléren úgy kellett a robbantási keresztmetszetet megválasztani, hogy a vízszint vagy egyéb akadály fölé a tölcsérsugár méreténél magasabbra ne jussanak 55 ; az összpontosított töltetek egymástól való távolsága, terméskő és tégla esetén az ellenállási vonal (egyben a rombolási sugár) kétszeresét, beton és kváder-kőnél 56 pedig, másfélszeresét ne haladja meg; az első töltet távolsága a pillér szélétől, ennek az értéknek a fele lehetett. A közbeeső pilléreket fészekben 57 (2 m vastagságig), illetve a falvastagság 1/3-ában (3 m vastagságig) vagy felében elhelyezett (tetszőleges vastagság esetén) töltetekkel javasolta rombolni (22. számú ábra). 22. számú ábra: Hídpillérek robbantása központosított töltésekkel 58 A töltetek tömegének meghatározására a közös hadügyi kormány a megejtett pillérrobbantások alapján az alábbi képleteket állapította meg: fészekben elhelyezett tölteteknél T = 15 * d 3 [7] a pillér vastagságának 1/3-ába helyezett tölteteknél T = 4.5 * d 3 [8] a vastagság felében elhelyezett tölteteknél T = 1.5 * d 3 [9] 54 Nyújtott és összpontosított töltet. 55 Schaffer Antal: A gyakorlati robbantó technika kézikönyve, Pallas Rt., Budapest, oldal. 56 Kváderkő: a hídfők, hídpillérek tetején levő kő (vagy vasbeton), amelyen a hídszerkezet nyugszik; gondosan faragott és pontosan illeszthető négyszögű kő. (Bakos F.: Idegen szavak és kifejezések szótára; Akadémiai Kiadó, Bp o.) 57 A Kézikönyv a pillér falsíkjáig érő töltetnek nevezi. 58 Uo oldal, 172. ábra. 56

59 ahol T - a töltet (ekrazit) tömege kg-ban; d - a pillér vastagsága m-ben. A parti pilléreket, csak belső töltetekkel javasolja robbantani a Kézikönyv. A töltetek elsősorban a fal mögé, ha ez nem lehetséges, akkor elölről, a falvastagság feléig befúrt aknakamrákba helyezendőek. A töltetmennyiséget ebben az esetben, a Vogl-képlettel 59 javasolja meghatározni. Már a Kézikönyv utal arra, hogy a hidak építése során a közbeeső pillérek rombolására szolgáló aknakamrákat el kell készíteni. A korabeli szabályozás szerint ebből a célból cm átmérőjű vascsöveket falaztak be a pillérekbe úgy, hogy ezek hossza a kis vízszint magasságától a pillér felszínéig terjedjen, egymástól való távolságuk pedig, a már ismertetett töltettávolságnak feleljen meg. Példaként említi, hogy egy pozsonyi hídpillérben (szélessége 4,7 m) 5 db 21,05 m hosszú, az esztergomi Duna híd pillérében (3,7 m széles) 3 db 10,25 m hosszú, a budapesti Ferenc József-híd 60 közbeeső pillérében pedig (6,0 m széles) 4 db 27,08 m hosszú aknacső található. Ugyanakkor parti pilléreket nem szokás ily aknákkal felszerelni, mert ezeknél a vasszerkezeten egy rácsrúd irányában fektetett síkban, közel az alátámasztáshoz alkalmaznak megfelelő robbantó töltéseket 61. A Műszaki oktatás (1928) abban az esetben javasolja a közbeeső pillérek robbantását végrehajtani, ha azok a rombolási szakaszba esnek, továbbá ha már békében falazott aknakamrákkal épültek, illetve ha könnyen hozzáférhetőek, magasak, elég a robbanóanyagunk és a felszereléshez elegendő az időnk 62. A közbeeső pillérek szabadon felfektetett, továbbá részben vagy egészben beeresztett nyújtott töltettel, illetve szabadon fekvő, továbbá részben vagy egészben beeresztett, vagy zárt összpontosított töltettel robbanthatók. A belső összpontosított tölteteket legalább a pillér vastagságának 1/3-ára rendelte behelyezni. A nyújtott töltetek tömegét az (58) lábjegyzetben jelzett cikk [9], míg az összpontosítottét a [8] képlete alapján kellett meghatározni, minden korrekció nélkül. A parti pillérek 63 robbantására három módszert javasol: a pillér mögé helyezett nyújtott töltetet; a pillér mögé helyezett összpontosított töltetet; a pillérbe elölről befúrt aknakamrába helyezett összpontosított töltetet. A pillér mögé helyezett töltetek esetében az árok illetve az aknakút mélységének a hatássugár (a pillér vastagsága) 1,5-szörösének kellett lennie. Az elölről befúrt tölteteket elsősorban akkor javasolta alkalmazni, ha a hídon a forgalmat biztosítani kellett az előkészítés ideje alatt is, illetve ha a pillér vastagsága nem haladta meg az 1,0 m-t. Vastagabb pillérek 59 Lásd: Tégla, kő, beton és vasbeton szerkezeti elemek robbantási szabályainak fejlődése, a honi katonai robbantás technikában = Műszaki Katonai Közlöny XII. évf. I. szám, pp Ma Szabadság híd. 61 Uo oldal. 62 E-34 (Műsz. okt. műsz.): Műszaki oktatás a műszaki csapatok számára, 2. Füzet - Robbantások I. rész, M. kir. honvédelmi minisztérium, Budapest, oldal, 554. pont. 63 A Műszaki oktatás végpillérnek (hídfőnek) nevezi. 57

60 esetén, az aknakamrát a pillér közepéig rendelte befúrni. Ugyanakkor itt sem jelez semmilyen eltérést a robbanóanyag számításban, a normál falak rombolásához képest. Az Ideiglenes robbantási utasításban (1950) is külön tárgyalják a közbeeső, és a parti pillérek robbantásának szabályait. A közbeeső pillérek robbanthatók szabadon felfektetett vagy barázdában elhelyezett nyújtott töltetekkel (max. 2,0 m-es vastagságig), valamint szabadon felfektetett illetve fészekben és aknakamrában (a vastagság 1/3 vagy 1/2 részéig beengedve) lévő összpontosított töltetekkel. A szabadon felfektetett tölteteket a vízszint felett 0,5-1,0 m, míg a belsőket 0,4 m magasságban rendelte elhelyezni. A töltetek tömegét a fentiekhez hasonlóan, az (58) lábjegyzetben jelzett cikk [27] és [28] képletei szerint kellett meghatározni úgy, hogy a számított mennyiséget 30%-kal növelni kellett. A parti pillérek robbantására két módszert mutat be az Ideiglenes utasítás: a pillér mögé vájt aknakutakba helyezett összpontosított töltetek alkalmazását, ahol a töltetet a pillér vastagságát meghaladó mélységre kellett elhelyezni; elölről, a pillér teljes, de legalább 2/3 vastagságára befúrt aknakamrába helyezett összpontosított töltetekkel való rombolást; rombolási sugárként (R) a pillér teljes vastagságát kellett számítani mind a teljes vastagságra, mind pedig annak 2/3-ára való behelyezés esetén, a töltetek egymástól való távolságaként pedig 1,5 R értéket kellett venni (értelemszerűen az első töltet távolsága a pillér szélétől 0,75 R). Megjelenik a pillérek ferde robbantásának módszere is, bár még meglehetősen pontatlanul. Egy töltet esetén azt a híd tengelyétől balra kellett elhelyezni, míg ha csak néhány töltet van, úgy ezeket különböző magasságokban 64. Kitér az Ideiglenes utasítás is a pillérekbe előre beépített aknakamrák, aknacsövek felhasználásának lehetőségére, egyben be is mutatva néhány típusukat. A betöltött pillérek visszaszerelésének biztosítása érdekében, itt találkozunk először a ma is ismert 1 m hosszúságú, egymással összekötött gömbfákkal való fojtással. Amennyiben nincs idő a pillérek robbantását szolgáló töltetek fojtására, úgy a számított robbanóanyag mennyiségét további 25 %-kal rendelte növelni az utasítás. A ma is ismert és elfogadott pillérrobbantási szabályaink, az 1965-ös Mű.2. Robbantási utasításban jelentek meg először. Az 1971-es Mű/213. Robbantási utasítás itt is csak kisebb kiegészítéseket tartalmaz ezekhez képest, melyek közül a legjelentősebb a hídpillérek felső részének lemetszésével való ferde robbantás. A legfontosabb mindkét utasításban foglalt alapelvek a pillérek robbantása tekintetében a követezőek: a tömör közbeeső pillérek szabadon felfektetett, vagy fészekben, barázdában, illetve a pillér vastagságának 1/2-ben vagy 1/3-ában elhelyezett összpontosított, vagy nyújtott töltetekkel rombolhatók; a parti pillérek rombolása csak belső töltetekkel hajtható végre, melyeket vagy a pillér háta mögé, a vastagság 1.5-szeres (a Mű.2. szerint 1/2-2-szeres) mélységére, vagy elölről, a vastagság 2/3-ra befúrt aknakamrákba helyezünk el; a számított rombolási sugár mindkét esetben a pillér vastagsága; 64 E-mű.1. Ideiglenes robbantási utasítás, Honvédelmi minisztérium, Budapest, oldal, 168. pont. 58

61 a vízben lévő pillérek esetén, az aknakamrák, fészkek és barázdák a vízszint fölött 0,5 1,0 m-re helyezendők el; a töltetek egymástól való távolsága (vízszintes vagy ferde robbantáskor egyaránt) maximum a rombolási sugár /R/ kétszerese, míg az első töltet távolsága a pillér szélétől, ennek az értéknek a fele; a hídpillérek ferde robbantásakor, a töltetek az aljazat magasságának függvényében legalább 45o-os szögben helyezendőek el úgy, hogy a robbanást követően a pillér egyik vége épen maradjon; keskeny pillérek esetén (a pillér szélessége kisebb mint vastagságának 2.5-szerese), a ferde robbantás egy a pillér szélességének 1/4-re elhelyezett töltettel hajtandó végre, melynek tömegét a számított rombolási sugár, 20%-kal megnövelt értéke szerint kell meghatározni; ha a pillér magassága a jelzett feltételeken kívül még a 15 m-t is meghaladja, úgy a meghatározott keresztmetszetben 2 töltetet kell egymás fölött elhelyezni, egymástól 2/R/ távolságra; tömör pillérek robbantásakor a töltet (-ek) tömegét az (58) lábjegyzetben jelzett cikk [29] és [30] képletei szerint, azt 30%-kal megnövelve kell meghatározni. A Mű/213. a fentiekhez képest az alábbi változásokat tartalmazza: pillérek nyújtott töltettel való robbantását csak abban az esetben engedélyezi, ha szélességük meghaladja vastagságuk kétszeresét; kumulatív nyújtott tölteteket, max. 1,2 m pillér vastagságig javasol alkalmazni; bevezeti a pillérek ferde keresztmetszetben történő gyorsrobbantását, melyet a pillér egyik oldali felső részének lemetszésével hajt végre (23. számú ábra); a töltet tömegét az (58) lábjegyzetben jelzett cikk [29] képlete szerint kell meghatározni, de /A/ és /B/ tényező megváltoztatott értékei mellett : A-értékei: 10 m-es fesztávig, betonnál 1,5, e felett, a sarulemezek megerősített vasalása esetén 2,5; B-értékei: parti pillérnél 5,0; közbeeső pillérnél 9, számú ábra: Hídpillér felső részének rombolása a hídszerkezet talplemezének felrobbantásával 65 a - töltet elhelyezése parti pilléren; b töltet elhelyezése közbeeső pilléren; 1 - töltet; R - a rombolási sugár Mindkét utasítás azonos módon tér ki a hidak pilléreiben található, előre elkészített aknakamrák és -csövek típusaira és alkalmazásuk lehetőségeire. 65 Mű/213. Robbantási utasítás, Honvédelmi minisztérium, Budapest, oldal, 142. ábra. 59

62 4. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK A fém-, illetve a kő-, beton- és vasbeton hidak és pilléreik robbantási szabályaiban, sok azonosságot találhatunk a múlt és a jelen robbantási utasításaiban. Az 1928-as Műszaki oktatás korához képest kimondottan magas színvonalú szabályozása után, az 50-es évek szovjet anyagai átmeneti visszalépést jelentettek ugyan, de az 1965-ös Mű.2. Robbantási utasítással egy nagyon alapos, használható szakkönyv került a műszaki tisztek kezébe. A hidak rombolási alapelveiben, a rombolandó hossz (szakasz) meghatározásában, illetve a teljes és részleges rombolás tartalmának megállapításában tapasztalható némi eltérés. A rombolandó hossznál minden bizonnyal közrejátszott az ellenség akadály-áthidalási lehetőségeinek ismerete, illetve a saját képességek (erő, idő, robbanóanyag) mérlegelése. Amíg a hadseregek nem rendelkeztek korszerű, mobil roham- és kísérőhidakkal, a Műszaki oktatásban foglalt 60 m-es rombolási szakasz tönkretétele elegendő volt, a teljes rombolás végrehajtásához is. Később, a teljes hídrombolás már a keresztszelvényben lévő teljes áthidalásra vonatkozott, melyen belül természetesen a konkrét robbantások meghatározása a szerkezet tulajdonságainak függvénye. Teljes rombolás végrehajtásakor a pillérek tönkretétele, az 1965-ös utasítás megjelenéséig nem volt feltétlen szempont. Ez azért is érdekes, mert ugyanakkor már az 1903-as Kézikönyv kitér arra, hogy a hidak egy részének építésekor előre elkészített aknakamrák kerültek a pillérekben kialakításra. Ráadásul a pillérek rombolásakor, a töltetek elhelyezésére vonatkozó szabályok csaknem azonosan kerültek meghatározásra az összes utasításban, a század elejétől napjainkig (!). A pillérek ferde keresztmetszetben, egymáshoz képest ellentétes irányban való robbantása szintén a Mű.2. Robbantási utasítás megjelenésével került egyértelműen leszabályozásra. Ezt megelőzően, az 1950-es Ideiglenes utasítás is tesz róla említést, de a végrehajtás pontos módját és a tervezés módszerét nem határozza meg. Ezen a téren egyébként a jelenlegi utasításunk is adós marad azzal, hogy a ferde robbantás szabályainak ismertetését nem követi egy módszertani rész, melyben a tervezés végrehajtását is bemutatná66. Oktatói tapasztalatomból tudom, hogy nem csak a főiskolán, de még a Katonai Akadémián is gondot jelentett esetenként a hallgatók számára, egy ferde keresztmetszetben való pillérrobbantás korrekt megtervezése. Ennek fő oka pedig nem a feladat bonyolultsága, hanem a megfelelő minta, módszertani segítség hiánya. A kő- és betonhidak rombolási elvei és módszerei tulajdonképpen semmit nem változtak az idők folyamán. Mivel a szerkezetek változatlanok, így ezen a téren nem is indokolt semmilyen változtatás. Az összes szerkezet közül, az elmúlt évtizedekben a vasbeton hidak mentek át a legnagyobb fejlődésen, ami viszont nem tükröződik vissza a jelenlegi utasításunkból (mely tulajdonképpen az 50-es évek végének, 60-as évek elejének színvonalát tárja elénk). Az új szerkezetű vasbeton hidak rombolásakor ez visszaüthet, hiszen nem ismerve fel a híd típusát, a robbantási keresztmetszetek megválasztása sem fog megfelelni a híd statikai 66 A Mű.2.-ből szintén hiányzik ez a fontos rész. 60

63 sajátosságainak. Ennek végeredménye pedig ugyanaz lesz, mint ami a budapesti Szabadsághíd, II. világháborús robbantásakor történt. A Gerber-tartós szerkezetet nem felismerve, függőhídként tervezték meg és hajtották végre a rombolást. Ebből adódóan, csak a két közbeeső pillér közötti hídmezőt tették ez által tönkre67. A saját területen megvívandó védelmi hadművelet (harc) műszaki támogatási feladatainak egyik sajátossága, a hidak nagyszámú romboláshoz való előkészítése lehet. Mivel a robbantás kiváltásáig (ha egyáltalán erre szükség lesz) a hídon a forgalmat fenn kell tartani, a szerelést csak második készenléti fokon lehet elvégezni, melynek egyik sajátossága az, hogy a gyutacsok nem helyezhetők be a töltetekbe. A készenléti fok váltására viszont, az esetek egy részében csak nagyon rövid idő (15-20 perc) fog rendelkezésre állni, mely alatt elképzelhetetlen, pl. a pillérekben lévő aknakutakba az indítótöltetek leengedése és a fojtás végrehajtása. Jelen robbantási utasításunk semmilyen módszertani segítséget sem ad e probléma megoldására. Javaslatok a hidak robbantásának megtervezésével és megszervezésével kapcsolatban: 1. Át kell tekinteni a hídépítés terén az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásokat (anyag, szerkezet, technológia), és ennek megfelelően ki kell dolgozni az új típusú hidak rombolási elveit. 2. A korszerű útépítés során nagyon sok típushidat készítenek, melyekbe szintén előre gyártott típus-tartók kerülnek beépítésre. Ezen hidak rombolási tervei előre elkészíthetők, kiadhatók a műszaki csapatok részére. 3. A saját területen lefolytatandó védelmi hadművelet (harc) sikerességének fokozása érdekében, egyik oldalról megfontolandó a pillérekben előre kiépített aknakutak/aknakamrák elkészítése, az épülő új hidaknál. Ennek többletkiadásai a teljes költséghez viszonyítva elenyészők, ugyanakkor a romboláshoz való előkészítés során, az aknakamrák elkészítésekor nem kell sokkal durvább módszerek alkalmazásával (légkalapács, esetleg robbantás) meggyengíteni egy olyan híd pillérét, melyet aztán esetleg nem is lesz szükséges felrobbantani (viszont a pillér újbóli helyreállítása nagyságrenddel többe fog kerülni). Ugyanakkor megfontolást érdemel az a tény is, hogy korunk új kihívása, a nemzetközi terrorizmus számára, pont a kritikus infrastruktúra egyik elemeként szereplő hidak elleni támadást könnyíthetjük meg ez által. 4. A hidak rombolásának megtervezése felelősségteljes, összetett feladat. Ennek segítése céljából egyrészt bevezethetőek az elhatározás meghozatalát könnyítő folyamatábrák (1. és 2. számú mellékletek). Ugyanakkor jelentősen gyorsíthatja ezt a munkát, egy hídrobbantást tervező számítógépes program alkalmazása. A 80-as években, az akkori informatikai eszközök alkalmazásával elkészítettem egy ilyen programot mind magyar, mind pedig orosz nyelven 68. Ma már ez nem, de egy programozó szakember által ennek alapján elkészített, 67 Ennek volt köszönhető, hogy Budapest újjáépítése során a Szabadság-híd volt az első állandó híd, amelyet átadtak. 68 Vasbeton hidak robbantásának tervezése - számítógépes program - a ZMKA Parancsnokának Nívódíjában részesített TDK pályamunka, 1987.; 61

64 továbbfejlesztett program mellékelhető lenne egy új robbantási utasításhoz, vagy külön kezelési utasítással kiadható lenne a műszaki törzseknek. Használata révén kiküszöbölhetővé válnának az esetleges tervezési hibák is, mert korrekt adatok betáplálása esetén a program kiszűri az emberi tévedést. 5. A 3. pontban említett típushidakon kívül, a hídrobbantást tervező program segítségével már békeidőszakban elkészíthetőek az országban található, várhatóan nagyfontosságú hidak (ezek a létező katonaföldrajzi értékelések alapján meghatározhatóak) rombolási tervei. A tervek viszont nem füzetnyi vastagságú, szekrényekben tárolt okmányok lennének, hanem számítógépes feldolgozásra kerülnének 69. Ennek technikai feltételei a Magyar Honvédségnél természetesen adottak. 6. A manuális hídrobbantási tervezés oktatásához, több módszertani segítséget nyújtó utasításra van szükség, melyben például, részletesen bemutatásra kerül a pillérek robbantásának megtervezése, a töltetek elhelyezésének, a hálózatok fektetésének és mechanikai hatásoktól való védelmének gyakorlati végrehajtása. Ugyancsak ki kell térni egy alfejezet vagy melléklet erejéig a többször említett, de igazán egyszer sem bemutatott szerelőmező kérdésére. Mivel a Magyar Honvédségnél központi ellátmányként ilyennel nem rendelkeznek a csapatok, így saját maguknak kell ezt megtervezniük és legyártaniuk. A Hídrobbantás tervezési segédletben, majd ezt követően egy cikkben 70 részletesen bemutattam a tervezés menetét, de ennek utasítás szinten is kiadásra kell kerülnie akár ebben a formában, akár egy műszaki leírásként. 7. Ki kell dolgozni, és egy új robbantási utasításban rögzíteni kell a hídrombolások előkészítése készenléti fokainak belső tartalmát. Ezen belül konkrét ajánlásokat kell tenni pl. a tanult, gyutacs nélküli robbantás alkalmazásának lehetőségeire, a pillérek robbantáshoz való előkészítésének során (orosz tapasztalatok alapján, egy akadémiai jegyzetem 71 vonatkozó részében ezt megtettem, de ennek gyakorlati felhasználhatóságához központi utasítás szükséges). Törvények, határozatok, intézkedések IRODALOMJEGYZÉK 4334/eln. rendelet, a Vezérfonal az utászszolgálat oktatásához című tankönyv megjelentetésére, , Rendeleti Közlöny, 17. o. Putyi povüsényija effektyivnosztyi razrusenyija zselezobetonnüh mosztov sz iszpolovanyijem EVM (A vasbeton hidak rombolása hatékonyságának növelési lehetőségei számítógép alkalmazásával) - a Szovjetunió Honvédelmi Minisztériuma, Műszaki Főnökének dicsérő oklevelével díjazott (2. díj) TDK pályamunka, Kujbisev Katonai- Műszaki Akadémia, Moszkva, 1990.; Hidak rombolásának megtervezése COMMODORE-64 mikroszámítógép segítségével programcsomag - a ZMKA Újítási Bizottsága által elfogadott újítás, Hódosi Lajos: Meglévő hidak robbantási tervének feldolgozása a MapInfo számítógépes térinformatikai rendszerrel szakdolgozat (ZMKA Műszaki tanszék, 1993.) (Konzulens: Lukács László) 70 Szerelőmezők készítése hidak rombolásához, Honvédségi Szemle, 1987/1. szám, pp (Gál Józseffel közösen) 71 Harcászati műszakizár-csomópontok létesítése, fenntartása, aktivizálása. A zászlóalj védőkörlet műszakizárrendszere - akadémiai jegyzet, ZMKA Műszaki tanszék, Budapest,

65 2388/eln. rendelet az E-23. Műszaki oktatás a m. kir. honvéd lovasság utász-szakaszai és század-utászai számára című szolgálati könyv kiadásáról, , Rendeleti Közlöny 95. o /eln. rendelet az E-32 (Műsz. okt.): Műszaki oktatás a nem műszaki csapatok számára + Ábrafüzet c. szolgálati könyv kiadására, Honvédségi Közlöny 29. szám o eln. rendelet az E-34 (Műsz. okt. műsz.): Műszaki oktatás a műszaki csapatok számára, 2. Füzet - Robbantások I-II. rész + Mellékletek c. szolgálati könyv kiadására, Honvédségi Közlöny 10. szám, 73. o. 577/Elnökség rendelet a Robbantási segédlet c. szolgálati könyv kiadására, , Honvédségi Közlöny 14. szám, 289. o /Elnökség rendelet az E-mű.1. Ideiglenes robbantási utasítás c. szolgálati könyv kiadására, , Honvédségi Közlöny 1. szám, 1. o. MNVK 7. Önálló Osztály közleménye a Mű/2. Robbantási utasítás c. szolgálati könyv kiadására, , Honvédségi Közlöny 5. szám, oldalak MNVK 7. Önálló Osztály közleménye (HK.2.), a Mű/213. Robbantási utasítás c. szolgálati könyv kiadásra, , oldalak Könyvek ARDAY Géza m. kir. honvédszázados: A lőpor és robbanó anyagok technológiája és történeti fejlődése, Szent Erzsébet Nyomda Részvénytársaság, Kassa, JACOBI Ágost: A Magyar műszaki parancsnokságok, csapatok és alakulatok a világháborúban , Közlekedési Nyomda K.F.T., Budapest, SCHAFFER Antal: A gyakorlati robbantó technika kézikönyve, Pallas Rt., Budapest, SCHMOLL ENDRE: Haditechnikai ismeretek I. kötet, a szerző kiadása, Budapest, SCHMOLL ENDRE: Haditechnikai ismeretek III. kötet, M. kir. bpesti honv. tiszti szabályzatismertető tanf., Budapest, Szabályzatok, jegyzetek és egyéb dokumentumok Vezérfonal az utászszolgálat oktatásához fordítás, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, E-23. Műszaki oktatás a m. kir. honvéd lovasság utász-szakaszai és század-utászai számára, Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, H-26. Technischer Unnterricht für die k.u.k. Sappeur-Pionier truppe. Teil; Sprengvorschrift, Aus der Druckerei des k.u.k. Kriegsministeriums, Wien, az utasításnak 1918-as (a jelzettel megegyező tartalmú) utánnyomása is fellelhető a könyvtárakban E-39,b. Műszaki oktatás a m. kir. honvéd lovasság számára tervezet, Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, E-34 (Műsz. okt. műsz.): Műszaki oktatás a műszaki csapatok számára, 2. Füzet - Robbantások I. rész, M. kir. honvédelmi minisztérium, Budapest, E-34 (Műsz. okt. műsz.): Műszaki oktatás a műszaki csapatok számára, 2. Füzet - Robbantások II. rész + Mellékletek, M. kir. honvédelmi minisztérium, Budapest, Robbantási segédlet, Honvédelmi Minisztérium, Budapest,

66 E-mű.1. Ideiglenes robbantási utasítás, Honvédelmi Minisztérium, Budapest, Robbantások, Honvédelmi Minisztérium, Budapest, Mű/2. Robbantási utasítás, Honvédelmi Minisztérium, Budapest, Mű/213. Robbantási utasítás, Honvédelmi Minisztérium, Budapest, LUKÁCS László: A magyar honvédségnél alkalmazott robbantási eljárások és robbanóanyagok legfontosabb részterületei fejlődésének vizsgálata és a továbbfejlesztés javasolt irányai kandidátusi disszertáció, ZMKA 72, Budapest, Robbantástechnikai terminológia A robbantástechnika időszerű kérdései 5. sz. füzet, OMBKE 73 Robbantástechnikai szakbizottság kiadványa, Budapest, Cikkek, előadások, tanulmányok LUKÁCS László: A magyar hadseregben alkalmazott robbanóanyagok a századfordulótól napjainkig, Új Honvédségi Szemle 1997/5. szám, pp LUKÁCS László: Szemelvények a tégla, kő, beton és vasbeton szerkezeti elemek robbantási szabályainak fejlődéséből, Robbantástechnika (HU ISSN ) 27. szám, május, Magyar Robbantástechnikai Egyesület, Budapest, pp LUKÁCS László: A robbanóanyag fogalma, a robbanóanyagok felosztása a magyar honvédségben, Műszaki Katonai Közlöny 2008/1-4. összevont szám, pp LUKÁCS László: Tégla, kő, beton és vasbeton szerkezeti elemek robbantási szabályainak fejlődése, a honi katonai robbantás technikában, Műszaki Katonai Közlöny XII. évf. I. szám, pp LUKÁCS László: Szemelvények a fémszerkezeti elemek robbantási szabályainak fejlődéséből az 1800-as évektől napjainkig - előadás a Magyar Robbantástechnikai Egyesület, Fúrásrobbantástechnika 2008 Nemzetközi Konferenciáján, Vác, szeptember ; megjelent a konferencia kiadványában, pp LUKÁCS László: Rendeleti és Honvédelmi Közlönyök műszaki tárgyú anyagai , Műszaki Katonai Közlöny, XXXIII. évfolyam, 2013/1. szám, pp LUKÁCS László: A farobbantás szabályainak és módszereinek fejlődése a honi katonai robbantás technikában, Műszaki Katonai Közlöny, XXXIII. évfolyam, 2013/2. szám, pp Zrínyi Miklós Katonai Akadémia. 73 Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. 64

67 1. számú melléklet FÉMHÍD ROBBANTÁS FOLYAMATÁBRA ELHATÁROZÁS MEGHOZATALÁHOZ 65

68 2. számú melléklet VASBETON HÍD ROBBANTÁSA FOLYAMATÁBRA ELHATÁROZÁS MEGHOZATALÁHOZ 66

69 XXV. évfolyam, szám Kasza Anett 1 AZ ÓVÓHELYEKRE ÉS A METRÓRA, MINT VÉDELMI LÉTESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS ÁTTEKINTÉSE 2 A katasztrófavédelem szerveztében 2012-ben végbement változásokkal új jogszabályi háttér született, amely érintette ugyan a polgári védelem néhány területét, de az életvédelmi létesítményekre vonatkozó rendelkezések kimaradtak a jogszabályalkotásból. Az óvóhelyek, így a fővárosi metró, mint védelmi létesítmény hazai szabályozása hiányos, és több kérdést is felvet az életvédelmi létesítmények nyilvántartásával, a karbantartásukkal és katasztrófahelyzet esetén azok igénybevételével kapcsolatban. A cikkben részletesen bemutatom az életvédelmi létesítményekre, kiemelt figyelemmel a metróra vonatkozó jogszabályok, és a témához kapcsolódó, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet által kiadott belső szabályzók komplex rendszerét. Kulcsszavak: metró, óvóhely, jogszabály, polgári védelem The disaster management organized in 2012 due to changes being born in the new legislative framework, which has affected some of the same field of civil protection are left out of the legislation. The shelters, including the metropolitan subway system, as a defense establishment domestic regulation is incomplete, and raises several questions of life defenses record, for example the maintaince of this buildings and the possible avaiable during a disaster. The present article details the life safety installations, paying special attention to legislation on the metro and published by the professional disaster management organization's own documents. Keywords: underground, shelter, legal background, civil protection BEVEZETÉS Az I. világháborút követően nyilvánvalóvá vált, hogy az újabb háború megállíthatatlan, ezért a lakosság védelmének kialakítását kiemelt feladatként kellett kezelni. Megkezdődött az intenzív óvóhelyépítés, továbbá kidolgozásra és bevetésre kerültek a lakosság riasztásának, tájékoztatásának, valamint kitelepítésnek az új elvei és módszerei. Külön figyelmet fordítottak a légitámadásokat követő mentő, mentesítő, helyreállító és kárfelszámoló munkák elvi és gyakorlati megvalósítására, valamint számoltak a különböző harci gázok lakosság elleni alkalmazásával is. A második világháború kezdetére megsokszorozódott a civil lakosság fizikai védelmi képessége az óvóhelyek számának köszönhetően. 3 A II. világháború, majd a hidegháború időszakában nagyszámban épültek óvóhelyek, köztük a fővárosi metrót is kettős rendeltetéssel tervezték, és építették. A kettős rendeltetés azt jelenti, 1 A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola doktorandusza. anett.kasza@katved.gov.hu 2 Lektorálta: Dr. habil. Kovács Tibor ny. mk. ezredes (PhD), címzetes egyetemi tanár. kovacs.tibor@uni-nke.hu 3 dr. Várszegi Gyula: A metró építése és működése, Kovásznai Kiadó Bp pp

70 hogy béke időszakban a létesítmény közlekedési funkciót lát el, szükség esetén pedig 220 ezer ember befogadására alkalmas, mint védelmi létesítmény. A hidegháború lezárását követően nem épültek újabb óvóhelyek Magyarországon. A meglévő létesítmények karbantartására és állagmegóvására azonban külön gondot fordított az akkori Polgári Védelmi Parancsnokság. Külön utasítások, belső szabályzók és gyakorlatok szolgálták ezen építmények megfelelő szinten tartását, és a lakosság célirányos felkészítését a védelmi létesítmények ismeretét, és alkalmazását illetően. 4 Sajnos, ahogy sok más terület, az életvédelmi létesítmények kérdésköre is más megítélés alá esik, mint néhány évtizede. A korábban értékesnek vélt létesítmények és lakosságvédelmi eljárások indokolatlanul háttérbe szorultak, és méltatlanul kevés figyelmet kaptak az elmúlt években. A következő fejezetben az óvóhelyekkel, és a főváros metróval kapcsolatos jogszabályi hátteret vázolom fel, bemutatva a jelenlegi szabályozás hiányosságait, és ismertetem a még érvényben lévő, évtizedekkel ezelőtt szabályozott területeket. STRATÉGIASZINTŰ SZABÁLYOZÁS Magyarország jelenleg is érvényben lévő Nemzeti Biztonsági Stratégiáját a Kormány 2004 márciusában fogadta el. A 2002-ben meghatározott hasonló dokumentum felváltását leginkább az indokolta, hogy az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás alapjaiban változtatta meg hazánk biztonsági környezetét és integrációs teendőit. A Nemzeti Biztonsági Stratégia az alábbiak szerint rendelkezik a polgári védelmi feladatokról: A katasztrófavédelem (polgári védelem, tűzoltóság) erői természeti és civilizációs katasztrófák, illetve minősített időszakok idején, szükség esetén a fegyveres erők kijelölt alakulataival együttműködve, védik a lakosság életét és az anyagi javakat. 5 A Stratégia tehát a lakosság tömeges védelmével kapcsolatos feladatokat egyértelműen a katasztrófavédelem feladatkörébe utalja. A Nemzeti Biztonsági Stratégia felhatalmazást ad a védelmi feladatok felelőseként megjelölt ágazatoknak arra, hogy a dokumentumban foglalt értékek mentén, minden ágazat dolgozza ki a saját stratégiáját. A cikk megírásának időpontjában Magyarországnak nincs elfogadott Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégiája, a kidolgozói folyamat a tervezet szintjéig jutott csak el. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK, SZABÁLYOZATLAN TERÜLETEK Nem csak stratégia szintű elképzelés nincs hazánkban a lakosság tömeges védelmével kapcsolatban, de még a vonatkozó jogszabályok sem biztosítanak pontos és megfelelő kereteket a védelmi feladatok tervezésének és megvalósításának. 4 Pohoska Ulrich: Segédlet az életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) üzemeltetési, karbantartási és felújítási feladatainak elvégzéséhez, Építésügyi Tájékoztatási Központ Bp pp /2012 (II. 21.) Korm. Határozat Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról. 68

71 Az életvédelmi létesítmények, valamint a metró védelmi célú alkalmazását nehezíti, hogy a katasztrófavédelem területén 2012-ben végbement változások háttérbe szorították a klasszikus polgári védelmi feladatokat. A változásokkal egyidejűleg hatályba lépett jogszabályi változások a polgári védelmi feladatoknak csak kis szegmensét érintik. Több terület is van, amelyek az új szabályzók híján az egységes katasztrófavédelem megalakulását megelőző normák szerint működik ma is. Ilyen terület többek között a metró polgári védelmi célú gyakorlatainak előkészítése és végrehajtása, a metró védelmi céllal épülő műtárgyainak és berendezéseinek műszaki átadás-átvétele, vagy a metró védelmi célú alkalmazására vonatkozó követelményrendszer is. A POLGÁRI VÉDELMI TÖRVÉNY ÁLTAL KORÁBBAN SZABÁLYOZOTT TERÜLETEK A polgári védelemről szóló évi XXXVII. törvény rendelkezett korábban a klasszikus polgári védelmi feladatokról, köztük az óvóhelyi védelem megszervezésének részleteiről is. A törvény 9.. (2) bekezdés b) pontjában a főpolgármester jogkörébe utalta a metró óvóhelyi célú igénybevételének biztosítását, az alábbiak szerint: A főpolgármester szervezi és irányítja a főváros lakosságának óvóhelyi védelmét, gondoskodik a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő polgári védelmi objektumok, közterületi és lakóházi óvóhelyek fenntartásáról, a metró kijelölt szakaszaiban az óvóhelyi védelem biztosításáról. A törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek, pedig az egyes ágazatai feladatok végrehajtását részleteiben is meghatározták. 6 A polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának, illetőleg alkalmazásáról szóló 55/1997 (X. 21.) számú BM rendelet 3..-a a polgári védelmi törvényben meghatározott polgári védelmi feladatok ellátására előírta a megalakítandó polgári védelmi szakalegységeket. A rendelet 3.. f) pontja alapján rendelkezett a METRO szakalegység létrehozásáról: a fővárosi METRO életvédelmi létesítményként alkalmazható szakaszaiban a kollektív védelem feltételeinek biztosítása érdekében METRO szakalegységet A KATASZTRÓFAVÉDELMI TÖRVÉNY ÉS VONATKOZÓ RENDELETE ÁLTAL SZABÁLYOZOTT TERÜLETEK A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXVIII. törvény hatályon kívül helyezte a korábbi polgári védelmi törvényt. De nem csak a polgári védelmi törvényt, ahogy az elnevezéséből is adódik és a hozzá kapcsolódó egyes törvények -et is hatálytalanította. A megnevezésből is látszik, hogy több korábbi jogszabály megújítását célozták meg egy új törvénnyel. Összességében ez a szabályzó olyan széles feladatkört ölel fel, amely az egyik oka lehet a hiányos jogszabályalkotásnak. Az új törvényből több polgári védelmi szakterületet érintő kérdéskör szabályozása is kimaradt. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 6 A polgári védelemről szóló évi XXXVII. Törvény 9.. (2) bekezdés b) pontja. 69

72 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Kormányrendelet már tartalmazza a főbb lakosságvédelmi feladatok szabályozását, az óvóhelyi védelem azonban nem szerepel benne. A polgári védelmi felkészítés feladatai és területeit a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló jelenleg is hatályos - 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet szabályozza. A rendelet 24. -a szabályozza a polgári védelmi feladatok ellátására létrehozott egységek típusait. A ) pontja a logisztikai egységek feladatait taglalja, amelyek közül az e) pont nevesíti a metrót, mint élet- és vagyonvédelmi létesítmény, az alábbiak szerint: a fővárosi metró élet- és vagyonvédelmi létesítményként alkalmazható szakaszaiban, a védelem feltételeinek biztosítása 7 Ez alapján tehát a polgári védelmi feladatokra létrehozott egységek közül, a logisztikai egység jogszabályban meghatározott feladata a metró védelmi célú létesítményeinek működtetése. POLGÁRI VÉDELMI FELADATOK A HONVÉDELMI TÖRVÉNYBEN A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény 11.. (2) bekezdése rendelkezik a polgári védelmi szervezetek, háborús összetűzés esetén jelentkező feladatairól. Fegyveres összetűzés miatt szükséges polgári védelmi feladatok ellátásának célja a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtésére. A törvény ugyanezen paragrafus (3) bekezdésében szabályozza a fegyveres összetűzés időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokat. A 11.. (3) bekezdés c) pontja értelmében polgári védelmi feladat az óvóhelyek létesítése, fenntartása és működtetése. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011 (XII. 22.) számú kormányrendelet 45.. (1) bekezdése értelmében A honvédelmi feladatok megvalósításához szükséges az 5. számú mellékletben felsorolt ingatlanokról, azok infrastrukturális szolgáltatásairól, és a szolgáltatásokról az ingatlan fekvése, illetve a szolgáltatásra kötelezett székhelye, telephelye, fióktelepe szerinti illetékes katonai igazgatási központ hatósági nyilvántartást vezetni. 8 A kormányrendelet 5. számú mellékletében nevesítve vannak a meglévő, kiépített óvóhelyek. A rendelet értelmében, a nyilvántartásba vett óvóhelyek honvédelmi célokra bármikor igénybe vehetők. Az óvóhelyek országosan több nyilvántartásban is szerepelnek, az előbbiekben ismertetett katonai célú dokumentálás mellett, az önkormányzatok óvóhelykataszterben fektetik fel a településhez tartozó életvédelmi létesítményeket. A nyilvántartás rendszeréről az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszeréről szóló 37/1995 (IV. 5.) kormányrendelet szól. 7 A katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet ) pontja. 8 A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011 (XII. 22.) számú kormányrendelet 45.. (1) bekezdése. 70

73 NORMAALKOTÁS EGY SZINTTEL LEJJEBB, A HIÁNYPÓTLÓ BELSŐ SZABÁLYZÓK A katasztrófavédelmi törvény és a polgári védelmi felkészítést szabályzó belügyminiszteri rendelet hatálybalépését követően, a gyakorlati munka során került felszínre egyre több terület, amely egzakt szabályozás híján, megyénként eltérő feladat értelmezést és megvalósítást eredményezett. Az egységes feladatellátás céljából, egyre több belső norma született az életvédelmi létesítmények helyzetének szabályozására. Az egyik ilyen terület, a polgári védelmi szervezetek kiképzése volt. Az egységes katasztrófavédelmi rendszer megalakulását követően, 2012 augusztusban lépett hatályba a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 20/2012. (VIII. 30.) számú utasítása, a polgári védelmi szervezetek állományának katasztrófavédelmi képzési programjáról, mely meghatározza a polgári védelmi szervezetek képzésének tartalmát. Ez a képzési program a metróban megalakított polgári védelmi szervezetre is hatállyal van, de mindössze egy általános iránymutatást ad a polgári védelmi felkészítések tartalmára vonatkozóan. A metró szakalegységei részére speciális irányú felkészítésre is szükség van, az egyes óvóhelyi üzemmódok során ellátandó feladatok felkészítésére és gyakoroltatására. A felkészítések tartalmát Budapest Főváros Főpolgármesterének /98. számú intézkedése alapján végzik a metrónál. Az óvóhelyek felülvizsgálatának kérdéskörében született a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 125/2011. (XII. 29.). számú intézkedése, az életvédelmi építmények helyzetének felülvizsgálatára. Ebben az intézkedésben a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok mellett, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak is végre kellett hajtania az életvédelmi építmények felülvizsgálatát, a normában meghatározott szempontrendszer alapján, amely érintette a metró védelmi szakaszait is. A felülvizsgálat eredményeként nem változtak a metró védelmi célú igénybevételére vonatkozó előírások. Az intézkedés rendelkezett a 350 négyzetméter alatti alapterületű óvóhelyek megszüntetéséről, valamint az ennél nagyobb létesítmények felülvizsgálatáról, és szükség szerinti megszüntetéséről. Az intézkedés alapján a 350 négyzetméter alapterületnél kisebb életvédelmi létesítményeket megszüntették, azaz kivezetették azokat az óvóhelyi kataszterből. Emellett több, korábban üzemi létesítményekhez (például vasúti csomópontokhoz kapcsolódó), 350 négyzetméter alapterületnél nagyobb életvédelmi létesítmények is megszüntetésre kerültek. Ezzel hazánkban szinte nullára csökkent a lakosság óvóhelyi ellátottságának aránya. A METRÓ, MINT VÉDELMI LÉTESÍTMÉNY SPECIÁLIS HELYZETE A polgári védelem, köztük a metró kérdéskörének újraszabályozása nem történt meg, így jobb híján jelenleg is az egységes katasztrófavédelmi rendszer megalakulását megelőzően kiadott intézkedések alapján dolgoznak az illetékes szakemberek. Ilyen Budapest Főváros Polgármesterének számú intézkedése a METRÓ szakalegység polgári védelmi felkészítésére vonatkozóan, mely módszertani útmutatót is tartalmaz a metró gyakorlatok végrehajtásához. Ezenkívül hatályban van még Budapest Főpolgármes- 71

74 terének 131/5/1998. számú követelményrendszere a metró életvédelmi célú alkalmazására vonatkozóan. Emellett 1980-ban lépett hatályba a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága által készített, a budapesti metró védelmi céllal épülő műtárgyai és berendezései műszaki átadás-átvételére vonatkozó részletes polgári védelmi előírások és állásfoglalások intézkedés, amely ma is iránymutató a metró polgári védelmi szakemberei számára. Az évtizedekkel ezelőtt kiadott normák mellett, a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság műszaki szakigazgatója több utasítást kiadott, amelyek a metró óvóhelyi berendezéseinek karbantartásához kapcsolódnak. A 3/2011. számú utasítás a budapesti metró helyi vízműveinek vízminőség, és vízhozam ellenőrzéséről rendelkezik, a 3/2010. számú utasítás a polgári védelmi műtárgyakon és berendezéseken végzett karbantartási és üzemeltetési tevékenység dokumentálását, az 1/2010. számú utasítás pedig a budapesti metró polgári védelmi létesítményeinek karbantartását szabályozza. A részvénytársaság műszaki vezérigazgató-helyettese az 1/2009. számú utasításában rendelkezik a budapesti metró polgári védelmi szervezetének létszámbiztosításáról. SZABÁLYOZATLAN TERÜLETEK A JOGUTÓDLÁST KÖVETŐEN A BM Polgári Védelem Budapest Fővárosi Parancsnokság jogutód szervezete a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság megalakulása óta, az igazgatóság hatáskörébe tartozó, a metró védelmi célú igénybevételére vonatkozó norma nem került kiadásra. Mindössze a metró polgári védelmi szervezetére vonatkozó éves kiképzési terveket hagyja jóvá a fővárosi katasztrófavédelmi igazgató. A metró védelmi célú alkalmazásának jogszabályi háttere tehát a szervezeti változásokat egyelőre nem követi. Az 1990-es években kiadott belső normák jelenleg is hatályosak, így alapvetően ezekben a szabályzókban foglaltak szerint járnak el a metró polgári védelmi célú igénybevételével kapcsolatos feladatok ellátása során. ÖSSZEGZÉS A metrót, mint védelmi létesítmény üzemeltetését, karbantartását és a polgári védelmi szervezet kiképzését, több évtizede kiadott belső szabályzók alapján végezni, csak félig tulajdonítható hibának. Azonban elgondolkodtató, hogy mi lehet az oka annak, hogy nincsenek új szabályzók. Az egyik ok az lehet, hogy a ma, a polgári védelmi szakterületen dolgozók, és norma alkotásra jogosult állomány nem látja át a metró védelmi rendszerét, és nem ismeri azt olyan mélységig, hogy iránymutatást adjon ki belső szabályzó formájában. Véleményem szerint ez nem ok arra, hogy a régi szabályzókat némileg aktualizálva, a műszaki tartalom meghagyása mellett újra kiadják. Ezzel igazolnák azt is, hogy tisztában vannak azzal, hogy a metró nem csak tömegközlekedésre alkalmas. A másik ok az lehet, hogy ez a terület, csak feledésbe merül a katasztrófavédelem kibővült feladatrendszerében. Utóbbi viszont, hogy feledésbe merült, vagy egyáltalán tudomást sem 72

75 vesznek arról a felelősök, hogy a metró milyen egyedülálló védelmi létesítmény a főváros komplex rendszerében, és mennyi lehetőség rejlik benne a katasztrófák elleni védekezés során, azt már hibának vélem. Egy ilyen, óvóhelyi tulajdonságokkal is bíró létesítményt, amely szállítási kapacitással, fizikai védelmi képességekkel, és saját infrastruktúrával rendelkezik, egyszerűen nem lehet csak így elfeledni, nem szabályozni, és nem figyelembe venni Budapest lakosságvédelmének tervezése során. IRODALOMJEGYZÉK 1. dr. Várszegi Gyula: A metró építése és működése, Kovásznai Kiadó Bp Pohoska Ulrich: Segédlet az életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) üzemeltetési, karbantartási és felújítási feladatainak elvégzéséhez, Építésügyi Tájékoztatási Központ Bp A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Kormányrendelet 4. A katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet 5. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény 6. A polgári védelmi szervezetek állományának katasztrófavédelmi képzési programjáról szóló BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 20/2012. (VIII. 30.) számú utasítása 7. Az életvédelmi építmények helyzetének felülvizsgálatáról szóló BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 125/2011. (XII. 29.). számú intézkedése /2012 (II. 21.) Korm. Határozat Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról évi XXXVII. Törvény a polgári védelemről 10. Budapest Főváros Polgármesterének számú intézkedése a METRÓ szakalegység polgári védelmi felkészítésére 11. Budapest Főpolgármesterének 131/5/1998. számú követelményrendszere a metró életvédelmi célú alkalmazására. 73

76 XXV. évfolyam, szám Dudás Zoltán 1 MENEKÜLT TÁBOROK KIALAKÍTÁSÁNAK NÉHÁNY RELEVÁNS KÉRDÉSE KÖZEL-KELETI PÉLDÁK ALAPJÁN 2 Az Iraki és Levantei Iszlám Állam3 által felügyelt iraki és szíriai területekről számos, főleg keresztény, jazidi és síita család az életük megmentése érdekében otthonát elhagyni kényszerült. Tekintettel azon tényre, hogy a 2012 óta folyó szíriai polgárháború következtében a szomszédos országok (Jordánia, Irak kurdisztáni része, Törökország) befogadó helyei teljesen megteltek, az ISIL által nem ellenőrzött, a menekültek hosszú távú elhelyezésére alkalmas területeken menekülttáborokat szükséges létesíteni. A menekülttáborok telepítését megelőzően, azok műveleti területekhez való közelsége miatt indokolt a katonai táborok kialakítása során felhalmozott tapasztalatokat tanulmányozni és alkalmazni. A polgári felhasználás különleges feltételeket is támaszt egy-egy tábor létesítése során, melyeket még a tervezés időszakában indokolt számba venni. A tábor telepítését megelőzően figyelmesen meg kell vizsgálni a földrajzi és éghajlati adottságokat, hogy azok támogató és ne költségnövelő tényezőkké váljanak. E dolgozatban a megírás időpontjában fellelhető információk birtokában elméleti szinten vizsgálom meg egy lehetséges menekülttábor kialakításával kapcsolatos főbb szempontokat. Kulcsszavak: menekülttábor, biztonság, költséghatékonyság, működtetés, ISIL REFUGEE CAMPS IN THE DEVELOPMENT OF RELEVANT FEW EXAMPLES OF QUESTIONS ON THE BASIS OF THE MIDDLE EAST Many Christian, Yazidis and Shiite families were forced to flee to save their lives from Iraqi and Syrian territories controlled by the Islamic State of Iraq and the Levant. In view of the fact that during the current civil war in Syria since 2012 in the neighboring countries Jordan, Kurdistan of Iraq, Turkey host sites for refugees housing have become completely full, it is necessary to establish suitable long-term refugee camps in the area not controlled by the ISIL. Since the refugee camps are located close to the operational areas, before their siting it is fruitful to study and apply the experiences that have accumulated during the development of military camps. The civilian utilization assumes a series of special conditions of a camp, which must be taken into consideration during the planning stage. Before an installation of a camp the geographical and climatic conditions should be analyzed carefully, so that they become supporting and not cost increasing factors. In this paper I would like to represent theoretically, on the basis of the given information at the time of writing, a possible development and location of a refugee camp. Keywords: refugee camp, security, cost-effectiveness, maintenance, ISIL 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola, doktorandusz. zdudas@jak.ppke.hu 2 Lektorálta: Dr. habil. Kovács Tibor ny. mk. ezredes, c. egyetemi tanár. Kovacs.tibor@uni-nke.hu 3 Bővebben lásd: Letöltés ideje: november

77 BEVEZETÉS Témaválasztásomat elsősorban az motiválta, hogy munkakörömből adódóan várhatóan szembesülnöm kell olyan feladatokkal, amelyek célja nagy létszámú, polgári rendeltetésű befogadó hely vagy tábor kialakítása lesz. Erre sor kerülhet mind katasztrófa helyzetek kialakulásával, mind nagy tömegeket megmozgató rendezvények feladataival összefüggésben. A évben erőteljes aktualitással bíró helyzet 4 vizsgálatán keresztül kívánom bemutatni, hogy műveleti helyszínekhez közel, polgári tömegek befogadására alkalmas tábor telepítésének milyen kritériumai vannak. Az Iszlám Állam, mint politikai és katonai szervezet az elmúlt fél évben került a világsajtó és az érdeklődés középpontjába. Már elődszervezete, az afganisztáni és iraki Al-Kaida [1] is igyekezett teljes körű hatalmat kiterjeszteni az általa ellenőrzött észak iraki területeken és ott az iszlámtörvénykezést, a saríát bevezetni. Tavasszal és a nyár elején még csak Irak északi területein lévő szunnita területek elfoglalása és ellenőrzése volt a cél, de a gyors hadműveletek következtében a kezdeti iraki, Kabul környéki harcok gyorsan átterjedtek Szíria szintén szunnita többségű észak, észak-keleti területeire. Ebből kifolyólag az Iszlám Állam befolyási övezete rohamosan megnőtt, majd június 29-én kikiáltották az Iraki és Levantei Iszlám Államot5, mint kalifátust [2]. Az ISIL megalakulása óta a nem szunnita felekezetűekkel főleg a keresztényekkel és a síitákkal szemben nagyon erőszakos és intoleráns magatartást tanúsít, amiért még az Al-Kaida is megszakította velük a kapcsolatot. Az ENSZ becslése szerint [3] az ISIL műveletei és kegyetlenkedése következtében 1,8 millió ember hagyta el otthonát, közülük 850 ezer fő kurd ellenőrzés alatt levő területekre menekült, de további 650 ezer embernek még mindig nem megoldott a lakhatása. E tanulmány megírásának időpontjában becslések szerint a civil halálos áldozatok száma meghaladta a 25 ezer főt. Jelen cikkben azt igyekszem bemutatni, hogy a különböző befolyásoló tényezők (földrajzi elhelyezkedés, az infrastruktúra helyzete, társadalmi-etnikai megosztódás, harci cselekmények) miképpen hatnak a menekültek elhelyezésére és ellátására. 1. NAGY TÖMEGEK BEFOGADÁSÁRA ALKALMAS MENEKÜLTTÁBO- ROK BERENDEZÉSÉNEK ELVI KÉRDÉSEI A téma kidolgozásánál evidenciaként jelentkezett, hogy a megoldásra váró feladatok számbavételéhez legnagyobb segítséget a katonai táborok felállításával és működtetésével kapcsolatos ismeretek, tapasztalatok és eljárások adhatják [4]. Természetesen a katonai táborok berendezésével kapcsolatos ismeretek feldolgozása mellett azt is vizsgálni szükséges, hogy e tapasztalatok miként kamatoztathatóak polgári létesítmények telepítése és működtetése során. 4 Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága UNCHR a Közel-keleti, Észak-afrikai jelentésében az első helyen említi a szíriai menekültek helyzetét. Letöltve november 01-én. 5 Más néven Iraki és Szíriai Iszlám Állam, innen az angol rövidítés: ISIS, melyet a későbbiekben csak Iszlám Államként jelölnek (IS), de hivatalos dokumentumokban az Iraki és Levantei Iszlám Állam kifejezést használják (a továbbiakban ISIL). 75

78 1.1. A menekülttáborok létesítését befolyásoló tényezők Az ISIL által indított háborút követően számos ember volt kénytelen elhagyni otthonát, hogy menekültként egy másik fizikai- és létbiztonságot nyújtó területen telepedjen le. Az ő mindennapjaik szervezése miatt elengedhetetlen, hogy a felelős szervek megfelelő körülményekkel és infrastrukturális adottságokkal könnyítsenek életük e nehéz szakaszán. A háborús övezetből menekült emberek befogadására és hosszú távú elhelyezésére alkalmas táborok működtetése érdekében számos szempontot és befolyásoló tényezőt indokolt megvizsgálni, melyek az alábbiak lehetnek: földrajzi- és éghajlati viszonyok; etnikai, vallási hovatartozás; a már meglévő infrastruktúra adta lehetőségek kihasználhatósága 6 ; helyszíni anyagok felhasználhatósága költséghatékonysági szempontból; a tábor kialakításának időszükséglete; a rendelkezésre álló erőforrások optimalizált kihasználása; a kialakítandó tábor védelmi képessége meghatározásának és a várható veszélyforrásból adódó fenyegetettség összehangolása; a befogadó hely tervezett nagyságának és befogadottak lakhatási, szociális, egészségügyi és adminisztratív igényeinek harmonizációja; a tábor fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos elvek, eljárások és anyagi lehetőségek számbavétele. Az ISIL által kiváltott menekültáradat befogadását nehezíti, hogy Szíriában három éve polgárháború zajlik, aminek következtében 3 millió 7 szír lakos hagyta el otthonát, és keresett menedéket a környező országokban, elsődlegesen Libanonban, Jordániában, Irakban és Törökországban. Ugyanakkor számos szír menekült érkezett az Európai Unióba is, az ő számuk csak Németországban 70 ezer fő 8. A befogadó helyek, menekülttáborok megteltek, az újabb, nyáron indult menekült hullám befogadása körülményes, mely a már az erre a célra létrehozott infrastrukturális hálózatok fenntartását is kockáztatja. Nagyon sokan még 2013 nyarán a jordániai Zaatari menekülttábort éppen a zsúfoltság és az ezzel járó következmények okán (járvány, bűnöző bandák, orvosi ellátás hiánya) hagyták el [5]. A zsúfoltság okán infrastrukturális tartalékokat kell keresni és bevonni az ellátásba, ezáltal újabb táborok megnyitására nyílhat lehetőség [6]. Fontos szempont, hogy a közel-keleti menekülteknek csak az egyharmada él menekülttáborban, a többiek urbánus környezetben például Libanonban ahol egyáltalán nincsenek tábori létesítmények s így a hontalanok városokban, vagy azok agglomerációjában találnak menedékre. E helyzet jelenleg több mint 1,2 millió szíriai menekültet érint. 6 Nikolay Mladenov, Egyesült Nemzetek főtitkárának különleges megbízottja becslése szerint mintegy 2000 iskolát használnak befogadó helyként, a tanévet 2014 szeptemberében törölték. Letöltve október 31-én. 7 Letöltve november 01-én. 8 Frank-Walter Steinmeier, Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere október 28-án Berlinben tartott Szíriai menekültek helyzete konferencia megnyitóján elhangzott adat. pr/latest News/10/Refugee-Conference-Steinmeier- Speech.html Letöltve november 01-én. 76

79 A városi közmű és szolgáltató hálózatok szintén véges kapacitással rendelkeznek, így sokszor felmerül annak kérdése is, hogy hol célszerű a menekülttáborokat kialakítani: városi közegben vagy attól távol, külön álló területen. A Dán Menekültügyi Tanács meglátása szerint: A táborok jól körülhatárolt és meghatározott rendeltetésű területek úgy szerveződnek, mint a városok iskolákkal, egészségügyi és alapvető szolgáltatói ellátással 9 A már meglévő infrastruktúrák leterheltségéből adódóan indokolt olyan újabb táborok megnyitásával is számolni, amelyek kompakt módon, egységes szerkezetben, mintegy városszerűen nyújtanak biztonságot, ellátást, akár megélhetést lakóiknak Katonai tapasztalatok felhasználása menekülttáborok kialakítása során Egy megfelelően megépített és felszerelt, élhető tábor mind fizikailag, mind szellemileg képes az embert karbantartani és cselekvésre ösztönözni. Mindezen oknál fogva a nagytömegek befogadására és elhelyezésére alkalmas katonai táborok know-howja sikeresen alkalmazható polgári környezetben is. Mindkét alkalmazás esetében a személyek biztonságos és nyugodt elhelyezésének körülményeit kell elsődlegesen megoldani. Mivel a katonai táborok struktúrája, elrendezése alapul szolgálhat egy jól szervezett és biztonságos menekülttábor felállításához, így azok telepítése előtt indokolt olyan szakemberek bevonása a tervezésbe, kivitelezésbe, akik katonai bázisok, telephelyek kialakításával foglalkoztak, abban mélyreható ismeretekre tettek szert. Ezen tapasztalatok beemelése egy-egy menekülttábor kialakításának tervezésébe, mind a költséghatékonyság, mind a fenntarthatóság és biztonság alapvető feltételeit hivatott szolgálni a kivitelezés során. Ezt külön doktrína is alátámasztja és támogatja. A NATO számos nem háborús katonai műveletben vesz részt, melyet saját küldetéseként tart számon és propagál, és ezek között kiemelt fontossággal bírnak a humanitárius műveletek. A humanitárius műveletet úgy határozhatjuk meg, mint egy olyan tevékenységet, amely az emberi szenvedés megszüntetésére irányul, különösen olyan körülmények között, ahol a területen felelős hatóságok nem képesek vagy nem akarnak megfelelő támogatást nyújtani a lakosságnak. Ilyen műveletek lehetnek például földrengés, árvíz, éhínség és radioaktív, biológiai vagy kémiai fertőzésre történő reagálás. ( ) Ezen műveletek lehetnek háború, politikai, vallási illetve etnikai üldöztetés következményei. A humanitárius műveletek három alapvető fajtája a katasztrófa elhárítás, menekültek és kitelepített személyek részére történő segítségnyújtás, valamint humanitárius segítségnyújtás. 10 A szíriai és iraki menekültek befogadásában jelenleg is a szomszédság okán aktívan részt vesz a NATO tag Törökország, továbbá jelentős NATO erők segítik az iraki területeken a kurdisztáni pesmergák katonai és humanitárius tevékenységét. Természetesen a katonai tapasztalatok polgári környezetben történő felhasználása során figyelembe kell venni a két különböző rendeltetésű (katonai-civil) tábor telepítésének és fenntartásának sajátosságait. Mint tudva levő, a menekültek döntő többsége nő és gyermek, iskolázott- 9 Maewe Shearlow, Are refugee camps the best solution for people fleeing a crisis? Letöltés ideje október Allied Joint Doctrine for non-article 5 Crisis Response Operations AJP-3.4 (A) 28. p. Letöltés ideje: október

80 sági szintjük és túlélési képességük alacsony, számos esetben függőségi viszonyok garmadával terheltek. Egy-egy menekülttábor felállítása és működtetése során nem csupán műszaki, hanem humánpolitikai szempontokat is szem előtt kell tartani, holisztikus megoldásokat keresve és alkalmazva. Csak egységes, komplex kérdésként megközelítve lehet a menekülttáborok kialakítását és fenntartását kezelni. A hatékony működéshez elengedhetetlen, hogy a fő tevékenységet segítő és támogató másodlagos közeg is optimálisan és hatékonyan működjön. Ahogyan egy katonai egység konkrét feladat ellátását az őt kiszolgáló infrastruktúra optimális működése tudja biztosítani, úgy egy polgári tábor működéséhez is elengedhetetlenek a működési feltételek biztosítása. Egy egység harci hatékonysága nagyban függ a járulékos körülményektől, mint hogy biztosított-e számára megfelelő pihenési idő, tér, orvosi ellátás, vagy éppen lelki támogatás. A polgári rendeltetésű befogadó helyek esetében is könnyű belátni, hogy egy-egy jól megtervezett és kialakított tábor nagyban hozzájárul a menekültek ellátásának hatékonyságához, a visszatérés és a társadalmi kohézió megvalósulásának eredményességéhez. A polgári felhasználású, nagy tömegek befogadására alkalmas táborok esetében célszerű olyan szempontokat is figyelembe venni, melyek egy katonai tábor esetében nem relevánsak, mint a bűnözésveszély vagy a munkanélküliség okozta pénztelenség. Nem csak a táboron kívüli, hanem azon belüli veszélyektől is meg kell óvni a lakókat. A befogadási eljárás során a fokozatosság elve lehet alkalmas a veszélyt jelentő egyének kiszűrésére. A jól körülhatárolt szabályok felállítása (házirend kialakítása és bevezetése) elejét tudja venni a bűnözés eszkalációjának Vallási, etnikai kérdések számbavétele Szintén indokolt kiemelt figyelmet fordítani a felekezet-, vagy akár valláskülönbségek okozta konfliktusokra is. A jelenlegi szíriai helyzet mozgatója az Iszlám Államot megalapító radikális szunnita mozgalom, mely a létét akár csak ideológiai szinten veszélyeztető tényezőt (legyen az akár emberi, politikai vagy vallási) gondolkodás nélkül megsemmisíti. Ezen oknál fogva például szunnita és síita menekülteket nem lehet egy táborban elhelyezni, de ugyanígy meg kell oldani a szunniták által üldözött és a síiták által is lenézett keresztények, illetve jazidik elszállásolását is. A kurdok által felügyelt iraki Kurdisztán, Erbil Kormányzóság területén található Khawergosk menekülttábort sikerült úgy felépíteni, hogy abban leginkább csak szíriai kurdok leltek menedékre [7]. A tábor egypólusú volta miatt a közbiztonság, az oktatás, az egészségügyi ellátás, a különböző vallási, kulturális események megszervezése sokkal egyszerűbb és költséghatékonyabb, mivel nem kell megosztott figyelmet fordítani a különbözőségek áthidalására és azok kezelésére. E logikát figyelembe véve (a betegellátás mintájára) vallási és etnikailag homogén célcsoportoknak felállított befogadó helyeket és táborokat célszerű kialakítani. A tábor lakóinak egyszerű és szabad mozgását indokolt fenntartani, ugyanis a tartós bezártság további megoldásra váró feladatokat kreál, mint például a szorongás feloldása, a belterjesség, a kilátástalanság erősödése, vagy a bűnözés növekedése. Ugyanakkor a tábor biztonsága érdekében célszerű olyan protokollok és szabályok bevezetése, amelyek az ellenőrzött mozgást 78

81 támogatják. Ilyen szabályok lehetnek a gyermekek felügyelet nélküli távozásának a tilalma, a mozgások egyes napszakokban történő korlátozása (éjszakai kijárások a tábor területéről), természetesen figyelembe véve a vallási előírásokat is. A tábor biztonsága érdekében, a hivatalos, vagy hivatásos biztonsági személyzet tevékenységének támogatása érdekében, célszerű a tábor lakóinak a bevonásával megszervezni annak őrzését. A táboron belül indokolt egy saját közigazgatási szervezet felállítása és működtetése, mely az önrendelkezés és önkormányzatiság csírája lehet a későbbiekben. Ezen intézkedésekkel egyszerűen, költségtakarékosan és hatékonyan lehet elérni, hogy a táborlakók sajátjukként tekintsenek a táborra, az ott fellelhető infrastruktúrák és szolgáltatások minőségének a megóvására. A továbbiakban a cikk terjedelmi korlátai miatt az általam legfontosabbnak és (a konkrét példán keresztül) leginkább vizsgálhatónak tartott befolyásoló körülményeket fogom bemutatni. 2. FÖLDRAJZI ÉS ÉGHAJLATI HATÁSOK VIZSGÁLATA Az Amerikai Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, Németország, Koreai Demokratikus Köztársaság, a Perzsa Öböl országai kiemelkedő mértékben járultak hozzá a szíriai polgárháború és az ISIL műveletei során otthontalanná vált emberek anyagi megsegítéséhez. Az ENSZ 2014-ben a szír menekültek ellátása érdekében történelme folyamán az eddigi legnagyobb segélyakcióját hirdette meg, melynek összege 6,5 milliárd dollárban lett11 meghatározva; 2014 szeptemberében a felajánlott támogatások mértéke elérte a 4,4 milliárd dollárt. Mivel a pénzügyi eszközök rendelkezésre állnak, a további cél a meglévő források hatékony felhasználása, megfelelően telepített táborok létesítése és fenntartása által A települések kialakulásából levonható tapasztalatok Mint ismeretes, egy-egy település kialakulásának folyamata hosszú időt vesz igénybe. Évszázadok, évezredek álltak rendelkezésre, hogy az adott település megtalálja optimális helyét környezetében, hogy megfelelően ellássa lakói által megfogalmazott funkcióját. Mind a csomópontok elhelyezkedése, mind az utak vonalvezetése, a vízkészletek felhasználásának módja hosszú idő alatt alakul ki, úgy hogy a közösség nagymértékben kiaknázta az éghajlati és domborzati sajátosságokat, mind a lakhatást, mind a létfenntartást tekintve. A generációk közös, évszázados tapasztalata érlelte ki és mutatta meg egy-egy közösség részére, hogy mely terület alkalmas gazdálkodásra, mely lakóhely létesítésére, mely pedig egyáltalán nem hasznosítható [8]. A nagytömegek befogadására alkalmas táborok telepítése során nem áll rendelkezésre olyan nagy ívű és átfogó tapasztalat halmaz, amely egy hasonló nagyságú és lélekszámú település kialakulása során felhalmozódik, ezért a tábor és annak létesítményei elhelyezését megelőzően körültekintően szükséges a terület éghajlati és domborzati adatait összegyűjteni, értékelni 11 Letöltve október 30-án. 79

82 és a tervezésnél felhasználni. A helyszín szélességi fokának jellemzői, a terepviszonyok, az uralkodó széljárás, a vízkészletek elérhetősége, az élelmezés megoldása, a szállítás, az energiafelhasználás minimalizálása, a tábor fenntartásához szükséges energia utánpótlás elérhetősége mind olyan tényező mely meghatározóan befolyásolja a tábor működését és hatékony fenntarthatóságát. Ezeket a feltételeket, adottságokat egy-egy tábor kialakítása során külső determinációként kell meghatároznunk, és a tervezés során hangsúlyozottan figyelembe kell vennünk. Az éghajlati és földrajzi tényezők, adottságok figyelmen kívül hagyása olyan helyzetet eredményezhet, mint a jordániai Zaatari menekülttábor, ahol a lakók beszámolói alapján 12 a telepítés során nem vették figyelembe a terület adottságait, determinánsait. A tábor a sivatagban található Al Mafraq várostól 10 km-re, távol minden fajta természetes vegetációtól és erőforrástól. A vizet tartályokban szállítják a helyszínre, a lakók leginkább a higiénés körülményekre tesznek panaszt. Bár a tervezők (döntéshozók) a tábor kialakítása során figyelembe vették, hogy a tábor közel legyen a szír határhoz, legyen a közelben légi szállítást biztosító repülőtér, de számos további fontos tényezőt figyelmen kívül hagytak. A telepítés során nem vették figyelembe, hogy a 2012 júliusában megnyitott tábor rövid idő alatt a környék legnépesebb tábora lett márciusában mintegy 156 ezer lakója volt a 3,3 km 2 -en elterülő tábornak. Jelenleg ezt a számot a szakértők 81 ezer főre becsülik, így népsűrűsége fő/km 2. Népességi adatokat tekintve egy év alatt létrejött Jordánia hatodik legnagyobb települése 13. Összehasonlításképpen Budapest legnagyobb népességű közigazgatási egységének a XI. kerület lakosainak száma fő, területe 33,49 km 2, népsűrűsége fő/km 2 [9] A természeti adottságok kiaknázásának kérdései Egy hasonló nagyságú tábor kialakítása során megkerülhetetlen a természeti adottságok kiaknázásának a kérdése. A sivatag kellős közepére telepíteni sátorvárost nem csak embertelen, hanem gazdaságtalan is. Minden legalább 10 ezer főt meghaladó tábor telepítése esetén előzetes természeti és földrajzi adottság-felmérést kell végezni. Amennyiben a terület fekvése, adottságai nem megfelelőek, akkor másik helyszínben kell gondolkodni. A táborhely kiválasztásában közreműködőknek azt kell megvizsgálni, hogy normál körülmények között a tábor tervezett telepítésének helyén kialakulhatna-e önmagától település vagy sem. Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő műszaki eszközök a szükséges geológiai vizsgálatok elvégzéséhez, mint talajvizsgálat, réteg és artézi vízkészletek feltárása, akkor akár a helyiek tapasztalatára, akár a történelmi kutatásokra alapozva lehet döntést segítő információk birtokába jutni. Az ISIL területfoglalása során minden alkalommal igyekezett a stratégiai fontosságú természeti kincsek fölötti ellenőrzést kiterjeszteni és azt megerősíteni. Az erőszakos területfoglalásról beszámoló első híradásokból ismerjük, hogy elsők között az Irak északi részén fekvő 12 Letöltve október 30- án Letöltve november 22-én. 80

83 moszuli gátat foglalták el, majd azt követően a víz birtokában a környékbeli olajkutak megszerzésére törekedtek. Az ISIL stratégái jó érzékkel jöttek rá, hogy a vízbázisok ellenőrzése lehetővé teszi számukra a többi erőforrás megszerzését is. Ezt bizonyítja, hogy a fővárosuknak tartott Rakka (Ar Raqqah) az Eufrátesz partján fekszik, ahonnan közvetlen ellenőrzés alatt tarják a várostól mintegy 20 km-re fekvő Al Tabqah-i, az Eufráteszen létesített duzzasztó gátat, mely mind a víz-, mind az energia ellátást biztosítani tudja számukra. A befogadó helyek, menekülttáborok telepítését hasonló logikának kell megelőznie. Fontos megvizsgálni, hogy milyen természeti erőforrások állnak rendelkezésre egy legalább 10 ezer, legfeljebb 100 ezer fős tábor üzemeltetésére, különös tekintettel a víz, a villamos energia és az energiahordozók rendelkezésre állása tekintetében. A víz jelenléte nem csak a létfenntartást hivatott szolgálni, hanem a szállítást és a környék temperálását is biztosítja. A megfelelő közeg megválasztása a morális és pszichés állapotot is képes javítani, ezért is indokolt az optimális hely feltérképezése és kiválasztása. 3. A TÁBOR TELEPÍTÉSÉNEK EGYES KRITÉRIUMAI A tábor telepítését megelőzően, még a tervezési időszakban szükséges felmérni, hogy a tábor megközelítőleg milyen hosszú ideig fog üzemelni, továbbá milyen már meglévő lehetőségek állnak rendelkezésre Időtartam A tervezési időszakban fel kell mérni, hogy átmeneti vagy állandó időszakra szükséges azokat telepíteni. A különböző időtartamra szóló rövid, közép, hosszú távú elgondolások nagymértékben befolyásolják a kivitelezési, anyag felhasználási és energia ellátási megoldásokat. Amennyiben a számítások és a döntés előkészítő adatok alapján azt lehet feltételezni, hogy a menekültek hosszabb ideig, évekig fognak tartózkodni a táborban, akkor beszélünk hosszú távú, vagy állandó táborokról. Ilyen hosszas igénybevételre tervezett menekülttáborokat lehet találni Gáza területén. Ezen tartósan, a visszatérés szándéka nélkül benépesített táborok esetében felmerül, hogy mennyire nevezhetjük ezeket még táboroknak, hiszen a táborokra jellemző átmeneti sajátosságukat veszítik el. Amennyiben egy menekült hullámot valamilyen természeti katasztrófa, vagy egy belátható idejű egyszeri esemény indukálja, akkor a veszély elmúltát követően a tábor okafogyottá válik. Ilyen esetekben beszélhetünk átmeneti táborokról. Mind az állandó, mind az átmeneti táborok esetében a létesítési protokollok és sztenderdek közösek, eltérés az anyagok tartósságában és a kivitelezésében lehet. A tábor kivitelezésének és működtetésének gazdaságosnak kell lennie, hiszen egy túlbecsült időtartamra tervezett, elhagyott tábor és annak esetleges őrzése, akár a küldetés költségvetési egyensúlyát veszélyeztető kiadássá válhat. Hasonló helyzet adódhat egy üzemeltetési idő vonatkozásában alátervezett tábor esetében, amikor az üzemidő lejártát követően szintén extra kiadásokkal kell számolni. Költséges, nagy beruházást igénylő infrastruktúra (csatornázás, vízközművek, burkolt utak) kialakításának csak a hosszú távú elképzelések során van létjogosultsága. Ugyanakkor el kell kerülni a túlzottan olcsó megoldások alkalmazását is, hiszen sok 81

84 esetben a csere, vagy karbantartás olyan plusz költségeket generál, mely összértéke meghaladhatja egy esetlegesen drágább, de tartós megoldás költségeit. A rendelkezésre álló információk alapján, a Közel-Keleten elhúzódó konfliktusokra kell felkészülni [1], ezért csakis állandó táborok telepítésében indokolt gondolkodni, hiszen mindazok, akik az ISIL által felügyelt térségben levő otthonukat elhagyták, belátható időn belül nem fognak visszatérni Város vs. menekülttábor A menekültek elhelyezése kapcsán két egymással versengő meglátás létezik [10]. Az egyik, mivel a földrajzi és környezeti adottságokat a már meglévő települések használják ki, a városokban integrált módon történő elhelyezést tartja megoldásnak (a libanoni Bejrút vagy Tripoli), a másik egy teljesen különálló táborban gondolkodik (a törökországi Kilis 14 vagy a jordániai Zaatari menekült tábor). Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai. Elhúzódó krízist megélő polgári személyek elhelyezését olyan területen indokolt megvalósítani, ahol mindennapi életük rendezésének körülményei optimálisak. Az elhelyezés során megkerülhetetlen determinációk és hosszútávra kiható tényezők: a család biztonsága, a bevételek biztosítása, legfőképpen munkalehetőségeken keresztül, továbbá a közösséghez való tartozás érzése. E három feltétel közül az első kettő teljesítéséhez egy város, míg az első és harmadik teljesebb megéléséhez leginkább egy különálló tábor nyújt lehetőséget a menekültek számára. A városi, illetve menekülttábori elhelyezés kapcsán fontos szempontok az 1.3. alfejezetben említettek, amelyek inkább a homogén táborok irányába billenti a mérleget. Ugyanakkor gondos tervezéssel és kellőképpen felépített stratégia mentén, városi közegen kívüli, a létfenntartást is támogatni tudó táborokat lehet telepíteni megművelhető földterület, elfoglaltságot és megélhetést biztosító folyó- vagy tengerpart szomszédságában. Ilyen esetekben szóba jöhet, akár egy újabb terület kiválasztása és fejlesztése, amire a történelemben több példát találunk. Trója pusztulását követően Aeneas megalapítja Lavinium városát, vagy a legújabb korban, amikor a XIX. század végi görög-török háborút követően a ciprusi muszlim lakosság menekülni kényszerült. Egy részük Szíriában telepedett le Tartustól délre, létrehozva egy teljesen új várost Al-Hamidiyah néven, ahol mai napig majd 8 ezer görög ajkú muszlim lakik. A Közel-Keleten jelen állapotokat vizsgálva állandó táborokban indokolt gondolkodni az ISIL által nem befolyásolt város szomszédságában. Ezen lehetséges városok Tartus és Latakia a Földközi-tenger partján, vagy a parttól keletre, az Orontes folyó partján fekvő Homs, mindhárom kormányzósági székhely. Mivel Homs városában 2011 májusa óta folynak harcok a kormányerők és a felkelők között, az infrastruktúra erősem leromlott állapotban található. A fenntarthatóság, a szállítás és az ellátás szempontjából indokolt a tenger partján fekvő két kormányzósági székhely közül az egyik, vagy mindkét város határában telepíteni a táborokat Letöltve november 22-én. 82

85 Tartus és Latakia mellett szóló érv, hogy a kormányzóságok közvetlen országhatár-szakasszal rendelkeznek, Szíria legnagyobb városai között tartják számon őket és közvetlen kijárattal rendelkeznek a Földközi-tengerre. A városok helyzetét erősíti, hogy itt található az ország korábbi vezetését adó alaviták 15 székhelye, akik harcban állnak az iszlám radikális ágát jelentő szunnitákkal és vahabitákkal 16, akik többek között az Al-Kaida és a Muszlim Testvériség fő támogatói [11]. Tartusban található, még a hidegháború idején telepített orosz haditengerészeti támaszpont, amely kiemelkedő ellátó és támogató bázis a Földközi-tengeren [12]. A különleges jogrenddel bíró terület alapja lehet a Szíriában a menekültek elszállásolását és ellátását biztosító logisztikának Meglévő infrastruktúra adta lehetőségek kihasználása Azokon a területeken, ahol kiépített infrastruktúra található nagyobb hatékonysággal és gazdaságosan lehet biztosítani a menekültek ellátását. Az infrastruktúra mindazon szervezetek, létesítmények, hálózatok összessége, amelyek egy országon belül a lakosság szellemi és tárgyi életfeltételeit megteremtik, a gazdaság működését elősegítik, illetve lehetővé teszik. 17 A menekülttáborok telepítését megelőzően szükséges felmérni a fogadó terület infrastrukturális fejlettségét és ehhez arányosítani kell a menekültek várható létszámát. Cél, hogy a telepítésre kerülő tábor ne borítsa meg a befogadó közigazgatási terület infrastruktúráját és szociokulturális rendszereit [13]. Akár maximalizálni is indokolt a befogadottak létszámát, hiszen a fejlett infrastrukturális ellátottság ösztönzőleg hat a menekültek áramlásaira. Ellenőrzött és tervezett tábor telepítés során a települések infrastrukturális hálózata a lakókat ki tudja szolgálni. Hosszú távú elhelyezés esetén a meglévő infrastruktúra bővítése gazdaságosabb, mint egy teljesen új kiépítése. A működő közigazgatási rendszer nagymértékben járul hozzá egy-egy menekült tábor sikeres fenntartásához és az ott lakók kiszolgálásához. Gondoljunk akár az okmányokkal való ellátásra, de akár a rendvédelmi szervek jelenlétének a fontosságára is. Jelentős szerep jut a távközlési infrastruktúrák jelenlétének, hiszen a XXI. század embere legyen bármely pontján is a világnak, kommunikál. Akármelyik földrész legeldugottabb szegletében is a televízió, a rádió, az Internet jelenléte megszokott [14], ezek használata mindennapos, ezért már a telepítés során, a táboron belüli és azon kívüli kommunikációra is figyelmet kell fordítani. Amennyiben a kommunikáció rendezett és ellenőrzött formában történik, a táboron belüli élet könnyebben szervezhető, igazgatható. Az emberi együttlétek tekintetében nem elhanyagolható a kisegítő, a mindennapi életet könynyítő infrastruktúrák jelenléte, hogy csak az alapszintű közlekedési, egészségügyi vagy oktatási rendszerre gondoljunk. Ezek feltérképezését követően az alapszükségleteken túlmutató 15 Az alaviták a síita felekezet egyik szektája, legnagyobb számban Szíriában találhatók, arányuk 12%. Az évi francia mandátumot követően külön országgal is rendelkeztek Latakia központtal. 16 A vahabiták a Mohamed ibn Abd al-vahháb XVIII. században indított mozgalmát az iszlám terrorizmus forrásának tartják. Radikális és fundamentalista nézeteik a más felekezetűekkel, illetve vallásúakkal szemben teljesen intoleráns. 17 Magyar Nagylexikon, 9. kötet, Budapest 1999, 871. oldal. 83

86 összetettebb kereskedelmi, vallási, sport infrastruktúrák jelenléte is meghatározóak a tábor helyszínének a kiválasztásában. Megkerülhetetlen szempont a telepítés során a rendelkezésre álló szakszemélyzet és segéderő kiválasztása, a technikai eszközpark kialakítása. Indokolt figyelmet fordítani arra is, hogy az adott kulturális, szocializációs és civilizációs közegben, milyen technikai ismereti szinten vannak a telepítésben segédkezők, annak érdekében, hogy a tábor kialakításban résztvevők számára reális idő- és feladat-meghatározásra kerüljön sor. A szükséges humán és technikai segéderőforrás túl- és alulméretezése is problémákat okozhat a kivitelezés során, ezért olyan területet indokolt keresni a telepítésre, ahol szakszemélyzet és technika nagyobb valószínűséggel fellelhető. Nagy multinacionális cégek egy-egy leányvállalat telepítését megelőzően számba veszik a rendelkezésre álló humán-erőforrást; ennek analógiájára egy tábortelepítést megelőzően figyelembe kell venni, az adott térség humánerőforrás ellátottságát és felkészültségét. Ilyen szempontból a két tengerparti város Tartus és Latakia kiemelkedő, hisz mindkettőben több középfokú iskola (Latakiában egyetem is) található. Egy esetleges tábor elhelyezését megelőzően nagyon fontos a helyszíni terepbejárás és felmérés, melyre a kivitelezés összetettsége okánál fogva nem vállalkozhattam, így jelen dolgozat ezeket nem tartalmazza. 4. TOVÁBBI SZEMPONTOK Az alapos tervezés a polgári rendeltetésű táborok esetében is jelentősen hozzájárul a nagyfokú poszt traumatikus állapotban lévő, gyökerét vesztett táborlakók re-szocializációjához és mentálhigiéniás kezeléséhez. A közösségi terek, az általuk fontosnak ítélt épületek, kiszolgáló egységek központi elhelyezése, a biztonság fizikai megjelenítése nagyban hozzájárul a táborlakók lelki egészségének megőrzéséhez. A menekültek esetében tapasztalható intim szféra teljes elvesztését követő érzelmi depriváltság kezelése ilyen eszközökkel támogatható. Ezért is van jelentősége az adottságokhoz és az anyagi lehetőségekhez igazított optimális elhelyezés biztosításának A tábor belső kialakítása A tábor védelme, az ott elszállásolt emberek életének és megmaradt vagyonának a megóvása érdekében megkerülhetetlen [15]. A táboron belül létre kell hozni a katonai táborok mintájára körleteket, valamint az egyes feladatokat külön-külön kiszolgáló tipizált egységeket. Fontos szempont, hogy a különböző feladatokat ellátó szervezeti egységek, mint a központi épület, az elsősegély pont, a lakóegységek, a főzési- és étkezési helyszínek, az iskola, a tisztálkodási pontok, a mellékhelyiségek milyen távolságra, sorban, alakzatban vannak elhelyezve a táboron belül. A háló, csillag, négyzet, hasáb elhelyezési minták alkalmazása, továbbá a különböző egységek középponti, vagy perifériális elhelyezése nemcsak gyakorlati, hanem érzelmi jelentőséggel is bír. A menekülttáborok esetében kiemelkedő figyelmet kell fordítani a járványveszély megelőzésére, mely szempontot a telepítés egész folyamán szem előtt kell tartani. A mellékhelyiségek 84

87 elhelyezése, az ivóvízkészlet megóvása, az esetleges karanténok felállítása, lépcsőzetes beléptetési technikák alkalmazása a járványok megelőzésének garanciái A tábor kialakításához felhasználható anyagok, eszközök A táborok kialakítása során a helyszíni anyagok és szerkezetek használata megfontolandó (természetesen a tulajdonviszonyok tisztázást követően). Ez megkönnyíti mind a telepítés, mind a karbantartás szakszerű elvégzését, a helyben fellelhető természetes építő anyagok (például kő) felhasználása célszerű. Ezen megoldások alkalmazásával nem beszélhetünk gyors telepítésekről, ugyanakkor tartós és hosszú távú elképzelésekről viszont igen. A helyben fellelhető természetes anyagok használata célszerű a vegyes anyagú biztonsági szerkezetek telepítése során is. Ennek egyik a katonai műveletek során bevált példája a HESCO bástya [16], mely telepítése egy műveleti terület hatósugarában lévő menekülttábor körül megkerülhetetlen. A szerkezetek alkalmazása megkönnyíti és költséghatékonnyá teszi egy-egy menekülttábor védelmének a megszervezését is. A menekülttáborok felállítása során a katonai HESCO rendszer mintául szolgálhat, hogy miképpen lehetséges öszvér (vegyes szerkezetű) [17] rendszerek telepítése. Ezek kivitelezése mind gépi, mind kézi erővel gyors és egyszerű, különleges szakértelmet nem igényel. A rendszer mind a költséghatékonyság, mind a gyorsaság, mind a csekély személyi közreműködés feltételének megfelel. Felépítése, műszaki adottságai mind a lőfegyveres, mind a robbantásos merényleteket képes kivédeni, így műveleti területeken közelében indokolt a telepítése. Valamennyi katonai területen bevált és hatékonyan alkalmazott technológia bemutatására jelen dolgozat terjedelmi okoknál fogva nem vállalkozik, a HESCO rendszer, mint jó és ötletet adó követendő példa került megemlítésre Környezetvédelem A környezetvédelem aktuális, megkerülhetetlen kérdés, az újrahasznosítható és könnyen lebomló anyagok már a mindennapok részei. [18] Annak érdekében, hogy a környezetvédelmi szempontok is érvényesüljenek a táborok üzemeltetése és gazdaságos fenntartása mellett, szükséges a rendszerszintű megközelítés. Az alternatív energetikai megoldások az áram, a használati meleg víz, vagy az éghajlattól függő fűtés biztosítása érdekében már a rendszerek kialakítása során számításba kell, hogy jöjjenek. A helyben megtalálható erőforrások felhasználása, nem pusztán a környezetért érzett felelősség, hanem a kiadáscsökkentés tekintetében is döntő tényező. ÖSSZEFOGLALÁS A dolgozatban bemutatásra került, hogy egy radikális politikai és katonai szervezett az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIL) által előidézett helyzetben, milyen tényezőket indokolt figyelembe venni egy biztonságosan telepíteni és fenntarthatóan működtetni kívánt menekülttábor esetében. A cikkben bemutatásra kerültek a menekülttáborok létesítését befolyásoló tényezők, továbbá a katonai táborok telepítése során felhalmozott tapasztalatok. A menekültek élethelyzetének 85

88 kezelése, továbbá az együttélésből adódó további konfliktusok megelőzése okán megállapítható, hogy célszerű vallásilag és etnikailag homogén táborok kialakítása. A természeti-földrajzi adottságok figyelemmel kísérése a kivitelezés hatékonyságát és a fenntarthatóságot szolgálja, akárcsak a konkrét telepítési közeg. Ezek a megállapítások a polgári rendeltetésű táborok esetében különösen igazak. A Közel-Keleten jelenleg rendelkezésre álló dokumentált táborlétesítési gyakorlat az integrált urbánus (libanoni) módszer, valamint a teljesen új, zöldmezős (jordániai, törökországi) módszer. A dolgozatban elvi szinten felvetésre kerül a két módszer kombinált variációját ötvöző megoldási javaslat is (város mellett különálló tábor) esetleges helyszínekkel. A terjedelmi korlátok miatt csak jelzés szinten kerültek felvetésre egyéb szempontok is, amelyek nagy tömegek befogadására alkalmas polgári felhasználású tábor telepítése és működtetése során megkerülhetetlenek. További dolgozatok feladata a felsorolt szempontok egyenkénti kidolgozása és részletes bemutatása a témában. A cikk közvetett célja, hogy esetleges ötleteket és megoldási javaslatokat adjon azon szakemberek részére, akik a Közel-Keleten, vagy a világ más válságövezeteiben menekültek elhelyezésével foglalkoznak. A dolgozatban megfogalmazott felvetések szabadon hasznosíthatóak minden olyan helyzetben, amikor nagyszámú polgári lakosságot kell tábori körülmények között elhelyezni, műveleti területek közelében. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Khaled Hosseini: Papírsárkányok, hazatérés Afganisztánba, Tericum Kiadó, Budapest [2] Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa könyvkiadó, Budapest [3] Letöltés ideje: október 30. [4] Balogh Zsuzsanna: Katonai táborok korszerű kialakítása. Műszaki Katonai Közlöny, XXII. évfolyam, szám pp [5] Letöltés ideje: október 30. [6] Letöltés ideje: november 1. [7] Cseh Zsombor: Szíriai kurdok száműzötten Irakban A Khawergosk menekülttábor, A Földgömb, szeptember, pp [8] Charles Whynne-Hammond: Elements of human geography, Unwim Hyman Limited, London,1990. [9] Központi Statisztikai Hivatal: 2011 évi Népszámlálás 3. Területi adatok 3.1. Budapest, KSH, [10] Maewe Shearlow, Are refugee camps the best solution for people fleeing a crisis? Megjelenés ideje: július 25. Letöltés ideje: október 30. [11] Friedmann Bedürftig: A nagy világvallások, Alexandra, Pécs, pp [12] Tartus.pdf, Letöltés ideje: október

89 [13] Kovács Tibor: Katonai műszaki infrastruktúra elmélete, ZMNE BJKMK, Katonai Műszaki Tanszék jegyzet, kézirat [14] Patricia Wallace: Az internet pszichológiája, Osiris kiadó, Budapest, [15] Padányi József: A katonai műveletek terrorvédelme, Letöltés ideje: november 1. [16] Szabó Sándor, Kovács Tibor: Új HESCO építmények. Műszaki Katonai Közlöny, XXII. évfolyam, szám pp [17] Farkas József: Talajmechanika és alapozás, Műegyetem kiadó, 2007 [18] Dénes Kálmán: Katonai táborokban keletkező szennyvizek újrafelhasználásának lehetőségei. Műszaki Katonai Közlöny, XVII. évfolyam 1 4 szám pp

90 XXV. évfolyam, szám Pető Richárd1 A LÁTNOK RENDSZER ALKALMAZÁSA2 A katasztrófahelyzetek, a bűncselekmények megelőzéséhez, elhárításához és helyreállításához az érintett szervezetek3 és szolgáltatók összehangolt munkája szükséges. A "Látnok" térképes rendszer célja, hogy a honvédelem, a rendvédelem, és a közszolgáltatók munkafolyamatainak megtervezését és hatékony összehangolását segítse elő. A cikk ismerteti a kritériumoknak megfelelő térkép rendszer szerkezeti felépítését. Kulcsszavak: térkép rendszer, robbantás, katasztrófa, intézkedés szervezés APPLICATION OF PROPHET SYSTEM Professional services of government need to be well organized to solve disaster and criminal incidents. The Prophet System is capable to assist processes of planning and organization. In the System of Prophet concept I delineated structural of Prophet system and now I present the application of Prophet mapping system. Keywords: map system, bombing, catastrophe, organization action 1. BEVEZETÉS Korábbi cikkemben Látnok rendszer koncepciója 4 ismertettem a térképes rendszer szerkezeti felépítését, ezt követően most bemutatom a rendszer alkalmazásának lehetőségét Budapest egyik legforgalmasabb csomópontján, a Blaha Lujza téren. A Látnok térképes rendszer természetesen országos szinten is kidolgozható. Az ismertetést először egy pontosan meghatározott helyen elhelyezett vagy telepített robbanószerkezet esetén keresztül vezetem le, majd ezt követően kitérek a pontosan nem meghatározott, de behatárolt területen elhelyezett vagy telepített robbanószerkezet pusztító hatásának becslésére; az ismeretlen területen elhelyezett vagy telepített robbanószerkezet helyzetének becslésére és a veszélyeztetett területen az élet- és vagyoni károk felmérésére. A három eset megkülönböztetése és vizsgálata azért is szükséges, mert a robbanóeszközök helyének ismeretétől függően a beavatkozó szervezetek intézkedési sorrendje eltérő. 5 Minden 1 Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola, petorichard.mk@gmail.com 2 Lektorálta prof. dr. Lukács László (CSc), nyugalmazott egyetemi tanár. 3 Rendőrség, Terrorelhárítási Központ (TEK), BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) (tűzvédelem, polgári védelem, iparbiztonság), Büntetés-végrehajtási Szervezet [1], az Információs Hivatal (nemzetbiztonsági szakszolgálat; évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról 1. és 4. alapján [2]). 4 Műszaki Katonai Közlöny XXIV. évfolyam, szám; ISSN ; pp Megjegyzés: Az intézkedés sorrendjét a fenyegetés jellege (pl.: öngyilkos merénylő az elkövető, ABV anyagok jelenléte), illetve a megelőzés és kárelhárítási folyamatok közötti különbség is befolyásolja. A cikk nem tér ki a folyamatok közötti különbségek vizsgálatára. 88

91 eset ismertetését kiegészítem a szervezetek és a térképrendszert kezelő személy (továbbiakban operátor) javasolt eljárási módszereivel. 1.1 Biztonsági zóna A bombafenyegetés-veszély zónájának gyors meghatározását az USA-ban alkalmazott járműbomba robbanásveszélyét és kiürítési távolságát összefoglaló táblázata6 (a továbbiakban biztonsági távolság táblázata) segítheti. A táblázat kitér a csőbomba, a mellénybomba, a táska bomba, valamint a különböző típusú járművekbe rejthető robbanóanyag mennyiségére, a kötelező és a javasolt kiürítési távolságokra [3]. A táblázat megjegyzései között olvasható, hogy vészhelyzeti tervezéshez általánosan használható táblázat. A vizsgált objektum sérülékenysége robbanással szemben annak szerkezeti kialakításától és szerkezeti anyagától függ. A táblázatban megadott értékek nem tükrözik pontosan a fenti változókat, tekintettel arra, hogy az építészeti megoldások és a robbanóanyagok sajátosságai rendkívül széles skálán mozognak. Támadó eszközök és a kiürítési távolság összefüggése NCTC [4] Veszély típusa Robbanóanyag mennyisége (TNT egyenérték) Kötelező kiürítési távolság Javasolt kiürítési távolság Csőbomba 2.3 kg 21 m 366 m Mellénybomba 9.2 kg 34 m 518 m "Modell" repülőgépek Kézi / aktatáska táska 15 kg?? 23 kg 46 m 564 m Motorkerékpár 200 kg 7?? Szedán 227 kg 98 m 580 m Kisteherautó / Kisbusz Csomagszállító jármű 454 kg 122 m 732 m 1,814 kg 195 m 1159 m 6 Bomb threat stand-off distance. 7 Egyes típusoknál elérhető maximális terhelés. 89

92 Tartálykocsi 4,536 kg 263 m 1555 m Nyerges vontató 27,216 kg 479 m 2835 m Véleményem szerint a táblázat integrálható a Látnok térképrendszerbe. A táblázat tartalmát az új veszélyekkel kibővítettem8, a hozzá kapcsolódó biztonsági távolságok megállapításához további vizsgálatok szükségesek.9 Az utóbbi ( modell kategória) kidolgozása során figyelembe kell venni a szállítható összmennyiséget, a repesz-romboló-gyújtó anyag tömegmegoszlását, a repeszdarab tömegét és az eszköz repülési magasságát, ahol a szerkezet elműködik. Az utóbbi paraméter a táblázatban szereplő, már vizsgált veszélyeknél egyáltalán nem jelenik meg. A Látnok rendszer jelenleg csak a már vizsgált veszélyek kezelésére biztosít megoldást, de természetesen kiegészíthető és továbbfejleszthető a régi és új veszélyforrásoknak megfelelően. A táblázat paraméterei a rendszer egyik alappillérének számítanak, ezért ismerete kiemelt fontosságú. 2. LÁTNOK RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK BEMUTATÁSA 2.1 Pontosan meghatározott helyen elhelyezett vagy telepített robbanószerkezet pusztító hatásának becslése A fenyegető által elhelyezett robbanószerkezet pontos helye ismert. A pontos hely meghatározása történhetett a fenyegető vagy más személy járókelő, vagyonőr stb. bejelentése alapján. Az alábbi képen látható, hogy a robbanószerkezetet, ami ebben az esetben egy járműbomba (VBIED/SVBIED 10 ), hol helyeztek el. 1. számú ábra: Járműbomba pontos helye 11 8 Motorkerékpár, UAV - modellrepülőgép kategóriákkal 9 Az új veszélyeket a Az UAV-k alkalmazásában rejlő lehetőségek és veszélyek című folyóirat tartalmazza 10 VBIED Vehicle Borne Improvised Explosive : Járműbe rejtett rögtönzött robbanószerkezet SVBIED Suicide Vehicle Borne Improvised Explosive: öngyilkos merénylő járműbe rejtett rögtönzött robbanószerkezettel 11 Bal oldali kép: Forrás: ; Letöltés: Jobb oldali kép: A szerző saját készítésű képe. 90

93 A szituáció előnye az, hogy a veszélyzóna kiterjedését könnyebb felmérni, mint a másik két esetben. A szimulált támadás során az elhelyezett jármű a kisteherautó kategóriába sorolható, a biztonsági táblázatban a hozzá tartozó értékek tehát a 120 méter (piros zóna rádiusza) és a 730 méter (narancssárga zóna rádiusza). Következő lépésként a két paramétert a helyszínrajzzal összevetve meghatározható a veszélyeztetett zóna perimétere. Az alábbi ábra a veszélyeztetett perimétert szemlélteti. 2. számú ábra: Robbanás határzónája 12 A kapott ábra csak a becsült periméter értékét mutatja, mivel a környező tereptárgyak (létesítmények, növényzet ) magasságuktól és elhelyezkedésüktől függően detonáció lökéshullámát csökkenthetik, a repeszeket felfoghatják. Ugyanakkor figyelembe kell venni a repesz vízszintes talajhoz viszonyított repülési szögét is, mert előfordulhat, hogy a lökéshullámmal közvetlenül érintkező objektumok felett elrepülő repeszek a helyszíntől csak jóval távolabb fognak becsapódni. A javasolt kiürítési távolság ennek a kritériumnak tesz eleget. 12 A szerző saját készítésű ábrája. Megjegyzés: Az érintett terület kiterjedése nagyobb, mint a feldolgozott területé. 91

94 3. számú ábra: Repeszhatás városi környezetben 13 Az ötödik képsor a repeszhatást szemlélteti városi környezetben. A képsoron jól látható (az épületek, fák, kerítés és a személyek arányából következtethető), hogy a robbanás távolsága meghaladja a száz métert. A kialakuló tűzlabda több emelet magasra felcsap, amit sűrű repeszfelhő kísér. A képsorozaton jól látszik, hogy a becsapódó repesz olyan sebességgel és energiával érkezik, hogy időben kitérni előle nem lehet, találat esetén súlyos sérülést, akár halált okozna. 4. számú ábra: Repeszhatás városi környezetben 14 Az érintett terület kiterjedésének meghatározása után következik az életveszély és az anyagi károk felmérése. A létesítmények kárfelmérése a korábban már definiált épület-besorolások, tartózkodási létszám, kiürítési idő és a további veszélyek alapján történik. Az alábbi térképrészlet az objektum besorolásokat szemlélteti. 13 A szerző saját készítésű képe. Felhasznált elemek: moss+watermark.png ; Letöltés: A képek a következő videóból kerültek felhasználásra: Forrás: ; Letöltés:

95 5. számú ábra: Blaha Lujza téri objektumok besorolása 15 Az objektumok periméterének jelölésével egyértelművé válik azok kiterjedése. A betű (és szám) kódok segítik az objektumok funkciójának gyors átlátását. Épületek besorolása 16 Betűkód Létesítmény megnevezése E Egészségügyi intézmény É1 Gyorsétterem É2 Étterem Ke Kereskedelem Kt Közterület L Lakóhelyiség O Oktatási intézmény P Parkoló Pé Pénzügy T1 Irodaház A kódszám és a kötőjel után feltüntetett számérték tájékoztatást ad az objektumban tartózkodók személyek maximális számáról. Az EVAC rövidítés után a zárójelben szereplő számok (perc és másodperc dimenzióban) az objektumhoz szükséges kiürítési időt jelzik. A további betűkódok az egyéb veszélyeket, a vizsgált időpontot, parkolóknál a 15 A szerző saját készítésű ábrája. Megjegyzés: A kidolgozott térképrészlet a vizuális megértést segíti, a feltüntetett besorolás és hozzájuk tartozó értékek a valóságtól eltérhetnek. 16 A szerző saját készítésű táblázata és besorolása. A táblázat nem tartalmazza a teljes objektum besorolást. 93

96 járműkorlátozásokat mutatják. Az objektum alatt kiépített parkolók minden esetben kiemelt figyelmet igényelnek, ezért a jól láthatóság érdekében a térképen a betű és számkódon kívül piros szaggatott vonallal is jelöltem. A példa betűkombináció a következőképpen értelmezendő: O-3000 : Oktatási intézmény Befogadóképessége 3000 fő EVAC: (10:30) W4 : A kiürítéshez szükséges idő: 10 perc és 30 másodperc : Az objektumban jelentős számú tűzveszélyes anyag és keverék található Az objektumokon kívül figyelembe kell venni a közlekedési eszközöket, amelyek jelentős számú tömegek szállítására alkalmasak, helyszínről helyszínre, akár perceken belül. Ez azt jelenti, hogy a kevésbé forgalmas terület egyik percről a másikra forgalmassá válhat. 6. számú ábra: Tömegközlekedési útvonalak 17 A térképről leolvasható a közlekedési eszközök (jelen esetben busz, metró, villamos) mindennapos, fix, rövid időn belüli ciklikus útvonala. A villamosok esetében a szerviz útvonalakat a sárga pontozott nyomvonalak jelölik. Fontosnak tartottam a megállókban az egy időben megálló járművek számát is figyelembe venni. Amennyiben több jármű egy időben áll meg a megállóban, az jelentős létszámnövekedést eredményez az adott területen, még akkor is, ha a leszálló létszám nulla. A maximális járműszámot buszok esetében a kék, villamosok esetében a sárga körbe írt szám jelöli. A térképrészleten jól látható, hogy van olyan megálló, ahol egyszerre három busz is megáll. 17 A szerző saját készítésű ábrája. 94

97 A földfelszín alatti tömegközlekedés létszáma tovább növeli a földfelszín felettit, a létszámnövekedés elsősorban a kijáratoknál jelentkezik. A felszínre vezető kijáratokat a térképen piros nyíllal és körrel jelöltem. A felszín feletti tényezők után a felszín alatti tényezők sorra vétele következik. A tömegközlekedésen felül figyelmet kell fordítani a szervezetek és a közszolgáltatók közüzemi, távközlési hálózataira is. 7. számú ábra: Elektromos, víz- és gázvezeték hálózatainak nyomvonalai számú ábra: Informatikai rendszer hálózata 19 Az ábrákon a hálózati nyomvonalak jelölése látható. Mind a négy ábrán általános és egy létfontosságú hálózati nyomvonalat illusztráltam. A kettő jelölése közötti különbség egyértelműen látható, a létfontosságú rendszerhálózat az Lrtv. mellékletében megtalálható besorolás számkódját kapta20. Bármely hálózati elem sérülése vagy meghibásodása további veszélyt és károkat okozhat A szerző saját készítésű ábrái 19 A szerző saját készítésű ábrája 20 Forrás: ; Letöltés: évi CLXVI törvény 1,2,3-as melléklete 21 A gázvezeték sérülése robbanásveszélyt, robbanás esetén pedig további károkat okoz. A víz - szennyvízcsőhálózat sérülése a terület vízzel történő elöntését továbbá biológia fertőzésveszélyt, járványt okozhat. 95

98 Előfordulhat, hogy az infrastruktúra alrendszereként értelmezett hálózatok komplexitása és egymásra utaltsága miatt az egyik hálózatban fellépő hiba lavinaszerű, sorozatos meghibásodást, súlyos működési zavart, működési hatásfokromlást, leállást okoz a többi rendszerben is [5]. A térképrendszer összes állományának egyesítésekor, egy komplex, a helyszínről pontos és naprakész információkkal rendelkező rendszert kapunk. 9. számú ábra: Látnok rendszer összes állományának megjelenített vázlata 22 Miután az adott helyszínről a kellő információt megkaptuk, a károk becslése következik. Az adott helyszínrajzot amin az összes állomány megjelenített állapotban van és a veszély hatósugarát kell összevetni. 22 A szerző saját készítésű ábrája. 96

99 10. számú ábra: A veszélyeztetett terület kiterjedése 23 A károk meghatározásához, a körökkel lefedett területet kell elemezni. A piros és narancssárga körön belül a következő elemek találhatóak mind föld felett és föld alatt, amelyek nagy valószínűséggel sérülni fognak: személyek, tömeg- és egyéb közlekedési eszközök, általános besorolású távközlési hálózat, általános besorolású közüzemi hálózatok: vízvezeték - hálózatok, gázvezeték - hálózatok, elektromos vezeték - hálózatok, létfontosságú rendszerek és rendszerelemek: villamos energia szolgáltatás műtárgyai24, földgáz szolgáltatás műtárgyai, ivóvíz szolgáltatás műtárgyai, szennyvízelvezetés és tisztítás műtárgyai, információs rendszerek és hálózatok rendszerelemei, infokommunikációs eszköz-, automatikai és ellenőrzési rendszerek, 23 A szerző saját készítésű ábrája évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről : Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások). [6] Forrás: ; Letöltés:

100 internet-infrastruktúra és hozzáférés, kormányzati informatikai, elektronikus hálózatok rendszerelemei. A felsorolásból egyértelműen megállapítható, hogy sebesülés vagy sérülés esetén melyik szervezet vagy szolgáltató kell a káresemény megelőzéséhez vagy megszüntetéséhez. A veszélynek kitett személyek számának megbecsléséhez a körökön belüli számértékeket kell összegezni 25. A létszám és a helyszín sajátosságai alapján (pl.: utca elrendezése) a kiürítés irányításához szükséges beavatkozói létszám is meghatározható. Tényleges fenyegetettség esetén az első lépések között szerepel a helyszín lezárása és kiürítése. A terület kiürítése során az ott tartózkodókat el kell távolítani, a további gyalogos és járműforgalmat meg kell szüntetni. A helyszín felé haladó forgalmat át kell irányítani. Ahol közlekedési lámpa van, a fenyegetett terület felé vezető sávokat pirosra, a helyszíntől kivezető sávot zöld jelzésre kell átállítani. Figyelmet kell fordítani arra is, hogy a megállított járművek továbbhaladását az érintett helyszín felé a mellékutcákban is meg kell akadályozni, a forgalom ez irányú korlátozásáról is gondoskodni kell [7]. A helyes közúti járműforgalom átirányítás meghatározásával kapcsolatban a rendőrségnek az illetékes szervezettel kell egyeztetnie 26. A tömegközlekedési eszközöket, a Budapesti Közlekedési Központ (továbbiakban: BKK) járatait szintén el kell távolítani a fenyegetett helyszínről. A mozgásban lévő járműveknek az utasokkal együtt a megálló figyelmen kívüli hagyásával tovább kell haladniuk (amennyiben az érintett területen belül van már a jármű), csökkentve így a terület kiürítéséhez szükséges időt. Amennyiben a tömegközlekedési eszközön nem tartózkodik senki (utas, járművezető), célszerű ebben az esetben is a helyszínről eltávolítani a járművet, hogy az intézkedéshez kiérkező beavatkozó erők feladat végrehajtását ne akadályozza. Az intézkedés a kármérséklést is elősegíti. A BKK FUTÁR 27 rendszerével együttesen használva a fenti feladatok maradéktalanul és gyorsan végrehajthatóak. Ha a robbantás bekövetkezik, akkor a helyszínen tartózkodók egy része életét veszíti, mások könnyebben - súlyosabban sérülnek, esetleg az épülettörmelékek maguk alá temetik. A térképes rendszer segít az érintettek számának megbecslésében, azonban az arányok megoszlását nem tudja kimutatni. Valójában (kezdetben) erre nincs is szükség. Minden személyt sérültként kell kezelni. Ez a megközelítési mód rávilágít arra, hogy az egészségügyi ellátást biztosító létesítmények leterheltsége ebben az esetben feltételezhetően maximális.. Az összegzett szám alapján már látható hány személy ellátását kell maximálisan megoldani. Az operátor az egészségügyi ellátást biztosító létesítmények kapcsolattartójával egyeztetni tud, hogy melyik létesítményben mennyi személyt képesek felvenni és ellátni. Ez az eljárási 25 A közlekedési eszközöknél a forgalom felvételi adatok alapján. 26 Például: illetékes Közlekedési Hatóság, BKK 27 FUTÁR (Forgalomirányítási és Utas Tájékoztatási Rendszer). Műholdas járműkövetésen alapuló rendszer, amely a budapesti forgalom valós idejű, folyamatos (24 órán át történő) felügyeletét, a menetrendszerű közlekedés fenntartását, rendkívüli esetben a gyors és hatékony közbeavatkozását teszi lehetővé. Jelenleg 1597 db autóbuszon, 551 db villamoson és 141 db trolibuszon üzemel a rendszer, amely a későbbiekben bővítésre kerül a hév-, a metró- és a hajóközlekedésnél is [5]. 98

101 módszer lehetőséget biztosít arra, hogy a sérültek pillanatok alatt akár az ország összes egészségügyi intézményébe elosztásra kerüljenek. A helyszínre érkező mentőszolgálat a sérült személy súlyosság szerinti osztályozása után, már az operátor által megadott kórházba tudja szállítani. A betűkódok alapján látható, hogy a robbanás hatósugárba eső épületek 28 gyorsétterem, étterem, oktatási intézmény, kereskedelmi, lakóhelyiség, pénzügy, irodaház, egészségügyi intézmény kategóriába sorolhatóak. Az oktatási intézmény egyéb információinál látható, hogy a létesítményben tűzveszélyes anyagok és keverékek találhatóak jelentős mennyiségben, ami további veszélyt és kárt okozhat a robbantás bekövetkezése után. A kötelező kiürítési hatósugárba eső létesítmények kiürítése maximálisan tizenöt perc harminc másodpercet vehet igénybe. Megfigyelhető az ábra bal alsó sarkában elhelyezkedő kórház, amelynek kiürítése viszont nem lehetséges 29. Az evakuálási időértékek csak az adott objektumból történő kiürítésre vonatkoznak, ezért az utcára kivonuló tömeg továbbirányításához szükséges idő és útvonal meghatározása további tervezést igényel. 2.2 Pontosan nem meghatározott, de behatárolt területen elhelyezett vagy telepített robbanószerkezet pusztító hatásának becslése Az esemény a következőképpen értelmezhető: Értesítés érkezik egy lehetséges robbantásos cselekménnyel kapcsolatban. A bűnszervezet, amelyik magára vállalja a robbantásos cselekményt, már korábban is hajtott végre hasonló cselekményeket civil személyek ellen. A bejelentés szerint a robbantásos cselekmény a Blaha Lujza téren fog történni hétfői napon 11:00 órakor. A nyilvántartás szerint a szervezet már 43 esetben hajtott végre robbantásos támadást, minden esetben a lehető legtöbb civil megölése volt a cél. Az alkalmazott robbanószerkezetek 91%- ban VBIED (39 eset) és 9%-ban SVBIED (4 eset) kategóriába tartoztak. A veszély jelentette kockázat felmérésére nincs más teendő csak a rendszert felkonfigurálni az ismert paraméterekkel, azaz a helyszín legyen a Blaha Lujza tér, az időpont 11:00 óra 30. Az 28 Külszolgálati tapasztalatok és a terrorizmust elemző szervezetek szabad hozzáférésű adatbázisai alapján a parkolók, az éttermek, a kávézók, a piacok, a rendvédelmi szervek létesítményei (ideértve a toborzóirodákat is) frekventált támadási célpontoknak számítanak. [9] A toborzóirodák ellen elkövetett robbantásos cselekmények esetében a civil személyek azon rétege számít célpontnak, akik csatlakozni szeretnének valamilyen rendvédelmi szervhez. 29 Egyes objektumok kiürítése meghatározott időn belül csak korlátozottan vagy egyáltalán nem lehetségesek. 30 Létszám szempontjából fontos paraméter. 99

102 adatállományok (rétegek 31 ) közül az objektum besorolást, a közlekedés és létszám állományt célszerű megjelenítetni. A paraméterek felkonfigurálása után a következő térkép megjelenítést láthatjuk. 11. számú ábra: Lekérdezett térképrészlet 32 A lekérdezett térképrészlet könnyebb átláthatóságát az objektumok létszám szerinti színjelölésével valósítottam meg. A következő táblázat a létszám szerinti besorolást mutatja Létszám Létszámhoz tartozó színkódok 33 Színkód A forgalmas helyszínek és a sűrűn lakott helyszínek definícióját a színjelölés időponttal történő közös alkalmazása lefedi. Vagyis, lakólétesítmények esetén a létszám éjszaka a maximumon van, míg nappal minimális szintre csökken (amely lehet akár nulla is) 34. Ez azt 31 Mindegyik fólián az adott térkép egy-egy eleme van ábrázolva, például: periméterek; objektum besorolás; egyéb információ; 32 A szerző saját készítésű ábrája. 33 A szerző saját készítésű táblázata. A táblázatban feltüntetett létszám besorolások értékei nem véglegesítettek. 34 Azon lakólétesítmények, ahol nyugdíjasok élnek, az objektum létszámában az esti és nappali időszak között nincsen változás. Az előbbi kategóriába nem tartozó objektumok esetében figyelembe véve a szabadságot, 100

103 jelenti, hogy a vörös, narancs, illetve sárga kategóriába sorolt létesítmény színjelölése a nappali időszak elérésére zöldre változik. Az idő- és színparaméter figyelembe vétele után az alábbi térkép megjelenítést láthatjuk. 12. számú ábra: Lekérdezett térképrészlet, létszám-, közlekedés-, időpont-, színjelölés figyelembevételével 35 A színmegjelenítésnek köszönhetően a jelentős létszámmal bíró létesítmények 36 könnyebben azonosíthatóak. A megjelenítést követően következik a robbanószerkezet helyének becslése. Elsődlegesen azon pontok meghatározása szükséges, ahol a robbanószerkezet (pontosabban annak lökéshulláma és repeszhatása) a támadó céljának megfelelően a legnagyobb pusztítást képes végrehajtani. A robbanás hatásának maximalizálásából kiindulva kétféle robbantásos módszer vizsgálata szükséges: az első esetben a járműbomba a kijelölt célponthoz minél közelebb kell, hogy legyen. a második esetben a járműbomba olyan helyen van, ahol a robbanás hatósugara több objektumot is érint. létesítmény személyzetet minimális létszámot feltételeztem. Azon a területeken, ahol a nyugdíjasok száma az átlag felett van, ott a létszám besorolás hibás értéket fog mutatni ez esetben. A hiba mértéke a lakosság eloszlás tanulmányozásával (a főváros esetében például, mely kerületekben területeken jellemzőbb a nyugdíjasok tartózkodása), valamint matematikai hibaszámítással valószínűleg korrigálható. 35 A szerző saját készítésű ábrája. 36 a megadott kritériumoknak megfelelően. 101

104 Mindkét vizsgált esetben lehetséges támadási módszer lehet a parkolt 37 és az objektum felé haladó jármű38 alkalmazása. 13. számú ábra: Járműbomba becsült helyei 39 A fenti ábrán, a piros pontok és a csík jelöli mindkét támadási módszernek megfelelő kritikus pontokat. A robbanószerkezet tényleges felderítése esetén a további eljárást a Pontosan meghatározott helyen elhelyezett vagy telepített robbanószerkezet pusztító hatásának megbecslése fejezet alapján már levezethető. 2.3 Ismeretlen területen elhelyezett vagy telepített robbanószerkezet helyzetének becslése és a veszélyeztetett területen az élet- és vagyoni károk felmérése Előfordulhat az az eset is, hogy a robbantásos cselekménnyel fenyegető személy nem szolgáltat információt a merénylet helyszínével és a robbanás időpontjával kapcsolatban. Abban az esetben, ha a robbantásos cselekményt elkövető személy vagy szervezet kiléte ismert, akkor a térképes rendszer segítségével még ebben az esetben is ki lehet szűrni a lehetséges célterületeket. Ez esetben fontos kihangsúlyozni az egyéb információk ismeretének szükségességét (például rendezvények, ünnepek 40 ). 37 VBIED esetén. 38 SVBIED esetén. 39 A szerző saját készítésű ábrája. 40 Nemzeti és nemzetközi sportesemények, nemzeti és nemzetközi ünnepek, koncertek, felvonulások, tüntetések, 102

105 Nemzetközi sportesemények során például a vasúti közlekedés utas száma41 a többszörösére is megnőhet. Ha a robbantás célja az áldozatok számának maximalizálása, akkor a célpontok között a pályaudvarok és a rendezvény helyszíne, illetve az odavezető utak elsődleges lehetséges célpontnak számítanak. Az előző példát átvezetve, a merénylő célpontjai civil személyek. A telefonos fenyegetést követő napon nemzetközi sportesemény kerül megrendezésre. Ha korábbi gondolatmenet alapján felkonfiguráljuk a rendszert, akkor az automatikusan kiemeli a veszélyeztetett területeket. 14. számú ábra: Lehetséges célpontok 42 A vörös ponttal megjelölt helyszínek lehetséges célpontokat jelölnek. A helyszínek ellenőrzése során, ha bármelyik terültről bebizonyosodik, hogy a robbanószerkezet ott található, akkor a Pontosan meghatározott helyen elhelyezett vagy telepített robbanószerkezet pusztító hatásának megbecslése fejezet alapján a kárbecslést és az intézkedést meg lehet szervezni. 3. A HATÓSÁGOK, A SZOLGÁLTATÓK INTÉZKEDÉSEIVEL ÉS A LÁTNOK RENDSZERREL KAPCSOLATOS KÖVETKEZTETÉSEK 41 Fizetős szolgáltatások esetén az eladott jegyszámból következtetni lehet a létszámra. 42 A szerző saját készítésű ábrája. Felhasznált forrás: ; Letöltés:

106 A térképrendszer alkalmazhatóságát ismertettem három eltérő robbantásos fenyegetésnél. Megállapítható, hogy a rendszer összetettségéből kifolyólag alkalmas (a többi alkalmazhatósági lehetőségtől eltekintve) a robbantással fenyegetett területek veszélyeztetettségének, a káresemény megelőzéséhez és kezeléséhez szükséges intézkedések, humán és technikai erőforrásainak meghatározásához, ezért véleményem szerint alkalmazása nélkülözhetetlen a megfelelő intézkedési eljárások és tervek elkészítéséhez. A rendszer megvalósításához a szervezetek és a szolgáltatók által birtokolt információinak: Objektum és létszám besorolás: objektum specifikus adat 43, Kiürítési idő: objektum specifikus adat 44, Tömegközlekedési eszközök útvonal terveinek, Közüzemi szolgáltatás: Elektromos hálózatok nyomvonal terveinek, Gázvezeték hálózatok nyomvonal terveinek, Vízvezeték hálózatok nyomvonal terveinek, Távközlési hálózatok nyomvonalainak integrálása, továbbá az időjárás előrejelző rendszerrel történő szinkronizálása szükséges [13]. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Vezetőképző Intézet, Műveleti Támogató Tanszék, Katonaföldrajzi és tereptan szakcsoportot követően a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Térinformatikai és Távközlési Osztályával is konzultációt folytattam. Az egyeztetés során bemutatásra került a jelenleg tűzoltási tevékenység szervezéséhez, nyomon követéséhez alkalmazott PAJZS rendszer, ami a Látnok rendszer felépítéséhez szükséges egyes információkkal már rendelkezik. 45 A Látnok és a PAJZS rendszert összehasonlítva, megállapítható, hogy a Látnok rendszer felépítéséből és kialakításából eredően sokkal több információt biztosít a kezelő személy számára46. A PAJZS rendszerrel ellentétben, a vizsgált területen elhelyezkedő minden objektumokról azonnal leolvasható azok: periméterei, tartózkodási létszáma, 47 veszélyes anyagok jelenléte, 48 nyitvatartási állapot, 43 Az objektum besorolása a Látnok rendszer koncepciója cikkben ismertetett táblázat alapján történik. Az XXXI. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény 19. (a megfogalmazott feltételek fennállása esetén) a tűzvédelmi szabályzat készítését írja elő [10]. A 30/1996. (XII. 6.) a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló BM rendeletben előírtak megfelelően a tűzriadó tervnek tartalmaznia kell az objektum maximális befogadóképességét [11]. Az új OTSZ, (54/2014. (XII.5.) BM rendelet, 2015.március 5.-én lép hatályba) 10. kockázatok meghatározását (a befogadóképesség figyelembe vételével) 206. írja elő az objektum vezetőjének tájékoztatási kötelezettségét a tűzvédelmi hatóság felé [12]. 44 A vizsgált objektum biztonsági terve tartalmazza a kiürítési számítást és időt. 45 pl.: település lakossági információ; oktatási intézmény, kórház, idősek otthona, kiemelt (létfontosságú) létesítmény elhelyezkedése; helyszíni tűzoltóságok; tűzoltó járművek riasztási állapota; esemény információ; személyi elérhetőségek; célterület megközelítési lehetőségei; tűzcsapok stb 46 robbantásos cselekménnyel összefüggésben. A PAJZS rendszert országos tűzoltási feladatok döntéstámogatására tervezték. 47 A PAJZS rendszer bizonyos esetekben (pl.: idősek otthona, oktatási intézmény) tartalmazza ezt az elemet. 48 A PAJZS rendszer tartalmazza ezt az elemet ipari létesítmények esetében. 104

107 létfontosságú besorolás, egyéb fontos információk (elérhetőség, stb ), továbbá, olyan logikai összefüggéseket tartalmaz, valamint az eseménnyel szorosan kapcsolatban álló kérdésekre (mint például a közlekedés, a közüzemi szolgáltatások) ad választ, amivel az intézkedés tervezéséhez szükséges idő szinte percekre csökkenthető. Mindezek hiányában megállapítható, hogy a PAJZS rendszer jelenlegi formájában és működési elvei alapján nem alkalmas a robbantásos cselekmények helyzetkezelésének megtervezéséhez. A Látnok rendszer on-line alkalmazása a szervezetek és a szolgáltatók közötti naprakész információ 49 cserének azonnali lehetőségét is biztosítaná, amely jelenleg még nem megoldott probléma, továbbá a szükséges információk minden egyes alkalommal történő lekérdezése körülményes, hosszadalmas és jelentős költséggel jár. A rendszer adatbázisának felépítését és naprakész állapotát a résztvevő felek a hatáskörüknek és szakterületüknek megfelelő információk megosztásával és frissítésével biztosítanák. A feladatmegosztás így áthidalja azt a nehézséget, hogy egyetlen szervezetnek 50 kelljen a rendszer működéséhez szükséges információkat begyűjtenie, összesítenie, feldolgoznia és folyamatosan frissítenie. A hiányzó, szükséges adatokat, mint például az objektumok besorolását a létesítmény tűzvédelmi hatósági felülvizsgálata során az erre a célra rendszeresített dokumentáció kitöltésével biztosítani lehetne. Az új, adatokkal bővített dokumentációnak ki kell terjednie az objektum robbanással szembeni ellenállóságának besorolásra is. A fenti adatok többsége már önmagában is bizalmas minősítésű, ezért a Látnok rendszert kezelő szervezet (amely lehet egy újonnan létrehozott szervezet is) kijelölésénél ezt figyelembe kell venni. A rendszer nyújtotta szolgáltatások, amennyiben illetéktelen személyekhez jutnak bűnös célokra is felhasználhatóak. Az intézkedések hatásfokát az előre szimulált és elkészített szcenáriók tovább növelik. Ehhez mindössze az adott eseménynek megfelelő vagy azt megközelítő, előre szimulált szcenárió alapján kell eljárni. Ilyen forgatókönyvnek minősülnek például: az épületekből utcára evakuált tömeg tovább irányítása, helyszín kiürítése és lezárása a közlekedésben résztvevő járművek elől, a robbanószerkezet pusztító erejének meghatározása 51, tűz, ABV anyagok terjedésének meghatározása, közüzemi hálózatok sérülésének elemzése, árvíz veszélyeztetett területek elemzése. A robbantásos szcenáriók szakmai tervezéséhez pontos információkra van szükség az érintett területen található objektumok szerkezetének robbanás hatásának ellenállóságával kapcsolatban 52. Hazánkban jelenleg nincsen szabályozó az objektumok robbanás hatásának 49 Például: régi és új vezetéknyomvonalak, karbantartási folyamatok, kárhelyzetek. 50 A feladatkört tekintve az OKF hatáskörébe tartozó témakör. 51 Például: lökéshullám. 52 A besorolás feltüntetése az egyéb információk között történik. 105

108 ellenállóságával kapcsolatos besorolására 53. Az objektumok kiürítési tervének 54 elkészítése ezen a dokumentáción kellene alapulnia: A létesítmény egészét a robbanás hatásának ellenállására méretezték? A létesítmények van olyan részlege, amely a robbanás hatásának ellenállására méretezték? Ha a fenti két kérdés valamelyikére igen a válasz, akkor az utcára történő kiürítést máris célszerű megfontolni, mert elképzelhető, hogy a kivonuló tömeg nagyobb (halálos) sérülési kockázatnak lesz kitéve. A kérdés tehát fennáll: Hol biztonságosabb: az épületen belül (betartva a robbantásos fenyegetésekre vonatkozó előírást55) vagy az épületet elhagyva?56 A fenyegetettség tudomásszerzésétől számítva az idő tényező több szempontból is rendkívül kritikus pontnak tekinthető. A fenyegető fél kellő, illetve megbízható információt biztosít a robbantás időpontjával kapcsolatban? A védelem képes a rendelkezésre álló idő alatt az intézkedések megtételére? Ha nem, mely folyamatok kihagyásával, csoportosításával biztosítható a szükséges idő57? Fontos azt a tényt is szem előtt tartani, hogy akinek a (lehetőség szerint minél nagyobb) károkozás a célja nem fenyegetőzik, hanem robbant. FELHASZNÁLT IRODALOM, FORRÁS 1. Büntetés- végrehajtási Szervezet Tevékenységre és működésre vonatkozó adatok Forrás: Letöltés: évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról Forrás: Letöltés: Bomb Threat Stand-Off Distances Forrás: Letöltés: Pető Richárd: Épületvédelem metódusa robbantásos cselekmények ellen Műszaki Katonai Közlöny XXIII. évfolyam, szám; pp Forrás: 5. Siposné Dr. Kecskeméthy Klára: A létfontosságú infrastruktúra Forrás: évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 53 USA védelmi minisztériuma által kidolgozott UFC February 2012 Unified Facilities Criteria (UFC) DoD Minimum Antiterrorism Standards for Buildings: Épületek terrorista ellenes szabványa, amely egységes épület kialakítási és felépítési leírást tartalmaz (régi és új épületekre egyaránt) a terrorista támadások esetén bekövetkező károk és sérülések csökkentése érdekében. 54 a tűzriadó esetére készített kiürítési terv, nem minden esetben egyezik meg a robbantásos fenyegetés kiürítés tervével. 55 pl.: távolságtartás az ablakoktól 56 A 30/2011. (IX. 22.) a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló BM rendelet tartalmazza a fenyegetéssel és a kiürítéssel kapcsolatos általános rendőrségi előírásokat. 57 pl.: kiürítések módosítása 106

109 Forrás: Letöltés: /2011. (IX. 22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról Forrás: Letöltés: Budapest Közlekedési Központ (BKK) - FUTÁR Forrás: Letöltés: Global Terrorism Database Forrás: Letöltés: XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról Forrás: Letöltés: /1996. (XII. 6.) a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló BM rendeletben Forrás: Letöltés: /2014. (XII.5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról Magyar Közlöny:17711 Forrás: &szam=166 Letöltés: Nemzeti média és hírközlési hatóság Forrás: Letöltés:

110 XXV. évfolyam, szám Dr. Berek Tamás 1, Dr. Dénes Kálmán 2, Szabó Sándor 3 ABV MENTESÍTŐ GYAKORLÓPÁLYA VÍZELLÁTÁSÁNAK KÉRDÉ- SEI 4 Az ABV mentesítő alegységek kiképzési koncepciójának átalakítása mellet a kiképzés bázisát jelentő ABV mentesítő gyakorlópálya kialakítása az ABV mentesítő technológia változása miatt elsődleges prioritással bír. Egy komplex ABV mentesítő gyakorló pálya kialakítása szükségessé vált napjainkra, figyelembe véve a szervezeti, valamint a harceljárásokban bekövetkezett változásokat. A szerzők egy létesítendő mentesítő gyakorlópálya vízellátásának lehetőségeivel foglalkoznak. Kulcsszavak: ABV mentesítés, ABV mentesítő gyakorló-pálya, nemzeti környezetvédelmi szabályok, NBC RELIEF TRAINING COURSE FOR THE PROVISION OF WATER ISSUES Besides the training concept transformation of CBRN decontamination units the creation of CBRN decon exercise field means essential priorities due to the changing NBC decontamination technology. Nowadays it is needed to build a new multifunction CBRN decon training facility which meets the new requirements. The authors deal with the opportunities of water supplying of an would be creation decon exercise field. Keywords: CBRN decontamination, CBRN decon exercise field, national environmental rules, BEVEZETŐ A kiképzési rendszer átalakítása fontos törekvés, mivel a katonákat és a katonai szervezeteket a megváltozott műveleti környezet diktálta ABV mentesítő szakfeladatok végrehajtására kell képessé, alkalmassá tenni a szakmai felkészítés, azon belül is a kiképzés útján. Az új harcászati elvek, eljárások sorra beépítésre kerülnek kiképzési programokba, szabályzatokba. Az ABV mentesítő gyakorlópálya kiépítése a NATO felajánlott ABV mentesítő század harcászati kiképzési feladatainak begyakorlása, illetve az újonnan hadrendbe állított Konténeres Mentesítő Berendezés, valamint Személyi Mentesítő Konténer alkalmazási feltételeinek biztosítása miatt is szükséges. Az ABV kiképzés a katonai kiképzés meghatározó területe, felkészíti az alegységeket az ABV fegyverek tömegpusztító hatásaik elleni védelmére. Az ABV mentesítő gyakorlópályán folytatott szaktevékenység, magába foglalja mind azon eljárások összességét, amelyek a tömegpusztító fegyverek okozta szennyeződések kezelésére, a visszamaradó káros hatások csökkentésére irányul. Az ABV fegyverek következménye a fegyverzet-, technika-, ruházat és felszerelés, a védőeszközök ABV szennyeződése, fertőzése, melynek veszélyes következményeit az időben végrehajtott mentesítéssel, fertőtlenítéssel felszámolhatjuk, ezáltal elősegíthetjük a harcképesség visszaállítását. 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, berek.tamas@uni-nke.hu 2 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, denes.kalman@uni-nke.hu 3 MH Összhaderőnemi Parancsnokság, szabosan@yahoo.com 4 Lektorálta: Dr. Kovács Zoltán, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, kovacs.zoltan@uni-nke.hu 108

111 AZ ABV MENTESÍTŐ GYAKORLÓPÁLYÁN ALKALMAZOTT TECHNI- KAI ESZKÖZÖK ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEGE A gyakorlópálya egy mentesítő szakasz által üzemeltethető, egy mentesítő állomás kiépítését és működtetését kell, hogy lehetővé tegye. Területén egy számvetési zászlóalj személyi állomány-, anyagi-technikai eszköz teljes mentesítését lehet végrehajtani. Befogadó képessége 60 fő személyi állomány és 15 db technikai eszköz. A gyakorlópálya jól szolgálná a NATO elvek szerinti ABV mentesítő feladatok begyakorlását, valamint a többnemzetiségű ABV védelmi erők közös tevékenységének elsajátítását. A kiképzési feladatok imitációs szennyező anyagokkal-, a mentesítő eszközök pedig a rendszeresített mentesítő anyagokkal kerülnek feltöltésre. A kiépítésre tervezett ABV mentesítő gyakorlópályának biztosítani kell a szaktechnikai eszközök gyors és szakszerű telepíthetőségét, a szakharcászati feladatra történő felkészülést, a használati időszakban a katonai és polgári szabályozásoknak megfelelő üzemelést, a szükséges közműellátást és a közlekedési csatlakozások biztosítását mind téli és nyári körülmények között. A gyakorlópályához telepített létesítmények, többek között az: utak, térburkolatok, védőtöltések; közműellátás földbe fektetett alapvezetékeinek; szennyvíztároló tartályok, közműaknák számvetési adatokra alapozott méretezése kiemelten fontos feladat. [1] Amennyiben NATO erők elhelyezésére, és ellátására hozunk létre katonai tábort, vagy egy NATO tábor ellátási szolgáltatását vásároljuk meg, a NATO egységes védelmi előírások (STANAG-ek) alkalmazása kötelező. Ilyen NATO egységes védelmi előírás, pl. a STANAG 2885, amely kinyilvánítja, hogy a NATO erők vízellátását háború idején is alapvetően a polgári vezetékes vízellátás igénybevételével kell megoldani addig, amíg annak megszűnése, ellehetetlenülése azt lehetetlenné nem teszi. A ratifikáló nemzetek a STANAG-ben foglalt előírásokat és szükségmegoldásokat csak ezt követően alkalmazhatják, a STANAG 2136 vízminőség előírásai alapján. Meghatározza továbbá, személyenként, naponta biztosítandó minimális vízmennyiséget, valamint külön foglalkozik az egészségügyi és logisztikai egységek vízszükségletével.[2] 109

112 Fsz. 1. Harcolók: Felhasználó Követelmény (liter/fő/nap) normál körülmények között Ivóvíz és főzővíz 25 Általános fogyasztás (fürdővízzel) 70 Egészségügyi csapatok: Zászlóalj segélyhely Tábori mosoda (dandár hadosztály) 170 Tábori kórház Ideiglenes katonai tábor: Ivóvíz, főzővíz, mosatás ábra Vízszükségletek a STANAG 2885 alapján 2. ábra: Az ABV mentesítő gyakorlópálya elvi vázlata (forrás: Szabó Sándor, 2009.) 110

113 Mentesítési eljárás A mentesítő helyre beérkezett technikai eszközöket a forgalom szabályzó a mentesítő hely parancsnok által meghatározott helyre vezeti, a személyi állományt a ruházat-, felszerelés-, illetve a személyi mentesítő helyre irányítja. A technika mentesítő helyre beérkezett technikai eszköz az első fázisban az előmentesítő helyre vonul, ahol hideg nagynyomású vízzel eltávolítják a fizikai szennyeződések nagyobb részét a felületéről. A fő mentesítő helyen a technikai eszközt mentesítő oldattal vonják be, majd a várakozási helyre vonul, ahol a reakcióidő kivárása történik. A végső fázisban az eszközről a szennyeződést nagy nyomású forró vízzel távolítják el.a személyi mentesítő helyen az állomány végrehajtja a teljes személyi mentesítést, ezt követően felveszi a cserekészletből biztosított ruházatát, felszerelését. A szennyezett és megjelölt felszerelési tárgyakat, egyéni lőfegyvereket innen külön részleg szállítja a felszerelés mentesítő helyre. Miután az alegység a személyi mentesítést befejezte, a tiszta térfélre vonul, elfoglalja a mentesített technikai eszközöket majd karbantartást végez. Alkalmazott technikai eszközök A gyakorlások során üzemeltetett szaktechnikai eszközök és gépek jellemzőinek, paramétereinek feltárása a gyakorlópálya kialakítása szempontjából lényeges részét képezik a tervezési folyamatnak, hiszen egyebek mellett a felhasznált vízmennyiség és a képződő szennyvíz alapját képezi a betáplálási és elvezető rendszerek méretezésének. Konténeres Mentesítő Berendezés A Konténeres Mentesítő Berendezés olyan autonóm berendezés, amely alkalmas az ABV szennyezett személyi állomány, személyi felszerelés, technikai eszközök valamint a terep mentesítésére. Az alkalmazott szaktechnikai eszköz teljesítmény és kibocsátási adatai többek között a gyakorlópálya szennyvízelvezető rendszere méretezése szempontjából meghatározóak. Teljesítmény és kibocsátási paraméterek: Víztartály térfogat: 3000 l l-es összehajtható tartály Emulzió kibocsátás (technikai eszköz mentesítés): teljesítmény: 2x1600 kg/ó porfogyasztás: 384 kg/ó oldatfogyasztás: 384 kg/ó Oldat kibocsátás (terepmentesítés): teljesítmény: 7200 kg/ó porfogyasztás: 500 kg/ó oldatfogyasztás: 180 kg/ó A fentiek fényében a telepítési helyeket és az azokat megközelítő utakat úgy kell méretezni, hogy a megadott tömeg és méretek biztonságos mozgatása és telepítése mellet a szaktechnika 111

114 üzembiztos működtetése megvalósulhasson. A mentesítő helyek és az elvezető árkok betonozása, valamint a fenti kibocsátási adatokra épülő számvetés segítségével megállapított mentesítő anyag- és mosóvíz mennyiségre méretezett gyűjtő, tárolókapacitás kialakítása is szükséges. A fenti paraméterek meghatározzák a gyakorlópálya méretét, szükséges szociális, ellátó és egyéb létesítményeinek méretezését és kialakítását. Azt nyomatékosítanunk kell, hogy a 3000 literes víztartály csupán 20 perces folyamatos üzemelést biztosít az összes munkahely egyidejű működtetése esetén. Személyi mentesítő konténer ABV-szennyeződést elszenvedett (mérgező harcanyagokkal, radioaktív anyagokkal, illetve biológiai anyaggal szennyezett alkalmazási területen tevékenykedett) csapatok (alegységek) állományának személyi mentesítésére rendszeresített szaktechnikai eszköz. Víztartálya 1200 l, rozsdamentes acél és rendelkezik ideiglenes vízforrásként 3000 literes hajlékonyfalú víztartállyal, valamint 6000 literes hajlékonyfalú víztartállyal a használtvíz gyűjtésére. A víztartályok, a mentesítő, vetkőző és öltöző sátrak fizikai kiterjedése szintén meghatározza a személyi mentesítő hely minimális méreteit. A Személyi Mentesítő Konténer képessége két egymástól fallal elválasztott - személyi mentesítő térben kialakított kettő-kettő (összesen négy) személyi mentesítő soron alapszik, mindegyiknél három-három személyi mentesítő fejjel, amelyekből az elsőn a meleg vízhez hozzáadagolt személyi mentesítő anyag kerül kijuttatásra, a másik kettő pedig a tiszta vízzel való leöblítést teszi lehetővé. A rendszer teljesítménye: fő/óra [3] A különböző NATO erők részére a hadszíntéren biztosított ivóvízzel szemben támasztott minőségi minimum követelményeket tartalmazó STANAG 2136 szabvány többek között a vízbiztosítás technológiai folyamata során a kötelezően előírt vízminőségi vizsgálatokat, és azok gyakoriságát írja elő. Ezek az előírások a vízminőségi határértékek, és az ellenőrzések gyakoriságának vonatkozásában térnek el a polgári jogszabályoktól és szabványoktól. A STANAG 2136 a fogyasztás szempontjából két időegységet határoz meg. A szabvány egyébként bevezeti a rövid idejű (7 napig) és a hosszú idejű (1 évig, angoloknál 10 hónapig) fogyasztás fogalmát, valamint megkülönbözteti a minőséget a napi ráta szerint is. Az ivóvíz minőségére megadott paraméterek annál szigorúbbak, minél tovább és minél többet fogyasztanak az adott vízből. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy bármikor is megengedné a határérték feletti szennyezést. Bár az ABV mentesítő gyakorlópálya vízellátásának szempontjából nem ez az elsődleges, azonban mindenképpen tanulmányozásra érdemes. A kommunális vízellátásban megjelenő fogyasztók vízmennyiségi igényeinek tervezéséhez az MI számú Műszaki Irányelv előírásai irányadóak. A nyomásszükségleteket döntően a különböző fogyasztók igényei, a felhasználási területek, valamint a vízelosztó hálózat tulajdonságai, annak szilárdsági jellemzői befolyásolják. A katonai táborok vízellátása, akárcsak kommunális és ipari fogyasztók vízzel való ellátása összetett feladat, amelybe mindkét esetben beletartozik: A szükséges vízmennyiség a vízigények megállapítása; 112

115 A szükséges vízmennyiséget biztosító vízbázis felkutatása, felderítése és védelme; A vízbeszerzéshez szükséges műtárgy, pl. kút kiépítése, valamint a szükséges és elégséges vízmennyiség kitermelése; A víz kezelése, tisztítása a felhasználás céljának megfelelő minőségben; A víz szállítása és tározása; A víz szétosztása a nyomásigények kielégítésével; A vízellátó rendszer üzemeltetése, fenntartása és karbantartása; A vízminőség ellenőrzése a vízellátó rendszer minden eleménél; A vízellátás folyamatos és zavartalan megteremtése érdekében a rendszer üzemeltetését, fenntartását és védelmét állandóan biztosítani kell. Ezt a célt szolgálja a közművédelem. A polgári vízellátásban a nyersvíz beszerzése alapvetően a felszíni és a felszín alatti vízbázisokból történik. Kitermelésük nagyobbrészt felszíni vízkivételi művekkel, valamint fúrt kutakkal, aknakutakkal és csápos kutakkal történik. Ezzel szemben a tábori vízellátás biztosításához, amennyiben önálló vízellátó rendszert hozunk létre, a nyersvíz kitermelése főként felszíni vízbázisokból történik. Ennek egyik döntő oka, hogy nem rendelkezünk olyan eszközökkel, amelyekkel a felszín alatti vízkitermeléshez szükséges kutakat építhetnénk. A másik, nem elhanyagolható szempont, hogy a felszíni vízbázisok vízminősége, a vízfolyás őrzésével folyamatosan biztosítható. A tiszta, jó minőségű, gazdaságosan előállított ivóvíz egyik alapvető feltétele a vízbázisok védelme. Ezt biztosítja többek között a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet, amelynek értelmében közcélú vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy ilyen célt szolgáló vízhasználathoz, továbbá a jövőbeni ivóvízellátás célját szolgáló vízbázisok védelme érdekében védőidomot, védőterületet, védősávot kell kijelölni. A fent említett rendelet értelmezésében az ivóvízbázisokon belül megkülönböztetünk üzemelő és távlati vízbázisokat. A távlati vízbázisok potenciális, jó vízadó adottságokkal rendelkező területek, amelyeken jelenleg még nem alakítottak ki víztermelő telepeket. A kormányrendelet megfogalmazásában a kijelölés a feltételezett szennyeződés adott víztermelő helyig való elérési idején alapul: belső védőövezet (a vízkivételi mű, valamint a vízkészlet közvetlen védelme a szennyeződéstől és a megrongálódástól) 20 napos elérési idő; külső védőövezet (a le nem bomló, továbbá a bakteriális és egyéb lebomló szennyezésekkel szembeni védelem) 6 hónapos elérési idő; hidrogeológiai A zóna, B zóna védőidomok (különböző veszélyességű, nem lebomló szennyezésekkel szembeni védelem) elérési idők: 5 év, 50 év. [4] Az egyes zónáknak különböző funkciójuk van, de összességében azt a célt szolgálják, hogy a meglévő és a jövőbeni szennyező tevékenységeket különböző mértékben lehessen megakadályozni, illetve korlátozni. A védőterületek a védőidomok terepfelszínnel alkotott metszetei. A földtanilag védett (nem sérülékeny) vízbázisoknak csak védőidoma van, de a jogszabály szerint a kutak körül ekkor is kötelezően ki kell jelölni egy minimum 10 m sugarú belső védőterületet. A belső védőterületek annak érdekében, hogy a termelőkutak körüli szigorú védelem mindig biztosított legyen, állami illetve önkormányzati tulajdonban vannak. A többi védőterületen az ingatlan tulajdonosának kötelessége, hogy a védőterületi határozatban foglaltakat betartsa, és tevékenységét a vízbázis védelem szempontjait figyelembe véve 113

116 végezze. A védőidomok és védőterületek kijelölési folyamata a hatósági határozat kiadásával és ennek következményeként a telekkönyvi bejegyzéssel ér véget. [5] Állandó vízkivételi létesítmény, kialakításával ugyanakkor számolnunk kell a következő behatásokkal is. A víznyerő területeken leginkább az emberi tevékenységek úgymint baleset, szabotázs következtében történő hirtelen változás idézhet elő veszélyt. Lehetséges veszélyt hordoz magában az időjárás is. A mezőgazdasági és állattartási tevékenységek is veszélyforrások lehetnek, ha ezekből adódó szennyeződés kerül az adott vízbázisba. Az ipar által okozott szennyeződésekkel is számolni kell. [6] A vízellátó rendszerek második fő eleme a víztisztítás, amelynek során a kitermelt nyersvizet a vízminőségi vizsgálatok (mechanikai, kémiai és biológiai vizsgálatok) eredményei ismeretében, a jogszabályokban meghatározott előírások és határértékek alapján a fogyasztók számára felhasználhatóvá tesszük. A víztisztítás technológiai alapfolyamatai: Oxidáció és redukció; ph és pufferkapacitás szabályozás; Kémiai kicsapás; Adszorpció; Fázisszétválasztás (gáz-folyadék, szilárd-folyadék); Egyéb eljárások (membránfolyamatok). A vízkezelési technológia folyamatában fellépő működési zavarok, meghibásodások, egyrészt a vízminőség kedvezőtlen alakulását eredményezhetik, másrészt a fertőtlenítés fázisában az alkalmazott fertőtlenítő anyagok üzemi koncentrációjának kedvezőtlen változása - a klór túladagolás, illetve aluladagolás következtében bekövetkező minőségromláson túl - a csíraszám növekedését indukálhatják, ami bekövetkezhet vízkezelő berendezés nem megfelelő működése okán, a nem hatékony fertőtlenítés eredményeként is. Az áramlási jellemzők kedvezőtlen változásai egyes technológiai pontokon a víz állásához vezethet. A felhalmozódott pangó vízben felszaporodó mikroorganizmusok ugyancsak a víz mikrobiológiai jellemzőit rontják le. [7] A vízellátó rendszer következő fontos eleme az ivóvíz szétosztásának létesítményei, illetve módszerei. Ezeknek az elosztási megoldásoknak a kiválasztását döntően befolyásolja többek között: a felhasználók száma; az ellátás időtartama; az ellátandó terület lehetőségei; a szükséges vízmennyiségi, vízminőségi és nyomásigények; Mindezek figyelembe vételével a következő ivóvíz-elosztási lehetőségek vannak katonai táborokban: palackozott ivóvíz szállítása és kiosztása; helyszínen tisztított ivóvíz szétosztása csomagolás nélkül; 114

117 csomagolt-zacskózott ivóvíz szállítása és kiosztása; vízszállító tartálykocsival történő szállítás és azt követő elosztás; vízelosztó vezetékhálózat kiépítése a víztisztító berendezéstől a fogyasztókhoz; vízelosztó vezetékhálózat kiépítése a fogyasztókhoz, a meglévő polgári vízelosztó hálózatra történő csatlakozással [8] Az első négy esetben alapvetően rövid időtartamú, ideiglenes rendszerű vízellátásról van szó, kisszámú fogyasztó esetén. Az ivóvíz biztosítása az ellátáshoz történhet közüzemi vízellátó hálózatból, valamint víztisztító berendezés alkalmazásával egyaránt. Ezeket a megoldásokat alkalmazzuk például ideiglenes, rövid időtartamú katonai tábor ellátásakor, katasztrófahelyzet idején, vagy a vízellátó hálózat üzemszünetének idején. A felsorolás utolsó két eleme, amely leginkább jellemző a polgári gyakorlatra, nagyszámú fogyasztó ellátására, hosszabb időtartam esetén alkalmazható a polgári és katonai ellátásban egyaránt. Vízelosztó vezetékhálózat típusainak kialakítása és jellemzői az ellátandó területen: Elágazó rendszerű hálózat; Összekapcsolt rendszerű hálózat; Körvezetékes hálózat; Vegyes hálózat (főként nagyobb településen); A vízellátás nélkülözhetetlen elemei a víztároló műtárgyak, amelyek létrehozásának okai: a vízbeszerzés és a vízfogyasztás közötti eltérés kiegyenlítése; a víz tározása csőtörés idejére, tűzoltás céljára; a hálózati nyomás előírt szinten való tartására.[9] A gyakorlópálya infrastruktúrája A gyakorló-pályának a kiképzési terepszakaszokon kívül rendelkeznie kell a következő létesítményekkel is: zárt és szigetelt technikai csurgalékvíz elvezető rendszer; zárt, üríthető technikai csurgalékvíz gyűjtőtartály; bekeverő-szennyező helyiség; tárolóraktár; szociális helyiségek; monitoring rendszer; technikai vízellátás, ívóvíz ellátás rendszere; szociális helyiségek megléte esetén kommunális szennyvízelvezető és gyűjtő rendszer; elektromos energiaellátást, térvilágítást biztosító hálózat.[10] Vízellátás Vízellátó rendszert célszerű kialakítani, speciálisan a gyakorlópálya vízigényeinek megfelelően, beleértve a tűzoltási vízigényt is. Költségvetési megfontolásokat követve, amennyiben a gyakorlópálya vízellátása az alakulat által biztosított vízszállító gépjárművek bevonásával történik, a magas vízigényű mentesítő berendezések ezen eszközök által kerülnek vízzel feltöltésre. A gyakorlópálya működtetése ekkor külön kiépített vízellátó rendszert nem igényel, azonban ebben az esetben is tűzivíz-tároló és legalább technológiai vízellátást biztosító, a fog- 115

118 lalkozás előkészítésének időszakában felkészített feltölthető szárazvezeték hálózat kiépítése megfontolandó. Látható, hogy egy jövőben kialakítandó ABV mentesítő gyakorlópálya rendeltetését tekintve alapvetően szakaszosan üzemeltetett olyan létesítmény, mely vízellátásának arányait figyelembe véve ugyan a technológiai vízellátás jelenti annak hangsúlyos elemét, a mentesítési tevékenység alkalmazott szaktechnikai berendezéseinek üzemeltetési követelményei azonban speciális igényeket támasztanak a felhasznált vízzel szemben. A korszerű nagynyomású mentesítő berendezések üzembiztos működtetése ugyanis ivóvíz tisztaságú víz felhasználását igénylik. Ebből a szemszögből vizsgálva a kérdést az alkalmanként felhasznált víz mennyiségét tekintve a gyakorlópálya vízellátása az alakulat által biztosított vízszállító gépjárművek bevonásával nem biztos, hogy elégséges és zökkenőmentes lenne. A fent vázolt követelményeknek megfelelő minőségű és mennyiségű a szociális helyiségek és a személyi mentesítő konténer vízellátását tekintve egyértelműen ivóvíz biztosítását lehetővé tevő vízkivételi létesítmény kialakítása és vízbázisának védelme 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet követelményeinek eleget téve, valamint a vízkezelő infrastruktúra kialakítása azonban nem bizonyulna gazdaságosnak, a kettős célú felhasználási lehetőséget nem számítva. Figyelembe véve, hogy a Magyar Honvédség rendelkezik víztisztító képességgel célszerűnek tűnik megvizsgálni annak felhasználási lehetőségeit egy alapvetően alkalomszerűen üzemeltetett, ámde ivóvíz minőségű és viszonylag jelentősnek mondható mennyiségű vízigénnyel rendelkező ABV mentesítő gyakorlópálya vízellátásának biztosításában. MOBIL VÍZTISZTÍTÓ ESZKÖZ ALKALMAZÁSA Amíg a lakosság ivóvízzel történő ellátását egy adott településen vagy régióban közüzemi szolgáltatók biztosítják, addig a Magyar Honvédségnél ez sajátos része a műveletek támogatási feladatainak. Sajátos, mert a felderítés és a kitermelés műszaki támogatási feladat, a víz tárolása és elosztása, pedig a logisztika felelőssége. A kitermelt víz minőségének ellenőrzésébe, pedig be kell vonni az egészségügyi szolgálatot is. Míg a NATO feleslegekkel rendelkezik harci csapatokból, hiányok vannak a harci támogató és kiszolgáló képességek területén. Ezt a hiányt a tagországok elsősorban a kisebb haderővel rendelkező nemzetek úgy igyekeznek kompenzálni, hogy szakosodnak. Hazánk ilyen specializálódásként tábor víztisztító képesség kiépítését vállalta.[11] Ennek során került beszerzésre a ZENON ROSP-ZW-250/E-50 MINIROWPU 5 víztisztító berendezés, amely alkalmas arra, hogy édesvízből, brakkvízből 6 és tengervízből ivóvizet állítson elő. Az így létrehozott ivóvíz alkalmas ivásra, főzésre, tisztálkodásra, élelmiszerkészítésre vagy egyéb használati célra. Az előállított ivóvíz minősége megfelel a magyar szabványokban, illetve a szövetségi előírásokban lefektetett követelményeknek. 5 A Magyar Honvédség által rendszerbe állított mobil víztisztító berendezés. 6 Brakk víz: óceánok, tengerek partján, tehát szárazföldön kitermelt, sós víz. 116

119 A vízmolekula az egyik legkisebb molekula a Földön. Ez a tulajdonsága teszi lehetővé azt, hogy a víztisztítás során a vízmolekula képes áthaladni a membránokon, míg minden más anyag nem. 3. ábra ZENON mobil víztisztító berendezés (forrás: Babinecz János) A víztisztító berendezés egyszerűen és gyorsan telepíthető, normál üzemi teljesítménye 5 m 3 /h, extrém üzemben 2,4 m 3 /h. A csapatpróba során az eszközök telepítéséhez szükséges időt 5 órában határozták meg, ezt követően további 3 4 órára van szükség az ivóvíztermelés megkezdéséhez. Az eszköz energiaellátását egy 64 KW üzemi teljesítményű aggregátor biztosítja, amely messzemenően kielégíti a nyersvíz minőségétől függően változó teljesítmény igényt. Adott esetben lehetőség van külső energia betáplálásra is. Ami az előállított víz minőségét illeti, a követelmények nagyon szigorúak. Akár a hazai, akár a szövetséges előírásokat nézzük, a vízminőség ellenőrzésére nagy hangsúlyt fektetnek. Mértékadó jogszabályok a korábban említett 201/2001. (X. 25.), és az ennek módosításáról szóló 47/2005 (III. 11.) Kormányrendeletek, valamint a NATO STANAG 2136, amely a hadszíntéren biztosított ivóvízzel szemben támasztott minőségi minimum követelményeket tartalmazza. Az ivóvíz kezelése, tárolása, elosztása során gondoskodni kell arról, hogy ne juthasson a vízbe olyan szennyező anyag, amely a víz minőségét rontja, illetve a 201/2001 Kormányrendeletben meghatározott egészségvédelmi követelmények teljesülését korlátozhatja. Az ivóvíz kezelése során a ZENON rendszer tisztítási technológiája biztosítja a kiváló vízminőséget, azonban a tárolás és elosztás amennyiben nem zacskózzuk a vizet már hordozhat szennyeződéshez vezető problémákat. Ennek egyik oka lehet a nyitott ivóvíz-tárolási és elosztási rendszer. A víztisztítási technológia a nyersvíz minőségéhez igazítva, a korábban felsorolt víztisztítási alapfolyamatok célszerű és szükségszerű kombinációival alakítható ki. A ZENON víztisztító rendszer a fordított ozmózis technológia alkalmazásával ezt a folyamatrendszert egy lépcső- 117

120 ben képes megoldani, bármilyen szennyezettségű nyersvíz esetén is, természetesen az RO7 membránok pórusátmérőjének helyes megválasztásával. A ZENON víztisztító berendezés felépítése A ZENON ROSP-ZW-250/E-50 MINIROWPU Fordított Ozmózis vízkezelő rendszer a következő hat egységből épül fel: Nyersvíz feladó szivattyú egység; Mikroszűrő folyamati tartály; Mikroszűrő fúvó és a berendezés vezérlő egység; Mikroszűrő folyamati szivattyú és CIP egység; Fordított Ozmózis egység; Fordított Ozmózis folyamati szivattyú egység; A berendezés működésének elméleti alapjai A szűrés két vagy több alkotóelem szeparációját jelenti valamely folyadékból. A hagyományos alkalmazás szerint általában a szilárd, nem oldódó részecskéknek a leválasztását jelenti folyadék vagy gáz áramból. A membrán szűrés kiterjeszti ezt az alkalmazást az oldott anyagok folyadékokból történő leválasztására is. A nyomás alatt működő membrántechnikai eljárások (fordított ozmózis, nanoszűrés, mikroszűrés) a vízkezelésben olyan szeparációs technikát jelentenek, mely a sóktól a mikroorganizmusokig terjedő különféle anyagok eltávolítására alkalmazhatók. A membrán technikai eljárásokat különböző szempontok alapján osztályozhatjuk. A membrán pórus mérete, amely meghatározza a molekulasúly szerinti elválasztást (MWCO), melyet Daltonban fejezünk ki, a nyomás, amely mellett üzemelnek. A pórus méretének vagy az MWCO értéknek a csökkenésével a membránok üzemi nyomása emelkedik. A membrántechnikai eljárás kiválasztását a vízkezelési cél határozza meg. 7 RO: (Reverse Osmosis) Fordított Ozmózis. 118

121 3. ábra ZENON mobil víztisztító berendezés telepítési vázlata (forrás: A ZENON ROSP-ZW-250/E-50 MINIROWPU víztisztító rendszer kezelési, karbantartási és tárolási utasítása) A nyersvíz kiválasztása A MINIROWPU működését befolyásolja a tápvíz minősége és hőmérséklete. A rendszer üzemeltethető friss, brakk és tengervízzel. Azonban mindig a helyszínen rendelkezésre álló legtisztább és legfrissebb vízforrást célszerű kiválasztani, hogy a legjobb működést biztosítani lehessen. A tiszta tápvíz jobb minőségű permeátumot és magasabb termelési mennyiséget eredményez. Kerülni kell az olyan vizek használatát, amelyeknek magas a lebegőanyag, alga és iszap koncentrációja, annak érdekében, hogy minimális csökkenjen a rendszertisztítások és a szükséges előszűrő cserék számát. A vízkivételi szűrőt úszó hulladékoktól és a tápforrás fenekétől távolabb kell elhelyeznünk a dugulás, eltömődés elkerülése érdekében. Ahhoz, hogy a ZENON víztisztító rendszerrel hosszú időn keresztül a szükséges vízminőséget biztosítani tudjuk, körültekintően kell eljárni a vízellátó pont helyének kiválasztásánál csakúgy, mint a berendezés üzemeltetésénél. Utókezelés és víztárolás A permeátumot (az RO membránok által tisztított vizet) rövidebb időszakra külön kezelés nélkül tárolhatjuk. Általános üzemelési feltételek mellett a MINIROWPU percenként 1 gallon (3,785 L) intenzitással állít elő permeátumot. Amennyiben a vizet néhány óránál hosszabb ideig tároljuk, a kézi klórozásos utókezelés ajánlott, 0,3 ppm-es klórszintet kell fenntartani. A berendezéshez rendelkezésre álló 90 g/l szabad klór tartalmú Na-hipokloritból 30 ml-t kell 119

122 elkeverni egy tartály 1000 L termékvízbe. Az ivóvíz szabad klór taralmát a rendelkezésre álló analízis teszt készlettel tudja ellenőrizni. Ha a tisztított víz nagyon rövid időn belül fogyasztásra kerül, a víz klórozása elkerülhető. Mivel az RO membránok a nyersvizet sótlanítják, a termelt ivóvíz utósózására is szükség van. A rendelkezésre álló 50%-os kalcium-klorid oldat (CaCl2) 100 g kalcium kloridot tartalmaz kapszulánként (250 ml/kapszula). Egy kapszula az 1000 L, egy tartálynyi ivóvíz keménységét kb. 5 nk -ra emeli. A szabvány által javasolt tartomány 4 10 nk. Az ivóvíz keménységét a rendelkezésre álló analízis teszt készlettel tudjuk ellenőrizni. Tábori elhelyezés során a katonai erő alkalmazásának időtartama, és a korábban említett hazai és NATO jogszabályok előírásai befolyásolják az ellátás feladatait, annak konkrét megoldásait. A katonai táborokat ideiglenes, vagy állandó jellegű megkülönböztetése a várható igénybevétel alapján történik, amely egyben befolyásolja a kiépítés és az ellátás megvalósításának rendszerét is. Ideiglenes, rövid időtartamú alkalmazás esetén a katonai táborok ellátására mobil, könnyen telepíthető és kezelhető eszközöket veszünk igénybe. A vízigények kiszolgálására rendszeresítette a Magyar Honvédség a ZENON mobil ivóvíztisztító berendezést. Állandó, hosszú időtartamra berendezett katonai táborok ellátására állandó jellegű, beépített és tartós megoldásokat és rendszereket alkalmazunk. A vízellátást, amennyiben a vízminőségi vizsgálatok lehetővé teszik, a polgári közüzemi hálózatra csatlakozva kell megoldani. ÖSSZEGZÉS Összegezve a megállapításokat kijelenthetjük, hogy a Magyar Honvédség feladatrendszerében bekövetkező változások miatt mind a katonai táborok, mind pedig gyakorlóterek létrehozása és fenntartása során számos olyan nemzeti és NATO követelményt kell betartani, amelyek a vízellátási és környezetvédelmi feladatok megvalósítását döntően befolyásolják és meghatározzák. Az állomány egészségét, biztonságát és a feladat végrehajtásának sikerét szem előtt tartva, számos esetben indokolt a tábor független vízellátása A katonával szemben támasztott lényeges követelmény, hogy a szennyezett terepszakaszon, illetve az ABV hatások közepette is tudja alkalmazni harci képességeit. A harcos a fenti követelményeknek csak akkor tud megfelelni, ha biztosítva van minden lehetséges feltétel az ABV jártasság kialakításához. Egyik ilyen lényes tényező a kiképzés, mégpedig a valós vagy valóságot megközelítő körülmények között végrehajtott harcszerű kiképzés. A harcszerű kiképzés alapvető bázisa a terep, illetve a megfelelően kialakított gyakorló pálya. [12] A gyakorlópályának a kiképzési követelményeken kívül meg kell felelni a hatályos környezet-, és természetvédelmi törvényeknek valamint rendeleteknek is. A terepen végrehajtásra kerülő foglalkozásoknak elsődleges célja, hogy a katonák a valós harctéri körülményeket megközelítő környezetben gyakoroljanak. A gyakorlópályák kialakításának fontos szempontja éppen ezért az, hogy a terep jellege tegye lehetővé a harcszerű kiképzés megvalósítását. [13] El kell fogadnunk azonban azt, hogy a természeti környezet vé- 120

123 delme, a katonai táborok külső körülményektől független ellátása csak akkor valósítható meg, ha a vízellátási és a csatornázási feladatokat egymással összefüggő, komplex rendszerként kezeljük és alkalmazzuk. IRODALOMJEGYZÉK: [1][3] Berek Tamás - Szabó Sándor: ABV mentesítő gyakorlópálya kialakításának szempontjai BOLYAI SZEMLE 22:(2) pp (2013) [2] Dénes Kálmán: Aspects of water supply and sewage systems in military camps BOLYAI SZEMLE 20:(1) pp (2011) [4] 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről [5] Berek Tamás - Rácz László: Vízbázis mint nemzeti létfontosságú rendszerelem védelme HADMÉRNÖK 8:(2) pp (2013) [6][7] Berek Tamás - Dávidovits Zsuzsanna: Vízbizonsági terv szerepe az ivóvízellátás biztonsági rendszerében HADMÉRNÖK 7:(3) pp (2012) [8][9] Dénes Kálmán: Ideiglenes katonai táborok közműveinek tervezése, különös tekintettel a válságreagáló műveletekre és a környezetvédelemre PhD értekezés ZMNE [10][13] Berek Tamás: Túlélést biztosító ABV rendszabályok, valamint a felkészítés kapcsolatrendszere és követelményei, PhD értekezés, ZMNE [11] Padányi József - Kállai Ernő: A vízellátás új technikai berendezése 1. oldal ( ) [12] Berek Tamás: A parancsnokok felkészítésének kihívásai az ABV jártasság tükrében,in: Tavaszi Szél Konferenciakiadvány, Budapest, 2007.ISBN

124 Dr. Berek Tamás 1, Dr. Dénes Kálmán 2 XXV. évfolyam, szám VÍZBÁZISOK VÉDELME, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KATONAI TÁ- BOROK VÍZELLÁTÁSÁRA 3 Az ivóvízzel való takarékoskodás fontos feladat a Földön, mert a népesség növekedése mellett a vízkészletek folyamatosan szűkülnek. Dolgozatunkban azokkal vízbázis védelmi lehetőségekkel és megoldásokkal foglalkozunk, amelyek a katonai táborok biztonságos vízellátását teremtik meg. Kulcsszavak: vízbázis, vízbázis védelem, katonai tábor, vízellátás WATER RESOURCES PROTECTION, IN PARTICULAR REGARD TO THE WATER SUPPLY IN MILI- TARY CAMPS Owing to challenges represented by a fastly growing population and aqua stocks continually decreasing, economizing on drinking water has become an important worldwide task. Our essay is meant to highlight the possibilities and solutions of water resource protection that may enable military camps to water supply systems. Keywords: water resources, protection of water resources, military camp, water supply BEVEZETÉS Több ezer éves története során az emberiség egyre nagyobb és drasztikusabb mértékben avatkozott be a természeti környezetbe és a benne lejátszódó folyamatokba, ami miatt a víz körforgalma és különböző megjelenési formáinak jellemzői megváltoztak, módosultak. Tekintettel arra, hogy a földi élet egyik nélkülözhetetlen eleme a víz, ezeknek a beavatkozásoknak az ártalmas hatásai közvetlen vagy közvetett módon az élő és élettelen környezetben is megjelentek. Ennek köszönhetően a katonai táborok vízellátásban is újabbnál újabb szennyezőanyagok ellen kell felvenni a küzdelmet. KATONAI TÁBOROK VÍZGAZDÁLKODÁSA A különböző célokkal létesített katonai táborok közművesítését a polgári szolgáltató rendszerekhez hasonlóan a vonatkozó jogi- és szabványügyi előírások betartásával, de a katonai sajátosságoknak és követelményeknek megfelelően kell kiépíteni. Tábori elhelyezés során ennek keretében biztosítani kell a vízellátást is, amelyet a szennyvízkezeléssel összhangban, komplex rendszerként kell megvalósítani. Ezt biztosítja a katonai táborok vízkészlet-gazdálkodása, amelynek célja a vízkészletek és a katonai erők különböző vízigényeinek számbavétele, ezek összehangolása egyrészt a rendelkezésre álló vízkészletek természetes időbeli és térbeli eloszlásának módosításával és minőségének óvásával, másrészt a vízigények alakulásának tervszerű irányításával. 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, berek.tamas@uni-nke.hu 2 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, denes.kalman@uni-nke.hu 3 Lektorálta: Dr. Kovács Zoltán, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, kovacs.zoltan@uni-nke.hu 122

125 A vízgazdálkodás alapvető célja a vízzel való tevékenységek különböző feladatainak egymással összhangban, egységesen, komplex módon történő kezelése és végrehajtása. Ennek teljesítése tábori körülmények között mindinkább megkívánja a többcélú vízi közmű megoldásokat a természet vízháztartásának, a katonai erők szükségleteivel és a természeti környezet megóvásának követelményeivel való optimális összehangolása során. Összetett feladatról van szó, amely a sikeres működést, vagyis a tábori vízi közművek zavartalan szolgáltatásait a tervszerű tudományos-, katonai biztonsági-, műszaki-, gazdasági- és igazgatási tevékenységek összességével képes biztosítani. A tábori vízgazdálkodás célja: a katonai erő víz iránti igénye és a természetes hidrológiai, hidrogeológiai adottságok közötti eltérés kiegyenlítése egy meghatározott térségen belül; a vízbázis felderítése és értékelése, a víz kitermelése, tisztítása, elosztása, a felhasználás helyére vezetése és elvezetése a szükségleteknek megfelelő minőségben és mennyiségben, a szükséges térbeli és időbeli eloszlásban; az élővilág, a katonai tábor- és környezete javainak megóvása a víz káros hatásaitól. [1] VÍZBÁZISOK Vízbázis alatt a vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, vagy arra kijelölt területet vagy felszín alatti térrészt és az onnan kitermelhető vízkészletet kell érteni, amelybe beletartoznak a meglévő, illetőleg a tervezett vízbeszerző létesítmények is. Táborok vízigényeinek biztosítására főként felszíni és felszín alatti vízbázisokat használhatunk. A felszíni vizek különböző hosszúságú, vízhozamú természetes vagy mesterséges vízfolyások illetve állóvizek lehetnek. A felszíni vizekre a gyakori, egyes komponensek tekintetében periodikus vízminőség-változás a jellemző. Időnként rendkívüli szennyezések előfordulhatnak, amelyek azonban viszonylag gyorsan levonulnak. A felszíni vizek mennyisége időben és térben változó, hőmérsékletük folyamatosan, a felszín alatti vizekhez képest rövid idő alatt változik. Erodáló, illetve hordalékmozgató jelenségekben megnyilvánuló energiatartalmuk jelentős. A felszín alatti vizekre a stabil, viszonylag lassan változó vízminőség a jellemző. A víztartó rétegben egyidejűleg tárolt víz mennyisége jelentős, amelynek azonban alacsony a mozgáskészsége, így csekély az utánpótlásuk mértéke is. Élőszervezeteket, elsősorban az első vízzáró réteg fölött elhelyezkedő talajvíz tartalmaz és ezek is általában patogén mikroszervezetek. A mélyebb rétegekből származó felszín alatti vizek hőmérséklete stabilan magas, emellett jelentős az oldott gáz, illetve ásványi anyag tartalmuk, így ezek ásvány-, gyógy-, illetve hévízként hasznosíthatók. A felszín alatti vizek térbeli eloszlása, néhány kivételtől eltekintve, sokkal egyenletesebb. A jelentős édesvíz készlet ellenére annak megjelenési formájától függetlenül azonban számos probléma merül fel, amelyek közül a fontosabbak: A rendelkezésre álló vízkészletek nem egyenletesen oszlanak meg a Föld felszínén. Eltérések adódnak térben és időben egyaránt. Vannak aszályos és vannak csapadék- és 123

126 felszíni vízben gazdag területek. Akadnak csapadékban szegény, és csapadékban gazdag hónapok. Az emberiség fejlődési igénye következtében megvalósuló műszaki beruházások, folyószabályozások, gát- és tározóépítések sokszor beláthatatlan következményei. Magyarország a Kárpát-medence mélyén fekszik, folyóink az országhatárokon túlról érkeznek, több esetben szennyezőanyaggal tele. (Tisza romániai ciánszennyezés, Rába ausztriai bőrgyárak szennyvizei) A rendelkezésre álló vízkészletek minőségének, valamint szennyezésének kérdései. Kutatásunk során ez utóbbival foglalkozunk. Azt vizsgáljuk, hogy milyen módon lehet megakadályozni, vagy legalábbis csökkenteni a vizek természetes tisztuló képességénél nagyobb mennyiségű szennyezőanyag bejutását, ezáltal megőrizni annak minőségét. A VÍZBÁZISOKAT FENYEGETŐ TÉNYEZŐK A védelem kialakítása szempontjából meg kell határozni a fenyegetések körét. A kockázatok tekintetében számítani kell: természeti eredetű veszélyekre, melyek az emberi tevékenységtől függetlenül, a természet erőinek hatására, elemi csapásként fordulnak elő; civilizációs, illetve technológiai veszélyekre, melyek az emberi tevékenységgel összefüggésben, helytelen emberi beavatkozás, mulasztás, figyelmetlenség, vagy technikai, konstrukciós hibák hatására következnek be. szándékos, illetve ártó jellegű cselekményekkel, tevékenységekkel összefüggő veszélyekre; Az ipari és közlekedési háttérszennyezés mellett veszélyforrást jelent a nem kellő körültekintéssel végzett mezőgazdasági termelőtevékenység következtében a vízben megjelenő szenynyezés a vízbázis védőterületén jelenlevő szennyező-források kibocsátása következtében. Itt fontos megjegyezni, hogy a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. kormányrendelet rendelkezik a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny területek kijelöléséről, azzal a kitétellel, hogy azokat elsődlegesen a vizek nitrátszennyezéssel szembeni érzékenysége alapján kell kijelölni. A nyersvíz mikrobiológiai, kémiai, fizikai szennyezését eredményezheti azonban havária helyzet, vagy akár szabotázs is. Az ivóvízbázisok védelme szempontjából fontos meghatározni azokat a tényezőket is, melyek normál szabályozott körülmények között ugyan nem fenyegetik közvetlenül a vízbázis biztonságát, azonban a közvetett vízgyűjtő területet tekintve figyelembe véve azokon a területeken történő felhalmozódásuk lehetőségét hosszú távon veszélyforrássá válhatnak. Ezek tipikusan nem rontják rövidtávon a vízminőséget, nagyobb időléptékkel azonban jövőbeni behatásuk károsan befolyásolhatja a vízminőséget. A vízbázisok körzetében végzett mezőgazdasági tevékenység tipikusan ilyen tényező. A jó minőségű ivóvíz biztosítása érdekében kidolgozott intézkedéssorozatot a vízbiztonsági terv foglalja keretbe, melynek fő feladata a vízellátás minőségirányítása mellett a folyamat védelmének biztosítása. Ennek érdekében az ellátási folyamat teljes vertikumának feltárása, 124

127 veszélyanalízis és kockázatértékelés, a kritikus ellenőrzési pontok meghatározása, valamint eseménykezelési és vészhelyzet-kezelési intézkedésterv kell, hogy kidolgozásra kerüljön. [2] VIZEK SZENNYEZÉSE A vízminőség a víz, előzőekben felsorolt fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak öszszességét jelenti, amelyet a természetes vizek vizsgálatánál a gyakorlatban mindig valamilyen célból határozunk meg. Ez a minősítési cél nagymértékben függ a vizek felhasználási területétől, a vízhasználat céljától. Vízszennyezés alatt olyan hatásokat értünk, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága a benne zajló természetes élet számára és/vagy az emberi használatra csökken, vagy megszűnik. A természetes vizek összetevőinek ismerete fontos, mert vízszennyezésről akkor beszélünk, ha a rendszeren belül valamely természetes alkotóelem koncentrációja jelentősen megváltozik, vagy a rendszerbe az adott ökoszisztéma természetes összetevőitől alapvetően eltérő minőségű szennyező komponens jut. Általában nem azok a szennyező anyagok a legveszedelmesebbek, amelyek kellemetlen szagúak, vagy amelyek feltűnő elváltozást okoznak a vizekben, hanem azok, amelyek kis mennyiségben találhatók meg, jelenlétük nehezen kimutatható, de az egysejtűektől az emberig, a biológiai rendszerben felhalmozódva káros hatást fejtenek ki. [3] A szennyezőanyag származási helyét szennyezőforrásnak nevezzük, magát a folyamatot szennyezésnek, az eredményét pedig a közeg szempontjából szennyeződésnek. A szennyezőanyagokat többféleképpen csoportosíthatjuk, amelyek közül a fontosabbak: a szennyezőanyag vízbe jutása által, a szennyező forrástól függően: pontszerű; nem pontszerű, vagy diffúz szennyezést különböztetünk meg. a szennyezőanyag összetétele szerint: szervetlen vagy; szerves vegyület. a szennyezőanyag halmazállapot szerint: szilárd (porszennyezés, szilárd savas üledékek); folyékony (nedves savas üledékek); légnemű (kén-dioxid, nitrogén-oxidok). a biodegradáció4 szempontjából: gyorsan lebomló (emberi eredetű szennyvíz, állati hulladékok); lassan lebomló (peszticidek); nem lebomló (higany- és ólomvegyületek, radioaktív anyagok). 4 Biodegradáció: Azt a folyamatot, mely során a szerves anyagok (pl. szerves hulladékok) mikroorganizmusok hatására aerob vagy anaerob körülmények között lebomlanak, biológiai lebontásnak vagy biodegradációnak nevezzük. 125

128 Ha a szennyezés váratlanul, hirtelen valamely baleset, műszaki meghibásodás, mulasztás hatására helyi jelentősséggel, erőteljesen következik be, akkor havária szennyezésről beszélünk. A VÍZSZENNYEZÉS HATÁSAI A vízszennyezés hatására a felszíni és felszín alatti vizek minősége oly módon változik meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes életfolyamatok biztosítására csökken vagy megszűnik. A szennyezésből származó károk: közvetlen károk: a szennyezett vizek hasznosítási lehetőségei korlátozottak; a víz használatát megelőző kezelés költségei növekednek. közvetett károk: a természeti környezet leromlik, a vizek élővilága pusztul; egészségügyi károsodás következhet be; a halpusztulás következtében a halászat lehetőségei csökkenhetnek; az üdülési, sportolási lehetőségek csökkenése; A VIZEK VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ JOGI SZABÁLYOZÁSOK Az EU Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról rávilágít az ivóvízellátás egyik fő problémájára, nevezetesen, hogy a Közösségben egyre növekvő igény mutatkozik meg a kielégítő mennyiségű, jó minőségű ivóvíz iránt minden felhasználási területen. [4] Az ivóvíz megfelelő minőségének biztosítása érdekében EU Parlament és a Tanács 98/83/EK irányelve pedig szükségesnek tartja a megfelelő vízvédelmi intézkedések foganatosítását a felszíni és felszín alatti vizek vonatkozásában. Ezek némelyike közvetlenül kapcsolódik a vízszolgáltatáshoz, ugyanakkor látókörbe kerülnek olyan, a vízellátás hosszú távú környezetbiztonsági kockázatai csökkentését és a vízbázisok védelmét célzó határozatok, mint például a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK, melynek érvényesítése a szennyezés kockázatával járó tevékenység korlátozásával járul hozzá a vízvédelemhez. A biztonságot veszélyeztető események és helyzetek átfogó kezelésének protokollját meghatározó program kialakítása mellett szükséges a lakossági ivóvízellátás biztonsága érdekében vízbázisok védelmének és a vízgazdálkodási létesítmény védelmének tervezésekor és kialakításakor a rendszerszemléletű megközelítés. [5] Vízbázisvédelem alatt a vízkészletek egy szűkebb, meghatározott részének az átlagosnál jóval fokozottabb védelmét jelenti. Az ivóvízbázis-védelem célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes vízminőség megőrzése ben átfogó kor- 126

129 mányprogram indult az ivóvízellátást szolgáló sérülékeny környezetű üzemelő vízbázisok védelmére, amelynek egyik eredménye, hogy kijelölt védőterületek óvják a vízbázisokat. Ennek jogszabályi alapját a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről alkotott 123/1997.(VII. 18.) Korm. rendelet adja meg. A fent említett rendelet értelmezésében az ivóvízbázisokon belül megkülönböztetünk üzemelő és távlati vízbázisokat. A távlati vízbázisok potenciális, jó vízadó adottságokkal rendelkező területek, amelyeken jelenleg még nem alakítottak ki víztermelő telepeket. A program végrehajtásának befejezését a 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozat a vonatkozó jogszabály módosításával ez határidő nélkülire módosította. A jogilag is alátámasztott védelem szempontjából az 50 éves elérési idő a mérvadó, ezen belül viszont a különböző védőzónákat kell kijelölni, amelyeknek eltérő a védelmi funkciója. A 123/1997.(VII. 18.) korm. rendelet megfogalmazásában a kijelölés a feltételezett szennyeződés adott víztermelő helyig való elérési idején alapul: belső védőövezet (a vízkivételi mű, valamint a vízkészlet közvetlen védelme a szennyeződéstől és a megrongálódástól) 20 napos elérési idő; külső védőövezet (a le nem bomló, továbbá a bakteriális és egyéb lebomló szennyezésekkel szembeni védelem) 6 hónapos elérési idő; hidrogeológiai A zóna, B zóna védőidomok (különböző veszélyességű, nem lebomló szennyezésekkel szembeni védelem) elérési idők: 5 év, 50 év. Az egyes zónáknak különböző funkciójuk van, de összességében azt a célt szolgálják, hogy a meglévő és a jövőbeni szennyező tevékenységeket különböző mértékben lehessen megakadályozni, illetve korlátozni. A védőterületek a védőidomok terepfelszínnel alkotott metszetei. A földtanilag védett (nem sérülékeny) vízbázisoknak csak védőidoma van, de a jogszabály szerint a kutak körül ekkor is kötelezően ki kell jelölni egy minimum 10 m sugarú belső védőterületet. A belső védőterületek annak érdekében, hogy a termelő kutak körüli szigorú védelem mindig biztosított legyen, állami illetve önkormányzati tulajdonban vannak. A többi védőterületen az ingatlan tulajdonosának kötelessége, hogy a védőterületi határozatban foglaltakat betartsa, és tevékenységét a vízbázis védelem szempontjait figyelembe véve végezze. A védőidomok és védőterületek kijelölési folyamata a hatósági határozat kiadásával és ennek következményeként a telekkönyvi bejegyzéssel ér véget. [6] A vízkészlet-gazdálkodás azonban nemcsak a vizek minőségére, hanem azok mennyiségére is kiterjed. A vízkészletek minőségének és mennyiségének védelmét jogi szabályozások (törvények, rendeletek, stb.) segítik, amelyek közvetlen és közvetett hatásúak lehetnek. Közvetlen ösztönző elem a hatósági kényszer, amelynek során, pl. vízjogi létesítési engedélyhez kötnek beruházásokat (pl.: vízi létesítmények építése és üzemeltetése, vízhasználatok, stb.). Közvetett ösztönző elemek a gazdasági kényszerek (pl.: szennyvíz-, és csatornabírság) és a pénzügyi támogatások. (pályázati források, állami támogatások, pl. szennyvíztisztító építéséhez) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről a 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet rendelkezik. A rendelet hatálya az ivóvízminőségű vízigények kielégítését, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló, igénybe vett, lekötött vagy távlati hasznosítás érdekében kijelölt vízbázisokra, továbbá az ilyen felhasználá- 127

130 sú víz kezelését, tárolását, elosztását szolgáló vízilétesítményekre terjed ki, amelyek napi átlagban legalább 50 személy vízellátását biztosítják. Ennek érdekében a vízbázisvédelem feladatai 3 fázisra oszthatók: a vízbázisok állapotának felmérése (diagnosztika, monitoring hálózat); a vízbázisok biztonságba helyezése (szennyező források felszámolása); a vízbázisok biztonságban tartása, és biztonságos üzemeltetése; [7] VIZEINK VÉDELME A felszíni és felszín alatti vízbázisok a természetes biológiai körfolyamat során a bennük lévő fizikai, kémiai és biológiai komponensek hatására, ún. öntisztulás során önmaguk gondoskodnak a szennyezőanyag távol tartásáról, illetve eliminálásáról. A szennyezés bekövetkezésekor, a szennyezőanyag terjedése és az öntisztulás vonatkozásában lényeges különbségek tapasztalhatók a felszín és a felszín alatti vizek között. A felszíni vizek esetében a szennyezés viszonylag gyorsan levonul, tartóssága néhány nap, legfeljebb néhány hét. A felszín alatti vizek szennyezése ellenben tartós, időtartama évtizedekre esetleg évszázadokra tehető. Különbség mutatkozik abban is, hogy ha a szennyező anyag azonnal nem bomlik le vagy immobilizálódik, akkor az a végtelenségig a felszín alatti vízben maradhat. A felszíni vizekben a szennyező anyagok koncentrációja és kémiai összetétele, a vízbe lépést követően a hígulás, a biodegradáció, a biológiai felerősödés (amplifikáció), az ülepedés (szedimentáció) hatására megváltozik. A hígulás a szennyezőanyag tovaterjedésével következik be. A terjedésben a vízfolyás áramlási tulajdonságainak van szerepe, amelyek közül a vízhozam, a víztömeg és a vízsebesség a meghatározó, de fontos szerepet játszik a turbulencia is. A vízminőség szabályozás célja a társadalmilag szükséges vízigény megkívánt minőségi szintjének biztosítása. A vízminőség szabályozásának része a vízminőség védelem. Ez lényegében egy passzív tevékenységet, védekezést jelöl, és szorosan véve csak a vízminőségi komponensekre terjed ki. A vízminőség védelemben extenzív illetve intenzív módszereket alkalmazunk. Az extenzív vízminőség védelem valamely vízszennyező, vízminőség rontó beavatkozás hatását igyekszik utólag megszüntetni, vagy legalább mérsékelni, annak érdekében, hogy az adott vízrendszerben a vízminőséggel kapcsolatos életfeltételeket biztosítsa, illetve a vizet más használatok céljára elfogadhatóvá tegye. Ilyen beavatkozás, pl. a szennyvíztisztító telep létesítése, vagy a nagy szervesanyag terhelés miatti oxigénhiány pótlása levegőztetéssel. Az intenzív vízminőség védelem lényege az un. tiszta technológia kialakítás. Ennél a módszernél a vízminőség-védelmi funkciók a fő technológiai folyamat szerves részét képezik. Itt a cél a káros szennyező-forrás megszüntetése, vagy semlegesítése, és ez által a szennyező anyag vízi közegébe jutásával, a vízminőségi kár létrejöttének megelőzése. A kettő közötti lényeges különbség, hogy míg az extenzív módszernél a beavatkozás kívülről történik a károk csökkentése, a környezeti egyensúly fenntartása érdekében, addig az intenzív védelemnél a rendszer egyre inkább önmaga alakítja ki az egyensúlyt. [8] 128

131 A felszíni vizek védelme A felszíni vizek (álló-, és folyóvizek) minősége védelmének egyes szabályait a 203/2001. (X. 26.) kormányrendelet tartalmazza. A jogszabály alapvető célja a felszíni vizek minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzése érdekében. További fontos cél a szennyezések (különösen a veszélyes anyagok) kibocsátásának megelőzése és csökkentése, a szennyezőanyag kibocsátással járó tevékenységek, ipari létesítmények korszerűsítésének elősegítése, valamint ezek működésének szabályozása. A felszín alatti vizek védelme A felszín alatti vizek minősége védelmének egyes szabályait a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet tartalmazza. A rendelet célja a felszín alatti vizek: jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával; szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével; hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal; a földtani közeg kármentesítésével; összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása. Katonai táborok vízellátása esetén a polgári jogszabályok szerinti hagyományos vízbázis védelemre (gazdasági és társadalmi eszközök) nincs lehetőség. Véleményem szerint a vízbázisok védelmét azok folyamatos, szükség szerinti őrzésével, védelmével és vízminőségének ellenőrzésével (az egészségügy által) célszerű biztosítani. A kitermelt nyersvíz minőségének folyamatos ellenőrzése is részben ezt a célt szolgálhatja. Számos jogszabályban és STANAGben találhatunk előírásokat, amelyek szintén a vízbázisok vízminőségének megóvását garantálhatják, természetesen csak betartásuk és betartatásuk esetén. Ezek közül néhány: A latrinák és vizeldék helyének meghatározásakor a STANAG 2982 legalább 100 m védőtávolságot ír elő szélirányban a katonai tábor élelmezési blokkjától és legalább 30 m távolságot a víznyerő helyektől. A hazai szabályozás egységesen m védőtávolságot ír elő, szintén szélirányban. A talajvíz szennyeződésének megelőzése céljából a latrinák kiásott árkának feneke és a talajvíz szintje között legalább 0,5 1,0 m földréteg megtartását írja elő a magyar, míg 0,9 1,2 m földréteget a STANAG 2982 NATO szabvány. [9] ÖSSZEFOGLALÁS Az éghajlat változásai, a káros emberi beavatkozások, a rendelkezésre álló vízkészletek túlzott igénybevétele és a különböző szennyezőforrások sok problémát vetnek fel a felszíni és a felszín alatti vizekkel való gazdálkodás és a védelem területén egyaránt. Az édesvíz készletek sokirányú, oly módon való hasznosítása, hogy a jó állapotuk ne romoljon, ma már a fenntartható fejlődés világszinten elfogadott célkitűzései közé tartozik, és a nemzetközi szervezetek ajánlásaiban szerepel. Az Európai Unió Víz-keretirányelve megerősíti ezt a szemléletet. A 129

132 vízgazdálkodással és környezetvédelemmel foglalkozó magyar törvények is ebben a szellemben szabályozzák vízbázisaink hasznosítását és biztosítják védelmüket. Összegezve a megállapításokat kijelenthetjük, hogy a katonai táborok létrehozása és fenntartása során a vízbázisok védelme érdekében számos olyan nemzeti és nemzetközi jogszabályi előírást, valamint katonai követelményt kell betartani, amelyek a tábori vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatok megvalósítását döntően befolyásolják és meghatározzák. A tábori vízgazdálkodás komplex módon történő értelmezése és kezelése, a korunkban tapasztalt éghajlatváltozás következményeinek figyelembe vételével hozzájárul a természetben található vízbázisok fenntartható használatának eléréséhez is. A tábori vízgazdálkodás ugyanis a vízgyűjtő gazdálkodás egyik fontos összetevője, hiszen a lakott területek koncentrált vízigénye és szennyvízkibocsátása alapvetően befolyásolja az adott vízgyűjtő állapotát. FELHASZNÁLT IRODALOM: [1.] [9] Dénes Kálmán, Ideiglenes katonai táborok közműveinek tervezése, különös tekintettel a válságreagáló műveletekre és a környezetvédelemre, doktori értekezés Bp. ZMNE [2.] [5]; [6] Berek Tamás Rácz László: Vízbázis mint nemzeti létfontosságú rendszerelem védelme, július Hadmérnök VIII. évfolyam 2. szám oldal [3.] [7]; [8] Kasza Anett Dénes Kálmán: Vízbázisok általános jellemzői és védelmük lehetőségei; Budapest, ZMNE könyvtár, tanulmány KV 575 [4.] Dávidovits Zsuzsanna Berek Tamás: Vízbiztonsági terv az ivóvízellátás minőségirányítási rendszerében Hadmérnök, 130

133 XXV. évfolyam, szám Kasza Anett 1 A budapesti metróhálózat helye, szerepe a főváros tömegközlekedési rendszerében 2 Budapest komplex közeledési rendszerének fejlesztésére 1968-ban született meg az országgyűlés által elfogadott közlekedéspolitikai koncepció. A dokumentum a közeledést érintő fő célkitűzéseket fogalmazta meg, és a hosszú távú fejlesztésre vonatkozó irányelveket is tartalmazta. A dokumentum új alapokra helyezte a főváros közlekedéspolitikai elképzeléseit, amely a közlekedési ágazat pozitív változásai mellett, nagy jelentőséggel bírt a metróépítés városformáló szerepére és jelentőségére is. A következő cikk meghatározza a fővárosi metró helyét és szerepét Budapest közlekedési rendszerében, és elemzi azokat a tömegközlekedési változásokat, amelyek a metróvonalak átadásával egyidejűleg következtek be. Kulcsszavak: metró, tömegközlekedés, koncepció, településszerkezet The development of a complex transport system was based on the transport conception, which was written in Budapest in 1968.The main objectives concerning the approximation formulated, and long-term policies contained. The document was a new start for the capital's transport policy ideas, which in addition to the positive changes in the transport sector. It had an effect on the city's formative role and importance of the underground construction. The following article defines the metropolitan subway system, the place and role of transport in Budapest, and analyzes the changes in public transport, the metro lines that transfer occurred at the same time. Keywords: underground, public transport, concept, settlement stucture BEVEZETÉS Az 1968-ban elfogadott, Budapest komplex közlekedési rendszerére vonatkozó fejlesztési stratégia rendelkezett a korábban már megkezdett metróépítés meggyorsításáról, valamint arról, hogy a metró a főbb utas áramlási irányokban, a felszíni közlekedéstől elválasztott, gyors, biztonságos és nagy kapacitású közlekedést valósítson meg. 3 A koncepciónak köszönhetően a budapesti tömegközlekedés fejlődésének egyik legdinamikusabb szakasza kezdődött meg az 1970-es években. Az ágazat pozitív változásának köszönhetően a tömegközlekedés minden ágazatában jelentős előrelépés történt, komfortosabbá vált az utazás, és egyre több peremkerület, valamint agglomerációs település számára vált elérhetővé tömegközlekedési eszközökkel a belváros. 1 A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola doktorandusza. anett.kasza@katved.gov.hu 2 Lektorálta: Dr. habil. Kovács Tibor ny. mk. ezredes (PhD), címzetes egyetemi tanár. kovacs.tibor@uni-nke.hu 3 A közeledéspolitikai koncepció és a vasúti törvény végrehajtása az Országgyűlés Ipari Bizottsága előtt. Közlekedési Közlöny, szám pp

134 A metrószakaszok folyamatos átadása fokozatosan hatással volt a felszíni közlekedésre, a teljes vonalak megnyitásakor pedig a felszíni és a földalatti közlekedés már együttesen alkotta a főváros komplex tömegközlekedési rendszerét. A tömegközlekedés fejlesztését megelőző társadalmi és gazdasági változások Az iparosítás, az ezzel összefüggő, fokozódó munkamegosztás a város és a közvetlen környékének beépített területét, valamint a lakosok számát egyaránt jelentősen növelte. A társadalmi és gazdasági változások együttesen eredményezték a városi forgalom rohamos fejlődését. A második ipari forradalomra a fokozott gépesítés és az automatizáció jellemző. Általában a kevesebb munkaerő jellemző erre az időszakra, azonban lényegesen nagyobb alapterületet igényeltek a gyárak, és az ipari telepek. Egyre több, a fővároshoz közeli településről ingáztak az emberek nap, mint nap a gyártelepekre, majd délután haza utaztak. Az ipari létesítmények főként a főváros peremén létesültek, ezért fokozott igény jelentkezett a naponta munkába járók részéről, a közlekedési vonalak módosítására és a járatok sűrítésére. A gazdasági és társadalmi változások hatására megváltozott Budapest településszerkezete is. Több szolgáltatás csak a fővárosban vált elérhetővé, többek között a pénzügyi és egészségügyi szolgáltatások, vagy épp az oktatás. Egyre több, az agglomerációban élő állampolgár számára Budapestre kellett utazni azért, hogy magasabb színvonalú ellátásban részesülhessen vagy, hogy intézni tudja a közügyeit. Budapest, és a környező települések között a kapcsolatot a közlekedés jelentett, amely három jellegzetes csoportra osztható: - a környékbeli települések lakossága nagyrészt a városban dolgozik, és naponta ingázik az otthona és a munkahelye között; - a város közintézmény-hálózata a környékbeli településeket is szolgálja (ügyintézés, egészségügy hivatalok stb.); - a vidéki települések hétvégi úti célként jelennek meg a városban élők számára. A három csoport közül a munkába járók száma volt a legmagasabb, így a belvárost érintő tömegközlekedési vonalak mellett, a peremvidékek közlekedési vonalait is ki kellett építeni, és azt megfelelően strukturálni. A tömegközlekedés fejlesztésének irányai A városok és a közlekedés fejlődése során kialakult az a tapasztalat, hogy a település kiterjedése arányos kell, hogy legyen a tömegközlekedés sebességével. Az alapelv szerint a település szélének a városközponttól mért távolsága, lehetőleg ne haladja meg a mértékadó tömegközlekedési eszközön harminc perc alatt megtehető távolságot. Ez alapján a mértékadó városi tömegközlekedési eszköz átlagos utazási sebessége km/h-ban, a város beépített területének a legnagyobb átmérője adja. Ezt a legnagyobb településméretet nem célszerű átlépni annak érdekében, hogy a lakosság utazásra fordított szabadideje még elfogadható mértékű legyen. Ez az érték villamos tekintetében 14 km, autóbusz esetében körülbelül 18 km. Az ezt meghaladó területű városokban gyorsvasúti hálózatra van szükség. A városi lakosság ugyanis nem csupán azt kívánja, hogy a növekvő városban se kelljen hoszszabb időt utazásra fordítani, mint korábban, hanem a felgyorsult bioritmusból adódóan in- 132

135 kább az utazási idő csökkentését szeretné. Amennyiben a város tömegközlekedési sebességének fejlődése elmarad a városterület és a gépjárműforgalom növekedése mögött, az a város lakóinak életkörülményeit rontja, és rosszul hat a közérzetükre is. A város kiterjedése és a tömegközlekedés fejlesztése 4 Budapest tekintetében a város tömegközlekedés-fejlesztése korántsem követi a városterület növekedését. A fentiekben bemutatott szabály érvényesülését megvizsgáltam Budapest vonatkozásában. A főváros egyik legtávolabbi (keleti) pontjára a 28-as jelzésű villamos jár. Ezzel a járattal 30 perc alatt 9,49 km távolságot tudunk megtenni, pontosan a Blaha Lujza tér és a Venyige utca között. Harminc perc alatt villamossal megtehető távolság Budapesten 5 4 Dr. Ábrahám Kálmán (szerk.): Metró kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó Bp pp www. bkv. utvonalterv.hu alapján. Letöltve:

136 A villamosközlekedés jelenlegi fejlettségi szintje alapján, tehát Budapest célszerű beépített mérete hozzávetőlegesen 19 km átmérőjű lehetne. Budapest keleti és nyugati széle közötti távolság légvonalban 26, 5 km. Ez a városméret már indokolja a gyorsvasút hálózat kiépítését, és annak folyamatos fejlesztését és bővítését. Budapest közigazgatási határa és a belváros közötti távolság tömegközeledéssel 6 Az általam kiválasztott, XVII. kerületi Csordakút út Budapest keleti felének egyik legtávolabbi pontja. Hétköznap, csúcsidőben 1 óra 10 perc utazási idővel érhető el a Deák Ferenc tér, amelyhez először autóbusszal, majd metróval kell utazni. Ez a kalkuláció csak az utazást tartalmazza, a várakozási időt nem. A távolság egyébként 22, 3 km a tömegközlekedési útvonalon. Ezen a példán is jól látszik, hogy a fővárosban élők többsége, szabadidejük nagy részét közlekedésre fordítja, amely negatívan hat a kedvükre, és egyben a munkamoráljukra is. A városok területi növekedése és kiterjedése rohamosan nő, a legtöbb esetben, pedig ezt a fejlődést nem tudja tartani a tömegközlekedés. Szükségszerűen a gyorsvasúti közlekedés fejlesztése került előtérbe, amelynek előnye, hogy a közúti forgalomtól függetlenül üzemeltethető. A gyorsvasutak helye és szerepe a tömegközlekedés rendszerében A gyorsvasút kialakítása törtéhet a már meglévő vasútvonalak felhasználásával, az elővárosi vonalak összekapcsolásával, önálló város gyorsvasút (metró) kialakításával vagy a közúti villamosvasúti vonalak korszerűsítésével. A gyorsvasút az útfelszíni tömegközlekedési eszközökhöz képest: - 2-2,5-szeres sebességet biztosít; - 3-3, 5-szeres szállítóképessége rendelkezik. Fontos jellemzője még, hogy kevésbé, vagy egyes vasutak esetében egyáltalán nem terheli a közúthálózatot. 6 www. bkv. utvonalterv.hu alapján. Letöltve:

137 A gyorsvasutak előnyeit az alábbiak szerint foglalható össze: - javul a lakosság időmérlege; - a város területi növekedése nem jár káros hatásokkal; - javul a közlekedési munkamegosztás, azaz csökkenthető a közúti forgalom zsúfoltsága; - csökkenthető a városközpont, amennyiben a gyorsvasutak végállomásainál többfunkciós, kisebb városközpontok létesülnek; - a gyorsvasút vonzáskörzetében lehetőség nyílik a közúti forgalom korlátozására, elősegítve ezáltal a gyalogos utcák kialakítását; - lehetőség nyílik a gyorsvasút-hálózat által érintett városrészek korszerűsítésére; - javul a levegőminőség. 7 A gyorsvasúti rendszerek típusai a következők: - metró (U-Bahn, Underground); - városi gyorsvasút (Stadtbahn); - gyorsvillamos; - a vasútnak a városi közlekedésben is részt vevő vonalai (S-Bahn); - a városi forgalmat is lebonyolító elővárosi vasút. A gyorsvasutak hatása a felszíni tömegközeledésre A gyorsvasúti hálózat alapjaiban alakítja át a felszíni tömegközlekedést azzal, hogy a felszínen újfajta munkamegosztás létesült. De nem csak a közeledési hálózatot változtatja meg, hanem a város szerkezetét is átalakítja. A gyorsvasút koncentrálja a forgalmat, a vonalvezetéssel párhuzamosan csökken a felszíni utazások száma, ugyanakkor a végállomásokon megnövekszik az ún. ráhordási feladatok száma és igénye. A metró által érintett terület, és annak vonzáskörzete értékesebbé válik. A külső peremterületeken kisebb városközpontok, és lakótelepek létesítésére nyílik lehetőség, valamint megindulhat a belvárosi területek rehabilitációja is. A tömegközlekedés fejlesztésében elsődleges a gyors-közlekedés jellegű gerinchálózat megvalósítása. A gyors-közlekedési hálózat a legnagyobb utazási igényű, magas szolgáltatási színvonallal rendelkező közeledést tesz lehetővé. A tömegközlekedési hálózat további ágazatainak feladata a gyorsvasúti hálózat nélküli városrészek igényeinek a kielégítése, illetve a gyorsvasúti hálózatra való rá- és elhordás. Budapesten a város súlypontjait, a városközpontot, a városrész-központokat, a kerületi központokat, a koncentrált ipar- és lakóterületeket a metró köti össze. Ehhez a gerinchálózathoz kapcsolódik a villamoshálózat és az autóbusz-hálózat. A metróhálózat a vasúti- és távolsági autóbusz átszállókapcsolatai révén, a környező települések gyorsközlekedési összekötetését is megoldja. A fővárosi metró a város tömegközlekedési igényének nagy hányadát elégíti ki. A budapesti metróhálózat négy átmenős vonalat tartalmaz, amelyek több pontban metszik egymást, átszállási lehetőséget biztosítva az utasok számára. A budapesti metró ún. vertikális kooperáció formájában alakítja át a felszíni közlekedést, azaz a metró rövidebb állomástávolságokkal rendelkezik, amelyek között nem szükséges a felszíni közlekedést biztosítani. A metró az adott útvonalon kielégíti a tömegközlekedési igényeket. A felszíni közlekedést a metró végpontjain kell megerősíteni, ahol növekvő utasforgalom jelentkezik. A metróvonalakkal párhuzamos, felszíni közlekedésből kiesik az autóbusz és a villa- 7 Kéthelyi József: A városi tömegközlekedési rendszer átalakulása a metró létesítményeinek eredményeként c. előadása alapján 3. Metrókonferencia, a metró és a város 88 Magyarország Bp alapján. 135

138 mos. Helyettük nagyobb teret kapnak a gépjárművek. Azokon a helyeken, ahol a metróvonal nem követi az úthálózatot, szükséges a felszíni közlekedéssel kiegészíteni a metró közlekedését. Adott útvonalra vonatkoztatva, a következő ábra mutatja be a metró, és a felszíni autóbusz közlekedés idő diagramját. Az ábrán jól látszik, hogy mélyvezetésű vonalon 1, 5 km, burkolat alatti vonalvezetésű vonalon 1 km utazás után eltűnik az átszállási időveszteség, így a további szakaszon már időt takarít meg az utas, ha a metrót választja a felszíni közlekedés helyett. A metrón és a tömegközlekedési eszközön tett utazási út-idő diagramja 8 A METRÓÉPÍTÉS HATÁSA A FELSZÍNI LÉTESÍTMÉNYEKRE A metró építésével egyidejűleg kezdődtek a felszíni tereprendezési munkák is a fővárosban. Az észak-déli metróvonal esetében a felszíni munkálatok a teljes folyamat 10%-át tették ki. [6] A metróvonalak mentén felüljárók, közúti aluljárók, közúti felüljárók, és gyalogos aluljárók épültek. A gyalogos-aluljárók földalatti kapcsolatot teremtetettek az átszálláshoz, egyes autóbusz- és vasúti pályaudvarokon. A földalatti közlekedés fejlesztésébe nem csak a metróvonalak építése tartozik bele, a gyalogosforgalmat szintén célszerű a föld alá, vagy felüljárókra vinni. Ezek a rendszerek mind a felszíni közlekedés tehermenetesítését szolgálják, azzal, hogy szintben eltolják a közlekedésben résztvevők útvonalait. ÖSSZEGZÉS Megállapítható, hogy a metró komplex hatással van a főváros tömegközlekedési rendszerére, a gyalogosforgalom számára épülő aluljárók mellett, az egyes metróállomások építkezése is átrendezi a felszíni közlekedést. Az ideiglenes munkagödrök kialakítását követően helyreállítási munkák is kezdődnek. Jó példa erre az M4-es metró építése, amely során a Keleti pálya- 8 Dr. Ábrahám Kálmán (szerk.): Metró kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó Bp pp

139 udvar előtti tér megújult. Az M2-es és az M4-es metróvonal utas kapcsolása a föld alatt került kialakításra, de emellett a vasúti pályaudvar is elérhető közvetlenül a metrókijáratoktól, szintén a földfelszín alatt. Az építéshez kialakított munkagödör helyén, pedig a gyalogos forgalom számára alakítottak ki teret, a korábbi közúti közeledési útvonal, pedig módosult. A metrófejlesztés jelentős változást okozott a felszíni közlekedésben. A metróvonalakkal párhuzamos felszíni közlekedést megszüntették, helyette a metró végállomások forgalmát sűrítették. Emellett nagyméretű parkolókat is kialakítottak, ezek a P+R parkolók. Céljuk, hogy a közlekedők csak a város határáig használjanak személyautót, a P+R parkolókból ugyanis gyorsan, a földfelszín alatti elérhetők a város legforgalmasabb pontjai. Ez a megoldás, amellett hogy környezetkímélő, mérsékli a felszíni közlekedési útvonalak terhét, csökkenti az utcai parkolóhelyek túlzsúfoltságát és a P+R szolgáltatást igénybe vevők számára költség- és időmegtakarítást jelent. A metró adottságai a felszíni tömegközlekedéshez képest rendkívül kedvezőek, hiszen az elkülönített pálya, az elérhető km/h vég, illetve km/h utazási sebesség, az irányonként utas/h egyedülálló a főváros közlekedési rendszerében. [7] A budapesti metróvonalak széles körű, hazai és nemzetközi együttműködéssel épültek meg. A magyar munkások és műszaki dolgozók ezrei mellett, részesei voltak az eredményeknek azok a nagy tapasztalattal rendelkező orosz emberek, akik az alagútépítő gépeket, motorkocsikat, mozgólépcsőket gyártották és ezek kezelésére megtanították a magyar metró dolgozóit. Amikor a metró első szakaszát üzembe helyezték, Budapest lakossága mellett, hazánk egész társadalma nagy figyelemmel kísérte annak első útját, büszkeséggel és tisztelettel gondoltak a metró tervezőire, alkotóira és az üzemeltetésében résztvevő dolgozókra. FELHASZNÁLT IRODALOM, FORRÁS [1] Gerevich László (szerk.): Budapest története V Bp [2] Dr. Ábrahám Kálmán (szerk.): Metró kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó Bp [3] bkv.utvonalterv.hu [4] Kéthelyi József: A városi tömegközlekedési rendszer átalakulása a metró létesítményeinek eredményeként c. előadása 3. Metrókonferencia, a metró és a város 88 Magyarország Bp [5] Dr. Ábrahám Kálmán (szerk.): Metró kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó Bp [6] Dalmy-Rózsa: Észak-déli metróvonal felszínről épült létesítményei, Mélyépítéstudományi Szemle Bp szám [7] Dr. Széchy Károly: Földalatti műtárgyak BME Tankönyvkiadó Bp

140 XXV. évfolyam, szám Gáll Tamás 1 Bombafenyegetés és vagyonvédelem 2 Napjainkra a magántulajdon megnövekedett aránya és annak fokozott veszélyeztetettsége jelentősen előtérbe helyezte a személy- és vagyonvédelem folyamatos megújulásának szükségességét. A 21. századi biztonsági kockázatok fényében meg kell tanulni a robbantással való fenyegetéseket helyesen kezelni. Az elszomorító nemzetközi példák tükrében számolni kell a valós terror fenyegetettséggel, amely nem ismer határokat és nem feltétlenül szélsőséges vallási nézetekhez köthető. A kellőképpen alapos és naprakész vagyonvédelmi koncepciónak tartalmaznia kell valamiféle folyamat leírást a védendő intézmény, vagy objektum működésének szempontjából extrém helyzetet kezelésére. Kulcsszó: vagyonvédelem, bombafenyegetés, extrém helyzet, biztonsági kockázat, terror By now days the increased rate of private property and it is increased endangerment placed it to the forefront a significant need for continuous renewal of personal and property protection. In light of the 21st-century security risks, must need to learn how to handle correctly the bomb threats. In the lights of the worrying international examples we must count with the real terror threat, which not definitely associated to extremist religious views, and which has knows no boundaries. The sufficiently thorough and up to date security concept must be include some kind of process description concerning to the protected institution, for a threat or extreme situation from the business continuity in point of view. Keywords: security, bomb threat, extreme situation, security risk, terror Bevezetés Manapság nem csak a kiképzett terroristák által elkövetett robbantásos merényletektől kell tartanunk, hanem számolni kell a jelen gazdasági helyzet hozományaként erősödő, konkrét anyagi-haszonszerzési céllal elkövetett robbantásokkal, és természetesen mint motiváció megjelenik a bosszú is. A bűnös szándékú emberek felkészülését nagyban elősegíti a világhálón másodpercek alatt szabadon elérhető információk sokasága. 3 Nem csupán a bonyolult vegyi úton előállítható ipari robbanóanyagok receptjeit tölthetik le, hanem egyetlen kattintással bárki megtudhatja, hogy a sarki bolt árukészletéből milyen úgynevezett házi készítésű robbanó képes anyagot tud létrehozni. Akinek pedig nincs kedve otthon vegyészkedni, az szintén az internetnek köszönhetően megtalálhatja azt a személyt akinek volt, és egész egyszerűen megrendeli a kész anyagot. Ezen tények tükrében számolnunk kell 1 Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola tamas.gall@sec-tech.hu 2 Bírálta: Prof. Dr. Lukács László nyá. mk. alezredes llukacsv gmail.com 3 Forrás: Dr. Lukács László: Kiből lehet robbantó? A bombamerényletek humán oldala előadás a Magyar Robbantástechnikai Egyesület, Fúrás-robbantástechnika 2010 Nemzetközi Konferenciáján, Balatonkenese, szeptember (megjelent a konferencia kiadványában, pp ) 138

141 azzal, hogy a könnyedén megszerezhető illegális anyagok segítségével olyan robbanó eszközöket állíthatnak és állítanak elő, amellyel a mi életünket is veszélyeztethetik. 4 A nemzetközi viszonylatot követe nálunk is egyre több a robbantásos cselekménnyel való fenyegetés, melyek célja, hogy az adott intézményben, objektumban zavart keltsenek, és ez által az átvizsgálás idejére szóló kényszerű leállással bevétel kiesést generáljanak, vagy az átmeneti zűrzavart kihasználva megbízónk gazdasági érdekeit sértő információkat juttassanak ki. Ezen kívül a bombafenyegetések motivációi között erősen jelen van a piaci hitelrontás is, amely nem áll másból, mint a robbantással való fenyegetéssel az intézmény, üzem, irodaház rutin működésének szabotálásából (az átvizsgálás idejére kényszerűen részlegesen vagy teljesen leáll). A sorozatos leállásból eredő termelés kiesést kihasználva, a konkurens cég az adott intézmény üzleti partnereit átcsábítja magához, ez által szerezve magának nagyobb piaci részesedést. A fenti tények figyelembe vételével egyetlen vagyonvédelmi rendszer sem tekinthető felkészültnek addig, amíg nincs megbízható koncepciója bombafenyegetések és extrém helyzetek kezelésére. Extrém helyzet Vagyonvédelemben extrém helyzetnek nevezzük azokat a körülményeket, amely a védendő objektum napi rutin-szerű működését, az üzletmenet folytonosságát oly módon megzavarja, hogy az akár ideiglenesen, akár véglegesen is az adott objektum evakuálásához és leállásához vezet. Az extrém helyzetet okozhatja: - gazdasági körülmény; - természeti csapás; - emberi tényező. A humán oldal, vagyis az emberi tényező kockázata egyaránt lehet belső illetve külső tényező. Az, hogy az adott intézmény, szervezet hogyan kezeli az ilyen jellegű extrém helyzeteket, alapvetően az ez irányú felkészültségi szintjüktől függ. Biztonsági relevanciájú extrém helyzetekre való felkészültség szintjeit az alábbi módon csoportosíthatunk: - jól felkészült; - részben felkészült; - felkészületlen. 4 Forrás: Daruka Norbert: A bűnös célú/terror jellegű robbantások és az ellenük való védekezés lehetőségei, különös tekintettel a tűzszerész feladatok ellátására Doktori (PHD) értekezés Nemzeti Közszolgálati Egyetem katonai Műszaki Doktori Iskola Budapest

142 A kategóriák belső tartalmát az alábbi táblázat tartalmazza Jól felkészült Részben felkészült Felkészületlen - Az objektum vagyonvédelmi koncepciójában aktívan foglalkoznak kockázatkezelési programmal; - A legutolsó kockázat elemzésnél figyelembe vették az extrém helyzetek lehetőségét és hatásait az objektumban tartózkodókra, anyagi javakra valamint az adott létesítmény jó hírnevére egyaránt; - Rendelkeznek megfelelő válaszintézkedésekkel (beleértve: beavatkozók körét és felelősségüket, a helyettesítés megszervezését, a védelmi tudatossági tervek és a felkészített válság-kommunikációs megbízottak meglétét); - Rendszeres gyakorlatokat végeznek, melynek eredményeként szükség szerint újra értékelik a válasz lépések helyességét, és a fenyegetettségek szintjét; - A management egy tagja kockázati felügyelőként folyamatosan ellenőrzi a kész program ellenálló képességét, valamint a szélsőséges biztonsági fenyegetések naprakészségét; - Maradéktalanul teljesítette a Részben felkészült állapot elemeit. - Rendszeres kockázatelemzésekkel megalapozott létesítmény védelmi intézkedésekkel rendelkezik; - Nem csak hagyományos létesítményekre vonatkozó biztonsági szabályok vannak érvényben, hanem azokat az adott objektumhoz igazított specifikus tényezőkkel kiegészítették; - Rendelkezik kipróbált és működőképes vészhelyzeti kommunikációs képességgel; - Proaktív komplex védelmi rendszerrel rendelkezik. - Nem fordítanak jelentős figyelmet az extrém biztonsági kockázatokra; - Kizárólag alapvető létesítményvédelmi intézkedések vannak érvényben (ki-be lépés szabályozása, videó-riasztó és monitoring rendszerek üzemeltetése); - Nincsenek érvényes üzletmenet folytonosságot támogató intézkedések. A jelenlegi biztonsági környezetben mérni kell az adott intézmény, vállalat azon képességét, hogy egy esetleg alacsony valószínűségű, de nagy hatású zavar (extrém helyzet) bekövetkezése esetén milyen gyorsan képes visszatérni a normális teljesítmény szintre 5. Az extrém helyzetek listáját nagyban befolyásolja a védendő objektum 6 : - létezésének célja; - gazdasági helyzete; - társadalmi megítélése; - földrajzi elhelyezkedése. 5 MUELLER, Othmár: Bombariadó. Szövetkezeti Szervezési Iroda Budapest D. SHAWN Fenn RICHARD Flynn PAUL Taylor TONY Moore: Jane's Facility Security Handbook August 15, 2006 Edition: 2nd ISBN-10:

143 Mindezeket figyelembe véve be kell látni, hogy sok olyan, véletlenszerűen bekövetkezhető esemény, mint a földrengések, árvizek, társadalmi vagy politikai elégedetlenkedés, partner üzleti kudarcok éppúgy hatással vannak a működésre, mint egy bomba fenyegetés vagy terrorista akció. A hatékony reakció képessége nem származhat ad-hoc intézkedésekből, függetlenül attól, hogy az mennyire jó szándékú vagy motivált végrehajtók által történik. Bombafenyegetés Alapvetően a bombafenyegetés vagy Közveszéllyel történő fenyegetés egyfajta extrém helyzet, amelyet kezelni kell, mivel a fenyegetett objektum működését jelentősen megzavarja. A Magyar jogszabályok szerint a Bombafenyegetés Bombával történő fenyegetés Robbantással történő fenyegetés minden esetben bűncselekménynek számít és hivatalból üldözendő. 7 Elkövetési formától függően megvalósítható a 2012 évi C. törvénybe a Büntető törvényövbe foglaltak szerint: Terrorcselekmény; Közveszély okozása; Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés; Haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés; Közveszéllyel fenyegetés. Az elkövetési forma lehet: - Megvalósított robbantásos cselekmény; - Robbanó szerkezet vagy imitációjának elhelyezése, riadalom keltési céllal, de robbantás nélkül; - Fenyegetés: o Személyesen szóban; o Telefonon; o Írásban; o Ráutaló magatartással. A büntetőjogi besorolást befolyásolja, hogy mi ellen intézték a támadást (jelen esetben fenyegetés is támadásnak számít): - állami intézmény ellen; - állam működése szempontjából kiemelt fontosságú intézmény ellen; - tömegközlekedési eszköz/társaság ellen; - tömegtartózkodású hely/rendezvény ellen; - gazdasági társaság vagy civil szervezet ellen; - magánember ellen. További befolyásoló tényező az elkövetés eszköze, úgymint: - eszköz nélküli fenyegetés; - katonai, ipari vagy házi készítésű robbanóanyag, robbanó szerkezet; 7 MÁCSÁR Gábor: BIZTONSÁGI ŐR TESTŐR VAGYONŐR GYAKORLATI ISMERETEK jegyzet 141

144 - katonai, ipari vagy házi készítésű robbanóanyag vagy robbanó szerkezet imitációja; - üres (vagy gyakorló) szabvány katonai robbanó test; - megtévesztésre alkalmas eszköz. Magyarország a nemzetközi terrorizmus szempontjából jelenleg alacsony kockázatú, de ez korántsem jelenti azt, hogy a hazai bűnügyi történelem ne rendelkezne megvalósított, vagy pusztán megkísérelt, de kivitelezését tekintve sikertelen robbantásos esetekkel. Ma is kockázatnak tekinthető valós, nemzetközi terrorfenyegetettségre utaló robbantásos példát a Magyarország területéről szerencsére jelen anyag készítésekor nem említhető. Sajnos ez nem azt jelenti, hogy nálunk ne fordulnának elő robbantásos események. Jó példája volt ennek a 90-es évek végén megvalósított számos robbantásos merénylet, amely az alvilág átrendeződését eredményezte egy merénylet sorozatban. De a közelebbi múltban is találunk robbantásos cselekmény sorozatra példákat, pl.: 2006-tó 2009-ig tartó intervallumban számos ATM automatát robbantottak fel haszonszerzési céllal. Végezetül bűnügyi történelmünkből ismeretes egy 2014 évi januári eset, melynek során szintén ATM-et robbantott egy mindezidáig ismeretlen elkövető Budapest XIII. kerületében. Az eset érdekessége, hogy a tudósításokban fellelhető szakértői nyilatkozatokból kiderült: a tettes robbanószerkezet készítési ismeretekkel rendelkezhetett mégis jelentősen elméretezte a robbanóanyag mennyiséget ahhoz, hogy csupán az ATM megnyitása legyen a célja. A valós indok máig ismeretlen. A robbantásos cselekmények viszonylag alacsony számával szemben, Magyarország sem marad el a nemzetközi átlagtól a robbantással fenyegetések területén. A robbantással történő fenyegetések számos területen jelennek meg, gyakran a józan ésszel felfoghatatlan motivációk eredményeként. Robbantással fenyegetés típusai: a) a fenyegetés írott formában történik, vagy valamilyen média hordozón keresztül adják át az üzenetet; b) a fenyegetés ben érkezik; c) a robbantási szándék tényét személyesen közli az elkövető az objektumban; d) a fenyegetés telefonon történik (ez a leggyakoribb elkövetési módszer - érkezhet az általunk védett objektumba, vagy közvetlenül rendvédelmi szervekhez is.) Leggyakrabban fenyegetett intézmények: - állami és közintézmények (iskolák, hivatalok); - rendezvények, szórakozó helyek; - tömegtartózkodású helyek (bevásárló központok); - gazdasági társaságok (gyárak, termelő üzemek). Látható, hogy nincs kivétel. Előbb utóbb mindenhol bekövetkezhet egy robbantásos fenyegetés, csak egy kellőképpen motivált fenyegető kell hozzá. A motiváció olyan sokféle lehet, mint ahány ember él a földön,de az alapvető cél minden esetben ugyanaz. Valamilyen nyomást gyakorolni a fenyegetett objektumra és megakasztani annak üzemszerű működését akár csak ideig-óráig. 142

145 Gyakran előforduló motivációk: - vallási, párt-politikai nézet; - gazdasági érdek; - rendkívüli szabadidő nyerése; - bosszú. Vallási, párt-politikai nézet: jelenleg elsősorban a hazai zsidó közösség rendezvényeinek, illetve politikai rendezvények megzavarása jelenik meg motivációs célként az elkövetőknél. Az Iszlám Állam fokozott európai térnyerésével ennek a motivációnak a felerősödésére is számítani kell (lásd a nyugat-európai országokban már elkövetett merényleteket). Gazdasági érdek: többféle is lehet, pl. a zavart kihasználva információ, üzleti titkok megszerzése és kijuttatása az adott objektumból; üzleti jó hírnév rontása, folyamatos termelés megállítással; nyomásgyakorlás alacsonyabb szolgáltatási díjakra; a zavart kihasználva nyersanyag, késztermék vagy árú eltulajdonítása. Rendkívüli szabadidő nyerése: a fenyegetett objektumban tartózkodó személy követi el, hogy a leállás idejére hosszabb szünetet kaphasson, vagy iskolai vizsgát, bírósági tárgyalást elnapolhasson. Bosszú: ez a motivációs csoport mozog talán a legszélesebb skálán. Az elbocsájtott munkavállaló által az elszenvedett sérelemért történő elégtételtől, a bevásárló központokba betelepült galery-k rivalizálásán keresztül, egy nemzetiségében vagy vallásában (valósan, vagy vélten) sértett egyén vagy közösség radikális akciójáig terjedhet a skála. Extrém esetként említhetjük, amikor egy pszichésen sérült személy követ el, látszólag érthetetlen, így előre nem is prognosztizálható robbantásos cselekményt.. A bombafenyegetés esetén alapvetően három reagálási alternatívával számolhatunk: 1. Figyelmen kívül hagyjuk: a fenyegetés figyelmen kívül hagyása sajátos problémákkal járhat. Bár statisztikailag bizonyítható, hogy a beérkező bombafenyegetések csekély része valós, de azt a tényt, hogy a fenyegetés között akadhat valós is nem hanyagolhatjuk el. Ha az alkalmazottak, vagy bérlők rájönnek, hogy a beérkező bombafenyegetésre nem reagál a vezetőség elvárható módon az demoralizáló hatású lehet, és hosszú távon befolyásolhatja az üzleti tevékenységet is. Ezen túlmenően, ha a fenyegető megtudja, hogy bejelentését semmibe veszik, ez arra késztetheti valóban elhelyezzen egy robbanó szerkezetet, szándékai komolyságát bizonyítandó. 2. Azonnali kiürítést rendelhetnek el: elsőre a teljes evakuálás tűnik a legbiztonságosabb módszernek, de ennek az érintettekre ható negatív hatásait sem piaci, sem gazdasági szempontból nem szabad figyelmen kívül hagyni. Első magától értetődő eredménye az objektum üzleti életének, termelésének a normális kerékvágásból való kizökkentése, akadályozása, átmeneti szüneteletetése. Ha a fenyegető tudomást szerez a kiürítésből eredő eredményről, állandó fenyegetésekkel térdre kényszerítheti a vállalkozást. Egy alkalmazott által elkövetett fenyegetés egyben szabad időt teremthet számára az átvizsgálás végéig. Mindezeken túl a fenyegető üres fenyegetésekkel megfigyelheti az 143

146 adott objektum kiürítésének menetét útvonalát, és egy adandó alkalommal a kiürítési/menekülési útvonal kijáratánál helyezhet el robbanószerkezetet. 3. Átkutatás és szükség esetén történő kiürítést rendelhetnek el: ez a módszer lehet a legbiztonságosabb megoldása a hétköznapi működés/termelés megőrzésének. Ebben az esetben egy bombafenyegetést követően szakszerű épület és terület átkutatást rendelnek el és hajtanak végre. Amennyiben gyanús csomag, vagy szerkezet kerül előtalálásra, akkor ebben az esetben természetesen az objektum kiürítését kell elrendelni. Ennek az eljárásnak nagy előnye, hogy kiürítésénél a robbanószerkezet által veszélyeztetett körzetet el tudják kerülni. A fenyegetések elemzése alapján nem lehet olyan objektív feltételrendszert kialakítani, amely segítségével egyértelműen meg lehetne állapítani a fenyegetésről, hogy valós-e vagy sem, ezért minden fenyegetést valóságosnak kell tekintenie addig, amíg az ellenkezőjéről meg nem győződünk. A megelőző jellegű biztonsági intézkedések alkalmazásával a robbantásos cselekmények elkövetésének a veszélyét ha nem is lehet kizárni jelentősen le lehet csökkenteni. A szakszerűen és rendszeresen végrehajtott ellenőrzések leszűkítik az esetleges bűnözők és terroristák mozgásterét, valamint annak lehetőségét, hogy az objektumban bármilyen, az emberi életre, egészségre, vagy a vagyon- és közbiztonságra veszélyes tárgyat el tudjanak helyezni. Ez érthető is, mivel az elkövető szándékát alap esetben a fenyegetést fogadó nem ismeri. De a komplex védelmi rendszer tartalmazhat olyan elemeket, folyamatokat, amelyek szigorúan ellenőrzött üzemeltetése mellett fenntartható az üzletmenet folytonossága anélkül, hogy akár rövid időre is le kellene állni egy kényszerű hatósági átvizsgálás idejére. 8 Biztonságot növelő és fenyegetettséget csökkentő intézkedések Az objektumba történő belépés, onnan kilépés, valamint a bent tartózkodás szabályainak pontos részletes meghatározása, szabályozása: a vagyonőr az aktív objektumvédelem szerves része, ami lényegében olyan élőerővel, technikai eszközökkel, elektronikai berendezésekkel, illetve ezek kombinációjával megvalósított tevékenység, amely biztosítja az objektum működését veszélyeztető tényezők időbeni felfedezését, megelőzését, megakadályozását, megszakítását, elhárítását és a következmények hatékony felszámolását. 9 A védendő objektumok a be/ki lépés szempontjából többfélék lehetnek: - zárt; - nyitott; - részben nyitott. A védelem kialakítását ennek megfelelően kell kialakítani. Egy objektum vagyonvédelmében általában a ki- és bejáratok szükséges mértékű biztosítása jelenti az egyik legkényesebb feladatot. Mindamellett a teljes külső héj védelme kiemelten fontos. 8 MUELLER, Othmár: Bombariadó. Szövetkezeti Szervezési Iroda Budapest MÁCSÁR Gábor: BIZTONSÁGI ŐR TESTŐR VAGYONŐR GYAKORLATI ISMERETEK jegyzet 144

147 A vagyonvédelmi szolgálat feladatkörének meghatározását nagymértékben befolyásolja: - az objektum funkciója; - az objektumban működő szervezetek száma tevékenységi köre; - az objektumban dolgozók létszáma; - az objektum fenyegetettsége; - védendő vagyontárgyak jellege; - az objektum és a belépési pontok építészeti kialakítása; - ki és belépési pontok szétválaszthatósága; - az objektum elhelyezkedése; - az objektum körül határoltsága; - forgalom nagysága, időbeli megosztottsága; - beléptető, ellenőrző és átvizsgálást segítő technikai eszközök megléte, jellege; A személyforgalom-szabályozásának legfontosabb kérdései: - az objektumban dolgozók milyen igazolás alapján, milyen időszaki korlátozásokkal léphetnek ki- illetve be az objektumba - A ki- illetve belépéskor milyen ellenőrzéseket és milyen módszer szerint kell végrehajtani (mindenkire kiterjed, meghatározott ismérv szerinti csoportokra terjed ki, időszaki korlátok, alkalmazott technikai eszközök); - Hogyan történik a dolgozók rendszeres ki-be léptetésének regisztrációja (egyáltalán szükséges-e, ha igen naplóbeli bejegyzéssel, blokkoló óra, RFID, biometrikus azonosítás); - Vannak-e ellenőrzés alól felmentettek, ki adhat engedélyt az ellenőrzés mellőzésére vagy egyszerűsítésére. és milyen módon (szóban személyesen, telefonon, rádión, írásban, faxon, ben, SMS-ben); - Hogyan történik a látogatók beléptetése, szem előtt tartva a dolgozói belépés szabályait; - Hogyan történik a hivatalos személyek beléptetése (rendőrség, adóhivatal, orvosmentők); - Hogyan történik a külsős karbantartók beléptetése; - Mi a követendő eljárás ki é beléptetésnél az objektum működését érintő rendkívüli helyzet esetén. A portán vagy recepción portaszolgálatot ellátó vagyonőrök találkoznak először az objektumba belépő személyekkel (lehetnek: management tagjai, dolgozók, látogatók, üzletfelek, hozzátartozók, hivatalos személyek, üzemzavar elhárítók). 10 Részükre az őr jogosult kérdéseket feltenni arra vonatkozólag, hogy milyen indokkal lépnének be az épületbe, ezért a kommunikációt, mint az információ szerzés leghasznosabb módját megfelelően, előre meghatározott módon kell alkalmazni. Az őr köteles tájékoztatni mindenki a be/ki lépés és bent tartózkodás szabályairól, valamint az adott objektumba behozatali tilalom alá eső tárgyak listájáról. A tájékoztatást követően fontos az alapos ruházat és csomag átvizsgálása megfelelő eszközökkel. 10 MÁCSÁR Gábor: BIZTONSÁGI ŐR TESTŐR VAGYONŐR GYAKORLATI ISMERETEK jegyzet 145

148 Ruházat, csomag átvizsgálás szabályai A ruházat, csomag átvizsgálás gyakorlatilag egy olyan biztonsági intézkedés, amely azt hivatott biztosítani, hogy a belépni szándékozó személy nem tart magánál másokra vagy az objektum biztonságára veszélyes eszközt, fegyvert, tárgyat. A beléptetés során ruházat-csomag átvizsgálás alatt manapság műszeres vizsgálatot értünk, melynek során valamilyen típusú fémkereső eszközt valamint röntgen berendezést használunk, melyek eredményességét akár random eljárással is, de fontos valamilyen robbanóanyag detektáló eszközzel megtámogatni. Konklúzió Az objektum kellő mértékű biztosítása érdekében, az objektumba történő belépés, onnan kilépés, valamint a bent tartózkodás szabályainak pontos részletes meghatározása, szabályozása egyaránt ki kell hogy térjen a személyek, gépjárművek és beszállításra kerülő csomagok, nyersanyagok és egyéb árúkra is. Mivel robbanóanyagot és szerkezetet nem csak beszállítani lehet egy adott objektumba, hanem az ott jelen lévő vegyi anyagokból házilagosan is előlehet állítani, ezért a védendő területen szükséges a rendszeres robbanóanyag-maradvány kutató ellenőrzés is. Minden vizsgálati esetben az adott típusú vizsgálatra vonatkozó ugyanazon szigorú, előre definiált, a minőség irányítási rendszerhez igazított KPI mérőszámokat és protokollt kell alkalmazni, a végső eredményesség érdekében. Az alapvető bomba-biztonsági megelőző intézkedésekkel nem csak a vagyonvédelmi szervezet tagjainak kell tisztában lenni, hanem az adott objektum valamennyi dolgozóját, rendszeresen visszatérő látogatóját fel kell készíteni az alapvető megelőző intézkedésekre. Objektum biztonsági szempontból nagyon fontos az elhagyott, gyanúsnak tekintett csomagok, tárgyak kezelése, mivel a robbantásos cselekményeket legtöbbször csomagnak, táskának vagy más hétköznapi tárgynak álcázott szerkezetekkel követik el. A végső eredményesség érdekében a jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint, a működtetett megelőző védelmi intézkedéseket auditáltatni kell, és jóvá kell hagyatni a rendőrség illetékes szervével, hogy az valóban hatásos és működőképes legyen. Irodalomjegyzék: 1. DARUKA Norbert: A bűnös célú/terror jellegű robbantások és az ellenük való védekezés lehetőségei, különös tekintettel a tűzszerész feladatok ellátására Doktori (PHD) értekezés Nemzeti Közszolgálati Egyetem katonai Műszaki Doktori Iskola Budapest LUKÁCS László: Kiből lehet robbantó? A bombamerényletek humán oldala előadás a Magyar Robbantástechnikai Egyesület, Fúrás-robbantástechnika 2010 Nemzetközi Konferenciáján, Balatonkenese, szeptember (megjelent a konferencia kiadványában, pp ) 146

149 3. LUKÁCS László: Bombafenyegetés a robbanóanyagok története, Repüléstudományi Közlemények szám, pp HU ISSN X 4. HUNYADI Ferenc LUKÁCS László MUELLER Othmár: A ROBBANTÁSOK ELLENI VÉDEKEZÉS FELADATAI BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, D. SHAWN Fenn RICHARD Flynn PAUL Taylor TONY Moore: Jane's Facility Security Handbook August 15, 2006 Edition: 2nd ISBN-10: LUKÁCS László: KATONAI ROBBANTÁSTECHNIKA ÉS KÖRNYZETVÉDELEM. ZMNE jegyzet 7. MÁCSÁR Gábor: BIZTONSÁGI ŐR TESTŐR VAGYONŐR GYAKORLATI ISMERETEK jegyzet 8. MUELLER, Othmár: Bombariadó. Szövetkezeti Szervezési Iroda Budapest Felhasznált jogszabályok: évi XXXIV. törvény a rendőrségről évi CXX. Törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról 3. 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról 147

150 Csaba Csonka 1 XXV. évfolyam, szám POSSIBLE UTILIZATIONS OF RAINWATER ON THE CAMPUS OF NATIONAL UNIVERSITY OF PUBLIC SERVICE FACULTY OF MILITARY SCIENCES AND OFFICER TRAINING 2 Rainwater is usually only drained away, and is not utilized. Despite that, that the water during its natural circulation is the purest in this form. Why is it not used? Even now there are several methods developed to collect, store and use rainwater. My essays main goal is to present these applications on the campus of the National University of Public Service Faculty of Military Sciences and Officer Training. Key words: rainwater, irrigation, roof surface, tank INTRODUCTION Hungary is very fortunate by the terms of hydrogeology. We have high quality and plentiful water reserves, thanks to the Carpathian basin. There is an ample supply of groundwater in the whole country, which is usually the base of drinking water. 3 Surface water entering and exiting Hungary 4 The question arises, why is there a need for collecting rainwater in our country despite such favorable circumstances. There are several answers to the question. First of all, we have to make an effort to preserve this favorable state, as long as possible. According to scientists problems related to water shortage will arise sooner or later in Europe also. On the coasts of the Mediterranean sea difficulties related to water management have already risen, which are expected in our country as well. It is common that groundwater is exploited at a higher rate than it can be replenished through rainwater. As a result wells dry out, and on the coasts 1 Cadet of the National University of Public Service Faculty of Military Sciences and Officer Training, csabesz94@hotmail.com 2 Bírálta: Dr. Dénes Kálmán, denes.kalman@uni-nke.hu

151 seawater pushes into the depleted groundwater reserves. Because of this the tap water in several coastline cities is already mildly salty. 5 Another possible approach to the problem is through finance. Budapest is in a fortunate situation in this regard, because its water pricing can be listed in the cheapest category. 6 However in our case we are talking about a whole campus. This means more than 400 cadets, who live on campus 10 months out of a year, at least 5 days a week. Added to this are the employees of the university, the soldiers of the Ludovika Battalion, the Armed Security Guard, cleaning and maintenance staff who work on campus daily. There are also students attending classes from other facilities or to exercise on campus. Water used by one person in a day and its division The division of one persons daily water consumption is well shown on the above graph and also is the fact that we can use up more than 150 liters of water in a day. This primarily refers to the cadets and secondarily to the personnel who live off campus, they of course will not shower, wash or clean here. Nevertheless there is another area of water usage, which is the irrigation. Under irrigation I mean the watering of the football field and the surrounding green areas. The main goal of my essay is to present the possibility to water these areas with stored rainwater and also to use this water for flushing toilets. THE RAINWATER COLLECTING SYSTEM AND ITS APPLICATION ON CAMPUS Based on my earlier statements it would be beneficial to use 100% of the rainwater. In the absents of this we can't plan long term water management. Sadly several European countries have restrictions on rainwater usage (it cannot be used for drinking water) 8, but in my opinion this will change

152 Nowadays different pollution types, such as the chemicals used in agriculture, slowly seep into even the deeper underground water reserves. In the light of this, it is not an overstatement to call rainwater the purest water source. 9 Roof The collection of rainwater starts on the roofs. 10 This is the easiest way to preserve its purity. It is important not to collect rainwater from the solid ground surfaces, because this leads to drastic quality decline. Most roofs are good for water collection, of course with some exceptions. constantly polluted roofs thatched roofs asbestos cement roofs bitumen covered roofs metal coated roofs (except stainless steel) 11 These exceptions primarily stand for rainwater that occurs at households, where home appliances may use it (washing machine, dishwasher). In our situation the rainwater would be used for flushing toilets, so the metal coated roofs would perfectly suffice. The roof is the main element in collecting rainwater its size determines the volume of collectable water. This can be easily calculated if we know the average fall in the area. With the right map we can determine this precisely. 12 Hungary's rainwater map