Az ATI-VIZIG által a vízgazdálkodási társulatok felett gyakorolt felügyeleti jogkörrel kapcsolatos hatósági eljárás szabályai:

Átírás

1 Az ATI-VIZIG által a vízgazdálkodási társulatok felett gyakorolt felügyeleti jogkörrel kapcsolatos hatósági eljárás szabályai: A hatósági eljárás tárgya: Az ATI-VIZIG hatósági jogköre a működési területéhez tartozó vízitárulatok feletti szakmai, illetve a víziközmű társulatok feletti törvényességi felügyeletre terjed ki, mellyel kapcsolatos ügyekben van lehetőség a hatósági eljárás megindítására. A vízgazdálkodási társulat fogalmába a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. törvény (Vgtv.) 34 (1) bekezdése értelmében a víziközmű és a vízitársulat tartozik. A Vgtv (1)-(3) bekezdéseiben biztosított jogkör alapján a vízügyi igazgatóságok jogosultságot szereztek a működési területükhöz tartozó víziközmű társulatok feletti törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlására. A évi CXLIV. törvény 40 (1) - (2) bekezdései értelmében a vízitársulat feletti törvényességi felügyeleti jogkört a cégbíróság látja el, míg a szakmai felügyeletet a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok gyakorolják. Az Alsó- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Eljárás megindítására jogosult személye: A vízgazdálkodási társulatokkal kapcsolatos hatósági eljárás megindítására az ügyfél jogosult. Ügyfél a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 15 (1) bekezdése értelmében az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Az eljárás az ügyfél kérelmére indul, mely formai kellékekhez nem kötött. A kérelem benyújtásának helye Igazgatóságunk központi székháza. Az ügyfélfogadási idő a hivatali munkaidővel egyezik meg, időpont foglalási lehetőségre nincs lehetőség. A kérelemhez csatolni kell az állításokat alátámasztó okiratok másolati példányait. Eljárási illeték: Az eljárás megindításának feltétele az illetékről szóló évi XCIII. törvény XIII. sz. melléklet 1. pontja alapján 5000,- Ft összegű alapeljárási illeték illetékbélyeg formájában történő megfizetése. Az eljárási illeték kérelem benyújtásával egyidejű lerovásának hiányában a hatóság 8 napos határidő tűzésével hívja fel az ügyfelet a hiánypótlásra, melynek eredménytelensége megalapozza az eljárás Ket (1) bek. h) pontja alapján történő megszüntetését. Az ügyintézési határidő: A Ket. 33 (1) bekezdése értelmében az eljárás megindításától számított 30 nap. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az ügyet soron kívül kell elintézni. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a Ket. 33 (3) bekezdése értelmében:

2 a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, d) a szakhatóság eljárásának időtartama, e) az eljárás felfüggesztésének időtartama, f) a 70. (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama, g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Az ügyintézési határidőt annak leteltét megelőzően - az eljáró hatóság vezetője - ha azt jogszabály nem zárja ki - kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. A hatáság az ügyintézési határidő meghosszabbításával kapcsolatos végzésében az annak alapjául szolgáló indokokat részletesen meghatározza. Eljárás menete: A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága, b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, d) jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett, e) a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki, f) a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik, vagy g) a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy. Az eljárás megszüntetésének hiányában az eljárás megindításáról a Ket. 29 (3) bek.b.) pontja értelmében az ügyfeleket a hatóság 8 napon belül értesíti. Az eljárás során a hatóság a döntéshez szükséges információk beszerzése érdekében az ügyfelet végzéssel tényállás tisztázására hívhatja fel. Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

3 A hatóság az eljárást megszünteti, ha a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására, b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált, c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét, d) az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be, e) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, f) az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők személyesen járnak el vagy képviselőjüket a hatóság nem utasította vissza, g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik, h) a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül, i) hivatalbóli eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény, j) a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel. A hatóság az eljárást megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását. (3) Ha az ügyfél az eljárást megindító kérelmét a határozat jogerőre emelkedését megelőzően az (1) bekezdés c) pontja szerint visszavonja, a hatóság a határozatát visszavonja. Hatóság döntései és jogorvoslat lehetősége: A hatóság az ügyben hozott döntését határozat formájában közli az ügyfelekkel. A határozattal szemben a közléstől számított 15 napon belül a Belügyminisztériumhoz címzett, de az eljáró hatóságnál 3 példányban benyújtható illetékköteles fellebbezésnek van helye. Amennyiben a fellebbezésnek az eljáró hatóság saját hatáskörben nem ad helyt - a fellebbezést érdem vizsgálat nélkül elutasításnak és a fellebbezést a felterjesztést megelőző visszavonásának eseteit kivételével- a fellebbezést a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc - szakhatóság közreműködése esetén tizenöt - napon belül felterjeszti a Belügyminisztériumhoz, mint a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz. A Belügyminisztérium fellebbezés elbírálására jogosító hatásköre a Ket (3) bekezdésére és a 347/2006. (XII.23.) Korm.r. 7/C (1) bekezdésére alapozott. Az első fokú végzés ellen benyújtott fellebbezés illetéke az Itv. XIII. sz. mellékletének 2. a.) pontja alapján az alapeljárás illetékének kétszerese, azaz ,- Ft.

4 Az illeték megfizetése illetékbélyeg formájában történik az Itv. 74/A (1) bekezdése értelmében. A fellebbezés elbírálását követően a másodfokú, hatáság döntését az elsőfokú hatóság igénybevételével közli az ügyfelekkel. A hatósági eljárás részletes szabályait a Ket. tartalmazza. Az ATI-VIZIG működési területéhez az alábbi vízitársulatok tartoznak: Igazgató neve telefonszáma címe VGT neve Szeged és Környéke Krasznai VGT Attila (62) Szentes és Környéke VGT Ugrai Bálint (63) szepei@vnet.hu Dél-Békés megyei VGT Oskó Attila (68) dvgt@dvgt.hu Tisza- Marosszögi VGT Balla Iván (62) titkarsag@timavgt.hu Kiskunmajsa és Császár Környéke VGT Imre (77) kikovt@tir.hu krasznai@vizgaztar.tonline.hu Tisza-Kunsági VGT Kádár Attila (76) vgtkkfh@t-online.hu Csongrád és Környéke VGT Jakus József (63) vgt.csongradjakus@invitel.hu Tiszaalpár- Dr. Csongrád-Bokrosi Vancsura Öblözet VGT István Cím 6724 Szeged, Cserzy Mihály. u. 30/a 6600 Szentes, Farkas Mihály u Orosháza, Luther u Hódmezővásárhely, Móricz Zsigmond u Kiskunmajsa, Fő u Kiskunfélegyháza, Dr. Holló L. u Csongrád, Vasút u Tiszaalpár, Ady E. u. 3. Az ATI-VIZIG működési területéhez tartozó víziközmű társulatok: Régió Megye Csongrád Víziközmű társulat neve Makó és Térsége Víziközmű ban részt vevő önkormányzatok neve Apátfalva Község Földeák Község Kiszombor Nagyközség Maroslele Község Magyarcsanád Község Makó Város Békés Gádorosi Víziközmű Gádoros Nagyközség Csongrád Derekegyházi Víziközmű Derekegyház Község Önkormányzat Csongrád Balástyai Víziközmű Balástya Község

5 Csongrád Deszki Víziközmű Deszk Község Kiskun Nyárlőrinci Víziközmű Nyárlőrinc Község Békés Magyarbánhegyes Víziközmű Magyarbánhegyes Község Önkormányzat Hódmezővásárhely Kishomok Víziközmű Hódmezővásárhely Megyei Jogú Csongrád Batida Erzsébet Kútvölgy Város Szikáncs Víziközmű Csongrád Sándorfalva Szatymaz Beruházó Víziközmű Sándorfalva Város Szatymaz Község Csongrád Székkutasi Víziközmű Székkutas Község Békés Kunágotai Víziközmű Kunágota Község Kiskun "Dózsa" Víziközmű Városföld Község Kiskun Kelebiai Víziközmű Kelebia Község Önkormányzat Csongrád Forrás IV. Beruházó Víziközmű Bordány Község Forráskút Község Üllés Község Zsombó Község Zákányszék Csatornamű Csongrád Beruházó Víziközmű Zákányszék Község Csongrád Nagymágocsi Víziközmű Nagymágocs Nagyközség Klárafalva Ferencszállás Klárafalva Község Önkormányzat Csongrád Víziközmű Ferencszállás Község Önkormányzat Kiskun Kisszállási Víziközmű Kisszállás Község Békés Nagyszénási Víziközmű Nagyszénás Nagyközség Kunszentmártoni Víziközmű I. ütem Jász Kunszentmártoni Víziközmű Kunszentmárton Város Nagykun II. ütem Szolnok Kunszentmártoni Víziközmű III. ütem Csongrád Kistelek és Térsége Víziközmű Kistelek Város Csengele Község Békés Orosháza Víziközmű Orosháza Város Kiskun Kiskunhalasi Víziközmű Kiskunhalas Város Csongrádi Beruházó Viziközmű Csongrád Csongrád Város Mártélyi Csatornaberuházó Csongrád Víziközmű Mártély Község Kecskemét Megyei Jogú Város Kiskun Kecskeméti Víziközmű Csongrád Mindszenti Víziközmű Mindszent Város

6 Csongrád Szegedi Csatornamű Szeged MJ Város Csongrád Szentesi Csatornamű Szentes Város Kiskun Kiskunfélegyházi Víziközmű Kiskunfélegyháza Város Kiskun Kunfehértói Viziközmű Kunfehértó Viziközmű RÖSZKECSAT Röszkei Szennyvízcsatorna Viziközmű Csongrád Röszke Község Forrás IV. Beruházó Víziközmű Csongrád Forráskút Község Csongrád Tiszasziget Csatornamű Tiszasziget Község Jász Nagykun Szolnok Öcsödi Víziközmű Öcsöd Nagyközség Önkormányzat Kiskun Kiskunmajsai Viziközmű Kiskunmajsa Város Dél-alföldi Régió Bács- Kiskun Tompai Víziközmű Tompa Város Dél-alföldi Régió Csongrád Szegvár Szegvár Község Dél-alföldi Régió Bács- Kiskun Kiskunmajsai Viziközmű Kiskunmajsa Város Dél-alföldi Régió Bács- Kiskun Kelebiai Víziközmű Kelebia Község Önkormányzat Csanádpalota Város Víziközmű Csongrád a Csanádpalota Város Békés Békéssámsoni Csatornamű Békéssámson Község Csanádpalota Viziközmű Békés Csanádpalota Város Békés Tótkomlósi Csatornamű Vízgazdálkodási Tótkomlós Város Szeged, augusztus 8. dr. Csala Éva Jogtanácsos