Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 Dancs Lajos Ének-Zene Tagozatos Általános-és Zeneiskola 4355 Nagyecsed, Rózsás út. 1. sz. Tel/Fax.: (44) OM azonosító: Szervezeti és Működési Szabályzata Nagyecsed,

2 A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, valamint a végrehajtására kiadott, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és más jogszabályok alapján a nagyecsedi Dancs Lajos Ének-zene Tagozatos Általános-és Zeneiskola szervezetének felépítését, valamint működésének szabályait az alábbiak szerint állapítom meg. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 1. (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, annak érdekében, hogy az intézmény pedagógiai programjában rögzített célés feladatrendszer megvalósítható legyen. (2) A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény minden közalkalmazottjára, illetve dolgozójára, a szülőkre és a tanulókra Az intézmény jogállása 2. (1) Az intézmény évben Nagyecsed Város Önkormányzata által alapított önálló jogi személy. Fenntartója Nagyecsed Város Önkormányzata. (2) Az intézmény hivatalos megnevezése, címe: Név: Dancs Lajos Ének-zene Tagozatos Általános-és Zeneiskola Cím (székhely): 4355 Nagyecsed, Rózsás út. 1.sz. Alapító okirat kelt : Száma: 41/2004(III.30 KT) (3) Az intézmény egyéb jellemzői: Típus: általános iskola Engedélyezett csoportszám: 32 osztály, 2 napközis csoport Engedélyezett pedagógus létszám:. 61 fő, Közalkalmazottak összlétszáma :. 80 fő - Telephelyek: Rákóczi út. 12.sz. Wesselényi u. 2.sz. (4) Az intézmény részben önállóan gazdálkodó, önkormányzati költségvetési szervezet. Az intézmény fenntartási és működési költségét a fenntartó biztosítja. (5) Az intézmény alapfeladata:.jogszabályban meghatározott közfeladata: ellátja a közoktatásról szóló évi LXXIX. tv (1)-(2) bekezdésben, valamint 31. -ban,- továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló évi CXL. tv. 55. (1) bekezdésében meghatározott nyilvános könyvtári feladatok, valamint ugyanezen tv alapján az önkormányzati művelődési feladatok (6.)Alaptevékenysége: (alapító okirat szerint) o Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás o Iskolaotthonos oktatás az 1-4.évfolyamokon (ez idáig 1-3. évfolyamokon bevezetve) o Sajátos nevelésű tanulók oktatása, nevelése. A megismerő funkciók vagy a veselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a többi gyermekkel/tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók nevelése-oktatása. o Gyermek-, tanuló-felügyelet, készenlét o Napközi otthoni és tanuló szobai ellátás o Alapfokú művészetoktatás. Az intézményben működő szakok: zongora, fafúvós /fuvola/, rézfúvós /trombita/ 2

3 o Iskolai intézményi étkeztetés o Intézményi vagyon működtetése o Iskolai sportkör o Iskola-egészségügyi ellátás o Oktatási célok és egyéb feladatok o Felnőtt oktatás o Cigány kisebbségi oktatás o Sajátos nevelést igénylő tanulók integrált oktatása, nevelése felmenő rendszerben azon tanulók esetében, akik a szakértői vélemény szerint integráltan oktathatók o Képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés o Integrációs felkészítés o Speciális szakiskola o 16 életévüket betöltött, 8. évfolyamot be nem fejező tanulók oktatása (10,20 hónap alatt) o Nem magyar nyelven (roma nyelv) folyó nevelés és oktatás a szülők igénye alapján a kisebbségi oktatás irányelve (32/1997.(XI.5.) MKM r.) figyelembevételével készült helyi tanterv alapján o Középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek speciális oktatása, nevelése (7) Az intézmény szakmai működését a helyi pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervre épül, a kerettantervi törvény által szabályozott. a) A pedagógiai program tartalmazza: nevelési programot, helyi tantervet. b) Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. (8) Az intézmény jogosultságai:...általános iskolai...bizonyítványok kiállítása. (9) Az intézmény bélyegzőjének felirata és lenyomata a) Dancs Lajos Ének-zene Tagozatos Dancs Lajos Ének-zene Tagozatos Általános és Zeneiskola Általános és Zeneiskola 4355 Nagyecsed, Rózsás út. 1.sz Nagyecsed, Rózsás út. 1.sz. b) Bélyegző használatára jogosultak: - Intézmény vezetője - igazgatóhelyettesek A szervezeti egységek 3. (1) Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei 1. számú egység:...általános Iskola vezetője:...igazgató 2. számú egység:...napköziotthon vezetője:. igazgató. 3. számú egység: Könyvtár, művelődés (2) Az eltérő tevékenységű szervezeti egységek munkáját az igazgató hangolja össze. 3

4 Az intézmény vezetője 4. (1) Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelőtestület vezetése; a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés; a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. (2) Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében felelős: a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. rendkívüli szünetet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, képviseli az intézményt. (3) Az intézmény vezetője (igazgatója) személyében felelős: a szakszerű és törvényes működésért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. -katasztrófa, tűz és polgárvédelmi feladatok ellátásáért Az intézmény vezetése 5. (1) Az intézményvezető feladatait a pedagógiai vezető-helyettes közreműködésével látja el. A vezető-helyettesi megbízást a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. A megbízás visszavonásig érvényes. (2) A pedagógiai vezető-helyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A pedagógiai vezető-helyettes főbb feladatai: irányítja a pedagógusok munkáját, elkészíti az intézmény órarendjét 4

5 Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok, és munkaköri leírása határozza meg. (3) A vezető-helyettes munkáját az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. 6. (1) Az intézmény vezetősége konzultatív testület véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató ezt szükségesnek látja. (2) Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, a vezető-helyettes a szakmai munkaközösségek vezetői, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, a diákság pedagógusvezetője, szakszervezet vezetője (3) A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. (4) Az intézmény vezetője és a helyettes kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. (5) Az intézményvezető helyettesítése: az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén általános helyettese egyéb esetekben a munkaközösség-vezető helyettesíti. (6) Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. (7) A vezető-helyettesek helyettesítése: Általános vezető-helyettest:munkaközösség-vezető munkatársa helyettesíti távolléte esetén. (8) A művelődési feladatok ellátása kulturális szervező megbízásával történik. Feladatát munkaköri leírás alapján végzi. (9)Rendkívüli esemény esetén az igazgatót, akadályoztatása esetén a helyettesét kell értesíteni. Bombariadó esetén az épület kiürítése a tűzvédelmi riadóterv szerint történik, a nevelők az osztálynaplót vigyék magukkal. (10) Az intézmény pedagógiai munkájának belső ellenőrzési rendjét a Pedagógiai Művelődési Program XIII. pontja részletesen tartalmazza. Alkalmazotti jogok 7. (1) Az intézmény nevelőtestülete pedagógusokból áll. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. (2) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. (3) A kapcsolattartás formái különösen értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. 5

6 (4) A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (5) A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 8. (1) Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. (2) Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. (3) Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladata az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldása és az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. (4) Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén. (idegen nyelv órák, technika órák stb.) (5) A tanulók kötelessége a tanórákon, foglalkozásokon fegyelmezetten a nevelő utasításait követve részt venni. A tanulótársak joga, hogy nyugodt körülmények között tanulhassanak, egymást ne zavarják. Részt vegyenek a tanórák előkészítésében, lezárásában szaktanári utasítás szerint. A tanuló intézményi tevékenységét a Házirend szabályozza. (6) Az évfolyamon iskolaotthonos oktatást szervezünk a törvényi előírásoknak megfelelően. Diákközösségek 9. (1) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. (2) Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére melyek lehetnek különösen: szakkörök, érdeklődési kör szerinti csoport, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. (3) Ha a diákkör, az iskola területén működik előzetes kérelem alapján, azt az intézmény igazgatója engedélyezi. A diákköri kérelemnek tartalmaznia kell: a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát, a felügyelő pedagógus nevét. (4) Az igazgató a diákkör céljától és tevékenységétől függően, mérlegelési jogkörben engedélyezi a diákkör megalakítását, illetve az iskola épületének házirend szerinti használatát. Diákkör alakítása csak akkor tagadható meg, ha tevékenysége jogszabályba ütközik. Az intézményben működő diákkörökről nyilvántartást kell vezetni a (3) bekezdésben foglalt adatokkal. 6

7 10. (1) Az iskola, tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként 1 alkalommal össze kell hívni. Az évi rendes diákközgyűlés összehívásának ideje minden év november hónapja. Ezen a diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak. A diákközgyűlés a rendes közgyűlésen túl tervezett, illetve rendkívüli esetben is összehívható. (2) Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója, vezetője kezdeményezheti. (3) A diákközgyűlés az iskolai diákönkormányzat döntése alapján küldöttközgyűlésként is megszervezhető. (4) Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. (5) A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. (6) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni, és meg kell hívni a fenntartó képviselőjét is. (7) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót ha jogszabály másképp nem rendelkezik a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat 11. (1) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoz létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A felkért nagykorú személyt az éves közgyűlésen kell hozzájárulásával megválasztani. (2) A diákönkormányzat járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. (3) A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. (4) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak mellékleteit képező szabályzataival. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. (5) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 7

8 (6) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, egyébként rendeltetésszerű működését. 12. (1) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. (2) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; (3) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. (4) A tanulók rendszeres tájékoztatása a faliújságon, iskolarádión, osztályfőnöki órákon és az osztályok diákképviselőin keresztül történik. (5) Diákigazolvány igényelhető minden év május 15-ig, igénylőlap kitöltésével, fényképpel, és az igazolvány árának befizetésével. A diákönkormányzat jogai 13. (1) Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához, f) a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, g) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, i) iskolai, diákönkormányzat véleményét tanuló fegyelmi eljárás során be kell szerezni, j) diákönkormányzat jogainak megsértése esetén, tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be, (2) A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a diákönkormányzat minősül a tanuló nagyobb közösségének. A szülői munkaközösség 14. (1) A közoktatási törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hoznak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. (2) Az intézményben működik a Szülői Testület amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A Szülői Testületet a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg, így ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. (3) A szülői szervezet jogosult az intézmény életével kapcsolatosan véleményezési, egyetértési jog gyakorlására. 8

9 A szülői közösség 15. (1) Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. (2) A Szülői Testületet az intézményvezető tanévenként legalább...2 szer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. (3) A Szülői Testület elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként...1. szer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. (4) nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői szervezet (közösség) véleményét is. (5) Az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdéséhez az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértése is szükséges. A szülők szóbeli tájékoztatása 16. (1) Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. (2) A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként.2. számú, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. A tanévnyitón a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is. (3) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. (4) Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény heti 1 óra, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A szülők írásbeli tájékoztatása 17. (1) Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. (2) A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. (3) Az osztályfőnök 1 havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. 9

10 (4) Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során. (5) Az intézmény alapdokumentumainak hozzáférhetőségét / Pedagógiai, Program, IMIP/ egy-egy példányának a könyvtárba való elhelyezését biztosítjuk. (6) A törvény által előírt esetekben írásos tájékoztatást ad az intézmény a szülőknek. Az intézmény külső kapcsolatai 18. (1) Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, a HHH tanulók képesség kibontakoztató felkészítése, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, meghívás vagy egyéb értesítés alapján. (2) A kapcsolattartás formái és módjai: szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, intézményi rendezvények látogatása, napi szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon. (3) Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: a fenntartóval, a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel,(bölcsőde, óvoda, Művelődési Ház) a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, nevelési tanácsadó szolgálattal, a családsegítő központtal, a történelmi egyházak szervezeteivel, az intézményt támogató alapítványokkal, sportegyesületekkel, - Megyei Pedagógiai Intézettel, - Oktatási Minisztériummal, - Közalapítványokkal -Középfokú intézményekkel -Szomszédos községek, városok iskoláival -Többcélú Kistérségi Társulással és intézményeivel.-2sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság -Térségi szakmai szervezetekkel, országos szakmai szervezetekkel - Rendőrséggel -Egyházakkal -Az Éltes Mátyás Általános Iskola és Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálattal - Ecsedi Báthori István Református Gimnázium és Kollégium - Rákóczi Sport SE A nevelőtestület és működési rendje 19. (1) A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. 10

11 A nevelőtestület feladatai és jogai 20. (1) A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. (2) A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása, az SZMSZ és a házirend elfogadása, a tanév munkatervének jóváhagyása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, - a Házirend elfogadása a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, (3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. (4) A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: a) a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, b) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, c) külön jogszabályban meghatározott ügyekben. (5) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek: előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, egyes jogköreinek gyakorlását kivéve a pedagógiai program, és a szervezeti és működési szabályzat elfogadását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület értekezletei 21. (1) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolaigazgatónak, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai szülői szervezet, közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. (2) A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. A nevelő testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. (3) A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: 11

12 tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, őszi nevelési értekezlet tavaszi nevelési értekezlet, tanévzáró értekezlet, munkatársi értekezlet, - munkaközösségi értekezletek (4) Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntései 22. (1) A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. (2) A nevelőtestület minősített többségi szavazással dönt az alábbi kérdésekben:...a törvény által előírt esetekben intézmény változások alkalmával (3) A nevelőtestület titkos szavazással dönt az alábbi kérdésekben: Intézmény vezetői megbízatás véleményezésekor Ha a tantestület úgy dönt, hogy titkos legyen a szavazás (4) Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. (5) A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A nevelőtestület munkaközösségei 23. (1) Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. (2) Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Alsós munkaközösség szakterülete: alsó tagozat szakmai munkája Humán munkaközösség szakterülete:magyar,történelem,idegen nyelv tantárgyak munkája Matematika-fizika-kémia munkaközösség szakterülete: matek-fizika-kémia tantárgyak Ének-zene munkaközösség szakterülete: művészeti ágak tantárgyai Biológia-földrajz munkaközösség szakterülete: biológia-földrajz technika tantárgyak Testnevelés munkaközösség szakterülete: sporttal kapcsolatos feladatok (3) A szakmai munkaközösség tagjai közül.1 főt.. a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. (4) A szakmai munkaközösségek feladatai: fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát. javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, összeállítja a vizsgák (különbözeti-, osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait, lebonyolítja a tanulmányi versenyeket. végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, 12

13 24. (1) A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumokon kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. (2) A munkaközösség vezetők feladatai és jogai: irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére. A nevelőtestület feladatainak átruházása 25. (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, a szülői szervezetre, a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített évi 2 alkalommal. (2) A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból: a) A Fegyelmi Bizottság Feladata: a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása, tárgyilagos döntés meghozása, Tagjai: az intézmény vezetője vagy egyik helyettese, az érintett tanuló osztályfőnöke, a fegyelmi ügyben független pedagógus, a tanuló által felkért pedagógus, a diákönkormányzat képviselője. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai 26. (1) A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel, jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése, A tanév rendje 27. (1) Az oktatási miniszter évenként rendeletben határozza meg a tanév rendjét. A tanév helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. 13

14 (2) A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a vizsgák (osztályozó-, javító-, különbözeti-, helyi) rendjét, a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját a miniszteri rendelet keretein belül, a bemutató órák és foglalkozások rendjét, a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét a szülői értekezletek időpontját. (3) A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjének szabályait, a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. (4) Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: órától óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: órától óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. (5) Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. A könyvtár egész évben látogatható a nyitvatartási rend szerint 28. (1) Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, az alábbiak szerint: a napi tanítási idő tól ig tart, a fakultációs tanórákat óráig be kell fejezni, indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el, a tanítási órák időtartama: perc, az első tanítási óra reggel órakor kezdődik, nulladik óra nem tartható. (2) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezetőhelyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek 29. (1) Az óraközi szünetek időtartama 10 perc, a második szünet 15 perces, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. (2) A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. (3) Az étkezés ideje és óra között van. A dupla órák az intézményvezető engedélyével, az óraközi szünet eltolásával, tarthatók, amikor a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. 14

15 30. (1) Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok. (2) Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott.munkaközösség vezető a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyelet rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. (3) Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra: reggel órától óráig, délután órától óráig a kijelölt pedagógus vagy egyéb közalkalmazott. Az intézmény munkarendje 31. (1) Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. a) Az intézmény tanítási időtől független hivatalos munkaideje: Hétfőtől péntekig: órától óráig b) A technikai dolgozók munkaideje: Reggel , Délután , (2) Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető-helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. (3) A vezető helyettesek tesznek javaslatot a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 32. (1) A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, a nevelő-oktató munkából, felkészülési időből a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. (2) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az ig.h. és kijelölt m.k.vezető állapítják meg,ők nem szokták az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető, illetve az ig. helyettesek engedélyezhetik. (3) A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal, hogy köteles munkakezdése előtt perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak ra..kell érkeznie. (4) A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. 15

16 (5) A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, a munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után. (6)A pedagógus teljesítmény nyilvántartó lapokat a dolgozó vezeti. A tanítási időkeretet, majd a teljesítménymutatót az intézmény vezetése állapítja meg kéthavonta. 33. (1) Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézményvezető vagy a helyettesek állapítják meg amelyet az intézményvezető jóváhagy. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. (2) Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15. perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról az igazgató, igazgató helyettest kell értesíteniük. 34. (1) A tanulók munkarendjét e szabályokon felül, az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként kiadott házirend határozza meg. (2) A házirend szabályait a nevelőtestület az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. Tanórán kívüli foglalkozások 35. (1) Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény vezetőjénél. (2) A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember.1.-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. (3) A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. (4) A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. 36. (1) Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni az iskola hivatalos tájékoztató füzetében, vagy személyesen az élelmezésvezetőnél. (2) A napközis foglalkozások rendje : (3) A foglalkozásokról csak szülői kérésre, vagy orvosi igazolással maradhatnak távol a tanulók. (4) A tanuló étkezésének szüneteltetését a szülő köteles jelenteni az élelmezésvezetőnél. A foglalkozásokról csak a szülő személyes kérésére, vagy orvosi igazolással maradhat távol a tanuló. Szakköri foglalkozások 37. (1) A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. (2) A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. 16

17 (3) A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit elsődlegesen az iskola költségvetése biztosítja. (4) Az intézményben a következő szakkörök működnek: Tantárgyi szakkörök: matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, természettudományi, számítástechnikai, vöröskeresztes Művészeti szakkörök: néptánc, furulya, színjátszó., társastánc, képzőművészeti Énekkar 38. (1) Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. (2) Az énekkar vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár, működésének minden költségét az iskola viseli. Sportkörök 39. (1) A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésén túl, a sport megszerettetésére, a versenysport szempontjait is figyelembe véve sportköri foglalkozásokat és edzéseket tartására van lehetőség. (2) Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való ingyenes részvételre. (3) Az intézményben a következő szakágak működnek:..labdarúgás...kézilabda - tömegsport (4) Külön szervezés szerint alsó tagozatosaink úszásoktatásban vesznek részt. Kulturális tevékenység 40. (1) Az iskolai könyvtár célja, annak lehetővé tétele, hogy szolgáltatásait a tanulók, és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. (2) Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem lát el. (3) Az intézmény könyvtárára vonatkozó főbb szabályok: a) A könyvtárat használhatja: - az iskola tanulója, pedagógusa - adminisztratív és technikai dolgozója b) A szolgáltatások igénybevételének feltételei: a beiratkozás és szolgáltatások igénybevétele díjtalan d) A könyvtár használatának feltételei: A mellékletben megtalálható a könyvtár működése és használati rendje. Felzárkóztató foglalkozások 41. (1) Az intézmény biztosítja a felzárkóztatási lehetőséget, az igazgató által megbízott pedagógusok személyében, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából. 17

18 Versenyek és bajnokságok 42. (1) Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. (2) Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A tanulmányi versenyek megszervezését a szaktanárok irányítják. Integrált oktatás 43. Alaptevékenységünkhöz tartozik az SNI tanulók nevelése, oktatása. E tevékenység illeszkedik napi tevékenységünkhöz. Teljes integrációban gyógypedagógus irányításával történik oktatásuk 1-4.évfolyamon és 8. évfolyamon. Tanulmányi kirándulások 44. (1) Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek fő célja a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése. (2) A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. (3) A tanulmányi kirándulásokat az iskola munkatervében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: költségkímélő megoldást kell választani, a kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról, (4) A kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. (5) A kiránduláshoz osztályonként legalább fő kísérő nevelőt kell biztosítani. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok 45. A külföldi kirándulásokra az általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy: a) tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény az igazgató engedélye szükséges. b) kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. c) csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. Egyéb programok, rendezvények szervezése 46. (1) Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. 18

19 (2) Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. Tanfolyamok 47. Igény esetén az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kérheti a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért tanulónként előre térítési díjat kell fizetni. A tanulók jogállása 48. (1) A tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján történhet. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. (2) Magántanulói jogviszony a Közoktatási törvényben szabályozottak szerint történhet. Az intézményre vonatkozó szabályok 49. (1) Az intézmény főbejárata mellett, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. (2) Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. (2) Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület bejárati ajtaját az ügyeletes nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, helyiségeket. (4) A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja, az elektromos berendezések áramtalanításával együtt. A látogatás rendje 50. Idegenek az épületbe csak az ügyeletes kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. Az intézmény vállalkozási tevékenysége 51. (1) Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, bérbeadásáról ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását az érintett közösségek véleményének kikérésével az intézményvezető dönt. 19