EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG

Átírás

1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/67/22/2015. (Előzményi szám: EBH/476/2014) Előadó: Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a közérdekű igényérvényesítő kérelme alapján Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (3525 Miskolc, Városház tér 8.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásban az alábbi hozta: H A T Á R O Z A T O T A hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vont önkormányzat Miskolcon az ún. Számozott utcákat érintő telepfelszámolási gyakorlatával az érintett személyek körülbelül 900 fős, pontosan meg nem határozható csoportját társadalmi származásuk, kedvezőtlen vagyoni helyzetük, valamint roma nemzetiséghez tartozásuk miatt annak a veszélynek tette, illetve teszi ki folyamatosan, hogy hajléktalanná válnak vagy más, Miskolc bel- vagy külterületén található szegregátumba kényszerülnek. Az eljárás alá vont önkormányzat azzal, hogy az ún. Számozott utcákat érintő telepfelszámolást anélkül kezdte meg illetve folytatta, hogy azt megfelelően előkészítette illetve annak következményeit és az ott élőkre gyakorolt hatását megfelelően felmérte volna, azaz e konkrét telepfelszámolásra vonatkozóan intézkedési tervet nem dolgozott ki illetve hatástanulmányt nem készített, mulasztást követett el. Az eljárás alá vont önkormányzat ezzel az érintett személyekkel szemben közvetett hátrányos megkülönböztetést valósított meg. A hatóság kötelezi az eljárás alá vont önkormányzatot, hogy a jogsértő állapotot szüntesse meg, ennek érdekében tegye meg a következő intézkedéseket: 1. Az eljárás alá vont önkormányzat december 31-ig dolgozzon ki intézkedési tervet, melyben térjen ki arra, hogy az ún. Számozott utcákban élők lakhatási feltételeit - különös tekintettel az emberi méltóság és az egyenlő bánásmód követelményének tiszteletben illetve megtartására a településen (az önkormányzat területén) hol és milyen körülmények között, valamint milyen pénzügyi források bevonásával kívánja biztosítani. Az eljárás alá vont az intézkedési terv elkészüléséig is hagyjon fel diszkriminatív gyakorlatával az érintett területen élőkkel szemben. 2. Az eljárás alá vont önkormányzat szeptember 30-ig dolgozzon ki intézkedési tervet, melyben térjen ki arra, hogy a telepfelszámolás következtében korábban már hajléktalanná vált és az 1. pont szerinti intézkedési terv elfogadásáig a telepfelszámolás által érintett személyek (lakáskiürítésre irányuló perrel érintettek, illetve akik jogcím nélkül tartózkodnak az ún. Számozott utcákban található ingatlanokban, valamint akiknek a határozott idejű lakásbérleti szerződésük december 31-ig lejár és azt az önkormányzat nem hosszabbítja meg) emberhez méltó lakhatási feltételeinek biztosítása érdekében milyen konkrét lépéseket kíván tenni. 1

2 Fentiekkel összefüggésben a hatóság kötelezi az eljárás alá vont önkormányzatot, hogy az intézkedési tervek elkészültéről 8 napon belül a hatóságot írásban tájékoztassa, azok egyidejű megküldésével. A hatóság elrendeli továbbá a jogerős és végrehajtható - az eljárás alá vont adatainak kivételével anonimizált - határozatának nyilvános közzétételét, 90 napra az eljárás alá vont internetes oldalán a nyitólapról közvetlenül elérhető módon és a hatóság internetes oldalán. A hatóság az eljárás alá vont önkormányzattal szemben továbbá ,- Ft, azaz ötszázezer forint bírságot szab ki, melyet az eljárás alá vont a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára történő átutalással. Az eljárásban a hatóság 8.598,- Ft, azaz nyolcezer-ötszázkilencvennyolc forint - útiköltségből származó - eljárási költséget állapított meg, amelyet az eljárás alá vont önkormányzat köteles megfizetni a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a hatóság fenti bankszámlaszámára történő átutalással. Amennyiben a kötelezett a pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot kell fizetnie, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál 3 példányban, írásban benyújtott keresettel lehet kérni. A keresetlevélben a bíróságtól az ügyben tárgyalás tartása kérhető. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. Indokolás A közérdekű igényérvényesítő július 28-án kérelmet terjesztett elő az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (a továbbiakban: hatóság). Kérelmében számos, Miskolcon, illetve a városban található ún. Számozott utcákban élő, alacsony társadalmi státuszú, rossz vagyoni helyzetű, illetve roma lakosságot érintő sérelmet jelölt meg és beadványához számos dokumentumot csatolt. A közérdekű igényérvényesítő képviselői október 2-án a hatóság előtti személyes meghallgatásuk során előadták, hogy a miskolci ún. Számozott utcákban kb. 900 fő lakik, közülük kb % válhat hajléktalanná a telepfelszámolás következtében. A szóban forgó területen négy magántulajdonú lakás található. Az ott élők fele határozott idejű szerződéssel rendelkezik vagy jogcím nélkül lakik ott, a lakók másik felének határozatlan idejű szerződése van. Ezzel kapcsolatban előadták továbbá, hogy az ún. Számozott utcákban folyamatosan csökkentették a határozatlan idejű szerződések számát határozott idejűekre. A határozatlan idejű szerződéssel rendelkezőknek az önkormányzat a város külterületi szegregátumának tekinthető Lyukóvölgyben, Annabányán, illetve a Szondi telepen ajánlott fel ingatlant. Az előadott sérelmek vonatkozásában a közérdekű igényérvényesítő képviselői védett tulajdonságként a vagyoni helyzetet, a társadalmi és a roma származást jelölték meg. Ez utóbbival kapcsolatban előadták, hogy az ún. Számozott 2

3 utcákban élők esetében a roma származásra abból vonható le következtetés, hogy ehhez a körzetéhez tartozó iskolába túlnyomórészt roma gyermekek járnak. Fentiekkel összefüggésben a közérdekű igényérvényesítő képviselője előadta, hogy a hatósághoz júliusban benyújtott kérelmüket annak vonatkozásában tartják fenn, hogy az ún. Számozott utcákban lakó mintegy 900, pontosan meg nem határozható személy lakhatását az önkormányzat az ún. Számozott utcák mint szegregátum felszámolását követően milyen módon kívánja biztosítani. Ezzel összefüggésben hivatkozott a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében megvalósítandó Diósgyőri Stadion rekonstrukció beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 461/2013. (XII. 4.) Korm. rendeletre (a továbbiakban: Korm. rendelet), valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 26. (1) bekezdésének b) pontjára és (3) bekezdésére. Előadta továbbá, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának a lakások bérletéről szóló 25/2006. (VII. 12.) számú rendelet (a továbbiakban: Lakásrendelet) 2. (1) bekezdése szerint a hatálya alá tartozó lakások vonatkozásában a bérbeadói jogkört Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata gyakorolja, amelynek a nevében és képviseletében az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cége jár el. A július 28-án a hatósághoz érkezett kérelmének többi részét a közérdekű igényérvényesítő nem tartotta fenn, azok vonatkozásában nem kérte a hatóság eljárását. Fentiek alapján a hatóság október 15-én eljárást indított Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatával szemben (a továbbiakban: eljárás alá vont), melyben tájékoztatta a közérdekű igényérvényesítő panaszának lényegéről, amely szerint az eljárás alá vont önkormányzat ún. Számozott utcákra vonatkozó telepfelszámolási gyakorlata az ott lakókat társadalmi származásuk, vagyoni helyzetük, valamint nemzetiséghez való tartozásuk miatt annak a veszélynek teszi ki, hogy a telepfelszámolás következtében hajléktalanná válnak vagy a Miskolcon illetve környékén található szegregátumokba kényszerülnek. A hatóság egyidejűleg az eljárás alá vont önkormányzatot nyilatkozattételre hívta fel. A hatóság október 28-án vette kézhez a közérdekű igényérvényesítő bizonyítási indítványát, melyben több, általa megnevezett személy tanúkénti meghallgatását kérte. Annak bizonyítására, hogy az eljárás alá vont önkormányzat a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezőknek Lyukóvölgyben vagy más szegregátumban ajánlott fel cserelakást, a közérdekű igényérvényesítő két tanú meghallgatását kérte. Annak bizonyítására, hogy az eljárás alá vont önkormányzat csekély összegű tartozás miatt bontotta fel számos lakó határozatlan idejű szerződését, majd a tartozás megfizetését követően nem kötött velük újabb szerződést, három személy meghallgatását kérte. A közérdekű igényérvényesítő további egy személyt nevezett meg és kérte meghallgatását annak bizonyítására, hogy lakáscsere miatt az eljárás alá vont önkormányzat határozatlan idejű szerződésről határozott idejűvé változtatta meg a bérleti szerződést. Két további személy meghallgatását indítványozta továbbá a közérdekű igényérvényesítő annak bizonyítására, hogy e személyeknek - bár határozott idejű lakásbérleti szerződéssel rendelkeztek - az eljárás alá vont önkormányzat a szerződés lejárta előtt benyújtott, a lakásbérleti jogviszony meghosszabbítására irányuló kérelmét annak ellenére utasította el, hogy a lakásrendelet vonatkozó feltételeinek megfeleltek és tartozásuk nem volt. Végül, a közérdekű igényérvényesítő az általa megnevezett két jogvédő, illetve két szociológus tanúkénti meghallgatását is indítványozta. A hatóság november 18-án útján, illetve november 24-én hagyományos postai úton vette kézhez az eljárás alá vont önkormányzat polgármesterének nyilatkozatát. A polgármester nyilatkozatában hivatkozott arra, hogy Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) XIII., XIX:, valamint XXII. cikkei, 38. cikkének (1) bekezdése, valamint a 3

4 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. (1) bekezdésének 9. pontja, 106. (1) bekezdése, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) alapján az eljárás alá vont önkormányzat a Lakásrendeletben határozza meg az önkormányzati lakáshoz jutás és a szerződéskötés feltételeit, a fizetendő bérleti díjat és a bérleti jogviszonyra vonatkozó szabályokat, illetve a már létrejött bérleti jogviszony megszűnésének, valamint megszüntetésnek eseteit. A nyilatkozat szerint az ún. Számozott utcákban is az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok találhatók. A Lyukóvölgyben azonban nincs önkormányzati tulajdonban álló ingatlan, továbbá senkinek sem ajánlott fel az önkormányzat cserelakást a Szondi telepen, hanem a Szondi György utcában egy összkomfortos lakásban helyezett el egy bérlőt. Vagyis, a közérdekű igényérvényesítő által említett helyszínek egyikén sem található olyan önkormányzati tulajdonban álló ingatlan, amely cserelakásként az ún. Számozott utcák valamelyikében önkormányzati bérlakással rendelkező lakáshasználóhoz került volna. A polgármester nyilatkozatában előadta továbbá, hogy az eljárás alá vont önkormányzat intézkedései nem az érintett személyek roma származásával állnak összefüggésben. Ezzel kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a telepfelszámolás egyik objektív oka a Diósgyőri Stadionrekonstrukció. A Korm. rendelet ugyanis egyfelől az érintett terület egy része tekintetében telekalakítási eljárás lefolytatását írja elő, másfelől valamennyi, a beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási eljárást kiemelt jelentőségűvé nyilvánított. A Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében megvalósítandó Diósgyőri Stadion rekonstrukció beruházáshoz kapcsolódó intézkedésekről szóló 1895/2013. (XII. 4.) Korm. határozatban (a továbbiakban: Korm. határozat) foglalt kormányzati döntések végrehajtása pedig az eljárás alá vont önkormányzat kötelezettségét képezi. Ezzel összefüggésben a polgármester fontosnak tartotta kiemelni, hogy a rekonstrukciós munkálatok nem az ún. Számozott utcák teljes területét, hanem a Kilencedik, Tizedik és Tizenegyedik utcákat érinthetik. A polgármester nyilatkozata értelmében az elavult telepek felszámolásával érintett bérlők jogviszonyának rendezése ugyancsak objektív alapokon nyugszik: a határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonnyal rendelkező bérlők cserelakást igényelhetnek vagy a Lakásrendelet által biztosított egyéb lehetőséggel élhetnek. A cserelakás biztosításánál pedig egyetlen objektív szempont érvényesül, az, hogy a bérlő jövedelmi helyzetét figyelembe véve képes-e teljesíteni a bérleti díj fizetésére vonatkozó kötelezettségét olyan módon, hogy ezáltal nem veszélyezteti a saját és a családja megélhetését. Határozott időre szóló, lejárt lakásbérleti jogviszony esetében az eljárás alá vont önkormányzat és a bérlő között nincs élő jogviszony, ez a körülmény független az érintett személyek nemzetiséghez való tartozásától, mivel a Lakástörvény 23. (2) bekezdése alapján a jogviszony a törvény erejénél fogva a szerződés szerinti határozott időpontban szűnik meg. A szerződés megszűnésével már nem áll fenn a bérbeadó, vagyis az eljárás alá vont önkormányzat elhelyezési kötelezettsége, ami azonban nem zárja ki, hogy a korábbi bérlők egy másik lakást megpályázzanak. Mindazonáltal a polgármester hivatkozott arra, hogy a Lakásrendelet 8. (7) bekezdése értelmében a határozott idejű lakásbérleti szerződéssel rendelkezők estében a határozott időtartam lejártakor meghatározott feltételek fennállása esetén a bérbeadó, tehát az eljárás alá vont önkormányzat és a lakáshasználó megállapodhatnak, hogy az újabb határozott idejű bérbeadás másik lakás biztosításával történjen. A polgármester előadta továbbá, hogy jogcím nélküli lakáshasználat esetén a Lakástörvény 91/A. 13. pontja szerinti meghatározás alapján - ugyancsak nem beszélhetünk fennálló jogviszonyról, ezért a lakás elhagyására irányuló kötelezettség ebben az esetben is az érvényes bérleti jogviszony hiányán alapul. A jogcím nélküli lakáshasználókkal kapcsolatban a polgármester hivatkozott arra, hogy e lakáshasználók bérlői minősége saját maguknak felróható, szerződésszegő magatartásra vezethető vissza. A jogcím nélküli lakáshasználathoz lakáskiürítési per kapcsolódik, ezeket az eljárásokat azonban több esetben is megszüntették vagy azért, mert részletfizetésre vonatkozó egyezséget kötött a 4

5 lakáshasználó az önkormányzattal és visszaállították a bérleti jogviszonyt, vagy pedig a tartozás lakáshasználó általi kiegyenlítése miatt. A jogcím nélküli lakáshasználó lakás elhagyására vonatkozó kötelezettsége tehát teljesen független az esetlegesen fennálló védett tulajdonságaitól, sőt a telepfelszámolástól sem függ, hiszen más területen lévő önkormányzati lakások esetében is ugyanolyan következménnyel (a szerződés felmondással történő megszüntetésével) jár a lakástörvény és a bérleti szerződés előírásainak megszegése. A lakáskiürítésre a jogszabályokat betartva, jogerős bírósági ítéletet követően, bírósági végrehajtási eljárásban kerül sor. A polgármester nyilatkozatában vitatta a közérdekű igényérvényesítő eljárásindítási jogosultságát is. A telepfelszámolás körülményeivel összefüggésben a polgármester előadta, hogy az érintett területen, az ún. Számozott utcákban 116 db határozatlan, 40 db határozott időre szóló lakásbérleti szerződéssel és 47 jogcím nélküli használatnak minősülő viszonnyal rendelkezik az önkormányzat. Arról azonban nincs pontos információjuk, hogy összesen hány főt érint a felszámolás, mivel csak a bérlők számáról van tudomásuk, az egy-egy bérleményben lakó személyek számáról viszont nincs. Mindazonáltal a hatósággal közölt jogviszony-számokkal kapcsolatban a polgármester fontosnak tartotta megjegyezni, hogy azok dinamikus számok, és folyamatosan, szinte napról-napra változnak. A polgármester hivatkozott arra is, hogy a nyilatkozat megtételének időpontjáig három, határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező bérlőt helyeztek el felújított lakásban, melynek során komfort nélküli lakásból összkomfortos lakásba kerültek a bérlők. A nyilatkozattétel időpontjában további két bérlő esetében a lakáscsere előkészítésére tettek intézkedéseket. A polgármester megjegyezte, hogy az említett öt esetben a cserelakások egyike sem a közérdekű igényérvényesítő által megjelölt, szegregátumnak minősülő területeken található. Fentiekkel kapcsolatban a polgármester megjegyezte továbbá, hogy több olyan bérlő is van, aki a cserlakást - különböző indokkal - nem fogadja el. Esetükben az eljárás alá vont önkormányzat törekszik arra, hogy az igényeknek megfelelő ingatlant biztosítson. A polgármester a telepfelszámolás okaként a következőket jelölte meg: a Diósgyőri Stadionrekonstrukció megvalósításával kapcsolatban a Korm. rendeletben előírt, az eljárás alá vont önkormányzatra háruló kötelezettségek teljesítése; az emberi méltósághoz, egészséges életkörülményekhez való jogot sértő életkörülmények felszámolása; a Mötv.-ben előírt településfejlesztési, területrendezési feladatok teljesítése. Kifejtette továbbá, hogy a telepfelszámolás egyformán érint valamennyi olyan bérlőt, akik az adott területen bérelnek lakást, függetlenül vagyoni, illetve társadalmi helyzetüktől vagy nemzetiséghez való tartozásuktól. Önmagában a bérlői minőség alapozza meg az érintettséget. Fentiekkel összefüggésben a polgármester visszautasította a közérdekű igényérvényesítő azon kijelentését, miszerint tudnia kellett a telepfelszámolással érintett személyek roma nemzetiséghez való tartozásáról, az eljárás alá vont önkormányzat ugyanis nem vezet, és soha nem vezetett ilyen jellegű nyilvántartást az önkormányzati tulajdonban álló lakások bérlőiről. A polgármester nyilatkozatához öt személy, illetve család elhelyezésével kapcsolatos iratokat csatolt. Csatolta az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cége Lakáshasznosítási Irodájának két, azonos ingatlanban élő személy számára megküldött megkeresését, miszerint 4 különböző önkormányzati bérlakást ajánlottak fel a számukra, azonban egyiket sem fogadták el. Mindazonáltal a megkeresések a év végén, illetve a év elején történtek és azok tanúsága szerint a szóban forgó személyek nem az ún. Számozott utcákban laktak. A becsatolt iratok között szerepelnek továbbá egy, az ún. Számozott utcákban található 36,33 négyzetméter alapterületű, komfort nélküli önkormányzati bérlakásra vonatkozó határozott idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező házaspár ügyében keletkezett iratok, melyek alapján a házaspár június 25-ig fennálló lakásbérleti szerződést kötött az önkormányzat ingatlangazdálkodással 5

6 foglalkozó cégével júliusában a felek előzetes bérlőkijelölés alapján 90 napos időtartamra lakásbérleti szerződést kötöttek egy összesen 62,35 négyzetméter alapterületű komfortos önkormányzati bérlakásra. A szóban forgó iratok között található, hivatkozott szerződés értelmében a bérlőket a helyreállítatlan állapotban lévő lakás vonatkozásában helyreállítási kötelezettség terheli, amennyiben annak nem tesznek eleget, újabb határozott idejű szerződés nem köthető velük. A hatóság január 29-én az ügyben tárgyalást tartott. Az eljárás alá vont tárgyaláson megjelent képviselője elmondta, hogy a stadionépítéssel kapcsolatos beruházás csak a Kilencedik, Tizedik és Tizenegyedik utcák ingatlanjait érinti, a többi, ún. Számozott utcában található ingatlant nem. A telepfelszámolás oka alapvetően nem a stadionépítés, hanem a nyomortelepek megszüntetése, a stadionépítés csak felgyorsította a folyamatot. A as hosszú távú program határozza meg a városfejlesztési stratégia keretében megvalósuló telepfelszámolásokat, amibe az ún. Számozott utcák mellett beletartoznak a Béke szálló, Tetemvár, Bábonyi bérc, Gizella utca, Dráva utca, mint szórvány szegregátumok is. A város szándéka az, hogy ezeket a szegregátumokat teljes mértékben megszüntesse. Az eljárás alá vont önkormányzat képviselői a tárgyaláson előadták, hogy az ún. Számozott utcákban senki sem élt a Lakásrendelet 23. (3) bekezdése szerinti megváltás lehetőségével, az ott lakók inkább a lakáscsere lehetőségét vették igénybe. Az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cégének tárgyaláson megjelent képviselője elmondta, hogy azoknak a bérlőknek, akiknek az esetében az önkormányzatnak elhelyezési kötelezettsége van, minden esetben felkínálják a megváltás lehetőségét. Ha a bérlő azt nem fogadja el, cserelakást ajánlanak fel a számára, amennyiben szükséges, több cserelakás közül is lehet választani. Az eljárás alá vont képviselői a tárgyaláson úgy nyilatkoztak, hogy az ún. Számozott utcák egyértelműen szegregátumnak minősülnek. A tárgyaláson a hatóság meghallgatta a közérdekű igényérvényesítő által indítványozott tanút. A tanú az általa a tárgyaláson bemutatott közjegyzői okirat szerint az ún. Számozott utcák egyikében lakik, egy 38 négyzetméteres lakásban, bérleti szerződése határozatlan időre szól és a Lakásrendelet 1. számú melléklete szerinti ún. C övezetbe tartozik. Jelenlegi lakásával kapcsolatban a tanú elmondta, hogy a szennyvízelvezetés nem megoldott, de külön-külön vannak WC-k, és az ingatlan fatüzeléses. A tanú roma származásúnak vallja magát. Elmondta továbbá, hogy 2014 júliusában az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cégének irodájában másfél millió forintot ajánlottak fel számára azzal, hogy Miskolcot hagyja el, miközben itt született. Ezzel a lehetőséggel azonban nem kívánt élni. A tanú előadta továbbá, hogy ezt követően felajánlottak neki egy bérleményt a városban, a Sajóparton, a Fonodánál, ezután az Újgyőri Főtéren. Mindkét felajánlott bérlemény 24 négyzetméter alapterületű. Az Újgyőri Főtéren lévő házon ajtó és ablak nem volt, tele volt szeméttel, víz és villany nem volt bevezetve. Az udvarban, ahol a bérlemény található további 8-9 család lakik, az udvarban egyetlen árnyékszék van, melyet körülbelül személy használ. Az Újgyőri Főtéren található ingatlant a tanúnak kellett volna kifestenie és felújítania. A Fonodánál felajánlott lakást a tanú nem nézte meg, elmondása szerint arról azt sem tudta, hogy hol található pontosan. A két lakás felajánlását, illetve a tanú általi visszautasítását követően a tanút az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cége nem kereste újra. A tanú hozzátette azt is, hogy a lakbért és a közüzemi költségeket fizeti, tartozása nincsen. Elmondta továbbá, hogy bár konkrét neveket említeni nem tud, de nem romák részére az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cége jobb állapotban lévő lakásokat ajánlott fel. A tanú elmondta azt is, hogy az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó 6

7 cégének irodájában történt ügyintézés során nem érezte, hogy nyomást gyakoroltak volna rá vagy hátrányosan megkülönböztették volna. A tanú nyilatkozatával kapcsolatban az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cégének tárgyaláson megjelenő jogtanácsosa elmondta, hogy amennyiben a bérlő igényli, kimegy vele a helyszínre egy műszaki szakember és ott nyilatkozhat az ügyfél arról, hogy igényli-e a felújítást és ki tudja-e azt fizetni. Az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cégének tárgyaláson megjelent képviselője arra nem tudott válaszolni, hogy mielőtt a bérlőnek felajánlanak egy lakást, kimegy-e tőlük valaki azt megnézni, hozzátette azonban, hogy nagyjából ismerik a rendelkezésükre álló lakásállományt. A tanú a fentiekkel kapcsolatban elmondta, hogy az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cégének irodájában nem tájékoztatták arról, hogy az ügyintézők közül kimenne-e vele valaki megnézni a felajánlott lakást, egyedül ment oda. A hatóság a tárgyaláson meghallgatott egy másik tanút is, aki szintén az ún. Számozott utcák egyikében lakik, határozott idejű lakásbérleti szerződéssel rendelkezik, amely 2017 márciusában jár le. A tanú által bérelt ingatlan 38 négyzetméter alapterületű, ahol három gyermekével él, a lakás komfortnélküli. A tanú roma származásúnak vallja magát. Az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cégének irodájában júliusában a bérleti díj megváltásaként a tanúnak felajánlottak másfél millió forintot, amit nem fogadott el. Ezt követően Annabányán ajánlottak fel számára egy 30 négyzetméter alapterületű ingatlant. A tanú elment megnézni a felajánlott ingatlant, amellyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy kutyaólnak sem mondanám, ablaka, ajtaja nem volt, egy piros pléd volt az ajtón, tiszta romos volt az épület. Az ingatlannál semmilyen közmű nem volt. A környék szörnyű, szemetes, lelakott, nyomortelep, főleg romák laknak ott. Az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cégének irodájában a tanút arról tájékoztatták, hogy az ingatlan felújításának egy részét neki kell vállalnia. Bár az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cégénél felajánlották a tanúnak, hogy kimennek vele megnézni az ingatlant, de a tanú ezt nem kérte. A tanú előadta továbbá, hogy az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cégénél folyó ügyintézés során folyamatosan azt érezte, hogy a származása miatt megkülönböztették, nem is beszéltek vele normálisan. Hivatkozott továbbá a vele szemközti házban lakó személyre, aki bár hajlandó lett volna vidékre költözni, az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cégénél lebeszélték róla, végül a Vasgyárnál kapott lakást, amit felújítanak majd a számára. A tanú elmondta továbbá, hogy őt folyamatosan úgy tájékoztatják, hogy a Vasgyárnál nincs bérbeadható üres ingatlan. A tanú egy minimum 50 négyzetméter alapterületű kétszobás, legalább félkomfortos lakást szeretne kapni. A hatóság a tárgyaláson további tanút is meghallgatott, aki előadta, hogy lakbértartozása miatt a bíróság november 16-i hatállyal az ún. Számozott utcákban található 52 négyzetméter alapterületű, komfort nélküli bérlakás elhagyására kötelezte, melyben négyen laknak. Ennek előzményeként előadta, hogy lakbértartozása miatt március 11-én részletfizetésre szóló megállapodást kötött az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cégével és bár tavaly április 14-én a díjhátralékot befizette, az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cége március 31-i hatállyal felmondta a bérleti szerződését. Fentiekkel kapcsolatban előadta továbbá, hogy az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cégének irodájában a bérleti díj részleteinek befizetésével kapcsolatos ügyintézés során az ügyintéző elutasító volt vele szemben és nem a megfelelő hangnemben beszélt vele. A tanú szerint az ügyintéző viselkedésének a tanú roma származása volt az oka. 7

8 A hatóság a tárgyaláson tanúként hallgatott meg a közérdekű igényérvényesítő által indítványozott további személyt is. A tanú elmondta, hogy az ún. Számozott utcák egyikében lakik, határozott idejű lakásbérleti szerződéssel rendelkezik, ami 2015 júliusában jár le. A tanú roma származásúnak vallotta magát. Előadta, hogy kérte az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cégétől, hogy a jelenleg hatályos bérleti szerződését hosszabbítsa meg, de a kérelmét elutasították. Az erről szóló levelet a tanú a tárgyaláson bemutatta. A tanú iratokat mutatott be továbbá annak igazolására is, hogy az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cége felé évek óta nem áll fenn tartozása. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy 2014 áprilisában a lakását felújította, ekkor még nem volt tudomása arról, hogy a lakásbérleti szerződését nem hosszabbítják meg. Ezzel összefüggésben elmondta azt is, hogy amikor felújította az ingatlant, nem kereste fel előtte az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cégének irodáját, hogy arról érdeklődjön, maradhat-e a bérleményben, ha lejár a szerződése. A tanú előadta, hogy az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cégének irodájában az egyik ügyintéző azt mondta neki, hogy ha teheti, vegyen a Lyukóvölgyben házat. A tanú hozzátette, hogy az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cégénél nem beszéltek vele kifogásolható hangnemben, elmondta, hogy neki alapvetően az eljárás alá vont önkormányzattal van problémája, mivel négy gyermekkel a hajléktalanná válás fenyegeti. Hivatkozott arra, hogy az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cégének tájékoztatása alapján egy négyzetméteres lakást ugyan nem, de egy négyzetméteres félkomfortos lakást ki tudna fizetni, arra azonban ígéretet sem kapott, hogy felajánlanának neki egy, a fenti paraméterekkel rendelkező ingatlant. A tanú csupán egy olyan levelet kapott az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cégétől, hogy határozott idejű szerződését nem hosszabbítják meg. A közérdekű igényérvényesítő képviselője a tárgyaláson csatolta be az eljárás alá vont önkormányzat november 18-án útján, illetve november 24-én hagyományos postai úton a hatósághoz érkezett érdemi védekezésére tett nyilatkozatát. Ebben - az Ebktv ára, valamint 19. (1) bekezdésére hivatkozva - előadta, hogy az általa képviselt szervezet tárgyi ügyben eljárásindítási jogosultsággal rendelkezik. Előadta továbbá, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése által június 26-án a VI- 97/13.541/2008. számú határozattal elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: IVS) részét képező Anti-szegregációs Tervben foglaltak alapján megállapítható az ún. Számozott utcákban lakó személyek védett tulajdonsága, tekintettel arra, hogy a hivatkozott dokumentum szerint az. ún Számozott utcák területe szegregátumnak minősül. E körben a képviselő kiemelte az alábbiakat: Az alacsony végzettségűek aránya több mint 80%-os, mellyel nyilván összefügg, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya több mint 70%-os. Mint szinte minden szegregátumban, itt is magas a munkanélküliség, ezen belül a tartós munkanélküliek száma. ( ) A túlnyomórészt önkormányzati tulajdonú lakásállomány minősége rendkívül rossz, a lakások közel 100 %-a alacsony komfortfokozatú. Az épületek többsége alapozás nélkül készült, vizesedik. A területen viszonylag nagy a népsűrűség, egy lakásban átlagosan közel 4 fő lakik, mely érték akkor tűnik kimagaslónak, ha figyelembe vesszük, hogy a lakott lakások több mint fele egyszobás lakás. ( ) A területen található egy jól felszerelt, felújított és új, kompetencia alapú nevelési programot bevezető óvoda, mely intézmény befogadja a területen élő gyermekeket. Az intézményben a gyermekek mintegy 80%-a cigány származású. Ez alapján a közérdekű igényérvényesítő álláspontja szerint köztudomású tényként kezelhető, hogy az ún. Számozott utcákban található alacsony komfortfokozatú önkormányzati bérlakásokban túlnyomórészt alacsony státuszú, mélyszegénységben élő személyek laknak, ahogyan az is, hogy e bérlői kör túlnyomó része roma származású. 8

9 A közérdekű igényérvényesítő képviselője nyilatkozatában kifejtette azon álláspontját, miszerint az eljárás alá vont önkormányzat az alacsony státuszú személyek szerződéseit akkor sem újítja meg, ha ezek a bérlők szerződésszerű magatartást tanúsítottak (fizetési kötelezettségeiknek eleget tettek és a Lakásrendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelnek), ezzel szemben az ilyen védett tulajdonsággal nem bíró személyek szerződéseit megújítja. A közérdekű igényérvényesítő képviselője ezzel kapcsolatban előadta továbbá, hogy az általuk megjelölt védett tulajdonságokkal rendelkező, határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlőknek az eljárás alá vont önkormányzat kizárólag szegregátumban ajánl fel cserelakást. Elmondta azt is, hogy a védett tulajdonságokkal rendelkező határozatlan idejű lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlőkkel csekély összegű tartozás miatt is szerződést bont az eljárás alá vont önkormányzat. A közérdekű igényérvényesítő képviselője előadta azt is, hogy az ún. Számozott utcákat érintő telepfelszámolás hatástanulmány, mobilizációs terv, a lakók helyzetét megoldó forrás-hozzárendelés, a szóban forgó területen élők előzetes tájékoztatása és döntési folyamatokba való bevonása nélkül indult meg, illetve folyik. Hivatkozott a Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése VIII-105/80.939/2014. sz. határozatával elfogadott Integrált Településfejlesztési Stratégiájára (a továbbiakban: ITS), miszerint a telepfelszámolással párhuzamosan mobilizációs tervet kell készíteni, és az ún. Számozott utcák felszámolásának feltétele, hogy az önkormányzat átmenetileg olyan forráshoz jusson, melynek felhasználásával a terület értékesítése előtt biztosítani tudja az ott élők lakhatását vagy bérlakásokban vagy a szabad lakáspiacra való kilépés ösztönzésével. Az eljárás alá vont önkormányzat által csatolt, 5 bérlő elhelyezésével kapcsolatos dokumentumokkal összefüggésben a közérdekű igényérvényesítő előadta, hogy az a bérlő, akinek az eljárás alá vont 5 cserelakást ajánlott fel, nem az ún. Számozott utcákban lakott, a szóban forgó ajánlatok közül kettő azonban az ún. Számozott utcákban található lakásban való elhelyezésre vonatkozott. A további négy esetben pedig a bérlők az IVS szerint szegregátumnak minősülő településrészen kaptak cserelakást, mely három esetben felújításra szorul, a hivatkozott négy esetből háromban pedig a lakás komfort nélküli volt. A hatóság március 10-én vette kézhez az eljárás alá vont önkormányzat polgármesterének a január 29-én tartott tárgyaláson elhangzottakkal kapcsolatban tett nyilatkozatát. A nyilatkozat szerint a Miskolc helyrajzi számú ingatlanon a diósgyőri futball stadion található. A Lakásrendelet által hivatkozott C övezetbe tartozó lakások Miskolc észak-déli és kelet-nyugati főközlekedési útjai mentén helyezkednek el. Az övezetben egyaránt találhatók telepszerű és egyedi ingatlanok. A polgármester csatolta a szóban forgó övezetben található önkormányzati ingatlanok listáját. A lista tanúsága szerint a C övezetben számos, az ún. Számozott utcákban található ingatlan helyezkedik el. Az eljárás alá vont önkormányzat polgármestere nyilatkozott továbbá arról, hogy a január 1. és december 31. közötti időszak vonatkozásában hány esetben kötöttek újabb bérleti szerződést a korábbi határozott idejű bérleti szerződések lejártát követően. A polgármester által szolgáltatott adatokból kitűnik, hogy 7 esetben került sor újabb határozott időre szóló lakásbérleti szerződés megkötésére január 30. és július 7. között. A polgármester nyilatkozott arról is, hogy 2014-ben 5 esetben került sor lakásbérleti szerződés felmondására az ún. Számozott utcákban, amelynek oka valamennyi esetben a bérleti díj nem fizetése volt. Az érintettekre vonatkozó bérleti szerződéseket és peres iratokat a polgármester becsatolta. A polgármester a tárgyalás során tanúként meghallgatott személy vallomásával kapcsolatban előadta, hogy miután a tanú július 23-án úgy nyilatkozott, hogy bérleti jogviszonyát a felkínált ellenérték fejében nem kívánja megszüntetni, 1. sorszám alatt a Miskolc, Szinva u. 25. III/26. szám alatti lakást ajánlották fel a számára, amely egyszobás összkomfortos, egyedi 9

10 központi fűtéses 24 négyzetméter alapterületű, kedvező egyedi bérleti díjjal. Ezzel kapcsolatban előadta azt is, hogy a felajánlott lakás lényegesen jobb minőségű, mint amiben a tanú lakik, ezt azonban megnézni sem volt hajlandó. A 2. sorszám alatti a tanú által a meghallgatás során sérelmezett alacsony komfortfokozatú lakást azért ajánlották fel, hogy a tanú dönteni tudjon, melyik ingatlan a megfelelőbb neki. A polgármester előadta továbbá, hogy a tanúnak lehetősége volt arra, hogy időpontot egyeztessen a Létesítmény Üzemeltetési Iroda előadójával, aki a helyszínen lehetővé tette volna az ingatlan megtekintését. Az erre vonatkozó tájékoztatás megtalálható volt a tanúnak tett ajánlatban, melynek átvételét a tanú aláírásával igazolta. A polgármester álláspontja szerint tehát az eljárás alá vont önkormányzat két lakást ajánlott fel a tanúnak, amelyek közül az egyik olyan, amelynek fizetésére jövedelmi viszonyait tekintve egyébként nem lenne képes, de a Lakásrendelet alapján biztosítható kedvezménnyel egyedi döntés alapján lényegesen jobb minőségű lakáshoz juthatott volna. A polgármester álláspontja szerint a tanú megfelelő elhelyezése érdekében minden lehetőséget megvizsgált az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cége, majd a bérlő kívánságának és lehetőségeinek megfelelő lakásokat ajánlotta fel. A másik tanú tárgyaláson tett vallomásával kapcsolatban a polgármester úgy nyilatkozott, hogy a tanú által hivatkozott, vele szemben lakó a tanú szerint nem roma származású személy elhelyezése komfort nélküli, 1 szobás 40 négyzetméter alapterületű lakásba történt. A tanú által a tárgyaláson hivatkozott másik személyt pedig egy szintén komfort nélküli, 30 négyzetméteres lakásban helyezték el. A polgármester álláspontja szerint mivel a tanú legalább félkomfortos, kétszobás, minimum 50 négyzetméter alapterületű cserelakást szeretne a tanú által említett elhelyezések egyike sem felelt volna meg az igényeinek. A tárgyaláson másodikként meghallgatott tanú vallomásával kapcsolatban a polgármester előadta, hogy a tanú bérletidíj hátraléka a lakásbérleti jogviszony jogszerű megszüntetésétől függetlenül jelentkezett, és a tanú a lakásbérleti szerződés felmondásakor már kétéves hátralékban volt. A tanúval kötött részletfizetési megállapodás a kiürítésre irányuló jogerős bírói döntést követően arra vonatkozott, hogy a fennálló tartozás vonatkozásában külön végrehajtási eljárást nem indít a az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cége. A tanú által hivatkozott, illetve bemutatott részletfizetési megállapodás tartalmazza, hogy az esetlegesen folyamatban lévő lakáskiürítési eljárást a megállapodás nem érinti. A tárgyaláson harmadikként meghallgatott tanú vallomásával kapcsolatban a polgármester előadta, hogy a tanú határozott idejű bérleti szerződéssel rendelkezik, ezért az önkormányzatnak vele szemben nincs elhelyezési kötelezettsége. Megfelelő mennyiségű, az igényeknek megfelelő komfortfokozatú és nagyságú felajánlható lakással az önkormányzat nem rendelkezik, ezért elhelyezési kötelezettség hiányában nem tud a lakhatásáról gondoskodni. A polgármester fenntartotta azon nyilatkozatát, miszerint a telepfelszámolásnak objektív okai vannak: a Diósgyőri Stadionrekonstrukciónak a Korm. rendelet, illetve Korm. határozat alapján történő kivitelezése, valamint az ITS megvalósítása. A polgármester előadta továbbá, hogy a telepfelszámolás egyformán érinti az ún. Számozott utcák valamennyi lakóját függetlenül a vagyoni, jövedelmi, társadalmi helyzetüktől, vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuktól. Ennek megfelelően az általuk bérelt, illetve tulajdonolt lakás elhelyezkedése alapozza meg az érintettséget és az eljárás alá vont önkormányzat által tett intézkedések az adott területen, vagyis az ún. Számozott utcákban lakó személyek összességét érintik. A polgármester nyilatkozott továbbá arról, hogy a telepfelszámolást célként tartalmazó ITS 2014 szeptemberében történt elfogadását követően egyetlen bérlő jogviszonyát sem hosszabbították meg. 10

11 A hatóság március 19-én vette kézhez az eljárás alá vont önkormányzat polgármesterének a hatóság február 6-án kelt felhívására tett további nyilatkozatát. A polgármester ebben előadta, hogy az ún. Számozott utcák felszámolását illetően különbséget kell tenni a szóban forgó városrész két területe között: egyfelől a Korm. határozat által érintett, másfelől az azon kívül eső terület között. A lakásbérleti szerződés megszűnésének oka ugyanis a két terület esetében nem azonos. A Korm. határozat által érintett területtel kapcsolatban a polgármester hivatkozott a Korm. rendeletre, amely meghatározza a - nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősülő - Diósgyőri Stadionrekonstrukció által érintett területet, ami az Andrássy utca - Kilencedik utca - Tizenegyedik utca - Pereces patak által körülhatárolt földrészlet. Ezzel kapcsolatban a polgármester úgy nyilatkozott, hogy az ezen a területen fennálló bérleti jogviszony a Lakástörvény erejénél fogva szűnik meg, és a bérleti jogviszony megszűnésének jogkövetkezményeit is a Lakástörvény szabályozza. A Diósgyőri Stadionrekonstrukcióval nem érintett területen az önkormányzatot esetlegesen terhelő kötelezettség - a polgármester nyilatkozata szerint - az érintett személyek lakhatásának jogcímétől függ. Ezen a területen az érintett személyek között többen is magántulajdonosok, az esetükben alkalmazandó kisajátítási eljárásnak az önkormányzati lakásgazdálkodásra nincs kihatása és ez az esetkör a polgármester nyilatkozata szerint jelen eljárásnak nem tárgya. A szóban forgó területen lakásbérleti szerződéssel rendelkező személyekkel kapcsolatban a polgármester előadta, hogy a telepfelszámolás feltétele, hogy a bérleti szerződéseket meg kell szüntetni a Lakástörvény 23. -ára hivatkozással. Abban az esetben ugyanis, ha a szerződés felmondás vagy a határozott időtartam lejárta következtében megszűnt, a bérlő jogcím nélküli lakáshasználóvá válik és a lakást el kell hagynia. Amennyiben felmerül a határozatlan időre szóló bérleti szerződés megkötésének az igénye, akkor az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cége a Lakástörvény 23. (1) bekezdésének a) pontja alapján a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése mellett a bérlő részére felajánlja a Lakástörvény 23. (3) bekezdése szerinti pénzbeli térítés lehetőségét, vagy a bérlő választása szerint cserelakást biztosít a számára. A cserelakásra a felek újabb határozatlan időre szóló bérleti szerződést kötnek. A cserelakás felajánlása során figyelembe kell venni a bérlő családjában egy főre jutó jövedelmet, mert ettől függ, hogy milyen komfortfokozatú és bérleti díj kategóriába tartozó lakás ajánlható fel. Ezen túlmenően az önkormányzat képviseletében eljáró ingatlangazdálkodással foglalkozó cég figyelembe veszi azokat a bérlő által megfogalmazott igényeket, amelyek a lakás szobaszámára, alapterületére, a településen és lakóépület esetében az azon belüli elhelyezkedésére vonatkoznak. Ezzel összefüggésben a polgármester hivatkozott a Lakásrendelet március 12-én történt módosítására, amely lehetővé teszi a lakáspályázaton való részvételt azoknak a bérlőknek, akiket a az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cége értesített arról, hogy a határozott időtartamú lakásbérleti szerződés lejártát követően nem köt újabb határozott időtartamú szerződést, valamint azoknak a jogcím nélküli lakáshasználóknak, akiknek a határozott időtartamú lakásbérleti szerződése lejárt és az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cége nem kötött velük újabb határozott időtartamú lakásbérleti szerződést. A polgármester nyilatkozata értelmében az üresen álló vagy megüresedő felajánlható lakások száma és területen belüli elhelyezkedése napról-napra változik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eljárás alá vont önkormányzat nem rendelkezik regiszterrel az olyan önkormányzati bérlakásokról, amelyeket olyan helyzetben lévő személyeknek tud felajánlani, akik telepfelszámolás következtében kényszerülnek az addigi lakóhelyükről elköltözni. Ilyen regiszter tehát nem létezik és a polgármester álláspontja szerint annak létrehozása is indokolatlan. A lakások üresedése ugyanis előre nem ütemezhető, azt számtalan tényező befolyásolja, ugyanakkor 11

12 ingatlangazdálkodási szempontból is elfogadhatatlan nagyobb számú lakás hosszabb időn keresztül történő üresen tartása. A hatóság azon kérdésére, miszerint az ún. Számozott utcákat érintő telepfelszámolással kapcsolatban készült-e külön antiszegregációs terv (beleértve esetleg hatástanulmány elkészítését az érintett személyek lakhatásának megfelelő biztosítása, illetve a telepfelszámolás szegregációs hatásának az érintett személyek esetleg a város területén található más szegregátumba kényszerülnek költözni vonatkozásában) vagy ezt illetően az IVS-ben, valamint az ITS-ben foglaltakat kell irányadónak tekinteni, a polgármester nyilatkozatában hivatkozott arra, hogy a as időszakra már nem az IVS irányadó, az ugyanis az ITS elfogadásával hatályát vesztette. Az Antiszegregációs Programot az ITS 3. pontja tartalmazza. Az ún. Számozott utcák Miskolc részét képezik, és a várost vagy annak egy részét érintő fejlesztési program csak akkor nyerhet támogatást, ha az ITS részét képezi, tartalmi eleme annak. Fentiek alapján a polgármester álláspontja szerint egy külön antiszegregációs terv készítése nem célszerű és nem is jogszerű. A polgármester hangsúlyozta továbbá, hogy az ITS ellenőrzése, illetve felülvizsgálata az adott települési önkormányzat kizárólagos hatáskörét képezi. A hatóság április 23-án vette kézhez a közérdekű igényérvényesítőnek az eljárás alá vont önkormányzat fent ismertetett nyilatkozataival kapcsolatban kifejtett álláspontját. Eszerint az eljárás alá vont önkormányzat polgármesterének nyilatkozatából megállapítható az ún. Számozott utcák területének felszámolása, a lakók közül pedig csak azokat kártalanítják vagy helyezik el, akik tulajdonosai az ingatlannak vagy határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkeznek. A közérdekű igényérvényesítő képviselője megismételte a korábbi nyilatkozatában foglaltakat, miszerint a telepfelszámolás hatástanulmány, mobilizációs terv, a lakók helyzetét megoldó forrás-hozzárendelés nélkül folyik. Ennek kapcsán előadta, hogy az eljárás alá vont önkormányzat az ITS-t szeptember 18-án fogadta el, a közérdekű igényérvényesítő álláspontja szerint pedig emberi jogi normákba ütköző és jogellenes az IVS hatálya alatt annak garanciális szabályaitól teljesen eltérve elindítani egy 900 lakosú szegregátum felszámolását, majd időközben egy olyan új stratégiát elfogadni, ami már antiszegregációs kötetet nem tartalmaz, a kérdéses telepfelszámoláshoz pedig semmiféle beavatkozási irányt nem rendel. Ezzel kapcsolatban hivatkozott arra is, hogy a lakásbérleti szerződéseket felmondó, illetve lakáskiürítésről szóló levelek kézbesítése 2014 nyarára vált tömegessé, ennek alátámasztására 6 db június 25. és szeptember 11. között kelt, a fentiekről szóló, az ún. Számozott utcákban lakó személyeknek kézbesített levél másolatát csatolta. A közérdekű igényérvényesítő képviselője hivatkozott a Lakásrendelet március 12-én történt módosítására, amelynek a 2. -ában foglaltak szerint a bérleti jogviszonynak a bérleti időtartam lejárta miatti megszűnését követően a lakás újabb határozott időtartamra bérbe adható, kivéve a 7. mellékletben meghatározott területén lévő bérlakásokat. A 7. számú melléklet a Harmadik, Negyedik, Ötödik, Hatodik, Hetedik, Nyolcadik, Kilencedik, Tizedik, Tizenegyedik utcákban található ingatlanokat írja körül. A képviselő álláspontja szerint az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét veti fel e rendelet módosítása is, hiszen ezzel az érintett területen lakók egyértelműen hátrányosabb helyzetbe kerültek a más városrészben lakó szociális bérlőkkel szemben, pusztán azért, mert szerződésük e területre vonatkozik. A közérdekű igényérvényesítő képviselője az általa kezdeményezett eljárás jogalapjaként az Ebktv. 8., 9. és 10. -ára, valamint a 26. (1) bekezdésének b) pontjára és (3) bekezdésére hivatkozott. A közérdekű igényérvényesítő képviselője előadta továbbá, hogy az ún. Számozott utcák lakói 2015 áprilisában százalékban megemelt lakásbérleti díjról kaptak csekket. Ezzel 12

13 kapcsolatban a képviselő a Lakásrendelet 2. számú mellékletének március 12-én kelt módosítására hivatkozott, melyből álláspontja szerint megállapítható, hogy az eljárás alá vont önkormányzat kizárólag az alacsony komfortfokozatú, szociális helyzet alapján bérbe adható lakások bérleti díját emelte április 1-jei hatállyal. A Lakásrendeletnek a közérdekű igényérvényesítő képviselője által becsatolt 2. számú melléklete a bérleti díjat az alacsony komfortfokozatú, szociális helyzet alapján bérbe adandó lakások esetében április 1. napjától, a magas komfortokozatú lakások esetében január 1. napjától határozza meg. Az eljárás alá vont önkormányzat polgármesterének március 19-én a hatósághoz érkezett nyilatkozatára arról, hogy a Lakásrendelet március 12-én történt módosítása lehetővé teszi a lakáspályázaton való részvételt azoknak a bérlőknek, akiket az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cége értesített arról, hogy a határozott időtartamú lakásbérleti szerződésük lejártát követően nem köt újabb határozott időtartamú lakásbérleti szerződést, valamint azoknak a jogcím nélküli lakáshasználóknak, akiknek a határozott időtartamú lakásbérleti szerződése lejárt és az önkormányzat ingatlangazdálkodással foglalkozó cége nem kötött velük újabb határozott időtartamú lakásbérleti szerződést, a közérdekű igényérvényesítő úgy nyilatkozott, hogy az általa hivatkozott sérelmek orvoslásához komoly kötelezettségvállalásra és forrásrendelésre lenne szükség, és egyetlen feltételes jog telepítése ( az is pályázhat, aki ) nem elegendő. A közérdekű igényérvényesítő képviselőjének tudomása szerint ugyanakkor a pályáztatás során jövedelemigazolásként sem a családi pótlékot, sem a közmunkáért kapott bért nem fogadják el, így a rendeletmódosítás támasztotta jövedelmi feltételeknek a szóban forgó családok nem fognak tudni megfelelni. Bár a hatóság előtti eljárás során mindkét fél kifejezte nyitottságát egyezség kötésére, a felek között végül egyezség nem jött létre. A hatóság az alábbi vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével hozta meg döntését: Az Alaptörvény II. cikke értelmében az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz Az Alaptörvény XXII. cikk (1) bekezdése értelmében Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. Az Alaptörvény 32. cikk (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja. Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 4. b) pontja alapján az egyenlő bánásmód követelményét a helyi önkormányzatok jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani. 13