A vételi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének problémái, kihatása egyéb bejegyezhető jogokra és feljegyezhető tényekre.
|
|
- Frigyes Kelemen
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A vételi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének problémái, kihatása egyéb bejegyezhető jogokra és feljegyezhető tényekre. A vételi jog és az ahhoz kapcsolódó tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése során számos eljárásjogi kérdés merül fel. A vételi jogot szabályozó tételes jogi rendelkezések alkalmazása során nem hagyható fi gyelmen kívül a kialakult bírói gyakorlat. Jelen írás a vételi joggal kapcsolatos legjellemzőbb ingatlannyilvántartási problémákat kívánja feltárni, és ezekre egyfajta megoldást találni. Az opciós megállapodás tartalma a vételár meghatározása tekintetében A hatályos polgári jogunk szerint az adásvétel dolog tulajdonjogának pénz ellenében történő átruházása. E szerint az egyéb követelményeken felül az adásvételi szerződés egyik kötelező tartalmi eleme a vételár megjelölése. Ugyanez vonatkozik a vételi jog alapítására, vagyis a vételi jogra vonatkozó megállapodást a dolog és a vételár megjelölésével kell írásba foglalni. 1 Opciós szerződéseknél gyakran találkozhatunk olyan esettel, amikor a vételár nem összegszerűen kerül meghatározásra, hanem ún. közvetett módon történik. A bírói gyakorlat szerint az ilyen megállapodás is megfelel a polgári jog követelményeinek, így ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre is alkalmas. A vételi jogot alapító szerződés az adásvétel egyik különös neme, a vételárat a szerződő felek közvetlenül és közvetett módon egyaránt meghatározhatják. A vételár megjelölése történhet úgy is, hogy a felek azt rögzítik a szerződésben, miszerint elfogadják az általuk közösen kijelölt harmadik személy értékelését. A vételárat nem kell számszerűleg pontosan megjelölni, elegendő, ha a megjelölés alapján az kiszámítható, vagy egyébként megállapítható. Nincs akadálya annak sem, hogy vételárként piaci árat kössenek ki. Ebben az esetben a szerződést azzal az árral kell megkötöttnek tekinteni, amely a teljesítési időben alakul ki. Nincs tehát jogszabályi akadálya annak, hogy a felek a szerződésben a vételárat ne összegszerűen határozzák meg, az a jövőben tta vételi jog gyakorlásakor alakuljon ki. 2 Az ingatlanügyi hatóság nem utasíthatja el azt a kérelmet, amelyben a vételárat nem összegszerűen határozták meg. A vizsgálatnak azonban arra ki kell terjednie, hogy azt a felek legalább közvetett módon meghatározták-e. A vételár közvetett módon történő meghatározásra álljon itt az alábbi 1 Ptk (1) bekezdés 2 KGD
2 28 RES IMMOBILES konkrét szerződésben álló klauzula: A vevő választása alapján kijelölt vállalkozás által készített értékbecslésben meghatározott összeg a vételár alapja, amely a továbbértékesítés során elért vételár nagyságától függően módosulhat. A vételárat nem tartalmazó opciós szerződés semmis szerződésnek minősül, ilyen esetben az ingatlanügyi hatóság a nyilvánvaló érvénytelenség szabályai szerint köteles eljárni. A vételi jog időbeli terjedelme; a határidő számítása A vételi jogot határozott és határozatlan időtartamra lehet alapítani. A Ptk. szerint a határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. 3 Ha az ingatlanügyi hatósághoz olyan kérelmet (okiratot) nyújtanak be, amely a vételi jog határidejét nem tartalmazza, akkor azt a szerződés keltétől számított 6 hónapra történő utalással kell a tulajdoni lapra bejegyezi. A vételi jog ingatlan nyilvántartásba való bejegyzésével e jog dologi hatályúvá válik, az ingatlan nyilvántartás közhitelessége szükségessé teszi, hogy a vételi jog fennállásának határideje e közhiteles nyilvántartásba feltüntetésre kerüljön. Ha a felek az okiratban megállapítják a vételi jog gyakorlásának határidejét, azt maximum 5 évre tehetik meg. A törvény ugyanis a lényegi azonosságokra figyelemmel az eltérő rendelkezéseket meghaladóan a vételi jogra a visszavásárlási jog s ezen keresztül az elővásárlási jog szabályait rendeli alkalmazni. A Ptk. alapján a visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni, így ez a vételi jognál is érvényes. 4 A tulajdoni lapon szintén fel kell tüntetni azt a végső időpontot, melyben a felek megállapodtak. 5 Ha a vételi jog gyakorlásának joga nem a szerződés aláírásának napjától kezdődik (pl. ha a vételi jogot biztosítéki célból alapítják, e jog csak a kielégítési jog megnyílta után gyakorolható), a vételi jog kezdő időpontját is fel kell tüntetni a véghatáridő feltüntetése mellett. A gyakorlatban találkozhatunk olyan esettel is, amikor a felek a vételi jog kezdő időpontját jövőben bekövetkező eseménytől teszik függővé, végső időpontját pedig az esemény bekövetkeztétől számított X nap elteltéig határozzák meg. Az ilyen megállapodás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem alkalmas, mivel a vételi jog gyakorlásának végső időpontja nem határozható meg, tekintve, hogy a kezdő időpont egy olyan feltételtől függ, amelynek bekövetkezése sem határozható meg. Az ingatlanügyi hatóság ilyen esetben a kérelem elutasítása tárgyában hoz döntést, hiszen a vételi jog időpontjának jogszabálynak megfelelő megjelölése, az okirat tartalmának módosítását vonná maga után. Problémát jelenthet a hónapokban megállapított határidő számítása, arra tekintettel, hogy a vételi jog csupán a kikötött határidőben gyakorolható. A határidő számítása során a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptké. 3. (2) bekezdéséből kitűnően a hónapokban megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. Példának okáért: ha a felek a október 7-én kelt megállapodásukban hat hónapos 3 Ptk (2) bekezdés 4 Ptk (2) bekezdés 5 Vhr. 15. (5) bekezdés
3 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 29 időtartamban állapodtak meg, a vételi jog határidejének utolsó napja április 7-e. Mivel a határozott időre kikötött vételi jog az időtartam leteltével, konkrét időpont bekövetkeztével, a határozatlan időre kikötött vételi jog pedig hat hónap elteltével megszűnik melyet követően a vételi jog gyakorlására sincs lehetőség az Inytv. 50. (4) bekezdése alapján a határozatlan időre kikötött jog hat hónap elteltével, a határozott időre kikötött vételi jog pedig az időtartam leteltével törölhető. Törölni kell azonban a vételi jogot akkor is, ha okirattal bizonyítják, hogy a vételi jog megszűnt (Pl.: a jogosult meghalt, arról lemondott). Ilyen esetekben a vételi jog törléséhez, természetesen az Inytv. 32. (3) bekezdésében meghatározott okirat szükséges. Amennyiben tehát a vételi jog megszűnése az ingatlan nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható, a földhivatal az Inytv. 50. (4) bekezdése alapján határozatban köteles ennek törléséről rendelkezni. A törvényi rendelkezésekből következően fenti esetben a vételi jog törléséhez nem kell a vételi jog jogosultjának alakszerű nyilatkozatba foglalt hozzájárulása. A vételi jog gyakorlását célzó nyilatkozat minimális tartalma és kötelező alakisága Az Inytv. végrehajtásáról kiadott 109/1999. XII.29.) FVM. r. (Vhr.) 15. -ának (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy a vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog jogosultjának igazolnia kell (pl. tértivevénnyel, átvételi elismervénnyel), hogy az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette. A Vhr. idézett rendelkezése alapján a vételi jog jogosultja csakis úgy igazolhatja a vételi jog gyakorlását, ha az erre vonatkozó, kötelezett felé megtett nyilatkozatát és az ennek átvételét igazoló iratot benyújtja az ingatlan-nyilvántartási hatósághoz. 6 A gyakorlatban problémát jelent, hogy számos esetben a tértivevény helyett postai feladóvevény kerül becsatolásra, ez azonban nem elfogadható, hiszen ebből nem tűnik ki, hogy a címzett átvette-e a küldeményt. Előfordul olyan eset is, amikor a szabályosan címzett iratot a posta a kézbesítés eredménytelen megkísérlését követően nem kereste jelzéssel küldi vissza a feladónak. Ilyen esetben az egyoldalú nyilatkozat megtétele szintén igazoltnak tekinthető a hatósági eljárásban. 7 A vételi jog jogosultjának a kötelezett felé tett egyoldalú nyilatkozata gyakran több információt tartalmaz, mint ami a vételi gyakorlásának alapfeltétele. Nem kell például az egyoldalú nyilatkozatnak tartalmaznia az ingatlan vételárát, mivel ezt az alapjogviszony már tartalmazza, sőt a vételár tekintetében az alapjogviszonyban rögzített vételár az irányadó. Ha tehát a nyilatkozatban rögzített vételár eltér az opciós megállapodásban kikötött vételártól, az a tulajdonjog bejegyzésének nem akadálya. A vételi nyilatkozat érvényességéhez már az is elegendő, ha tartalma csak annyi: élek a vételi jogommal, feltéve, hogy egyértelmű, melyik jogviszonyról van szó. Nincs tehát kötelező jogszabályi rendelkezés a vételi jogot érvényesítő egyoldalú nyilatkozat kötelező tartalmára vonatkozóan. Ebből következően a földhivatalhoz és a kötelezetthez eljuttatott nyilatkozatnak nem kell feltétlenül azonos tartalmúnak lennie. 8 6 EBH KGD BH
4 30 RES IMMOBILES Az alakiságot tekintve összetettebb a kérdés. Az Inytv. szerint tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetőleg a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve. 9 Felmerül a kérdés, hogy az egyoldalú nyilatkozatra is kötelezően alkalmazandó az Inytv. alaki előírásai. A választ egy konkrét bírósági döntésben találjuk meg, amely kimondja, hogy A jognyilatkozatnak nem kell megfelelnie az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban a tulajdonjog bejegyzés alapjául szolgáló okirattal szemben támasztott alaki követelményeknek. 10 A gyakorlatban szintén problémaként jelentkezik, hogy a vételi jog jogosulta helyett a jogi képviselő teszi meg a nyilatkozatot. Ez a gyakorlat azonban helytelen, mert az eljárási képviselet nem összetévesztendő a jognyilatkozat tételi képviselettel. A vételi jog gyakorlásáról szóló egyoldalú nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jogosult aláírását is, nem elegendő a meghatalmazott jogi képviselő aláírása, illetve ellenjegyzése. Az ügyvédekről szóló évi XI. törvény szerint az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd azt bizonyítja, hogy az okiratban megjelölt fél az iratot előtte, vagy helyettese előtt írta alá; illetőleg aláírását előtte, vagy helyettese előtt saját kezű aláírásnak ismerte el. Az idézett rendelkezésből kitűnik, hogy az ügyvédi ellenjegyzés nem pótolja, hanem igazolja az okiraton szereplő szerződő fél aláírását. Erre figyelemmel a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat a jogosult aláírásának hiányában bejegyzésre nem alkalmas. Amennyiben az okiratot a jogi képviselő, mint a jognyilatkozatot tevő meghatalmazott írta alá, az Inytv. 33. (2) bekezdése szerinti, nevére szóló, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségnek megfelelő (ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott) meghatalmazást kell csatolnia. Ennek hiánypótlás keretében való beszerzésére, az Inytv. 39. (3) bekezdés e) pontjában foglaltakra figyelemmel azonban, nem kerülhet sor. 11 Előfordulhat olyan eset is, amikor a szabályosan aláírt vételi jogot gyakorló nyilatkozatot a jogosult nem a kötelezetthez, hanem annak jogi képviselőjéhez intézi. Ilyen esetben a hatóságnak azt kell vizsgálnia, hogy az opciós jogot alapító okiratban a kötelezett (tulajdonos) kifejezetten felhatalmazta-e a jogi képviselőt arra, hogy amennyiben a jogosult a vételi jogát jogszerűen gyakorolja, azt kizárólag hozzá intézze. Ugyanis a felek által az ügyvédnek adott általános meghatalmazás nem jogosítja fel őt arra, hogy az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott jogosultságokon és kötelezettségeken felül, egyéb eljárási cselekményekben is részt vegyen. Érvénytelen (okirati) kikötések vizsgálata ingatlan-nyilvántartási eljárásban Mint a fentiekben már részleteztük, a felek a vételi jog gyakorlásának határidejét maximum öt évben állapíthatják meg. Nem ritka azonban, hogy az érdekeltek 9 Inytv. 32. (3) bekezdés 10 BH BH
5 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 31 figyelmen kívül hagyva a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit öt évet meghaladó időtartamot határoznak meg opciós megállapodásukban. Az öt éves időtartamot meghaladó kikötés azonban semmis, az ingatlanügyi hatóság az okirat nyilvánvaló (részbeni) érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el. Fontos azonban megjegyezni, hogy ilyen esetben nem az egész okirat érvénytelenségéről van szó, hanem az kizárólag az öt évet meghaladó rendelkezésre vonatkozik. Az öt évre szóló vételi jog bejegyzésnek azonban azért nincs helye, mert az okiratot az ingatlanügyi hatóság a felek akaratától eltérő módon nem értelmezheti. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre csak akkor van lehetőség, ha a felek az általuk aláírt okiratot a jogszabálynak megfelelően módosítják. Ugyanakkor a kérelemhez kötöttség elve sem engedi meg azt, hogy pl. a tíz év időtartamra irányuló opciós kérelmet, öt évre vonatkozóan értelmezze a hatóság. Kivételként kell említeni az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény vonatkozó rendelkezését, mely szerint az állami vagyonra vonatkozóan vételi jogot alapítani csak az értékesítésre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával lehet. Az ily módon alapított vételi jog időtartama az öt évet meghaladhatja. 12 Az érdekeltek gyakran szerződés módosítás benyújtásával próbálják az öt évre kikötött vételi jog időtartamát meghosszabbítani. Ilyenkor elvi kérdésként merül fel, hogy az alapjogviszonyt a felek megszűntették-e vagy sem. Ugyanis, ha a felek a módosítással egyidejűleg a korábbi megállapodásukat nem szűntették meg, akkor az 5 éves időtartam meghosszabbítása a Ptk-ba ütközően semmis. Az ingatlanügyi hatóság szintén a nyilvánvaló érvénytelenség esetére irányadó szabályok szerint jár el. Ha az alapjogviszonyt a felek bizonyíthatóan megszűntették, a módosítást új jogviszonynak kell tekinteni, és ilyenkor helye van a vételi jog bejegyzésének. Természetesen ezen tényeknek a benyújtott okiratokból ki kell derülnie, mivel a hatóság csak a rendelkezésre álló iratok alapján tud dönteni. A bírói gyakorlat általában érvényesnek fogadja el a biztosítéki célú opciós kikötést olyankor is, amikor a hitelező egyidejűleg jelzálogjogot is kiköt. A tulajdonos a Ptk (1) bekezdésében szabályozott rendelkezési joga értelmében nincs elzárva attól, hogy a jelzálogjoggal terhelt ingatlant tovább megterhelje, a hitelező javára azon a dolog és a vételár pontos megjelölésével vételi jogot engedjen. Az opciós szerződés kötelező tartalmi eleme a vételár meghatározása, amelynek a vagyontárgy (valóságos) forgalmi értékéhez kell igazodnia, és nem határozható meg az adós tartozásának összegében. A vételi (opciós) jog az adásvétel különös nemének számít, a jogintézmény lényegéhez tartozik ezért, hogy a tulajdonként megszerezni kívánt vagyontárgy ellenértéke magának a vagyontárgynak a reális értékéhez igazodjék, nem pedig egy attól teljesen független, más jellegű ügyletből eredő követelés aktuális összegszerűségéhez. Gyakran találkozhatunk olyan opciós megállapodással, amelynek tartalma szerint a vételár a kötelezettnek a jogosult felé fennálló tartozása összegével egyenlő, az opciós jog fennállta, évi CVI. törvény 35. (6) bekezdése
6 32 RES IMMOBILES gyakorolhatóságának időtartama alatt ezt az értéket a felek megváltoztathatatlannak tekintik. Egyértelműnek tűnhet, hogy a felek a vételárat nem a biztosítékul felajánlott ingatlan forgalmi értékére tekintettel, hanem fiktív módon a kölcsöntartozás összegében határozták meg, ezért kérdésként merül fel, hogy az ingatlanügyi hatóság eljárhat-e a nyilvánvaló érvénytelenségre hivatkozással. A legfőbb bírói fórum egyik eseti döntésében kimondta, hogy az opciós szerződésben megjelölt vételárnak az eladó tartozásával azonos összegű meghatározása önmagában még nem eredményezi a szerződés semmisségét. Az a körülmény, hogy a kölcsön összege nem áll összhangban az ingatlan forgalmi értékével, nem jelenti annak színleltségét, az a vételi jog gyakorlása folytán létrejött adásvételi szerződés érvényessége körében értékelendő. 13 Vagyis a feltűnő értékaránytalanság nem az opciós szerződés, hanem a gyakorlása során létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségét jelentheti, az opciós szerződést ilyen szempontból nem lehet értékelni. Ennek megállapítása azonban kizárólag a bíróság hatáskörébe tartozik, a földhivatal a nyilvánvaló érvénytelenség szabályait nem alkalmazhatja. Ismerünk a fentiektől eltérő bírói gyakorlatot is, amely szerint nem az adásvételi szerződés, hanem maga az opciós megállapodás érvénytelen, ha a hitelező az adott vagyontárgy tulajdonjogát opciós jog kikötése alapján a fennálló követelése fejében elszámolási kötelezettség nélkül szerzi meg, a vagyontárgy valóságos értékének számbavétele nélkül. 14 Szintén érvénytelenségi okként merülhet fel, ha a felek nem a tulajdonjog átruházásával egyidejűleg, hanem önálló jogügyletként az opciós jog biztosítékaként elidegenítési és tilalmat kötnek ki. A Ptk. szabályai szerint az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. 15 Mivel az opciós megállapodásban nem tulajdonjog átruházása történik, így az ilyen kikötés jogszabályba ütközik. Ha tehát a vételi jog bejegyzési kérelem mellett az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzését is kérik a hatóságtól, a részbeni érvénytelenségre hivatkozással részteljesítésnek azaz kizárólag a vételi jog bejegyzésének lehet helye. Összességében megállapítható, hogy az ingatlanügyi hatóság csak igen szűk körben vizsgálódhat az érvénytelenségi okok kérdésében, az okiratok vizsgálata az alaki és tartalmi elemeken felül kizárólag a nyilvánvaló érvénytelenségre koncentrálódhat. Vételi joggal terhelt ingatlan átruházása, megterhelése A Ptk (1) bekezdése szerinti vételi jog a Ptk (4) bekezdése és 374. (5) bekezdése alapján alkalmazandó Ptk (3) bekezdéséből következően az ingatlannyilvántartásba való bejegyzés folytán dologi hatályúvá válik, vagyis az ingatlan átruházása esetében az új tulajdonossal (a mindenkori 13 Legf. Bír. Pfv. VI / Szegedi Ítélőtábla Gf. I / Ptk (2) bekezdés
7 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 33 bejegyzett tulajdonossal) szemben is érvényesíthető. Mindezen megállapítást szemlélteti a Tapolcai Körzeti Földhivatalnál előfordult jogeset is. Az ingatlanügyi hatóság vételi joggal terhelt ingatlanra tulajdonjogot jegyzett be. A vételi jog jogosultja az első fokú határozatot helyben hagyó megyei földhivatali határozatot keresettel támadta meg. A Veszprém Megyei Bíróság ítéletében megállapította, hogy az ingatlannyilvántartási jogszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, melynek értelmében a vételi jog jogosultjának is hozzájáruló nyilatkozata szükséges az ingatlan elidegenítéséhez. A bejegyzett vételi jog mindenkivel szemben hatályos, ezért az ingatlan bármelyik, későbbi megszerzőjével szemben is gyakorolható. A földhivatalnak a bejegyzés során azt kellett vizsgálnia, hogy az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok alapján van-e lehetőség a tulajdonos változás átvezetésére, és ezt korlátozó rendelkezés hiányában helyesen állapította meg, hogy a felperes hozzájáruló nyilatkozatát a bejegyzési kérelemhez csatolni nem kellett. 16 A Vhr. 15. (2) bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vételi jog nem akadályozza további jogok és jogilag jelentős tények bejegyzését. Ezen jogszabályi rendelkezést a Ptk. elővásárlási jognál idézett szabálya is megerősíti: Ha az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez. 17 A vételi jogra a visszavásárlási jog s ezen keresztül az elővásárlási jog szabályait kell alkalmazni, így a Ptk. idézett rendelkezése a vételi jognál is alkalmazandó. A leírtakat szintén a Tapolcai Körzeti Földhivatalnál előfordult jogesettel lehetne szemléltetni. Az ingatlanügyi hatóság vételi joggal terhelt ingatlanra végrehajtási jogot jegyzett be. A II. fokon eljáró Veszprém Megyei Földhivatal az I. fokú határozatot az alábbi indoklással hagyta helyben: Nem helytálló a jogi képviselő azon érvelése, miszerint a vételi jog időbeli hatályáig az ingatlan-nyilvántartásba további jogokat, illetve jogilag jelentős tényeket nem lehet bejegyezni. Miután a vételi jog a végrehajtási jog bejegyzése után is fennmarad, a további jogok bejegyzésének nincs akadálya. 18 Termőföldre alapított vételi jog elbírálása A termőföldre azokkal a korlátozásokkal és tilalmakkal lehet vételi jogot alapítani, ahogyan azt a termőföldről szóló évi LV. törvény (továbbiakban: Tft.) a tulajdonjogra vonatkozósan megengedi. Így belföldi magánszemélyek javára vételi jog korlátozás nélkül alapítható, ugyanakkor korlátozott a tagállami állampolgárok vételi jog alapítása, illetve kizárt a belföldi jogi, valamint a külföldi jogi- és magánszemélyek részére az alapítás. A Tft. szerint belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével nem szerezheti meg. Egyházi jogi személy végintézkedés, illetőleg ajándékozási, tartási vagy gondozási szerző és alapján termőföldre tulajdonjogot szerezhet. Jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra termőföldet szerezhet Veszprém Megyei Bíróság 2.K /2006/7. 17 Ptk (3) bekezdés 18 Veszprém Megyei Földhivatal /3/2007. számú döntése 19 Tft. 6.
8 34 RES IMMOBILES A Tft. további rendelkezése szerint a külföldi magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet. 20 A tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételeket egyrészt hatósági igazolásokkal kell bizonyítania, másrészt a jövőre nézve vállalt kötelezettségeket teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal kell vállalnia. A tulajdonszerzési képesség bizonyításához a törvényben foglalt hatósági igazolásokat kell beszereznie. Amennyiben tehát tagállami állampolgár javára történik a vételi jog alapítása, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a Tft. 8/A. -ban felsorolt igazolásokat és nyilatkozatokat. Arra vonatkozóan, hogy ezeket a igazolásokat, nyilatkozatokat a tulajdonjog vagy a vételi jog bejegyzéséhez kell-e csatolni, nincs konkrét jogszabályi rendelkezés. Gyakorlati példa és jogalkalmazás hiányában egy esetleges bíró döntés hozhat megoldást a kérdés megválaszolásában. A jogi személyek és külföldi magánszemélyek javára vételi jogot alapító szerződés semmis. Ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel a Tft-ben meghatározott tulajdonszerzési korlátozásba ütköző módon termőföld tulajdonjogának megszerzésére kerülne sor, az ingatlanügyi hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el (Inytv. 51. (1) bekezdés). 21 A vételi jog tehát nem jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba, ha a vételi jog gyakorlása jogszabályba ütközne. Példának okáért a vételi jog gyakorlására nem jogosult az a gazdálkodó szervezet, amely maga nem jogosult a tulajdonjog megszerzésére. A vételi jog engedményezése Az elővásárlási jog átruházása ha törvény eltérően nem rendelkezik semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult. 22 Mint már jelen írásunkban utaltunk rá, a lényegi azonosságokra figyelemmel az eltérő rendelkezéseket meghaladóan a vételi jogra a visszavásárlási jog s ezen keresztül az elővásárlási jog szabályait kell alkalmazni, így a Ptk. idézett rendelkezése a vételi jognál is alkalmazandó. Tehát az elővásárlási - ily módon a vételi - jog átruházása semmis, és ebben az értelemben átruházásnak minősül az engedményezés is. A vételi jog gyakorlására jogi- és természetes személy egyaránt kijelölhető, ugyanis a Ptk (4) bekezdésében található kijelölhető személy fogalmát, a Ptk. második részének címe a természetes és jogi személyek összefoglaló elnevezéseként használja. A kijelöléssel összefüggésben meg kell említeni, hogy a vételi jog alapításáról szóló szerződés alapján az opciót az ingatlan-nyilvántartásba a jogosult javára kell bejegyezni, és nem az annak gyakorlására kijelölt személy javára. Fontos kihangsúlyozni, hogy a kijelölés nem minősül az ingatlan engedményezésének, átruházásának. Termőföld esetén a Tft.-ben 20 Tft Tft. 9. (1) bekezdés 22 Ptk (4) bekezdés
9 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 35 deklarált speciális szabályok érvényesülnek. Jogi személyeket érintően a tulajdonszerzési tilalom miatt a vételi, tehát tulajdonszerzési - általa nem gyakorolható - jogot a jogosult másnak nem engedheti át, mivel annak gyakorlására jogosultsággal maga nem rendelkezik, így arra mást nem jelölhet ki. 23 Az elővásárlási jog gyakorlásának egyes kérdései vételi jog alapításakor Már a Res Immobiles folyóirat számában kifejtésre került a vételi jogra vonatkozó elővásárlási jog kérdésköre, ezért csak röviden szemléltetnénk a már leírt legfontosabb tudnivalókat: a vételi jogra is vonatkozik az elővásárlási jog intézménye, ha olyan ingatlanra alapítanak vételi jogot, amely vonatkozásában elővásárlási jog áll fenn. A hatályos jogunk nem ad egyértelmű választ arra a jogkérdésre, hogy a vételi jog alapításakor vagy annak gyakorlása során létrejött adásvétel esetén kell közölni a vételi ajánlatot az elővásárlási jogosulttal. A Fővárosi Ítélőtábla BDT szám alatt közétett eseti döntésében úgy foglalt állást, hogy a vételi ajánlatot csak akkor kell közölni, ha a jogosult a vételi jogát gyakorolja. Ennek tükrében a kérelmezőnek az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot, kizárólag a tulajdonjog bejegyzési eljárás megindításakor kell benyújtania az ingatlanügyi hatósághoz. Összegzés Jelen cikk írója a teljesség igénye nélkül próbált rávilágítani azokra a legfontosabb problémákra, amelyek a hatósági eljárás során gyakran felmerülnek. Elmondható, hogy a vételi joggal kapcsolatos földhivatali jogalkalmazás főként a bírói gyakorlatra épül. A beadványok számos olyan elemet tartalmazhatnak, amelyek értelmezése nem kis megoldandó feladat elé állítja az ingatlanügyi hatóságot. Ugyanakkor nem szabad fi gyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az okiratok teljes polgári jogi aspektusból történő vizsgálata és minősítése nem feladata az ingatlanügyi hatóságnak. 23 EBH
10 36 RES IMMOBILES Vételi jog bejegyzése Tulajdonjog bejegyzése a vételi jog gyakorlásakor A bejegyzés hatálya Vételi jog törlése deklaratív konstitutív Az eljárás megindítása kérelemre vagy Kérelemre (formanyomtatványon) hivatalból (időpont lejártakor) Jogi képviselő igénybevétele a kérelemre indult eljárásban kötelező megállapodás (szerződés) közokirat, ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokirat nem kötelező Okiratok jogosult nyilatkozata a vételi jog gyakorlásáról Okirat kötelező alakisága teljes bizonyító erejű magánokirat Mellékletek nyilatkozat átvételét igazoló okirat (pl.tértivevény), elővásárlási jog esetén lemondó nyilatkozat vagy vételi ajánlat Igazgatási szolgáltatási díj 6000 Ft/hrsz. (hivatalból indult eljárás esetén díjmentes). Kötelező (kiv. halotti anyakönyvi kivonat benyújtásakor) megállapodás, jogosult egyoldalú nyilatkozata, halotti anyakönyvi kivonat közokirat, ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokirat * * *
A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Szabó Adrienn A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Ttv.) lehetőséget biztosít a társasház közösség
RészletesebbenA vételi jog bejegyzésének és érvényesítésének ingatlan-nyilvántartási kérdései, különös tekintettel a bírói gyakorlatra
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. László Tamás A vételi jog bejegyzésének és érvényesítésének ingatlan-nyilvántartási kérdései, különös tekintettel a bírói gyakorlatra Jelen írás arra tesz kísérletet, hogy megvilágítsa
RészletesebbenA végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai A megváltozott gazdasági viszonyok következtében az utóbbi években jelentősen nőtt a végrehajtási eljárások,
RészletesebbenA haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Szabó Linda Zsófia A haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban A haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének, keletkezésétől függetlenül meghatározó jelentősége
RészletesebbenVáltozások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában
Dr. Bá bits K r isztina jogász Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában 54 1. A bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások
RészletesebbenIngatlanokhoz kapcsolódó elővásárlási jog alapvető szabályai
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Veréb Viktória Ingatlanokhoz kapcsolódó elővásárlási jog alapvető szabályai Az elővásárlási jog mint a tulajdonos rendelkezési szabadságát korlátozó jogintézmény gyakorlati jelentősége
RészletesebbenA nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről
A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi
RészletesebbenT/1489. számú. törvényjavaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.
RészletesebbenAZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK különös tekintettel a vagyonkezelői jogra Vagyongazdálkodási napok Siófok, dr. Tóth Balázs osztályvezető, Fm Ingatlan-nyilvántartási Osztály Ingatlan-nyilvántartást
RészletesebbenVégrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra A Res Immobilies 2007.
Részletesebben2012. évi... törvény
2012. évi... törvény Érkezett : 20'2 MARC Z e. a külföldiek term őföldön történő zálogjog alapításának megakadályozása érdekébe n szükséges törvények módosításáró l 1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.
RészletesebbenVételi jogot biztosító szerződés
Vételi jogot biztosító szerződés ingatlanra Vételi jogot biztosító szerződés amely létrejött egyrészről családi és utónév: születési családi és utónév:. születési hely és idő:.. anyja neve:... lakcím:....
RészletesebbenAGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont)
Ingatlan-nyilvántartás AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Melyek az ingatlan-nyilvántartás alapelvei? (6 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 3. Soroljon
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ Adásvételi szerződés formai és tartalmi követelményeiről magánszemélyek részére
TÁJÉKOZTATÓ Adásvételi szerződés formai és tartalmi követelményeiről magánszemélyek részére Tisztelt Ügyfelünk! Az adásvételi szerződésre vonatkozó szabályokat az ingatlan nyilvántartásról szóló 1997.
RészletesebbenTulajdonjog bejegyzésének törlése és az eredeti ingatlannyilvántartási
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Hansági-Haydn Nóra Tulajdonjog bejegyzésének törlése és az eredeti ingatlannyilvántartási állapot helyreállítása A tulajdonjog törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási
Részletesebbenítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
. M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik
RészletesebbenADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK
Tisztelt Ügyfelünk! ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK H I R D E T M É N Y A KDB Bank Európa Zrt. (a továbbiakban: Bank) csak a megfelelő jogi formában, az alábbi kötelező tartalmi elemeket
RészletesebbenPOLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103
SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. szeptember 10. Dr. Pavlek Tünde
RészletesebbenFöldhivatali Ügyintézés
Földhivatali Ügyintézés I. Jogszabályok 1. 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 2. 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet II. Alapelvek 1. A bejegyzés és annak hatálya (Inytv. 3. ) - Egyes jogok
RészletesebbenÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ. a LEADER helyi akciócsoportok által meghirdetett helyi felhívásokhoz. Verzió: 1.0. Alkalmazandó: 2017.
ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ a LEADER helyi akciócsoportok által meghirdetett helyi felhívásokhoz Verzió: 1.0 Alkalmazandó: 2017. október 24-től 1 7. A fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó feltételek Nem
RészletesebbenJogalkalmazási dilemmák: Az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje termőföld vonatkozásában
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Földesi Csaba Jogalkalmazási dilemmák: Az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje termőföld vonatkozásában A most induló rovatunkban, a mások számára is hasznos információkat
RészletesebbenA kötelező jogi képviselet
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika - dr. Hernádi László A kötelező jogi képviselet A kötelező jogi képviseletet az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) módosításáról rendelkező 2003. évi XI.
RészletesebbenA bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény 2009. január elsején lép hatályba, egy olyan köztes
RészletesebbenA tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződés
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika A tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződés A tartási, életjáradéki és az öröklési szerződés jogintézményét alapvetően a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza.
RészletesebbenBudapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 27/2008. (IV.14.) számú önk. rendelete
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 27/2008. (IV.14.) számú önk. rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakás eladásának feltételeiről 16/2005. (IV. 20.) számú önkormányzati rendelet
RészletesebbenA TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
RészletesebbenA tervezet előterjesztője
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
RészletesebbenNyílt PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Budakalász Város Képviselő-testületének 44/2008 (XII.1) rendelete alapján
Nyílt PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Budakalász Város Képviselő-testületének 44/2008 (XII.1) rendelete alapján A Budakalász, 0184/4 hrsz kivett agyagbánya önkormányzati tulajdonban lévő tó felület értékesítésére KIÍRÓ:
RészletesebbenBALATO FÜRED VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTER Szám: Előkészítő: dr. Lamperth Amarilla/Geiszler Éva Tárgy: Balatonfüredi Petőfi Sportkör kérelme Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület
RészletesebbenA ráépítés útján történő tulajdonszerzés szabályai és ingatlannyilvántartási
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Frang Éva A ráépítés útján történő tulajdonszerzés szabályai és ingatlannyilvántartási bejegyzése Az alábbiakban a ráépítés lehetséges jogkövetkezményeinek ismertetésére kerül
RészletesebbenZsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról
Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,
RészletesebbenPályázati felhívás m ,- Ft ,- Ft. A pályázatokat 15465/9 hrsz jeligével, zárt borítékban lehet benyújtani.
Pályázati felhívás 1. melléklet Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata nyilvános pályáztatás útján építési telekként kívánja értékesíteni az alábbi ingatlant: Megnevezés a zalaegerszegi 15465/9 hrsz-ú,
RészletesebbenA szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalom tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzése jelzáloghitelek biztosítékaként
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Hansági-Haydn Nóra A szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalom tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzése jelzáloghitelek biztosítékaként A Polgári Törvénykönyvről
RészletesebbenAz elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Huszár Eszter Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban Az elbirtoklás jogintézményével amely már a római jogban is megtalálható volt az ingatlan-nyilvántartás
Részletesebben153. KÉRELEM ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG FENNÁLLÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA TÁRGYÁBAN
153. KÉRELEM ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG FENNÁLLÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA TÁRGYÁBAN vonalkód helye ÜGYSZÁM: Érkeztetés helye (A Kérelmező nem kapott elszámolást és/vagy szerződésmódosulási dokumentációt) Benyújtandó
Részletesebben1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1
1. (1) 2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A jogalkotással szemben
RészletesebbenAz ingatlan-nyilvántartási alapelvek érvényesülése a gyakorlatban
INGATLANNYILVÁNTARTÁS Balogh Eszter Az ingatlannyilvántartási alapelvek érvényesülése a gyakorlatban A jogi alapelvek olyan általános érvényű tételek, amelyek átfogják az adott jogintézmény jelen esetben
RészletesebbenADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
mely létrejött egyrészről: ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA Név: Dömper Korlátolt Felelősségű Társaság Cégjegyzékszám: 11-09-000326 Székhely: 2541 Lábatlan, Dunapart hrsz. 1605/2. Képviseli: önálló cégjegyzési
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) SEDINA Kft. (cégjegyzékszám: 02-09-071721, székhely: 7623 Pécs, Rákóczi út 10.., levelezési cím: 7623 Pécs, Rákóczi út 10..), mint a(z) Kaposvári Nyomdaipari Szolgáltató Kft.
RészletesebbenTÁRSASHÁZI KISOKOS HOGYAN ÉRTÉKESÍTHETŐ A KÖZÖS TULAJDONI RÉSZ, KI DÖNTHET AZ ELIDEGENÍTÉSRŐL?
TÁRSASHÁZI KISOKOS MIKOR ALAPÍTHATÓ TÁRSASHÁZ? Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára
RészletesebbenA biztosítéki vételi jog és a zálogjog szabályozásának kapcsolata a bírói gyakorlatban
Szalóki Gergely PhD-hallgató, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Magánjogi Tanszék A biztosítéki vételi jog és a zálogjog szabályozásának kapcsolata a bírói gyakorlatban
RészletesebbenMagyar joganyagok - 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet - a közúti közlekedési nyilvá 2. oldal (5) Ha a magánokirat nem felel meg az e rendeletben meg
Magyar joganyagok - 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet - a közúti közlekedési nyilvá 1. oldal 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának,
Részletesebbenítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám
2.PÍ.21.046/2016/6. szám A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2. III/18.) által képviselt szám alatti lakos felperesnek - dr. Fábián Bernadett
RészletesebbenGyőri Ítélőtábla Pf.II /2005/4. szám. Alkalmazott jogszabályok:ptk.234 és 235., Inytv. 62. és 63.t
I. Érvénytelenség címén az ingatlant terhelő jelzálogjog törlésére - az eredeti állapot helyreállítására - csak akkor kerülhet sor, ha a törlési per megindításának feltételei fennállnak. II. Az érvénytelenségi
RészletesebbenTELEKALAKÍTÁSSAL VEGYES INGATAN ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS
TELEKALAKÍTÁSSAL VEGYES INGATAN ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS amely létrejött BÁN ZALÁN ÉS BÁN-ANDRÁSI SZILVIA GÁRDONY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT között * 2019. április. napján 1 TELEKALAKÍTÁSSAL VEGYES INGATAN ADÁSVÉTELI
RészletesebbenAGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS
1 a) AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS (Az egyes tételeknél a felsorolásokból a lényeget és az összefüggéseket kell ismertetni!) A magánjog és a közjog specifikus vegyülése folytán kialakuló
Részletesebben153. KÉRELEM ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG FENNÁLLÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA TÁRGYÁBAN
153. KÉRELEM ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG FENNÁLLÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA TÁRGYÁBAN vonalkód helye ÜGYSZÁM: Érkeztetés helye (A Kérelmező nem kapott elszámolást és/vagy szerződésmódosulási dokumentációt) Benyújtandó
RészletesebbenAdásvételi szerződés
1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:
RészletesebbenTájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról
1 Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
RészletesebbenAZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI
AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások
RészletesebbenA Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről
A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Szarvas Város Képviselő-testülete a lakások és helyiségek
RészletesebbenAz ingatlan-nyilvántartási kérelem nyomtatvány alkalmazása
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Hernádi László - dr. Mód Péter Az ingatlan-nyilvántartási kérelem nyomtatvány alkalmazása Az ingatlan-nyilvántartási eljárások döntő többsége az ügyfelek kérelmére indul, amely
RészletesebbenKÉRDÉSEK-VÁLASZOK. Kérdések válaszok
KÉRDÉSEK-VÁLASZOK Kérdések válaszok Ún. aláírás-bélyegző használata elfogadható-e az ingatlan-nyilvántartási eljárásban? A kérdés tehát arra irányul, hogy amikor az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.
RészletesebbenÜgyfél feltett kérdése:
Dr. Cseszlai Ádám ügyvéd 1052 Budapest, Semmelweis u. 17. 1/3. +36 20 429 0463 info@cseszlai.com www.cseszlai.com Ügyfél neve: E-mail címe: Telefonszáma:.. Ügyfél feltett kérdése: Tisztelt Cseszlai ügyvédi
RészletesebbenAdásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik. A.
Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik Az adásvételi szerződés tartalmával kapcsolatban, az alábbi elvárásokat fogalmazza
RészletesebbenBUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog
ÉPÍTÉSI JOG BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. LŐRINCZ ÉVA SZERZŐDÉSJOGI ALAPISMERETEK A KÖTELMI JOG statikus Vagyonjog dologi
RészletesebbenPályázati felhívás ingatlan értékesítésre
Pályázati felhívás ingatlan értékesítésre Helvécia Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete nyílt pályázatot hirdet Helvécia Nagyközség Önkormányzatának kizárólagos tulajdonát képező helvéciai 1136.
RészletesebbenAJÁNLÁST. A Pénzügyi Békéltető Testület döntését az MNB tv b) pontja, a, valamint 119. (1) bekezdése alapján hozta meg.
A-PBT-A-28/2014. Ajánlás A Pénzügyi Békéltető Testület a B.L. kérelmező (xxx; a továbbiakban: Kérelmező) ABC Bank (yyy; a továbbiakban: Pénzügyi Szolgáltató) ellen benyújtott kérelmére indult, xxx ügyszám
RészletesebbenBudapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1994.(V.4.) számú RENDELETE
Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1994.(V.4.) számú RENDELETE A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről (egységes szerkezetben) 1 Budapest
RészletesebbenBenyújtandó 1 példányban a Pénzügyi Békéltető Testülethez, -egy elszámolásról szóló tájékoztatóhoz kapcsolódóan egy kérelem nyújtható be
ÜGYSZÁM: Érkeztetés helye 151. KÉRELEM HELYES ELSZÁMOLÁS MEGÁLLAPÍTÁSA TÁRGYÁBAN (A Kérelmező szerint az elszámolás helytelen adatot, számítási hibát tartalmaz, és/vagy vitatja a forintban kifejezett követelésre
Részletesebben152. KÉRELEM PANASZELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA TÁRGYÁBAN
152. KÉRELEM PANASZELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA TÁRGYÁBAN vonalkód helye ÜGYSZÁM: Érkeztetés helye (A Kérelmező panaszát az elszámolással és/vagy szerződésmódosulással kapcsolatban a pénzügyi intézmény elkésettség
RészletesebbenÜgytípus megnevezése. Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése. A hirdetmény kifüggesztésének menete
Ügytípus megnevezése Az ügy leírása Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése A hirdetmény kifüggesztésének menete Haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak
RészletesebbenKönyvek
EH 2016.10.K29 A bejegyzési kérelmet benyújtó ügyvéd nem minősül az 1997. évi CXLI. tv. 26. (7) bekezdése szerinti jogosultnak. Amennyiben az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jogi képviselet kötelező,
RészletesebbenA kiskorúak jognyilatkozatai
1 Ptk. 12. www.resimmobiles.hu INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika A kiskorúak jognyilatkozatai Jogrendszerünk hatályos rendelkezései fokozottan védik a kiskorúak érdekeit, szigorúan szabályozva az általuk,
RészletesebbenPOLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103
SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. január 14. Dr. Pavlek Tünde sk.
Részletesebben2 A fentiekre tekintettel a Felek az alábbiakban állapodnak meg. I. A SZERZŐDÉS ÉRTELMEZÉSE 1.1 Meghatározások A jelen szerződésben nagybetűvel írt szavak, kifejezések - hacsak a szövegkörnyezetből másképp
Részletesebben1. Eladó kijelenti, hogy 1/1 részbeni kizárólagos tulajdonát képezi az alábbi ingatlan:
Ikt.sz.: PVV Zrt. ADÁSVÉTELI ELŐSZERZŐDÉS B-10-00-01 VERZIÓ: 3.0 mely létrejött egyrészről a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: Pécs, Búza tér 8/b. szám,
RészletesebbenM I N T A P É L D Á N Y!
INGATLAN ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről #hiteladós neve (#hiteladós születési családi és utóneve, #hiteladós születési helye, #hiteladós születési ideje, #hiteladós anyja születési családi
RészletesebbenAdásvételi szerződéssel szembeni követelmények - Aegon Lakástakarék Zrt. -
Adásvételi szerződéssel szembeni követelmények - Aegon Lakástakarék Zrt. - Amennyiben Ön az Aegon Lakástakarék Zrt. (továbbiakban: Lakástakarék/Aegon Lakástakarék) részére a kiutalás során úgy nyilatkozott,
Részletesebben152. KÉRELEM PANASZELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA TÁRGYÁBAN
152. KÉRELEM PANASZELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA TÁRGYÁBAN vonalkód helye ÜGYSZÁM: Érkeztetés helye (A Kérelmező panaszát az elszámolással és/vagy szerződésmódosulással kapcsolatban a pénzügyi intézmény elkésettség
RészletesebbenA bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásokban történő együttműködés és kapcsolattartás rendje
A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásokban történő együttműködés és kapcsolattartás rendje Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 2. A felek közötti kapcsolattartás módja... 3 3. A felek
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja
1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás
RészletesebbenTulajdonátruházó szerződések az új Ptk.-ban. Dr. Nagy Csongor István, LL.M., Ph.D., S.J.D. tanszékvezető egyetemi docens ügyvéd
Tulajdonátruházó szerződések az új Ptk.-ban Dr. Nagy Csongor István, LL.M., Ph.D., S.J.D. tanszékvezető egyetemi docens ügyvéd A tulajdonátruházó szerződések [6:215. - 6:237. ] XXXII. Fejezet: Az adásvételi
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS nyilvános pályázati felhívást tesz közzé Vagyontárgy adatai, műszaki állapota: II. III.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Ábrahámhegy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (8256 Ábrahámhegy, Badacsonyi út 13.) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint az önkormányzat vagyonáról
RészletesebbenSzegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 1/2008. (XII. 4.) kollégiumi véleménye 1 a biztosítéki célú vételi jog egyes kérdéseiről
Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 1/2008. (XII. 4.) kollégiumi véleménye 1 a biztosítéki célú vételi jog egyes kérdéseiről I. A biztosítéki (fiduciárius) célból vételi jogot létesítő megállapodás önmagában
RészletesebbenA felszámolási- és végelszámolási eljárás tényének feljegyzése a tulajdoni lapra
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A felszámolási- és végelszámolási eljárás tényének feljegyzése a tulajdoni lapra A hatályos ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenA tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése ajándékozás visszakövetelése jogcímén
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése ajándékozás visszakövetelése jogcímén Az ingatlan-nyilvántartásba való tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmek,
RészletesebbenTájékoztató. Regisztráció
Tájékoztató A nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a akban: Hbnytv.) és a nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet (a akban: Hbnyr.) rendelkezései
RészletesebbenI. fejezet Bevezető rendelkezések. II. fejezet Az elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítéséről 1. Adásvételi szerződéskötési feltételek
10/2005. (I. 31.) sz. önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 12/2006. (IV. 10) sz., a 36/2006.(XII.18.) sz., a 12/2007.(II.23.) sz., 40/2007. (XII. 14.) sz., a 23/2008. (VI. 26.) sz., valamint
RészletesebbenAz illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényének bejelentése a 09B400-as adatlap útján
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS - ADÓELJÁRÁS Dr. Huszár Eszter - dr. Keindl László Az illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényének bejelentése a 09B400-as adatlap útján Az egyes adó- és járuléktörvények
RészletesebbenADATBEJELENTÉS a telekadóról papír alapon kizárólag magánszemélyek nyújthatják be
ADATBEJELENTÉS a telekadóról papír alapon kizárólag magánszemélyek nyújthatják be (gazdálkodó szervezet kizárólag https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap oldalon keresztül) benyújtandó a telek fekvése szerinti
RészletesebbenVáltozások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában
FÖLDHASZNÁLAT Zachariás Márton Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában Magyarországon a termőföldek tulajdoni és használati viszonyai jelentősen eltérnek egymástól. Az
RészletesebbenÉrtékbecsléshez szükséges egyéb dokumentumok (értékbecslőnek átadandó)
Szükséges dokumentumok UniCredit Lakáscélú jelzáloghitelek I. A hitelkérelem beadásához szükséges dokumentumok: Hatályos: 2014.12.15-től Házastárs/ (bejegyezett) élettárs Készfizető kezes Személyazonosító
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) Yplon Kft. (cégjegyzékszám: 01-09-461424, székhely: 1025 Budapest, Csévi út 11.., levelezési cím: 1025 Budapest, Csévi út 11..), mint a(z) ARABUS Kft. f.a (cégjegyzékszám: 13
RészletesebbenDunavarsány Város Önkormányzatának. Polgármester
Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a nemzetgazdasági érdekre történő hivatkozással benyújtott tartózkodási engedély kérelmezésének rendjéről
TÁJÉKOZTATÓ a nemzetgazdasági érdekre történő hivatkozással benyújtott tartózkodási engedély kérelmezésének rendjéről A tartózkodási engedély első alkalommal történő kérelmezése 1.) A tartózkodási engedély
RészletesebbenC S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete
C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésének szabályairól szóló 21/2002. (XI. 15.) ÖR. rendelet
RészletesebbenTájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról
Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink
Részletesebben16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez
16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez I. A járművek származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételéhez szükséges okmányok 1. A nyilvántartásba vételi eljárás megindítására irányuló kérelem
RészletesebbenA Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről
A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett
RészletesebbenBalatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester
Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Balatonakarattya, 2017. március 16. Polgár Beatrix jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Balatonakarattya
Részletesebben2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1.
2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa
Részletesebben16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete
16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete Szentgotthárd Város Önkormányzatának tulajdonában lév lakások elidegenítésének szabályairól Módosítva: a 4/2002.
RészletesebbenTAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 56/2004. (XII. 20.) Kt. rendelete 1
TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 56/2004. (XII. 20.) Kt. rendelete 1 az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeiről
RészletesebbenKÉRELEM KISAJÁTÍTÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA IRÁNT. (projekt megnevezése) Neve: Levelezési címe: címe: Telefonszáma:
Kormányhivatal (település) (utca/tér)..(ir.sz.) KÉRELEM KISAJÁTÍTÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA IRÁNT (projekt megnevezése) I. KÉRELMEZŐ Neve: Címe / Székhelye: Bankszámlaszáma Képviselőjének Neve: Levelezési
RészletesebbenA bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásokban történő együttműködés és kapcsolattartás rendjéről
A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásokban történő együttműködés és kapcsolattartás rendjéről Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 2. A felek közötti kapcsolattartás módja... 3 3. A felek
RészletesebbenFÖLDHASZNÁLAT V.141028
FÖLDHASZNÁLAT V.141028 Földtörvény(ek) 2013. évi CXXII. Törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról - földekre vonatkozó haszonélvezeti jog alapítására, - mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) Advoco Kft. (cégjegyzékszám: 08-09-003091, székhely: 9022 Győr, Liszt F. utca 37.., levelezési cím: 9022 Győr, Liszt F. utca 37..), mint a(z) Acélárugyár Zrt. f.a (cégjegyzékszám:
Részletesebben152. KÉRELEM PANASZELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA TÁRGYÁBAN
152. KÉRELEM PANASZELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA TÁRGYÁBAN vonalkód helye ÜGYSZÁM: A Kérelmező panaszt nyújtott be a pénzügyi intézményhez, melyben az elszámolást vitatja vagy azt sérelmezi, hogy nem kapott elszámolást,
Részletesebben