A gyermeki jogok érvényesülése a büntetőjog területén
|
|
- Emma Fazekasné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Kovács Ervin: A gyermeki jogok érvényesülése a büntetőjog területén E kérdéskörnek a vizsgálatához alapvetően a magyar jogrend közvetlen előírásain túl nemzetközi jogi megalapozása is szükséges. A gyermek jogairól szóló, New York-ban november 20-án kelt, Magyarországon az évi LXIV. törvény által kihirdetett Egyezménynek a témakörünk szempontjából legfontosabb 3., 5., 12., 19., 23., és főleg a 37. és 40. cikkei a legfontosabbak, ezek betartása, illetve betartatása egy jogrend feladata. Szükséges kiemelni az egyezmény 40. -ának legfontosabb rendelkezéseit: Az Egyezményben részes államok elismerik a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt vagy abban bűnösnek nyilvánított gyermeknek olyan bánásmódhoz való jogát, amely előmozdítja a személyiség méltósága és értéke iránti érzékének fejlesztését, erősíti a mások emberi jogai és alapvető szabadságai iránti tiszteletét, és amely figyelembe veszi korát, valamint a társadalomba való beilleszkedése és abban építő jellegű részvétele elősegítésének szükségességét. Az előzőekben írt célból, valamint figyelemmel a nemzetközi okmányok erre vonatkozó rendelkezéseire, az Egyezményben részes államok különösen gondoskodnak arról, hogy a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított gyermeknek legalább az alábbi biztosítékokra legyen joga (többek között): - a legrövidebb határidőn belül közvetlenül vagy szülei, illetőleg adott esetben törvényes képviselői útján tájékoztassák az ellene emelt vádakról, és védelme előkészítéséhez és benyújtásához jogsegélyben vagy bármely más alkalmas segítségben részesüljön; - ügyét késedelem nélkül illetékes, független és pártatlan hatóság vagy bíróság a törvény értelmében igazságos eljárás során, ügyvédjének vagy egyéb tanácsadójának, valamint - hacsak különösen koránál vagy helyzeténél fogva ez nem mutatkozik ellentétesnek a gyermek mindenek felett álló érdekével - szüleinek vagy törvényes képviselőinek jelenlétében bírálja el; - ne lehessen kényszeríteni arra, hogy maga ellen tanúskodjék vagy beismerje bűnösségét; kérdéseket intézhessen vagy intéztethessen az ellene valló tanúkhoz, és a mellette valló tanúk ugyanolyan feltételek mellett jelenhessenek meg és legyenek meghallgathatók, mint az ellene valló tanúk; Az Egyezmény kimondja azt is, hogy az Egyezményben részes államok minden erejükkel azon lesznek, hogy előmozdítsák különleges törvények és eljárások elfogadását, hatóságok és intézmények létrehozását a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt vagy abban bűnösnek nyilvánított gyermekek számára és különösen minden lehetséges és kívánatos esetben tegyenek intézkedéseket e gyermekek ügyének bírói eljárás mellőzésével való kezelésére, annak fenntartásával, hogy az emberi jogokat és a törvényes biztosítékokat teljes mértékben be kell tartani. Végül e körben az Egyezmény kimondja azt is, hogy rendelkezések egész sorát, így különösen a gondozással, az irányítással és a felügyelettel, a tanácsadással, a próbára bocsátással, a családi elhelyezéssel, általános és szakmai oktatási programokkal és nem intézményes megoldásokkal kapcsolatban rendelkezéseket kell hozni annak érdekében, hogy a gyermekek számára jólétüknek megfelelő, valamint helyzetükhöz és az elkövetett bűncselekményhez mért elbánást lehessen biztosítani.
2 A büntetőjog e dolgozat körében a büntető anyagi, és eljárásjogot, illetve érintőlegesen a büntetésvégrehajtási jogot, valamint például az áldozatvédelem, a közvetítés kérdéseket érintő területként kerül alkalmazásra. A büntető anyagi joggal kapcsolatban általánosnak tekinthető vélemény, hogy szükséges lenne egy önálló büntetőjogi szabályozás a fiatalkorúak, tehát a 14 és 18 éves életkor közötti korosztály számára. A közmegegyezés főleg a Büntető Törvénykönyvben való erőteljesebb, és elkülönültebb szabályozást pártolja, de önálló fiatalkorúak Btk-jának gondolata is felmerült. A büntető eljárásjogban ilyen igény kevésbé jelentkezik, úgy mint a többi területen is. A kérdés álláspontom szerint úgy merül fel, hogy a gyermeki jogok érvényesülése anyagi jogilag a jelenlegi szabályozás bizonyos mértékű továbbfejlesztésével, vagy teljesen, illetve radikálisan új szabályozás bevezetése indokolt. Kérdés az is, hogy a többi területen (például eljárásjog) milyen megoldás javasolható ebből a szempontból. Álláspontom szerint az elkülönült(ebb) szabályozás szükséges, azonban külön fiatalkorúak büntetőjoga nem igazán indokolt külön törvény keretében. Szükséges ugyanis, hogy a sajátosságok karakterisztikus felmutatása, érvényesítése mellett e témakör egyben szervesen helyezkedjen el a jelenlegi büntetőjogi rendelkezések körében. Ezt a fajta változtatást az eljárásjog, és más jogszabályok körében is érdemes elvégezni. Ahhoz, hogy a gyermeki jogok valóban megfelelően érvényesüljenek a fentiek elkerülhetetlenek, és valóban egységes, bizonyos fokig elkülönült szabályozást igényel ez az igény, valamennyi területen. Ezt elősegíti, hogy mind a Btk., mind a Be tartalmaz külön, fiatalkorúakra vonatkozó részt, így akár ezek körében is megoldható ez a feladat. A lényeg úgyis a tartalom, és nem feltétlenül, a szabályozás ilyen jellegű technikai kérdései. Az első kérdés az, hogy az életkor szerinti különbségtétel jelenlegi szabályozása megfelel a gyermeki jogok szerint megkívánt szabályozásbak. Helyesnek tartható a , illetve korig húzódó életkorok szerint megkülönböztető szabályozás a Btk-ban. Nem rendel azonban a törvény minden szükséges következményt e csoportosításhoz. Önmagában a szankciós rendszer differenciálása a két korcsoport alapján, ami e szabályozás legfontosabb része, nem elegendő. Nagyon fontos lenne a szándék, illetve a büntethetőségi akadályok oldaláról, de akár az elkövetői oldalról is figyelembe venni az életkori sajátosságokat, természetesen az összes további, akár szankciós következménnyel ebben részben a dolgozat későbbi részében felmerülő, belátási képességgel kapcsolatos szabályozási elképzelés adhat segítséget. A kísérlet, és a bűnsegély megfelelő differenciáltságú értékelése, különösen a legfiatalabb (16 éves korig terjedő korú) korosztály esetében. Nem kétséges, hogy e korosztály valaminek a megkísérlését sokszor úgy éli meg, hogy valójában nem is történt bűncselekmény esetükben ennek jogi rendezése szükséges. A pszichikai bűnsegédség felfogása is nehéz e korosztálynak, melyre igen jellemző ( de a többi fiatalkorúra is) e témakörök nem megfelelő megértése, átfogása. E körökben külön kéne tehát kezelni e korosztályt, annak feltüntetésével, hogy csak külön indokolt esetben lehet kimondani bűnösségüket ilyen esetekben. Ezzel kapcsolatban persze messzemenő megfontolást igényel, hogy ezeket a kérdéseket az enyhítő körülmények sorában érdemes-e hagyni, és ott érvényesíteni ezek e korosztályok esetében még nagyobb jelentőségét, vagy esetleg a Btk. valamilyen módosítása, kiegészítése indokolt-e ebben a körben (álláspontom szerint jelenleg a bűnösségi körülmények közötti értékelés a megfelelő út). Az életkorral kapcsolatban vita folyik a büntethetőségi korhatár leszállítás érdekében, lehetőleg 12 éves életkorig. Álláspontom szerint ez indokolatlan, hiszen utána majd a tíz, és tizenegy éves
3 gyerekek jönnek stb. Amennyiben e korosztályra valóban jellemző az agresszió bizonyos mértékű terjedése, és tartalmi erősödése, és egyéb bűncselekményekben való részvételi hajlandóság, ennek megállítására a büntetőjog csak az egyik ( és nem feltétlenül a legfontosabb ) eszköz. Más jogi eszközök, illetve társadalmi törekvések, fejlemények minderre alkalmasabbak. Mindettől független a belátási képesség kérdése, mint akár büntethetőséget kizáró ok (annak véglegessége, változtathatatlansága esetén). Vagy e körben, vagy máshogy vizsgálandóan, de büntetőjogi szabályozási szintre kéne emelni annak figyelembevételét, hogy egy tizennégy éves korát éppen megért, és egy majdnem tizennyolc éves gyereke tudat tartalma, és egyéb jellemzői nagyon nagy mértékben eltérnek egymástól, és ennek megjelenítése nem csak a Btk , illetve éves korosztályok megkülönböztetésére alkalmazott jelenlegi szabályozása által nem lehetséges kielégítően (alapvetően a szankciók szabályozásának oldaláról), hanem, az előzőek miatt a bírósági ítélkezési gyakorlat sem tudja eléggé figyelembe venni (bármennyire is komolyan igyekszik e feladatát teljesíteni). Az előzőekben kifejtettekhez kapcsolódóan foglalkozni kell a belátási képesség fogalmával. Ez a fogalom a polgári jogban már egy ideje bevett fogalom, például a cselekvőképesség korlátozottsága, vagy kizártsága körében. Azonban e jogintézmény (fogalom) büntetőjogi alkalmazása is indokolt. Korábbi a háború előtti -büntetőjogunk alkalmazta e jogintézményt a büntetőjog területén, azonban később elmaradt ennek beemelése a szabályozásba. A szakirodalom alapján megállapítható, hogy részben ENSZ követelmény (Pekingi szabályok), részben pedig számos (elsősorban nyugat-európai) országban létező büntetőjogi szabályozás szerint a fiatalkorúak bűncselekményeinek elbírálásakor figyelemmel kell lenni az elkövető értelmi, erkölcsi, szellemi érettségére ( vagyis együttesen a belátási képességére). A szakirodalomban számos szakember szorgalmazza e fogalom, jogintézmény büntetőjog-beli visszaállításának szükségességét (például Ligeti Katalin, Lévay Miklós, Váradi Erika, Margitán Éva). Ennek alapján leszögezhető, hogy elfogadott szakmai vélemény a hazai szakemberek körében a belátási képesség, mint új felelősségi kategória bevezetése szükségességének támogatása. Mindez a nemzetközi (például ENSZ előírások ) alapján álláspontom szerint egyébként is mindenképpen kötelező lenne. Érdemes például kiemelni, hogy már egy decemberében tartott kodifikációs bizottsági ülés, amely Lévay Miklós, és Váradi Erika javaslatait vitatta meg, szintén támogatta a fenti jogintézmény büntetőjogi bevezetését, alkalmazását. Jelen tanulmány írója is egyetért az értelmi-erkölcsi (és érzelmi) fejlettség büntetőjogi felelősségi feltételként való bevezetésével, mivel így a jogalkalmazás során a mostaninál lényegesen nagyobb mód lenne a fiatalkorúaknál még az átlagosnál is nagyobb indokoltságú egyéniesítésre, így a differenciáltabb elbírálásra. Különösen igaz ez a szakirodalom szerint azoknál, akik a szakértői minősítések szerint ún. pszeudodebilek, közepesen súlyos gyengeelméjűek vagy ezekhez hasonló állapotúnak minősülnek. Elterjedt vélemény, hogy az értelmi-erkölcsi fejlettség felelősségi elemként szerepeltetése során rendelkezni szükséges arról, hogy mely korosztály esetén jelent e kritérium büntethetőségi akadályt, és milyen akadályt, illetve, hogy az értelmi erkölcsi fejlettséggel nem rendelkező fiatalkorúakkal szemben milyen jogkövetkezmények alkalmazhatóak. Mindezekkel kapcsolatban meg lehet állapítani, hogy sem a hazai, sem a külföldi szakirodalomban nem merült fel, hogy a belátási képesség vizsgálatát a fiatalkorúak meghatározott korosztályára kellene szűkíteni, például a évesekére. Mivel a belátási képesség vizsgálata azon a kriminálpszichológiai, illetve kriminálszociológiai gondolaton alapul, hogy a fiatalkorú társadalmi érettsége gyakran inkább gyermekekéhez, mint a felnőttekéhez áll közel, ezért nem indokolt a belátási képesség vizsgálatának
4 leszűkítése a fiatalkorúak meghatározott csoportjára, ezért a belátási képesség, mint büntethetőségi feltétel kiterjesztése minden fiatalkorúra indokoltan kiterjeszthető jogintézmény lehet. Hozzá kell tenni azonban,hogy véleményem szerint a súlyát illetően mégis indokolt felvetni, a 14-16, illetve éves életkor közötti bizonyos korkülönbségtételt, hiszen a belátási képesség a még fiatalabbaknál valószínűsíthetően még nagyobb számban, és nagyobb mértében hiányozhat. A belátási képesség vizsgálata a gyakorlatban komplex vizsgálatot igényel, amely nem csak a fiatalkorú szellemi, és erkölcsi érettségét, hanem önkontrollját is egyezerre elemzi. A szakirodalom alapján a szellemi képesség alatt a fiatalkorú ún. kognitiv képességét értik, amelynek alapján képes megérteni a különbséget jogos és jogtalan között. A szellemi érettség vizsgálata tehát az intellektuális (például megismerési) jellemzők, funkciók vizsgálatát jelenti, vagyis annak megállapítását is, hogy a különböző előírások között képes-e egy fiatalkorú differenciálni, aszerint hogy az adott előírás megsértése milyen típusú és súlyú szankciót vonhat maga után. Az erkölcsi érettség vizsgálata a bűn, a bűnösség megélésének élményét jelenti, illetve az alapvető normákkal való azonosulás színvonalát. Az önkontroll vizsgálata pedig a helytelennek való ellenállás képességét méri, tehát hogy rendelkezik-e a fiatalkorú kellő belső tartással és saját magatartásának megfelelő kontrolljával ahhoz, hogy a felismert normának megfelelő magatartást tanúsítson. Asz önkontroll vizsgálata tehát a külső és belső kényszereknek való ellenállás képességét méri. Idézi a szakmai irodalom például a német bírói gyakorlatot, mely a következő tíz szempontot vizsgálja a belátási képességnél, amelyek az esetleges jövőbeli haza bírói joggyakorlat számára is irányadóak lehetnek. Ilyen a reális életterv, a képesség az önálló, indokolt döntésre, és a jövőre is figyelmet fordító gondolkodásra, valamint az érzelmek értelemnek való alárendelésére ( ez mutatja, hogy itt értelmi képességekről is szó van álláspontom szerint). Ugyancsak vizsgálandó a német joggyakorlat szerint e körben a személyiség bizonyos fokú önállósága a szülőkkel szemben, illetve a napi feladatok önálló intézése, képesség a tartós kötődésre, a felnőttes szexualitás, illetve végül s reális beállítottság az iskola, illetve a munka vonatkozásában. Mindehhez azonnal hozzá lehet tenni álláspontom szerint újabb szempontokat: ilyen például a felnőtt világgal kapcsolatos önállóság, és csak ezen belül a szülőkkel szembeni önállódás stb. Végül érdemes utalni arra, hogy nem csak a Polgári Törvénykönyv, hanem természetesen a polgári jogi ítélkezési gyakorlat is alkalmazza a belátási képesség jogintézményét. A bírói joggyakorlat mivel e körben mindezt alapvetően egészségügyi kérdésnek tartják aránylag kevéssé fekteti le, hogy jogi értelemben ez a fogalom, mit jelent, de a joggyakorlat alapján az érintett, ügyeinek viteléhez szükséges önálló képessége (annak hiánya vagy megléte) annak alapján vizsgálható, hogy az illető (például egy gyermek) adott helyzethez viszonyítva szellemi és fizikai adottságainak alapulvételével rendelkezik-e, illetve rendelkezett-e a törvény által a felelősségrevonáshoz megkívánt belátási képességgel, így egy károkozás esetében például a károkozó körülmények felismeréséhez szükséges belátási képességgel. A belátási képesség mint felelősségi kritérium bevezetése a fiatalkorúak büntetőjogi felelősségét ún. feltételes felelősséggé változtatná. Ez azt jelenti, hogy minden esetben feltétele kellene legyen a büntetőjogi eljárásnak, és felelősség alkalmazásának a belátási képesség vizsgálata, vagyis, hogy a fiatalkorú elérte-e azt a szellemi-erkölcsi-érzelmi érettséget, mely a büntetőjogi felelősség megállapításához, szankciók alkalmazásához szükséges. Mindezek alapján tehát fiatalkorú terhelt esetén a bűnüldöző, illetve igazságszolgáltatási hatóságok hivatalból lennének kötelesek a belátási képesség vizsgálatára.
5 Amennyiben az ügyészség, de talán inkább jellemzően a bíróság arra a megállapításra jut, hogy az egyébként normális elmeműködésű fiatalkorú elkövető a bűncselekmény belátásához szükséges erkölcsi-értelmi értettséggel nem rendelkezett a cselekmény elkövetésekor, akkor vele szemben intézkedésként például fiatalkorúak pártfogó felügyeletét (akár próbára bocsátás nélkül is) alkalmazhatja. Ugyancsak szükséges kiemelni álláspontom szerint, hogy a belátási képesség egyben büntethetőséget korlátozó tényezőként is figyelembe vételre kerüljön. Igen fontos általában a szankcióknál a fokozatosság érvényesítése többek között éppen az életkori sajátosságok szerinti differenciálódás alapján is. Álláspontom szerint meg lehetne húzni azt a mércét, melynél, bizonyos korhatár alatt (álláspontom szerint 16 éves kor alatt) csak intézkedés alkalmazható, akár a már ajánlott, és önálló intézkedésként új intézmény módján jelentkezhető pártfogó felügyelet elrendelésével. A vétségek esetén, vagy bizonyos büntetési tétel határ alatt lehetne például megfontolni ennek lehetőségét. Több koncepció tartalmazza részben felfüggesztett szabadságvesztés intézmények bevezetését, mellyel e tanulmány írója messzemenően egyetért, hiszen pont a differenciálást segítené elő. Amennyiben feltétlenül szükséges nem csak büntetés, hanem egyenesen a legsúlyosabb büntetés alkalmazása, annak részbeni felfüggesztése tenné lehetővé annak érzékeltetését, hogy mely elkövetőket, milyen elkövetések esetén tart mégis méltónak arra, hogy bizonyos kisebb esélyt kapjon a valamivel enyhébb elbírálásra, és így például a fiatalkorúaknál oly lényeges körülmény, a társadalomba való minél hamarabb való visszailleszkedés lehetővé tételére. A büntető eljárásokkal kapcsolatban az előbb említett főleg a belátási képességre vonatkozó elemek értelemszerűen teszik indokolttá a büntető eljárási törvények módosítását is (például a belátási képesség vizsgálata eljárási elemeinek szerepeltetésével). Bár bizonyos más változtatások álláspontom szerint számos esetben szükségesek lehetnek még a büntető eljárás szabályozásában, mind a terhelti, mind a sértetti oldalról, azonban e tanulmány keretei csak három gondolat felvetését ( és ezek közül egynek valamivel részletesebb kifejtését engedik meg). Legalább a 16 év alattiak esetében a nyomozás során kötelező védelmi, illetve törvényes képviseleti jelenlét előírása álláspontom szerint garanciális alapon szükséges lenne. Amennyiben utóbbi szülővel stb. nem teljesíthető, akkor gyámhívatal, vagy pártfogó, vagy egyéb hivatalos személy jelenléte szükséges, a törvényességre vonatkozó jogosultságokkal együtt utóbbiak esetében is (tehát, ha törvénytelenséget tapasztalnak szóvá tehetik, indítványozhatják az eljárás megfelelő lefolytatását). A fiatalkorú sértettek, tanúk vonatkozásában pedig érdemes lenne felvetni ( ha nem is közvetlen a Be-t érinti csak ez a kérdés), az eljárás e résztvevőivel kapcsolatos eljárások egy egységes szabályozás, illetve egységes intézmény alá vonását. Jelenthetné ez azt, hogy a nem fiatalkorúak ügyeiben eljáró hatóságok előtti ügyek ilyen szereplőit a fiatalkorúak ügyeiben eljáró hatóságok hallgatnák ki, de felvethető az is, hogy ilyen ügyekben teljes mértékben utóbbiak járnak el ( vagy pedig annak mérlegelése, hogy melyik az a szint, amikor már érdemes az egész ügy átadását engedélyezni e szervek részére). A büntető eljárásokban alkalmazható közvetítői eljárással kapcsolatos szabályozás jelenleg, első ránézésre bizonyos mértékig megfelelően szabályozza a mediáció lehetőségét e jogágban. Közelebbről megnézve azonban, bizonyos aggodalmat kelthet, hogy az eljárás céljaként, a bűncselekményekkel okozott kár megtérítése szerepel, illetve egyéb jóvátétele a sérelemnek. A megfogalmazás módja, és a gyakorlati tapasztalatok is az anyagi jelleg felé mutatnak, még ha nem
6 is kizárólagosan. A fiatalkorúak szempontjából a mediáció szükségességének alapjául a legkevésbé az anyagi jellegű jóvátétel jelölhető meg célként. Még egy munkavégzéssel való jóvátétel sem lehet fontos eszköz, hanem a valódi közvetítés, a bűnnel, és a sértettel való szembenézés, a felelősség vállalása, a valódi megbánás, és persze bizonyos mértékben akár tevőlegesség is felvethető, a lényeg azonban a felismertetés folyamata, és a valódi megbánáshoz, bocsánatkéréshez vezető, felismerést mutató felelősség vállalás. A jelenlegi szabályozásba ezt a nagyon fontos célt meglehetősen nehezen lehet beleérteni, illetve felvetődik egy olyan szabályozás szükségessége, ahol mindez egyértelműen szabályozásra kerül a fiatalkorúak vonatkozásában. A szabályozás kiegészítése, illetve megalkotása e korosztály szánára több kérdést vet fel. Másokkal ellentétben igen lényegesnek tartom a tizennégy-tizenhat, illetve tizenhat-tizennyolc éves korosztály megkülönböztetését e kérdéskörben is. Utóbbiak esetében szűkebbre vonhatónak látom azon jogsérelmek körét, ahol az ilyen jellegű mediációra lehetőség van. Nagyon fontos ugyanakkor a garanciális szabályok kidolgozása. Nem szabad se a cselekmények, sem az elérendő cél oldaláról parttalanná, és ezáltal súlytalanná tenni ezt az eljárást. Ugyanakkor a fent említett plusz (tehát az eddigieket kiegészítő, pontosító) célokat egyértelműen indokolt megfogalmazni. A megfelelő célok elérése érdekében nagyon fontos külön választani a szabályozást. Egyrészt részletesebben kellene szabályozni a mediáció javaslásának eljárást, és külön magát a mediációt. Mivel a fiatalkorúak vonatkozásában bevezetésre javaslom, másokkal egyetemben a belátási képesség fogalmát, ezért ehhez alkalmazva, ezt mérve kellene már a mediációs javaslatra vonatkozó eljárásnál működni. Már ekkor például pszichológus bevonásával el lehetne érni, hogy felmérhető lehessen, hogy valóban hiányzik.-e, vagy hiányos-e a belátási képesség az elkövetőnél, hiszen a mediáció egyik legfontosabb célja pont e képesség kialakítása lenne, ami egyben bűnmegelőzési jelentőséggel is bírna, vagy pedig éppen ez az eljárási pont segíthetne többek között a belátási képesség megállapítási kérdéseivel kapcsolatban (például, hogy hiányzik-e). Az egyéb jogszabályokban a fiatalkorúak helyzetével például büntetés végrehajtás, jogi segítségnyújtás, áldozatvédelem szempontjaiból kapcsolatos rendelkezésekről ki szeretném emelni, hogy a szakirodalomban található azt az elgondolást, miszerint a büntetés végrehajtás az egyik fő területe lehetne megfelelő esetekben az elkövetőkkel kapcsolatos mediációnak is - messzemenően támogatom. Utalok például a tanulmány korábbi részében említett részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre, ahol a bíróság által elmaradhatatlannak ítélt végrehajtás alatt legalább már el lehetne kezdeni a fiatalkorú fokozott nevelésével,a társadalomba helyesebb magatartással való visszatérés előkészítésének más módszereivel a megfelelő visszailleszkedés megkönnyítését. Mindezt feltétlenül igen erősen segítené az eközben esetleg lefolytatott mediáció is,. Vagy abban az értelemben, hogy egy elvi mediáció folyik le ( vagyis a sértettel való közvetlen kapcsolat nélkül szembesítik az elkövetőt a mediáció során felvetődő kérdésekkel, problémákkal), vagy pedig akár annak közvetlen formájú alkalmazása is felvethető. E büntetésnél még a felfüggesztett próbaidő esetén is ( sőt talán ott még inkább) felvethető a mediáció alkalmazása. Végül érdemes még kiemelni, hogy a büntetésvégrehajtásra vonatkozó igen kiterjedt jogi szabályozás területén is van még általában is tennivaló, a már elért eredmények mellett, a gyermekkorúakra vonatkozó garanciális szabályozás további bővítése érdekében.
Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében
Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella
RészletesebbenA szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.
A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
RészletesebbenFiatalkorúak
2010 11 19 Fiatalkorúak A fiatalkorú fogalma 107. (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra
RészletesebbenA.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői
A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
RészletesebbenA.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma
Részletesebben2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető
RészletesebbenA fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban. Szerző: dr. Deák Dóra
A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban Szerző: dr. Deák Dóra Balassagyarmat, 2015. július 29. I. Bevezetés A szabálysértési eljárások jelentős hányada fiatalkorú eljárás alá vont
RészletesebbenA közvetítői eljárás
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,
RészletesebbenBüntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév
Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási
RészletesebbenA fővárosi és megyei kormányhivatalok által évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok által 2018. évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák. Sorszám Jelentés a pártfogó felügyelői tevékenységről 1. Pártfogó
RészletesebbenVázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés
Részletesebbenidőbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály
időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet
Részletesebben2 82/A. (1) A bíróság a 82. -ban foglaltakon kívül kivételesen, a társadalombavalóbeilleszkedés elősegítéseérdekében elrendelhetiapártfogó felügyeleté
om~iés Hivatala iwm nyszi rn :-q4 a+i. sti. Érkezett: 2005 JúN 13. i~üi4!~lpp?#?iepáa eeee..epbeóó Ebóbeel éi~i' ` :? ;srnrrrru mü~~prr,~iriiüüinsrsl ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ T/16127/ képviselői módosító
RészletesebbenMENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA
MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos
RészletesebbenGYERMEKI ELJÁRÁSJOGOK
Dr. Bíró Endre: GYERMEKI ELJÁRÁSJOGOK A gyermekjogi normák egy köre a gyermek szintű jogalany-absztrakciót használva, a gyermekhez kapcsolódó eljárásokra, a döntésekhez vezető jogalkalmazás és mérlegelés
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján
Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó. bűnüldözésről
T Á J É K O Z T A T Ó a bűnüldözésről 2008. év Kiadja: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetőpolitikai Főosztály, valamint Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály
RészletesebbenSZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig)
Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék telefon: +36 1 411 6500/2735 fax: + 36 1 411-6500/3149 hpeter@ajk.elte.hu SZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig) A
RészletesebbenTartalom. III. RÉSZ ÁLDOZATPOLITIKA, ÁLDOZATSEGÍTÉS, SÉRTETTI JOGOK Szerk.: Kiss Anna Az áldozatpolitika alapjai... 17
Tartalom III. RÉSZ ÁLDOZATPOLITIKA, ÁLDOZATSEGÍTÉS, SÉRTETTI JOGOK Szerk.: Kiss Anna... 11 Bevezetés...13 7. Az áldozatpolitika alapjai... 17 7.1. Az áldozatpolitika története, elmélete és gyakorlata nemzetközi
RészletesebbenDr. Lajtár István, PhD
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens
RészletesebbenA fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásának aktuális kérdései
VASKUTI ANDRÁS A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásának aktuális kérdései Az ENSZ közgyűlése 1989. november 20 án fogadta el a gyermek 1 jogairól szóló egyezményt (a továbbiakban: egyezmény), amelyet
RészletesebbenA.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok
A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak
RészletesebbenORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL. A Gyermek-központú Igazságszolgáltatás Bírósági Koncepciója
ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL A Gyermek-központú Igazságszolgáltatás Bírósági Koncepciója 2012. Gyermekközpontú Bíróság 2 2011. február 15-én az Európai Bizottság kihirdette a gyermekjogok érvényesítésére
RészletesebbenA feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban
1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.
RészletesebbenA 85. -hoz. A 101. -hoz
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezéseinek indokolása A 85. -hoz Ugyanakkor a Be. 190. -a (1) bekezdésének
RészletesebbenBüntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.
Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a
Részletesebben2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)
RészletesebbenB/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG
B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló
RészletesebbenA büntetés kiszabása
A 2011 11 05 a törvényi meghatározás 83. (1) A büntetést - céljának (37. ) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető
RészletesebbenFiatalkorúak a büntetőeljárásban. Nyíregyházi Törvényszék 2016.
Fiatalkorúak a büntetőeljárásban Nyíregyházi Törvényszék 2016. A betöltött évek és jelentőségük életkor 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem 14. életévét ne nem töltött személy (gyermekkorú)
RészletesebbenAz ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok
Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok (képviselet, határidő számítás, igazolási kérelem, iratokba való betekintés; idézés, értesítés) AZ ÜGYFÉL KÉPVISELETE ELJÁRÁSI KÉPVISELET:
RészletesebbenA helyreáll zményes keretei az. dr. Törzs Edit Igazságügyi Hivatal 2010. május 19.
A helyreáll llító eljárások intézm zményes keretei az Igazságügyi gyi Hivatal tevékenys kenységének nek tükrt krében dr. Törzs Edit Igazságügyi Hivatal 2010. május 19. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
RészletesebbenDeres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján
Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református
RészletesebbenAz elkövető kiskorú védelembe van-e véve?
1 Megelőző elrendelése vagy mellőzése Bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható v. vádolt a gyermek Elzárással is sújtható szabálysértés miatt szabálysértési eljárás alá vonták a gyermeket
RészletesebbenA gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei
A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.
RészletesebbenÖsszbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében
Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella
RészletesebbenA.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel)
A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból
RészletesebbenÜgyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész
BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.
RészletesebbenBüntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz
Büntetőjog általános rész Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Kötelező: Irodalom 2012. évi C. tv. A Büntetőtörvénykönyvről Prof. Dr. Domokos Andrea: Büntető
RészletesebbenA TÁRGYALÁS ELİKÉSZÍTÉSE
A TÁRGYALÁS ELİKÉSZÍTÉSE A tárgyalás elıkészítésének helye a büntetıeljárásban A tárgyalás elıkészítésének jelentısége elızetes kontroll technikai elıkészítés Ki dönthet? a tanács elnöke (elsısorban jogkérdések,
RészletesebbenA bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint
VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés
RészletesebbenKözigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013
Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
RészletesebbenA.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség
A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
Részletesebben9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő
TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának
RészletesebbenHelye a közigazgatásban, fogalmak
Szabálysértési jog Helye a közigazgatásban, fogalmak A szankciórendszer egyik eleme Kapcsolódó fogalmak: Közrend Közbiztonság Rendészet Közigazgatási Büntetőjog Büntetőjog - kriminalitás - szankció - anyagi
RészletesebbenCsaládjogi perek és a gyermeki jogok
Családjogi perek és a gyermeki jogok Budapest, 2007. február 7. Rezidensképzés-HEFOP-3.3.1 Dr. Barinkai Zsuzsanna Fő megállapítások o Család konfliktusok megoldására a jog eszközei korlátozottan alkalmasak
RészletesebbenA.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. akaratelhatározás előkészület kísérlet befejezett bcs. A cselekmény
RészletesebbenA KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS
Mohai Gabriella Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Témavezető: Hack Péter A KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS I. A közérdekű munka mint alternatív büntetés a büntetőeljárás
RészletesebbenB/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.
Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,
RészletesebbenMAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG
A Magyar Helsinki Bizottság véleménye a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztésről A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint
RészletesebbenAz Országos Bírósági Hivatal Gyermekbarát Igazságszolgáltatás Munkacsoportjának tevékenysége kérdések és új irányok
Az Országos Bírósági Hivatal Gyermekbarát Igazságszolgáltatás Munkacsoportjának tevékenysége kérdések és új irányok Magyarország Kormánya 2012-ben meghirdette a Gyermekbarát Igazságszolgáltatás évét. Ezzel
RészletesebbenGyermekközpontú igazságszolgáltatás
Gyermekközpontú igazságszolgáltatás 2018 Poll: Szerintetek mik a gyermekközpontú igazságszolgáltatás legfontosabb alapelvei? 1. Idő 2. Képzett szakemberek 3. Gyermek joga a részvételhez, információhoz
RészletesebbenDiákjogi szektor 2008.
Diákjogok érvényesülése 14, 15 Diákjogi szektor 2008. Hatóságok és szervezetek a diákjogok iskolán belüli védelmében dr. Jásper András előadása Kezdeményezze, hogy az ellenőrzési joggal rendelkezők végezzenek
RészletesebbenZáróvizsga-felkészítő. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
Záróvizsga-felkészítő Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. új Btk (2012. évi C. tv. 2013.07.01.) régi Btk (1978. évi IV. tv. 2013.06.30.)? Tananyag: -
RészletesebbenPártfogó felügyelet végrehajtása Közérdekű munka büntetés Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Utógondozás...
Pártfogó felügyelet végrehajtása... 1 Közérdekű munka büntetés... 4 Környezettanulmány... 6 Pártfogó felügyelői vélemény... 8 Utógondozás... 10 Büntetőügyekben alkalmazott közvetítői tevékenység... 12
RészletesebbenElektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer E L B I R POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL 2010. április
Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer E L B I R POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL 2010. április A sértett és elkövető megegyezése büntető ügyekben MEDIÁCIÓ Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
RészletesebbenKollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig
Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig A 1. A büntetőeljárás és a büntetőeljárási jog (alapfogalmak, feladatok) 2. A büntetőeljárási jog forrásai és hatálya 3. A
RészletesebbenMOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE
MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat
RészletesebbenTájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről
Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről A jelen tájékoztatóban foglaltak nem minősülnek a büntetőügyekben eljáró hatóságok hivatalos
Részletesebbenhatóság és az ügyész Az ügyész diszkrecionális jogköre Az eljárás ésszerő idıtartama eljárási garanciák maradéktalan betartása (áldozatok)
A VÁDEMELÉS Eljárási rendszerek Legalitás opportunitás A nyomozó kapcsolata hatóság és az ügyész Az ügyész diszkrecionális jogköre Az eljárás ésszerő idıtartama eljárási garanciák maradéktalan betartása
Részletesebben1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,
1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel
RészletesebbenÁltalános jogi ismeretek IV.
Általános jogi ismeretek IV Dr Bárányos Bernadett ELTE ÁJK TÁMOP-557-08/1-2008-0001 I Általános büntetőjogi ismeretek TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Büntetőjog fogalma Objektív értelemben: a büntetőjog azon
RészletesebbenAki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna
Bűnpártolás 244. (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás
Részletesebben1. A bizottság a törvényjavaslat 38. -ának a következő módosítását javasolja: 38. Az Nbjt a helyébe a következő rendelkezés lép:
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/11232) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
Részletesebben1. Szétválasztható-e a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.
1. Szétválasztható-e a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) rendelkezései által meghatározott szolgálati nyugdíj
RészletesebbenA.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok, különös tekintettel a magánindítvány hiányára
A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró, különös tekintettel a magánindítvány hiányára Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. Büntethetőségi
RészletesebbenB/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló
RészletesebbenJÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra
JÓVÁTÉTELI MUNKA A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. Szabóné Dr. Szentmiklóssy
RészletesebbenJogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék
Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin 2012. november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Számonkérés A számonkérés formája: írásbeli dolgozat Rendelkezésre álló idő: igény szerint, kb.
RészletesebbenAz alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás
Az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény az 1998. évi XIX. törvényhez hasonlóan szabályozza az alaptalan szabadságkorlátozásért
RészletesebbenA BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*
VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)
RészletesebbenA közvetítői eljárás a büntetőeljárásban
A közvetítői eljárás a büntetőeljárásban A közvetítői eljárás a büntetőeljárásban tulajdonképpen a felelősségre vonás elkerülésének (vagy a büntetés korlátlan enyhítésének) olyan módja vagy lehetősége,
RészletesebbenAlapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
Részletesebben156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról
156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,
RészletesebbenJOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!
JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását
RészletesebbenMagyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata
PREAMBULUM Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1992. szeptember 24-én elfogadott és 2001. május 16-án módosított EURÓPAI SPORT CHARTA és SPORT ETIKAI KÓDEX alapelveként jelöli, hogy a FAIR PLAY
RészletesebbenA legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi
Both Éva Kuslits Gábor A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi szakellátásban minden gyermek egyéni érdekén kívül álló érdek csak akkor érvényesülhet, ha azt a gyermek érdeke megkívánja vagy megengedi.
RészletesebbenA TANÁCS 2003/9/EK IRÁNYELVE (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról
A TANÁCS 2003/9/EK IRÁNYELVE (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen
RészletesebbenTÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya
végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak
RészletesebbenFegyelmi eljárás Szabályzata 2015.
Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Szakmai Program 6.sz. szabályzata Hatályba lépett: 2015. A fegyelmi eljárás rendje, részletes szabályai Vonatkozó jogszabályok: 2013. évi CCXL. törvény 374-376. 1/2015.(
RészletesebbenG y e r m e k e i n k
G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)
RészletesebbenBEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE
BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Sorolja
RészletesebbenA közigazgatási szankcionálás
Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus
RészletesebbenTémakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához
Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához 1. A rendészet, rendészeti szervek. A rend, a közrend (belső rend), a határrend fogalma, kapcsolata. A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság
RészletesebbenA.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás.
A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász
Részletesebben3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?
Olaszország 1. Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó
RészletesebbenA gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire
A gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire Komp Bálint János Doktorandusz, Széchenyi István Egyetem Állam-
RészletesebbenIromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: :35. Parlex azonosító: N4BKLD730001
Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: 2018-11-06 18:35 Miniszterelnökség Parlex azonosító: N4BKLD730001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.
RészletesebbenKüzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen
Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,
RészletesebbenÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉSI MÓDOZATOK BEHOZATALA AZ ÖNKORMÁNYZATI
RészletesebbenB/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges ezen túl: az Alaptörvény,
RészletesebbenDr. Pá lv ö l g y i Ák o s * A megelőző pártfogás, mint a bűnmegelőzés egyik lehetséges eszköze. Büntetőjogi Szemle 2012/2. szám. Bevezető gondolatok
Dr. Pá lv ö l g y i Ák o s * A megelőző pártfogás, mint a bűnmegelőzés egyik lehetséges eszköze Bevezető gondolatok Ki kell dolgozni a megelőző pártfogás rendszerét, és be kell illeszteni a fiatalkorúak
RészletesebbenKözigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017
Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -
RészletesebbenA vádlottra irányadó szabályok az előkészítő ülésen
Előkészítő ülés Az előkészítő ülés lényege Az előkészítő ülés a vádemelés után a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, amelyen a vádlott és a védő a tárgyalást megelőzően kifejtheti
RészletesebbenA hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete
Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...
RészletesebbenA bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály
A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető
RészletesebbenA szakmai követelménymodul tartalma:
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenTARTALOM TANULMÁNYOK DR. BELOVICS ERVIN 5. A Büntetõ Törvénykönyvben nem szabályozott büntetendõséget kizáró okok II. rész DR. LÕRINCZY GYÖRGY 13
TARTALOM TANULMÁNYOK DR. BELOVICS ERVIN 5 A Büntetõ Törvénykönyvben nem szabályozott büntetendõséget kizáró okok II. rész DR. LÕRINCZY GYÖRGY 13 Javaslatok a vádképviseleti statisztikai rendszer radikális
Részletesebben