KÖTELEZ TÁRGYAK TEMATIKÁI 2003/2004. TANÉV II. szemeszter

Átírás

1 KÖTELEZ TÁRGYAK TEMATIKÁI 2003/2004. TANÉV II. szemeszter Az államtudományok fejldési tendenciái Tematika Ph.D. képzés részére 1. A tantárgy államtudományi részterületek közötti felosztása: - Közigazgatási jog fejldési tendenciái 3x4 óra - Nemzetközi jog fejldési tendenciái 2x4 óra - Pénzügyi jog fejldési tendenciái 2x4 óra 2. Az oktatás célja: - Megismertetni az adott jogág és annak tudományának kialakulási feltételeit és fejldését - Feldolgozni az adott jogág lehetséges tartalmi változásait és a közép valamint hosszú távú átalakulási folyamatait 3. A közigazgatási jog fejldési tendenciái cím tananyagrész részletes tematikája és szakirodalma 1. Az igazgatás és a közigazgatás kialakulása, fejldésének f irányvonalai és várható tendenciái 1.1. Az igazgatás és a közigazgatás kapcsolata Szakirodalom: Közigazgatási jog Általános rész Virtuóz Kiadó Magyary Zoltán: Magyar Közigazgatás Budapest, old Szamel Lajos: Az államigazgatás vezetésének jogi alapproblémái KJK Budapest, old Henry Fayol: Az igazgatás fogalmának meghatározása In: Közigazgatástudományi Antológia Els Kötet, Unió Kiadó Budapest Henry Fayol: Az igazgatás elvei és elemei In: Közigazgatás-tudományi Antológia Els Kötet, Unió Kiadó Budapest Az igazgatás kialakulása Szakirodalom: Az ókor története I. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, László Gyula: störténetünk Tankönyvkiadó Budapest, A közigazgatás kialakulása Szakirodalom: Lrincz Lajos: Közigazgatás: tegnap, ma, holnap Közigazgatástudományi Antológia II. Budapest, old Renate Mayntz: A közigazgatás kialakulása Közigazgatástudományi Antológia II. Budapest, old F. Engels: A család, az állam és a magántulajdon eredete Budapest, Népszava Könyvkiadó old Kristó Gyula: A magyar államalapítás História, évi 5-6. száma Dwight Waldo: Mi a közigazgatás In: Közigazgatás-tudományi Antológia Els Kötet, Unió Kiadó Budapest Az ókori államok közigazgatásának kialakulása Szakirodalom:

2 Varga Domokos: s napkelet Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest, F. Engels: i. m old Az ókor története III-IV. kötet Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, P. Szabó Béla: Eladások a római állam és jogtörténet körébl old. Kézirat Miskolc, A közigazgatás fejldése a feudális és a polgári államokban és Magyarországon Szakirodalom: Lrincz Lajos: Közigazgatás: tegnap, ma holnap i. m Magyari Zoltán: Magyar Közigazgatás i. m old Közigazgatási jog Általános rész i. m old Zlinszky János: A századforduló magyar közigazgatása Jogtudományi Közlöny évi 10. szám Szamel Lajos: A polgári közigazgatás-tudomány In: Közigazgatástudományi Antológia Második Kötet, Unió Kiadó Budapest David H. Rossenbloom: A közigazgatás elmélete és a hatalmi ágak szétválasztása In: Közigazgatás (szerk.: R.J. Stillman) Osiris-Századvég Kiadó Budapest A közigazgatás fejldésének várható tendenciái Szakirodalom: Lrincz Lajos: A magyar közigazgatás hazai fejldésének f irányai Magyar Tudomány évi 11. sz old Horváth M. Tamás: Közszolgáltatások magánszervezésben i. n. Közigazgatás szorítóban UNIO Budapest, old Vadál Ildikó: Korszer közigazgatás - avagy kényszer szülte megoldások a közszolgáltatások megszervezésében Magyar Közigazgatás évi 1. sz old Balázs István: A XXI. század közigazgatásának kihívásai Magyar Közigazgatás évi 7. szám Molnár Miklós: A közigazgatási jogtudomány fejldési irányai In: Tanulmányok a közigazgatás szervezeti és jogi intézményei körébl (szerk.: Ficzere Lajos) Unió Kiadó Budapest Molnár Miklós: Funkcionalizmus és a jogtudomány új szemléleti horizontja In: Tanulmányok a közigazgatás szervezeti és jogi intézményei körébl (szerk.: Ficzere Lajos) Unió Kiadó Budapest Richard J. Stillman: Amerikai közigazgatás magyar szemszögbl In: Közigazgatás (szerk.: R.J. Stillman) Osiris-Századvég Kiadó Budapest Lrincz Lajos: Az amerikai közigazgatás kutatásának irányzatai In: Közigazgatás-tudományi Antológia Els Kötet, Unió Kiadó Budapest Lrincz Lajos: Irányzatok a francia közigazgatás vizsgálatában In: Közigazgatás-tudományi Antológia Els Kötet, Unió Kiadó Budapest Laurence J. Peter Raymond Hull: A Péter-elv In: Közigazgatás (szerk.: R.J. Stillman) Osiris-Századvég Kiadó Budapest Az európai integráció hatása a közigazgatásra 2.1. Az EU mködése és a közigazgatás összefüggései Szakirodalom:

3 Csernyi Ákos: A nemzeti parlamentek és az európai integráció Magyar Közigazgatás évi 3. sz Peter Haberle: Európa, mint formálódó alkotmányos közösség Magyar Közigazgatás évi 10. sz Torma András: Európai közigazgatás - régiók - önkormányzatok Virtuóz Kiadó Budapest, , old A. Ibanez: A közösségi jog ellenrzése és végrehajtása Osiris Kiadó Budapest, I-III. fejezet Verebélyi Imre: Az EU hatása a nemzeti közigazgatásra és kormányzásra Magyar Közigazgatás évi 7-8. sz H. Siedentopf-Ch. Hanschild: Európai integráció és a tagállamok közigazgatása Közigazgatástudományi Antológia II. Budapest, old J. Fournier: A megbízható közigazgatás Magyar Közigazgatás évi 10. sz Forgács Imre: Az államszerepének változásai az európai integráció türkében Magyar Közigazgatás évi 7. szám Czuczai Jen: Az európai közigazgatási térség In: Magyar Közigazgatási Jog Különös Rész, Osiris Kiadó Budapest Torma András: Kísérlet az EU-intézményrendszer mködése igazgatástudományi modelljének leírására Magyar Közigazgatás évi 7-8. szám Torma András: Adalékok az EU-közigazgatás fogalmához Magyar Közigazgatás évi 2. szám Kondorosi Ferenc: Az euroatlanti integráció hatása a közjogra Magyar Közigazgatás évi 1. szám 2.2. Az európai regionalizmus Szakirodalom: Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok old Horváth Gyula: Európai regionális politika Dialógus Campus Kiadó Budapest-Pécs , old Forgácsné dr. Orosz Valéria: A Regionális Önkormányzatok Európai Chartájának tervezete és a régiók nemzetközi együttmködése Magyar Közigazgatás évi 7-8. sz Dr. Bende Szabó Gábor: Svédország és a regionalizmus Magyar Közigazgatás évi 11. sz Józsa Zoltán: Regionalizmus és önkormányzatok Magyar Közigazgatás évi 4. szám Szigeti Ern (szerk.): Régió, közigazgatás, önkormányzat Magyar Közigazgatási Intézet Budapest Az Európai Unió és az önkormányzatok Szakirodalom: Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok old Torma András: Önkormányzati reformok Nyugat-Európában és tanulságaik Magyar Közigazgatás évi 9. szám

4 Dr. Nyikos Gyorgyi: Önkormányzatok az EU-ban Magyar Közigazgatás évi 9. sz Dr. Józsa Zoltán: A nyugat-európai államok önkormányzatai és az Európai Unió Magyar Közigazgatás évi 5. sz EU-integráció - önkormányzatok I. Önkormányzati Szövetségek Tanácsa Budapest, Európai integráció az önkormányzatok szemszögébl Magyar Közigazgatási Intézet Budapest, Hervainé Szabó Gyöngyvér: A helyi önkormányzatok EU integrálódásának tapasztalatai In: EU-integráció, önkormányzatok I. (szerk.: Csefkó Ferenc) Önkormányzati Szövetségek Tanácsa Budapest Európai Unió - magyar közigazgatás 3.1. EU - magyar közigazgatás általános kérdései Szakirodalom: Dr. Lrincz Lajos: Európai integráció - magyar közigazgatás Magyar Közigazgatás évi 7. szám Dr. Chronovszki Nóra Integráció és alkotmányozás Magyar Közigazgatás évi 3. sz Pálné Kovács Ilona: A magyar közigazgatás jövképe és az uniós csatlakozás In: EU-integráció, önkormányzatok I. (szerk.: Csefkó Ferenc) Önkormányzati Szövetségek Tanácsa Budapest Lrincz Lajos: Összehasonlítás a közigazgatásban Magyar Közigazgatás évi 5. szám Lrincz Lajos: Külföldi hatások a magyar közigazgatásban Európai Közigazgatási Szemle évi 1. szám 3.2. EU - magyar regionalizáció Szakirodalom: Horváth Gyula: Európai regionális politika Budapest-Pécs VI. fejezet Kara Pál: Néhány gondolat a regionalizációról Magyar Közigazgatás évi 9. sz Ágh Attila: Régiók Magyarországa Comitatus évi Különszáma Walter Tibor: A területi közigazgatás és a közigazgatási hivatalok regionalizációjának kérdései Magyar Közigazgatás évi 7. szám Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás Magyar Közigazgatás évi 6. szám Fábián Adrián: Regionális közigazgatás de lege ferenda Magyar Közigazgatás évi 1. szám 3.3. EU - magyar önkormányzatok Szakirodalom: Török Éva: A közigazgatás fejlesztése és az Európai Közösségekkel történ jogi harmonizáció összefüggései Magyar Közigazgatás évi 1. sz Orava Márta: Felkészülés az Európai Unióhoz való csatlakozásra önkormányzati szemszögbl Magyar Közigazgatás évi 1-2. sz Dr. Babucs Béláné: Új kihívások az EU csatlakozáskor Magyar Közigazgatás évi 7. sz.

5 Soósné dr. Gáspár Gabriella: Helyi jogharmonizáció Magyar Közigazgatás évi 2. sz Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok old Paulovics Anita Torma András: A Társulási Megállapodás és az acquis communautaire hatása a magyar önkormányzatokra Magyar Közigazgatás évi 9. szám Rinaldo Locatelli: A helyi önkormányzatok 10 éve Magyarországon Magyar Közigazgatás évi 9. szám Verebélyi Imre: Önkormányzati rendszerváltás és modernizáció Magyar Közigazgatás évi 9. szám Lampert Mónika: Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztése Magyar Közigazgatás évi 4. szám Szita Károly: Gondolatok az önkormányzati rendszer korszersítésérl Magyar Közigazgatás évi 4. szám 4. A nemzetközi jog fejldési tendenciái 1. A rendszerváltozás hatása a magyar nemzetközi jogi doktrínára 2. A nemzetközi jog és a magyar jog kapcsolatrendszere a magyar alkotmánybírósági, kormányzati és parlamenti gyakorlat fényében 3. A nemzetközi bíróságok számának növekedése és a felvetd problémák a.) nemzetközi bíróságok önálló jogalanyiságának megjelenése b.) a bíróságok bels szabályzatainak jogi természete 4. Törekvések az erszak legitim alkalmazása kategóriáinak kiszélesítésére Szakirodalom: - Kovács Péter: A rendszerváltozás hatása a magyar nemzetközi jogi doktrínára - a tankönyvek tükrében (Kézirat a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara alapításának 20. évfordulójára készített tanulmánykötet számára) - Kovács Péter (szerk.): Le droit international au tournant du millénaire - International law at the Turn of the Millennium (a magyar nemzetközi jogászok december 8-i konferenciáján tartott eladások idegen nyelv változataiból készült tanulmánykötet) Pázmány Péter Katolikus Egyetem Budapest - Kovács Péter: Alkotmányosság és nemzetközi jog in: Iustum, Aequum, Salutarem (Emlékkönyv Zlinszky János tiszteletére) Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Budapest - Kovács Péter: Nemzetközi szervezetek szankciós típusú határozatai magyarországi érvényesíthetségének alkotmányjogi gyakorlata és problémái - megjelenés alatt (Bodnár László (szerk.): Az Európai Unióhoz való csatlakozás bels alkotmányossági problémái és megoldásaik de lege ferenda c. kutatási projekt zárókiadványában) JATE Szeged 5. A pénzügyi jog fejldési tendenciái 1. Rendszerváltás és adóreform; a rendszerváltás egyes különös jogintézményei: a privatizáció, tzsdei privatizáció intézménye. 2. Az adójog fejldési tendenciái: a nemzetközi adójog rendszere, alapelvei, a ketts adóztatási egyezmények, kapcsoló tényezk a nemzetközi adóztatás területén.

6 3. A nemzetközi adózás alapintézményei: adóelkerülés, káros adóverseny, a külföldiek befektetések adóztatása. 4. Európai adójog: a jogharmonizáció jogforrásai, jogharmonizáció a közvetett és egyenes adók területén az Európai Unióban. Szakirodalom: - Erds Éva: A tzsdei privatizáció In: Facultas Nascitur, 20 éves a jogászképzés Miskolcon, Bíbor Kiadó, Miskolc, o. - Erds Éva: A részvények tzsdei bevezetési eljárása Advocat 2001/2. - Erds Éva: Egy tzsdei mintaprivatizáció: az angol privatizációs eljárás Pénzügyi Szemle 2001/10. szám o. - Deák Dániel: Adótervezés a nemzetközi gyakorlatban Adventura 2000 Kft Erds Éva: Nemzetközi adójogi kérdések Sectio Juridica et Politica. TOMUS XI. Miskolc, Jubileumi Kötet ME fennállására o. - Kakuk János: Adóharmonizáció az Európai Unióban Európa Tükör 37. sz. - Kakuk János: Az Európai Unió harmonizációjának újabb eredményei a forgalmi adózás területén Pénzügyi Szemle 1994/3. sz o. - Erds Éva: Adójogi harmonizáció és az önkormányzatok EU csatlakozás magyar önkormányzatok cím konferencia kiadvány, Virtuóz Kiadó, Budapest o. - Erds Éva: A külföldi befektetk adókedvezményei és a jogharmonizáció Befektetésösztönzés vagy káros adópolitika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Ünnepi Tanulmányok Holló András 60. születésnapjára Bíbor Kiadó, Miskolc o. - Erds Éva: A külföldi befektetések szabályozása az Európai Unióban és a magyar jogban, különös tekintettel az adójog területére Sectio Juridica Et Politica Tomus XXI/2. Miskolc, o. Követelmények - A kapcsolódó szakirodalom áttekintése - Egy választott téma részletes feldolgozása szakirodalom alapján - A választott témából minimum 1/2 ív terjedelm tanulmány készítése Az els eladás február 19-én csütörtökön 9-órakor az A/6. épület 216. szobájában lesz. A levelez és egyéni tagozatos hallgatók a tematika átolvasása után a dolgozat címének egyeztetése és a vizsgakövetelmények megbeszélése érdekében keressenek a /13-56-os telefonszámon. Miskolc, február 4. Dr. Kalas Tibor intézetigazgató egyetemi tanár

7 A jelenkori jogelméleti gondolkodás fbb irányzatai cím a Hagyomány és megújulás a jog elméleti megalapozásában doktori programhoz kapcsolódó jogelméleti eladás-sorozat tematikája és követelményrendszere 1. Az eladások címe: A jelenkori jogelméleti gondolkodás fbb irányzatai 2. Az eladások célja: A graduális képzés részét képez jogbölcselet c. tárgy keretében nyújtott, vázlatos elmélettörténeti áttekintés alapján és hátterén elmélyültebb megismerkedés a fontosabb jelenkori irányzatokkal és gondolkodókkal. A kiválasztás szempontja egyfell az, hogy a jogbölcseleti gondolkodás XX. századi, de nem a pillanatnyi népszerség által felkapott képviselirl essen szó; másfell az, hogy a kiválasztott szerzk egy-egy markánsan elkülönül eszmetörténeti irányzatot képviseljenek. Ezen irányzatok közül markánsan kiemelkedik a jogpozitivizmus útkeresése a XX. század végén, ami a tematika központi tárgyát fogja képezni. Az egyes foglalkozások tematikája a jogpozitivizmus és a természetjogi gondolkodás klasszikusainak és változásainak áttekintése után a XX. század második felének és napjainknak a meghatározó szerzi Hart, Dworkin, Raz, Rawls stb. valamint az munkásságuk, az ket ért krtitika és a továbblépés lehetségeinek felvillantása mentén alakul. 3. A félév beosztása: A február 16-val kezdd héttel indulva kéthetente 2 órás foglalkozások. A pontos idpontok egyeztetése: február 18-án a tanszéken. Tárgyjegyz: dr. Szabó Miklós. A tárgy oktatásában a tanszék minsített oktatói vesznek részt. Az egyenként kétórás eladások az oktató által megjelölt napokon, idpontban és helyen lesznek megtartva. 4. Vizsgakövetelmények: A tárgy kollokviummal záródik. A vizsgára bocsátás feltétele ½ - 1 szerzi ív terjedelm, jogelméleti tárgyú dolgozat megírása. A dolgozat témáját a tárgy oktatójával kell egyeztetni. A kollokvium a dolgozat megvédésébl és a kötelez tananyag számonkérésébl áll. 5. Kötelez tananyag: Szabó M. (szerk.): Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetébl. Miskolc: Bíbor Kiadó, (2. kiadás) kijelölt részei: 9-50.; ; ; oldalak. A nappali tagozatosoknak a foglalkozásokon kiadott tanulmányok is. 6. Ajánlott irodalom: H. Kelsen: Tiszta jogtan. (Ford.: Bibó I.) Budapest, H. Kelsen: Az államelmélet alapvonalai. (Ford.: Moór Gy.) Miskolc: Bíbor Kiadó, H. Kelsen: Allgemeine Theorie der Normen. Wien: Manz Verlag, 1979 Angolul: General Theory of Norms. (Transl.: M. Hartney) Oxford: Clarendon, H. Coing: A jogfilozófia alapjai. (Ford.: Szabó B.) Budapest: Osiris, H. L. A Hart: A jog fogalma. (Ford.: Takács P.) Budapest: Osiris, H. L. A. Hart: Meghatározás és elmélet a jogtudományban. In: Szabó M. Varga Cs. (szerk.): Jog és nyelv. Budapest, 2000.

8 R. Dworkin: A szabályok modellje. In: Szabadfalvi J. (szerk.): Mai angol-amerikai jogelméleti törekvések. Miskolc: Bíbor Kiadó, R. Dworkin: A politikai bírók és a joguralom. In: Takács P. (szerk.): Joguralom és jogállam. Budapest, R. Dworkin: Alkotmányjogi esetek. In: Paczolay P. (szerk.): Alkotmánybíráskodás alkotmányértelmezés. Budapest, R. Dworkin: Laws s Empire. Cambridge, Mass.: Harvard U. P., R. Dworkin: Freedom s Law. The Moral reading of the American Constitution. Oxford: Oxford U. P., J. Rawls: Az igazságosság elmélete. (Ford.: Krokovay Zs.) Budapest: Osiris, Kis J.: Az igazságosság elmélete. John Rawls magyarul. In: Világosság. 1998/8-9.sz., Béndek P.: Rawls konstruktivizmusáról. In: Politikatudományi Szemle. 1991/1. sz., Varga Cs. (szerk.): Jog és filozófia. Budapest, Szabó M. (szerk.): Ius humanum. Ember alkotta jog. Mhelytanulmányok. Miskolc: Bíbor, Szabó M. (szerk.): Natura iuris. Természetjogtan & jogpozitivizmus & magyar jogelmélet. Miskolc: Bíbor, (Dr. Szabó Miklós) tanszékvezet egyetemi tanár IV. szemeszter Bnügyi tudományok fejldési irányai I. A tantárgy oktatásának célja Az egy féléves oktatási program célja a bnügyi tudományok, ezen belül a büntetjogtudomány, bünteteljárási jog tudomány és a kriminológia leglényegesebb új nemzetközi és hazai eredményeinek bemutatása, valamint a meghatározó külföldi és hazai kriminálpolitikai tendenciák, büntet anyagi jogi és eljárásjogi jogalkotási törekvések és megoldások, továbbá bnmegelzési megközelítések, programok bemutatása. II. A nappali tagozatos doktorjelöltek esetében az aláírás feltétele legalább 6 eladáson való megjelenés. A levelez tagozatos doktoranduszok esetében az aláírás feltétele a félév során egy alkalommal konzultálás a tárgy jegyzjével. III. Követelményrendszer Vizsgakövetelményként a hallgatóknak a tárgyjegyzvel legkésbb március 1-ig egyeztetett témáról egy ív terjedelm dolgozatot kell írniuk. A dolgozat leadási határideje: június 30. A minsítés öt fokozatú osztályozással történik. A levelez és egyéni tagozatos hallgatók a félévi kötelezettségeikrl, a megírandó tanulmány tárgyáról a joglm@gold.uni-miskolc.hu címen érdekldjenek. IV. A program tanulmányozásához ajánlott irodalom Bárd Károly: Európai büntetpolitika. In: Tények és kilátások. Szerk.: Eredei Árpád. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, o. Csemáné Dr. Váradi Erika Lévay Miklós: A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések az új Büntet Törvénykönyvben. Büntetjogi kodifikáció, szám (megjelenés alatt).

9 Farkas Ákos: Büntetjogi együttmködés az Európai Unióban. Megjelenés alatt az Osiris Kiadónál. Farkas Ákos Róth Erika: Tanúvédelem a büntet eljárásban. Magyar Jog, Görgényi Ilona: A bncselekménnyel okozott kár megtérítésének perspektívái. In: Lévay Miklós (szerk.): A bünteteljárás modernizációja az európai jogharmonizáció és a növekv bnözés ketts szorításában. II. Országos Kriminológiai Vándorgylés anyaga. Kriminológiai Közlemények különkiadás, a Magyar Kriminológiai Társaság kiadványa, Bp. 1998, o. Görgényi Ilona: Régi és új paradigma: a restoratív igazságszolgáltatás. In: Békés Imre Ünnepi kötet. Szerk.: Gellér Balázs. ELTE ÁJK, Budapest, o. Lévay Miklós: Az angol büntet igazságszolgáltatási politikáról, annak szerzirl és szereplirl. Bnügyi Tudományi Közlemények. Bíbor Kiadó, Miskolc, o. Róth Erika (szerk.): A tanúvédelem útjai Európában. A Bnügyi Tudományi Közlemények 3. sz. kötete. Megjelenés alatt a Bíbor Kiadónál. Barabás Andrea Tünde: Kárjóvátétel a magyar büntet igazságszolgáltatás történetében. Magyar Jog, évi 11. szám. Blutman László: Az ártatlanság vélelmének hatóköre az európai alapjogokban. In: Emlékkönyv Dr. Szabó András egyetemi tanár 70. születésnapjára. Szeged, o. C. Wells: Corporations and Criminal Responsibility (Oxford: Clarendon Press, 1994) Csonka Péter: Reversal of the burden of proof compatible with the European Convention of Human Rights? In: Tanulmányok Szabó András 70. születésnapjára. Bp. Magyar Kriminológiai Társaság, o. Delmas-Marty, Mireille (ed.): Corpus Juris Economica Farkas Ákos: A büntetjogi együttmködés sajátosságai az Európai Unióban. JK. 1999/ o. Freda Adler-Gerhard O. W. Mueller William S. Laufer: Kriminológia. Ford. B. Varga Éva és Bódig Mátyás. Osiris Kiadó, Budapest, Kígyóssy Katinka: A jogi személyek büntetjogi felelssége (MJ, o.) Lévay Miklós: Bncselekmény-e a kábítószer-fogyasztás (Psychiatria Hungarica, o.) Masika Edit-Harmati Gergely: Egységes belbiztonsági és jogi térség Európában c. kötetbl a II. rész: Az Európai bel- és igazságügyi együttmködés fejldése az európai gazdasági közösség alapító szerzdésétl az Amszterdami Szerzdésig: o. (Integrációs Stratégiai Munkacsoport, Bp., 1999). Mediation in Panel Matters Recommendation No. R (99) 19, adopted by the Committee of Ministers of the council of Europe on 15 September Morvai Krisztina: Meditáció a mediációról avagy gondolatok az elkövet és a sértett közötti konfliktus megoldásának új megközelítésérl. Magyar Jog, évi 2. szám. Nagy Ferenc: Jóvátétel mint a konfliktusfeloldó büntet igazságszolgáltatás egyik formája. Jogtudományi közlöny, évi 3. szám. Nagy Ferenc: A büntetjog legújabb változásairól nemzetközi kitekintés alapján. Megjelent a Tanulmányok Szabó András 70. születésnapjára c. kötetben. (Magyar Kriminológiai Társaság, Bp., Szerk. Gönczöl Katalin és Szabó András o.) N. Lacey, C. Wells and D. Menre: Reconstructing Criminal Law (London: Butterworth, 1994) Pieth, Mark: The Harmonization of Law Against Economic Crime. In: European Journal of Law Reform 1998/1999. Vol p. Roach, Kent: Four Models of the Criminal Process. In: The Journal of Criminal Law and Criminology, Vol p. Roger Hood: The Penalty (Oxford: Clarendon Press, 1996)

10 Stephens, Gene (ed.): The Future of Criminal Justice. Criminal Justice Studies Anderson Publishing Co., p. Szabó András: Büntetpolitika és alkotmányosság. (JK o.) Szabó András: Alkotmány és büntetjog (JK o.) Walker, Samuel: Taming the System. The control of Discretion in Criminal Justice Oxford University Press, Wiener A. Imre: A nemzetközi büntetjog a nemzetközi jog aspektusából. Megjelent a Nyugat-európai hatások a magyar jogrendszer fejldésében (ELTE ÁJK Kiadványa, Bp., Szerk.: Margitán Éva, Kisfaludi András, o.) Wiener A. Imre (szerk.): Büntetendség, büntethetség. Büntetjogi tanulmányok. (KJK, MTA Állam- és Jogtudományi Intézete, Bp., 1997) Zeder, F.: A büntetjogi együttmködés jogi aktusai az Európai Unióban és azok államon belüli átültetése (MJ o.) Dr. Lévay Miklós egyetemi tanár, tárgyjegyz I. A tantárgy oktatásának célja A munkajog, az agrárjog és a környezetvédelmi jog az Európai Unióban 1. A doktorképzésnek a címben megjelölt területe négy, egymással részben összefügg joganyagot fog át. I. A munkajog ugyanis a társadalombiztosítási, ill. a szociális joggal azon az alapon függ össze, hogy: a) a munkában töltött ún. szolgálati évek alapozzák meg a társadalombiztosítási szolgáltatások iránti jogosultságot, b) a biztosítási típusok némelyike üzemi jelleg, c) a foglalkoztatás elsegítésének aktív és passzív eszközei, különösen a munkanélküli segélyezés szociális jogi természet, d) az üzemi társadalombiztosítás területén érvényesül a kollektív érdekegyeztetés és a kollektív megállapodás. II. A munka- és a szociális jog az agrárjoggal: a mezgazdasági munka és önfoglalkoztatási (egyéni vállalkozó farmer, gazdasági társasági vagy szövetkezeti tagi vállalkozókénti vagy alkalmazotti minségben munkát végz) jogviszony alapján: a) az individuális munkajoggal (arbeits- und arbeitsähnliche Verhältnis), b) az elbb említett jogviszonnyal összefügg agrárérdekvédelmi tevékenységen keresztül a kollektív munkajoggal (mezgazdasági munkáltató szövetségek és szakszervezetek érdekegyeztet tárgyalásai és kollektív szerzdései), c) a mezgazdasági munka és farmervállalkozói jogviszony alapján a társadalombiztosítási joggal. III. Az agrárjog és a munkajog a környezetvédelmi joggal a következ területeken kapcsolódik egymással össze: a) a munkajog és a környezetvédelmi jog a munkahelyi környezet munkahigiéniai és munkavédelmi, valamint munkaegészségügyi követelményeit biztosító jogintézményeken keresztül, b) az agrártevékenység pozitívan, de ugyanakkor negatívan is befolyásolhatja a termtalajállományt, a föld-, az erd-, valamint a vadállományminséget (kemizálás, növényvédelem, legeltömegterhelés, erd- és vadgazdálkodás szakszerségének kérdése), a környezetet (vegyszerezés), valamint a természetet is (pl. erdirtás, mocsárlecsapolás, stb.), c) a munkajogihoz hasonló érdekegyeztetési rendszer kiépülése az agrárjog és a környezeti jog területén. 2. Az Európai Unió munka-, szociális-, agrár- és környezetvédelmi jogának mind eme átfedési-összefüggési pontjai, mind pedig egyes saját szakterületi kérdései a tanács és a

11 bizottság által kiadott jogforrásokkal konzisztens módon rendezve vannak, amelyekkel összhangban áll a tagállamok nemzeti szabályozása. Nem mondható mindez el a magyar jogrendszerre, amely a doktori program által átfogott jogterületet is még csak részben harmonizálta. Az eladások éppen ezért a jogharmonizációi szükségletre és a diszharmonizációs fonákságokra fókuszál és koncentrál. 1. A programhoz tartozó eladásokat Prof. Dr. Prugberger Tamás tartja az általa összeállított témarendszer alapján Az egyes témakörökhöz tartozó jogintézmények bemutatásánál az európai szabályozást ismertetjük, a magyar szabályozásra csak annyiban térünk ki, ha az ütközik az uniós normákkal. II. A tantárgy oktatási programja, eladási ütemezése Óra- Címe szám 1 2 A munkaügyi- és a szociális érdekegyeztetés fajtái, szerepli, célja, rendszere, kialakult formái, valamint a kollektív szerzdés, továbbá az érdekviták rendszere és rendezése az EU-ban, összevetve az USA-val 2 1 Az érdekegyeztetés európai mechanizmusa az agrárium és a környezeti jog területén, agrárpiaci rendtartás 3 2 Az üzemi tanács intézménye az EU tagállamokban, az európai üzemi tanács. Az ÜT feladata, szerepe, jogosítványrendszere és a nemzeti jogokban kialakult egyes szervezeti formái 4 2 Az agrárjog, mint a vidékfejlesztés joga az AGENDA 2000 tükrében és ennek pénzügyi/hitelezési, infrastruktura-fejlesztési, környezet-természetvédelmi, valamint foglalkoztatási vonatkozásai 5 2 A munkaszerzdés, ill. a munkaviszony eges intézményi csomópontjaihoz tartozó európai normák bemutatása és elemzése 6 2 Az agrárjog fbb jogharmonizációs területei és a jogharmonizáció elrejutása Magyarországon 7 2 Az európai környezet- és természetvédelmi jog és felelsségi rendszer 8 2 A nyugat-európai társadalombiztosítási strukturális rendszer Összesen: 15 óra/félév Eladó Prugberger Tamás Prugberger Tamás Prugberger Tamás Dieter Schweizer Prugberger Tamás Prugberger Tamás Prugberger Tamás Prugberger Tamás Prugberger Tamás Az els eladás idpontja: február óra Civilisztikai Intézet könyvtára

12 III. Követelményrendszer A nappali oktatáson résztvevk az eladásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett elre egyeztetett tárgyú - egy ív terjedelm dolgozatot kötelesek írni vagy pedig a szakszemináriumon a szakszeminárium témakörébl eladást köteles tartani. A levelez hallgatók az eladásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni. k a tantárgyi tematikához kapcsolódó egy ív terjedelm dolgozattal és egy kiválasztott kötelez irodalom ismeretének igazolásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minsítés öt fokozatú. IV. Irodalom a) Kötelez irodalom: Agrárjog I. és II. kötet. Bíbor Kiadó, Miskolc, és Bakács Tibor: Európai környezeti jog. Környezetgazdálkodási Intézet. Budapest, Bándi Gyula: Környezetvédelmi kézikönyv. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, Fodor László: Integratív környezetjog. Bíbor Kiadó, Miskolc, Fodor László: Környezetjogi eladások. Bíbor Kiadó, Miskolc, Fodor László-Prugberger Tamás: A környezeti jog dogmatikai rendszere. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója, SzCsM Kiadás, Budapest, Kiss György (szerk.): Az Európai Unió munkajoga. Osiris Kiadó, Budapest, Kiss György: Munkajog. Osiris, Budapest Könczei Gyulavári: Európai szociális jog, Osiris Kiadó, Budapest Prugberger Tamás: Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog, KJK- Kerszöv, Budapest, Prugberger Tamás-Pongrácz Aladár: Magyar és európai társadalombiztosítási jog. Bíbor Kiadó, Budapest, Prugberger Tamás-Rácz Zoltán: Magyar és európai foglalkoztatás támogatási és munkaügyi igazgatási jog. Bíbor Kiadó, Miskolc Hans-Peter Martin/Harold Schumann: A globalizáció csapdája. Perfekt kiadó, Bp Árva László/Diczházi Bertalan: Globalizáció. Rairosz Kiadó. David C. Korten: Tkés társaságok világuralma. Kapu Kiadó, Max Weber: Gazdaságtörténet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp Milton Friedman: Kapitalizmus és szabadság. Akadémiai Kiadó, Bp. és MET Publishing Co. Florida-Budapest. Eörsi Gyula: Gazdaság, jog, jogrendszertagozódás. Akadémiai Kiadó, Bp Kiss György: A piac és az emberi tényez. Balassi Kiadó, Bp Prugberger Tamás: Bels vagyoni és vállalkozási jogviszonyok az önkormányzati vállalatoknál. Szövetkezeti Kutató Intézet közleményei 206. sorozatkötet (s. köt.), Bp Prugberger Tamás: Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog. KJK- Kerszöv, Bp Lehoczkyné, Kollonay Csilla: Alanyok és viszonyok a vállalaton belül. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (KJK), Bp Kiss György: Munkajog. Osiris Kiadó, Bp Kiss György (szerk.) Az Európai Unió munkajoga. Osiris Kiadó, Budapest Radnay József: A sztrájk egyes kérdései a külföldi jogrendszerekben. Munkaügyi Szemle, 1990/5. sz.

13 Prugberger Tamás: A jogalanyiság strukturális felfogásának megjelenése és alapproblémái a szövetkezetek gazdasági és szervezeti életében. Szöv. Kut. Int. Közlemények, 201. köt. sorsz. Bp., Prugberger Tamás: A munkavégzés és a dolgozói érdekvédelem szabályozása a vállalatoknál és a szövetkezeteknél. MTA Államtudományi Kut. Programiroda Kiadása, Bp Prugberger Tamás. A gazdasági szervezetek szabályozásának jogrendszertani kérdései (különös tekintettel a szövetkezeti és az agrárviszonyokra). SZKI Közlemények, 153. kötetsor, Bp Fodor-Mikó-Prugberger: Agrárjog I. Bíbor Kiadó, Miskolc, Fodor-Olajos-Prugberger (szerk.): Agrárjog II.. Bíbor Kiadó, Miskolc, Prugberger-Olajos: A szövetkezet intézményének új jogi szabályozása. Jogtudományi Közlöny, Fodor László: Környezetjog. Bíbor Kiadó, Miskolc Prugberger Tamás: A globalizáció és a környezetvédelem neuralgikus kérdései. Magyar Közigazgatás Prugberger Tamás: A jogalkotás és a jogalkalmazás síkján. Magyar Közigazgatás, 2001/10. sz., Prugberger Tamás: A környezetvédelmi jog szabályrendszerének jogelméleti vonatkozásai és a fbb kodifikációs tennivalók. Magyar Jog, 1993/8.sz. Prugberger Tamás: A mezgazdaság és a környezet/természetvédelem kapcsolatának jogi rendezése Magyarországon, Magyar Közigazgatás, 1995/2.sz. Prugberger Tamás: A magyar munkajog igazoládása az Európai Unió normarendszeréhez. In: Facultas Nascitur (20 éves a jogászképzés Miskolcon). University Press, Miskolc, Prugberger Tamás: A munkajog és a polgári jog kapcsolata a jogdogmatika tükrében. In: Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politca. Tomus XVII Miskolc, Univ. Press. Prugberger Tamás: A gyengébbek és az emberiség védelmére alkalmas jogintézmények és jogterületek Qui prodest? In: A magyar magánjog az európai jogfejldés áramában. (A Miskolci Egyetem ÁJK Jubileumi Konferenciájának Kiadványa. Novotni Kiadó, Miskolc, Prugberger Tamás: A munkavégzéssel összefügg szerzdések jogdogmatikai és elhatárolási kérdései. In: Collectio Juridica Universitatis Debrecenienses, I. Multiplex Media - Debrecen Univ. Press, Debrecen, A munkajog és a polgári jog kodifikációs és funkcionális összefüggései. Tanulmánykötet. Novotni Kiadó, Miskolc, A tanulmánykötetbl Radnay József, Kiss György, Prugberger Tamás és Kenderes György tanulmányai. Prugberger Tamás: Az érdekegyeztetés, mint alkotmányjogilag szabályozandó közjogi és szakjogágazati problematika. In: Szentpéteri István Emlékkönyv, Szeged, Gyulavári Tamás/Könczei György: Európai szociális jog. Osiris Kiadó, Bp Az Európai Unió szociális dimenziója. (szerk. Gyulavári Tamás). Szociális és Családügyi Minisztérium kiadása. Csák Csilla: Az agrárfinanszírozás intézményrendszerének nemzetközi modelljei. Szövetkezés, 2001/2.sz o. Csák Csilla: A magyar szövetkezeti hitelintézetek jelene és jövje. Facultas Nascitur, Bíbor Kiadó, Miskolc, o. Csák Csilla: A takarékszövetkezetek jogi szabályozása a tagsági viszonyok tükrében, Magyar Jog, 2001/ o. Csák Csilla: A vidék finanszírozásának lehetségei a vidéki bankhálózat keretében. Magyar Közigazgatás, 2001/10. sz o. Csák Csilla- Prugberger Tamás-Tóth Hilda: A munkavállalói bérkifizetés a munkáltató

14 fizetésképtelensége esetére (Kritika a 80/987.sz EGK irányelv tükrében) Napi Jogász szám o. Prugberger Tamás- Csák Csilla- Tóth Hilda: A bérgaranciaalap mködése Magyarországon és az Európai Unióban I. Európai Tükör VII. évf. 4. Szám o. Prugberger Tamás- Csák Csilla- Tóth Hilda: A bérgaranciaalap mködése Magyarországon és az Európai Unióban II. Európai Tükör VII. évf. 5. Szám o. Tamás Prugberger- Csilla Csák- Hilda Tóth: Hungarian legal regulation of workers guaranteed payments in cases of employer insolvency A review in the light of EC Directive 80/987 SOUTH-EAST EUROPE REVIEW FOR LABOUR AND SOCIAL AFFAIRS 2002 July o. b) Ajánlott irodalom Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban (szerk.: Gyulavári Tamás/Kozma Ágnes). Szociális és Családügyi Min. kiadványa. Az Európai Szociális Alap (szerk.: Albert Levente/Gyulavári Tamás). A Szociális és Családügyi Minisztérium kiadványa. A világ helyzete évi és köv. évi kötetek. A Föld Napja Alapítvány kiadása. Prugberger Tamás: Tagsági megállapodások a szövetkezetekben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Prugberger Tamás: A szövetkezetek üzemszervezeti egységeinek önállósodását és kapcsolatkiépítésük rendjét megvalósító jogi eszközök. SZKI Közlemények 169. köt. sorsz. Bp, Prugberger Tamás: A szocialista vállalkozás szövetkezeti formáinak jogi alapproblémái, SZKI Közlemények, 171. köt. sorsz. Bp, Prugberger Tamás: A szerzdés intézményének néhány jogelméleti vonatkozása, Magyar Jog, 1973/12. Prugberger Tamás: A jogkövetkezmény néhány elvi és gyakorlati problémája. Jogtudományi Közlöny, 1976/10. sz. Prugberger Tamás: A magyar munkajogi kártérítési felelsség átalakításának problematikája külföldi megoldások tükrében. Állam- és Jogtudomány, 1999/3-4. sz. Berecz Csaba: Társasági jog az Európai Közösségben. Fodor László: Integratív környezetjog. Bíbor Kiadó, Fodor László/Prugberger Tamás: A környezeti jog rendszere, elméleti és gyakorlati kérdései. Környezetgazdálkodási Intézet, Bp Kiss György: Az egyenlségi jogok érvényesülése a munkajogban. Iura (a Pécsi Tudományegyetem ÁJK Tudományos lapja), 2002/1. sz. A Jogtudományi Közlöny, a Magyar Jog, a Magyar Közigazgatás, az Európai Fórum, a Napi Jogász, a Valóság és a Munkaügyi Szemle munka-, szövetkezeti-, társasági-, gazdasági- és agrárjogi tárgyú cikkei 1990-tl.

15 A gazdasági szervezeten belüli munka- és vállalkozási viszonyok jogi rendezésének problémái az ipari és mezgazdasági termelés, valamint a kereskedelem területén az európai jogfejldés és a környezetvédelem tükrében c. programhoz kapcsolódó agrárjogi és környezetjogi szakszeminárium tematikája II. szemeszter I. A tárgy megjelölése: Agrárjogi és környezetjogi szakszeminárium II. A tárgy célja: A programra jelentkez doktorjelöltek agrárjog és környezetjog, környezetvédelem jogelméleti, kutatás-módszertani ismereteinek, valamint gyakorlatának a megalapozása, elmélyítése, továbbá elvi segítségadás a készül doktori értekezéshez. Az I-II. szemeszter keretében agrárjogi vetületek, a III-IV szemeszterben a környezetjogi témakörök feldolgozása és elemzése kerül eltérbe. III. A TANTÁRGY TEMATIKÁJA 1 A szakjogági feldolgozás módszertana, az agrárjogi illetleg környezetvédelemi tárgyú PhD dolgozatok tartalmi és módszertani követelményei, valamint a tudományos szövegek hivatkozási rendszere, a magyar és az idegen nyelv mvek felhasználásának a szabályai. 2 Az agrárjog rendszere, kapcsolódási területei a gazdasági joghoz, a társasági joghoz a polgári joghoz és a közigazgatási joghoz. 3 A föld, mint termelési tényez és mint a jogi szabályozás tárgya. 4 A földhasználati rendszerek jellemzi és az agrárorientációs elírások érvényesülése. 5 Az agrárstruktúra elemei, jellemzi és mködési mechanizmusa. 6 Érdekvédelem és érdekegyeztetés az agrárjog területén. IV. A foglalkozások helye és idpontja: Minden páros hét csütörtökön óráig az egyetem A/6 épület (Jogi Kar épülete) 102. szobájában, a tl indul. IV. szemeszter A TÁRGY MEGJELÖLÉSE: AGRÁRJOGI ÉS KÖRNYEZETJOGI SZAKSZEMINÁRIUM II. A tárgy célja: A programra jelentkez doktorjelöltek agrárjog és környezetjog, környezetvédelem jogelméleti, kutatás-módszertani ismereteinek, valamint gyakorlatának a megalapozása, elmélyítése, továbbá elvi segítségadás a készül doktori értekezéshez. Az I-II. szemeszter keretében agrárjogi vetületek, a III-IV szemeszterben a környezetjogi témakörök feldolgozása és elemzése kerül eltérbe. III. A TANTÁRGY TEMATIKÁJA: 1. A környezetvédelem története, megjelenése a jogban. A környezethez kapcsolódó emberi tevékenység a magyar szokásjogban. 2. A környezet elemei, és az egyes elemek védettségére vonatkozó szabályok megjelenése a 20.század közepétl Európában. 3. A környezet elemeinek védelme a magyar jogban a hetvenes évek közepétl 4. A környezetet veszélyeztet tevékenységek, mint a környezetvédelmi jog elemei. A zaj, rezgés és sugárzásvédelem történeti gyökerei

16 5. A környezetvédelemre vonatkozói konferenciák, eredményeik, és kivetülésük a nemzetközi és az Európai jogra. A stokholmi, és a riói konferencia, az Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjai 6. A környetvédelmi jog és a környezetjog, és a környezetpolitika elhatárolása, Az Európai környezetjog alkotmányos gyökerei, a primer és a szekunderjog viszonya a a római, maastrichti, és az amszterdami szerzdések, és az európai bíróság joggyakorlatának függvényében. IV. A FOGLALKOZÁSOK HELYE ÉS IDEJE: Minden páratlan hét csütörtök óráig az A/6 épület 102. szobájában, a tól indul. A Bnügyi tudományok fejldési irányai c. PhD tantárgy (eladás) programja / félév Az eladások helyszíne: az eladó irodája vagy az intézeti könyvtár február : Új fejlemények a bnügyi tudományok területén. Ea.: Dr. Lévay Miklós március : A kárhelyreállító igazságszolgáltatás I. Ea.: Dr. Görgényi Ilona március : A kárhelyreállító igazságszolgáltatás II. Ea.: Dr. Görgényi Ilona március : Nemzetközi és hazai tendenciák a fiatalkorúakra vonatkozó büntet igazságszolgáltatás területén. Ea.: Dr. Váradi Erika március : Az új Büntet Eljárási Törvényrl és elméleti alapjairól I. Ea.: Dr. Róth Erika április : Az új Büntet Eljárási Törvényrl és elméleti alapjairól II. Ea.: Dr. Farkas Ákos április : Európai büntetjog büntetjogi együttmködés az Európai Unióban. Ea.: Dr. Farkas Ákos április 29. (késbb meghirdetésre kerül idpontban): két eladás az angol kriminálpolitika és büntet törvényhozás új fejleményeirl. Eladók: az Anglia Law School (Anglia Polytechnic University, Cambridge) május : Új megközelítések a bnmegelzésben. Ea.: Dr. Lévay Miklós Miskolc, február 2. Dr. Lévay Miklós intézetigazgató egyetemi tanár, tárgyjegyz IV. ERRE A FÉLÉVRE MEGHIRDETETT SZAKSZEMINÁRIUMOK, SPECIÁLIS KOLLÉGIUMOK A közigazgatás kérdései az EU-ban cím szakszeminárium tematikája és követelményrendszere, amely a "Közigazgatás korszersítésének megalapozása" doktori alprogramhoz kapcsolódik Közigazgatási jogi szakszeminárium IV. 1. A szakszeminárium címe: Az Európai Unió és a közigazgatás kapcsolata

17 2. A szakszeminárium célja: Miután a doktorjelöltek az I. szemeszterben a közigazgatás és a közigazgatás-tudomány kialakulásával, kezdeti fejldésével-, a II. szemeszterben a mai magyar közigazgatás-tudomány f irányvonalaival-, a III. szemeszterben pedig a mai külföldi közigazgatás-tudomány f irányvonalaival ismerkedtek meg, a jelen szemeszterben az Európai Unió és a közigazgatás kapcsolatrendszerének feltárása a f cél. Ennek során a doktorjelölt megismerkedik az Európai Unió, illetve az európai közigazgatás központi szerveivel, e szervek általános jellemzivel és mködésével. Ezt követen kerül sor a régiók és önkormányzatok helyzetének vizsgálatára, majd a központi szervek és a tagállami közigazgatások kapcsolatrendszerének bemutatására. A vizsgálat vont utolsó kérdéskör az Európai Unió és a magyar közigazgatás kapcsolata. 3. A szakszeminárium tematikája: A tematika elkészítésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a heti óraszám mindössze 1, azaz a f hangsúly a doktorjelölt egyéni felkészülésén van. Ehhez igazodóan a tematika az alábbi: 1. Az EU-közigazgatás központi szervei 2. Az EU-közigazgatás központi szerveinek általános jellemzi 3. Az EU-közigazgatás központi szerveinek mködése: európai CITDÖVKE 4. Régiók Európája 5. Önkormányzatok Európája 6. Az EU és a tagállamok közigazgatásának kapcsolata 7. Az EU és a magyar közigazgatás 4. Vizsgakövetelmények: a doktorjelöltnek lehetsége van két számonkérési forma közül választani. Az egyik lehetség az, hogy a kötelez és az ajánlott irodalom, továbbá a szakszemináriumon elmondottak alapján felkészül, és vizsgát tesz, a másik pedig az, hogy a jelölt elkészít egy legalább egy szerzi ív ( n) terjedelm és a szakszeminárium tematikájához kapcsolódó és a tárgyjegyzvel egyeztetett témakör dolgozatot, majd azt kollokvium keretében a Tanszéken megvédi. 5. Kötelez irodalom: 1. Fazekas Judit (szerk.) Az európai integráció alapszerzdései KJK-Kerszöv Kiadó, Buapest, Az önkormányzatokról szóló törvények Nyugat-Európában (Szerk.: Kara Pál) BM ÁSZI Nyugat-Európa Alkotmányai KJK Budapest, Észak-Európa Alkotmányai Államtudományi Kutatóközpont, Balázs István: A polgári államok központi igazgatás és közszolgálati rendszerének alapvonásai BM ÁSZI, Budapest, Mihajlov Dobromir: Tájékoztató adatok az európai országok helyi és területi közigazgatási rendszerérl Magyar Közigazgatás évi 4. száma 7. Kondorosi Ferenc: Az euroatlanti integráció hatása a közjogra Magyar Közigazgatás évi 1. száma 8. Czuczai Jen: Az európai közigazgatási térség

18 In: Magyar közigazgatási jog különös rész (szerk.: Ficzere-Forgács) Osiris Kiadó, Budapest, Lrincz Lajos: Európai integráció magyar közigazgatás Magyar Közigazgatás évi 7. száma 10. Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Balázs István: A XXI. század közigazgatásának kihívásai Magyar Közigazgatás évi 7. száma 12. Verebélyi Imre: Az Európai Unió hatása a nemzeti közigazgatásra és kormányzásra Magyar Közigazgatás évi 6. száma 13. Szigeti Ern (szerk.) Régió, közigazgatás, önkormányzat Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest Forgács Imre: Az állam szerepének változásai az európai integráció tükrében Magyar Közigazgatás évi 7. száma 15. Józsa Zoltán: A nyugat-európai államok önkormányzatai és az Európai Unió Magyar Közigazgatás évi 5. száma 16. Rinaldo Locatelli: A helyi önkormányzatok 10 éve Magyarországon Magyar Közigazgatás évi 9. száma 17. Forunier, Jacques: A megbízható közigazgatás Magyar Közigazgatás évi 10. száma 18. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgylés, Budapest, Ibanez, Alberto: A közösségi jog ellenrzése és végrehajtása Osiris Kiadó, Budapest, Navracsics Tibor: Európai belpolitika Korona Kiadó, Budapest, Verebélyi Imre: Kis-, vagy nagyméret alapszint önkormányzatok Magyar Közigazgatás évi 4. száma 22. Nyikos Gyöngyi: Önkormányzatok az EU-ban Magyar Közigazgatás évi 9. száma 23. Orava Márta: Felkészülés az EU-hoz való csatlakozásra, önkormányzati szempontból Magyar Közigazgatás évi 1-2. száma 24. Dudás Ferenc-Hazafi Zoltán: A közigazgatást és annak személyi állományát érint harmonizációs törekvések az EU-ban I., II. és III. Magyar Közigazgatás évi 1., 2. és 3. száma 25. Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok Virtuóz Kiadó, Budapest, Torma András: Kísérlet az EU-intézményrendszer mködése igazgatástudományi modelljének leírására Magyar Közigazgatás évi 7-8. száma 27. Torma András: Önkormányzati reformok Nyugat-Európában és tanulságaik Magyar Közigazgatás évi 9. száma 28. Torma András: Adalékok az EU-közigazgatás fogalmához Magyar Közigazgatás évi 2. száma 6. Ajánlott irodalom 1. A brit helyi közigazgatás Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, Közigazgatás (szerk.: R.J. Stillman) Osiris, Budapest, 1994.

19 3. Balázs István: Változások és reformok a francia területi közigazgatásban Magyar Közigazgatás, Budapest, július 4. Paulovics Anita-Torma András: A Társulási Megállapodás és az acquis communautaire hatása a magyar önkormányzatokra Magyar Közigazgatás évi 9. száma Miskolc, február 4. Dr. Torma András tanszékvezet, egyetemi docens A pénzügyek jogának tudományos megalapozása c. doktori alprogramhoz kapcsolódó pénzügyi jogi szakszeminárium II. tematikája és követelményrendszere 2003/2004. tanév II. félév (II. szemeszter) I. A tárgy megjelölése: pénzügyi jogi szakszeminárium II. II. A tárgy célja: E félévben az oktatás célja a pénzügyek jogának tudományos megalapozása cím doktori alprogramra jelentkez résztvevket részletesen megismertetni az adott jogág egy-egy speciális területével, a jogág kialakulási és fejldési tendenciával. A képzésben résztvev doktorjelölt kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése, elvi segítségadás a disszertáció összeállításához. E félévben az oktatás az adójog területét fogja át, elssorban a nemzetközi adózás, európai adójog, jogharmonizáció témáinak feldolgozásával. Ezen belül elssorban az adott jogterület lehetséges tartalmi változásait és átalakulási folyamatait tekintjük át. III. A pénzügyi jogi szakszeminárium II. részletes tematikája: (félévi órakeret: 15 óra) 1. Az adójog fejldési tendenciái: a nemzetközi adózás alapjai. Alapelvek, kapcsoló elvek, jogági elhatárolás. 2. A ketts adóztatási egyezmények fbb általános rendelkezései. Az egyezmények alkalmazási célja az adókikerülés problémája, az egyezmények ketts adóztatást elkerül módszerei. 3. A mentesítés és beszámítás vizsgálata az egyes ketts adóztatási egyezményekben. 4. Az adójog fejldési tendenciái: a nemzetközi adópolitika, az Európai Unió adójogában alkalmazott tendenciák, a káros adóverseny és a külföldi befektetések adóztatásának elvei. 5. Az OECD Modellegyezménye a jövedelmek és tke adóztatása tárgyában. 6. A külföldiekre vonatkozó bels adójogi szabályok és az Európai Unió szabályozása. Összehasonlító jogi elemzése. 7. Európai adójog: a közvetett adók és egyenes adók rendszere az EU jogában. 8. Európai adójog: a jogharmonizáció jogforrásai, jogharmonizáció menete, kötelezettségek és eredmények. IV. Szakirodalom: - Erds Éva: Nemzetközi adójogi kérdések Sectio Juridica et Politica. TOMUS XI. Miskolc, Jubileumi Kötet

20 - Erds Éva: A vegyesvállalatok - joint venture - mködése és szabályozása, különös tekintettel néhány Közép- és Kelet-Európai ország gyakorlatára Kézirat ME ÁJK ÁTI, Miskolc, o. - Erds Éva: A külföldi befektetések jogharmonizációs tendenciái Gazdaság és Jog (megjelenés alatt) - Deák Dániel: Nemzetközi adózás SALDO, Budapest Deák Dániel: Adótervezés a nemzetközi gyakorlatban Adventura 2000 Kft Kakuk János: Adóharmonizáció az Európai Unióban Európa Tükör 37. sz. - Kakuk János: Az Európai Unió harmonizációjának újabb eredményei a forgalmi adózás területén Pénzügyi Szemle 1994/3. sz o. - Model tax convention on income and on capital Paris: OECD, /1979. (XII.6.) MT. rend. a ketts adóztatás elkerülése tárgyában az Amerikai Egyesült Államokkal évi 2. tvr. az Ausztriával kötött egyezmény ketts adóztatás elkerülése tárgyában - 65/1981. (XII.16.) MT. rend. a Franciaország és Magyarország között a ketts adóztatás elkerülése tárgyában évi 15. tvr. Nagy-Britannia Magyarország között a ketts adóztatás elkerülése tárgyában évi 27. tvr. Németország Magyarország között a ketts adóztatás tárgyában - Deák Dániel: A hatályos magyar adójog a harmonizált európai jog tükrében Budapest, PSZF Kákosy Csaba: Társasági adóharmonizáció az Európai Unióban Budapest, Erds Gabriella-Földes Gábor-ry Tamás-Véghelyi Mária: Az Európai Közösség adójoga KJK Budapest Erds Éva: Adójogi harmonizáció és az önkormányzatok EU csatlakozás magyar önkormányzatok cím konferencia kiadvány, Virtuóz Kiadó, Budapest o. - Erds Éva: A külföldi befektetk adókedvezményei és a jogharmonizáció Befektetésösztönzés vagy káros adópolitika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Ünnepi Tanulmányok Holló András 60. születésnapjára Bíbor Kiadó, Miskolc o. - Erds Éva: A külföldi befektetések szabályozása az Európai Unióban és a magyar jogban, különös tekintettel az adójog területére Sectio Juridica Et Politica Tomus XXI/2. Miskolc, o. V. Minsítési feltételek, követelményrendszer: A tárgy hallgatója tekintse át a kapcsolódó szakirodalmat és joganyagot. A témakörökre vonatkozóan a megadott szakirodalmon túl állítson össze bibliográfiát, szükség szerint egyes témában anotált bibliográfiát. Készítsen a joganyag áttanulmányozása után arról kommentárt, rezümét. A megadott témákból az elsajátított szakirodalomról számoljon be a foglalkozásokon konzultáció keretében. Egy választott témát részletesen dolgozzon fel a hallgató a szakirodalom alapján. A tárgy hallgatóját kollokviumi jeggyel minsítem, amelyet a nappali tagozatos hallgató a szemináriumon való részvétellel és egy íves anyag elkészítésével és a bibliográfia elkészítésével szerezhet meg. A levelez hallgatók a tantárgyi tematikához