2. Írja le, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a reklámkészítésnél!

Átírás

1 TESZTELJE TUDÁSÁT! (Egyes kérdéseknél több jó megoldás is lehetséges!) 1. Melyik állítás igaz az alábbiak közül? a) A reklám irányulhat a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére. b) A reklám fő célja valamely szolgáltatás népszerűsítése, kizárólag a vállalkozás nevének megjelölésével. 2. Írja le, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a reklámkészítésnél! 3. Melyik állítás igaz az alábbiak közül? a) A reklám mindig azonnali döntéshozatalra ösztönöz. b) A reklám akár azonnali döntéshozatalra ösztönözhet, azonban lehet, hogy csak később fejti ki hatását akár egy hónapokkal későbbi vásárlásnál is lehet befolyásoló hatása. 4. Kit nevezünk reklámozónak? a) Aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik, ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi. b) Akinek érdekében a reklámot közzéteszik, illetve aki a reklámot megrendeli.

2 5. Válassza ki az alábbiak közül, hogy melyik a márka, az imázs és a szlogen meghatározása! a) Egy vagy több szó, esetleg rövid mondat, mely könnyen megjegyezhető, és amelyről a termékre lehet emlékezni: b) Elképzelések, ötletek, benyomások összessége, mely egy adott termékről vagy vállalatról kialakul: c) Az összetett marketingkommunikációnak köszönhetően a termékazonosításra, megkülönböztetésre szolgál: 6. Soroljon fel öt értékesítésösztönző eszközt! 7. Melyik állítás igaz az alábbiak közül? a) A reklám üzenetében a reklámkészítők mindig a termék jellemzőinek ismertetésével hívják fel a potenciális vásárlók figyelmét. b) A reklámkészítők a termék jellemzőinek ismertetése mellett kiegészítő elemeket is felhasználnak a figyelem felkeltéséhez, így például megpróbálnak a fogyasztók érzelmeire hatni.

3 8. Az alábbiak közül melyik reklámeszköz és melyik reklámhordozó? Címke: Újság: Internet: Csomagolás: 9. A termékmegjelenítésre az alábbiak közül melyik korlátozás érvényesül? a) A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszám elején és végén, valamint a műsorszámot megszakító reklámokat követően a műsorszám folytatásakor optikai vagy akusztikus módon fel kell hívni a figyelmet a termékmegjelenítésre. b) A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszám elején a termékmegjelenítésre optikai vagy akusztikus módon fel kell hívni a figyelmet. 10. Hogyan határozná meg a burkolt reklám fogalmát? a) A burkolt reklámban a reklámozó olyan tájékoztatást ad, mely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, szolgáltatás igénybevételére vagy bármely más üzleti magatartásra ilyen lehet például a szerkesztői tartalomnak álcázott reklám. b) Burkolt reklámmal a reklámozó célja az, hogy a reklámozott terméken kívül egy másik terméket is népszerűsítsen. 11. Mi minősül az alábbiak közül elektronikus hirdetésnek? a) Gazdasági reklám, társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minősülő tájékoztatás és az olyan közlés, amelynek célja kizárólag annak a hozzájárulásnak a kérése, melyet közvetlen üzletszerzés esetében a reklám címzettjétől előzetesen kell kérni. b) Gazdasági reklám, társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minősülő tájékoztatás. c) Csak az olyan közlés, amelynek célja a közvetlen üzletszerzéshez szükséges előzetes hozzájárulás kérése a reklám címzettjétől.

4 12. Melyik állítás igaz a postai úton küldött címzett reklámlevél küldésére? a) A címzett előzetes és kifejezett hozzájárulásának hiányában is küldhető. b) Kizárólag a címzett előzetes és kifejezett hozzájárulásával küldhető. 13. A vállalkozás nyárra olaszországi körutat szervez, ezt ben küldött reklámban szeretné népszerűsíteni. Szükséges-e ehhez a címzett előzetes hozzájárulása? a) Minden címzett egyértelmű és kifejezett hozzájárulása szükséges, melyben meg kell adni a nyilatkozó nevét, azoknak a személyes adatoknak a körét, amelyek kezeléséhez hozzájárul, valamint azt, hogy a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történt. b) Az ek küldése előtt elegendő egy kísérő szöveg keretében tájékoztatást adni arról, hogy reklámot küld a vállalkozás, a címzettek hozzájáruló nyilatkozatára nincs szükség. 14. Milyen versenyjogi szabályozás vonatkozik a reklámra? a) Tilos az árut jellegzetes külső csomagolással ellátni. b) Tilos az árut a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes csomagolással előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. 15. Mit kell tenni a vállalkozásnak akkor, ha telefonos megkeresése alkalmával a fogyasztó kéri, hogy a jövőben ne keresse meg ajánlataival? a) A vállalkozásnak törölnie kell a fogyasztó adatait adatbázisából. b) A vállalkozásnak tilalmi listát kell vezetnie azon érintetteknek a név- és lakcímadatairól, akik kérték adataik kezelésének megszüntetését.

5 16. Melyek a közvetlen üzletszerzésre vonatkozó adatvédelmi előírások? a) A név- és lakcímadatok kezelését meg kell szüntetni, amennyiben ezt az érintett kéri, vagy adatainak kezeléséhez nem járul hozzá, ezeket másnak továbbítani csak az érintett írásbeli hozzájárulásával lehet. b) A név- és lakcímadat korlátozás nélkül kezelhető, az érintett hozzájárulása nélkül. 17. Webáruház működtetése esetén az alábbiak közül melyik állítás igaz? a) A honlapon fel kell tüntetni a kosárba tehető áruk maximális számát. b) A szolgáltató köteles feltüntetni a honlapon az adószámát, az áru szállításának költségeit, a szerződéskötés nyelvét és az elállási jog érvényesítésének feltételeit. c) A szolgáltató az elállási jog érvényesítésének feltételeiről csak a megrendelt termékhez mellékelt tájékoztatóban köteles információkat adni. 18. Minek minősül a webáruházban való vásárlás? a) Üzleten kívül kötött szerződésnek. b) Távollevők között kötött szerződésnek. c) Hagyományos adásvételi szerződésnek.

6 19. Távollevők között kötött szerződések esetén mennyi az elállási idő? a) A fogyasztó a szerződéstől nyolc napon belül indokolás nélkül elállhat. A fogyasztó az elállás jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerződést megkötötte, feltéve, hogy az értékesítő a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. Ha az értékesítő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének, a fogyasztó az elállás jogát az áru átvételének napjától, szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerződés megkötésének napjától számított harminc napon belül gyakorolhatja. Ha a tájékoztatásra harminc napon belül sor kerül, a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló nyolc napos határidő attól a naptól kezdődik, amikor a tájékoztatót kézhez kapta. b) A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat. A fogyasztó az elállás jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerződést megkötötte, feltéve, hogy az értékesítő a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. Ha az értékesítő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének, a fogyasztó az elállás jogát az áru átvételének napjától, szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerződés megkötésének napjától számított három hónapon belül gyakorolhatja. Ha a tájékoztatásra három hónapon belül sor kerül, a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló nyolc munkanapos határidő attól a naptól kezdődik, amikor a tájékoztatót kézhez kapta. c) A fogyasztó a szerződéstől nyolc napon belül indokolás nélkül elállhat. A fogyasztó az elállás jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerződést megkötötte, feltéve, hogy az értékesítő a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. Ha az értékesítő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének, a fogyasztó az elállás jogát az áru átvételének napjától, szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerződés megkötésének napjától számított három hónapon belül gyakorolhatja. Ha a tájékoztatásra három hónapon belül sor kerül, a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló nyolc napos határidő attól a naptól kezdődik, amikor a tájékoztatót kézhez kapta. 20. Élhet-e a fogyasztó az elállási jogával, ha az interneten megrendelt árut személyesen veszi át az üzletben? a) Nem, mivel ez nem minősül távollévők között kötött szerződésnek. b) Igen, ebben az esetben is távollévők között kötött szerződésről beszélünk. c) Igen, de csak akkor, ha a vállalkozás üzletszabályzata ezt lehetővé teszi.

7 21. Melyik állítás igaz az alábbiak közül a webáruházban való vásárlásra? a) A kereskedő köteles a fogyasztó megrendelését haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül elektronikusan visszaigazolni, ami a gyakorlatban egy automatikus válasz lel történik, amely a megrendelés feltételeit (termék neve, ár, szállítási feltételek stb.) erősíti meg. Ha a visszaigazolás 48 órán belül nem történik meg, a vállalkozást kötbérfizetési kötelezettség terheli. b) A kereskedő köteles a fogyasztó megrendelését legkésőbb 72 órán belül elektronikusan visszaigazolni, ami a gyakorlatban egy automatikus válasz lel történik, amely a megrendelés feltételeit (termék neve, ár, szállítási feltételek stb.) erősíti meg. Ha a visszaigazolás nem történik meg, a fogyasztót nem köti megrendelése és nem köteles a leszállított termék átvételére. c) A kereskedő köteles a fogyasztó megrendelését haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül elektronikusan visszaigazolni, ami a gyakorlatban egy automatikus válasz lel történik, amely a megrendelés feltételeit (termék neve, ár, szállítási feltételek stb.) erősíti meg. Ha a visszaigazolás 48 órán belül nem történik meg, a fogyasztót nem köti megrendelése és nem köteles a leszállított termék átvételére. 22. Ki minősül fogyasztónak a fogyasztóvédelmi törvény szerint? a) Az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. b) Az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. c) Az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. 23. A reklámban hirdetett fogyasztó tablettáról a reklámozó megtévesztő módon állította, hogy szedésével két hét alatt tíz kilogrammot lehet fogyni. Mi alapján értékeli a hatóság a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot? a) A hatóság az eljárás során objektíven, kizárólag a panaszos súlyában bekövetkezett változás alapján értékeli a jogsértő magatartást. b) A hatóság az eljárás során a különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő, súlyproblémával küszködő fogyasztói réteg magatartását is figyelembe veszi a jogsértő magatartás értékelésénél.

8 24. A forgalmazó a jogszabály által előírt egy év helyett két éves jótállási időt vállalt az általa forgalmazott mosógépekre a termék reklámjában. Ha másfél év után elromlik a termék, tud-e jótállási igényt érvényesíteni a fogyasztó? a) Nem, a jogszabályi előírásokkal ellentétes kikötés semmis. b) Csak akkor, ha külön kitértek erre az írásos szerződésben. c) Igen, mivel a jótállás a kötelezettet a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint is terheli. 25. A vállalkozás termék csomagolásán a világvezető jelzőt úgy használta, hogy nem tudta bizonyítani azt, hogy a világon jobb termék nincs piacon (például világversenyen elnyert díjjal). Melyik állítás igaz megtévesztő magatartására? a) A címke és a csomagolás olyan reklámeszközök, melyek tartalmára vonatkoznak a reklámkorlátozások és tilalmak. b) A címke és a csomagolás a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó jelölés, melyekre a reklámkorlátozások és tilalmak nem vonatkoznak. 26. A kereskedő óriásplakáton hirdeti legújabb, Spanyolországból érkezett árukészletét. Elegendő nevének feltüntetése a plakáton, vagy szükséges a székhelyének feltüntetése is? a) A plakáton elegendő a cégnév feltüntetése. b) A plakáton fel kell tüntetni a cégnév mellett a székhelyet is. 27. Egy vállalkozás a legújabb chips reklámját a helyi általános iskola folyosóján szeretné közzétenni. Megsérti-e ezzel a reklámokra vonatkozó előírásokat? a) Igen, általános iskolában főszabályként tilos a reklámtevékenység, kivételt képez például az egészséges életmódra neveléssel összefüggő reklám. b) Nem, olyan termékek reklámozása általános iskolában is megengedett, melyet gyermekés fiatalkorúak is fogyaszthatnak. 28. Az általános iskolai tornacsarnokban megrendezendő teremfoci bajnokságot egy sörgyár szponzorálja. Ezért, kizárólag a tornacsarnokban, alkoholtartalmú ital reklámja kerül kifüggesztésre. Történt-e jogsértés? a) Igen. b) Nem.

9 29. A vállalkozás hirdetésében feltüntette a termék eladási árát, azonban nem tájékoztatta a fogyasztókat, hogy a garanciális jogok érvényesítéséhez a termék szakszerű összeszereléséért egyéb díjat is kell fizetni. Minek minősül ez az eljárás? a) Megtévesztő reklám a reklámtörvény szerint. b) Aktív megtévesztés, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. c) Mulasztásos, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. 30. Az akciós ár mellett a vállalkozás nem akciós magasabb árat is feltüntet a terméken, amelyet addig nem alkalmazott. Jogsértő-e az eljárása? a) Igen. b) Nem, ha bevezető akcióról van szó. c) Nem, ha áremeléssel egybekötött akcióról van szó. 31. Leértékelésnél fel szabad-e tüntetni az új ár mellett a termék eredeti, nem akciós árát, valamint az ehhez képest elérhető kedvezmény mértékét, ha a nem akciós árat korábban csak nagyon rövid ideig alkalmazta a kereskedő, és az az akciót követően sem válik a termék jellemző árává? a) Igen, mivel szabadáras termékeknél a kereskedő dönti el, hogy mennyiért, milyen kedvezménnyel értékesíti a termékeket. b) Nem, mert a fogyasztók nem kapnak reális képet az elérhető megtakarítás mértékéről. 32. Szabad-e reklámanyagban számlát küldeni? a) Nem, mert azt a hamis benyomást kelti a fogyasztóban, hogy már megrendelte a reklámozott árut. b) Igen, mert így jóval költségtakarékosabb.

10 33. Az alábbiak közül melyik minősül minden körülmények között tiltott (feketelistás) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak? a) Minőségi jelzés, bizalmi jegy vagy hasonló megkülönböztető jelölés jogosulatlan feltüntetése. b) Annak megakadályozása, hogy a fogyasztó panaszát rögzítse a vásárlók könyvébe. c) Annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése akár önmagában az árunak a kereskedelmi gyakorlatban való megjelenítése által, hogy az áru jogszerűen forgalmazható. 34. Mit takar a fogalom? Áru meghatározott áron való vásárlására felhívás annak elhallgatásával, hogy a vállalkozásnak alapos oka van azt feltételezni, hogy az adott vagy azt helyettesítő árut a kínált áron nem fogja tudni az árura, a vonatkozó kereskedelmi kommunikáció hatókörére és az ajánlati árra figyelemmel megfelelő időtartamig és mennyiségben szolgáltatni vagy más vállalkozástól beszerezni a) Csalogató reklám. b) Bait-and-switch reklám. c) Nyaggató reklám. 35. Melyek a reklámfelügyeleti hatáskörrel rendelkező hatóságok? a) Nemzeti Adó- és Vámhivatal b) Gazdasági Versenyhivatal c) Magyar Államkincstár d) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete e) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság f) Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 36. Melyik hatóság jár el a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezésének megsértése esetén, ha a verseny érdemi érintettsége megállapítható? a) PSZÁF a pénzügyi szektort érintő ügyekben b) Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság c) Gazdasági Versenyhivatal

11 37. Melyik hatóság jár el a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezésének megsértése esetén, ha a verseny érdemi érintettsége nem állapítható meg és bank által közzétett reklám került kifogás alá? a) Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság b) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy Gazdasági Versenyhivatal c) Gazdasági Versenyhivatal d) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 38. Melyik hatóság jár el a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezésének megsértése esetén, ha a verseny érdemi érintettsége nem állapítható meg és a kifogásolt reklámban élelmiszernek gyógyító hatást tulajdonítanak? a) Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság b) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete c) Gazdasági Versenyhivatal d) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság e) Gazdasági Versenyhivatal vagy Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 39. Melyik hatóság rendelkezik hatáskörrel elektronikus hírközlés útján megvalósuló reklám tekintetében a közvetlen üzletszerzésre vonatkozó rendelkezés megsértése esetére? a) Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság b) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete c) Gazdasági Versenyhivatal d) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

12 40. Melyik hatóság rendelkezik hatáskörrel a közvetlen üzletszerzésre vonatkozó rendelkezés megsértése esetén, ha postai címzett küldeményben, ismeretterjesztő könyvekre vonatkozó reklámmal kerestek meg egy magánszemélyt, azt követően, hogy egyértelműen jelezte, nem igényli tovább a megkereséseket? a) Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság b) Gazdasági Versenyhivatal c) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete d) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 41. Melyik hatóság rendelkezik hatáskörrel a közvetlen üzletszerzésre vonatkozó rendelkezés megsértése esetén, ha telefonhívás révén a biztosító azt követően hívja fel a fogyasztót, hogy az már írásban is kérte, hogy adatait töröljék a rendszerből? a) Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság b) Gazdasági Versenyhivatal c) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete d) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 42. Óvoda bejáratától 500 méterre szabadtéri reklámhordozón alkoholtartalmú ital reklámja van elhelyezve. A reklám tartalmilag a jogszabályi előírásoknak megfelel. Melyik hatóság fog szankciót alkalmazni? a) Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság b) Gazdasági Versenyhivatal c) Egyik sem. 43. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak is minősülő megtévesztő reklám országos terjesztésű napilapban jelent meg. Megállapítható-e ezen adatból az eljáró hatóság hatásköre? a) Nem. b) Igen.

13 44. Mely esetben köteles bírságot kiszabni a fogyasztóvédelmi hatóság? a) Ha a vállalkozás ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megszegi három hónapon belül. b) Ha jogsértés a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, vagy a fogyasztók széles körét érinti. c) Tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor. 45. Mit vesz figyelembe a hatóság a jogkövetkezmények alkalmazásánál? a) b) c) d) e) 46. Milyen bizonyítékok használhatóak fel a hatósági eljárásban? A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázására, ilyen különösen a) b) c) d) e) f) g)

14 47. Az összehasonlító reklám jogszerűsége, jogellenessége kivizsgálása kapcsán eljárhat: a) Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság b) Gazdasági Versenyhivatal c) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete d) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság e) Bíróság 48. Igaz-e a következő állítás? A Feketelistában rögzített kereskedelmi gyakorlatok megvalósulása esetén mindig a Gazdasági Versenyhivatal jár el. a) Igaz. b) Hamis. 49. Mi a békéltető testületi eljárás célja? Egészítse ki az alábbi szöveget! A békéltető testület hatáskörébe tartozik a közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (fogyasztói jogvita). kívüli rendezése: e célból.létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és.. érvényesítésének biztosítása érdekében. 50. Milyen típusú ügyekben járnak el a békéltető testületek? a) Fogyasztó és vállalkozás közötti jogvitákban. b) Vállalkozások egymás közötti jogvitáiban. c) Magánszemélyek jogvitáiban. 51. Kell-e fizetni a békéltető testületi eljárásért? a) Ft az eljárási díj. b) A jogvita tárgyát képező termék/szolgáltatás vételárának 10%-a az eljárási díj. c) A békéltető testületi eljárás díjmentes.

15 52. Melyik állítás igaz? a) A békéltető testületi eljárás az ügy megindulását követő kilencven napon belül befejeződik, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. b) A békéltető testületi eljárás az ügy megindulását követő hatvan napon belül befejeződik, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghoszszabbíthatja. c) A békéltető testületi eljárás az ügy megindulását követő hatvan napon belül befejeződik, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb ugyanennyi idővel meghoszszabbíthatja. 53. Mi a békéltető testületi eljárás feltétele? a) Jogos legyen a fogyasztó panasza. b) A fogyasztó előtte megkísérelje az ügy rendezését a vállalkozással. c) A fogyasztó igénybe vegye előtte a fogyasztóvédelmi hatóság eljárását. 54. Mi történik akkor, ha a vállalkozás a békéltető testületi eljárás során nem terjeszt elő válasziratot (nem tesz az ügy érdemére vonatkozó megfelelő tartalmú nyilatkozatot), és a kitűzött meghallgatáson nem jelenik meg? a) A tanács helybenhagyja a fogyasztó kérelmét. b) A tanács köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené. Ilyenkor a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. c) A tanács köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené. Ilyenkor a rendelkezésére álló adatok alapján határoz, de a békéltető testület nem együttműködő vállalkozásként közzéteheti a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését.

16 55. Milyen érdemi döntéseket hozhat a békéltető testület eljáró tanácsa egyezség hiányában? a) Ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte: b) Ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott: 56. Amennyiben a vállalkozás a békéltető testület ajánlásának hatályon kívül helyezését kéri a bíróságtól, mert szerinte az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak, kivel szemben kell megindítani a pert? a) A jogvitában érintett fogyasztóval szemben. b) A békéltető testülettel szemben. c) A békéltető testületet működtető kamarával szemben. 57. Mikor minősül egy vállalkozás KKV-nak? a) Ha összes foglalkoztatotti létszáma 200 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. b) Ha összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. c) Ha összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 90 millió eurónak megfelelő forintösszeg. 58. Minek minősül a magyar bor megjelölés? a) Eredetmegjelölés b) Származási jelzés

17 59. Meddig tart a szerzői jog általános védelmi ideje? a) 30 év b) 50 év c) 70 év 60. Hogy hívják a reklámtevékenységet folytatók szakmai-etikai normagyűjteményét? a) Magyar Reklámetikai Kódex b) Reklámtevékenység Kézikönyve c) Reklámozási útmutató

18 1. a) 2. Válasszuk ki azt, hogy mit szeretnénk reklámozni! Határozzuk meg, hogy mi a reklám célja! Vizsgáljuk meg, hogy kik a tagjai a célközönségnek! Válasszuk ki a reklámkészítőket! Válasszuk ki azt az ötletet, mely kreatívan hozzájárul a reklám megvalósításához! Számoljuk ki a várható költségeket! Válasszuk ki a megfelelő médiumot a megvalósításhoz! 3. b) 4. b) 5. a) szlogen b) imázs c) márka 6. visszatérítés díjak, ajándékok mennyiségi és árkedvezmények vevői versenyek kiállítások, vásárok speciális rendezvények kupon árubemutató törzsvásárlói kedvezmény áruminta eladáshelyi reklámeszközök 7. b) 8. reklámeszköz reklámhordozó reklámhordozó reklámeszköz 9. a) 10. a) 11. a) 12. a) 13. a) 14. b) 15. b) 16. a) 17. b) 18. b) 19. b) 20. b) 21. c) 22. b) 23. b) 24. c) 25. a) 26. b) 27. a) 28. a) 29. c) 30. b), c) 31. b) 32. a) 33. a), c) 34. a) 35. b), d), e), f) 36. c) 37. d) 38. a) 39. d) 40. a) 41. c) 42. c) 43. b) 44. b), c) 45. a jogsértés súlyát a jogsértő állapot időtartamát a jogsértő magatartás ismételt tanúsítását a jogsértéssel elért előnyt az arányosság követelményét 46. az ügyfél nyilatkozata az irat a tanúvallomás a szemléről készült jegyzőkönyv a szakértői vélemény a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv a tárgyi bizonyíték 47. b), e) 48. b) 49. fogyasztó és a vállalkozás bírósági eljáráson egyezség költségkímélő 50. a) 51. c) 52. a) 53. b) 54. c) 55. a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz b) ajánlást tesz 56. b) 57. b) 58. b) 59. c) 60. a)