SZÓTÁRTANI PROBLÉMA. A határtalanítás története

Átírás

1 A NYELVI VÁ LTOZATOSSÁG MINT SZÓTÁRTANI PROBLÉMA Adalékok a határtalanít ás módszertanához A határtalanítás története A dolgozatom alcímében szereplő különös szó, a hatá rtalanít tá s, azokra a nyelvészeti (jelenleg leginkább lexikológiai és lexikográfiai, valamint korpusznyelvészeti) munkála tokra vonatkozik, melyeknek célja az, hogy az újonnan készülő vagy átdolgozott magyarországi nyelvészeti kiadványokban jelentőségüknek megfelelő mértékben jelenjenek meg a magyar nyelv határon túli változatai, azaz a címük szerint a magyar nyelvet vagy annak valamely részrendszerét bemutató kiadványok (értelmező szótárak, idegen szavak szótárai, helyesírási szótárak és a helyesírás-ellenőrző számítógépes programok, szinonimaszótárak, névszótárak, csoportnyelvi szótárak, kétnyelvű szótárak, nyelvtanok, helyesírási, nyelvhelyességi, stilisztikai kézikönyvek stb.) címükkel összhangban ne csak a magyarországi magyar nyelvvel foglalkozzanak, hanem az egyetemes magyar nyelvvel, amely a magyarországi magyar nyelvváltozatokon kívül magában foglalja a határon túli magyar beszélőközösségek által beszélt nyelvváltozatokat is. 59 A hatá rtalanít tá s szó, amely zsen- Itt mondok köszönetet az MTA határon túli kutatóállomásai és kutatóhelyei azon munkatársainak, akik segítettek nekem értelmezni a különféle határon túli változatokból hozott nyelvi példákat. Külön köszönet illeti Kolláth Annát a dolgozat korábbi változatához fűzött hasznos észrevételeiért. 59 Meg kell még említeni, hogy a magyar dialektológiai irodalom mindig is kitekintett a magyar nyelvterület egészére; az Új magyar tá ájsz ótá r a határon túli magyar nyelvjárások szókészleti elemeit is tartalmazza, s természetesen az átfogó nyelvjárási monográfiák is kitér- 57

2 ge életkora ellenére 60 már több publikáció címébe is bekerült (Kolláth 2005c, 2005d; Szoták 2005; Lanstyák 2005c) a korábban használt detrianonizációt, ill. detrianonizálást váltotta föl, mivel ez utóbbiak nehézkes kiejtésük és politikai konnotációik miatt nem bizonyultak szerencsés szóalkotásnak. 61 A magyarországi szótárak határtalanítása a Magyar Tudományos Akadémia határon túli kutatóállomásainak feladatait is ellátó nyelvi irodák és kutatóhelyek egyik legfontosabb közös kutatási programja. A nyelvi irodák az MTA anyagi támogatásával jöttek létre 2001-ben a felvidéki Dunaszerdahelyen Szabómihály Gizella vezetésével (Gramma Nyelvi Iroda), a kárpátalji Beregszászban Csernicskó István vezetésével (Hodinka Antal Intézet 62 ), az erdélyi Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön Péntek János vezetésével (Szabó T. Attila Nyelvi Intézet), a vajdasági Magyarkanizsán Papp György (Magyar Nyelvi Korpusz), Újvidéken Göncz Lajos (Újvidéki Egyetem) és Szabadkán Gábrityné Molnár Irén (Magyarságkutató Tudományos Társaság) vezetésével. Mivel az ún. kisrégiókban, Horvátországban, a Muravidéken (Szlovénia) és az Őrvidéken (Burgenland, Ausztria) nem volt lehetőség hasonló intézmények létrehozására, 2003-ban Kolláth Anna a Muravidéken, Szoták Szilvia pedig az Őrvidéken szervezett maga köré egy-egy kisebb munkatársi csoportot, kezdetben minden anyagi támogatás nélkül ben a határon túli magyar nyelvészeti kutatóműhelyek virtuális hálózata teljessé vált, a horvátországi Žagar-Szentenek a határon túli nyelvváltozatokra. A Magyar nyelvjárá sok atlasza is tartalmaz határon túli kutatópontokat, igaz, a kelleténél jóval kevesebbet. Ráadásul az atlasz térképlapjai épp a nyelvföldrajzi összefüggések feltárására alkalmatlanok, ami egy nyelvatlasz esetében nem épp jelentéktelen hátrány. A Magyar helyesír rá s szabályainak 11. kiadása és a hozzá kapcsolódó, változó nevű helyesírási szótárak is tartalmaznak néhány határon túli szót, de túl keveset ahhoz, hogy azt mondhatnánk: az egyetemes magyar nyelvet képviselik. Ami az újabb kiadványokat illeti, nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy A magyar nyelv kézik önyve (Kiefer szerk. 2003) a határon túli magyar nyelvváltozatokkal is foglalkozik, a nyelvi irodák és kutatóhelyek határtalanító programjától teljesen függetlenül. Végül meg kell említenünk azt az összefoglaló, reprezentatív tanulmánykötetet (Fenyvesi szerk. 2005), amely teljes egészében a magyar nyelv határon túli változatainak van szentelve. Ebben a munkában ráadásul nemcsak a Kárpát-medencei őshonos közösségek nyelvét mutatják be az egyes tanulmányok, hanem a határközeli moldvai csángó, valamint két tengerentúli emigráns közösségét (USAbeli, ausztráliai) is. Az egyes közösségek nyelvére vonatkozó adatok szociolingvisztikai, kontaktológiai és tipológiai értelmezését három átfogó tanulmány segíti. 60 Első adatunk rá egy június 15-én íródott magánlevélből való. 61 A d e t r i a n o n i z á c i ó megnevezést egy szlovákiai magyar író és publicista szóalkotása ihlette, aki egyik írásában nyelvünk trianonizációjáról beszélt (Szabad Újság, jan. 28., 1. o.); a detrianonizáció e folyamat részbeni visszacsinálását kívánta jelezni. 62 Korábbi neve MTA Ukrajnai Kutatóállomása volt. 58

3 si Orsolyának és munkatársainak bekapcsolódásával. A nyelvi irodák és kutatóhelyek közös kutatási programjait szervezési szempontból részben az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete, részben az MTA Nyelvtudományi Intézete koordinálja. 63 A határtalanítási program szótári részének keretében eddig három szótárba javasoltak a kutatóhálózat munkatársai határon túli szavakat, szókapcsolatokat, alakváltozatokat, jelentéseket, vonzatokat: az Osiris Helyesír rá s szótá ri részébe (Laczkó Mártonfi 2004), a Tolcsvai Nagy Gábor által írt Osiris Idegen szavak szótá rá ba, valamint a Kiss Gábor vezetésével készülő Ké épes di ákszótá r 2., átdolgozott kiadásába (ez utóbbi két munka még nem jelent meg). Jelenleg a Word szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrzőjének határtalanítása van napirenden Prószéky Gábor és munkatársai jóvoltából. 64 Az említett szótárakba javasolt határon túli közvetlen kölcsönszavakból és idegen eredetű közvetett kölcsönszavakból 65 a kutatóhálózat munkatársai a saját régiójukban összeállítottak egy-egy szólistát; ezeket jómagam egyesítettem egyetlen szójegyzékké (ez az ún. ht-lista), amely folyamatosan bővül s válik a határon túli magyar nyelvváltozatokban található közvetlen kölcsönszavak és idegen eredetű közvetett kölcsönszavak adatbázisává. Ez az adatbázis reményeink szerint fölhasználható lesz a különféle jövőbeli szótártani határtalanítási munkálatokhoz. Az adatbázis kialakítását és folyamatos bővítését, differenciálását az Arany János Közalapítvány támogatja. A közeljövő tervei közt szerepel egy hasonló, de közvetett kölcsönszavakat (jelentésbeli és stílusbeli kölcsönszavakat, valamint tükörszavakat, tükörkifejezéseket) és önálló alkotásokat tartalmazó szójegyzék összeállítása. Az eddigi szótári határtalanítási munkálatok nagyon sok módszertani kérdést vetettek föl, köztük olyanokat is, amelyek megoldására még csak mintánk se volt, mivel az érintett problémák az eddigi (trianonizált) magyaror- 63 A nyelvi irodákra és kutatóállomásokra l. Csernicskó és mtsai 2005, Kolláth és mtsai 2005, MTA KI; l. még Kolláth 2005a, 2005b, 2005c; Szoták A határtalanítás mibenlétére, jelentőségére, a hatá rtalanít tá s műszó történetére l. Beregszászi Csernicskó 2004, Csernicskó 2004a, 2004b; Kolláth 2005a, 2005c; Szoták A határtalanítás másik ága, a M a g y a r N e m z e t i S z ö v e g t á r határon túli anyagának gyűjtése, a szótárprogramtól független vállalkozás; szemben a szótárprogrammal, amely mind a hét határon túli magyar régióra kiterjed, a korpuszprogram keretében a Magyar Nemzeti Szövegtár határon túli korpuszába csak a négy nagyrégió nyelvi anyaga kerül be: Erdélyé, Felvidéké, Vajdaságé és Kárpátaljáé. A határtalanító korpuszprogramra l. Pintér 2003 és L. még 65 A szókölcsönzéssel kapcsolatos fogalmak értelmezésére l. Lanstyák, ebben a kötetben a. 59

4 szági szótárakban föl sem merültek. Ezek közül ebben a dolgozatban olyan kérdésekkel foglalkozom, amelyek közvetve vagy közvetlenül a nyelvi változatossághoz kapcsolódnak: az egyes határon túli régiók szóanyagának kiválogatásával és a különféle típusú alakváltozatok kezelésével. Fejtegetéseimhez, ahol csak lehet, bő példaanyagot kapcsolok, hogy szemléltessem azt a nyelvi gazdagságot, amely a határon túli magyar nyelvváltozatok szókincsének csak ezt a szűk rétegét is jellemzi. A közölt példák javarészt a ht-listáról, annak júliusi változatából származnak. Egy részük nyomtatásban is olvasható (l. Lanstyák 2005f). A szóanyag kiválogatásának módszertani és gyakorlati problémái Az élő nyelvre irányuló szótártani munka kettős alapkérdése: a) hogyan lehet a folyton változó egyéni nyelvhasználatból kivonni annak valamenynyire állandó, viszonylag egyértelműen nyelvhez, nyelvváltozathoz köthető, azaz szótárérett elemeit; b) hogyan lehet eldönteni, hogy ezek közül melyek kerüljenek be az egyik vagy a másik szótárba. 66 A közmagyar szókincs feldolgozása során nagy előny, hogy meríteni lehet a korábbi szótárakból is; ezzel szemben a határon túli magyar szókincs feldolgozásában szinte semmilyen lexikográfiai előzményre nem támaszkodhatunk. További könynyebbséget jelent a közmagyar szókincs lajstromozóinak, hogy a közmagyar szókincs az állandó mozgás ellenére is megállapodottabb, mint a határon túli, amelyben zsenge kora, eddigi rögzítetlensége, kodifikálatlansága, megbélyegzettsége, kétnyelvű beszélőkhöz való kötődése miatt nagyobb a variabilitás. Ilyen körülmények közt a szótárérettség legobjektívebb kritériumának egyrészt a használati gyakoriságot és a közösségen belüli elterjedtséget, másrészt az átvevő nyelvi rendszerbe való beágyazottság mértékét érdemes tekinteni; ezenkívül hasznos lehet figyelembe venni a beszélőknek az adott szóval kapcsolatos attitűdjeit, pl. a mérvadónak tekintett beszélői csoportok általi elfogadottságot is. 66 Dolgozatomnak ez a fejezete egy rövidebb írásom (Lanstyák 2005c) kibővített és átdolgozott 60 változata.

5 A szótárérettség kritériumai 1. A h a s z n á l a t i g y a k o r i s á g dialektusokhoz, regiszterekhez kötött jelenség: egy szókészleti elem lehet egy dialektusban vagy regiszterben rendkívül gyakori, másokból viszont akár teljesen is hiányozhat. Például az Fv 67 haszák állítható csavarkulcs ; Fv izolacska szigetelőszalag ; karbofréza elektromos vasvágó fűrész ; Fv mozsgyenka, mozsgyinka tipli ; Fv preglejka furnérlemez szavakat az Fv férfiak jól ismerik, a nők kevésbé vagy egyáltalán; ezzel szemben a Fv gumicska (haj)gumi ; Fv kaljopki lábhoz simuló, szűk női nadrág ; Fv kulma, kulmi elektromos hajsütő vas ; Fv logyicski körömcipő ; Fv tyapki titokzokni szavakat a nők ismerik jól, a férfiak pedig kevésbé vagy egyáltalán. A Fv maszkács katonai terepruha ; Fv báger evőkanál ; Fv buzerá k kaszárnyaudvar, buzerplacc ; Fv lampaszák hivatásos katonatiszt ; Fv opustyák eltávozás ; Fv spagi diplomás, altisztként szolgáló nem hivatásos katona ; Fv veget semmittevés ; Fv zobák fiatal katona, nyúl szavakat minden katonaviselt Fv férfi ismeri és katonai élményeiről beszélve használja is; a többiek nem föltétlenül. A Fv Va Hv Mv szkripta sokszorosított egyetemi, főiskolai jegyzet ; Er Fv Va Hv prodékán dékánhelyettes ; Fv akadémiai szenátus dékáni vagy rektori tanács ; Fv bakalár három tanévig tartó főisko- lai képzésben részesült, főiskolai végzettségű személy szavakat gyakorlatilag minden (mai és egykori) főiskolai, egyetemi hallgató, illetve oktató ismeri és használja, ezen a körön kívül legföljebb emezek hozzátartozói, barátai ismerik passzívan. Az érintett körön belül közhasználatú lexémákról van szó, így mindenképpen célszerű őket szótárazni, amennyiben az illető szótár az adott regiszter szavait általában véve tartalmazza. Minél több dialektusban és regiszterben használják a kérdéses lexémát, s minél gyakrabban, annál e l t e r j e d t e b b n e k tekintjük. Természetesen az sem mindegy, hogy egy szókészleti elem egy marginális regiszterben vagy dialektusban gyakori-e (mondjuk egy hobbinyelvben vagy egy szűkebb régió, pl. egy helyi nyelvjárás mindennapi nyelvében), vagy pedig a koiné jellegű 67 Ebben a munkámban az egyes Kárpát-medencei magyar beszélőközösségek, illetve az általuk használt állami változatok megnevezésére a munkaközösségünk által kialakított rövidítéseket használom: Er: Erdély, Fv: Felvidék, Va: Vajdaság, Ka: Kárpátalja, Hv: Horvátország, Mv: Muravidék (= Szlovénia magyarlakta területei), Őv: Őrvidék (= Burgenland; Trianon után Ausztriához csatolt magyarországi területek), Mk: Kárpát-medence (a közmagyar szavak jelölésére). További rövidítések: ht határon túli magyar, szlk. szlovák, rom. román, szrb. szerb, hrv. horvát, szln. szlovén, ném. német. 61

6 nyelvváltozatokban (standard nyelv, területi kötöttség nélküli mindennapi beszélt nyelv). 68 Ilyen értelemben az elterjedtség nemcsak mennyiségi kérdés (hányféle nyelvváltozatban él az adott lexéma), hanem minőségi is (a közösség számára mennyire fontos nyelvváltozatokban van jelen). Az elterjedtség megítélésében szerepe van annak is, hogy az adott ht lexéma váltakozik-e más lexémákkal az adott nyelvváltozatban, azaz rendelkeznek-e a beszélők alternatív kifejezési lehetőségekkel a lexémák szintjén, vagy sem. Ha az érintett ht szó mellett annak közmagyar variánsa is széleskörűen használatos a közösségben, nyilván kevésbé erős a pozíciója, még ha mindenki ismeri és használja is, mint annak a kölcsönszónak, amelynek nincs alternatívája, mert a beszélők nem ismerik a közmagyar szinonimáját, vagy pedig nincs is közmagyar megfelelője. Például az Fv zsuvi rágó(gumi) vagy az Fv bordel kupi általánosan ismert szavak a magyar nyelv szlovákiai változataiban, éppúgy, mint mondjuk az Fv sustyáki, sustyák vízhatlan, vékony ruhaanyag, ill. belőle készült, főként sportolásra használt ruha vagy az Fv treszka tőkehal, ill. ebből készült majonézes saláta. Ez utóbbiak pozíciója mégis erősebb, mint az előbbieké, mivel a beszélők általában nem ismerik az Fv treszka közmagyar megfelelőjét, a tőkehal-at, 69 a sustyáki, sustyák szónak pedig nincs is igazán jó magyarországi megfelelője; talán a suhogó tekinthető ilyennek, de ez még nem közismert Magyarországon sem. Ezzel szemben a zsuvi (és a ritkább, jelöltebb zsuvacska) mellett a rá ág gó is használatos, a bordel esetében pedig egy egész közmagyar szinonimasor áll a beszélők rendelkezésére (kupi, rendetlenség, felfordulás, rumli, disznóól, szemétdomb stb.) A gyakoriság megítélésében az is szerepet játszik, hogy a szó denotátuma gyakran kerül-e szóba vagy ritkán. Vannak ht szavak, pl. a különféle 68 Eredetileg csupán az adott régió egész magyarlakta területén ismert és használt szavakat szándékoztuk fölvenni a listára, ezt az elvet azonban végül nem sikerült érvényesítenünk. Ez önmagában nem lenne nagy baj, ha minden esetben jelölve volna a szűkebb területen élő lexémák tájnyelvi jellege. Ez azonban (még) nem történt meg mindenütt. 69 Ez a nyelvi hiány gondot is okozhat olyan esetekben, amikor a beszélt nyelvi Fv treszka használata nem helyénvaló. Mintegy tíz évvel ezelőtt láttam az egyik dunaszerdahelyi élelmiszerüzletben a mélyhűtött tőkehalat ilyen kétnyelvű felirattal ellátva: TRESKA HAL. A hal nyilvánvaló szükségmegoldás volt, mivel a termék átlátszó fóliába volt csomagolva, s egy ér tel műen látszott rajta, hogy hal; az Fv treszka viszont a legtöbb közvetlen kölcsönszóhoz hasonlóan beszélt nyelvi szó, így elképzelhetetlen lett volna a TRESKA TRESZKA kétnyelvű felirat. Természetesen a felirat így sem volt fölösleges, voltaképpen funkcióját tökéletesen betöltötte, hiszen szimbolikus jelentősége volt (a vevők úgyis értették a szlovák TRESKA szót, azok is, akik nem tudnak szlovákul, de felvidékiek, mivel az Fv treszka kölcsönszót ők is ismerik). 62

7 x e n i z m u s o k, 7 0 amelyeknek nincs alternatívájuk, ebből a szempontból tehát gyakoriak, hiszen ha szóba kerül az adott dolog, mindig így nevezik meg. 71 Csakhogy a xenizmusok sokszor a peremszókincsben elhelyezkedő nyelvi elemek, denotátumuk nem túl gyakran kerül szóba, ritkábban, mint sok más kölcsönszó, melynek esetleg közmagyar variánsa is használatos. A ht-listán többek között a következő, ritka használatú, de pontos szinonima nélküli xenizmusok találhatók: Er muzsdéj fűszerként használt, fokhagymából készült olajos pép ; Er tóka harangot helyettesítő fa- vagy deszkalap, amelyet ütögetéssel szólaltatnak meg (ortodox templomokban, bányáknál stb.) ; Fv ostyepka cipó alakú sovány füstölt juhsajt ; Ka vinyigret céklából, burgonyából készült előétel ; Va Hv Mv muszaka rakott krumplihoz hasonló, darált húst is tartalmazó étel (a Va magyarban húsos rakott káposzta, karfiol is); Va Hv bóra és Mv burja a szárazföldről a tenger felé fújó, előre megjósolhatatlan, hideg és száraz, közepes erősségű (téli) szél az Adriai-tenger északi partvidékén ; Mv brucovánje gólyaavató 72 ; Mv refošk vagy refosk [rëfosk] kiváló minőségű, jellegzetes tengermelléki (isztriai) vörösbor. Az ilyeneknek természetesen ott a helyük a legtöbb szótárban, akkor is, ha egyikük-másikuk esetleg csak ritkán kerül szóba. 2. A ny e l v i r e n d s z e r e n b e l ü l i b e á g y a z o t t s á g o n azt értjük, hogy az illető lexéma ha tőszó elszigetelt-e az átvevő ht nyelvváltozatokban vagy pedig családot alkot; ha nem tőszó, akkor megszokott, gyakori szóalkotási eljárások alkalmazásával alakult-e, vagy esetleg olyan alakulat, amelyhez viszonylag kevés analógia található a nem idegen eredetű szókincsben. A kölcsönszónak a ht nyelvi rendszerbe való beágyazódását mutatja természetesen 70 A xenizmusok fogalmát Bakos Ferenc vezette be (1991) az olyan idegen szavak jelölésére, melyeknek denotátuma valamely idegen népre, kultúrára, országra jellemző valóságelem, pl. angol lord, arab burnusz, román cujka, angol whisky, orosz trojka, indián pampa, mongol jurta stb. A szerző ide sorolja az olyan intézményneveket is, mint pl. a német Bundestag vagy a lengyel szejm, továbbá az idegen pénznemeket, pl. angol font, japán jen stb. 71 A xenizmusok további sajátossága, hogy voltaképpen közmagyar szavaknak is tekinthetők, mivel egyetemes magyar viszonylatban is ezek használatosak az adott helyi sajátság megnevezésére. Mégis hiba volna kizárni őket a ht szavak közül, mivel az érintett ht közösségekben nyilvánvalóan sokkal gyakrabban kerülnek szóba, mint más ht régiókban és Magyarországon, egy részük pedig egyetemes magyar viszonylatban annyira marginális, hogy a más régiókban élő átlag emberek egyáltalán nem ismerik őket. 72 Az elsőéves egyetemi hallgatók vidám, tréfás, esetenként akár kicsit durva beavatása az egyetemi életbe; nem azonos a magyarországi gólyabállal; nem ünnepélyes. 63

8 az is, ha állandósult szókapcsolatokban szerepel. Jelentéstani szempontból a kölcsönszó szerves beépültségére utal, ha a jelentése eltér az átadó nyelvi szó jelentésétől, s esetleg a közmagyar szinonimájáétól is. A ht-listán található lexémák nagy része tőszó, s bár a szavak gyűjtésekor nem korlátoztuk azoknak a képzett és összetett szavaknak a gyűjtését sem, amelyeknek a jelentése egyértelműen levezethető a szótő és a képző, illetve a másik, harmadik összetételi tag jelentéséből, a legtöbb régióban ezekből mégis viszonylag kevés került föl a listára. A k é p z e t t s z a v a k közül ilyen pl. az Fv jazda (tanuló)vezetés főnévből alakult jazdázik (tanulóvezető) órát vesz, autót vezet ige, továbbá az Fv Va Ka Mv szmena és Hv szmjena műszak főnévből képzett Fv Ka Va Mv szmenázik és Hv szmjenázik több műszakban dolgozik, műszakozik ige, illetve az Fv szmenás- melléknév, amely összetételi előtagként él az Fv szmenásbusz a szmenázókat munkába és munkából szállító busz jelentésben. A Mv firma gyári márka főnévből jött létre az Mv firmás melléknév márkás jelentésben, amely az olyan szókapcsolatokban használatos, mint amilyen pl. a firmás nadrá ág. Az ö s s z e t e t t s z a v a k r a példa egyebek közt az Er aragá z 1. propán- bután gáz ; 2. propánbutángáz-tűzhely, gázrezsó, amelyet a beszélők fölhasználtak az Er aragá zbutélia propánbutángáz-palack és az Er aragá zkályha propánbutángáz-tűzhely összetett szavak létrehozására. A Fv igelit nejlon egyszerű szóból keletkezett az Fv igelittá ska nejlontáska 73 és az Fv igelitzacskó nejlonzacskó ; az Fv Va Ka Hv Mv Őv batri szárazelem szóból az Fv Va Hv Mv batrilámpa elemlámpa ; az Er Fv Va Hv Mv Őv blokk (lakótelepi) panelház; tömbház szóból az Er Fv Őv blokklakás panelházban, tömbházban lévő lakás és Er blokknegyed (panelházas) lakótelep ; a Ka gripp influenza szóból a grippjárvány influenzajárvány, s hasonlóképpen az Fv chripka influenza szóból a chripkajárvány influenzajárvány stb. Kivételesen az is előfordul, hogy két kölcsönszóból jön létre összetett szó: ilyen az Fv tyepláki melegítő, mackó és az Fv szúprava készlet, garnitúra, szett, amelyekből az Fv tyeplákiszúprava melegítő felső és alsó együtt tükörszó keletkezett. Az igei kölcsönszavak i g e k ö t ő v e l egészülhetnek ki az átvevő nyelvváltozatban, pl. az Fv lusztrá l (politikai indítékból) átvilágít, és funkciójától megfoszt igének perfektív jelentésű igekötős változata is kialakult, a kilusztrá l; hasonlóan jött létre az Fv teppez : teppel (szőnyeget, kárpitot) tisztítószerrel 73 A Fv igelittá ska mellett szinonimaként az Fv igelitka közvetlen kölcsönszó is él. 64

9 tisztít igékből a kiteppez : kiteppel (szőnyeget, kárpitot) tisztítószerrel kitisz- tít. Szintén a perfektív jelentést emeli ki az Őv organizál 1. megszervez ; 2. találkozót, időpontot stb. megbeszél ige igekötős változata, az Őv leorganizál ua. A Mk ül leül analógiáját mutatja az Őv ziccel [ziccül] 74 ül és Őv leziccel [leziccül] leül. A Hv csupál megtépi, összekócolja a haját ige ki- igekötős származéka, a Hv kicsupál jelentése eltér az alapigéétől: kitép, kiránt, bár a jelentéstani összefüggés világos. A r i t k á b b s z ó a l k o t á s i m ó d o k közül az elvonásra van példa anyagunkban; az elvonás ezekben az esetekben egyszersmind a szónak az átvevő nyelv rendszerébe való jobb beépülését is szolgálja. Például az Fv sporiteľňa [szporityelnya] takarékpénztár szóból jött létre az Fv szpori takarékpénztár, amely elvben csak csonkulásos változata az eredeti formának, ám a csonkulás úgy következett be, hogy a szóvég -i képzőnek érződik. Ilyen még a Ka ucsi liscse szakmunkásképző szóból alakult Ka ucsi szakmunkásképző. Ehhez hasonló szóalkotás a közmagyarban sem ismeretlen, l. pl. Mk ulti < ultimó, Mk kondi < kondíci ó, Mk multi < multinacionális cég g). Ténylegesen is megtaláljuk ezt a játszi képzőt az Fv Ka Őv stipendium ösztöndíj stílusbeli kölcsönszóból alakult Fv Ka stipi ua szóban, az Fv zsuvacska rágógumi közvetlen kölcsönszóból alakult Fv zsuvi rágó szóban, az Fv begbinton: begminton tollaslabda változatokból keletkezett begi ua szóban. Az utóbbi kettőből másodlagos kölcsönszóként 75 igék is létrejöttek, az Fv zsuvizik rágózik és Fv begizik tollasozik. A rövidebb formák határozottan magyarosabbnak érződnek a hosszúaknál, a csonkulás tehát használati, illetve ebből következően stílusértékbeli következményekkel járt. Ami a s z o k a t l a n a l a k u l á s ú lexémákat illeti, ilyenre az idegen szót is tartalmazó ht kölcsönszavak közül jelenleg nem tudok példát hozni. Az idegen szót nem tartalmazó kölcsönszavak közt ilyen az Fv kibeszéd mint az Fv kibeszélés és ritka használatú szinonimája. Mindkét lexémának kifogás, mentség a jelentése, s mindkettő tükörszó, amely a szlk. vý hovorka mintájára alakult. A kibeszélésés változat a kibeszél igéből keletkezett szokásos módon, az -ás/-és deverbális nomenképző hozzáadásával (vö. az Fv kibeszéli magá t kimagyarázkodik igével, amely a szlk. vyhovoriť sa ua tükörfordítása). A Fv 74 Itt és a következő szónál is a helyi nyelvjárási formát jelezzük a szögletes zárójelben. 75 M á s o d l a g o s k ö l c s ö n s z a v a k n a k az átadó nyelvből átkerült kölcsönszavakból különféle szóalkotási eljárásokkal létrejött újabb átvevő nyelvi szavakat nevezzük. A részletekre l. Lanstyák, ebben a kötetben a. 65

10 kibeszéd nyilván analógiásan jött létre, de formálisan nézve a beszéd főnévhez járul a ki- igekötő, ami meglehetősen szokatlan szóalkotási eljárás (az igekötős főnevek ugyanis igekötős igékből szoktak létrejönni deverbális nomenképző hozzáadásával, amint azt az Fv kibeszélés és forma is mutatja, nem pedig közvetlenül főnévből). A Fv kibeszéd tehát sokkal kevésbé van beágya- zódva a nyelvi rendszerbe, mint az Fv kibeszélésés, s ezért ha választani kellene közülük, mindenképpen a kibeszélés és formát volna célszerű fölvenni. A ht-listán jelenleg található származékok és összetételek a magyar nyelv egynyelvű változataiban is teljesen szokványos szóalkotási eljárásokkal jöttek létre. Ugyanez mondható el valószínűleg azokról a z á l l a n d ó s u l t s z ó - k a p c s o l a t o k r ó l is, amelyekben ht kölcsönszavak fordulnak elő. (Ezek módszeres gyűjtése még nem történt meg, ezért kell óvatosan fogalmazni.) Néhány példa az egyelőre meglehetősen gyér anyagból: 1. igés szókapcsolatok: Er kukkra dobja a labdát (< Er kukkra egyenesen, magasan fölfelé, magasra ); Fv invalidba tesz leszázalékol (< Fv Va Ka Hv Mv Őv invalid rokkant ); Mv odbojkát játszik röplabdázik ; Mv tremája van lámpalázas (< Mv trema lámpaláz ); Őv sparbuhhot nyit (< Őv sparbuh takarékbetétkönyv ); 2. jelzős szókapcsolatok: Fv certifikált pénztá rgé ép (< Fv certifikált hitelesített ); Fv delimitá ciós jegyzőkönyv és Fv delimitá ciós szerződés (< Fv delimitá ciós < Fv delimitá ció jogkörök átadása, átruházása <az államigazgatási szervektől az önkormányzatokhoz> ); Fv feferonos saláta (< Fv feferonos < Fv feferon apró erős fűszerpaprika ; Mv alsó májca alsóing, atlétatrikó (< Mv májca póló, pólóing ); Fv rekreációs futá s kocogás és Fv rekreációs központ üdülőközpont, Hv rekreációs központ szabadidőközpont (< Fv Hv rekreációs < Fv Va Ka Hv Mv rekreáció pihenés, kikapcsolódás, Fv Va Ka üdülés is). A szó j e l e n t é s t a n i b e é p ü l é s é n e k egyik jellemző válfaja a jelentés leszűkülése, specializálódása az átvevő ht nyelvváltozatokban az átadó nyelvihez viszonyítva. Például a rom. bază szónak nagyon sok jelentése van, egyike a telep ; az Er Ka báza jelentése még ezen belül is csak egy szűk területre korlátozódik: terményátvevő és raktározó központ, árulerakat. A rom. regim szónak 11 jelentését tartja számon a román magyar szótár (Kelemen 1980:561), ezek közt van pl. a rendszer, étrend, kúra, előírás, szabály. Az Er regim [redzsim] viszont csak a kímélő étrend, diéta jelentésben használatos. A szlk. literatúra szó irodalom jelentésű, ezzel szemben az Fv literatúra elsősorban a szlovák irodalomnak mint tantárgynak a megnevezésére szolgál. Ez a jelentésváltozás a régies, választékos Mk literatúra szó jelentéséhez képest is specializálódás, hiszen emez is irodalom jelentésű. Egyes Fv be- 66

11 szélők különbséget tesznek az Fv Ka bedminton, bedbinton, begbinton, begminton tollaslabda és közmagyar megfelelője, a tollaslabda közt: ez utóbbit akkor használják, ha a játékot versenyszerűen űzik, hivatalos keretek közt, az előbbit akkor, ha csak a maguk gyönyörűségére tollasoznak pontosabban bedmintonoznak, bedbintonoznak, begbintonoznak, begmintonoznak vagy begiznek a családi ház udvarán vagy a réten. 3. Az utolsó szemponttal, a b e s z é l ő i a t t i t ű d ö k k e l itt nem tudok részletesen foglalkozni, csak két kérdést vetek föl. Az egyik egy fontos módszertani probléma: mivel az érintett beszélőközösségek rétegzettek (különösen a nagyrégiókban), s az eltérő társas jellemzőkkel rendelkező beszélői csoportok attitűdjei nem feltétlenül egyformák, el kell dönteni, mely társadalmi, műveltségi, foglalkozási, korosztályi stb. csoport(ok) attitűdjeit tekintsük az érintett lexémák megítélése szempontjából mérvadónak. Mivel a ht-lista elsősorban az egyes régiókban közhasználatú, a koiné jellegű nyelvváltozatokban élő szókészlettani elemeket tartalmazza, nyilván nem lehet irányadó az egyes (kis)régiók nyelvjárási beszélőinek sajátos értékítélete, vagyis azokat az attitűdöket célszerű elsősorban figyelembe venni, amelyek az érintett beszélőközösség által lakott terület egészén vagy legnagyobb részén egyformák. Továbbá indokoltnak látszik, hogy a szóanyag rostálásakor nagyobb súllyal essenek latba a magyardomináns kétnyelvű beszélők attitűdjei, mint a többségi nyelvben domináns kétnyelvűekéi: 76 egyrészt azért, mert a magyardomináns kétnyelvűek a nagyrégiókban legalábbis valószínűleg sokkal többen vannak, mint a többségi nyelvben domináns kétnyelvűek, másrészt pedig azért, mert a magyardomináns kétnyelvűek nyelvhasználata megállapodottabb, szilárdabb, normakövetőbb, mint azoké a beszélőké, akik a többségi nyelvben dominánsak. Ami a beszélők iskolázottságát és foglalkozását illeti, itt alighanem az a helyes eljárás, ha minden iskolázottsági réteg attitűdjeit nagyjából egyforma 76 A magyar nyelvi dominanciának többnyire az az oka, hogy az érintett beszélők magyar, nem pedig többségi tannyelvű iskolákat látogattak; olyan településeken, illetve régiókban élnek, ahol a magyarok a lakosság többségét alkotják; homogén magyar házasságban élnek, nem pedig vegyes házasságban; munkahelyükön is sokat használják a magyar nyelvet (is). Ennek tükörképeként a többségi nyelvi dominancia mindenekelőtt az olyan beszélőkre jellemző, akik többségi tannyelvű iskolákat látogattak; olyan településeken, ill. régiókban élnek, ahol a magyarok a lakosság számszerű kisebbségét alkotják; nyelvileg vegyes házasságban élnek; munkahelyükön főleg a többségi nyelvet használják. A nyelvi dominanciára l. még Lanstyák, megjelenés alatt és ebben a kötetben c. 67

12 mértékben vesszük figyelembe annak eldöntésében, mely szavak kerüljenek be a szótárba, s melyek ne. Hiba volna például ab ovo kizárni a szótárazandó elemek közül azokat, amelyeket az iskolázott beszélők egyöntetűen elutasítanak, ha az iskolázatlan beszélők széleskörűen használják és elfogadják őket; sokkal korrektebb eljárás ezeket fölvenni és megfelelő stílusminősítéssel ellátni. 77 Mivel az egyes szókészleti elemekkel kapcsolatos attitűdöket módszeresen még nem vizsgáltuk, nem tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e példa a vázolt esetre; lehetséges, hogy az eltérő iskolázottsági rétegek attitűdjei nem különböznek radikálisan egymástól, nagyobb különbségek inkább csak a tényleges nyelvi gyakorlatban vannak. 78 S ezzel már el is jutottunk a másik kérdéshez, amit érdemes fölvetni a beszé lői attitűdökkel kapcsolatban: az egyes nyelvi elemekkel kapcsolatos, nyíltan vallott értékítéletek és a tényleges nyelvi gyakorlat közötti összefüggést. Tapasztalataink alapján úgy látszik, hogy egy-egy ht lexéma gyakori használata nem föltétlenül jelent egyszersmind széleskörű elfogadottságot is, s természetesen a ritka használatból még kevésbé lehet elutasításra, megbélyegzésre következtetni (erre l. Lanstyák és mtsai 1998:71). Az első esetre példaként utalhatunk az Fv Va Hv Mv jogurt joghurt és az Fv Va Ka Hv Őv kecsup kecsap alaki kölcsönszavakra, valamint az Fv nanuk jégkrém és az Fv treszka tőkehal, ill. ebből készült majonézes saláta (szűkebb értelemben vett) közvetlen kölcsönszavakra, amelyek az Fv nyelvváltozatokban nemcsak közhasználatú szókészleti elemek, hanem egyszersmind széleskörűen elfogadottak is, még értelmiségiek is általában megengedhetik maguknak, hogy használják őket a mindennapi beszélt nyelvben. Ezzel szemben az Fv Ka horcsica mustár és az Fv párki virsli valamilyen oknál fogva megbélyegzetté vált az Fv beszélőközösségben, az értelmiségi beszélők legalábbis bizonyos helyzetekben kerülik őket. Mindkét szót az Fv nyelvhasználatra legjellemzőbb, leggyakoribb elemek között tartjuk számon, ezek mégsem annyira elfogadottak, mint a föntebb említett, ugyanazon fogalomkörbe tartozó társaik. Meg kell még jegyezni, hogy a hivatalos nyelvművelésben nincs különbség az említett hat szó megítélésében. Hasonló példa Erdélyben az Er kursza helyiérdekű autóbusz- vagy vonatjárat vagy az Er kontaktkulcs indítókulcs, 77 Sajnos az ilyen szavak megjelölésére alkalmazható megfelelő stílusminősítés jelenleg nem létezik a magyar szótárakban, pedig nagy szükség volna rá (vö. Lanstyák 2002c, 2003a, 2004a). A stílusminősítések kérdése azonban nem tartozik e közlemény témái közé. 78 Az egészen más kérdés, hogy a határon túli elemek kodifikálásában kitüntetett szerepet játszanak az iskolázott beszélők attitűdjei (erre l. Lanstyák 1996/1998a: ). 68

13 amelyek széleskörűen használatosak és elfogadottak, szemben mondjuk az Er buletin személyi igazolvány szóval, amely szintén közhasználatú, mégis megbélyegzett. A második esetre (arra ti., hogy a ritka használat nem föltétlenül jelent elutasítást) példaként megemlíthetjük, hogy vannak olyan ht szavak, amelyeket mesterségesen hoztak létre a beszélők a közvetlen kölcsönszavak vagy szó szerinti fordításként keletkezett tükörszavak, tükörkifejezések elkerülésére: ezeknek egy része ritkán használatos, de természetesen nem bélyegződik meg, sőt szebbnek, jobbnak, helyesebbnek minősül közhasználatú párjuknál. Ilyen pl. Fv sósrúd ~ sósrudacska, amely bizonyos beszédhelyzetekben a közkeletű közvetlen kölcsönszót, az Fv ticsinki ropi szót szokta helyettesíteni. Másik példánk az Fv szakosít ó iskola post secondary képzést nyújtó iskola, amely az előzőtől abban különbözik, hogy ezt Jakab István nyelvművelő hozta létre tudatosan az Fv felép ítm ényi iskola ua tükörkifejezés kiküszöbölésére, mérsékelt sikerrel. 79 Erdélyben a hivatali nyelv néhány szava is ide tartozik, pl. kitánca nyugta, elismervény vagy Er contract [kontrákt] szerződés, amelyeket viszonylag kevesen használnak, mégsem megbélyegzettek. A gyakoriság, illetve elterjedtség vizsgálatának néhány módszertani kérdése A ht szavak gyakoriságát, illetve elterjedtségét többféle módszerrel is vizsgáltuk, legtöbbet különböző típusú kérdőívek segítségével, valamint az in ter neten található szövegekben való kereséssel; ezenkívül természetesen folyamatosan monitoroztuk és monitorozzuk a helyi sajtót, s nyitott szemmel és füllel járunk-kelünk embertársaink közt mindennap. Mind a gyűjtőmunka, mind a feldolgozás során számtalan módszertani kérdés vetődött föl. Ezekkel most nincs lehetőségem átfogóan foglalkozni, csak az internetre mint forrásra térek ki röviden. 79 Most keresik az intézmény magyarországi nevét. Ha a magyarországi kollégák komolyan vennék a magyar nyelv egységét, akkor ennek jegyében most indítványozhatnák a már évtizedek óta létező Fv szakosít ó iskola, szakosít ó képz és kifejezések átvételét, s nem azt várnák el, hogy majd az Fv magyarok az egység kedvéért szakítva a több évtizedes gyakorlattal igazodnak az új magyarországi nyelvhasználathoz. 69

14 Köztudomású, hogy a nyelvészeti kutatások számára újabban nagy segítséget jelentenek egyrészt a ny e l v i k o r p u s z o k (a mai magyar nyelvi anyagra nézve konkrétan a Magyar Nemzeti Szövegtár), másrészt a különféle i n t e r n e t e s k e r e s ő p r o g r a m o k segítségével elérhető szövegek. A ht nyelvváltozatok kutatója azonban itt is hátrányban van a közmagyar nyelvet vizsgáló társával szemben, több okból is. Például a Magyar Nemzeti Szövegtár ht anyagában még nem lehet keresni; a ht internetes anyag eleve kisebb mennyiségű, mint a magyarországi; a beszélt nyelvi szavak, különösen ha kontaktusjelenségek, a határon túl nehezebben találnak utat az írott nyelvbe, mint Magyarországon. Az olyan, széleskörűen elterjedt, az értelmiségiek által is használt szavak, mint amilyenek a következők, Magyarországon már bizonyosan használatosak volnának legalábbis a laza stílusú publicisztika nyelvében, a nagyközönségnek szóló tudományos ismeretterjesztésben és ehhez hasonló műfajokban: Fv alobal alufólia, Fv bandaszka benzin, olaj szállítására használt marmonkanna; víz szállítására használt műanyag kanna, Fv bordel kupi, Fv motorka motorkerékpár, Fv nanuk jégkrém, Fv sustyáki vízhatlan, vékony ruhaanyag, ill. belőle készült, főként sportolásra használt ruha; suhogó ruha; orkánkabát ; Ka pápka ~ papka irattartó, dosszié ; Er doszár irattartó, dosszié ; Er navéta ingázás ; Er majó ujjatlan sporting; trikó ; Va Hv zabusál lopja a napot ; Va Hv Mv csasztiz meghív valakit egy étterembe, kocsmába stb., és fizeti a számláját ; Va Hv Mv gúzsva [Va Hv gúzsva, Mv guzsva] tolongás, tömeg, zsúfoltság ; veza összeköttetés, kapcsolat ; Mv gá ájba láda (különösen lécekből összerótt, hézagos oldalú, nyitott ládikó) ; Mv májca póló, pólóing ; Őv drukker vagy drukkér számítógép nyomtatója ; Őv termín időpont, határidő. Az előzőekből következően az internetes forrásokból nem vagy csekély mértékben adatolható ht szavakat körülményeink közt nem tekinthetjük automatikusan nemlétező vagy nem szótárérett szavaknak. Sőt az, hogy egy szó nem fordul elő az interneten, még csak azt sem jelenti, hogy soha nem írják le: az írásbeliségnek vannak olyan informális műfajai is, amelyek nem nagyon kerülnek föl az internetre, vagy ha igen, a keresők számára nem hozzáférhetőek (az emberek emlékeztetői saját maguk számára, alkalmi üzenetek családtagok számára, határidőnapló-bejegyzések, ímélüzenetek stb.). Például a föntebb említett hat Fv szó közül a sustyáki a Google keresőprogramban nem adott találatot, pedig a maga körében valószínűleg általános használatú, az Fv beszélőközösségben nemigen van alternatívája. A többi szónál a releváns találatok többnyire blogokból, azaz a leginformálisabb írásbeliségből 70

15 származtak, néhány kivétellel. 80 A Magyar Nemzeti Szövegtár keresője egyetlen találatot sem adott ezekre a szavakra. További probléma, hogy a ht elemek egy része j e l e n t é s b e l i k ö l c s ö n - s z ó, vagyis olyan szókészleti elem, melynek közmagyar jelentései mellett egy vagy több ht jelentése is van (l. Lanstyák, ebben a kötetben a ). Így például az Mk akció szó az Er Fv Va Hv változatokban rendezvény; szervezett családi, kisközösségi, társas esemény; közös munka jelentésben is használatos; az Mk blokk szó az Er Fv Va Hv Mv Őv változatokban (lakótelepi) panelház; tömbház, a Ka változatokban karton (cigaretta), a Va Hv változatokban agyagból égetett üreges építőelem jelentéssel is rendelkezik; az Mk kredit a Va Hv Mv Őv változatokban kölcsön, az Fv változatokban (mobiltelefonon) lebeszélhető pénzösszeg; keret jelentésben is él; az Mk szirup szónak mind a hét ht régióban van szörp jelentése is. Ilyen esetekben a ht jelentéseket nemegyszer a közmagyar használatot tükröző előfordulások ezreinek kirostálása után lehet(ne) csak meghatározni. Radikálisan csökkentheti az átvizsgálandó anyag mennyiségét, ha a keresést az adott ország honlapjaira szűkítjük (vagyis lemondunk az esetleges magyarországi adatokról), illetve a keresett szó mellé beírunk egy vagy több másikat, olyanokat, amelyek föltételezésünk szerint előfordulhatnak egy olyan szövegben, amelyben az érintett lexéma ht jelentésben szerepel. Például a dupla szó magyar nyelvű találatot adott a Google-ban július 10-én (s ebben a számban nincsenek benne a toldalékos alakok); amikor csak a szlovákiai honlapokon kerestünk, a szám kb. 500-ra csökkent, de a szövegrészek túlnyomó többségében a szó közmagyar jelentései szerepeltek, nem pedig az Fv repeta jelentés. Amikor viszont a Google keresőjébe a dupla mellé beírtuk az ebéd szót, egyetlen találatot kaptunk, de az releváns volt: az Új Szó napilap április 16-i számában, az Ízvil ág rovatban a lap New York-i munkatársa írja a következőket: Nagy megkönnyebbülésemre az iskolában Anci néni bennfentesként kezelt, 80 Az alobal egy magyarlakta község honlapján hivatalos közleményben is megjelent; ezenkívül beszédes, hogy egy szlovákiai magyar pirotechnikai honlapon két helyen, két robbanóanyag receptjében is előfordul, mégpedig zárójelben, az Mk alufó lia után. A bandaszka internetes apróhirdetésbe is utat talált. A bordel az Új Szó szlovákiai magyar napilap címoldalán is megjelent, mégpedig egy újságcikk címében (Bordel az űrállomáson. Új Szó, október 9), igaz, ezt Jakab István nyelvművelő rosszallóan szóvá is tette egyik írásában (l. Jakab 2005:67). A motorka kis motorkerékpár jelentésben vagy pedig erős (pozitív) érzelmi töltéssel bármilyen motorkerékpárra vonatkoztatva, magyarországi honlapokon is előfordult, nem is kis számban (és persze nemcsak motorkerékpárra vonatkozóan, hanem az erőgép jelentésű motor szó kicsinyítő képzős változataként is). 71

16 és sok kakaó került a tésztámra, valamint mindig akadt dupla abból, amit szerettem, és sok mindent szerettem az iskola konyhájában. E módszer hátránya, hogy a tényleges előfordulási gyakoriságra csak nagyon bizonytalan becsléseket tehetünk, hiszen a társított szavak használatában nagy szerepet játszik a véletlen. Külön nehézséget jelent az idegen nyelvi (másodnyelvi) szavak és az idegen nyelvi (másodnyelvi) eredetű, de már magyarnak tekinthető szavak elkülönítése, amely amint azt a k ó d v á l t á s é s k ö l c s ö n z é s különbségével foglalkozó nemzetközi szakirodalom is mutatja nem kezelhető csupán gyakorisági kérdésként. A magyarországi magyar nyelvvel foglalkozó kutató itt is könnyebb helyzetben van, mivel Magyarországon sokkal több az egynyelvű beszélő, mint a határon túl. Ha pedig egy idegen eredetű szót sok egynyelvű magyar ember használ, föltehető, hogy már része a magyar nyelv szókincsének. Ám a határon túli kisebb közösségeknek már alig vannak egynyelvű tagjai; a nagyobb közösségekben vannak még ugyan szép számban egynyelvűek, de ezek főleg gyerekek és idősebb falusi emberek ez viszont azt jelenti, hogy csak azoknak a ht regisztereknek a szókincse vizsgálható ily módon, amelyeket a gyerekek és az idős falusi emberek is jól ismernek. Emiatt is nehéz eldönteni például, hogy a (tágan vett) hivatali nyelv egyes kölcsönelemei, pl. az Fv kolok okmánybélyeg, illetékbélyeg, Fv vý mer [vímer] fizetési meghagyás ; Fv vý ýpis [vípisz] (számla)kivonat ; Őv bezirkshauptmannschaft [becirkszhaupmansaft] 1. járási elöljáróság, hivatal ; 2. járási főfelügyelőség ; Őv finanzamt adóhivatal kölcsönszavak-e már vagy pedig kódváltás követ- keztében konkrét diskurzusokba (de még nem magukba az érintett ht nyelvváltozatokba) bekerült vendégelemek. Elképzelhető, hogy egy részük a hivatalnokok számára kölcsönszó, az ügyfelek számára pedig vendégelem. Amint erre már az előzőekből is következtetni lehet, az idegen nyelvi szavak és az idegen eredetű magyar szavak megkülönböztetésének kérdése nem választható el attól a kérdéstől sem, hogy k i n e k a ny e l v h a s z n á - l a t á t k e l l v i z s g á l n i ahhoz, hogy megismerjük a ht nyelvváltozatok szókincsét. Az anyanyelvi beszélők csoportja a kisebbségi magyar beszélőközösségekben nem határolható körül olyan könnyen, mint egynyelvűségi körülmények közt, mivel a kétnyelvű beszélők az egynyelvű első nyelvi beszélő elsőnyelvdomináns kétnyelvű kiegyenlített kétnyelvű másodnyelvdomináns kétnyelvű nyelvvesztő beszélő folyvány legkülönbözőbb pontjain helyezkednek el. A helyzetet bonyolítja, hogy ugyanaz a beszélő lehet a regiszterek egy részében elsőnyelvdomináns, más regiszterekben 72

17 pedig másodnyelvdomináns (l. Lanstyák, megjelenés alatt). Ezenkívül a valamely kétnyelvűségi típushoz tartozás korántsem egyszer s mindenkorra adott beszélői jellemző, hanem a beszélő élete folyamán változhat (a nyelvelsajátítás befejeződése után is). Ide kapcsolható az a módszertani kérdés is, hogy bármely korpuszban hogyan lehet különbséget tenni a csak vagy túlnyomórészt f o r d í t á s o k b a n előforduló szavak és az e r e d e t i magyar fogalmazványokban is megjelenő kölcsönelemek között; a kizárólag fordításokban élő szavak ugyanis nem tekinthetők az adott ht nyelvváltozat szerves részének. Ez a különbségtétel nem mindig egyszerű, mert egyrészt nem mindig lehet tudni, hogy egy szöveg fordítás-e vagy eredeti, másrészt ugyanazon szöveg egyes részei lehetnek fordítások, más részei eredeti szövegek. De nem is mindig lehet különbséget tenni eredeti és fordítás között, a kettő nemritkán összemosódik. Gondoljunk például egy olyan jegyzőkönyvre, amely egy határon túli magyar település önkormányzatának ülésén készült, ahol a jelenlevők többségi nyelvű írott anyagokat vitattak meg magyarul vagy két nyelven. Hasonlóan értelmezhetetlen a forrásnyelv és a célnyelv szempontjából egy olyan törvénytervezet szövege, amit magyarok vitattak meg alapvetően magyarul, magyar és más nyelvű mintaanyagok (pl. más törvények, tervezetek) alapján, de szlovákul vetettek papírra. A szótárérettnek tekintett anyagból való válogatás néhány kérdéseése Az eltérő típusú szótárak más-más mértékben merítenek a különféle dialektusok és regiszterek (szaknyelvek, stílusváltozatok) szókincséből. Ezért ahhoz, hogy az adott szótár jellegének megfelelő szavakat javasolhassunk fölvételre, először r a n g s o r o l n i kell a nyelvváltozatokat a szótár szempontjából való fontosságuk szerint, s ennek függvényében lehet figyelembe venni a szavak használati gyakoriságát. Például a helyesírási szótárak érthető módon az írott nyelvi lexémák felvételét tartják elsődlegesen fontosnak, a beszélt nyelvi, de ritkán leírt szavaknak akkor is kisebb esélyük van bekerülni a szótárba, ha gyakoriak. Ez a helyzet sok beszélt nyelvi ht szóval, amelyek a ht közösségek purizmusa miatt még stíluselemként is ritkán fordulnak elő az írott nyelvben, sokkal ritkábban, mint a közmagyar beszélt nyelvi elemek a magyarországi írott nyelvben. Ez magyarázza, hogy például az Osiris Helyesírásba csak kivételesen került be a ht változatok leggyakoribb és legáltalánosabban ismert beszélt nyelvi elemei közül néhány, pl. blokklakás Er Fv Őv panelház- 73

18 ban, tömbházban lévő lakás ; doszár Er irattartó ; frajer Fv Va Ka vagány, Hv fiatal férfi ; gibanica Mv édes sütemény, százrétű béles ; intri Fv Ka diákotthon ; kabana Er menedékház ; kitá rcsáz Fv tárcsáz ; kitippel Fv kiszemel, kiválaszt ; majica Va Hv pólóing, atlétatrikó ; minőséges Fv Ka Hv Mv jó minőségű ; motorina Er gázolaj, nyersolaj ; namaz Hv Mv krémszerűen kikevert, sós (azaz nem édes) hidegkonyhai készítmény (pl. sajtkrém, túrókrém ); orosztojás Fv kaszinótojás ; placky (sic!) Fv reszelt nyers krumpliból készült tésztásétel; tócsni, tócsi ; remorka Er pótkocsi ; utánfutó ; szétír Fv tételekre bontva leír. A válogatásnak ebben a második fázisában, vagyis annak eldöntésében, hogy mi kerüljön be ht lexémaként egy-egy konkrét szótárba, fontos szerepet játszanak a g y a k o r l a t i s z e m p o n t o k is. Mivel a ritkábban előforduló, de valami miatt mégis fontos szavak épp gyér használatuk miatt okozhatnak nehézségeket a nyelvhasználóknak (pl. nem ismerik pontos jelentésüket vagy nem tudják őket helyesen leírni), nem indokolatlan fölvenni őket a szótárakba. Így például a Képes diákszótár csekély terjedelme ellenére tudatosan törekszik ritka, de művelődéstörténeti vagy más szempontból tanulságos közmagyar szavak felvételére (pl. abakusz, ámbitus, árgyélus, apprehendál hogy csak az A kezdőbetűsek közül említsek néhányat), ez pedig a magyarországi olvasónak lélektanilag megkönnyíti a számára hasonlóképpen ismeretlen ht szavak címszóként és szinonimaként való elfogadását. A Word helyesírás-ellenőrzője esetében egy egészen sajátos szempont is befolyásolja a szóelemek felvételét vagy kihagyását: ha egy szó nem túl gyakori, s írásmódja egybeesik egy másik szó elírásával, nem célszerű fölvenni a szótárba, mert kisebb baj az, ha a helyesírás-ellenőrző egy ritka, de létező szót aláhúz (pl. a kőr kártyanevet), mint ha egy gyakori helyesírási hibát vagy elírást (a *kőr szót kör jelentésben) nem jelöl meg hibásként. 81 Az eddig határtalanított szótárak elsősorban az értelmező kéziszótár és az idegen szavak szótára adatforrásként is szolgálhatnak bizonyos nyelvészeti kutatásokhoz, vagyis jelentőségük nem pusztán gyakorlati. Ebből kiindulva a válogatás második szakaszában joggal jelenik meg szempontként a r e p r e z e n t a t i v i t á s, az a törekvés, hogy a kiválogatott ht szavak legalább nagyjából tükrözzék a ht szókincs szerkezetét, azaz például a különféle stílusrétegekhez, illetve regiszterekhez tartozó szavak, az egyes kölcsönszótípusok 81 A jelenségre Mártonfi Attila volt szíves fölhívni a figyelmemet, a példa is tőle származik. 74

19 vagy a szófaji csoportok nagyjából valódi gyakorisági arányuknak megfelelően legyenek képviselve a szótárban. 82 Alaki változatosság A második kérdéskör, amelyre egy kicsit bővebben szeretnék írásomban kitérni, a ht lexémák (hang)alaki változatossága, melynek legalább három aspektusáról érdemes szót ejteni. A szó szoros értelmében egy-egy állami változaton 83 belül beszélhetünk alaki változatosságról, de a magyar nyelv egésze felől nézve közmagyar határon túli magyar, illetve határon túli magyar határon túli magyar viszonylatban is vizsgálható az alaki változatosság kérdése. 84 Alaki változatosság egy-egy állami változaton belül A ht szavak egyik jellemzője, amellyel számolnia kell a lexikográfusnak, hogy több bennük az alakváltozat, mint a közmagyar szókincsben. Ennek egyik oka nyilvánvalóan az, hogy e sajátos szókincs elemei nemrég kerültek be a ht nyelvváltozatokba, s még nem volt idejük megszilárdulni, annál is inkább, 82 További probléma, amelyre azonban itt nem térhetek ki, hogy milyen kritériumok alapján kerüljenek be a szóanyagba a szótárban megtalálható szavakból alkotott összetételek és származékok; miképpen szerepeljenek az állandósult szókapcsolatok (ezekre nézve a határon túli beszélők sokkal jobban rászorulnak a szótárbeli eligazításra, mint a magyarországiak), a mozaikszók és rövidítések, illetve a kötött morfémák (pl. önállóan nem élő összetételi tagok). 83 A m a g y a r n y e l v á l l a m i v á l t o z a t a i n a k Pete István (1988) nyomán a Magyarországon, valamint az egyes Kárpát-medencei határon túli régiókban használt, egymástól eltérő nyelvváltozatokat nevezzük. Az eltérő állami keretekben való élés nemcsak a nemstandard nyelvváltozatokban, hanem a standardban is létrehozott bizonyos nyelvi különbségeket, úgyhogy a magyar standardnak is kialakultak egymástól csupán nagyon csekély mértékben eltérő állami változatai. Nem önálló standardokról van szó, mint pl. több finnugor nyelvrokonunk esetében, akik számára a nagy nyelvjárási eltérések miatt egynél több standard nyelvváltozatot hoztak létre, hanem egyazon standardon belüli változatokról, akárcsak pl. az angol, a német, a svéd vagy más többközpontú nyelvek esetében. (A nyelvi többközpontúságra l. Clyne szerk. 1992; a magyar nyelv többközpontúságára l. Lanstyák 1995/1998a, 1995/1998b, 1996/1998a, 1996/1998b stb.; vö. még Szilágyi A fogalom félreértésére l. Deme 1995/1998, Benkő 1996/1998 stb.) 84 Az e fejezetben tárgyalt kérdésekkel röviden Lanstyák (2005b) foglalkozik. 75

20 mert sok esetben beszélt nyelvi, sőt megbélyegzett elemekről van szó, amelyek mögött nem áll támogatólag semmilyen intézményrendszer. Az alakváltozatok egy része átadó nyelvi váltakozásra megy vissza, más részük magyar fejlemény. Például az Őv fertrog : fertrag szerződés váltakozás a standard német Vertrag ua és a helyi német nyelvjárási Vertrog ua kettősségét tükrözi; ezzel szemben az Őv drukker : drukkér számítógép nyomtatója kettősségben a német etimon (ném. Drucker számítógép nyomtatója ) második szótagjában található svá [ә] kétféle beilleszkedésével, illetve más, hasonló felépítésű szavak analógiás hatásával magyarázható. A Fv szítyics : szityics : szicsics gépkocsi szívatója variánsok közül az első kettő a szlovákban is megvan (szlk. sý tič : sytič; az első forma standard, a második beszélt nyelvi 85 ), a harmadik, távhasonulásos forma Fv magyar fejlemény, amely valószínűleg az iskolázatlanabb (és ezzel összefüggően szlovákul kevésbé tudó) társadalmi rétegekhez kötődik. A Ka hrivnya : hriveny : grivnya : griveny Ukrajna fizetőeszköze váltakozás okai a kárpátalji többnyelvűségben keresendők (a hrivnya és a hriveny két különböző nyelvtani alakja ugyanannak az ukrán szónak 86 ; a grivnya és a griveny ugyanezen szavak oroszos ejtésű változata, de felfogható betűejtésnek is, tekintve, hogy a megfelelő betűjel az ukránban h-val olvasandó, a kárpátalji magyarok által sokkal jobban ismert oroszban viszont g-vel). Az eltérő nyelvtani alakok átvételének az előbbinél jellemzőbb esete a (virtuális vagy valóságos) egyes és a többes számú formák párhuzamos kölcsönzése. Ez az oka például az Fv kombinacska : kombinacski kombinált fogó, Fv monterka : monterk (kék színű) munkaruha ; Mv kokica : kokice pattogatott kukorica váltakozásoknak. A Mv stikla : stikli tűsarok, tűsarkú cipő váltakozás azért érdekes, mert az utóbbi forma a szlovén duális forma átvételének látszik, ugyanakkor közrejátszhatott a más német eredetű szavak gyakori -li végének analógiás hatása is, például épp a stikli 2 csínytevés homonimájáé is A rövid magánhangzós forma bohemizmusnak is tekinthető, mert a szó cseh nyelvi formája sytič. 86 Az ukránban, akárcsak az oroszban és más szláv nyelvekben, a számnevek után a szószerkezet alaptagja többféle nyelvtani alakban használatos. Így például odna hrivnya ( egy hrivnya ), de pjaty hriveny (öt hrivnya). Ebből következően a magyarok mind a hrivnya, mind a hriveny formával találkozhatnak az ukrán pénzeken. A magyarázatért Csernicskó Istvánnak mondok köszönetet. 87 Itt mondok köszönetet Kolláth Annának a magyarázatért. 76